Startra kész a Kárpát-medencei Regionális Hírszolgálat, amelynek megalapításáról februárban állapodott meg a Magyar Rádió és a Duna Televízió elnöke. A létrehozandó hírszolgálat igazgatója, Bodzsoni István szerint három-négy éven belül el akarják érni, hogy minden városban, minden faluban, minden településen, ahol magyarok élnek, legyen legalább öt ember, akinek van telefonja, még inkább számítógépe, és aki naprakészen küldi az információkat egy központi számítógépes rendszerbe, amelyre számos felhasználó rákapcsolódhat az interneten keresztül. A szolgálat írott, hangos és képes formában rendszerezi, továbbítja majd a híreket és a más természetű anyagokat. Célja továbbá, hogy létrehozzon egy komoly írott, képes és hangos archívumot, de számít a már létező stúdiókra, létező stábokra, csapatokra is. /Kárpát-medencei hírszolgálat. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 18./

"Erdélybe látogatott a magyarországi közszolgálati sugárzott sajtó több vezetője, hogy előkészítse egy Kárpát-medencei hírügynökség megalapítását. Nagyváradi megbeszélésük után ápr. 7-én Kolozsváron találkoztak a Duna Televízió, Magyar Televízió és Magyar Rádió szakemberei a helyi sajtó képviselőivel. Az összejövetelen a Duna Televíziót képviselő Bodzsoni István, a kezdeményezés ügyintézője, elmondta, olyan hírszolgálatot szeretnének kialakítani, amely minden települést, ahol magyarok laknak, összekötne egy tájékoztatási rendszerbe. Az Erdélyben felállítandó hét-nyolc tudósítói irodából egy Kolozsváron lenne. A hírszolgálat ellátná hírrel, illetve egyéb műfajú információs anyaggal egész Erdélyt, Magyarországot, más magyarlakta vidékeket, valamint az egész világot, ahol erre igény lesz. Az együttműködést a Duna Televízió és a Magyar Rádió már aláírta, és a héten a Magyar Televízió is csatlakozik hozzá. Jelentős magyar kormánytámogatásra számítanak: az egész rendszerhez 1,5-1,7 milliárd, az induláshoz 420 millió forintra van szükség. /Balló Áron: A Kárpát-medencei hírügynökség előkészületei. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 9./ Erdélyi körúton jártak a Magyar Rádió, a Duna Televízió és a Magyar Televízió vezetőségének tagjai, hogy ismertessék egy Kárpát-medencei magyar hírügynökség beindítására vonatkozó elképzeléseiket. Az út célja a tájékozódás is volt, kikérték a romániai magyar sajtó, a civil szféra és a politikum képviselőinek a véleményét is a későbbiekben létrehozandó hírszolgálat majdani teendőiről. A szolgálatot a Kárpát-medencei Regionális Hírszolgálat Kht. működteti majd, a közhasznú társaságot a Magyar Rádió és a Duna Televízió alapította több mint fél éve, a Magyar Televízió betársulása is biztosra vehető. Bodzsoni István, a kht. ügyvezetője ismertette a hírszolgálat megalakításának terveit. Tizenhat - írott, hangos és képes információk továbbítására alkalmas - kihelyezett stúdiót hoznak létre a határokon túl, ebből nyolcat Erdélyben és a Partiumban. Szitnyai Jenő, a Duna tévé határon túli ügyekért felelős igazgatója elmondta, hogy a magyar közszolgálatiság meg fog erősödni, hiszen már több kereskedelmi rádiótól és tévétől is kaptak jelzéseket, hogy a hírügynökség szolgáltatásaira igényt tartanak, azaz versenyhelyzetben fognak működni. /Kárpát-medencei hírszolgáltatás. = Erdélyi Napló (Nagyvárad), ápr. 10./"

A Kárpát-medencére kiterjedő magyar médiastratégia szükségessége mellett foglalt állást a Duna Tv küldöttei és a romániai magyar sajtó képviselői részvételével Szovátafürdőn megrendezett máj. 30-i médiakonferencia. A Duna Tv tizedik születésnapja és legnépszerűbb hírmagazinja, a Heti Hírmondó négyszázadik adása alkalmából szervezett értekezleten Szitnyai Jenő, a Duna Tv határon túli műsorainak igazgatója felvetette a megváltozott magyarországi politikai helyzetben egy ilyen stratégia vállalásának és támogatásának fontosságát. Bodzsoni István főszerkesztő ismertette, hogy az általa vezetett tudósítói hálózat huszonegy ponton végez munkát a Kárpát-medencében, a magyar kormány fél milliárd forintos támogatásából. Az olyan stúdiók fenntartására, mint amilyen a kolozsvári is, évi 220–250 millió forint szükséges, amit a megrendelésekből nem lehet fedezni. Boros Zoltán, a Román Televízió bukaresti magyar adásának a vezetője a kisebbségi sorsot kifejező közszolgálati médiában dolgozó értelmiségiek felelősségéről beszélt. Kovács László MSZP-s magyar politikus azon nyilatkozatára, hogy az új magyar kormány a határon túli magyarok hivatalos szervezeteit támogatja, azok bírálóit nem, megjegyezte: ez megosztáshoz vezethet, inkább a magyar állam egészének kellene az összes határon túli magyart támogatnia. Az értekezleten bemutatkoztak a Duna Tv székelyudvarhelyi és marosvásárhelyi tudósítói is. /B. Á.: Tanácskozás a Duna Tv-ről. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 31./

Csökkentették a Vajdasági Televízió magyar nyelvű adásainak, többek közt a Híradónak az időtartamát, adta hírül az újvidéki Magyar Szó. Nada Kalkan, a Vajdasági Televízió főszerkesztőjének utasítására 40 perc helyett 20 perces lesz ezután a tévé magyar nyelvű esti hírműsora. A vajdasági tévé belső ügyeinek „kiteregetése” miatt pedig felfüggesztették állásából Simon Erzsébetet, a magyar tájékoztató műsorok szerkesztőjét. Bodzsoni István, a tévé kisebbségi műsorokért felelős igazgatóhelyettese a napilapnak azt nyilatkozta: egy ilyen döntéssel veszélybe kerülhet a magyar szerkesztőség jövője. /Lapszempont. = Krónika (Kolozsvár), okt. 10./

Nemzetpolitikai államtitkár: a nemzeti média a közösségért folytatott munka értékét hangsúlyozza
Markovics Annamária, az MTI tudósítója jelenti: , csütörtök (MTI) - A nemzeti tévék és rádiók - így a szabadkai Pannon RTV is - a közösség számára azt sugallják, hogy a közösségért folytatott munka érték, és a közösség megőrzéséért, boldogulásáért minden tőlünk telhetőt megtenni erkölcsi kötelesség - hangsúlyozta Potápi Árpád János nemzetpolitikáért felelős államtitkár csütörtökön a vajdasági Palicson, ahol részt vett a szabadkai Pannon RTV fennállásának 10. évfordulója alkalmából szervezett ünnepségen.
Elmondta, hogy a Pannon RTV a magyar nemzet szolgálatáért dolgozik, a negyedmilliós vajdasági magyar közösség összefogását, a közösségi öntudatot élteti, és a Kárpát-medencei összetartozáshoz járul hozzá azzal, hogy havi száz anyagot küld a magyar közmédiának.
A Nemzetpolitikai Államtitkárság úgy tartja - folytatta -, hogy a Pannon RTV munkája különleges érték, valamint szellemi és lelki tartalmakat közvetítő, széles körű tájékoztatást nyújt magyar nyelven és magyar szívvel. Kiemelte, hogy a magyar kormány és a nemzetpolitikai államtitkárság fontosnak tartja a dinamikusan fejlődő, magyar nyelven sugárzó médiát, és ezért örömmel segíti működését, ahogyan az az utóbbi években is történt.
Pásztor István, a vajdasági képviselőház és a Vajdasági Magyar Szövetség (VMSZ) kiemelte, hogy az utóbbi években a Pannon RTV a közvélemény-formálás, a tájékoztatás, a művelődés terén megkerülhetetlenné vált.
Emlékeztetett arra, hogy a Pannon RTV az utóbbi években intenzív fejlesztésen, fejlődésen ment keresztül, és ez nemcsak az igazgató érdeme, hanem a Médiaszolgáltatás-támogató és Vagyonkezelő Alap érdeme is, amely segítséget nyújtott, egyebek mellett a dolgozók továbbképzésében. A szerbiai és a vajdasági közmédiával is szoros együttműködés alakult ki, át tudják venni egymástól a műsorokat, és így a Pannon RTV átjárást jelenthet nyelvek és kultúrák között.
"Megmutathatjuk magunkat, és látjuk, mi történik körülöttünk" - fogalmazott.
Köszönetet mondott a magyar kormánynak, amiért az utóbbi öt évben olyan mértékű támogatást biztosított, amely nélkül lehetetlen lett volna a Pannon RTV fenntartása. Pásztor István megfogalmazása szerint a politika feladata az, hogy megteremtse a média működésének feltételeit. Leszögezte: továbbra is lehet számítani arra a támogatásra, amelyet a VMSZ az utóbbi tíz évben mutatott a Pannon RTV iránt, és ezt folytatni kívánják, és akár már az év végén hozzá lehet fogni az intézmény új székhelyének kialakításához.
Bodzsoni István, a Pannon RTV igazgatója felhívta a figyelmet arra, hogy az általa vezetett intézmény egyik legfontosabb célja, hogy hozzájáruljon a magyar-szerb viszonyok fejlesztéséhez.
Gazsó L. Ferenc, a Duna Médiaszolgáltató Zrt. MTI Igazgatóságának vezetője kijelentette: a szabadkai székhelyű rádió és televízió az MTVA társa az összmagyar közmédia megteremtésében.
Balogh László, a Közszolgálati Közalapítvány Kuratóriumának elnöke a közmédia nevében megköszönte azt a támogatást, amelyet a VMSZ nyújtott a tévének, a Pannon RTV vezetőinek pedig azt, hogy a délvidéki történeteket és témákat eljuttatja minden magyarhoz.
A Pannon RTV kísérleti adását 2006. augusztus 14-én közvetítették. A Pannon RTV azóta a vajdaság legnézettebb és leghallgatottabb médiumává vált.
Palics

A magyar kisebbségek sajtójáról rendeztek konferenciát Brüsszelben
A kisebbségi nyelvű média erősítése Európában címmel tartottak félnapos konferenciát június 7-én az Európai Parlament brüsszeli székhelyén. Házigazdák a magyar néppárti delegáció egyes tagjai voltak, a meghívott előadók pedig Kárpát-medencei médiaszakemberek.
A konferenciát kezdeményező EP-képviselők mindnyájan kiemelték: mivel a kisebbségi nyelvű kommunikációs csatornák erősítik a nemzeti identitást, sőt egyenesen a megmaradás zálogai, ezért a nemzeti kisebbségek médiájának fejlesztése, támogatása közös európai ügy. Ugyanakkor elsősorban a többségi nemzetállamok feladata a területükön élő kisebbségek anyanyelvű sajtójának oly mértékű védelme és erősítése, hogy akár esélyegyenlőségről is beszélni lehessen ezen a pászmán a többség és a nemzeti kisebbségek között. Ezt a feladatot nemzetközi dokumentumokban lefektetett saját vállalásaik mentén kell teljesíteniük az egyes államoknak. Azt a konferencián részt vevő politikusok egybehangzóan és elismerően állították, hogy a magyar nyelvű kisebbségi média fenntartásában és működtetésében kiemelten fontos a Magyarországtól kapott támogatás, amely pótolni igyekszik mindazt, amit a többségi nemzetállamok e téren nem végeznek el.
Deli Andor délvidéki EP-képviselő meghívására Bodzsoni István szabadkai médiaigazgató a szerbiai magyar sajtó helyzetét, sikereit és gondjait ismertette, Natasa Heror az ottani többségi és kisebbségi média viszonyáról és együttműködéséről tartott rövid tájékoztatást. Bocskor Andrea kárpátaljai képviselő meghívottjaiként Kulin Zoltán ésK. Debreceni Mihály vázolták az ukrajnai médiaállapotokat, különös tekintettel a magyar nyelvű köztájékoztatás nehéz, törvényi megszorítások és hatósági vegzálások által terhelt helyzetére. Csáky Pál szlovákiai EP-képviselő vendégeként Molnár Judit dunaszerdahelyi főszerkesztő a felemás, politikai torzsalkodásoknak kitett, helyenként szerepzavarban lévő felvidéki sajtóról adott egyfajta képet. Az RMDSZ-es Sógor Csaba azzal adta át a szót meghívottjának, Szász Attilának, hogy a romániai többségi média gyakran festi le úgy az erdélyi magyar valóságot, ahogyan azt láttatni szeretné, mégpedig ritkán jó színben. A marosvásárhelyi rádió főszerkesztő-helyettese a közszolgálati rádiózás, azon belül pedig a belső-erdélyi magyar nyelvű tájékoztatás helyzetét és gondjait ecsetelte.Maksay Ágnes kolozsvári médiaszakember a romániai tapasztalatokról általánosságokat és specifikumokat is megosztott a hallgatósággal, leszögezve: a magyar nyelvű televíziózás a legkevésbé fejlett és korszerű kommunikációs ágazat az országban.
Tőkés László erdélyi EP-képviselő hozzászólásában rámutatott, hogy a piac szabályai szerint működő média világában a kisebbségi közösségi tájékoztatás gazdaságilag nem életképes. Előnyös bánásmódra, pozitív diszkriminációra van szüksége ahhoz, hogy fenntartható legyen. Ezzel szemben a kelet-közép-európai tapasztalatok azt mutatják, hogy az öntörvényű piac alig van tekintettel erre az eleve hátrányos helyzetre, ráadásul a többségiasszimilációs politika a kisebbségi média működését egyenesen gátolja. De gondok mutatkoznak a magyar közmédia szolgáltatásainak a határon túli nemzetrészekhez való eljuttatásában is, a kábelcégek hozzáállásától a geokódolásig terjedően. „Nyelvében él a nemzet – mondottuk a legelején. Jól felfogott nemzeti érdekeinket semmiképpen sem szabad alárendelnünk a megosztó pártérdekeknek. A sajtónak, a médiának szabadnak kell lennie!” – zárta felszólalását Tőkés László.
Meghívottja, Dénes László nagyváradi újságíró a romániai magyar nyomtatott sajtó állapotáról szólva elmondta, hogy számszerűleg kevesebb, de annál színvonalasabb kiadvány megjelenése lenne kívánatos, úgy, hogy azok el is jussanak az olvasókhoz. De arra is felhívta a figyelmet, hogy az unióbeli legnagyobb nemzeti kisebbségnek, a romániai magyarságnak nincs egész nap és mindenütt fogható országos televíziója és rádiója, sem közszolgálati, sem kereskedelmi. Ugyanakkor az újságírószakma anyagi és társadalmi megbecsülése rendkívül alacsony, emiatt a rutinos szakemberek elhagyják, a tehetséges, magasan képzett fiatalok pedig nem is választják ezt a pályát. Azt sem hallgatta el, hogy a közösség érdekvédelmét és közképviseletét évek óta kisajátító politikai szervezet azzal is igyekszik uralni a médiát, hogy a romániai magyar kisebbségnek szánt állami támogatásnak az anyanyelvű sajtóra eső részét preferenciálisan osztja szét.
A konferencián szót kapott még Balázs Bence kolozsvári újságíró, az Európai Kisebbségi és Regionális Nyelveken Megjelenő Napilapok Egyesületének (MIDAS) munkatársa, valamint Vincze Loránd, az Európai Nemzetiségek Föderatív Uniójának (FUEN) elnöke.
Zárszavában Deutsch Tamás EP-képviselő minden, magát demokratának tartó politikus abbéli felelősségére mutatott rá, amellyel a nemzeti kisebbségek megmaradását, erősödését, gyarapodását elősegíteni köteles. Ez egy kardinális európai ügy, a nemzetek Európai Uniójának közügye. A nemzeti közösségek fejlődéséhez pedig elengedhetetlen az anyanyelven történő alapos tájékoztatás az önálló, szabad és korszerű média révén. tokeslaszlo.eu/cikk