Akárcsak a megyeszékhely, Arad esetében, az Arad megyei önkormányzati rangsoroló is szinte teljes gárdacserét vetít előre, a régiek közül senkinek sem sikerült bekerülő helyet kiverekednie magának. A megyei önkormányzat négyéves munkájáról Búza Gábor, a testület alelnöke beszélt. Csepella János a Békés és Arad közötti, most már intézményesített kapcsolatokat emelte ki. Király András képviselő, megyei elnök jelezte, indul az Arad megyei önkormányzat elnöki tisztségéért. Ezt követően a nyolc megyei tanácsos-jelölt beszélt programjáról. A szavazás Király András jelölését megerősítette. A megyei önkormányzati választásokra az alábbi rangsor alakult ki: Tóth Csaba, Sipos György, Bölöni György, Faragó Péter, Búza Gábor, Albert László, Nagy István és Bognár Erzsébet. /Irházi János: Megyei rangsoroló Aradon. = Nyugati Jelen (Arad), ápr. 7./

Bognár Levente aradi alpolgármester bejelentette, február 5-i dátummal megszüntették az okirathamisítás vádjával még 2001-ben ellene indított bűnvádi eljárást. Bebizonyosodott, hogy az ominózus végrendelet, amellyel felesége, Bognár Erzsébet örökölte a Szabadság-téren lévő emeletes ingatlant valódi, nem pedig hamisítás. Az ellene tett feljelentés 2001. május 25-én született, s egy olyan, Nagy-Románia Párt tagú ügyvéd tette meg, akiről közben kiderült, nincs is jogi végzettsége, ezért aztán börtönbe is került. Bognár Levente ellen 2006. december 7-én egyszer már megszüntették a bűnvádi eljárást, de egy évvel később a temesvári Ítélőtábla ezt semmisnek nyilvánította, így folytatódott az eljárás. Az eltelt évek során összesen 12, büntető- vagy polgári perben volt érdekelt az alpolgármester, míg most végleges döntés nem született arról, hogy az örökösödési okmány valódi. Az ügynek ezzel még sincs vége, most el akarják érni, hogy kilakoltassák a lakókat, akik továbbra sem hajlandóak bérleti szerződést kötni a tulajdonosokkal. A lakók gyakorlatilag illegálisan éltek ott anélkül, hogy szerződésük lenne vagy lakbért fizetnének. /Irházi János: Bognár-ügy. Megszüntették a bűnvádi eljárást az alpolgármester ellen. = Nyugati Jelen (Arad), febr. 17./

Érdekfeszítő előadás, vita a Főgimnáziumban
Civil szerepek és a helyi világ
Szerdán a Csiky Gergely Főgimnázium könyvtárában 15 órakor kezdődött a Magyar Civilszervezetek Erdélyi Szövetségének szervezésében az a vitával egybekötött előadás, amelyiken dr. Bodó Barna, a Sapientia Tudományegyetem tanára tartotta meg igen érdekes értekezését, Civil szerepek és a helyi világ címmel.
Bevezetőben az MCESZ eddigi munkáját ismertette: a 2005-ben történt megalapítása fordulópontot jelentett a magyar civilszervezetek életében, tekintve, hogy azok számára képzéseket, tréningeket, rendszeres tanácsadást szervezett, de közreműködött a munkájukhoz szükséges partnerkeresésben is. 2002-ben Erdély-szerte 2000 civilszervezet működött, a számuk azonban 2008-ra 1300-ra zsugorodott. A továbbiakban szakmai szempontból elemezte a civilszervezetek működésének hatékonyságát, a fejlett társadalmak életében betöltött, egyre hangsúlyosabb szerepét, de olyan alapkérdést is részeire boncolgatott, mint „ki vagyok én, a civilszervezet képviselője?” A megfogalmazott 8 lehetséges válaszban az egyéntől az interperszonális szint, a család, a kiscsoport, a helyi közösség, az adott kultúra, a nemzet és az állam lépcsőfokainak érintésével eljutott az egész táradalomig. Annak a felépítését, a típusait ismertetve, eljutott a szórványvidéki szolgálat lényegéhez, a képességmegtartó népesség, illetve a népességmegtartó képesség harmonikus működéséhez. Ami a civilszervezetek felértékelődését példázza, a szubszidiaritás elvét XIII. Leó pápa már 1883-ban megfogalmazta, amikor azt állította: a helyi közösségekre vonatkozó döntéseket a közelükben kell meghozni. Az Aartusi Egyezmény 1998-ban rögzíti, hogy a lényeges döntéseknek a meghozatalába a politikum mellett a civilszférát is be kell vonni. A civil lényege az önkéntesség alapelvből kiindulva ismertette a civilszervezetek sajátosságait, típusait, valamint tevékenységi területeit. A romániai civilszervezetek 70%-ának a tevékenységi területén előkelő helyet foglal el a kultúra, noha manapság eltűnőben van a jóléti állam fogalma, kialakult az új közmenedzsment. Vagyis a közszolgáltatásoktól is elvárják a hatékonyságot, amihez feltétlenül szükség van a felek közötti együttműködésre, a fejlesztésre, a működőképesség biztosítására. 47 perces előadását követően dr. Bodó Barna megköszönte a figyelmet.
Miután az előzetesen bejelentett két előadó kollégáját kimentette, felkérte előadásának megtartására Bognár Erzsébetet, akivel számos továbbképző tanfolyam, pályázat lebonyolításában közreműködött. Bognár Erzsébet előrebocsátotta: maga a moderátor szerepét vállalná, ezért felkérte a jelen lévő civilszervezeteknek a képviselőt, ismertessék a munkájukat.
Kocsik József az Arad Megyei Magyar Gazdák Egyesületének a húszéves tevékenységét, illetve a jövőbeli teveit; Matekovits Mihály az általa képviselt EMKE, valamint RMPSZ megyei szervezeteinek a munkáját; Puskel Emese a Gyöngyház Egyesület újraindításának a lehetőségeit; Nagy Etelka az Alma Mater Alapítvány diáktámogató tevékenységét; Tóth Piroska a tornyai Pro Pir Kult Egyesület hagyományőrző munkáját; Jankó András a Kölcsey Egyesület értékmentő törekvéseit; Regéczy Szabina Perle a Tóth Árpád Irodalmi Kör programjait; dr. Túsz Ferenc a Vállalkozói Központ vállalkozásserkentő törekvéseit; Nagy Zsolt és Pál Norbert az AMISZ ifjúságfoglalkoztató munkáját ismertette, de beszámoló hangzott el a Katalin Egyesület tevékenységéről is. Az előadók serkentésére, a hallgatóság között kialakult vita során számos, értékes, a civilszervezetek munkájának az összehangolására, a programok egyeztetésére, a közöttük szükséges állandó kapcsolat kiépítésére vonatkozó ötlet elhangzott. Reméljük, a hasznos előadásnak, az építő jellegű vitának folytatása is következik.
Nyugati Jelen (Arad),