Gárdonyi-szobrot avattak (Sepsikőröspatak)
A déli kánikula sem állt útjában azoknak, akiket érdekelt a nem mindennapi avató tegnap: a nagy magyar regényíró, költő, drámaíró és pedagógus Gárdonyi Géza (1863–1922) mellszobrának leleplezése. Halálának 95. éves évfordulója okán is érkezhetett volna hozzánk a büszt, de Sepsikőröspatak és Gárdony közötti testvértelepülési kapcsolat, jelesebben a Velencei-tavi Kistérségi Alapítvány elnöke, L. Simon László országgyűlési képviselő ajándékának apropóján jött a tegnapi-mai községi napok részeként. Az avatóra huszárokkal érkező Balog Zoltánt, az emberi erőforrások miniszterét és L. Simon Lászlót, nemkülönben a testvértelepülések jelen levő képviselőit Kisgyörgy Sándor, a község polgármestere köszöntötte.
„Áder János, Magyarország elnökének tavalyi látogatása után, most egy második történelmi esemény résztvevői vagyunk ezen háromszéki, székelyföldi településen, ahol a magyarországi emberi erőforrások miniszterét és országgyűlési képviselőt köszönthetünk – mondta Kisgyörgy Sándor polgármester. – Az alkalomnak mélyen történelmi jelképe van. A szoboravató ne lepjen meg senkit, hisz nincs errefelé olyan nagyobb iskolás gyermek, aki ne ismerné Gárdonyi Géza nevét az Egri csillagok című történelmi regénye kapcsán. A hosszas török uralom kínjai alóli menekülés és szabadulásvágy nemcsak székely őseinknek volt érzése, hanem a havasalföldi román népnek is. Gárdonyi közelebb hozta mihozzánk történelmünket, a szabadság utáni vágy megtestesített bizonyítékait. Így hát, bárhol ezen a széles tájon, ahol a mi anyanyelvünkön olvasnak, helye van Gárdonyi Géza műveinek, s szinte hihetetlen, hogy az Egri csillagokat számtalan nyelvre lefordították: angolra és németre, de létezik román, török, valamint kínai fordítása is! Ezek után hogyne örülnénk a képviselő úr nemes ajándékának. A község lakóinak és gyermekeinek nevében megköszönjük a miniszter úrnak is, hogy szól hozzánk, és hogy a szobor létrejöttét a tárca keretéből támogatta. Öröm az is számunkra, hogy a szobor megálmodója, a Munkácsy-díjas alkotó, Pető Hunor földink, Erdővidék szülötte.” A szobor születéséről, alkotójának más szobrairól személyesen adományozója, L. Simon László képviselő szólt a közönséghez. Gárdonyiról, műveinek sokrétű üzenetéről Balog Zoltán miniszter beszélt, idézett műveiből, és kiemelte, hogy a sepsikőröspataki szoboravató is egy olyan időszakban történik, amikor az anyaország és az erdélyi magyarság, a székelység közötti kapcsolat egyre erősödik, és egyre nyilvánvalóbbá lesz, hogy állampolgársági alapokon is nemzettársak vagyunk, nyelvi, érzelmi és akarati összetartozásban, és az új esztendő kezdetével itt is minden magyar gyermeknek életet adó család is élvezni fogja a magyar állam anyasági, anyagi-erkölcsi támogatását. „Mi azt szeretnénk, hogy a Kárpát-medencében a magyarok ne fogyjanak, hanem szám szerint is szaporodjanak. Magyarország kormányának jelenleg olyan lehetőssége van, hogy gyakorlatilag kifejezhesse a határokon túl élők anyagi-gazdasági támogatását” – hangsúlyozta a miniszter. Imát mondott és a szobrot megszentelte Faragó István helybeli plébános, Miklósi Kinga fiatalasszony pedig előadta Szilágyi Béla Székely Miatyánk című hazafias versét. Fellépett a helybeli ökumenikus vegyes dalárda Bodor Sándor katolikus kántor vezényletével. „Háromszéket édesapám jóvoltából én nagyon fiatalon megismerhettem” – nyilatkozta kérésünkre Balog Zoltán miniszter. Azóta is szívemben hordozom a Székelyföld e vidékét, és az jut eszembe, hogy érettségire készülve, ismerve e vidék varázsát, fogadásból a debreceni kollégium nyitott ablakából a szemben levő pártház vörös csillagára nézve elénekeltem a székely himnuszt, amiért aztán büntetésből is, védekezésből is el kellett hagynom a kollégiumot. Úgy, hogy én a székely himnuszt nem mostanság tanultan meg, hanem annak idején, nyolcévesen erdélyi barátaimtól!”
„A Háromszék napilap ismerős számomra” – nyilatkozta Pető Hunor, és bemutatta az avatón jelen levő szüleit is, Pető Sándort és feleségét, Szőcs Teréz nyugalmazott tanítónőt, akiket régi ismerősként üdvözölhettünk, hiszen a Pető család gyökerei Magyarhermányba nyúlnak vissza. Az avatón tiszteletét tette Csige Sándor Zoltán csíkszeredai konzul és Grüman Róbert Csongor, Kovászna Megye Tanácsának alelnöke.
Kisgyörgy Zoltán / Háromszék (Sepsiszentgyörgy)

Közösen cselekedni, megmaradni
Sepsikőröspatakon együtt ünnepelte a reformációt a református, unitárius és evangélikus egyház, s jó testvérként a római katolikusok is részt vettek az eseményen. Az alkalomból a templomkertben kopjafát lepleztek le.
Nagy Adél evangélikus lelkész szószéki szolgálatát a Pál apostol a galátákhoz írt leveléből vett igére támaszkodva végezte. Mint mondotta, az elmúlt fél évezred sok jót hozott, társadalmunk fejlődött, technikai vívmányok sora gazdagítja mindennapjainkat, de bármilyen modern korszak is legyen a jelen, nem vagyunk elégedettek, tudjuk, érezzük, valami nagyon hiányzik lelkünknek. Teljes és szabad életet csak akkor élhetünk, ha az évezredek óta változatlant, Isten szavát befogadjuk szívünkbe – mondotta a fiatal tiszteletes. Nagy Zsolt Attila helybeli református lelkész örömét fejezte ki, amiért az egyházak ezekben a napokban egymás felé fordultak, a hívek ünneplőbe öltöztették szívüket, s közösen kulcsolták imára kezüket. A tiszteletes úgy fogalmazott, bár a jövőt nem ismerjük, nem tudjuk, ötszáz esztendő múlva lesz-e Sepsikőröspatakon magyar és református, unitárius, katolikus vagy evangélikus, de közös feladatunk, hogy megpróbáljunk tenni annak érdekében. „Ne hagyjuk hitünk és magyarságunk, kereszteljünk, konfirmáljunk, eskessünk, használjuk ünnepeinken templomainkat – így tegyünk a következő ötszáz év érdekében” – jelentette ki. Tordai Ernő sepsikőröspataki unitárius lelkész Unitárius reformáció címmel tartott rövid előadásában a valláskialakulásról és az unitarizmus legfontosabb hitelemeiről beszélt, valamint adatokat osztott meg a helybeli egyházközség történelméből. A Bodor Sándor katolikus kántor vezette ökumenikus kórus fellépését követően P. Magyarosi Imola színművész Babits Mihály Miatyánk című versét adta elő. A kedvezőtlen időjárás miatt a templom udvarán leleplezendő kopjafa adományozója, Para Zoltán mérnök is a templomban szólalt fel: bár a sepsikőröspataki közösségtől távol került, de szívében közel van hozzájuk – biztosította őket. A kopjafa készítője, Szabó Árpád a faragás során felhasznált motívumokról beszélve kijelentette: vizet, tulipánt, magyar keresztet, kelyhet, könyvet és a gömböt látunk, de ha azt szavakra fordítjuk, magyarságunkról, élni akarásunkról, egyházainkról és templomainkról mesélnek. Az áldást – ezúttal már kint, a szemerkélő esőben – Mátyás István lelkipásztor, a Sepsi Református Egyházmegye főjegyzője mondta, az egybegyűltek pedig közösen énekelték a székely és magyar himnuszt. Hecser László / Háromszék (Sepsiszentgyörgy)