Udvardy Frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990–2017
év
Bodu, Sebastian Valeriu
4 tétel
2007. január 20.
Figyelemmel követi az Európai Unió (EU) a cédulabotrányt – erősítette meg Leonard Orban a nyelvi sokszínűségért felelős EU-biztos. Újabb botrány tört ki a D. A. Szövetségben. Calin Popescu-Tariceanu miniszterelnök felmentette tisztségéből Sebastian Bodut, az országos adóhivatal vezetőjét. A Demokrata Párt (PD), amely Bodut a hivatal élére jelölte, azt kifogásolja, hogy Tariceanu egyoldalúan, a megkérdezésük nélkül hozta meg a döntést. Bodu államtitkár előzőleg bírálta a kormány adópolitikáját. /B. T. : Brüsszel árgus szemekkel követi a belpolitikai torzsalkodást. Tariceanu menesztette Sebastian Bodut. = Szabadság (Kolozsvár), jan. 20./
2010. július 5.
„Nem jó kormányozni” – Marosfőn véget ért a Magyar Ifjúsági Értekezlet által szervezett tábor
„A súlyos gazdasági helyzet és az ennek nyomán meghozott népszerűtlen megszorító intézkedések dacára, az RMDSZ addig vállalja a kormányzást, amíg esélyt lát arra, hogy valós és mélyreható reformokat foganatosítson a romániai közigazgatás átépítése és a decentralizáció megvalósítása terén” – jelentette ki Markó Béla miniszterelnök-helyettes Marosfőn, a Magyar Ifjúsági Értekezlet (MIÉRT) által szervezett EU-táborban.
Az RMDSZ elnöke az ország szociális-gazdasági helyzetét, a reformokat, a készülő oktatási törvényt és nem utolsósorban az RMDSZ kormányzati szerepvállalásának politikai és erkölcsi vonatkozásait is taglaló előadásában úgy fogalmazott: olyan időszakban vagyunk, amikor alapvetően nem jó kormányozni, a Szövetség azonban mégis vállalja ezt, és nemcsak erkölcsi megfontolásból, hanem mert ebben az időszakban valóban nagy esély van jelentős, mélyreható reformok megvalósítására, a belterjes, túlburjánzó állami bürokrácia lebontására.
Kikényszerített decentralizáció
A bonyolult és bürokratikus állam „lebontásának” első kézzelfogható eredményeként Markó a kórház-decentralizációt nevezte meg. Elmondta, az elmúlt hónapokban az RMDSZ egy valóban mélyreható decentralizációt kényszerített ki az ágazatban, melynek nyomán az egészségügyi intézmények túlnyomó része a megyei, illetve a helyi önkormányzatok hatáskörébe kerültek át. „Az általános demokrácia kérdése a sajátos demokratikus jogokkal abban az elvben találkozik, amit egy szóban úgy hívok, hogy decentralizáció” – hangsúlyozta a miniszterelnök-helyettes.
Tanügyi sikerek leltára
Az oktatási törvényről szólva Markó kifejtette: alapvető cél az, hogy teljes körű és minőségi anyanyelvű oktatást biztosítsanak a legfelsőbb szintig, de ezzel egy időben a döntési jogkörök is a helyi közösség kezébe kerüljenek.
„Állítom, hogy magyarul tanulni és tanítani leghatékonyabban és legeredményesebben csak önálló intézményrendszerben lehet” – mutatott rá. Markó Béla emlékeztetett: 1989-ben egyetlen önálló magyar középiskola sem volt, ma 60 fölött van a számuk Erdélyben. Meglátásában az új oktatási törvénnyel reálissá válik az önálló döntéshozatal lehetősége.
Szerinte a törvény a decentralizációs elképzelések által lehetőséget biztosít arra, hogy minden közoktatási intézményben az iskolai vezetőtanácsok, tanárok, szülők, önkormányzatok képviselői hozzák meg a döntéseket. „A mi szempontunkból ez nagyon fontos előrelépés ahhoz, hogy mi dönthessünk az oktatással kapcsolatos ügyekben. Ha ugyanis ezekben megszerezzük a döntési jogokat, és megadjuk a helyi közösségnek, akkor rendkívül nagyot léptünk abba az irányba, amelynek végcélja az autonómia” – hangsúlyozta az RMDSZ elnöke.
Gazdasági kérdések
„Mennyibe fog kerülni harminc év múlva egy liter benzin, hol lesz a nyugdíjkorhatár és mekkora lesz a bevándorlás aránya? Az ideális helyzet, amit mindenki szeretne, természetesen az, hogy a nyugdíjkorhatár 65 év körül lenne, a benzinár a maihoz képest nem változna és a bevándorlók száma a kényelmes öt százalékot nem haladná meg. Ehhez képest a szakértők szerint 30 év múlva a nyugdíjkorhatár 70 év körül lesz, a benzin literenkénti ára mai összegre átszámítva 20-25 lejre nő és a bevándorlók aránya eléri a 20 százalékot” – fogalmazott Gáti István kormányfőtitkár-helyettes, hangsúlyozva, hogy Románia gazdasági jövőjét nem lehet külön, az Európai Uniótól függetlenül vizsgálni. Varga Gábor, az Országos Szabadalmi és Védjegyhivatal vezérigazgatója a szellemi tulajdon védelmének kérdésköréről beszélt.
EP-képviselők tanácsai
Winkler Gyula, Sógor Csaba és Sebastian Valeriu Bodu EP-képviselők Your choice: közéleti szerepvállalás vs. gazdasági szféra az EU-ban című előadása a köz- és versenyszféra kölcsönhatására világított rá. Bodu a privát és állami szektor előnyeinek és hátrányainak összehasonlítását követően részletesen tárgyalta a közszereplővé válás feltételeit.
A témát tovább fejtegetve, a mentalitásváltás szükségességének kérdéskörére alapozva, Winkler Gyula a fejlődési tendenciák figyelembevételét ajánlotta a hallgatóságnak, egy jövőjét tervező fiatal szempontjainak felvázolásával. Sógor Csaba beszédében arra hívta fel a hallgatóság figyelmét, hogy a mai globális pénzügyi válságban a legfontosabb hosszú távú befektetés az oktatás minőségének és körülményeinek javítása kell hogy legyen.
Versenyképesség hazai pályán
Borboly Csaba, a Hargita Megyei Tanács elnöke a közigazgatásban való tapasztalatszerzés hasznosságát emelte ki, miszerint az itt szerzett ismereteket bármilyen szektorban, munkakörben lehet értékesíteni: „aki teheti, iskolavégzés után induljon a közigazgatásban, mert a tapasztalatszerzés mellett kapcsolatokat építhet, vagy akár széles körben képezheti magát”.
Tonk Márton, a Sapientia EMTE kolozsvári karának dékánja szerint a versenyképesség alapfeltétele nem feltétlenül az egyetemi képzésben elsajátított ismeretek, habár ezek is mind hozzájárulnak a munkaerőpiacon való érvényesüléshez. Szerinte „nem elsősorban az egyetemek fogják megoldani a fiatalok helyzetét, itt ugyanis gazdasági kérdésekről is beszélünk”, azonban mindez mellett kulcsfontosságú „az önerőből, az egyetem padjain kívül szerzett felkészültség” – hangsúlyozta a dékán. Új Magyar Szó (Bukarest)
„A súlyos gazdasági helyzet és az ennek nyomán meghozott népszerűtlen megszorító intézkedések dacára, az RMDSZ addig vállalja a kormányzást, amíg esélyt lát arra, hogy valós és mélyreható reformokat foganatosítson a romániai közigazgatás átépítése és a decentralizáció megvalósítása terén” – jelentette ki Markó Béla miniszterelnök-helyettes Marosfőn, a Magyar Ifjúsági Értekezlet (MIÉRT) által szervezett EU-táborban.
Az RMDSZ elnöke az ország szociális-gazdasági helyzetét, a reformokat, a készülő oktatási törvényt és nem utolsósorban az RMDSZ kormányzati szerepvállalásának politikai és erkölcsi vonatkozásait is taglaló előadásában úgy fogalmazott: olyan időszakban vagyunk, amikor alapvetően nem jó kormányozni, a Szövetség azonban mégis vállalja ezt, és nemcsak erkölcsi megfontolásból, hanem mert ebben az időszakban valóban nagy esély van jelentős, mélyreható reformok megvalósítására, a belterjes, túlburjánzó állami bürokrácia lebontására.
Kikényszerített decentralizáció
A bonyolult és bürokratikus állam „lebontásának” első kézzelfogható eredményeként Markó a kórház-decentralizációt nevezte meg. Elmondta, az elmúlt hónapokban az RMDSZ egy valóban mélyreható decentralizációt kényszerített ki az ágazatban, melynek nyomán az egészségügyi intézmények túlnyomó része a megyei, illetve a helyi önkormányzatok hatáskörébe kerültek át. „Az általános demokrácia kérdése a sajátos demokratikus jogokkal abban az elvben találkozik, amit egy szóban úgy hívok, hogy decentralizáció” – hangsúlyozta a miniszterelnök-helyettes.
Tanügyi sikerek leltára
Az oktatási törvényről szólva Markó kifejtette: alapvető cél az, hogy teljes körű és minőségi anyanyelvű oktatást biztosítsanak a legfelsőbb szintig, de ezzel egy időben a döntési jogkörök is a helyi közösség kezébe kerüljenek.
„Állítom, hogy magyarul tanulni és tanítani leghatékonyabban és legeredményesebben csak önálló intézményrendszerben lehet” – mutatott rá. Markó Béla emlékeztetett: 1989-ben egyetlen önálló magyar középiskola sem volt, ma 60 fölött van a számuk Erdélyben. Meglátásában az új oktatási törvénnyel reálissá válik az önálló döntéshozatal lehetősége.
Szerinte a törvény a decentralizációs elképzelések által lehetőséget biztosít arra, hogy minden közoktatási intézményben az iskolai vezetőtanácsok, tanárok, szülők, önkormányzatok képviselői hozzák meg a döntéseket. „A mi szempontunkból ez nagyon fontos előrelépés ahhoz, hogy mi dönthessünk az oktatással kapcsolatos ügyekben. Ha ugyanis ezekben megszerezzük a döntési jogokat, és megadjuk a helyi közösségnek, akkor rendkívül nagyot léptünk abba az irányba, amelynek végcélja az autonómia” – hangsúlyozta az RMDSZ elnöke.
Gazdasági kérdések
„Mennyibe fog kerülni harminc év múlva egy liter benzin, hol lesz a nyugdíjkorhatár és mekkora lesz a bevándorlás aránya? Az ideális helyzet, amit mindenki szeretne, természetesen az, hogy a nyugdíjkorhatár 65 év körül lenne, a benzinár a maihoz képest nem változna és a bevándorlók száma a kényelmes öt százalékot nem haladná meg. Ehhez képest a szakértők szerint 30 év múlva a nyugdíjkorhatár 70 év körül lesz, a benzin literenkénti ára mai összegre átszámítva 20-25 lejre nő és a bevándorlók aránya eléri a 20 százalékot” – fogalmazott Gáti István kormányfőtitkár-helyettes, hangsúlyozva, hogy Románia gazdasági jövőjét nem lehet külön, az Európai Uniótól függetlenül vizsgálni. Varga Gábor, az Országos Szabadalmi és Védjegyhivatal vezérigazgatója a szellemi tulajdon védelmének kérdésköréről beszélt.
EP-képviselők tanácsai
Winkler Gyula, Sógor Csaba és Sebastian Valeriu Bodu EP-képviselők Your choice: közéleti szerepvállalás vs. gazdasági szféra az EU-ban című előadása a köz- és versenyszféra kölcsönhatására világított rá. Bodu a privát és állami szektor előnyeinek és hátrányainak összehasonlítását követően részletesen tárgyalta a közszereplővé válás feltételeit.
A témát tovább fejtegetve, a mentalitásváltás szükségességének kérdéskörére alapozva, Winkler Gyula a fejlődési tendenciák figyelembevételét ajánlotta a hallgatóságnak, egy jövőjét tervező fiatal szempontjainak felvázolásával. Sógor Csaba beszédében arra hívta fel a hallgatóság figyelmét, hogy a mai globális pénzügyi válságban a legfontosabb hosszú távú befektetés az oktatás minőségének és körülményeinek javítása kell hogy legyen.
Versenyképesség hazai pályán
Borboly Csaba, a Hargita Megyei Tanács elnöke a közigazgatásban való tapasztalatszerzés hasznosságát emelte ki, miszerint az itt szerzett ismereteket bármilyen szektorban, munkakörben lehet értékesíteni: „aki teheti, iskolavégzés után induljon a közigazgatásban, mert a tapasztalatszerzés mellett kapcsolatokat építhet, vagy akár széles körben képezheti magát”.
Tonk Márton, a Sapientia EMTE kolozsvári karának dékánja szerint a versenyképesség alapfeltétele nem feltétlenül az egyetemi képzésben elsajátított ismeretek, habár ezek is mind hozzájárulnak a munkaerőpiacon való érvényesüléshez. Szerinte „nem elsősorban az egyetemek fogják megoldani a fiatalok helyzetét, itt ugyanis gazdasági kérdésekről is beszélünk”, azonban mindez mellett kulcsfontosságú „az önerőből, az egyetem padjain kívül szerzett felkészültség” – hangsúlyozta a dékán. Új Magyar Szó (Bukarest)
2016. október 20.
Sebastian Bodu az RMDSZ képviselőjelöltje lehet
Sebastian Bodu nem kívánta kommentálni a Krónikának azokat a sajtóértesüléseket, miszerint az RMDSZ Konstanca megyei képviselőjelölt-listáján készül indítani őt a decemberi parlamenti választásokon. Kovács Péter ügyvezető elnök megerősítette, hogy tárgyalnak a román politikussal.
Sebastian Bodunak az RMDSZ színeiben való esetleges szerepeltetéséről bukaresti lapok és hírügynökségek számoltak be meg nem nevezett forrásokra hivatkozva. Az Adevărul napilap úgy tudja, hogy a politikus a szövetség képviselőházi jelöltlistáját vezetné Konstanca megyében, tekintve, hogy a 45 éves Bodu a tengerparti városban született.
Miközben az érintett a központi lapnak sem kívánta kommentálni az értesülést, Szabó Ödön bihari parlamenti képviselő úgy nyilatkozott, hogy egyelőre nem született végleges döntés az ügyben. Ami egyértelműen arra enged következtetni, hogy a magyar alakulat tárgyalásokat folytat ez irányban a román politikussal. Amúgy Szabó szerint az RMDSZ kész román nemzetiségű jelölteket támogatni, ha ezek felvállalják a szövetség által képviselt elveket és értékeket.
Sebastian Bodu szerdán lapunk megkeresésére leszögezte: egyelőre semmilyen formában nem kívánja kommentálni az esetleges indulásáról szóló sajtóhíreket. „Majd ha lesz miről, szívesen beszélgetek önökkel" – jelentette ki a jogász-politikus. Aki ugyanakkor kérdésünkre elmondta, nem támogatja – az RMDSZ programjában is szereplő – területi autonómiát, hanem a közigazgatási decentralizáció híve. „Határozottan támogatom a központosítás leépítését, az én irányításom alatt addig példátlan decentralizációt hajtottunk végre az adóhivatalnál. A személyes véleményem az, hogy az etnikai alapú autonómia hasztalan, mindenki számára egyforma decentralizációra kell törekedni" – nyilatkozta a Krónikának Sebastian Bodu.
Kovács Péter, az RMDSZ ügyvezető elnöke lapunknak megerősítette, valóban tárgyalnak arról, hogy Sebastian Bodu a szövetség Konstanca megyei képviselőjelölt-listájának élén méretkezzen meg a parlamenti választáson. Erről a szövetség elnöksége várhatóan a hét második felében fog végleges döntést hozni. „Úgy gondoljuk, hogy Sebastian Bodu egy olyan rutinos politikus, aki tiszteli az RMDSZ értékrendjét, a karrierje során soha nem volt olyan nyilatkozata, amiben kifogást találnánk. Az országos adhatóság (ANAF) volt elnökeként komoly tapasztalatra tett szert, és úgy gondoljuk, hogy a kampányban gazdasági vonatkozású témákat tud majd képviselni, elsősorban a kis- és középvállalkozókat tudja megszólítani" – mondta el Kovács Péter.
Kérdésünkre, az RMDSZ tervezi-e, hogy más Kárpátokon túli megyékben is indít román nemzetiségű jelölteket, Kovács Péter azt mondta, erre korábban is volt már precedens, egyelőre azonban még nem született döntés a kérdésben. Az Adevărul napilap felvetésére, miszerint az RMDSZ-nek azért van szüksége rutinos román politikusok bevetésére, hogy biztosan át tudja lépni a parlamenti küszöböt, Kovács Péter úgy reagált: „a szövetségnek mindenkire szüksége van, az önkéntesektől a jelöltekig."
A jogász végzettségű, 2005 és 2007 között az Adó- és Pénzügyi Hivatalt (ANAF) irányító Sebastian Bodu 2007-ben európai parlamenti képviselői mandátumot nyert az egykori Demokrata Párt (PD) színeiben, majd 2009-ben újraválasztották. A PD-nek a Nemzeti Liberális Párttal (PNL) való egyesülése után nézeteltérése támadt az alakulat vezetőségével, és az idén júniusi helyhatósági választáson már függetlenként kívánta megpályázni Bukarest 6. kerületi polgármesteri tisztségét, ám a választási bizottság elutasította a jelöltségét.
Egyébként a román politikusnak nem sok esélye lenne mandátumot szerezni, ha azt vesszük figyelembe, hogy Konstanca megye lakosságának mindössze 0,1 százaléka, 407 személy vallotta magát magyar nemzetiségűnek a 2011-es népszámláláson. Bodu azonban méltán számíthat a többségi lakosság támogatására, amivel bizonyára az RMDSZ is tisztában van. Egyébként a 2012-es és 2008-as parlamenti választásokon alkalmazott egyéni választókerületes rendszerről Románia idén visszatér a kiszámíthatóbb megyei pártlistás, arányos választási rendszerhez, amelynek köszönhetően korábban is volt rá példa, hogy az RMDSZ Kárpátokon túli megyékből szerezzen mandátumot. A 2000-ben rendezett megmérettetésen például bukaresti listán lett képviselő Pataki Júlia, míg Vajda Borbála călăraşi-i szenátor. Arra ugyanakkor még nem volt példa 1990 óta, hogy a szövetség román nemzetiségű jelöltet indítson listavezetőként képviselő- vagy szenátorjelöltjei között
Gyergyai Csaba, Rostás Szabolcs Krónika (Kolozsvár)
Sebastian Bodu nem kívánta kommentálni a Krónikának azokat a sajtóértesüléseket, miszerint az RMDSZ Konstanca megyei képviselőjelölt-listáján készül indítani őt a decemberi parlamenti választásokon. Kovács Péter ügyvezető elnök megerősítette, hogy tárgyalnak a román politikussal.
Sebastian Bodunak az RMDSZ színeiben való esetleges szerepeltetéséről bukaresti lapok és hírügynökségek számoltak be meg nem nevezett forrásokra hivatkozva. Az Adevărul napilap úgy tudja, hogy a politikus a szövetség képviselőházi jelöltlistáját vezetné Konstanca megyében, tekintve, hogy a 45 éves Bodu a tengerparti városban született.
Miközben az érintett a központi lapnak sem kívánta kommentálni az értesülést, Szabó Ödön bihari parlamenti képviselő úgy nyilatkozott, hogy egyelőre nem született végleges döntés az ügyben. Ami egyértelműen arra enged következtetni, hogy a magyar alakulat tárgyalásokat folytat ez irányban a román politikussal. Amúgy Szabó szerint az RMDSZ kész román nemzetiségű jelölteket támogatni, ha ezek felvállalják a szövetség által képviselt elveket és értékeket.
Sebastian Bodu szerdán lapunk megkeresésére leszögezte: egyelőre semmilyen formában nem kívánja kommentálni az esetleges indulásáról szóló sajtóhíreket. „Majd ha lesz miről, szívesen beszélgetek önökkel" – jelentette ki a jogász-politikus. Aki ugyanakkor kérdésünkre elmondta, nem támogatja – az RMDSZ programjában is szereplő – területi autonómiát, hanem a közigazgatási decentralizáció híve. „Határozottan támogatom a központosítás leépítését, az én irányításom alatt addig példátlan decentralizációt hajtottunk végre az adóhivatalnál. A személyes véleményem az, hogy az etnikai alapú autonómia hasztalan, mindenki számára egyforma decentralizációra kell törekedni" – nyilatkozta a Krónikának Sebastian Bodu.
Kovács Péter, az RMDSZ ügyvezető elnöke lapunknak megerősítette, valóban tárgyalnak arról, hogy Sebastian Bodu a szövetség Konstanca megyei képviselőjelölt-listájának élén méretkezzen meg a parlamenti választáson. Erről a szövetség elnöksége várhatóan a hét második felében fog végleges döntést hozni. „Úgy gondoljuk, hogy Sebastian Bodu egy olyan rutinos politikus, aki tiszteli az RMDSZ értékrendjét, a karrierje során soha nem volt olyan nyilatkozata, amiben kifogást találnánk. Az országos adhatóság (ANAF) volt elnökeként komoly tapasztalatra tett szert, és úgy gondoljuk, hogy a kampányban gazdasági vonatkozású témákat tud majd képviselni, elsősorban a kis- és középvállalkozókat tudja megszólítani" – mondta el Kovács Péter.
Kérdésünkre, az RMDSZ tervezi-e, hogy más Kárpátokon túli megyékben is indít román nemzetiségű jelölteket, Kovács Péter azt mondta, erre korábban is volt már precedens, egyelőre azonban még nem született döntés a kérdésben. Az Adevărul napilap felvetésére, miszerint az RMDSZ-nek azért van szüksége rutinos román politikusok bevetésére, hogy biztosan át tudja lépni a parlamenti küszöböt, Kovács Péter úgy reagált: „a szövetségnek mindenkire szüksége van, az önkéntesektől a jelöltekig."
A jogász végzettségű, 2005 és 2007 között az Adó- és Pénzügyi Hivatalt (ANAF) irányító Sebastian Bodu 2007-ben európai parlamenti képviselői mandátumot nyert az egykori Demokrata Párt (PD) színeiben, majd 2009-ben újraválasztották. A PD-nek a Nemzeti Liberális Párttal (PNL) való egyesülése után nézeteltérése támadt az alakulat vezetőségével, és az idén júniusi helyhatósági választáson már függetlenként kívánta megpályázni Bukarest 6. kerületi polgármesteri tisztségét, ám a választási bizottság elutasította a jelöltségét.
Egyébként a román politikusnak nem sok esélye lenne mandátumot szerezni, ha azt vesszük figyelembe, hogy Konstanca megye lakosságának mindössze 0,1 százaléka, 407 személy vallotta magát magyar nemzetiségűnek a 2011-es népszámláláson. Bodu azonban méltán számíthat a többségi lakosság támogatására, amivel bizonyára az RMDSZ is tisztában van. Egyébként a 2012-es és 2008-as parlamenti választásokon alkalmazott egyéni választókerületes rendszerről Románia idén visszatér a kiszámíthatóbb megyei pártlistás, arányos választási rendszerhez, amelynek köszönhetően korábban is volt rá példa, hogy az RMDSZ Kárpátokon túli megyékből szerezzen mandátumot. A 2000-ben rendezett megmérettetésen például bukaresti listán lett képviselő Pataki Júlia, míg Vajda Borbála călăraşi-i szenátor. Arra ugyanakkor még nem volt példa 1990 óta, hogy a szövetség román nemzetiségű jelöltet indítson listavezetőként képviselő- vagy szenátorjelöltjei között
Gyergyai Csaba, Rostás Szabolcs Krónika (Kolozsvár)
2016. október 27.
Sebastian Bodu mégsem indul az RMDSZ színeiben
Az előzetes egyeztetések ellenére az RMDSZ mégsem indítja Konstanca megyei képviselőjelölt-listáján Sebastian Bodut, az országos adóhatóság (ANAF) volt elnökét – közölte a Krónika kérdésére Kovács Péter, a szövetség ügyvezető elnöke.
Mint mondta, Bodu döntött úgy, hogy nem kíván megméretkezni a választásokon, sem az RMDSZ színeiben, sem függetlenként, az alakulat kampányában azonban részt fog venni gazdasági szakértőként.
Amint arról beszámoltunk, Kelemen Hunor szövetségi elnök a múlt héten azt mondta, maga Sebastian Bodu kereste meg a szövetséget azzal az ajánlattal, hogy RMDSZ-színekben indulna a választásokon, és nem ő az egyetlen román politikus, aki hasonló kéréssel fordult a szövetséghez. Az RMDSZ elnöke fontos üzenetnek tartotta, hogy egyre több román ember tekinti a szövetséget megbízható komoly partnernek. Hozzátette, az RMDSZ-tagság és a szövetség programjának az elfogadása a feltétele annak, hogy valaki a szövetség jelöltje lehessen. Elmondta, hogy az Erdélyen kívüli jelöltek kiválasztása folyamatban van.
Gyergyai Csaba | Krónika (Kolozsvár)
Az előzetes egyeztetések ellenére az RMDSZ mégsem indítja Konstanca megyei képviselőjelölt-listáján Sebastian Bodut, az országos adóhatóság (ANAF) volt elnökét – közölte a Krónika kérdésére Kovács Péter, a szövetség ügyvezető elnöke.
Mint mondta, Bodu döntött úgy, hogy nem kíván megméretkezni a választásokon, sem az RMDSZ színeiben, sem függetlenként, az alakulat kampányában azonban részt fog venni gazdasági szakértőként.
Amint arról beszámoltunk, Kelemen Hunor szövetségi elnök a múlt héten azt mondta, maga Sebastian Bodu kereste meg a szövetséget azzal az ajánlattal, hogy RMDSZ-színekben indulna a választásokon, és nem ő az egyetlen román politikus, aki hasonló kéréssel fordult a szövetséghez. Az RMDSZ elnöke fontos üzenetnek tartotta, hogy egyre több román ember tekinti a szövetséget megbízható komoly partnernek. Hozzátette, az RMDSZ-tagság és a szövetség programjának az elfogadása a feltétele annak, hogy valaki a szövetség jelöltje lehessen. Elmondta, hogy az Erdélyen kívüli jelöltek kiválasztása folyamatban van.
Gyergyai Csaba | Krónika (Kolozsvár)