Udvardy Frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990–2017
névmutató
a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z
intézmény
0 1 2 3 4 5 6 7 8 9 a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z
helyszín
a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z
Bogdán Zsolt-Miklós
133516 tétel
1993. szeptember 21.
Rövidesen a kormány elé kerül a kétnyelvű feliratok kérdése, megvizsgálják a Kisebbségi Tanács ezzel kapcsolatos határozatát. /Kormánydöntés előtt a kétnyelvű feliratok kérdése. = Magyar Hírlap, szept. 21./
1993. szeptember 21.
Mircea Cosa frissen kinevezett reformügyi államminiszterrel, Florin Georgescu pénzügyminiszterrel és Mugur Isarescuval, a Román Nemzeti Bank kormányzójával az élen 14 tagú küldöttség utazott Washingtonba, folytatni a még júniusban megszakadt tárgyalásokat a Nemzetközi Valutaalappal. /Magyar Nemzet, szept. 21./
1993. szeptember 21.
Szabó Ferenc Károly, az RMDSZ szenátusi frakciójának elnökhelyettese reagált Katona Ádámnak a lapban közölt nyilatkozatára /Magyar Nemzet, szept. 11./: védelmébe vette a Neptunon tárgyalókat, mondván, nem tudhatták, hogy propagandacélokra használhatják fel a találkozót. Tőkés Lászlónak kijár az elismerés, akkor is, ha egyes nyilatkozataival nem tud egyetérteni. Egyes csoportok Tőkés Lászlót védőpajzsul állítják maguk elé. Szabó a kis lépések gyakorlatát szorgalmazza. /Pietsch Lajos: Az önrendelkezés stratégiai cél. Nem lehet mindent vagy semmit alapon politizálni. = Magyar Nemzet, szept. 21./
1993. szeptember 21.
A Romániai Magyar Szó súlyos anyagi helyzetben van, az ország egyetlen papírgyára szept. 20-tól ismét emeli a papír árát, méghozzá 34 %-kal. - Megoldatlan volt a terjesztés, ezért létrehozták csíkszeredai székhellyel a SODIPRESS Kft-t. Ez a kft átvette a lapokat terjesztésre, azonban nem fizetett, a napilapnak már 1,3 millió lejes behajthatatlan követelése van. A megbízhatatlan kft helyett újabbakkal szerződtek, a Nonovval /Csíkszereda/ és a Trisedessel /Sepsiszentgyörgy/, azonban ezek a cégek sem fizettek, az első 876 ezer, a második, a Trisedes 2,5 millió lejjel tartozik. /Gyarmath János: Ki juttatja csődbe az RMSZ-t? = Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 21./
1993. szeptember 21.
"Arges megyei munkalátogatásán Iliescu elnök először mondott véleményt a kolozsvári "Caritas-jelenségről": elítélte az "önsegélyező szervezet" tevékenységét, amelyet, ahogy mondta, sajnos, törvényes előírások alapján nem lehet leállítani. A hatalom nem mer beavatkozni, mert a Caritas betiltása elszabadítaná az indulatokat. Szerinte nincs sok hátra a Caritas csődjéig. /Bihari Napló (Nagyvárad), szept. 21./"
1993. szeptember 22.
Szept. 18-án Erdőszentgyörgy /gróf Rhédey Claudia sírjának koszorúzása/, Szováta, Korond, Farkaslaka, Székelyudvarhely, Fehéregyháza /koszorúzás Petőfi emlékművénél/, Segesvár a magyar külügyminiszter útjának fő állomásai. A magyar polgármestereknek is románul kellett köszönteni Jeszenszky Gézát. Szovátán például Lőrincz Pál polgármester románul mondta a köszöntőt és mellette állt a tolmács, aki fordított. /Bögözi Attila: Helyi valóság ? emberközelből. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 22./ Dorian Vasloban Hargita megyei prefektus kitért a válasz elől, adott-e utasítást arra, hogy a magyar külügyminiszterrel románul kell beszélniük a polgármestereknek, de elmondta, hogy az állam hivatalos nyelvén kell beszélni. /Gazda Árpád: A prefektus kitért a válasz elől. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 22./
1993. szeptember 22.
Teodor Melescanu külügyminiszter szept. 21-én Brüsszelbe érkezett, ahol találkozott Manfred Wörner NATO-főtitkárral. Melescanu kifejtette: Románia is tagja akar lenni a NATO-nak, egyben átnyújtotta Iliescu elnök üzenetét, aki szintén Románia együttműködési szándékát erősítette meg. Wörner figyelmeztetett: a NATO-val való együttműködés egyik feltétele az, hogy valamennyi kelet-európai állam igyekezzen javítani kapcsolatait szomszédaival. /Bogdán Tibor: Románia egyenlő elbánásra számít. = Magyar Hírlap, szept. 22./
1993. szeptember 22.
Román kormányküldöttség több napon át igyekezett meggyőzni a Nemzetközi Valutaalapot arról, hogy írja alá a készenléti hitelegyezményt. A Nemzetközi Valutaalap elégtelennek tartja az eddigi román intézkedéseket. /Bogdán Tibor, Bukarest: Románia a valutaalap segítségét várja. = Magyar Hírlap, szept. 22./
1993. szeptember 22.
A Bihar Megyei Tanfelügyelőség - miután menesztette a megye összesen négy magyar tanfelügyelőjét, most kinevezett két magyar tanfelügyelőt, Páll Jenőt, aki egyszemélyben lesz főtanfelügyelő-helyettes és magyar szakos felügyelő és Pető Csillát, aki az óvónők és a tanítók tanfelügyelője lesz. /Tanfelügyelő van, igazgató nincs. = Bihari Napló (Nagyvárad), szept. 22./ A magyar tanfelügyelők elbocsátása: szept. 7-i jegyzet.
1993. szeptember 22.
Katona Ádám, az Erdélyi Magyar Kezdeményezés platform szóvivőjeként elismeréssel szólt az RMDSZ memorandumáról, de kifogásolta, hogy nem a platformok képviselőiből álló kerekasztal közös munkája a memorandum, továbbá ebből kimaradtak dr. Csapó József szenátor által összeállított jogsérelmek. Szerinte kulcskérdések kimaradtak, az etnikai jellegű jogsérelmek minősítése fogyatékos, nem emelték ki az önrendelkezés követelését. Az Erdélyi Magyar Kezdeményezés felháborodva értesült arról, hogy Borbély László, az RMDSZ Maros megyei elnöke amellett, hogy nem támogatta a platform aláírásgyűjtő kezdeményezését az ártatlanul elítélt oroszhegyiek, zetelakiak és marosvásárhelyiek ügyében, nem átallotta a kezdeményezést - több társával együtt - a kezdeményezést a marosvásárhelyi rádióban elutasítani. Továbbá Borbély László, Frunda György, Tokay György és mások elérték, hogy Caspó József szenátor autonómia-tervezetét titkosították, miközben a délvidéki, felvidéki és kárpátaljai magyarság politikai érdekvédelmi szervezetei hasonló autonómia-memorandumaikat elfogadták és kormányuk elé tárták. Katona Ádám hangsúlyozta, hogy az ún. kabinetpolitikától, mint például Verestóy Attila szenátor Stoicával folytatott titkos tárgyalásaitól ugyanúgy nem várható eredmény, mint a botrányt kavart, Tokay György által vezetett bel- és külföldön folytatott tárgyalásaitól. /Katona Ádám: A memorandum jó, csak izé? = Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 22./ Ezzel Katona Ádám elítélte a Neptun-ügyben résztvevő RMDSZ-képviselők tárgyalásait.
1993. szeptember 22.
Kolozsváron a zenelíceum épületét visszaadták a görög katolikusoknak, így nehéz helyzetben van a zeneoktatást. A tanfelügyelőség nem egyezik bele abba, hogy magyar osztály működjön. Vegyes osztályok esetében azonban csak egyes tantárgyakat tanítanak magyarul. /Balló Áron: Harc egy osztályért, épületért. /Szabadság (Kolozsvár), szept. 22./
1993. szeptember 22.
Több hónappal azután, hogy Somay Pál, Csíkszereda polgármestere lemondott tisztségéről, megválasztották utódát? Dr. Csedő Caba a szavazatok több mint kilencven százalékát nyerte el. A népszavazáson a polgárok egyharmada jelent meg. /B. L.: Új polgármester Csíkszeredában. = Új Magyarország, szept. 22./
1993. szeptember 22.
Sára Sándor, a Duna TV elnöke nyilatkozott a tervezett új műsorokról: gazdasági tájékoztató és vállalkozói műsorok szükségesek. A távoktatás is fontos, így például a magyar irodalom órarend szerinti oktatása. Lesz lapszemle is. Ki akarnak építeni a Duna TV-nek dolgozó erdélyi, felvidéki stb. tudósítói hálózatot. /B. Kovács István: Új hang és kép a Duna táji kórusban. Beszélgetés Sára Sándor filmrendezővel, a Duna TV elnökével. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 22./
1993. szeptember 22.
Szervátiusz Tibor szobrászművész értesítette Székelyudvarhely polgármesterét, hogy tudomására jutott: a város újabb pályázatot hirdetett meg az Orbán Balázs emlékműre. A művész előzőleg, az Orbán Balázs Közművelődési Egyesület nevében fellépő Katona Ádám kérésére elkészítette a tervet, pályázaton azonban elvből nem vesz részt. /Szervátiusz Tibor szobrászművész levele Székelyudvarhely polgármesteréhez. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 22./ Előzmény. júl. 22, aug. 17-i jegyzet.
1993. szeptember 23.
Szept. 21-én Brüsszelben az Európai Közösség képviselői tárgyaltak a hat társult ország /a volt szocialista országok/ küldötteivel. Romániát Melescanu külügyminiszter képviselte. Az egyes országok reformfolyamatait, a demokratizálódást, a stabilitást elemezték. /Bihari Napló (Nagyvárad), szept. 23./
1993. szeptember 23.
Szept. 20-án Hadréven egy cigány fiatalember leszúrt egy román embert. A feldühödött falubeliek meglincselték a fiatalembert, felgyújtották a cigányok házait. A kivonult rendőrség állította helyre a rendet. Régi keletű az ellentét a faluban a romák és a többiek között. A romák főleg arannyal és kereskedelemmel foglalkoznak. 1993-ban 7 bűnügyi vizsgálatot folytattak cigányok ellen, 17 kihágás miatti büntetés történt és 20 feljelentés volt a rendőrségen a romák ellen. A faluban nem akarják visszafogadni a cigányokat. /Nits Árpád: Hadrév ostromállapotban. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 24, 25-26./ Négy halottja van Hadréven a kirobbant konfliktusnak. A megyei rendőrség szerint már régebben feszültség alakult ki a helyi lakosság és az utóbbi időben betelepült cigányság között, amely sok esetben lopásból tartotta fenn magát. Az utóbbi években Romániában több ízben robbantak ki hasonló zavargások, amelyek során a roma lakosságot elkergették a románok lakta falvakból, házaikat pedig felégették. /Hadrévi lincselés, négy halottal. = Új Magyarország, szept. 23./
1993. szeptember 23.
Szept. 22-én összeült a Nemzeti Kisebbségek Tanácsa. Az RMDSZ képviselője a tanács ülésén felolvasta Markó Bélának, az RMDSZ elnökének levelét, amelyben bejelentette az RMDSZ határozatát, majd az RMDSZ két képviselője elhagyta a termet. Az RMDSZ júniusban eldöntötte: amennyiben aug. 31-ig konkrét kérdésekben nem születnek olyan intézkedések, amelyek indokolnák az RMDSZ további részvételét a testületben, az RMDSZ nem vesz részt a Nemzeti Kisebbségek Tanácsában. Az RMDSZ kivonulása után Hrebenciuc kormányfőtitkár kifejezte készségét a párbeszédre, annak ellenére, hogy mindeddig nem terjesztette a tanács elé a problémák listáját. /Román Nemzeti Kisebbségek Tanácsa. = Pesti Hírlap, szept. 23./
1993. szeptember 23.
Paul Everac, a tévé vezérigazgatója írásos figyelmeztetésben részesítette Boros Zoltánt, a magyar adás főszerkesztőjét, mert szept. 6-án rövid képes beszámolót adtak Horthy Miklós újratemetéséről. /Horthyért kapta. = Népszava, szept. 23./
1993. szeptember 23.
Herédi Gusztáv Horthy Miklós szerepét értékelte: nem volt nagy államférfi, de gyalázni sem illik, írta. Elsorolta érdemeit és hibáit, mulasztásait. /Herédi Gusztáv: Horthy Miklós (ahogy én látom). = Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 23./
1993. szeptember 24.
Michal Kovác szlovák köztársasági elnök meghívására szept. 23-án kétnapos hivatalos látogatásra Pozsonyba érkezett Ion Iliescu elnök. Ezzel párhuzamosan a két ország külügyminiszterei között is tárgyalások kezdődtek. /Ion Iliescu Szlovákiában. = Pesti Hírlap, szept. 24./ A megélénkült román-szlovák kapcsolatépítést jelenti Iliescu elnök látogatása. Ebben az évben már járt Romániában a szlovák kormány és parlament vezetése is, a közelmúltban sor került a környezetvédelmi egyezmény megkötésére, a hét elején a belügyminiszterek aláírták a román-szlovák toloncegyezményt. Iliescu látogatásával párhuzamosan a védelmi minisztériumok képviselői is találkoztak. /Megélénkült román-szlovák kapcsolatépítés. = Magyar Hírlap, szept. 24./
1993. szeptember 24.
"Iliescu elnök félhivatalos szócsöve, a Dimineata a kisantant visszaállítását időszerűnek tartja. A szept. 23-i száma szerint a pozsonyi hatóságok "az utóbbi időben kinyilvánították kívánságukat, hogy a volt Jugoszláviában zajló polgárháború befejeződésének pillanatában visszaállítsák a kisantantot." Ez "nagyrészt megfelel Románia érdekeinek is". /Bogdán Tibor, Bukarest: A Dimineata a kisantant visszaállításával fenyegetőzik. = Magyar Hírlap, szept. 24./ Ion Donca, budapesti román nagykövet kijelentette, hogy nem ért egyet a Dimineata cikkével, nincs a szó a kisantant feltámasztásáról. /Fodor György: Ion Donca, Románia budapesti nagykövete szerint: "Halottat nem lehet feltámasztani". = Magyar Hírlap, szept. 24./"
1993. szeptember 24.
"Veress Bulcsú, Christopher Dodd szenátor egykori emberi jogi szakértője Tőkés Lászlóhoz írott levelében fejtette ki véleményét a Neptun-ügyről. Néhány "magánember" alkalmanként összeverődik egy-egy luxusüdülőben diskurálni a romániai kisebbségek helyzetéről. Soványka látszatengedményeket közölnek a kormányzati "magánemberek", a résztvevők harsány hozsannázása mellett. Az amerikaiak hiszékenyek, fogalmuk sincs a bizánci kultúráról, ahol a tárgyalás sikerének mércéje az, hogy mennyit sikerül hazudni a partnernek. Az amerikai külügyes a zavartalan viszonyt szereti, nem érti, mit számít az, hogy milyen nyelven tanul a gyermek. Azután jön a PER /Project on Ethnic Relations/, felsorakoztatják a bértapsolókat, David Binder cikket ír, jöhet a divide et impera taktikája, le kell választani a radikálisokat - Azokkal, akik a jogoktól akarják megfosztani az embereket, azokkal nem lehet kompromisszumot kötni. Ezért tartja Veress Bulcsú helyesnek Tőkés László útját. /Veress Bulcsú: "Kellemetlenek vagytok, mert ragaszkodtok a jogaitokhoz." = Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 24./"
1993. szeptember 24.
A Collegium Transsylvanicum Alapítvány fő tevékenysége az elitképzés mellett a Tankönyvtanács létrehozása volt. Az első, szept. 24-i munkatalálkozóra eljöttek az összes erdélyi magyar kulturális, tudományos, pedagógus szervezetek, az RMDSZ Oktatási Főosztálya és a budapesti Tankönyvkiadó küldöttei. A minisztérium még nem engedélyezi az alternatív tankönyvek használatát, de fel kell készülni az esetleges későbbi lehetőségekre. Pályázatot hirdettek tankönyvek írására. A Tankönyvtanács vállalkozik az erdélyi magyar oktatás teljes adatbázisának rendelkezésre bocsátására /magyar nyelvű osztályok, anyanyelvi oktatás stb./. Elsősorban az anyanyelv oktatásának tanterveit kellene megírni egészen a 12. osztályos irodalomkönyvig, továbbá az erdélyi magyarság története és az ének-zenei tantervet. /Balló Áron: A Tankönyvtanács első munkaülése. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 6./
1993. szeptember 24.
"Bányai Péter kifejtette, hogy a szélsőjobb a legnagyobb veszély. A szélsőjobb "egyre nyíltabban jelentkezik az RMDSZ-ben is. A legegyértelműbben Borbély Imre nyilatkozatában, Horthy Miklós temetésén való részvételével kapcsolatban." Borbély Imre, az SZKT alelnöke Horthy Miklóst tisztességes magyar embernek nevezte, aki összetartotta a magyar nemzetet. Bányai Péter idézte a népi írókat, akik elítélték a Horthy-rendszert, idézte Bibó Istvánt, Bajcsy-Zsilinszky Endrét és Teleki Pált. Borbély Imre azt írta: "A Horthy-temetés mérföldkő " Jelenlétemmel hozzájárulok ahhoz, hogy az erdélyi magyarság ébredjen fel." Bányai Péter személyesen is érintett, írta, mert nagyanyját Auschwitzban "elégették". Bejelentette, hogy nem vesz részt az SZKT ülésén, mert nem maradhat szövetségben olyan emberekkel, akik így gondolkoznak. Egyelőre felfüggeszti SZKT-tagságát és reménykedik abban, hogy megtisztítják az RMDSZ-t a szélsőséges jobboldaliaktól. /Bányai Péter: Vétkesek közt cinkos, aki néma (avagy miért nem veszek részt az SZKT marosvásárhelyi ülésén). = Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 24./ Borbély Imre nyilatkozata: szept. 14."
1993. szeptember 24.
Beke György az egyik legtermékenyebb magyar szerző. Legfrissebb kötete A lándzsa helye Ungváron jelent meg, az Apáczai és az Intermix Kiadó közös gondozásában. A sokoldalú író talán legnagyobb vállalkozása az Erdélyi barangolások. Erdély hat tájegységével, embereivel és emlékeivel ismerteti meg az olvasót. Szintre észrevétlenül kerekedett sorozattá, a romániai magyar önismeret hiteles látleletévé. Ceausescu éber cenzorai későn kaptak észhez és azonnal a pálya szélére szorították. Ezt az üldözést írta meg legújabb könyvében, ez egyben az erdélyi magyar értelmiség szívszorító drámájának egyik állomása. Beke György az Erdélyi barangolások egyes köteteinél tekintettel volt a cenzúrára, sok részt kihagyott. Most szeretné az egész anyagot csorbítatlanul újból kiadni, de jelenleg nincs rá kiadó. /Z. L.: Az erdélyi értelmiség szívszorító drámája. = Magyar Hírlap, szept. 24./
1993. szeptember 25.
Szept. 22-én Teodor Melescanu külügyminiszter fogadta Markó Béla RMDSZ-elnököt és Takács Csaba ügyvezető elnököt. A találkozón Melescanu pozitívan értékelte Jeszenszky Géza külügyminiszterrel folytatott tárgyalásait. Véleménycserére került sor az RMDSZ oktatási elképzeléseiről, a kisebbségi törvényről, a román-magyar dialógussorozat megrendezéséről. /RMDSZ-vezetők a külügyminiszternél. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 25./
1993. szeptember 25.
"Szept. 24-én Pozsonyban Iliescu elnök és Kovác szlovák elnök aláírta a román-szlovák alapszerződést. Megbeszélést folytatott a két külügyminiszter, Teodor Melescanu és Janek Moravcík. A megbeszélésekről nyilatkozva Pozsony kiemelte, hogy a egyértettek a kisebbségi kérdéssel összefüggő kérdésekben. /Egyetértés a kisebbségek kérdésében. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 25-26./ "Én soha nem neveztem magam harmincmillió román elnökének" - jelentette ki Iliescu elnök Pozsonyban a sajtófogadáson. Kovác utalt rá, hogy a két ország Magyarországhoz fűződő viszonyáról sok szó esett a tárgyaláson. Az alapszerződés értelmében Románia és Szlovákia a jövőben koordinálni kívánja nemzetiségi politikáját. /Magyar Hírlap, szept. 25./"
1993. szeptember 25.
Budapesten szept. 24-én Pro Cultura Hungarica díjjal tüntették ki Octavian Olteanut, a román nagykövetség távozó kultúrattaséját. /Új Magyarország, szept. 25./
1993. szeptember 25.
Nemrég az EMKE és a Megyei Könyvtár rendezésében Illyefalván hatvan könyvtáros számára tartottak egyhetes szakmai továbbképzőt, Magyarországról is érkeztek előadók. /(Csernátoni): A műveltség fája. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), szept. 25./
1993. szeptember 25-26.
Magyarországnak és Romániában élő kisebbségeknek egyaránt érdeke, hogy Románia az Európa Tanács teljes jogú tagja legyen, de úgy, hogy számonkérhető garanciát vállalva teljesíti az ehhez szükséges feltételeket. Ebből a szempontbók kiindulva fogalmazott meg ajánlásokat a román felvételt illetően Budapesten az Országgyűlés külügyi bizottsága. /Ajánlások a román felvételt illetően. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 25-26./