"Az Amerikából hazatérő Iliescu elnököt durván támadta szövetségese, a szélsőséges Nagy-Románia Párt. Corneliu Vadim Tudor pártelnök az Iliescu elnökhöz írt nyílt levelében dühödten kikelt azért, mert Iliescu megjelent a washingtoni Holocaust Múzeum megnyitóján. C. V. Tudor szerint ez a múzeum "a sátán otthona". A román fasiszták a világháború idején közel 400 ezer zsidót öltek meg. Tudorék szerint ez hazugság. Iliescu a zsidók kezébe került, olvasható Tudor levelében. A szélsőséges pártvezér ugyancsak elutasította Antonescu marsall elítélését. /Bogdán Tibor, Bukarest: A Nagy-Románia Párt vádaskodó levele Iliescuhoz. = Magyar Hírlap, ápr. 26./ "

Gheorghe Florica vezérőrnagy, a pénzügyi ellenőrző gárda nemrégiben leváltott főbiztosa parlamenti meghallgatásán azt állította, hogy román vezetők feketézésben vettek részt. Florica 18 nevet tartalmazó listáján szerepel a Florian Georgescu pénzügy- és George Dunaescu belügyminiszter, Viorel Hrebenciuc, a kormány főtitkára /aki megfenyegette a főbiztost, ne forduljon az ügyészséghez/ és több magas rangú katonatiszt. Florica a névtelen, fenyegető telefonok miatt kénytelen volt rejtekhelyre vonulni. /Bogdán Tibor, Bukarest: Dagad a romániai korrupciós botrány. = Magyar Hírlap, máj. 11./ Florica az Evenimentul Zilei lapban közölte a megvesztegetéssel, korrupcióval vádolt vezetők névsorát, köztük van a minisztereken kívül Costica Voicu tábornok, a román rendőrség gazdasági ügyosztályának parancsnoka, Andronic, a kormány által pénzelt Libertatea lap főszerkesztője, Marcu és Agache főtisztek a Román Hírszerző Szolgálattól, az SRI-től, Ioan Popa államtitkár, Gheorghe Badescu, a Vámhatóság aligazgatója.../Szondy Zoltán, Csíkszereda: Korrupciós botrány Romániában. = Pesti Hírlap, máj. 12./

"A kisantant újragondolásának időszerűségéről írt máj. 13-i számában a bukaresti Meridian a belgrádi Politikában megjelent írás alapján. A Meridian Magyarország "arroganciájáról és agresszivitásáról" írt. Magyarország célja ismét egyetlen államban egyesíteni 15 millió magyart. Bukaresti látogatása során Josef Prokes, a szlovák parlament alelnöke Románia és Szlovákia közös gondjairól beszélt Magyarország megalapozatlan igényei kapcsán. Politikai megfigyelők nem tartják kizártnak újabb kisantant létrejöttét. Románia óvatosnak mutatkozik, mondván, egy ilyen tömörüléshez csatlakozva megnehezítené felzárkózását az euro-atlanti struktúrákhoz. /Bogdán Tibor: Felmelegítik a kisantant gondolatát. = Magyar Hírlap, máj. 14./"

Mihai Geabu személyében új alpolgármestert választott Kolozsváron a tanács, mert elődjét, Liviu Medreát, Funar jobbkezét a kormány megyei prefektus-helyettesnek nevezte ki. Geabu mérsékeltebb gondolkodású. /Bogdán Tibor: Mérsékelt alpolgármestert választottak Kolozsvárott. = Magyar Hírlap, máj. 17./

Romániát aggasztja a magyar hírközlő eszközök határon túli tevékenysége. Ezt mutatja, hogy a Román Rádió elemző jelentést állított össze a határon túl élő magyarok számára sugárzott rádió- és televízióadásokról. /Bogdán Tibor, Bukarest: Bukarestnek nem tetszik a Duna Tv. = Magyar Hírlap, máj. 18./

"A parlamentben Buchwald Péter szenátor megkérdezte a román kormány főtitkárát, kivizsgáltatja-e Funar kolozsvári polgármester korrupciós ügyeit. /Buchwald Péter szenátor parlamenti interpellációja. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 26./ Az ülésen Corneliu Vadim Tudor, a Nagy Románia Párt elnöke védelmébe vette Funart és felszólította az igazságügyi minisztériumot, hogy sürgősen vizsgálja az RMDSZ állam- és alkotmányellenes akcióit, és helyezze törvényen kívül a romániai magyarság érdekvédelmi szervezetét, Frunda György szenátort pedig vessék börtönbe /azért, mert Strasbourgban a román hatalom álláspontjától eltérő válaszokat adott/. A szenátusi felszólalások előtt Iliescu elnök "románellenes lobbizással" vádolta meg az ellenzéki pártok Strasbourgban járt képviselőit. /Mag Péter, Bukarest: Támadások az RMDSZ ellen. = Népszabadság, máj. 26./ Zsigmond László képviselő pedig Vacaroiu kormányfőhöz intézett interpellációjában Rimnicu Vilcea helyi lapjában megjelent cigányellenes kirohanásról szólt. A román főügyész erről úgy vélekedett, hogy az nem meríti ki a faji pogromra való uszítást. "Mindez megerősíti a gyanút és félelmet, hogy a román hatóságok nem nyújtanak védelmet a kisebbségeknek a pogromok és üldözések ellen." - szögezte le Zsigmond László. /Bogdán Tibor: Az RMDSZ feloszlatását kérték a román felsőházban. = Magyar Hírlap, máj. 26./ "

Petre Roman képviselői mandátumának felfüggesztését és bíróság elé állítását követeli a Vacaroiu-kabinet, tájékoztatott a kormány szóvivője, a követeléshez csatlakozott a Nagy-Románia Párt is. Petre Roman állítólag Velencében kijelentette, hogy a jelenlegi kormány kommunistákból, szélsőségesekből és fasisztákból áll, ezért akarják bíróság elé állítani. Petre Roman hazugságnak minősítette ezt a vádat. - Roman pártja, a Nemzeti Megmentési Front constantai konvencióján nevet változtatott, miután egyesült a Demokrata Párttal, az új név: Demokrata Párt /rövidítése a régi marad: NMF/. Az új tömörülés középbal beállítottságú, szociáldemokrata irányzatú. /Bogdán Tibor, Bukarest: Viharfelhők Petre Roman feje felett. = Magyar Hírlap, jún. 1./

Romániába érkezett és kizárólag a nemzeti kisebbségek helyzetével kíván foglalkozni Max van der Stoel, az EBEÉ kisebbségügyi biztosa. Tárgyalást folytat a következő napokban a kisebbségi szervezetek vezetőivel és a kormány illetékeseivel. Megérkezése után fogadta őt Melescanu külügyminiszter, majd Viorel Hrebenciuc kormányfőtitkár. /Bogdán Tibor, Bukarest: Az EBEÉ kisebbségügyi biztosa Romániában tájékozódik. = Magyar Hírlap, jún. 4./

Jún. 17-én Bukarestben a hat legjelentősebb ellenzéki párt kormányzási paktumot kötött. A Kereszténydemokrata Nemzeti Parasztpárt, a Szociáldemokrata Párt, a Polgári Szövetség Pártja, az RMDSZ, a Liberális Párt és a Demokrata Párt /NMF/ által aláírt jegyzőkönyv értelmében a középen elhelyezkedő pártokból létrehozott legjelentősebb politikai erő lesz képes kivezetni az országot a válságból. Ez az ellenzéki koalíció 47 %-kal rendelkezik a parlamentben, szemben a kormány 34 %-os támogatottságával. Az új koalíció felvállalja a kisebbségek helyzetének rendezését is. /Bogdán Tibor, Bukarest: Hatpárti egyezség. = Magyar Hírlap, jún. 19./

Iliescu államelnök sajtóértekezletén az RMDSZ-t támadta. Szerinte igazságtalan, hogy egyedi ügyekből /prefektusok kinevezése, magyar bebörtönzöttek kérdése/ az egész romániai magyarság helyzetére következtetnek. A román-magyar kapcsolatok helyzetéért a magyar vezetőket hibáztatta: nem kezdtek magas szintű tárgyalásokat. Iliescu szerint a külügyminisztériumnak fehér könyvet kellene összeállítani az utóbbi három év magyar-román eszmecseréiről. Iliescu a belügyekbe való beavatkozásnak nevezte azt a törekvést, hogy védnöknek kiáltsák ki magukat más országban élő kisebbségek szervezeti fölött. /Bogdán Tibor, Bukarest: Fehér könyv a magyar-román kapcsolatokról? = Magyar Hírlap, jún. 24./

Nyilvánosságra hozták Teodor Melescanu külügyminiszternek a kormány nevében Friedrich Könighez, Románia Et-felvételével foglalkozó fő jelentéstevőjéhez írt levelét. Az új oktatási törvény összhangban áll majd az ET 1201-es ajánlásával, ígérte Melescanu. Bukarest felülvizsgálja a bebörtönzött magyar elítéltek helyzetét, ígérgetett Melescanu a levélben. Florin Botica, az ET parlamenti közgyűlésén a román delegáció vezetője viszont kijelentette, hogy nem lehet előjogokat adni a nemzetiségeknek. /Bogdán Tibor, Bukarest: Román ígéretek az ET-nek. = Magyar Hírlap, jún. 29./

A kormányzópárt, a Demokratikus Nemzeti Megmentési Front újabb pártot kebelezett be, a Demokratikus Szövetkezeti Pártot. További nemzeti kommunista pártok bekebelezését is tervezik. A sorozatos egyesülésekkel a kormánypárt a szélsőbal irányába tolódik el. /Bogdán Tibor, Bukarest: Erősíti sorait a román kormánypárt. = Magyar Hírlap, júl. 2./

A Liberális Párt magába olvasztotta a Polgári Szövetség Pártjából kiváló liberális frakciót, ezzel a Liberális Párt kilenc képviselőt és három szenátort nyert, a parlamentben a harmadik legjelentősebb tömörülés lett. A Liberális Párt rendezni kívánja kapcsolatait az RMDSZ liberális szárnyával, abban a reményben, hogy ők is csatlakoznak a liberális mozgalomhoz. /Bogdán Tibor, Bukarest: Liberális fúzió. = Magyar Hírlap, júl. 6./

Ion Iliescu elnök levelet írt Románia főügyészéhez Vasile Manea Dragulinhoz, egybehangolt akciókat sürgetett a fasiszta és vasgárdista erők térhódítása ellen, kérte a Mein Kamf betiltását, meglepődve állapította meg, hogy a főügyészség beszüntette az eljárást ebben az ügyben. Iliescu felszólította a Román Hírszerző Szolgálatot, az SRI-t, hogy vizsgálja felül a vasgárdista eszméket hirdető, bejegyzett pártokat, így a Nemzeti Jobboldal, a Mindent a hazáért és a Mozgalom Romániáért elnevezésű pártokat. A sajtóban megjelenő antiszemita és soviniszta cikkek szerzőit törvény elé kell idézni. A főügyész júl. 14-én a rádióban válaszolt a levélre, ígéretet téve, hogy eleget tesz az abban foglaltaknak. /Bogdán Tibor, Bukarest: Iliescu a szélsőjobbot támadja. = Magyar Hírlap, júl. 15./

"Adrian Nastase képviselőházi elnök, a kormánypárt, a Társadalmi Demokrácia Pártja ügyvezető alelnöke a Cronica Romana bukaresti napilap júl. 19-i számában kifejtette, hogy sok a megalapozatlan vita a kisebbségek jogait illetően. A revizionista körök megtévesztik a nemzetközi közvéleményt, amikor a nemzetközi normától eltérőnek tüntetik fel a romániai kisebbségek helyzetét. Megengedhetetlen, hogy "egyes magyarországi politikusok a külföldön élő magyarok különböző hivatalainak nevében, mindenféle ellenőrzést tartanak Romániában", holott nem hivatalos minőségükben érkeznek az országba. Ennek véget kell vetni. /Bogdán Tibor: Adrian Nastase: Kétértelmű helyzet. = Magyar Hírlap, júl. 20./"

A magyarok voltak a főszereplői a Funar-vezette párt sajtóértekezletén: Horia Pop, a Román Nemzeti Egységpárt parlamenti képviselője pártja azzal vádolta az RMDSZ-t, hogy románellenes népirtást folytat Hargita és Kovászna megyében, elüldözi a románokat. A népirtást Magyarország támogatja, ebben oroszlánrészt vállalt a Magyarok Világszövetsége. /Bogdán Tibor, Bukarest: Funarék újabb magyar ellenes kirohanása. = Magyar Hírlap, júl. 24./

Kormányátalakítási találgatásokról esik szó politikai körökben. Nemzetiségi minisztérium felállítása is szóba került, Tokay Györggyel, az RMDSZ képviselőházi frakciója elnökével az élen. /Bogdán Tibor, Bukarest: Kormányátalakítási találgatások Romániába. = Magyar Hírlap, júl. 27./

A romániai cigányok elleni rasszista sajtókampányról beszéltek a Cigányok Pártja sajtótájékoztatóján. A cigányellenességben élen járó kiadványok között említették a Romania Mare, az Ora és az Evenimentul Zilei című bukaresti lapokat, hasonló szerepet játszik a televízió is, melynek elnöke, Paul Everac is cigányellenes hangulatot kelt. /Bogdán Tibor, Bukarest: Romániában (is) félnek a cigányok. = Magyar Hírlap, júl. 29./

A Világbank képviselője, Arnraub Hartmann kijelentette, hogy a Világbank nem fektet be tőkét egy súlyos inflációval küzdő országba, a 150 millió dolláros hitel átutalását bizonytalan időre elhalasztották. Bogdán Tibor, Bukarest: A Világbank is megvonta a hitelt Romániától. = Magyar Hírlap, júl. 30./ Az Adevarulnak nyilatkozva Arntraud Hartmann, a Világbank bukaresti képviselője kijelentette, hogy a pénzintézet nem függesztette fel a Romániának szánt 400 millió dolláros szerkezetátalakítási kölcsön második részének átutalását, azt hamarosan folyósítják. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 31.-aug. 1./

Václav Havel elnök különmegbízottja útján kérte Romániát, támogassa a Cseh Köztársaság jelölését a Biztonsági Tanács nem állandó tagjává. Csehország támogatja Románia felvételét a Közép-európai Kezdeményezésbe. /Bogdán Tibor, Bukarest: Prága támogatja Románia KEK-tagságát. = Magyar Hírlap, júl. 30./

A rádió idézte Catherine Lalumiére nyilatkozatát: az ET jogi és emberi jogi bizottsága jóváhagyta Románia felvételét az ET-be, az RMDSZ memorandumáról pedig kifejtette, hogy a szervezet garanciákat kért a kormánytól, de nem ellenzi Románia felvételét. Catherine Lalumiére szerint a magyar nemzetiségnek eddig is biztosítottak bizonyos jogokat. /Lalumiére: Az RMDSZ elnöke nem ellenzi Románia felvételét. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 4./ Traian Chebeleu elnöki szóvivő szerint az RMDSZ lépéseivel a többségi román lakosság részéről kíván reakciót kiváltani és a türelmetlenséget serkenti. Az RMDSZ kilépését a Nemzeti Kisebbségi Tanácsból úgy kommentálta, hogy más kisebbségek is léteznek, a testület folytatja munkáját. /Bogdán Tibor, Bukarest: Bukarest szerint az RMDSZ a türelmetlenséget serkenti. = Magyar Hírlap, szept. 4./

"szept. 1-jei román lap hírül adta, hogy az RMDSZ "ellenzi Románia ET-tagságát" és az RMDSZ memoranduma támadás a román állam integritása ellen. A román külügyminisztérium szept. 1-jei sajtóértekezletén közölték, hogy Melescanu külügyminiszter levelet intézett Lalumiére asszonyhoz és Gunar Jansson főraportőrhöz, akiknek megmagyarázta "a valós helyzetet az RMDSZ problémabeállításával ellentétben." /(cseke). Az RMDSZ memoranduma vihart kavar. = Magyar Nemzet, szept. 2./ Melescanu szerint az RMDSZ memoranduma "tele van valótlansággal és hamisítással". A román külügyminiszter szerint az ártatlanul elítélt magyarok "súlyos társadalomellenes bűncselekményeket" követtek el. Arról nem írt, hogy az 1989. dec. 22-én elkövetett bűncselekmények elkövetői elnöki amnesztiában részesültek. Melescanu cáfolta, hogy a fasiszta jellegű sajtó-megnyilvánulások büntetlenek és utalt Iliescu elnök júliusi levelére. Arról hallgat, hogy azóta semmi sem történt. A memorandum kétségbe vonja, hogy Románia egységes nemzetállam és felpanaszolja, hogy a kisebbségeket nem ismerik el államalkotó tényezőnek. Ez az igény súlyosan sérti a román állam nemzeti egységét, ezért megengedhetetlen, szögezte le Melescanu. /Bogdán Tibor, Bukarest: Melescanu üzent az ET-nek. = Magyar Hírlap, szept. 3./ Melescanu Catherine Laumiére-hez írt levele: Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 7./"

"A Vatra Romaneasca Déván tartott országos értekezletét üdvözölve Iliescu elnök üzenetében azt írta, hogy a Vatra története összefonódik "a román társadalom újbóli önmeghatározásának folyamatával", s érdeme, hogy felvállalta "a törődést a nemzetállam egysége iránt", s jelentősen hozzájárult "a nemzeti érzékenység ösztönzéséhez". A "Vatra Romaneasca tevékenysége még nyilvánvalóban arra irányul, hogy a tolerancia és a jó megértés légkörét javítsa." /Bogdán Tibor: Iliescu elnök köszöntötte a Vatrát. = Magyar Hírlap, szept. 13./"

Teodor Melescanu külügyminiszter szept. 21-én Brüsszelbe érkezett, ahol találkozott Manfred Wörner NATO-főtitkárral. Melescanu kifejtette: Románia is tagja akar lenni a NATO-nak, egyben átnyújtotta Iliescu elnök üzenetét, aki szintén Románia együttműködési szándékát erősítette meg. Wörner figyelmeztetett: a NATO-val való együttműködés egyik feltétele az, hogy valamennyi kelet-európai állam igyekezzen javítani kapcsolatait szomszédaival. /Bogdán Tibor: Románia egyenlő elbánásra számít. = Magyar Hírlap, szept. 22./

Román kormányküldöttség több napon át igyekezett meggyőzni a Nemzetközi Valutaalapot arról, hogy írja alá a készenléti hitelegyezményt. A Nemzetközi Valutaalap elégtelennek tartja az eddigi román intézkedéseket. /Bogdán Tibor, Bukarest: Románia a valutaalap segítségét várja. = Magyar Hírlap, szept. 22./

"Iliescu elnök félhivatalos szócsöve, a Dimineata a kisantant visszaállítását időszerűnek tartja. A szept. 23-i száma szerint a pozsonyi hatóságok "az utóbbi időben kinyilvánították kívánságukat, hogy a volt Jugoszláviában zajló polgárháború befejeződésének pillanatában visszaállítsák a kisantantot." Ez "nagyrészt megfelel Románia érdekeinek is". /Bogdán Tibor, Bukarest: A Dimineata a kisantant visszaállításával fenyegetőzik. = Magyar Hírlap, szept. 24./ Ion Donca, budapesti román nagykövet kijelentette, hogy nem ért egyet a Dimineata cikkével, nincs a szó a kisantant feltámasztásáról. /Fodor György: Ion Donca, Románia budapesti nagykövete szerint: "Halottat nem lehet feltámasztani". = Magyar Hírlap, szept. 24./"

Az RMDSZ közleményben foglalt állást Románia Európa Tanácsba történt felvételéről. Az RMDSZ szerint ez a lépés lehetőséget ad az országnak arra, hogy a jogállam kiépítésével, a kisebbségi kérdés rendezésével beilleszkedjék az általános európai jogrendbe. Az RMDSZ megelégedéssel nyugtázta, hogy a többpontos feltételrendszer nagyrészt megegyezik az RMDSZ által az ET-hez eljuttatott memorandumának kitételeivel. Az RMDSZ ismételten sürgette a magyar-román kerekasztal összehívását. /Bogdán Tibor, Bukarest: Az RMDSZ a strasbourgi döntésről. = Magyar Hírlap, szept. 30./

Tőkés László püspök, az RMDSZ tiszteletbeli elnöke szept. 30-án Nagyváradon tartott sajtótájékoztatóján felemelte szavát a parlamenti RMDSZ-frakció vezetőinek /Tokay György és Borbély László/ újraválasztása ellen. A püspök a neptuni ügyet nem tartja lezártnak, szükségesnek tartja egy rendkívüli SZKT összehívását. Sajnálatosnak tartja, hogy az RMDSZ-en belül támogatást nyújtanak a hatalomnak ahhoz, hogy a neptuni diverzióját legitimálja az RMDSZ mérsékeltekre és radikálisokra történő felosztásával. /Bogdán Tibor, Bukarest: A neptuniakat megerősítették tisztségükben. = Magyar Hírlap, okt. 1./

"A szenátus elfogadta Románia ET-felvételéről a beterjesztett egymondatos törvényjavaslatot, miszerint Románia "elfogadja az ET szabályzatát." A ratifikálás során a kormánypártot, a Társadalmi Demokrácia Pártját képviselő Ioan Solcanu a Románia felvételéhez kötött feltételeket pusztán elméleti jellegűnek mondta. Ezt a nézetét támogatta a Nagy-Románia Párt és a Szocialista Munkapárt. A Strasbourgból hazaérkezett Adrian Nastase, a parlament képviselőházának elnöke is úgy fogalmazott, hogy a feltételek közül több már korábban valósággá vált Romániában. Petre Roman, a Demokrata Párt elnöke túlzottnak találta a kisebbségekkel kapcsolatos feltételeket. /Bogdán Tibor, Bukarest: túlzott az ET. = Magyar Hírlap, okt. 2./"

Borisz Jelcin elnök a NATO-tagországoknak írt levelében a kelet-európai országok felvétele ellen foglalt állást. Erre reagált Traian Chebeleu elnöki tanácsos, mondván, senkinek sem kell engedélyt kérnie a NATO-tagsághoz. Chebeleu szerint az alapvető kérdés az, hogy a NATO továbbra is azonos módon viszonyul-e a térség államaihoz. Bármilyen különbségtevés megbontaná az övezet egyensúlyát. /Bogdán Tibor: Románia a NATO és Moszkva között. = Magyar Hírlap, okt. 4./