Udvardy Frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990–2017
névmutató
a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z
intézmény
0 1 2 3 4 5 6 7 8 9 a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z
helyszín
a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z
Bogdán Zsolt-Miklós
133516 tétel
2017. május 3.
Ismét csokorba szedte az ActiveWatch a magyarellenes kilengéseket
MTI - Folytatódtak tavaly a magyar közösség szólásszabadságának korlátozására irányuló hatósági próbálkozások, amelyek időnként sikerrel is jártak – állapította meg az ActiveWatch bukaresti civil szervezet a romániai sajtószabadságról szerdán közzétett legfrissebb jelentésében.
A százoldalas dokumentumban háromoldalas fejezetet szentelnek a magyar közösségnek. A jelentésben felidézik: Romániában tavaly is folytatódott a székely jelképek üldözése, a Székelyföldnek autonómiát követelő tüntetők hatósági megfélemlítése, a kolozsvári polgármesteri hivatal pedig támogatásmegvonással büntette a többnyelvű feliratozás bevezetéséért ellene pert indító Muszáj-Musai civil szervezetet. Az ActiveWatch felemlegeti azt is, hogy Tőkés László európai parlamenti képviselőt egy „rosszul fordított kijelentéséért" fosztotta meg Klaus Johannis államfő román állami érdemrendjétől. A jelentés szerint az előző évekhez hasonlóan a magyar közösségtől az elmúlt évben is arra hivatkozva próbálták elvitatni a szabad véleménynyilvánítás jogát, hogy az alkotmány egységes és oszthatatlan nemzetállamként határozza meg Románát. Bár az utóbbi évben nem próbálták meg betiltani a Székelyföldnek autonómiát követelő rendezvényeket, újabb, „kifejezetten a magyar kisebbség ellen irányuló törvénytervezetek" jelentek meg, a magyarság jogaiért síkra szálló aktivistáknak pedig az ActiveWatch szerint a román hatóságok megfélemlítésével kellett szembenéznie. A jelentés kitér arra, hogy bár a Székely szabadság napján szervezett, Székelyföldnek autonómiát követelő tavalyi marosvásárhelyi tüntetés a csendőrség szóvivője szerint is „incidensek nélkül" zárult, a csendőrség utólag mégis több mint nyolcvan résztvevőre szabott ki bírságot, a szóvivő pedig az MTI-nek nyilatkozva elismerte: korábban nem volt példa arra, hogy egy megmozdulás ilyen sok résztvevőjét megbírságolják. A román médiafigyelő szervezet szerint a magyar közösség nyelvi jogokra és területi autonómiára irányuló politikai célkitűzéseit az állam és a sajtó egy része is megbélyegzi, és ezzel megakadályozza, hogy azokról közvita bontakozzon ki. A román törvényeket többször rosszhiszeműen alkalmazzák a hatóságok, amivel a magyar jelképek használatát még a magánszférában is korlátozzák – olvasható a jelentésben. Az ActiveWatch tavalyi jelentéséhez hasonlóan most is azt javasolta a hatóságoknak, hogy kezdjenek valós párbeszédet a magyar közösséggel minden őt érintő kérdésről a közös megoldások kidolgozása, az etnikai feszültségek megelőzése érdekében. A szervezet a sajtót arra figyelmezteti: ellenőrizzenek le a magyar közösséggel kapcsolatos minden információt, akkor is, ha „hivatalos" forrásból származnak, és magyar ügyekben mindig kérjék ki a közösség egy képviselőjének álláspontját is. A szervezet jelentése beszámolt arról is, hogy a (román közszolgálati rádió által működtetett) Rador.ro portál egyik cikke szerint egyes – korábban a Maszol.ro portálon publikáló – romániai magyar újságírók politikai nyomásgyakorlásra panaszkodtak a lapjukat egyik alapítványán keresztül pénzelő RMDSZ, illetve közvetve a magyar kormánypárt, a Fidesz részéről. A Rador publicistája a cenzúra megnyilvánulásaként értékelte azt is, hogy az RMDSZ Progress Alapítványa az alacsony olvasottságra hivatkozva felfüggesztette az Erdélyi Riport című online hetilap megjelenését. kronika.ro
2017. május 3.
Tanácskozás és megemlékezés Rákóczi koráról
Április 28-án tudományos tanácskozásra és megemlékezésre került sor Szatmárnémetiben II. Rákóczi Ferenc Erdély fejedelme címmel. A rangos rendezvényen előadást tartott dr. Fleisz János nagyváradi történész is.
A rendezvény főszervezője a szatmárnémeti Muzsnay Árpád, az EMKE főtanácsosa megnyitó beszédében hangsúlyozta, hogy a Rákóczi-szabadságharc egyike az olyan eseményeknek, amely egy táborba gyűjtötték a különböző társadalmi, vallási és etnikai kötődésű embereket, emiatt a szabadság szeretet mellett máig aktuális üzenete van: megfelelő vezető esetén létrejöhet a széles társadalmi összefogás a közös célokért.
Az Erdélyi Magyar Művelődési Egyesület (EMKE) főszervezésében létrejött rendezvényen mintegy 12 tudományos előadás hangzott el. Mellette színvonalas művészeti eseményekre, bensőséges koszorúzásokra és baráti beszélgetésekre került sor.
Az előadások fő kérdései az egyes területeken végbemenő események, a kutatás nemzetközi, országos és helyi eredményei, lehetőségei, különböző szintű együttműködések kialakítása volt. Szatmárnémetiben a megyei múzeum dísztermében többek között Csatáry György és Zubanics László (Beregszász) Balogh Béla (Nagybánya), Czigány István és Mészáros Kálmán (Budapest), Kónya Péter (Eperjes), Molnár Sándor (Vaja), Gyulai Éva (Miskolc), illetve Keresztesi Csaba, Mandula Tibor, Póti Eduárd-János, Kereskényi Sándor (Szatmárnémeti) tartottak előadást. Dr. Fleisz János nagyváradi egyetemi tanár, az EMKE alelnöke Nagyvárad és környéke a Rákóczi-szabadságharc időszakában (1703–1711) című előadását mutatta be. Ebben értekezett Nagyvárad és Bihar helyzetéről a szabadságharcban, a helyi eseményekről, illetve a váradi vár elhúzódó ostromának menetéről és a város szituációjáról a szabadságharc után. Kitért arra a kettős helyzetre, hogy a váradi várat nem sikerült elfoglalni, a várost pedig hol egyik, hol a másik tábor pusztította, a váradiak szabadságszeretete mégis a fenntartotta Rákóczi szabadságharc kultuszát, hiszen például a 20. század elején a város főutcáját Rákóczi útnak nevezték el. Összességében, a Rákóczi-kutatást tovább fejlesztő, a kuruc-kor néhány alapvető kérdését új megvilágításba helyező tanulmányok, hangzott el.
Másnap, április 29-én, szombaton „Az élő Rákóczi” néven immár 28. alkalommal megrendezett majtényi megemlékezésre került sor. Külön színfoltja volt az idei rendezvénynek, hogy a Kárpát-medence egykori Rákóczi-birtokainak jelenlegi megye vezetői is részt vettek a megemlékezésen. A nagyszabású rendezvény sorozatot jövőre is megszervezik.
F. J. Nagyvárad / Reggeli Újság (Nagyvárad)
2017. május 3.
Együttműködési értékrend született
Átláthatóságot akarnak
Az Erdélyi Magyar Néppárt (EMNP) kongresszusának előestéjén ülésezett a párt 232 helyi és megyei tanácsosából álló Országos Önkormányzati Tanács (OÖT). A testület öt dokumentumot fogadott el, amely kötelező érvényű az alakulat megválasztott tisztségviselőire nézve.
Az OÖT elnöke, Bálint József sepsiszentgyörgyi tanácsos, aki – miután az országos elnökség kinevezte erre a tisztségre – megerősítő, titkos szavazást kért a küldöttektől, „csakhogy később ne legyenek kommentárok”.
Az OÖT első határozata az „együttműködési értékrendről” szól, amely leszögezi, hogy minden szövetséget, egyezséget az erdélyi regionális elkötelezettség, a magyar nemzeti együttműködés és a helyi közösség érdekének mentén kell megkötni. A második szerint a helyi önkormányzatokban részt vevők két új feladatot kaptak: minden évi költségvetéshez a helyi közösség érdekeinek megfelelő javaslatot kell tenni, és év végéig minden frakció vagy tanácsos beterjeszt a helyi tanácsba egy olyan határozat-tervezetet, amely a közpénzek elköltésének átláthatóságáról szól.
– A kifizetések elvben nyilvánosak, de csak akkor, ha kérik. A mi képviselőink kérni fogják, így minden önkormányzat honlapján, vagy hirdetőjén minden kifizetés megjelenik majd – magyarázta sajtóértekezletén Bálint József.
A harmadik szerint önálló pénzügyi alapot kell létrehozni, a negyedik arra kötelezi az önkormányzati képviselőket, hogy határozottabban vegyenek részt a pártépítésben saját, vagy környező településen, az ötödik pedig egy jogi és önkormányzati szakbizottság létrehozásáról döntött.
Az OÖT egyik legfontosabb feladata a néppártos tanácsosok képzése – hangzott el.
Erdély András / Székely Hírmondó (Kézdivásárhely)
2017. május 3.
Párbeszéd szobrokban és grafikákban
Közös bemutatkozás
A ragyogó napsütés és a vásárhangulat ellenére péntek délután sokan voltak kíváncsiak Albert Levente és Vargha Mihály közös tárlatának a megnyitójára. Olyannyira, hogy ez alkalomból szűknek bizonyult Sepsiszentgyörgyön az Erdélyi Művészeti Központ (EMÜK) egyébként tágas kiállítóterme.
Albert Leventét a nagyközönség képzőművészként talán kevésbé ismeri, hiszen száguldozó fotóriporterként él a város köztudatában. Vargha Mihály szobrász neve pedig a Székely Nemzeti Múzeum igazgatójaként is gyakran szerepel – állapította meg köszöntő beszédében Vécsi Nagy Zoltán művészettörténész, EMÜK-igazgató.
A két művész már több mint húsz éve együtt dolgozik, mely idő alatt nem csak barátság, hanem művészeti dialógus is kialakult közöttük. A most megnyíló kiállításon pedig éppen ennek eredménye látható – tudhattuk meg Muladi Brigitta szentendrei művészettörténésztől. Szerinte ez is hozzájárult ahhoz, hogy most különböző műfajokban, de hasonló hangnemben szólaljanak meg. Ugyanakkor művészetileg is közelítenek egymáshoz, mert a grafikus megpróbál kilépni a térbe, a szobrász viszont a felületekkel többet foglalkozik, mint ahogy ez a műfajban megszokott.
Vargha Mihály ez alkalomból látható alkotásairól a szakember úgy vélekedett, ősi rituális szobrok és eleven fatörzsek tulajdonságait ötvözik, emberi kapcsolatokat, viszonyokat, hangulatokat fejeznek ki. Albert Leventéről pedig megjegyezte, eljátszik az emberi és a kozmikus lét dimenzióival, így művei lehetnének fizikai, kémiai kísérletek dokumentációi, mikroszkopikus felvételek, apró organizmusok mozgásának vizsgálati anyagai, de akár űrszondák poétikus kozmoszfotói is.
Bedő Zoltán / Székely Hírmondó (Kézdivásárhely)
2017. május 3.
Világörökség részévé tennék a háromszéki Bikfalvát
A Kovászna megyei és a helyi önkormányzat is lépéseket tesz annak érdekében, hogy a kúriáiról híres Bikfalva felkerülhessen az UNESCO szellemi kulturális örökség listájára.
Az UNESCO védelme alá helyeznék Bikfalvát, a kúriáiról híres háromszéki falut – jelentette be Tamás Sándor, a Kovászna megyei önkormányzat elnöke, aki azt is elmondta, hogy a háromszéki turizmus évében különösen nagy hangsúly fektetnek a település népszerűsítésére. Hosszú távú céljuk, hogy Bikfalva felkerüljön az UNESCO szellemi kulturális örökség listájára, a törekvés „előszobájaként” már elkészült a falu értékvédelmi terve. Az ügyben megkezdték a tárgyalást a kulturális minisztériummal is. Ráduly István, a Bikfalvát is magában foglaló Uzon község polgármestere évek óta szorgalmazza a világörökségi listára való felvétel kezdeményezését, az önkormányzat pedig korábban egy olyan településrendezési tervet is elfogadott, amely kifejezetten az épített örökséget védi. Arra törekszenek, hogy ne rontsák, sőt ha egy mód van rá, javítsák Bikfalva értékképét, ennek megfelelően például az utcákat nem aszfaltozzák, hanem kockakövekkel rakják ki. Az elöljáró elmondta, arról is tárgyalnak, hogy a föld alá rejtsék az áramkábeleket. Bikfalván – amelynek nevét 1332-ben, a pápai tizedlajstromban említik először – 34, hivatalosan nyilvántartott kúria áll, ezek közül több megőrizte a 18. századi formáját. Némelyiket a hatvanas években újravakolták és kicserélték az ablakait, de kis befektetéssel ezek is visszakaphatják eredeti külalakjukat. Esetenként örökösök vagy tehetős vásárlók újították fel az udvarházakat, és nem mindig tartották be a műemlék épületekre vonatkozó szabályokat. Előfordult, hogy a régi zsindelytetőt bádogra cserélték, vagy a boltíves szoba mennyezetébe lépcsőfeljárót vágtak. Ugyanakkor több példa van a szakszerű, példaértékű felújításra is. A 350 lakosú Bikfalván 1994–1996-ban az akkori Orbán-kormány által életre hívott nemzeti örökség program keretében térképezték fel az udvarházakat. Várallyay Réka művészettörténész vezetésével egyetemisták és középiskolások egyhetes táborozás során kiegészítették a dokumentumot. Akkor hat épületet mértek fel, illetve minden jelentős kúriát és népi lakóházat térképen rögzítettek.
Bíró Blanka / Székelyhon.ro
2017. május 3.
Erdélyi festők mutatkoztak be Brüsszelben
Három festő Erdélyből címmel állították ki a nagyváradi Katona György, a szatmárnémeti Kovács Emil Lajos és a dobrai (Szatmár megye) Pongrácz Károly festményeit a brüsszeli Európai Parlamentben (EP). A táj- és életképek Erdély sokszínűségét mutatják be az érdeklődőknek
A három különböző országban, Romániában, Magyarországon és Ausztriában élő és alkotó festőművészek művei Sógor Csaba és Winkler Gyula EP-képviselők szervezésében jutottak el az EP-be. A kiállítás szerdai megnyitóján Tőkés László és több más EP-képviselő mellett a Gyulafehérvári Hittudományi Főiskola küldöttsége és a Székelyhon, valamint a Csíki Hírlap munkatársai is jelen voltak.
Az évek során a legkülönfélébb hatások, ábrázolási módok és irányzatok tettek mély benyomást munkásságukra, de egyvalamit mindhárman továbbvittek a művészetükben: magukénak vallják az erdélyi, nagybányai festészeti hagyományokat. A kiállított olajfestmények három festőművész látásmódját, három különböző életút tapasztalatait ábrázolják, miközben felszínre hozzák a közös képzőművészeti gyökereket.
Ezeken a gyökereken keresztül érkezünk meg Erdélybe, a romániai magyar közösséghez. Így jutunk el ahhoz a közel másfél milliós nemzeti kisebbséghez, amely ezeréves szülőföldjén ma is élő tradíciókkal, sajátos természeti és kulturális jegyeivel nem csupán Romániát, hanem Európát is gazdagítja – számoltak be elöljáróban a kiállítókról.
- Ha meg akarnak érteni minket magyarokat, erdélyieket itt az Európai Parlamentben, elég ránézni ezekre a képekre. Romániából erdélyiként érkezni semmi ellentmondást nem szül, sőt inkább sokszínűséget jelent – mondta el Winkler Gyula. Sógor Csaba kiegészítette, minket erdélyieket sok hatás ért az évek során, úgy a románok, mint az Osztrák Magyar Monarchia részéről, így ezek a hatások érződnek a festők munkáin is.
Minden alkotóművésznek, legyen az festő, szobrász, zenész megtiszteltetés Európa virtuális központjában, az Európai Parlament emblematikus épületében bemutatkozni – vezette föl a kiállítók méltatását Murádin Jenő művészettörténész.
„A három erdélyi alkotó közül Pongrácz Károly esetét látom különösen jellemzőnek, akinek először jutott ki a parttalan világlátás esélye. A kolozsvári Képzőművészeti Egyetemen megkezdett tanulmányait Bécsben folytatta, hogy azután ott, az osztrák fővárosban telepedjék le. Festményeit nézve, témáiban szinte tapintható utazásainak betelhetetlen éhsége. A Szatmárnémetiből származó Kovács Emil Lajos úgyszolván földije Pongrácznak. De teljesen más alkat, akit szülővárosa és különösen a hozzá közel eső egykori nagybányai festőtelep hagyományai vezették a festészet útján. Témája elsődlegesen a természeti táj, ebben a műfajban érzi legotthonosabban magát. A nagyváradi születésű, majd a dunántúli Pápára áttelepedett Katona György képciklusa a szülőföld iránti nosztalgikus érzések foglalata – mondta el Murádin.
Hozzátette, kényszerűségből vagy más okokból a szülőföldet elhagyók lelkébe kitörölhetetlenül beleég a honvágy, az odahagyott tájak, városok, falvak képe, többek közt ez mutatkozik meg a kiállított festményeken.
Tamás Attila / Székelyhon.ro
2017. május 3.
Negatívan véleményezte a szenátus jogi bizottsága az autonómiatüntetéseket büntető PSD-s törvényjavaslatot
Negatívan véleményezte a szenátus jogi bizottsága azt a törvényjavaslatot, amelynek értelmében 6 hónaptól 3 évig terjedő büntetést róhatnának ki olyan rendezvények szervezéséért, amelyek az alkotmányos rend megváltoztatását célozzák, illetve megnehezítik vagy megakadályozzák az államhatalom gyakorlását.
A tervezet kezdeményezője, Tudor Ciuhodaru szociáldemokrata képviselő a Büntető törvénykönyvet módosító javaslat benyújtásakor úgy nyilatkozott: a jogszabály kimondottan a „szélsőséges, szeparatista megnyilvánulásokra” vonatkozna, amelyek sértik az alkotmány első cikkelyét.
Ciuhodaru érvelése szerint Romániában a szabadság és demokrácia nem mehet el odáig, hogy „a szélsőséges, szeparatista és revizionista megnyilvánulások kikezdhessék a román állam lényegi mivoltát”. A tervezet indoklása szerint Románia mindig nagyon toleráns állam volt, amelynek kisebbségei nem panaszkodhatnak üldöztetésre vagy marginalizációra, de a szélsőséges rendezvényeket elbátortalanító intézkedések hiányában ezek a megnyilvánulások „súlyosakká” váltak. Példaként említi a szociáldemokrata képviselő „Sógor Csaba és Tőkés László magyar etnikumú európai parlamenti képviselők kéréseit”, valamint azt, hogy Marosvásárhelyen a Székelyföld autonómiáját követelték a székely szabadság napjának résztvevői.
„Mindezek indokolják, hogy a parlament fogadja el a törvényt, amellyel leszögeznénk, hogy Romániában a szabadság, a demokrácia, a mozgás- és szólásszabadság nem mehetnek el addig, hogy egyesek szeparatista, revizionista szélsőséges megnyilvánulások révén megtámadják a román állam lényegi mivoltát” - olvasható a javaslathoz csatolt indoklásban.
FRISSÍTÉS: Egyöntetűen elutasította szerdán a szenátus plénuma a Tudor Ciuhodaru szociáldemokrata képviselő által márciusban benyújtott törvényjavaslatot. Şerban Nicolae, a jogi bizottság elnöke szerint a javaslat átfedéseket tartalmaz már érvényben lévő jogszabályokkal, és inkoherenssé tenné a Büntető törvénykönyv 397-es cikkelyét. Mihai Goţiu szenátor a szavazást megelőző vitában arra hívta fel a figyelmet, hogy a csendőrség adatai szerint 2016 első félévében 157 bírságot róttak ki nyilvános rendezvények során, ezek közül a legtöbbet abból a célból, hogy megakadályozzák ezen rendezvényeket, ami Goţiu szerint a szólásszabadság korlátozását jelenti. A tervezetről a szenátus első házként szavazott, a végső döntés a képviselőházé. maszol.ro
2017. május 3.
Elsősorban vidéki iskolásoknak szóló Arany-vetélkedőt szervez az RMDSZ
Az RMDSZ Kulturális és Társadalomszervezési Főosztálya Arany János születésének kétszázadik évfordulója alkalmával szeptembertől több hónapon át tartó Aranyfesztet szervez iskolásoknak a Romániai Magyar Pedagógusok Szövetsége partnerségével.
Hegedüs Csilla, az RMDSZ ügyvezető alelnöke a szerdai sajtótájékoztatón elmondta, hetedikes-nyolcadikos diákoknak szervezik meg a programot, külön hangsúlyt fektetve a vidéki iskolákra. „A nagyvárosi iskolák minden más nagy versenyben szerepelnek, mi pedig úgy gondoljuk, hogy itt is vannak tehetséges gyerekek” – fogalmazott Hegedüs. A programhoz csatlakozik Demény Péter, Balázs Imre József, László Noémi, Kulcsár Árpád költő, Márton Evelin író – illetve egy meglepetés-szereplő is.
A versenyre öt fős csapatok jelentkezését várják. Molnár Bea szervező elmondta, a fesztivál három nagy egységből áll. Elsősorban egy országosan meghirdetett kvízből, amelyben 48 óra alatt mutathatják meg a csapatok, mit tudnak Aranyról. Ez szeptemberben, iskolakezdés után kezdődik. A csapatoktól bemutatkozó videókat is kérnek, amely nem pontszámgyűjtéshez kell majd, hanem az ismerkedést segíti elő. Ezt követően hat nagy feladatot kapnak: Arany egy napját kell elképzeljék, azt, hogy hol kocsmázna, írná a verseit és így tovább. Ugyanakkor írniuk kell szerelmes verset egy közéleti szereplőnek, harmadik feladatkén pedig levelet kell írniuk Arany költő barátjának - egy meglepetés-személynek, akik szintén csatlakozik a programhoz.
A továbbjutó csapatok októbertől novemberig kell elkészítsék a feladványokat – mondta el a vetélkedő másik szervezője, Újvári Dorottya. Például el kell játsszák Arany egy versét, amely a közösségi médiára is felkerül. A videó pontozása lájkversenyt jelent tulajdonképpen – hangzott el.
Novemberben egy másik feladatot is be kell küldeni: Arany egyik karakteréről kell karikatúrát készíteniük a csapatoknak, tetszőleges módszerrel. A döntő december 8-9. között zajlik majd Kolozsváron, 10-én pedig Aranygála lesz, ahol a továbbjutók találkozhatnak a zsűrivel. A felkért költők workshopokat, kreativitás-gyakorlatokat is tartanak a csapatoknak. Az elkészült videókat is bemutatják az eseményen, ahol látható lesz majd egy kiállítás is.
„Az Aranyfeszttel visszahozzuk a köztudatba, hogy ki is Arany János, miért tartjuk őt fontosnak. A több megyéből érkező csapatok megtanulják azt, hogy lehet kritizálni az irodalmat, újra lehet gondolni a saját meglátásunk alapján, és azt is, hogy mennyire fontos, hogy nekünk saját erdélyi magyar értékeink legyenek" – fogalmazott Hegedüs Csilla.
Kustán Magyari Attila / maszol.ro
2017. május 3.
Elkezdődött a kolozsvári magyar egyetemisták megarendezvénye
Szerdán délben kezdetét vette a 24. KMDSZ Diáknapok és egyben az ezzel járó őrület is. Kolozsvár főterén egymást alig hallottuk, de a csapatok indulóit, dobveréseit és a megszokott üdvrivalgásait annál inkább.
Fél egy után már jócskán vonultak a csapatok a 13 órakor kezdődő főtéri megnyitóra. Indulóval, zászlóval és hatalmas energiával, jókedvvel.
A diáknapok idei témája az űrutazás. Ezt sok csapat komolyan is vette, próbálták valahogy beépíteni a ruhákba, sminkbe, kabalákba. Itt például egy asztronauta vonul.
„Boldogságot színlelni kár és vétek” – Oláh Emese, Kolozsvár alpolgármestere így üdvözölte a diáktömeget, aki ezáltal a résztvevők felszabadultságára utalt.
Markó Bálint, a BBTE rektorhelyettese többek között azért szurkolt, hogy a meleg, napos idő a diáknapok teljes idejére kitartson.
Magyarul köszönt és kívánt jó szórakozást a BBTE diáktanácsának vezetője, Cătălin Hădadea. Óriási taps fogadta a gesztust.
A megnyitó után elkezdődött a „csípős” flashmob, azaz mindenki rákapcsolódott a Paprika Rádióra, ahonnan a szerkesztők mindenfélére utasították a diákokat.
Majd mindenki lerótta tiszteletét Mátyás király előtt.
Ezt követően pedig a csapatok lepihentek egy pár percre. Szükség lesz a napokban az energiára – gondolhatták a Paprika Rádiósok.
Tasi Annabella / maszol.ro
2017. május 4.
A Kálnoky-kastélymúzeum új pompájáról (Miklósvár)
A miklósvári Kálnoky-kastély felújításáról, az ott berendezett múzeumról számolt be Erdővidék Múzeumában gróf Kálnoky Tibor, Magyarósi Imola művészettörténész és Lakatos Csilla muzeológus, majd szóba került az ingatlan hasznosítása is. Az Erdélyi Élet Múzeuma nemcsak letűnt korokról szól: az ott befogadásra kerülő rendezvények által zenét, irodalmat, képzőművészetet fog szolgálni, s hozzájárul ahhoz is, hogy a kis tájegység népszerűbbé, ismertebbé váljon a turisták előtt – hangoztatták a meghívottak.
Kálnoky Tibor úgy fogalmazott, közel harmincesztendős álma vált valóra azáltal, hogy a háborút követő évtizedekben romossá váló épület visszanyerte régi fényét. „Elhoztam ide feleségem, s mondtam neki, ezt az épületet fel fogjuk újítani. Nézte az épületet, majd nézett engem, de szerencsére nem kérdezte azt, hogy miből és miért, csak rábólintott, hogy rendben. Pedig nem is volt a miénk a kastély. Úgy képzeltük el, vendégházakat hozunk létre, azoknak pedig lesz akkora jövedelme, amiből költhetünk a kastélyra. A vendégházak elkészültek, de egyre több lett az alkalmazott, akiket fizetni kellett, folyton volt, amit javítani, úgy sosem telt rá igazán” – villantotta fel a kezdeteket az ősi kastélyt bő tíz esztendeje Barót városától haszonbérbe vevő gróf.
A rengeteg buktató ellenére Kálnoky Tibor és felesége, Anna nem adták fel: anyagi lehetőségeikhez mérten terveket készítettek – ahogy mondotta: papírhegyeket gyártottak –, szakemberekkel vették fel a kapcsolatot, s megpróbálták előkészíteni a terepet a majdani munkához. A lehetőséget a Norvég Alap kiírása jelentette: támogatásként bő egymillió eurót nyertek, amihez maguk részéről tíz százalékkal kellett hozzájárulniuk, azaz végül 1,2 millió eurós költségvetéssel foghattak neki a munkának.
Magyarósi Imola a felújítás során figyelembe vett szempontokról szólt. Mint mondotta, elsődleges feladatuknak tekintették, hogy munkájuk hiteles legyen. A Fehér János vargyasi művészettörténész által levéltárak mélyéről kibányászott inventáriumokból a kastélynak és parkjának gazdag leírását ismerték, s próbálták azokat iránytűként használni. Úgy érzi, a feladatot sikerült elvégezni, s a miklósvári Kálnoky-kastély ma Erdély legpéldásabban felújított műemlékei közé tartozik. Parkja, bár elvadult volt, de mivel évszázados fákban nincs hiány, nem volt nehéz dolguk a helyreállítással, s érzékeltetni tudják, milyen lehetett hajdanán; kialakították azt az angolkertet is, amelynek egy rajzát megtalálták. A kastély mellett újra van tó – ha ragaszkodnak az eredeti elképzelésükhöz, s a történelmi tavat állították volna vissza, az engedélyek beszerzése sokkal nehezebb lett volna, ezért csak fele méretben készült el, s nem a patak táplálja, hanem vízátnemeresztő réteggel képezték ki a víztükröt –, a kastély előtt pedig kialakították azt a füves teret, ami a jövőben számos rendezvénynek lehet majd helyszíne, köréje pedig tört kavicsból vontak keretet. A gabonást is felújították, de új szerepköre megmutatni, milyen lehetett valamikor egy szolgálati lakás. A gabonás faláról nem távolították el a felújításkor előbukkant, néhány évtizede odafestett Éljen május 1.! feliratot sem – maradjon annak a korszaknak mementójaként.
Magyarósi Imola többször hangsúlyozta a helyi mesterek szakértelmét: a kivitelezést a baróti vállalkozó, Derzsi Sámuel alkalmazottjai végezték, a kovácsolást az Olasztelekről elszármazott ifj. Bene János és a falu hírnevét otthon tovább öregbítő Nagy György, az asztalosmunkáért és a farestaurálásért Jakab Árpád és Pál Miklós felelt, ácsként a kisbaconi Benedek András dolgozott, a kőrestaurátor Nagy Benjámin volt, a falkép-restaurálást és a stukkókat Kiss Lóránt készítette, a tájépítész Fekete Albert volt, az üvegmunka a csíksomlyói Egyed János kezét dicséri, a korabeli kályhák hű másának elkészítése Péter Alpár sepsiszentgyörgyi képzőművész szakértelméről tesznek tanúbizonyságot.
Lakatos Csilla, a múzeum alkalmazottja a kastély berendezéseinek szempontjairól beszélt. Mint mondotta, a Nagypalota egyik részében kapott helyett az Asszony háza Terem, ahol a késő reneszánsz–korai barokk tárgykultúrájával mutatják be az asszonyélet mindennapjait, az Úr háza Teremben a XIX. századi nemes úr életébe tekinthetünk be. A biedermeier szalont a XIX. század első feléhez kapcsolódó tárgyakkal rendezték be, az ónémet szalonban pedig az 1850–1900-as évek közt a háromszéki polgári életmódot rekonstruálták, és egy hálószoba is megtekinthető. A kastély tetőterében három szoba vár berendezésre, pincéjében konyhát szereltek fel, s van egy terem, amely eseményekre lesz kibérelhető. A muzeológus ígérte: a kastély folyamatosan nyitva lesz, rendezvények tucatjait fogja befogadni, s azért fognak dolgozni, hogy a tájegység kulturális központjává váljon. Közelebbről csatlakoznak a Múzeumok éjszakája rendezvényhez, s június közepén kamarakoncertnek is otthont biztosítanak.
Hecser László / Háromszék (Sepsiszentgyörgy)
2017. május 4.
Mundruc (A Háromszék táncegyüttes bemutatója)
A páratlan tudású néptánckutatónak és gyűjtőnek, Martin Györgynek és a negyven éve elhunyt leghíresebb kalotaszegi táncosnak, Mátyás István Mundrucnak állít emléket a sepsiszentgyörgyi Háromszék táncegyüttes a Mundruc című táncszínházi produkcióval, amelyet holnap este mutatnak be a Háromszék Táncstúdióban. A kalotaszegi és a magyarpalatkai zenészeket megidéző műsorok (Száz évig, 2011 és A banda, 2013) után Könczei Árpád rendező-koreográfus sorozatának harmadik előadását láthatjuk.
Martin György (1932–1983) harminchat évig tanulmányozta a magyarvistai Mátyás István (1911–1977) táncát, munkásságának egyik kiemelkedő eredménye a Mátyás István Mundruc, egy kalotaszegi táncos egyéniségvizsgálata című monográfiája. Az erdélyi férfitánc, a legényes egyik legkiválóbb alkotó-előadójától 1941–1977 között negyvenöt táncfolyamatot filmezett és rögzített kéziratos jegyzékben, amely 3280 ütem terjedelmű legényes táncrögtönzést, mintegy 2500 motívumváltozatot, 100 motívumtípust foglal magában – ismertette Könczei Árpád. „Hihetetlen számok, hihetetlen mennyiség. Martinnak köszönhetően Mátyás István táncáról, tánctudásáról jelenleg a legnagyobb mennyiségű és formakincsében a leggazdagabb táncanyag áll a kutatás, a táncosok, az utókor rendelkezésére.” A Mundruc című előadás első forgatókönyve már A banda bemutatója után megszületett, azóta néhányszor módosult, de Könczei már akkor Melles Endrét bízta meg Mátyás István megszemélyesítésével, aki negyedik éve készül erre a szerepre. Tanulmányozta a Nádas mente legkiválóbb táncosának egyéniségét, táncát, de az előadásban művészeti munkatársa is volt a rendezőnek. Erdélyben, ha valaki harminc motívumot tud, az nagyon jó táncosnak számít, Melles Endre az előadásban hatvan-hatvankét pontot táncol el – tudtuk meg Könczei Árpádtól. Martin Györgyöt – az előadásban egyszerűen csak tánckutató – Márton Csaba alakítja.
A táncszínházi produkció rávilágít Mátyás István életének egy-egy mozzanatára és környezetére, bepillantást nyújt a kalotaszegi mulatozásokba, és helyenként tetten érhető, amit egy Daróczi nevű lelkipásztor jegyzett fel a vistaiakról 1936-ban: „csúfszájúak, nagyvérűek, kikapósak, rossz feleségek, cifrálkodóak, mulatósak, dühösek, verekedősek, pénzt vesznek fel a bankból, kereskednek. Ráadásul iszik ott férfi és asszony, rogyásig, és iszonyatosan káromkodnak.” Táncoktató Kádár Ignác, jelmez Fülöp Hajnalka, díszletkivitelező Zayzon Ádám. A bemutató után a következő Mundruc előadást szombaton tartják, jövő héten a társulat a manchesteri Góbéfesten, azt követően a Budapesten rendezett Határtalan táncfőváros rendezvényein lép színpadra.
Fekete Réka / Háromszék (Sepsiszentgyörgy)
2017. május 4.
Strasbourgban indítanak pert a Városháza feliratért
Az Emberi Jogok Európai Bíróságához (EJEB) fordulnak az Erdélyi Magyar Néppárt (EMNP) csíkszeredai önkormányzati képviselői, hogy megvédjék a polgármesteri hivatal homlokzatán magyarul olvasható Városháza feliratot, amelynek eltüntetésére jogerős bírósági végzés kötelezi az önkormányzatot.
Csíkszereda Polgármesteri Hivatala a romániai törvények által biztosított minden jogi lehetőséget kimerített a felirat védelmében, beleértve a tavalyi jogerős bírósági végzés ellen beterjesztett rendkívüli jogorvoslati kérelmet is, amelyet február közepén utasított el a marosvásárhelyi táblabíróság. A Városháza felirat eltávolításáért a magyarellenes feljelentéseiről ismert Dan Tanasă blogger által vezetett Méltóságért Európában Polgári Egyesület (ADEC) nyújtott be keresetet 2015 novemberében. A bíróság mind első fokon, mind másodfokon elfogadta a felperes érvelését, amely szerint a román intézménynév magyar megfelelője a polgármesteri hivatal, nem pedig a városháza. Soós Szabó Klára, Tőke Ervin és Márk Dezső önkormányzati képviselő bejelentette: csíkszeredai polgárokként nyújtanak be keresetet az ügyben az EJEB-hez, mivel diszkriminációnak tartják, hogy a több mint 80 százalékban magyarok lakta településen az önkormányzatot arra kötelezik, hogy egy műemlék épületről eltávolítson egy magyar feliratot, amiért abban – más intézmények mellett – a polgármesteri hivatal is működik. Az EMNP képviselői a bírósági döntéssel elégedetlen csíkszeredai polgárokat is arra biztatták, hogy csatlakozzanak a strasbourgi perhez.
Az elmúlt évtizedekben számtalan székelyföldi településen helyezték vissza a felújított polgármesteri hivatalok homlokzatára a vakolatból kidomborított vagy a vakolatra festett Városháza, illetve Községháza feliratot. A székelyföldi románokat ért, vélt jogsérelmek ellen fellépő ADEC és alapítója több tucat pert indított e feliratok ellen, a bíróságok pedig valamennyi esetben helyt adtak keresetének. Háromszék (Sepsiszentgyörgy)
2017. május 4.
Rendbe rakták a Kinizsi-emlékművet
Kedden szorgos kezek frissítették fel a kenyérmezei csata emlékére állított alkenyéri Kinizsi-emlékművet. – A hódmezővásárhelyi Mátyás Utcai Olvasókör képviseletében érkeztünk, azzal a szándékkal, hogy lehetőségeinkhez mérten egy kicsit rendbe hozzuk a Kinizsi-emlékművet, illetve annak közvetlen környékét. Levágjuk a füvet, eltakarítjuk az elszáradt koszorúkat, virágokat és magát az emlékművet is letisztítjuk, illetve bevonjuk egy speciális impregnáló anyaggal, hogy ellenállóbbá tegyük az időjárás szeszélyeivel szemben – fogalmazott Tóth Sámuelné, az Olvasókör tagja, aki hetedmagával érkezett az emlékműhöz. Elmondta: először tavaly jártak erre az olvasókör által szervezett honismereti kirándulás alkalmával, amikor Csernakeresztúron szálltak meg, bejárták a környéket, többek közt a kenyérmezei csata színhelyét is. – Akkor döntöttük el, hogy ezt az emlékművet egy kicsit pártfogásba vesszük, és az elmúlt időszakban sikerült Hódmezővásárhely megyei jogú város önkormányzatának támogatását is elnyerni, valamint magának az Olvasókörnek a támogatásával jutottunk el újra ide. Külön köszönet a csernakeresztúri házigazdáinknak, Nistor Istvánnak, aki nem csupán elkísért bennünket, de aktívan részt vesz az emlékmű megtisztításában. Továbbá köszönet Alkenyér polgármesterének is, aki szíves beleegyezését adta vállalkozásunkhoz – mondta Tóth Sámuelné.
A dicséretes kezdeményezés nyomán a Kinizsi-emlékmű láthatóan felfrissült. Sajnos azonban a környéke pillanatnyilag nem a legvonzóbb. Az állomás közvetlen szomszédságában álló talapzatos mellszobrot ugyanis jókora földtúrások veszik körül a gyulafehérvári vasútvonal felújítási munkálatai miatt. Alkenyér polgármestere azonban megnyugtatóan nyilatkozott az emlékmű környékének alakulásáról: a tervek szerint a vasúti felújítás után parkosítani készülnek a területet.
A több méteres talapzaton álló román feliratú alkenyéri Kinizsi-mellszobrot a 20. században állították, miután elődei sorra a történelem áldozataivá váltak. A kenyérmezei csata emlékére ugyanis még Báthory István idejében kápolnát emeltek, amit a 18. században romboltak le, de 1818-ban Nagy Sándor szászvárosi lelkész emlékoszlopot állíttatott a helyén. Ez az 1849-es dél-erdélyi pusztítás áldozatává vált, de az 1900-as évek elején br. Orbán Antal újabb kápolnaszerű épületet emeltetett Bencenc község (ma Aurel Vlaicu) területén, az 1479-es csatába elhunyt mintegy 20 ezer török és 8 ezer keresztény sírhantján. Miután ez is elpusztult, a 20. század derekán megépült a jelenlegi emlékmű, melyen azonban kizárólag román felirat olvasható, Paul Chinezu néven, „román hősként” említve a kenyérmezei csata legendás alakját.
Az emlékművet rendbe rakó hódmezővásárhelyi csapat tagjai szóvá tették: jó néven vennék, ha Mátyás király hadvezérének emlékművén magyar felirat is szerepelne. Az emlékművet díszítő sok-sok piros-fehér-zöld szalagos koszorúból ítélve bizonyára többen osztják a Mátyás Utcai Olvasókör tagjainak véleményét...
Gáspár-Barra Réka / Nyugati Jelen (Arad)
2017. május 4.
Kimerítő előadás a magyar őstörténetről
Kik vagyunk valójában?
Tisztában vagyok vele, hogy nem mindenkit érdekel népének története, pláne a régmúlt. Amíg kies hazánkban szép számmal akadnak olyanok, akik nem tudják, mit ünnepelünk húsvétkor, az anyaországban olyan fiatalok, akik nem tudják, ki volt Petőfi (sajnos, nem légből kapott példák), addig nyugodtan kijelenthetjük, hogy a magyar őstörténet amolyan marginális téma, amelyről a valóban érdeklődő művelt, de nem szakember nagyközönség is viszonylag kevés és bizonytalan tudással rendelkezik. Már csak azért is, mert az iskolában annak idején mást tanítottak neki, mint amit az utóbbi egy-két évtizedben számos kutató felvetett az előző (tévesnek vélt) beidegződések cáfolásának szándékával. A történészek sokszor a viszonylag közelmúlt dolgaiban sem tudnak megegyezni – a tényeket is sokféleképpen lehet értelmezni –, hát még a régmúltat illetően, amelyből nincsenek írott források (a későbbi korokból tudjuk, azok sem egyértelműen megbízhatók), legfeljebb sírokból származó leletekre, nyelvészeti érvekre, mondákra, legendákra lehet támaszkodni.
Vajon mi az igazság?
***
Kedden délután az arad-belvárosi református templom imaházában került sor az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács aradi szervezete és az Aradi Hagyományőrző Polgárok Egyesülete szervezésében Biró András Zsolt antropológus, a Magyar Természettudományi Múzeum kutatója, a Magyar-Turán Alapítvány elnöke A magyar őstörténet a természettudományok tükrében c. előadására. A „természettudomány” kifejezés sok emberben eleve bizalmat keltő, tudja ugyanis, hogy a régmúlt (de még a sokkal közelebbi múlt, sőt a jelenkor) tárgyalásában is rengeteg a sarlatánság, a feltételezés, a tények és adatok (nem elegendő tudásból adódó, de néha nagyon is tendenciózus) félremagyarázása. Nem hiába mondta az előadó egy adott pillanatban, hogy a történelem a leginkább átpolitizált tudomány, az adott társadalom hivatalos szemléletét, történelmi és nem utolsósorban politikai nézeteit kívánja alátámasztani. (Harc folyik azért, például, hogy mi kerüljön be a történelemkönyvekbe, amelyek nemzedékek felfogását irányítják.)
Baracsi Levente tiszteletes, a házigazda azt emelte ki rövid köszöntőjében, hogy az igazság a nép javára, a hazugság a gyalázatára szolgál, Borbély Zsolt Attila, az EMNT Arad megyei elnöke arról beszélt, hogy minden népnek tisztában kell lennie múltjával, s ennek alapja az őstörténet.
De mi az igazság az őstörténettel?
Tartok tőle, hogy a kedves olvasónak ezúttal nem tudom még nagyvonalakban sem összefoglalni Biró András Zsolt több mint két és fél órás – rendkívül dokumentált, ezernyi adatot felvonultató, nagyon érdekes előadását. (Egy újságoldal biztosan kevés lenne rá.) A lényeg mégis a finnugor származás cáfolása, a magyar őshaza az általunk ismerttel nem egyező elhelyezése, a Kárpát-medencébe kerülésének más útvonala lenne, valamint az, hogy az antropológiai kutatások (ezek egy részét az előadó 2006-ban Kazahsztánban végezte, többek között a madjiar, madjar törzs bevonásával) azt mutatják: Európában a magyarságnak a türk eredetű bolgárokkal való rokonsága a legszembetűnőbb. Az előadás során számtalan „apróságra” (nomád életmód magas civilizációs szintje, jurtaépítés, fegyverzet és harcmodor, majd európai „kalandozások” stb.) adott magyarázatot az előadó, aki mellesleg a Kurultáj (találkozó, összejövetel), a legnagyobb hagyományőrző rendezvény főszervezője is. A legújabb kurultájra számos ország részvételével idén augusztusban a magyarországi Bugacon kerül sor.
A téma iránt bővebben érdeklődőknek az internetet ajánljuk, ahol bőven található a témába vágó anyag.
Az aradi előadás egyébként egy hosszabb erdélyi turné (Nagyvárad, Marosvásárhely, Székelyudvarhely, Csíkszereda, Sepsiszentgyörgy stb.) állomása volt, amely tegnap Temesváron fejeződött be.
Jámbor Gyula / Nyugati Jelen (Arad)
2017. május 4.
21. századivá varázsolná az RMDSZ Arany Jánost
Országos diákfesztivállal emlékezünk a 200 éve született költőnkre
Mit tudunk Arany Jánosról? Miért aktuális Arany költészete a ma embere és főleg a ma fiatalja számára? Hogyan élne ma Arany János? Ezekre a kérdésekre kaphatjuk meg a választ idén ősszel az RMDSZ Aranyfeszt elnevezésű, hetedik és nyolcadik osztályosoknak szóló országos diákfesztiválján. A tervek szerint a rendezvényen minden erdélyi megyét egy-egy városi és vidéki iskola képvisel majd, de Bukarestből is várják a versenyre jelentkezőket ötfős csapatokba szerveződve egy irányítótanár kíséretében. A verseny 2017 szeptemberében startol, és a december 8-a és 10-e közötti kolozsvári Arany-gálával ér véget. A diákok munkáit négy ismert erdélyi magyar költő – László Noémi, Márton Evelin, Balázs Imre József és Demény Péter – bírálja el, de meglepetésvendégként jelen lesz a megmérettetés magyarországi patrónusa is. A diákoknak többek közt szerelmes levelet kell írniuk, karikatúrát és kisfilmet kell készíteniük.
A kétszáz éve született Arany János költő életét és munkásságát akarja újszerűen bemutatni az az RMDSZ-projekt, amelynek beharangozó sajtótájékoztatóját tegnap szervezték Kolozsváron.
– Célunk, hogy a gyerekek saját fantáziájuk, eszközeik segítségével fedezzék fel, számunkra mit jelent, mit üzen Arany János a 21. században. Olyan kontextusba helyezzük Arany munkásságát, amely 200 év távlatából is igazi kortárssá teszi őt. A diákok úgy kerülhetnek közelebb a költő életművéhez, ha azt kreatívan, szabadon átértelmezhetik, személyre szabják az általuk készített fényképek, karikatúrák, videók és rövid írások által – magyarázta Hegedüs Csilla, az RMDSZ Kulturális Főosztályának ügyvezető alelnöke.
– Az Aranyfeszt három nagy egységből áll. Az első egységben a részt vevő csapatoknak egy általános kvízt kell kitölteniük, ami azt méri fel, hogy mit tudnak Aranyról. De nemcsak a tárgyi tudásra vagyunk kíváncsiak, hanem a gyerekek kreativitását is megdolgoztatjuk. A második egység során minden csapatnak pár perces bemutatkozó videót kell készítenie, amit ugyan nem pontozunk, de a feltöltés után bárki megtekintheti. Utána a csapatoknak azt kell kitalálniuk, hogyan telne ma Arany János egy napja, azaz hol írná a verseit, hol inná meg a kávéját. A csapatoknak szerelmes verset is kell írniuk egy ismert közéleti szereplőnek, majd a magyarországi sztárvendég-költőnek – közölte Molnár Beáta, a Társadalomszervezésért Felelős Főosztály munkatársa.
– A feladatok között olyan is szerepel, hogy Arany egyik versét kell eljátszaniuk a gyerekeknek pár perces filmben. Ezt a filmet is feltöltjük a verseny honlapjára, és a legtöbb like-ot elérő alkotás lesz a győztes. A novemberi feladatok egyike a karikatúra-készítés lesz Arany valamelyik szereplőjéről, amit rajz vagy számítógépes grafika által valósíthatnak meg. Minden csoportnak meg kell szerkesztenie a kedvenc Arany-antológiáját illusztrációkkal ellátva, amit ki kell nyomtatniuk és beköttetniük. A decemberi gálán a csapatok találkoznak a zsűrivel, műhelytevékenységet szervezünk a diákoknak, kiállítjuk a beküldött Arany-antológiákat, és levetítjük a kisfilmeket – tette hozzá Újvári Dorottya, a Kulturális Főosztály munkatársa.
A szervezők remélik, hogy a verseny megihleti a vidéki iskolákat is, sőt, ragaszkodnak ahhoz, hogy minden megyét egy-egy vidéki iskola is képviseljen.
Nagy-Hintós Diana / Szabadság (Kolozsvár)
2017. május 4.
Testvértelepülési találkozó Körösfőn
Az Európa a polgárokért elnevezésű uniós programon keresztül elnyert támogatásnak köszönhetően április 28. és május 1. között a Kolozs megyei Körösfőn testvértelepülési találkozót szerveztek, amelyen jelen voltak a magyarországi Békésszentandrás, Bugyi, Nagysalló község, illetve Sásd és Pásztó város önkormányzat képviselői. Meghívott vendégként Budapest 18. kerületének és Pátka község önkormányzata is részt vett.
A négynapos programsorozat keretében, az első nap az érintett települések polgármesterei vagy a csoport vezetője bemutatta a közösségét. A második napon a házigazda Körösfő község mutatkozott be, majd kerekasztal-beszélgetést tartottak A polgárok részvétele a demokratikus Európai Unióban címmel. A harmadik nap újabb kerekasztal-beszélgetést szerveztek a multikulturalitásról, illetve a résztvevők az önkéntességről, közös célokról, sportról fogalmazták meg véleményüket. A negyedik nap a Mindenki egyért, egy mindenkiért című kerekasztal-beszélgetésen egymás megértéséről és az Európai Unió közös jövőjéről beszélgettek a résztvevők.
Péntek Tihamér projektmenedzsertől megtudhattuk: Körösfőn harmadik alkalommal szerveztek testvértelepülési találkozót, amelynek lényege a különböző partnerségek, például egy-egy település iskolái közötti partnerség kialakítása, de felvetődött még közös gazdasági tevékenység beindításának ötlete is, ám ez utóbbi megvalósítása még várat magára.
Nagy-Hintós Diana / Szabadság (Kolozsvár)
2017. május 4.
RMDSZ - Románia hozza összhangba törvényeit a gyulafehérvári nyilatkozattal
A többség és kisebbség közötti bizalom helyreállításának egyik feltétele, hogy a centenárium alkalmával a gyulafehérvári nyilatkozatban vállaltakat Románia tartsa be – jelentette ki szerdai parlamenti felszólalása alkalmával Márton Árpád képviselő.
„Románia 100 éves évfordulóján azt kérjük, amit 1918-ban Gyulafehérváron ígértek nekünk: a be nem tartott ígéretek teljesítését” – nyilatkozta Márton Árpád azt követően, hogy a parlament alsóháza döntő házként szavazta meg azt a törvénytervezetet, amely állami kitüntetések létrahozását írja elő Románia egyesülésének századik évfordulója alkalmából, és állami finanszírozást biztosít az ünnepi rendezvények szervezésére. Az RMDSZ képviselői nem szavazták meg a kezdeményezést.
A Kovászna megyei törvényhozó fenntartotta a plénum előtt az RMDSZ módosító javaslatát, amely arra kötelezné Romániát, hogy 2018. december elsejéig hossza összhangba a romániai törvényeket a gyulafehérvári nyilatkozatban vállalt ígéretekkel. Mondandója nyomatékosításaként Márton Árpád felolvasta a Gyulafehérvári Nyilatkozat együtt élő nemzetekre vonatkozó bekezdését, és kiemelte: „ha centenárium, akkor az ígéretek betartásának a centenáriuma legyen. A rendszerváltás óta küzdünk a parlamentben. Kormányon és ellenzékben a célunk mindig ugyanaz volt. Több jogot, nagyobb biztonságot közösségünknek, tiszteletet az erdélyi magyaroknak. Számos sikerünk ellenére a küzdelem nem ért véget, és nem is érhet mindaddig, amíg ki nem vívjuk azokat a jogokat, amelyek minket, erdélyi magyarokat megilletnek. Ezeket a jogokat már az 1918-as gyulafehérvári nyilatkozat is tartalmazza. A többségi politikusoknak be kell látniuk, hogy a teljes társadalom javát szolgálja az, ha a törvény által szavatolt jogainkat betartják, ha a kisebbségvédelmi törvények alkalmazása nem ütközik folyamatosan akadályokba. Az erdélyi magyar közösség törekvései legitimek. Egy olyan országot akarunk, ahol a kisebbség és a többség viszonyát megnyugtató módon rendezik. Ahol a magyar közösség tagjai nem másodrangú állampolgárok, hanem államalkotó tényezők. Ha magyarként méltósággal élhetünk Romániában.” Szabadság (Kolozsvár)
2017. május 4.
Az EU-nak oda kell figyelnie az őshonos kisebbségekre is
A Minority SafePack európai polgári kezdeményezés több szempontból is fontos számunkra. A FUEN tagszervezetei arról a szolidaritásról tettek és tesznek tanúbizonyságot, amely nélkül az európai őshonos kisebbségek közösségként nem lehetnek sikeresek az európai politika közterein. Ugyanakkor a Minority SafePack nemcsak a mi ügyünk, hanem a többség ügye is. Mi, kezdeményezők valami pluszt szeretnénk hozzáadni a kontinens népeinek jövőjéhez, olyan értékeket kívánunk a középpontba helyezni, amelyek minden demokratikus és szabadságszerető közösség életét vezérlik: a jogállamiságot, a törvénytiszteletet és az emberi, közösségi jogokat. Párbeszédet javasoltunk, és ezt a párbeszédet, úgy érezzük, hogy elfogadta az Európai Bizottság, amikor regisztrálta kezdeményezésünket – hangsúlyozta Kelemen Hunor szövetségi elnök ma Brüsszelben, ahol az Európai Parlament elnökének fővédnökségével tart konferenciát a FUEN.
Az Európai Parlament elnöke, Antonio Tajani fővédnökségével tartott konferenciát május 3-4-én a FUEN Brüsszelben. A Hit the Road – a Minority Safepack európai polgári kezdeményezés (MSPI) és az Európai Parlament című konferencia házigazdái Winkler Gyula és Sógor Csaba, az RMDSZ EP-képviselői voltak.
Kelemen Hunor tegnapi előadásában rámutatott: az Európai Unióról (EU) még a bírálói is elismerik, hogy a kontinens elmúlt évszázadának egyik legsikeresebb politikai projektje, amely békét, stabilitást és viszonylagos jólétet biztosít polgárainak. Működését a kölcsönös tiszteletre és szolidaritásra alapozza, értéknek tekinti a nyelvi, etnikai és vallási sokszínűséget – fejtette ki az RMDSZ elnöke.
„Mi, a romániai magyar nemzeti közösség, az unió legnagyobb őshonos kisebbsége közel száz esztendeje küzdünk azért, amit minden kisebbségi egyén és közösség értéknek tart: megőrizni és továbbadni nemzeti identitásunkat, biztonságban élni szülőföldünkön. Úgy véljük, hogy az EU nem lehet megosztott, nem maradhat szétszakított állapotban, egységessé kell válnia az őshonos kisebbségek jogainak érvényesítése tekintetében is” – idézte az RMDSZ hírlevele Kelemen Hunort. Szerinte az EU erősebb, sikeresebb, versenyképesebb és stabilabb lesz akkor, ha odafigyel a 60 milliós, „egy nagyobb országnyi” őshonos kisebbséghez tartozó polgárára.
Az őshonos nemzeti kisebbségek fontos eredményeként nevezte meg azt, hogy a luxemburgi bíróság a Minority SafePack kezdeményező bizottságának adott igazat az Európai Bizottsággal folytatott vitában. Úgy véli, hogy legalább ennyire fontos előrelépés az is, hogy a bizottság tárgyalásra hívta a kezdeményezőket, illetve hogy bejegyezte a Minority SafePacket.
„Tulajdonképpen azokat a törvényes kereteket, amelyeket a kilencvenes évek végén, a kétezres évek elején Románia európai uniós és NATO-s csatlakozása előtt sikerült kialakítani, hatósági és igazságszolgáltatási eszközökkel megváltoztatják, átértelmezik. Korlátozzák az anyanyelv-használatot, azt, ami az identitásunk megerősítésének egyik legfőbb eleme” – részletezte beszédében.
Az Amerikai Egyesült Államok külügyminisztériumának legutóbbi országjelentése pontszerűen sorolja fel, hogy az emberi jogokat, a kisebbségi jogokat, a vallásszabadság gyakorlásának a jogát milyen módon és hol sérti Románia. Kelemen úgy tartja: nagyon fontos, hogy több év után az Egyesült Államok ismét figyel a kisebbségi közösségekre.
Romániában a magyar közösség tagjai közül azokat érinti a leginkább az asszimiláció, amelyek nagyon kis létszámban élnek a többséggel együtt, azaz a szórványt – vázolta fel Kelemen Hunor. Az RMDSZ az elmúlt két évtizedben a tömbben, az interetnikus környezetben és a szórványban élő magyar közösségek helyzeteire sajátos megoldásokat keresett, amelyek intézményes kereteket jelentenek a magyar emberek identitásának megőrzéséhez és megerősítéséhez. Szabadság (Kolozsvár)
2017. május 4.
Új esélyben reménykedik az Apáczai-gimnázium
Jövő tanévtől még nem indítható be önálló osztályként a kolozsvári Apáczai Csere János Gimnázium képzőművészeti 5. osztálya, de a jövőben mindenképp újraindítják a nagy múltú művészeti képzést a tanintézetben.
Vörös Alpár igazgató a Krónikának elmondta: erre az Országos Diszkriminációellenes Tanács (CNCD) határozata is reményt ad, melyben a testület elmarasztalta a Kolozs megyei tanfelügyelőséget. A diszkriminációellenes tanács a Maszol hírportál beszámolója szerint múlt héten döntött az ügyben, és megrovásban részesítette az intézményt, mivel az korábban nem engedélyezte, hogy a gimnáziumban 16 fős képzőművészeti ötödik osztály induljon a jelenlegi tanévben. A hírportál szerint a testület múlt heti határozatában azt javasolja a tanfelügyelőségnek, hogy a jövőben közelítsen másként a magyar oktatás kérdéséhez, különben pénzbírságra számíthat. Vörös Alpár igazgató úgy véli, ez a jövőre nézve nagyon fontos eleme a döntésnek. Nagy nyereségnek látjuk, hogy van egy határozat, melynek értelmében a jövőre vonatkozóan kapott egy esélyt a képzőművészeti osztály, és már nincs feltétlenül a tanfelügyelőség kénye-kedvének kitéve” – értékelte lapunknak az iskolaigazgató. Elmondta, a testület határozata alapján jogászokkal is megvizsgálják, mennyire van jogi alapja annak, hogy változás történjen a be nem indult képzőművészeti osztállyal kapcsolatban. Az önálló képzőművészeti 5. osztály beindítására a jövő tanévben sincs lehetőség, ezt ugyanis a gyermeklétszám nem teszi lehetővé, de a művészeti képzés a 2017–2018-as tanévben is biztosított lesz a tanintézetben, magyarázta az igazgató. Mint mondta, a művészeti képzést jövő tanévben délutáni programos osztályként hagyták jóvá, ahogy a zeneiskola esetében is működik. „Van lehetőség arra, hogy bárki a városból, más iskolából beiratkozzék” – ismertette a rendszeres délutáni tevékenységeket feltételező képzés mikéntjét Vörös Alpár. Az igazgató úgy véli, lesz elegendő érdeklődő, hiszen a képzőművészeti osztály igénylésekor megvolt az induláshoz szükséges létszám. Hangsúlyozta, a délutáni képzés csak jövő tanévre vonatkozik, a következő tanévekben a diáklétszám alakulása már lehetőséget teremt arra, hogy önálló 5. osztályként indulhasson képzőművészeti osztály, amit kérni is fognak majd a Kolozs megyei tanfelügyelőségtől.
Török Zoltán Kolozs megyei főtanfelügyelő-helyettes a Krónikának úgy nyilatkozott, az intézmény szerdán kapott egy átiratot a diszkriminációellenes tanácstól, ebben azonban szó sincs arról, hogy elmarasztalnák az intézményt. Mint mondta, pár sorban csupán arról tájékoztat a testület, hogy május 30-án Kolozsvárra látogat egy bizottságuk az ügyben, és kérik, álljanak a rendelkezésükre. A tanfelügyelőséget eddig nem kereste meg a testület a szülők panasza kapcsán, mondta Török, holott hivatalos adataik vannak, amelyek alapján az elutasító döntés született. Tőlünk még eddig senki semmit nem kért, kíváncsi vagyok, hogyan viszonyulnak az egészhez, miután meglátják, hogy mi van” – jelentette ki a főtanfelügyelő-helyettes. Úgy vélte, a beszélgetésen a CNCD is ismerteti meglátásait, illetve a tanfelügyelőség is bemutathatja álláspontját és lehetőségeit. Az intézményt 26 apáczais szülő, illetve a számukra jogi tanácsadást biztosító Jogvédő Csoport az Identitás Szabadságáért (AGFI) panaszolta be januárban a testületnél. Mint arról beszámoltunk, a kolozsvári Apáczai-gimnázium még a 2016–17-es tanév előtt kérte egy újabb, képzőművészeti 5. osztály indítását a tanfelügyelőségtől, de az elutasította a kérést. A szülők szerint indokolatlanul, hiszen az oktatási törvény szerint 12 tanulóval is lehet osztályt indítani, amire idén Kolozsváron több román iskolában is volt példa.
Ötven magyar civil szervezet az Apáczai mellett
Ötven kolozsvári magyar civil szervezet fogalmazott meg közös állásfoglalást az Apáczai Csere János Elméleti Gimnázium művészeti tagozatának védelmében a Kincses Kolozsvár Egyesület kezdeményezésére.
Pap Melinda/ Krónika (Kolozsvár)
2017. május 4.
Kányádi Sándort köszöntötték 88. születésnapján Budapesten
MTI - Kányádi Sándor Kossuth-díjas költőt, a Nemzet Művészét köszöntötték 88. születésnapja alkalmából a Petőfi Irodalmi Múzeumban (PIM) szerdán Budapesten.
Isten éltesse a Kárpát-medence legnagyobb élő költőjét! – mondta az eseményen Böjte Csaba ferences szerzetes, a Dévai Szent Ferenc Alapítvány alapítója, aki szerint Kányádi Sándor minden versében ott van „a gyermekekhez lehajló jóság és vidámság, amelyre nagyon nagy szükség van a mai világban". „Áldott az az ember, aki be tudja lopni az emberek szívébe a gyermeki derűt és jókedvet" – fűzte hozzá. Prőhle Gergely, a PIM főigazgatója úgy fogalmazott, intézménye büszkén vállalja, hogy Kányádi Sándor születésnapjait megünnepli. Mint felidézte, az erdélyi születésű költő alapító tagja a Digitális Irodalmi Akadémiának és ötletadója az ország egyik leglátogatottabb közgyűjteményének, a Mesemúzeumnak. Az eseményen a Kaláka együttes zenélt, Kányádi Sándor Fekete-piros című versét Havas Judit előadóművész szavalta, a Nyári alma ül a fán és a Könyörgés tavasszal című költeményeket a gyerekeknek meghirdetett 19. Kányádi Sándor Szavalóverseny résztvevői adták elő. A versenyt szervező Szilágy megyei Varsolc iskolájának igazgatója, Dénes Irén elmondta: az idei megmérettetésen kilencven gyermek versenyez több mint tíz megyéből. Kányádi Sándor úgy fogalmazott: a varsolci verseny minden évben bizonyítja, hogy „nincs külön gyermek és felnőtt vers, csak vers van vagy nemvers". Kányádi Sándor 1950 óta publikál, gyermekeknek szóló verseskötetei (Három bárány, Kenyérmadár, Tavaszi tarisznya) mellett drámai hangú versekben adott számot arról, hogy a bukaresti zsarnokság milyen nyomasztó súllyal nehezedett az erdélyi magyar életre és kultúrára (Krónikás ének, Visszafojtott szavak a Házsongárdban). Az 1989-es politikai változások után nemcsak a múlttal vetett számot, hanem keserű iróniával arra is figyelmeztetett, hogy a zsarnokság továbbra is él a társadalom mélyebb szerkezeteiben (Kuplé a vörös villamosról). Válogatott versei 1992-ben Vannak vidékek címmel jelentek meg. 2009-ben jelent meg Előhang című könyve, amely verseit és műfordításait tartalmazza. 2010-ben adták ki Az elveszett követ című művét. 1993-ban Kossuth-díjjal tüntették ki, 2000-ben megkapta a Közép-európai Irodalmi és Kulturális Társaság (CET) millenniumi különdíját. 2002 óta a Magyar Művészeti Akadémia (MMA) tagja. 2007-ben a Magyar Írószövetség örökös tagjává választották. 2009-ben a Magyar Köztársasági Érdemrend Nagykeresztjével ismerték el, 2010-ben Bethlen Gábor-díjban részesült. 2013-ban megkapta az Emberi Méltóság Tanácsának Emberi méltóságért díját. 2014-ben Budapestért díjat kapott, ugyanebben az évben Nemzet Művésze díjjal tüntették ki. A teltházas eseményen részt vett Balog Zoltán, az emberi erőforrások minisztere és Gulyás Gergely, az Országgyűlés alelnöke. Krónika (Kolozsvár)
2017. május 4.
Közkegyelem: Grindeanu elhatárolódik, tüntetések robbantak ki
Sorin Grindeanu szerint kormánya nem támogatja a korrupció miatt elítéltek kegyelemben részesítését célzó törvénytervezetet. A jogász szenátorok által elfogadott indítvány miatt spontán tüntetések robbantak ki több nagyvárosban.
A kormány a közkegyelmi törvénytervezet eredetileg beterjesztett változatát támogatja – jelentette ki szerdán Sorin Grindeanu miniszterelnök. „Ismét elmondom, amit már kijelentettem: a kormány a közkegyelmi törvénytervezet eredetileg beterjesztett változatát támogatja. A szenátus jogi bizottsága által szerdán elfogadott módosító javaslatok nem élvezik a kormány támogatását" – írta egy Facebook-bejegyzésben a miniszterelnök. Grindeanu azzal összefüggésben szólalt meg, hogy a bukaresti szenátus jogi bizottsága olyan módosító javaslatot fogadott el szerdán, amelynek értelmében közkegyelemben részesülnének a megvesztegetés, vesztegetés elfogadása, befolyással való üzérkedés vagy befolyás vásárlása miatt elítélt személyek is. Traian Băsescu volt államfő, a Népi Mozgalom Párt (PMP) szenátora azzal indokolta előterjesztését, hogy az ezzel a váddal bíróság elé állított politikusok nagy része választási kampány alatt követte el tettét, márpedig szerinte a választási törvény alapján „mindegyik pártot meg lehet vádolni vesztegetés elfogadásával vagy hivatali visszaéléssel". A szenátus jogi bizottságának döntése nyomán spontán tiltakozó akció szerveződött a közösségi oldalon. A Facebookon közzétett felhívás hatására Bukarestben kora este több mint félezren gyűltek össze a kormánynak otthont adó Victoria-palota előtt, nemtetszésüknek adva hangot a javaslattal kapcsolatban. A tiltakozók száma folyamatosan nőtt, 21 órakor már meghaladta a kétezret. „Tolvajok", Nem akarunk tolvajnép lenni" – szerepelt többek között a transzparenseken. Az Agerpres hírügynökség tudósítása szerint mintegy harminc személy vonult ki tiltakozni a Brassó megyei prefektúra épülete elé is a korrupciós bűncselekmények miatt elítéltek szabadon engedése ellen. A spontán tüntetés résztvevői karjukon sárga szalagot viselnek #REZIST felirattal. „Ahogyan a 13-as rendelettel is történt, valószínűleg most is élve akarják megnyúzni a békát, vagyis lassan-lassan változtatnak bizonyos dolgokon, lépésről lépésre, hogy mi ne vegyük észre. Én – és úgy látszik, sok más brassói – nem tudjuk elfogadni ezt, és utcára vonultunk. Továbbra is ki fogunk jönni, bár tisztában vagyunk vele, hogy ez nem egy végleges döntés. A képviselőház a döntéshozó, de jelezni szeretnénk, hogy Románia továbbra is éber, és kiállunk a korrupció ellen" – nyilatkozta Radu Hossu, a tiltakozás szervezője. Krónika (Kolozsvár)
2017. május 4.
Ami, aki maradandó
Egy életem, egy halálom, megpróbálom – mondták, mondják maguknak, másoknak oly sokan azok közül, akik az elmúlt években, évtizedekben külföldre távoztak a jobb, tisztességesebb megélhetés reményében. Nehéz vitatkozni a döntést meghozó polgárok millióival, erdélyi magyarok tízezreivel, akik számtalan érvet tudnak felsorakoztatni elhatározásuk mellett. Alaposan megkönnyíti dolgukat, hogy ma már kitaposott út vezet az idegenbe, hiszen napjainkban gyakorlatilag nincs olyan család, baráti kör, amelynek legalább egy tagja ne külföldön keresné kenyerét, a példa pedig ragadós. A szabad mozgás, munkavállalás előidézte elvándorlás állítólag akkora méreteket öltött, hogy – mint Andreea Păstîrnac határon túli románokért felelős miniszter a minap közölte – tavaly több gyermeknek adtak életet román állampolgárok külföldön, mint Romániában. Az uniós statisztikai adatokra hivatkozó tárcavezető szerint legalább 4,4 millió romániai él szülőhazája határain túl – természetesen túlnyomó többségük fiatal munkavállaló, akik a befogadóországukban megtapasztalt anyagi biztonság tudatában alapítanak családot. Az adatok megdöbbentőek, ijesztőek azok számára, akik a szülőföldön próbálnak boldogulni. Hiszen az itthon maradottak nemcsak érzelmi veszteséget szenvednek rokonuk, barátuk „elvesztésével”: a minden téren egyre nagyobb méreteket öltő szakemberhiány tovább ront életminőségükön, megsokszorozza mindennapi életük gondjait-bajait. Kell lennie azonban egy pontnak, amikor a megállíthatatlannak tűnő, „önpusztító” jelenség következményei oly súlyossá válnak, hogy a társadalomban ösztönösen beindul egyfajta „öngyógyító” folyamat. Ez persze nem sétagalopp: vért kell izzadni. Ha pedig a pénz beszél, akkor emlékeztetni kell az anyanyelvére. A „kényszergyógykezelés” hatásait már érzik a kis- és közepes vállalkozók, akik itt-ott már 2000–3000 lejes fizetésajánlattal vadásszák például az asztalosokat, autószerelőket, építőmunkásokat. A közszférában meghirdetett béremelések – még ha kampányfogásként indultak, és finoman szólva erőn felülinek tűnnek is – szintén elfogadhatóbbá tehetik a hazai viszonyokat, erdélyi magyar viszonylatban pedig a jelentős budapesti támogatások is elősegíthetik a szülőföldhöz kötődés megerősítését. Igen, van az a pénz, amiért egy fiatal inkább hátrahagy csapot-papot, és nekivág az idegennek, de ez ugyanúgy igaz az itthon boldogulásra is. Persze utóbbi mindig jóval kevesebb lesz, de egyes dolgok tényleg megfizethetetlenek, ha az ember elveszti őket. És ezt éppen azok tudják igazán, akik ma a világ másik végén sírják vissza édesanyjuk főztjét, a haverok poénjait, „egy életük” immár meg nem élt világát.
Páva Adorján / Krónika (Kolozsvár)
2017. május 4.
Külhoni románok: pontosította korábbi nyilatkozatát a miniszter
Nem abszolút értékekről, hanem arányokról beszélt, amikor azt mondta, hogy az elmúlt évben több gyerek született a külföldön élő román családok körében, mint itthon – pontosította szerdán korábbi nyilatkozatát Andreea Păstîrnac külhoni románokért felelős miniszter.
„Fontosnak tartom pontosítani, hogy kijelentéseimet arányosan és nem abszolút értékben értettem” - idézte az Agerpres a tárcavezetőt. A hírügynökség szerint a miniszter arról is beszámolt, hogy a jövőben kutatás témája lesz a külföldön élő románok sorsa. „Valóban vita tárgyát képezi, hogy miként viszonyuljunk ezekhez a számadatokhoz (...), amelyek 2016. január 1-jétől állnak rendelkezésre, és amelyek egy része az európai intézményektől, más része a tagállamoktól származik” - fejtette ki Păstîrnac. Andreea Păstîrnac külhoni románokért felelős miniszter azt nyilatkozta kedden, hogy nagyon fontos a határon túl élő román közösség, különösen az, amely a munkaerő szabad mozgását kihasználva él az Európai Unió országaiban, főleg ha figyelembe vesszük, hogy tavaly több gyerek született külföldön, mint itthon. „Mintegy 4,4 millió román állampolgár él a határokon túl és az Eurostat statisztikái szerint tavaly először esett meg az, hogy a határon túl több gyerek született, mint itthon. Ezek a számok nagyon sok kérdőjelt felvetnek arról, hogy miként képzelik el e fiatalok a mobilitáshoz való jogukat, a külföldön való tanuláshoz és munkavállaláshoz való jogukat és hogy ebben a körforgásban hol kap helyet szülőhazájuk, Románia” - mondta kedden egy rendezvényen a külhoni románokért felelős miniszter. A tárcavezető szerdán azt követően pontosította kijelentését, hogy az RFI megkérdezte az európai statisztikai hivatalt az adatokról, az Eurostat pedig nem erősítette meg a miniszter által mondottakat. Az európai intézmény kifejtette, hogy tavalyiakkal nem, csupán 2015-re vonatkozó adatokkal rendelkezik, ráadásul csak azt tartja nyilván, hogy az anya nemzetisége alapján hány külföldi gyerek születik egy uniós tagállamban, ezek nemzetiségét már nem pontosítja. Az Eurostat szerint így a miniszter által említett adatok nem származhatnak az ő statisztikáikból. Mint kifejtik, 2015-ben 197491 élve született gyereket regisztráltak Romániában. Krónika (Kolozsvár)
2017. május 4.
Hatodik alkalommal rendezik meg a Születés Hetét Váradon
A Születés Hete kiemelten non-profit rendezvénysorozat, amely a gyermekvállalás miatti új szerepekkel és szerepkonfliktusokkal szembenéző nő számára független, hiteles segítséget nyújt az információk közti tájékozódáshoz.
Ez különösen fontos akkor, amikor a modern nőkép, a karrierépítés fokozódó jelentősége nehezen egyeztethető a tradicionális valódi női szerepekkel. A család, a barátok és a média annyiféle mintát közvetítenek, hogy azok legyengítik a nők felelős döntéseihez szükséges önbizalmát. A Születés Hete segít abban, hogy a nők hiteles forrásból, és megbízható szakemberek segítségével informálódhassanak. Nagyváradon ismét a Posticum Kulturális Központ ad otthont az eseménynek, május 8–13. között. A Posticum és a nagyváradi Születés Hete rendezvény együtt kívánja támogatni a Szent Angéla Ház gyermekeit, pénzadományokkal, tartós élelmiszerekkel, tisztító-tisztálkodószerekkel és tanszerekkel. Az előadásokon, programokon, adományok fejében lehet részt venni. Az adományokat, felajánlásokat egész héten várjuk a Posticum székhelyén (Teiului 26. szám). A rendezvény ideje alatt megtekinthetőek a „Anyatej” rajzpályázat alkotásai.
Teljes program
A gyermekvárás, születés és gyermekágy szokásai. Hiedelmek, szertartások a szülés és születés körül Mexikóban. Előadó: Mihályfi Márta néprajzkutató, gyógyító, dúla. Dátum: 2017. május 8., hétfő, 18:00. Helyszín: Posticum.
Együtt a család testi, lelki egészségéért – kerekasztal beszélgetés. Előadó: Kondor Kata bába, Bálint Zsuzsa radiológus orvos, Bálint Sándor szülészorvos, hipno- és pszichoterapeuta és Bálint Balázs szülészorvos. Dátum: 2017. május 9., kedd, 18:00. Helyszín: Posticum.
„Szülés utáni érzelmi viharok…” – workshop. Előadó: Furak-Pop Claudia klinikai szakpszichológus, Bihar Megyei Szociális és Gyermekvédelmi Igazgatóság. Dátum: 2017. május 10., szerda, 18:00. Helyszín: Posticum.
Az első nap. Előadó: Bruncsák Anna önkéntes szoptatási tanácsadó, Kovács Katalin önkéntes szoptatási tanácsadó. Dátum: 2017. május 11., csütörtök, 18:00. Helyszín: Posticum.
Dúlák a női közösségben. Előadó: Holdvirág dúlakör – Cosma Sonja dúla, LoveYourBelly oktató, Szabó Orsi dúla, szülésfelkészítő, Hoffmann Kinga dúla, kismamajóga oktató, gyászcsoport vezető. Dátum: 2017. május 12., péntek, 18:00. Helyszín: Posticum.
Dúla mesék – Napszínpad-Nagyváradi Playback Színpad. Előadó: Playback társulat. Dátum: 2017. május 12., péntek, 20:00. Helyszín: Posticum.
Aranyóra – anya és gyermeke – román nyelven. Előadó: Dr. Sabau Anca neonatológus szakorvos, szoptatási tanácsadó. Dátum: 2017. május 13., szombat, 10:00. Helyszín: Posticum.
Szülés normális folyamata – román nyelven. Előadó: Dr. Cioata Bogdan szülész-nőgyógyász szakorvos. Dátum: 2017. május 13., szombat, 17:00. Helyszín: Posticum.
Dúlák a szülésnél – román nyelven. Előadó: Holdvirág dúlakör – Cosma Sonja dúla, LoveYourBelly oktató, Szabó Orsi dúla, szülésfelkészítő, Hoffmann Kinga dúla, kismamajóga oktató, gyászcsoport vezető. Dátum: 2017. május 13., szombat, 18:00. Helyszín: Posticum. erdon.ro
2017. május 4.
Harminc év munkáját értékelték
Mentor díj Pető Máriának
Megkapta a MOL Mentor díját Pető Mária. A Székely Mikó Kollégium fizikatanára kedden este Bukarestben vehette át az igen értékes trófeát. A MOL Közösségi Alapítványa által hetedik alkalommal odaítélt díj elhivatott nevelők elismerését szolgálja, erőfeszítésüket és eredményeiket jutalmazza.
Pető Mária „rendkívül megtisztelőnek” tartja, hogy az elit társaságban díjra méltatták. – Azt gondolom, az elmúlt harminc évben kifejtett tevékenységem valamiféle jutalmát képviseli ez a díj, beleértve az iskolai eredményeket, tehetséggondozást és olyan értelembe vett mentorálást, hogy mindig feladatomnak tekintettem a pályairányítást is, és azt is, hogy utólag is odafigyeljek a kezemből „kinőtt” gyerek sorsára, és mindenkor segítsem, ha szüksége van rám – véli Pető Mária.
Úgy gondolja, a sok kitűnő munkatársa közül talán azzal emelkedhetett ki, hogy felkarolta a robotika területén megjelenő újdonságokat, tanítványaival innovációs versenyeken nyertek díjakat, és nem utolsósorban, hogy úttörő jelleggel részt vettek a CanSat nevű versenyen.
Csak emlékeztetőül: a Székely Mikó Kollégium csapata volt az első az országban, amely elfogadta a versenykihívást, és egy olyan kis műholdat épített, amely elfért egy háromdecis üdítős dobozban. A csapat sikeresen teljesítette a feladatot, és egy norvég szigeten, Andoyában, a sarkkörön túl, egy működő űrbázison, ahol tényleg rakétákat indítanak, fel is lőtték azt. Akkor azt nyilatkozták: a legnagyobb élmény nem az volt, hogy saját kis műholdjukat fellőhették, hanem az, hogy egy hétig együtt voltak a világ talán legnyitottabb elméjű fiataljaival, együtt dolgozhattak rakétafejlesztőkkel, „akik minden nap saját kezükkel írják a tudomány és technika legújabb lapjait”.
Az Eötvös Loránd Tudományegyetemen éppen doktoráló tanárnő, aki rendszeresen bekapcsolódik a svájci Európai Részecskefizikai Laboratórium (CERN) nyári programjaiba azt vallja: nem kell mindenkiből fizikust csinálni, de „egy kis logikus gondolkodás senkinek sem árt”.
– Hiába áll az ember rendelkezésére tengernyi könnyen elérhető információ, az nem tudás. Az csak egy eszköz, amit felhasználhatsz, ha van neked egy logikus, belső rendszered – szögezi le.
Hozzáteszi: a kitüntetés szól a Székely Mikó Kollégium teljes tanári közösségének és nem utolsó sorban „annak a sok tehetséges gyereknek”, akikkel az évek során együtt dolgozhatott.
András Imre, a Közösségért Alapítvány ügyvezető elnöke emlékeztetett: a program 12 évvel ezelőtt indult abból a megfontolásból, hogy minden tehetséges, sikeres gyerek mögött ott áll egy elhivatott tanár, nevelő, edző. Évente tíz olyan nevelőt díjaznak, akik tehetségeket fedeztek fel, és egyengették útjuk kezdetét. Idén 250 jelölésből választották ki a tíz legjobbat, akik egyenként 8000 lej pénzjutalomban részesültek, és megkapták Ioan Nemțoi üvegművész alkotását, a Mentor Trófeát.
A MOL Mentor díjának 2013-ban is volt sepsiszentgyörgyi kitüntetettje: akkor Salamon András, a Mikes Kelemen Líceum nyugalmazott magyartanára kapta meg a díjat.
Erdély András / Székely Hírmondó (Kézdivásárhely)
2017. május 4.
Rendhagyó megemlékezésre készülnek
Mikes-maraton Zágonba
Mintegy 10 évre nyúlik vissza a sepsiszentgyörgyi Mikes Kelemen Elméleti Líceumban az a szokás, hogy az iskola névadójáról nemcsak irodalomórán beszélnek, hanem a diákok, tanáraik és szülők közösen elkerekeznek a zágoni emlékházhoz is. Legközelebb éppen szombaton.
Szőcs Levente tanár vezette be ezt a hagyományt, amely az ő nyugdíjba vonulásával kissé megszakadt, de ismét életre keltette Kiss László könyvtáros és Fejér Zoltán tornatanár.
Tavaly mintegy 60-an vettek részt az emléktúrán, személyesen a zágoni polgármester, Kis József fogadta őket, megkoszorúzták a Mikes-líceum által állított kopjafát, megnézték a múzeumot, majd közösen megebédeltek.
Idén sem lesz ez másként, éppen csak a jó idő hiányzik egy sikeres akcióhoz, amelyhez akárki csatlakozhat. Máris jelezték az efféle szándékot a mikóújfalusi iskolából, ahonnan 5 diák és kísérőjük csatlakozik majd a biciklizőkhöz. Nem lehet akadály, ha valaki nem szokott hozzá a hosszas tekeréshez, ha elfárad, megpihenhet a csapatot kísérő buszon, amely a csomagokat és a vizet viszi, de a bicikliket is fel lehet pakolni rá.
Indulás május 6-án, szombaton reggel fél 9-kor a Mikes-líceum udvaráról.
Bodor Tünde / Székely Hírmondó (Kézdivásárhely)
2017. május 4.
Istenhez és a családhoz is közelebb kerülnek a börtönben
Rácsok mögött is szabadon
A Szent György Napok idei programsorozatának részét képezték a Református Presbiteriánus Egyház által szervezett előadások is. Az egyik meghívott, a Parajdon élő, jogi és teológiai végzettséggel rendelkező Kövendi Levente arról mesélt, milyen az, amikor valaki 16 éve szolgál lelkészként romániai börtönökben.
– Mikor került kapcsolatba az előadásában említett amerikai Berean Prison Ministries nevű szervezettel, amelynek a munkájába itthon bekapcsolódott?
– Az Illinois állam fővárosából, Springfieldből indult börtönmisszió-mozgalmat a szentgyörgyi származású Davidovics Ferenc alapította meg, aki még a forradalom előtt szökött ki harmadszori sikeres próbálkozás után. Mikor ő 16 éve családostól hazaköltözött egy évre, megkért, hogy három napig helyettesítsem munkájában. Bár nagy ellenérzésekkel teljesítettem kérését, rabul ejtett e szolgálat.
– Nem nyomasztó az a légkör, amely odabent fogadja?
– Odabent minden apróság elintézése hetekbe, hónapokba telhet, a rabok elvesztik realitásérzéküket. Nagyon szomjazzák azt az elfogadást, amelyet – miután minden ismerős, családtag bizalmát eljátszották – csak Istentől kaphatnak meg. Ez a figyelem pedig nagyon motivál minket. Az igaz, hogy nagy feladat innen kivezetni valakit, de a média a sikertörténeteket elhallgatja, minket pedig ezek éltetnek, hiszen sok ilyen akad.
– Hogyan sikerül hatni a fogvatartottakra?
– Nagyon motiváltak, hogy a foglalkozásainkon részt vegyenek, mert kreditpontokat kapnak érte, amelyekért bizonyos enyhítések, apró kiváltságok járnak. Egy 13 találkozásos, háromhónapos programon való részvételért 25 pont jár, míg egy esetleges verekedésért 90 pontot levonnak tőlük. De már önmagában az, hogy kívülről jövő embereket látnak, és a találkozásokhoz kiengedik őket a cellájukból vagy a folyosóról, kiváltságot jelent. Bizonyára sokan tőlünk hallanak először arról is, mi a csoportnyomás, hogyan működnek az előítéletek, de jogi tanácsadással is szolgálunk. Sokan a kreditért jönnek, de aztán más is ott tartja őket.
– Milyen programjaik vannak?
– Például az Egy nap apucival. Megpróbáljuk a férfiak kapcsolatait megerősíteni a gyermekeikkel, megtanítjuk őket velük játszani, hiszen előfordul, hogy alig ismerik egymást, vagy mert az apák folyamatosan részegek voltak otthon, vagy mert többnyire távol tartózkodtak a családtól. Kézműves-foglalkozások is vannak, de beszélünk arról is, mit jelent apának lenni, mi a szerepe, felelőssége a családban. A bibliaismereti órák pedig azokat az egyetemes erkölcsi értékeket hirdetik, amelyeket minden felekezet elfogad magáénak. A csíkszeredai börtönben tehetségápolási programot működtetünk, kiállításokat szervezünk a rabok munkáiból. Sokan nem is tudnak saját talentumaikról. Nagy elégtétel, hogy egy rabnak, aki tízévi fogsága alatt fedezte fel festőtehetségét, a munkái már a Vatikánba is eljutottak.
– Hogyan toborozzák a munkatársakat?
– Ez elég nehéz ügy… Sokan közülünk lelkészek, de bármikor – ha csak egy alkalomra is – szívesen látunk olyan embereket, akik hajlandók szóba állni elítéltekkel, elfogadni őket. Az biztos, mert már nem egy ilyen visszajelzést kaptunk, hogy ez maradandó élmény lesz a feladatot vállalók számára.
Bodor Tünde / Székely Hírmondó (Kézdivásárhely)
2017. május 4.
A tehetség nem válogat
Outsiderek a színen
Hatodik alkalommal rendezték meg Sepsiszentgyörgyön a fogyatékkal élők zenei fesztiválját, az Outsider Music Festet, de idén rendhagyó módon a városnapok közösségi színpadán bizonyították be, hogy a tehetség a másságban is ugyanolyan.
Olcsvári Tünde fesztiváligazgató elmondta, pénteken a Romudvarban szerepeltek, szombaton a városi kultúrházban lépett fel egy holland vendégzenekar. Vasárnap pedig egész nap a fogyatékkal élőké volt a Sugás áruház előtti színpad, ahol vásárhelyi, kolozsvári, csíkszeredai, moldvai meghívottak számtalan zenei műfajt képviseltek. Az Írisz Band vezetését nemrég vették át új tanárok, a művészeti iskolából egy zenepedagógus és két önkéntes készítette fel őket. A tánccsoport is több hónapja készül a koreográfiával.
Az Írisz Ház Foglalkoztató Központ igazgatója, Makkai Péter lelkész szerint természetes dolog, hogy a városünnepen a sérültek is megmutatják a tehetségüket. A United by Music holland együttes által nyújtott káprázatos teljesítményről szólva kifejtette:
– A tehetség nem válogat. Ezt minden ember esetében ki kell aknázni, ki kell fejleszteni. A vokálos fiú 10 éve mély depresszióban szenvedett, és mindenhonnan eltanácsoltak, noha neki volt egy álma, hogy zenéljen. Akadt valaki, aki hitt benne, és most nagyszerű dolgot, világszínvonalút produkált. A romániai társadalom is vegye észre, hogy a tehetség bárkiben érvényesül.
A csoport egyébként egész Hollandia területéről verbuválódott, tudtuk meg, kéthetente járnak próbálni, a fizetésüket (Hollandiában a 70%-ot is eléri a foglalkoztatottságuk) és szülői támogatást áldoznak arra, hogy zenélhessenek. Amúgy nem mellékes az sem, hogy a fesztivál minden meghívottja a saját költségén utazott Szentgyörgyre, mert azt vallják, „a pénz nem lehet akadálya a tehetség kibontakoztatásának”
Bodor Tünde / Székely Hírmondó (Kézdivásárhely)
2017. május 4.
Egyházörténelmi jelentőségű látogatás Parajdon
Ünneplőben várta a református gyülekezet apraja-nagyja a generális vizitáció tagjait szerdán a parajdi református templom előtt. Utoljára 1924-ben járt püspöki vizitáció a településen. A Kató Béla püspök által vezetett bizottság, a Székelyudvarhelyi Református Egyházmegye lelkészi közössége és a helybéliek együtt ünnepelték a reformáció 500. évfordulóját.
Átérezte a nap rendkívüliségét a gyülekezet: a jubileumi évben az Erdélyi Református Egyházkerület Generális Vizitációs Bizottsága esperesi székhelyekre látogat. A Székelyudvarhelyi Református Egyházmegyében Kántor Csaba lelkipásztor-esperes gyülekezetét, a parajdit érte a megtiszteltetés. A lelki élmények mellett a vizitáció maradandó tárgyi emléke a Miklós Károly helybéli faragó által készített, a templom falán elhelyezett kehelydombormű, rajta Pál apostolnak a rómaiakhoz írt levélből vett ige, amelyet Bethlen Gábor fejedelem jelmondataként is számon tartanak: Ha Isten velünk, kicsoda ellenünk? Ugyanakkor készült ötszáz, a kehelyjelképpel ékesített és a vizitációs tudnivalókat tartalmazó könyvjelző is, amelyeket a fiatalok a jelenlévők között szétosztottak.
Az egyháztörténelmi jelentőségű napon Kató Béla püspök hálával említette a megújult templomot, a gyülekezetet pedig a Jézus Krisztushoz való tartozás hitében erősítette meg. A bibliai értelmű sószerepre és a világ világosságát sugárzó fényéletre buzdította a napzáró istentisztelet résztvevőit.
- Parajdnak van sója, világa, messzire mutató templomtornya, és legyen épített városa is a közösségnek – kívánta a püspök.
Szatmári Szilárd csíkszeredai lelkipásztor, egyházmegyei jegyző bemutatta a vizitációs bizottság tagjait, akik a nap folyamán a helybéli lelkész által tartott bibliaóra után megvizsgálták az egyházközség gazdaságát, ügyvitelét, a lelki életet. A generális vizitáció tagjai távozáskor jelképes, helyi ajándékot kaptak: sókristályt, gyertyatartót és gyertyát, valamint emléklapot.
Molnár Melinda / Székelyhon.ro
2017. május 4.
Új néven, de hasonló témakörökkel zajlik a programsorozat
Elkezdődött szerdán Marosvásárhelyen az Édesanyák hete rendezvénysorozat, amelynek keretében előadások, beszélgetések zajlanak. Három napon át a szülés, születés, gyerekgondozás, -nevelés, de a szülővé válás is terítékre kerül.
Új néven, de hasonló témakörökkel zajlik Marosvásárhelyen az a programsorozat, amelyet hetedik éve május első felében, az anyák napja körül szerveznek meg. A Születés hete néven ismert rendezvényt idén csíkszeredai mintára Édesanyák hetére keresztelték.
Azért változtattunk nevet, mert azt tapasztaltuk, hogy az emberek azt hiszik, kizárólag a szülés körül forog a programsorozat témája, éppen ezért a szülés előtt álló kismamák jöttek inkább. Holott eddig is a szülés mellett sok minden terítékre került, a gyerekgondozáson, -nevelésen át a lelki kérdésekig. Ugyanakkor gondolunk valamilyen módon az édesapákra is, idén Sebestyén Aba színművészt hívtuk meg, hogy az apa-lánya kapcsolatról beszéljen – mondja a rendezvénysorozatról a Védem Egyesület sajtószóvivője, Trella-Várhelyi Gyopár.
A Familia Centrum Egyesület, a Gyulafehérvári Caritas Korai Nevelő és Fejlesztőközpont, a Gyulafehérvári Családpasztorációs Központ, valamint a Védem – Marosvásárhelyi Édesanyák Egyesülete által szervezett esemény szerdán vette kezdetét a Család születik című rajzkiállítás megnyitójával a Deus Providebit Házban, ahol már előadások, beszélgetések is zajlottak.
Csütörtökön 16 órától folytatódik a program ugyancsak a Deusban, a Miért nem mindegy hogyan szülünk/születünk? című beszélgetést Mărgulescu Melinda, Lamaze szülésfelkészítő, dúla vezeti, majd a szoptatásról és hozzátáplálásról beszél Lorenzovici Anna háziorvos.
Pénteken már kettőkor elkezdődik, helyszín ugyanaz, a babamasszázs jótékony hatásairól Mezei Borbála gyógypedagógus beszél, de gyakorlati bemutató is lesz. Ide érdemes kisbabával jönni. 15 órától a mosható pelenkákról lesz szó, majd Szülni és születni jó című beszélgetés zajlik 16 órától Tölgyesi Izabella, bába és újszülött követésben dolgozó szakemberrel. 17 órától színielőadás lesz a gyerekeknek, majd 18 órától a rendezvénysorozat zárómomentumaként Becsky Borbála klinikai pszichológus, mentálhigiénés szakember, pszichoterapeuta vezetésével zajlik a Meditáció, mint eszköz. Relaxációs módszerek a szülésben című beszélgetés.
Szász Cs. Emese / Székelyhon.ro