Márc. 2-án ünnepélyesen bemutatták a Püski Könyvesházban, Budapesten az Erdélyi Múzeum-Egyesület /EME/ nagymúltú Erdélyi Múzeum című folyóiratának új, 1991-es évfolyamát. Az ünnepségen Jakó Zsigmond, az EME elnöke, Benkő Samu, az Erdélyi Múzeum szerkesztője, idősebb Entz Géza művészettörténész és R. Várkonyi Ágnes történész beszélt. A folyóirat 1946-ig jelent meg, az 1947-est /LII. kötet/ zúzdába küldték. A megmaradt példány alapján ezt a számot 1990-ben adták ki reprintben, Budapesten. /Új Magyarország, márc. 4./ Ruffy Péter felvázolta, mennyi kiválóságot adott Erdély /a Bolyaiak, Misztótfalusi Kis Miklós, Batthyány Ignác/. Az 1989-es változás után újraalakult a Erdélyi Múzeum-Egyesület, most pedig az EME újra kiadta évkönyvét. /Ruffy Péter: Erdélyi Múzeum. = Magyar Nemzet, márc. 5., Erdélyi kiadványok a Püskinél. = Új Magyarország, márc. 4./ A kiadvány: Erdélyi Múzeum LIII. Kötet, 1991. 1-4. füzet /Kolozsvár, 1991/ Ez az évkönyv felvázolta az EME újraalakulását: Kolozsvár, 1990. jan. 5.: Jakó Zsigmond professzor lakásán Nagy Jenő, az EME egykori titkára, Imreh István és Faragó József, az EME 1950-beli tagjai, valamint Balázs Sándor, Benkő Samu, Csetri Elek, Gáll Ernő, Kántor Lajos, Kiss András, Nagy György és Sipos Gábor elhatározták, hogy újrakezdik az EME tevékenységét. Új alapszabályt dolgoznak ki, és megteszik a megfelelő lépéseket annak érdekében, hogy az egyesületet jogi személyként bejegyezzék. Marosvásárhely, 1990. jan. 20.: Dr. Bérczes Judit, dr. Szabó István, dr. László József, dr. László János, dr. Péter Mihály, dr. Bedő Károly, dr. Szövérfy Ágnes, Dézsi József, dr. Feszt Tibor javaslatot tesznek az EME újraszervezésére. Kolozsvár, 1990. márc. 22.: Az EME újraalakuló közgyűlésének 35 résztvevője elfogadja az új alapszabályzatot. Kolozsvár, 1990. máj. 9.: Hivatalosan bejegyzik az EMÉ-t. Marosvásárhely, 1990. szept. 15.: Az Orvostudományi Szakosztály újraalakuló közgyűlése megválasztja a vezetőséget.

A pápa dr. Jakubinyi György gyulafehérvári segédpüspököt nevezte ki a romániai örmény katolikusok kormányzójának. Beiktatása márc. 1-jén volt Szamosújváron, az örmény katolikus templomban. /Szabadság (Kolozsvár), márc. 3./

Március 1-jéről 2-ára virradóan kiújultak a harcok a Moldovai Köztársaságban a moldovai rendőrök és a transznisztriai alakulatok között. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 3./

Buzás László, a Romániai Magyar Kisgazdapárt elnöke Magyarországon járva nyilatkozott. Elmondta, hogy a neokommunista és nacionalista pártok arra törekszenek, hogy zavart keltsenek a nemzetiségek között. Még soha nem szították ilyen intenzíven a gyűlöletet a magyar és román nép között. Ilyen módon az a harc, amelyet az erdélyi magyarság folytat a nemzeti kisebbségekért, teljesen meddő és eredménytelen. Csak egyetlen remény lehet számára, ha gazdaságilag megerősödik. /Szegények a székelyek. = Pesti Hírlap, márc. 3./

"Kallós Zoltán kolozsvári néprajzkutató hírt adott arról, hogy a januári népszámlálás előtt a iasi-i püspök utasítására valamennyi moldvai csángó-magyar faluban kihirdette a pap, hogy aki nem románnak vallja magát, bűnt követ el. Kallós felidézte Perka Margit /Perca Margarita/ szabófalvi számlálóbiztos tiltakozását. Perka Margit tiltakozott, mert a szabófalvi pap is ezt tette: felszólította a híveket, hogy románnak vallják magukat. Az ottani papok érvelése szerint a római katolikus a "román" szóból ered. Kallós Zoltán Domokos Pál Péterre, a csángókutatóra hivatkozott: a két világháború között a isai-i püspökség felszentelési esküjében szerepelt az a mondat is: "ha megtudnám, hogy magyar vér folyik az ereimben, akkor azt kivágnám." A Kallóssal készült beszélgetést közlő Kászoni Balázs elmondta, hogy 1973-ban őt így mutatták be az éppen ott gyűjtő Kallós Zoltánnak: A másik Magyarországról jött. Vagyis Erdélyt tekintették az egyiknek. Kászoni Balázs 1973-ban és 1974-ben nyelvjárásgyűjtő utat tett három moldvai csángó faluba, Szabófalvára, Lészpedre és Luizikalagorba. Szabófalván élt Lakatos Demeter, a mindmáig egyetlen csángó költő. Kallós Zoltán a moldvai csángó körében végzett gyűjtéséért, a Balladák könyve kiadásáért börtönbüntetést szenvedett. 1975 elején két és fél évre ítélték, azután a nemzetközi tiltakozás hatására kiszabadult. A gyűjtést csak titokban folytatta. Sokat reméltek 1989 után, de csalódniuk kellett, jegyezte meg Kallós Zoltán. Igaz, most szabadon lehet menni Moldvába, sokan dolgoznak alkalmai munkásként Magyarországon és mintegy hetven csángó fiatal folytat egyetemista-főiskolai, illetve előkészítő tanulmányokat Magyarországon. A népszámláláskor azonban ugyanaz történt, mint az ötvenes években, amikor Kallós Lészpeden tanított. A csángó falvakban nem Kallós Zoltán és Domokos Pál Péter könyveit árulják, hanem Martinas "munkáját", aki azt bizonygatta, hogy a csángók elmagyarosodott románok. A klézsei pap nemrégen a szószéken azt mondta, hogy bűnt követ el az, aki magyar ABC-s könyvet ad gyermekei kezébe. /Kászoni Balázs: Segélykiáltás a moldvai csángó-magyarokért. = Ring (Budapest), márc. 3./"

Theodor Melescanu külügyi államtitkár Párizsban tárgyalt a kétoldalú kapcsolatokról. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 4./

"Erdély és Csíksomlyó hűséges fiát, a néprajztudomány doktorát, DOMOKOS PÁL PÉTERT temetjük ma, március 4-én, a Farkasréti temetőben, Budapesten. /Édes hazámnak akartam szolgálni. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 4./ Sírját moldvai csángók állták körül. Kívánsága szerint a temetési szertartást a Csíksomlyón székelő erdélyi ferences rendtartomány főnöke végezte. "Nem túlzok, ha azt állítom, hogy Domokos Pál Péter támasz és héttér nélkül, csupán Krisztusba vetett rendíthetetlen bizalommal, egyedül nekivágott", hogy felkeresse és felfedezze a moldvai csángókat, méltatta az elhunyt jelentőségét. /Fodor György: Búcsú a csángómagyarok vándorapostolától. = Valóság (Bukarest), márc. 6./ Domokos Pál Péter néhány jelentős könyve: A moldvai magyarság /Csíkszereda, 1931/ - további kiadások: Kolozsvár, 1934, Kolozsvár, 1941 /ebben az évben újabb kiadás/, bővítve: Magvető, Budapest, 1987. Mert akkor az idő napkeletre fordul. 50 csángó népdal. /Kolozsvár, 1940/, /Rajeczky Benjaminnal közösen/: Csángó népzene 1-2. /1956, 1961/, "édes hazámnak akartam szolgálni" Kájoni János: Cantionale Catholikcum, Petrás Incze János: Tudósítások. Összeállította Domokos Pál Péter /Szent István Társulat, Budapest, 1979/ Rendületlenül. Márton Áron Erdély püspöke /Budapest, 1989/ "

Az erdélyi magyar orvosok három szervezete /Erdélyi Múzeum-Egyesület Orvostudományi Szakosztálya elnöke dr. Puskás György, a Keresztény Orvosok Szövetsége elnöke dr. Bocskay István és a Bolyai Társaság marosvásárhelyi szervezete elnöke dr. Jung János./ együttműködést határozott el. Az erdélyi magyar orvosok vállalják a magyar nyelvű orvosképzés megindítását. Felhívást adtak ki, kérve az anyanemzet és a humanitárius szervezetek segítségét. Azt javasolják, hogy a támogatás a felsorolt három szervezeten keresztül történjen meg. /Erdélyi magyar orvosok felhívása. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 4./

Az RMDSZ vezető testülete, az Országos Elnökség és a KOT /Küldöttek Országos Tanácsa/ febr. 28-29-én Nagyváradon ülésezett. Elhatározták, hogy az RMDSZ rendkívüli kongresszusát máj. 29-31-e között tartják, Brassóban. A megfelelő előkészítés érdekében létrehoztak egy program- és egy alapszabály-módosító bizottságot Béres András, illetve Kolumbán Gábor vezetésével. Az RMDSZ javasolja a népfőiskolai hálózat kialakítását, együttműködik az EMKÉ-vel, a Romániai Magyar Pedagógus Szövetséggel. Az Országos Elnökség elemezte a helyhatósági választásokat. Megállapították, hogy a második fordulót érzékenyen érintette: a parlament diszkriminatív határozata a Hargita-Kovászna jelentés ügyében, Vacaru szenátor Tőkés László püspök, illetve az RMDSZ elleni gyalázkodó támadása és a román Külügyminisztérium magyarellenes uszításra alkalmas jegyzéke. Emiatt a választási harc több helyen etnikai harccá fajult. Ebben együttműködött a Románok Nemzeti Egységpártja és a kormányzó párt, a Nemzeti Megmentési Front. Az Országos Elnökség ismételten felhívta a figyelmet arra, hogy a kétmilliós romániai magyar kisebbség több mint ezer éve él ezen a tájon és meghatározó tényezője az ország politikai, gazdasági és társadalmi életének. Az EBEÉ 1990. jún. 20-án elfogadott okmánya szerint a nemzeti kisebbségek egymással, valamint más államok azon polgáraival, akikkel közös etnikai vagy nemzeti származásuk, illetve azonos kultúrájuk vagy vallásuk, korlátok nélküli kapcsolatot létesíthetnek és tarthatnak fenn. Az Országos Elnökség felkéri a magyar kormányt, hogy támogassa azokat a román állampolgárságú magyar diákokat, akik tanulmányaik befejezése után visszatérnek szülőföldjükre. /Az RMDSZ Országos Elnökségének nyilatkozata. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 5./

Marosvásárhelyen ismét összegyűltek az alakuló ülésre a megválasztott tanácsosok /RMDSZ és egy Demokratikus Konvenció-tag/, azonban a Román Nemzeti Egységpárt és a Nemzeti Megmentési Front tagjai újból tüntetően távol maradtak. A megjelentek a törvényre hivatkoztak /második alkalommal nem szükséges a 2/3-os többség/, ennek ellenére a megyefőnök /prefektus/ elnapolta az ülést. A megjelentek nyilatkozatban tiltakoztak a történtek miatt, hangsúlyozva, hogy ez a kirívó eset precedenst teremthet és gátolhatja a demokratikusan választott tanácsok működését. /(mózes): Nem bojkott ? szabotázs! A PUNR és a Front a demokráciaellenesség kézzelfogható bizonyítékát szolgáltatta. = Népújság (Marosvásárhely), márc. 3./ Ezenkívül a megjelent képviselők levelet juttattak el a miniszterelnöknek, kérve, hogy a törvényt értelmező határozatával segítse a munka megkezdését. /Új Magyarország, márc. 5./

Theodor Melescanu a külügyminisztériumba kérette Rudas Ernő magyar nagykövetet, és aggodalmát fejezte ki azért, hogy a magyar határőrizeti szervek az utóbbi időben civilizálatlan bánásmódban részesítettek román állampolgárokat, fogva tartották őket, elkobozták javaikat. /Magyar Nemzet, márc. 5./

Kéthetes közel-keleti útjának eredményeit összegezte I. V. Sandulescu külügyi államtitkár. Egyiptomba, Jemenbe, Katarba, Bahreinba és az Egyesült Arab Emírségbe látogatott el, hogy tudatosítsa az Öböl-háború miatti román veszteségeket. Bizonyos mértékig sikerült kedvező kapcsolatokat kiépíteni Jemennel, Katarral és Bahreinnal. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 5./

Moldova Köztársaságban több halálos áldozata volt a szeparatisták és a karhatalmi erők fegyveres összetűzésének. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 5./

Gheorghe Funar, Kolozsvár megválasztott polgármestere /A Román Nemzeti Egységpárt jelöltje/ kijelentette, hogy az önálló magyar iskolák szeparatizmust jelentenek, azokat meg kell szüntetni. A románoknak sincsenek iskoláik. Szerinte nincs szükség önálló magyar egyetemre, az nem is szolgálná a magyar fiatalok érdekeit. A magyar revizionizmust az RMDSZ egyes vezetői, a magyar kormány néhány tagja és néhány emigráns képviseli, mondta. / Gál Mária: A polgármester válaszol. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 5./

Virgil Magureanu, a román titkosszolgálat, az SRI vezetőjével Ara-Kovács Attila készített interjút. Az SRI 1990. márc. 26-a óta működik. Magureanu kijelentette, hogy a régi Securitate apparátusát alaposan megtisztították, csak a 20 %-ukat vették át. Nem vették át a Securitate régi ügynökhálózatát. A szervezetben magyarokat is alkalmaznak. Ara-Kovács Attila elmondta: Chisinauban egyértelmű jeleit látta annak, hogy Románia részt vesz az ottani civilszolgálatok kiépítésében. Mióta működnek együtt? Virgil Magureanu elmondta, hogy a terrorizmus elleni küzdelemre vonatkozik a Moldovai Köztársasággal való együttműködésük. Magureanu cáfolta azt, hogy lehallgatnak, illetve követnek embereket, kivéve azokat, akiknek a tevékenysége feltűnő módon veszélyezteti a nemzetbiztonságot. /Ara-Kovács Attila: Exkluzív interjú a román titkosszolgálat vezetőjével. = Magyar Hírlap, márc. 5./

"Tőkés László püspök nagyban vétkezik Isten és a román nép ellen, amikor azt mondja, hogy a romániai magyar kisebbség meg van fosztva az emberi jogoktól. "A kisebbségi jogok biztosítása ürügyén Tőkés püspök Erdély autonómiáját és Romániától való elszakadását szorgalmazza. Ő áll a magyar szélsőséges és revizionista elemek élén." Ez áll többek között Ion M. Angel, Románia hágai nagykövetének két holland párt parlamenti frakciója vezetőihez írt levelében. A nagykövet biztosította a holland képviselőket, hogy nem jelent életveszélyt a Tőkés püspököt ért névtelen fenyegetés. /A hágai román nagykövet levele. = Új Magyarország, márc. 5./"

Eddig az RMDSZ nem állt szorosabb kapcsolatban a Magyarok Világszövetségével. Ennek oka talán a túlzott óvatosság volt, értékelte Szőcs Géza szenátor, az RMDSZ alelnöke. Most úgy látják, hogy az RMDSZ-nek a világszövetségi tagságot kell kérnie. Szőcs Géza elmondta, hogy az RMDSZ külképviselete alkalomszerű, elsősorban személyes kapcsolaton alapul. Elsősorban Tőkés László püspököt kell említeni, akinek véleményét számos helyen kikérik. /Nyitás a világszövetség felé. = Új Magyarország (Budapest), márc. 5./

Márc. 3-án Lengyel Lázár, Vajda András, Tofán Mihály, Vass Sándor iklandi lakosok pere kezdődött el Marosvásárhelyen, a bíróságon. A vád: 1990. márc. 20-án részt vettek az ernyei út elbarikádozásában, valamint egyes személyek bántalmazásában. A bírónő felelősségre vonta a sajtó képviselőit, hogy mit keresnek a teremben. /(b): Újra elővettek egy dossziét... = Népújság (Marosvásárhely), márc. 6./

Bukarestbe érkezett Horst Waffenschmidt, Németország belügyi államtitkára, a határokon kívül élő német etnikum problémáival foglalkozó kormánymegbízott. Theodor Stolojan miniszterelnök fogadta a német küldöttséget, arról tanácskoztak, hogy a két kormány miképpen támogathatja a német etnikumot. Rövidesen román-német vegyes bizottság fog tanácskozni a német etnikum támogatásáról. A kormánymegbízott hangsúlyozta, Bonn fő célja javítani a romániai német kisebbség helyzetén, ugyanakkor Németország kapui továbbra is nyitva állnak a német kisebbség előtt. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 6./

"A romániai választásokon visszaesett az 1990-ben nagy fölényt szerzett Nemzeti Megmentési Front, a Demokratikus Konvenció viszont sikeresen szerepelt: Bukarest, Constanza, Temesvár, Brassó, Arad, Nagyszeben, Gyulafehérvár, Ploiesti, Bacau, Roman város "konvenciós" polgármestert választott. Az RMDSZ sikeres volt a székely megyékben, azonban érzékeny volt a vesztesége Bihar, Szatmár és Kolozs megyében. /Bukaresti tudósító, Népszabadság, márc. 6./"

Sütő András a vele készült beszélgetésben kifejtette. Hogy munkaképessége teljesen összeomlott az ellene elkövetett gyilkossági kísérlet folytán. Napi kísérleteket folytat, hogy visszatérjen a munka világába. A népszámlálásnál sok csalás történt, mert a népszámlálás egyik célja, hogy a valóságosnál kevesebb magyart mutassanak ki. A Katona Ádám kezdeményezte Székelyföldi Csoport által szorgalmazott székelyföldi autonómiával kapcsolatban leszögezte: a jövő lehetőségei közül nem szabad kirekeszteni az autonómiát. Az autonómia szóval már mindenütt a világon megbékéltek, így Romániában is eljön ennek az ideje. Közben folyik a kútmérgezés: mi mindent kiötlenek, hogy elriasszák a romániai magyarságot. Vérdíjat tűznek ki Tőkés László fejére és mindig kitalálnak valami újat, hogy jelét adják: ragaszkodnak a romániai magyarság elűzésének vágyához. Azonban a magyarság jó része megmarad Romániában. Sütő Andrást jelölték a Magyarok Világszövetsége tiszteletbeli elnöki pozíciójára, de ő ezt nem fogadta el. Keserűen tapasztalta, fejtette ki, hogy levelét több helyen meghamisítva magyarázták. Azt próbálták elhitetni, hogy Sütő konfliktusba keveredett Csoóri Sándorral. Erről szó sincs, hangsúlyozta. /Győrffy László: Sütő András az indulatokról, az elvándorlásról és a félrehúzódásról. = Magyar Nemzet (Budapest), márc. 6./

"Nagyszalontán ünnepélyesen felavatták Arany János szobrát, a költő születésének 175. évfordulója alkalmából. A szobor a nagyszalontai születésű, Budapesten élő Kiss István alkotása. A református templomban az istentiszteleten Tőkés László püspök hirdetett igét. A szobrot a város leköszönő polgármestere leplezte le, beszédet mondott Tódor Albert, Nagyszalonta polgármestere, a román művelődési minisztérium részéről Horváth Andor államtitkár, továbbá Andrásfalvy Bertalan magyar művelődési miniszter, Radu Enescu a Román Írószövetség részéről, aki pár szóban magyarul is köszöntötte az egybegyűlt többezer embert, Kiss János, Nagykőrös polgármestere, Ioan Ardelean, a Familia főszerkesztője, Kiss István szobrászművész, aki beszédét románul is megismételte, valamint Csoóri Sándor költő, a Magyarok Világszövetsége elnöke. Arany János életműve, szelleme kettévághatatlan, mondta Csoóri Sándor, ez az egységes szellem kössön össze bennünket, magyarokat továbbra is, bárhol élünk a világon. Az ünnepség az "Arany János portánál" folytatódott, ahol márványtábla hirdeti: "Ezen a telken állott a bogárhátú öreg ház, amelyben Arany János született 1817. március 2-án." Itt Jókai Anna a Magyar Írószövetség képviseletében szólalt fel. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 4., Erdélyi Napló (Nagyvárad), márc. 5., Részletek az elhangzott beszédekből: Bihari Napló (Nagyvárad), márc. 6./ "

Az ismert emberjogi szervezet, a Helsinki Watch febr. 5én intézett levelet Ion Iliescu elnökhöz, tiltakozva a marosvásárhelyi bíróság döntése ellen, amellyel Király Istvánt megakadályozták abban, hogy az RMDSZ polgármester-jelöltjeként induljon a helyhatósági választáson. A levél utalt a választási törvény hiányosságaira is, mert abban olyan kifejezések vannak, amelyek nincsenek kellőképpen körülhatárolva, emiatt önkényes értelmezésre adhatnak alkalmat. A levél emlékeztetett arra, hogy Marosvásárhelyen nem ez az első alkalom, amikor megtiltják egyes jelölteknek a választáson való részvételtől. 1990-ben Smaranda Enachet és Kincses Elődöt akadályozták meg abban, hogy induljanak a parlamenti választáson. A fejlemények ismeretében megállapítható, hogy pusztába kiáltó szó maradt a Helsinki Watch tiltakozása. /T. T.: A Helsinki Watch levele Ion Iliescu elnökhöz. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 7./

"Almási István népzenekutató emlékezett Domokos Pál Péterre, felvázolta hatalmas életművét, a moldvai csángók sorskérdéseivel való foglalkozását. "Tevékenységét évtizedeken át két ország titkosrendőrei figyelték árgus szemekkel. Őt azonban nem lehetett sem megfélemlíteni, sem eltántorítani kitűzött feladataitól. Állhatatos hűséggel ragaszkodott szülőföldjéhez, népéhez és a római katolikus egyházához." /Almási István: Domokos Pál Péter halálára. Mikor Csíkból elindultam? = Szabadság (Kolozsvár), márc. 7./"

Adrian Nastase külügyminiszter Genfben részt vett az Emberi Jogok ENSZ-bizottsága ülésén. A román rádiónak adott interjút, melyben úgy értékelte, hogy márc. 3-án az Emberi Jogok ENSZ-bizottsága Genfben Magyarország kivételével minden felszólaló pozitívan értékelte az emberi jogok helyzetét Romániában. Románia az elfogadott európai elvek alapján áll és Magyarországnak is el kell fogadni az EBEÉ és az Európa Tanács dokumentumaiban megfogalmazott elveket. Szerinte nincs szó szándékos félremagyarázásról, ahogy Magyarország külügyminisztériumának szóvivője nevezte a román külügyminisztérium nyilatkozatát a két kormánytag /Für Lajos és Entz Géza/ állásfoglalásával kapcsolatban. Nastase szerint Magyarországon azért beszélnek rendszeresen a magyar kisebbség jogfosztásáról, hogy ezzel álcázzák a területi revizionizmus igényét. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 7-8./

"Adrian Nastase külügyminiszter márc. 5-én a román rádiónak adott interjút, melyben úgy értékelte, hogy márc. 3-án az Emberi Jogok ENSZ-bizottsága Genfben Magyarország kivételével minden felszólaló pozitívan értékelte az emberi jogok helyzetét Romániában. Románia az elfogadott európai elvek alapján áll és Magyarországnak is el kell fogadni az EBEÉ és az Európa Tanács dokumentumaiban megfogalmazott elveket. Nastase szerint egyes magyarországi erők olyan nemzetközi helyzet kialakítására törekednek, amely "indokolttá" tenné a határ "békés" módosítását. Azt a benyomást akarják kelteni, hogy az erdélyi magyar kisebbség üldözésnek van kitéve. Szerinte nincs szó szándékos félremagyarázásról, ahogy Magyarország külügyminisztériumának szóvivője nevezte a román Külügyminisztérium nyilatkozatát a két kormánytag /Für Lajos és Entz Géza/ állásfoglalásával kapcsolatban. Nastase szerint Magyarországon azért beszélnek rendszeresen a magyar kisebbség jogfosztásáról, hogy ezzel álcázzák a területi revizionizmus igényét. Nastase szerint "olyan helyzettel van dolgunk, amelyek az ország területi integritását teszik kockára" és ilyenkor világosan állást kell foglalni. /Adrian Nastase külügyminiszter rádióinterjúja. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 7-8./ "

A román Külügyminisztérium nyilatkozata cáfolta a moszkvai televízióban elhangzott információt, amely szerint Romániából érkeztek önkéntesek a Moldovai Köztársaságba, akik beavatkoztak a fegyveres incidensekbe és már 28 koporsót szállítottak vissza Romániába. /Népújság (Marosvásárhely), márc. 8./

A legnagyobb ellenzéki tömörülés, a Demokratikus Konvenció közzétett nyilatkozata szorgalmazta, hogy a kormány biztosítson román állampolgárságot Moldova lakóinak. A nyilatkozat szerint Moldova vagy a moldovánok elleni támadást automatikusan román terület, illetve román állampolgárok elleni támadásnak kell tekinteni. /Új Magyarország, márc. 9./

Szőcs Géza, az RMDSZ alelnöke kijelentette, hogy a nyári választások után sem a parlamentben, sem az RMDSZ felső vezetésében nem kíván részt venni. Úgy érzi, hasznosabb lehet Kolozsváron, mint Bukarestben. /Szőcs: eredmények csak később. = Népszabadság, márc. 9./

"Ceausescu szelleme tovább él a rendszer kiváltságosaiban, szerkezetében, írta Tőkés László püspök. Dr. Ion M. Anghel hágai román nagykövet ugyanazt állítja a püspökről, mint amit Ceausescu titkosrendőrsége. Vulpescu szenátor a parlamentben sürgős intézkedéseket követelt a "neo-horthysta" magyarok ellen, továbbá hadiállapot esetére internáló táborok szervezését követelte a "renitens romániai magyarok számára". /Új Magyarország, márc. 9./"