1993 májusában Torockón jött létre a Romániai Magyar Diákújságírók Egyesülete, népszerű nevén a DUMA. A diákújságok közötti információáramlást, a diákújságok támogatási lehetőségeinek felkutatását tűzték ki célul. 1993. nov. 24-26-a között lezajlott Zilahon az első diákújságíró hétvége, a következőt idén márc. 25-27-e közöttre tervezik Marosvásárhelyen. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), febr. 1./

"Az RMDSZ kisebbségi törvénytervezetének előírásai alkotmányellenesek, "bantusztánokat" hoznának létre, tagadják a szuverén román állam jogát, írta Valentin Borda, a Vatra Romaneasca alelnöke a kormány napilapjában, a Vocea Romanieiben. /Pesti Hírlap, febr. 1./"

Az RMDSZ újabb memorandumot, Markó Béla elnök és Takács Csaba ügyvezető elnök aláírásával ellátott Aide Memoire-t juttatott el az Európa Tanácshoz, Romániának a teljes jogú tagság elnyerésekor vállalt kötelezettségének betartásáról. Az Emlékeztető felsorolja a nem teljesített vállalásokat, ezek között szerepel az anyanyelv használata, a kétnyelvű feliratok alkalmazása, az esélyegyenlőség biztosítása, az oktatásügyi törvények elfogadása, a bírói hatalom függetlensége, az egyházi javak visszaadása, az etnikai alapon elítéltek ügyének rendezése, stb. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), febr. 2./

Háromszék megyei képviselőinek RMDSZ-tanácsa állásfoglalásában tiltakozott a magyarellenes intézkedések miatt. A megye lakosságának 76 százaléka magyar, ennek ellenére a prefektúra vezető tisztségeiben az alelnök kivételével egyetlen magyar sincs, a megyei vezetők /hadsereg, rendőrség, bank, levéltár, stb./ csak románok. Román tanfelügyelők lelki nyomást gyakorolnak a tanárokra és a szülőkre, hogy román iskola induljon. Számos vállalat élére magyarellenes vezetőt neveztek ki, aki az etnikai tisztogatást fogják alkalmazni. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), febr. 2./

A Kelemen Lajos Műemlékvédő Társaság nyilatkozatban tiltakozott Funar kolozsvári polgármesternek a Mátyás-szoborral és más szobrokkal kapcsolatos tervei ellen. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), febr. 2./

A Háromszéki Mikes Kelemen Közművelődésügyi Egyesület, támogatva a Volt Hadifoglyok Szövetségének kezdeményezését, közvetít és közreműködik a második világháborúban a Kárpátokban és másutt elpusztult katonák, munkaszolgálatosok emlékműveinek tervezésében és kivitelezésében. Kérnek mindenkit, hogy az elesett katonák személyi adatait, csapattestük megnevezését, elhalálozási helyét és körülményeit, nemzetiségét és állampolgárságát juttassa el az egyesületnek. Az egyesület a Volt Hadifoglyok Szövetségével együtt az Úz völgyébe, Katrosába, a Bereck és Ojtoz közötti Mogyoróstetőre, a Nyergestetőre és a sepsiszentgyörgyi temetőbe kíván emlékművet, emlékoszlopot állítani. Az adományokat Sepsiszentgyörgyre, a Gábor Áron utcai székházba várják, adta hírül a Háromszéki Mikes Kelemen Közművelődésügyi Egyesület elnöke, Sylvester Lajos és titkára Kiss Jenő. /Népújság (Marosvásárhely), febr. 2./

Nagyváradon tanácskoztak a magyar könyv- és lapkiadók a közös gondokról. Ismét emelte a monopolhelyzetben levő bákói papírgyár az újságpapír árát, az importpapír vámmentességét megszüntették. A résztvevők kezdeményező csoportot hoznak létre, hogy megalakítsák az érdekvédelmi szervezetüket. Külön alakítják meg a könyvkiadók és külön a lapkiadók egyesületét. /Szabadság (Kolozsvár), febr. 2./

Ungvári Z. Imre nem tartja kellően megalapozottnak a MISZSZ és a Reform Tömörülés szétválásával. Szerinte a MISZSZ Félixfürdőn tartott IV. kongresszusán először a szövetség tagszervezeteiről kellett volna tényfeltáró beszámolót készíteni és közös cselekvési programot kialakítani. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), febr. 2./

A MISZSZ Félixfürdőn megtartott kongresszusán Dénes László a szervezet mulasztásait sorolta föl: nem jelentkezett rendszeresen a sajtóban, ennek megfelelően nem kellően ismert. Nem tartja szerencsésnek a MISZSZ-nek a Szabadelvű Körhöz való közeledését sem. /Erdélyi Napló (Nagyvárad), febr. 2./ MISZSZ-kongresszus: Félixfürdő, 1993. dec. 10-12.

Gyergyószentmiklóson 1991. jan. 5-én tették ki a vasútállomáson a kétnyelvű feliratot. Először névtelen fenyegetések jöttek telefonon, emlékezik vissza György Sándor állomásfőnök, majd a rendőrség, a katonaság, a vasúti főnökség részéről is jöttek a fenyegető telefonok, azonban az állomásfőnök nem engedett. A Vatra nevében olyan telefon is jött, hogy megölik, ha nem veszik le a magyar feliratot. Egy alkalommal pedig a munkások akadályozták meg a levételét. 1992. okt. 3-án majdnem végzetes kimenetelű balesetet szenvedett György Sándor, sokan szándékosságról beszélnek. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), febr. 2./

Craiován működik a Belügyminisztérium Tartalékos és Nyugállományú Kádereinek Dolj Megyei Szövetsége. Tagjai a szekuritaté, a milícia volt káderei, a rendőrség és az SRI nyugdíjasai. A szövetség a rendőrség épületében működik, értekezleteiken részt vesznek a Belügyminisztérium és az SRI magas rangú beosztottjai. A szövetségnek minden megyében van fiókja, országos elnökük Gutu volt szekuritaté-tábornok. /Meridian (Bukarest), jan. 20., átvette magyar fordításban: Erdélyi Napló (Nagyvárad), Média mell., febr. 2./

Jan. 28-án Nagyváradon tanácskoztak a romániai magyar lap- és könyvkiadók. Megállapodtak abban, hogy a válságos helyzet megoldása érdekében létrehozzák a külön jogi személyként működő Lapkiadó Szövetséget és a Könyvkiadók Egyesületét. Ápr. 9-re, Kolozsvárra összehívják az alakuló ülést. A két testület közös irodát fog működtetni. /RMDSZ Tájékoztató, febr. 1., 211. sz./ Súlyos problémát jelent, hogy ismét emelte a monopolhelyzetben levő bákói papírgyár az újságpapír árát, az importpapír vámmentességét pedig megszüntették. A résztvevők kezdeményező csoportot hoznak létre, hogy megalakítsák az érdekvédelmi szervezetüket. /Papírárak, nyomda, terjesztés. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 2./

Néhány lelkes tanárnak köszönhetően Erdélyben létrejött az Anyanyelvápolók Erdélyi Szövetsége. Mozgalommá nőtte ki magát az anyanyelvápolás Felvidéken, Kárpátalján és Délvidéken is. A tevékenység nem szűnt meg, ezt mutatja például az AESZ és a Kovászna megyei Művelődési Felügyelőség Nyelvőrségben című pályázata. Az AESZ munkája középiskolás diákok évről évre megújuló, a magyar nyelvterület egészén megrendezett vetélkedőin alapszik. Idén is megrendezik a Kőrösi Csoma Sándor Anyanyelvi Vetélkedőt és a többi versenyt. = Kisgyörgy Réka: "A nyelvterület foszló széleinek erősítése…" = Romániai Magyar Szó (Bukarest), febr. 2./

Szőcs Judit tanárnő, a Romániai Magyar Pedagógusok Szövetsége /RMPSZ/ Kolozs megyei elnöke a vele folytatott beszélgetésben kifejtette, az RMPSZ érdekvédelmet vállal. Megalakulásuk után felkeresték Victor Dragoi Kolozs megyei főtanfelügyelőt, kérték, adjon lehetőséget az együttműködésre. Ehelyett a megyében védekezni kell az újabb támadások ellen. Sikerült elindítaniuk a tanárok továbbképzését, a gyermekeknek szakköröket szerveznek és vetélkedőket. Sok helyre, falusi iskolákba nem tudtak eljutni. Tanítanak és amellett, önkéntes munkával végzik tevékenységüket. /Szabó Csaba: Hit nélkül nem lehet dolgozni. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 2./

Októberben lesz ötven éve, hogy Kolozsvárra bevonultak a szovjet csapatok és elkezdődött kb. ötezer magyarnak az utcán összefogdosása, ezt a Maniu-gárdisták végezték. Az elfogottakat azután deportáltak a szovjet lágerekbe. A lágereket megjárt Ercsey Gyula több ember emlékezéséből idézett, hogy mit éltek át, milyen sokan meghaltak a szovjet táborokban. /Ercsey Gyula, Nagyenyed: Emlékezés 1944. októberére. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), febr. 2./

A katolikus lelkiségi lap, a Lélek Szava /Budapest/ 1993. máj. 5-i száma közölt részletet Scholtz Klára nővér Nagyváradi emlékeim című művéből egy részletet. Ebben a szerző emlékezett a vértanú püspökről, dr. Scheffler Jánosról /Kálmánd, 1887. okt. 29. - Jilava, 1952. dec. 6./, akit letartóztattak és a jilavai börtönbe vittek. Amikor a püspök érezte, hogy már nem sokáig bírja, akkor megkérte zárkatársát, Nimburger kolozsvári cipőnagykereskedőt, hogy amikor haldoklik, imádkozza felette a Miatyánkot és a bánat-imát. "Így szeretnék jutni az Örök Bíró elé" – mondta. A püspök dec. 6-án meghalt zárkatársa, zsidó rabtársa karjaiban. Nimburger egy jobb érzésű őrt megkért, figyelje meg, hová temetik a püspököt. A zárkatárs Nimburger szabadulása után Szatmárra sietett és mindent elmondott az ottani papoknak, egyben később saját költségén elhozatta a püspök hamvait, hogy a szatmári székesegyházba temessék el. Elmondta, hogy élete legmeghatóbb idejének tartja, amit a börtönben töltött, ott megtért. Püspök fogolytársa vezette be őt a hit titkaiba. Nimburger egész családjával katolikus lett. /Hadrava Nándor tb. kanonok, Nagyvárad: Vértanú püspökünk utolsó napja. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), febr. 2./

Febr. 1-jén aláírta a kormánypárt, a Társadalmi Demokrácia Pártja elnöke, Ovidiu Gherman és a Román Nemzeti Egységpárt /RNEP/ elnöke, Gheorghe Funar a két párt kormánykoalíciójára vonatkozó megállapodást. Az RNEP négy miniszteri tárcát kap márc. 1-ig. A két párt által még nem biztosított a parlamenti többség, ezért tárgyalnak a kormányt eddig is támogató Nagy-Románia-, Szocialista Munka-, és a Demokratikus Agrárpárttal. /Szabadság (Kolozsvár), febr. 3./

Febr. 1-jén Nagyváradon tartottak megbeszélést a magyar egyházak képviselői az egyházi vagyon visszaszolgáltatásának kérdéséről. Megfogalmaztak egy törvénytervezetet az egyházi javak visszaigényléséről és ezt benyújtják a parlamentnek. A kormány külön tárgyal egyes egyházakkal, így megegyezésre jutott a román ortodox egyházzal, eredményesen tárgyaltak a görög katolikusokkal is. /Bihari Napló (Nagyvárad), febr. 3./

Rádióközleményben jelentették be, hogy febr. 1-jétől kérik a határátlépéskor a személyenként kirótt 10 ezer lejes díjat. /Szabadság (Kolozsvár), febr. 3./

"A kovásznai megyei névelemzési botrányairól hírhedté vált Lenghel asszony Hargita megyében is megjelent. A tanügyminisztériumi Lenghel asszony, tüzetesen ellenőrizte a magyar iskolákat. Lenghel titkos ellenőrzést is végzett: elkérte a takarítónőtől a kulcsot és így bement a tanáriba, ellenőrizte a tankönyveket. /Gál Éva Emese: Lenghel elvtársnő ellenőriz. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), febr. 3./ Lenghel kifogásolta, hogy az egyik iskolában "Kovászna megyében kiadott történelemkönyveket használnak, melyeket a minisztérium nem láttamozott." A könyv szerzője, Kádár Gyula reagált a kifogásra: az 1992-ben kiadott Romániai magyarság című ismeretterjesztő könyvére nagy szükség volt, hogy a magyar népközösség megismerhesse történelmét. /Kádár Gyula: Újabb támadás a Hargita megyei iskolák ellen. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), febr. 3./"

"Febr. 2-án bejelentették, hogy febr. 1-jei keltezéssel a kormánypárt, a kormánypárt, a Szociális Demokrácia Pártja /más fordításban Társadalmi Demokrácia Pártja/ elnöke, Oliviu Gherman és a Román Nemzeti Egységpárt elnöke, Gheorghe Funar aláírták a két párt kormánykoalíciójára vonatkozó megállapodást. Márciusig a kormánypárt négy miniszteri tárcát ad az RNEP-nek. A két párt még nem biztosít többséget, ezért tovább tárgyalnak a kormányt eddig is támogató Nagy-Románia Párttal, a Szocialista Munkapárttal és a Demokratikus Agrárpárttal. /Megszületett a kormánypárt és az RNEP kormánykoalíciós megállapodása. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 3./"

"Ősz Erős Péter gyermekkorára emlékezett, amikor csángó fiatalként magyarul tanulhatott, bekerült a kézdivásárhelyi pedagógiai tanítóképzőbe. Iskolatársai először kinevették a számukra ismeretlen nyelvjárás miatt. Jó tanáraira ma is szeretettel gondol vissza. /Ősz Erős Péter: Jó szándék és törvénytisztelet. = Brassói Lapok (Brassó), febr. 3./"

Febr. 2-án az RMDSZ bukaresti székházában Markó Béla elnök és Takács Csaba ügyvezető elnök ismertették az Iliescu elnökkel történt megbeszélésüket. A találkozó az államfő javaslatára történt, tehát hamis volt a televízióban elhangzott állítás, hogy azt az RMDSZ kérte. Az álláspontok változatlanul eltérőek. Takács Csaba elmondta, hogy egy küldöttség élén tárgyalt Liviu Maior tanügyminiszterrel, akinek átadta az RMDSZ memorandumát az anyanyelvi oktatás problémáiról. A miniszter megígérte, hogy válaszolni fog a felvetett kérdésekre. /Szabadság (Kolozsvár), febr. 4./

Lord Owen és Thorvald Stoltenberg, a Jugoszláviával foglalkozó genfi békeértekezlet társelnökei febr. 3-án Bukarestben a román vezetőkkel tárgyaltak, hogy megismerjék a Jugoszláviával határos valamennyi ország véleményét. /Pesti Hírlap, febr. 4./

A szenátusban Valer Sulian, a Román Nemzeti Egységpárt szenátorának javaslatát elfogadták: az ország biztonságát és nemzetközi kapcsolatait veszélyeztető hamis információkért és dokumentumokért a tettes 1-től 5 évig terjedő börtönnel sújtható. Másik ötletét, hogy büntessék a nemzet hőseinek becsmérlését, nem fogadták el, mert jogilag nehezen körülírható fogalom. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), febr. 4./ Ugyanezen szenátor előállt további, a Btk-t kiegészítő javaslattal: aki Romániát vagy a román népet becsmérli, az félévtől három évig terjedő szabadságvesztéssel sújtható. A törvénytervezet ellen nemcsak az RMDSZ, hanem Nicolae Manolescu, a Polgári Szövetség Pártja vezetője is szót emelt. Ez a szólásszabadság megnyirbálását jelentené. Manolescu hozzátette: ezt egy olyan párt képviselője javasolja, amelyik doktrínáját a magyarellenességre alapozza. Ennek ellenére a szenátus elfogadta ezt a javasolt módosítást. /Szabadság (Kolozsvár), febr. 4./

Az RMDSZ képviselői, Takács Csaba ügyvezető elnök, Asztalos Ferenc képviselőházi szakbizottsági alelnök és Nagy Benedek képviselő febr. 2-án Liviu Maior oktatási miniszterrel tartott megbeszélést, átnyújtották az RMDSZ elvárásait összegező memorandumot. A tanügyi tervezet szakbizottsági vitája a végéhez közeledik, azonban a bizottság még a Kisebbségi Tanács ajánlásait sem vette figyelembe. A megbeszélésen az RMDSZ képviselői felsorolták az anyanyelvi oktatás problémáit. /Ferencz L. Imre: Gyorsuló események sűrűjében. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), febr. 4./

"A romániai antiszemitizmus növekedése miatt fejezte ki aggodalmát Iliescu elnökhöz írt levelében Abraham Foxman, a Megaláztatás Ellen Küzdő Liga elnöke, kifogásolva, hogy Slobozia városban Antonescu szobrot állítottak. Iliescu válaszában ígéretet tett arra, hogy fellép az antiszemitizmus újjáéledése és Antonescu rehabilitálása ellen. /Iliescu ígérete. = Magyar Hírlap, febr. 4./"

Zárt ajtók mögött tárgyalt febr. 1-jén Iliescu elnök az RMDSZ vezetőivel, Markó Bélával, Takács Csaba ügyvezető alelnökkel, Tokay Györggyel és Verestóy Attilával, a parlamenti frakciók vezetőivel. A magyar küldöttség átadta a kisebbségekről szóló törvény tervezetét, továbbá a megoldatlan kérdésekre és a megoldásukra tett javaslatot tartalmazó dokumentumot. Az elnök megígérte, hogy tanulmányozni fogja a javaslatokat. /Szabadság (Kolozsvár), febr. 3./ Az RMDSZ csaknem egy éve tárgyalt utoljára az államelnökkel, tájékoztatott a megbeszélésről Markó Béla elnök. Átadták Iliescu elnöknek az RMDSZ-nek az Európa Tanácshoz intézett memorandumát Románia fölvételével kapcsolatban, továbbá számos elemzést, dokumentációt az oktatással, az önkormányzattal, az egyházi javak visszaszármaztatásával, a magyar elítéltekkel, a Kovászna és Kolozs megyei egyre feszültebb interetnikai viszonnyal kapcsolatban, azonkívül a megoldási javaslatokat is. Iliescu elnök álláspontja az előző tárgyalás óta nem változott. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), febr. 4./ Az előző RMDSZ-Iliescu megbeszélés: 1993. febr. 24. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), 1993. febr. 26./ Markó Béla a Magyar Hírlap munkatársának elmondta: megállapították, hogy semmi sem történt az Európa Tanácsba történt felvételkor tett vállalások terén, továbbá folytatódik a magyarellenes politika. Nem közeledtek az álláspontok, összegezett Markó Béla. Iliescu szerint viszont nincsenek különösebb problémák. /Magyar Hírlap, febr. 2./ Tokay György is nyilatkozott a megbeszélésről. Iliescu elnök egyetlen kérdésre sem felelt, mondván, hogy további tanulmányozás után ad választ. Az államfő kifogásolta, hogy az RMDSZ nemzetközi szervezetekhez fordul, ahelyett, hogy elképzeléseit helyi szinten szorgalmazná. Az RMDSZ minden alkalmat megragadott, válaszolták, hogy feladatainak eleget tegyen. Tokayt megdöbbentette, hogy a kérdések felvetésénél nemcsak a politikai akarat hiányával néztek szembe, hanem a kérdés lényegének tagadásával. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), febr. 5./

Febr. 3-án a képviselőházban Birtalan Ákos RMDSZ-képviselő nyilatkozatot olvasott fel az Állami Vagyonalap Kovászna megyében folytatott politikájáról: mellőzik a helyi autonómia elvét és a kinevezéseknél a magyar nemzetiségűeket. Felszólította a képviselőházat, foglaljon állást abban, hogy biztosítsák a megyében az esélyegyenlőséget. /Szabadság (Kolozsvár), febr. 5./

"Tőkés László püspök interjút adott a Magyar Televízió roma magazinjának. Az interjút Daróczi Ágnes készítette, akit a Híradó jan. 24-i adásában - archív felvétel bejátszásával - úgy tüntettek fel, mintha köze lett volna a püspök elleni tüntetéshez. Kiderült, hogy erről szó sincs. Arra kell törekedni, mondta a püspök, hogy "ne használhassanak fel egymás ellen." Tőkés László elmondta, hogy eddig a választásokon még nem használták fel a cigányságot. A jövőben viszont elképzelhető ez. A püspököt támadó, a kapott pénzzel elszámolni nem tudó szervezet vezetője, Rézműves Zoltán kijelentette, hogy torkig vannak a magyar papokkal, mind áttérnek ortodoxnak. /Népszabadság, febr. 5./"