Régen megfogalmazott igény, hogy össze kell hangolni az oktatással foglalkozó tanügyi jellegű intézmények, szervezetek, alapítványok munkáját. Sok oktatási tárgyú alapítvány és társaság van, ezek képviselői fognak összejönni Csíkszeredán, dec. 11-12-én. Elég megemlíteni a Bolyai Társaságot, a Talentum Alapítványt, a pedagógusok munkáját segítő Collegium Transsylvanicumot, a szórványmagyarok gyermekeinek oktatását segítő három alapítványt /Beder Tibor, Vetési László lelkész és Bodó Barna vezetésével/, a Civitas Alapítványt, a Miskolczy Dezső Alapítványt. Régebben megszületett az elhatározás a hiányszakmák magyar főiskolai hálózatának kiépítésére, mégpedig Székelyföldön, mert itt vannak megfelelő feltételek, a helyi önkormányzatok itt segítenek, Fontos volt az okt. 8-i csíkszeredai munkamegbeszélés, melyet a Pro Agricultura Hungariae és a Pro Agricultura Hargitae alapítványok kezdeményeztek, témája a magyarországi egyetemek és főiskolák keretében folyó távoktatás, mellyel agrárszakembereket és általános iskolai pedagógusokat képeznek Erdély számára. /Barabás István: Az iskola kérdései. = A Hét (Bukarest), dec. 3./

Dec. 5-9-e között Markó Béla RMDSZ-elnök és Bodó Barna ügyvezető politikai alelnök Svájcban tett látogatást az ottani Helsinki Egyesület meghívására. Előadást tartottak a magyar kisebbség helyzetéről, majd Bernben találkoztak külügyminisztériumi tisztségviselőkkel, Genfben az Amnesty International képviselőivel. Mindenütt kifejtették, hogy az Európa Tanács Romániával szemben támasztott követelményeivel szemben nem tapasztalható előrelépés. /Az RMDSZ-vezetők svájci útjáról. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), dec. 16./

"Az RMDSZ vezetősége /Ügyvezető Elnöksége, Szövetségi Hivatala/ nevében nyilatkozott Kötő József alelnök az RMDSZ sajtóértekezletén Kolozsváron: a szervezet mindent el fog követni, ha kell, a polgári engedetlenség eszközeivel, hogy megvédje a Mátyás-szobrot. Bodó Barna visszatekintett az elmúlt másfél évre, amely szoborháború néven vonul be a történelembe. 1992 novemberében Funar polgármester célja nem a Mátyás-szobor megszentségtelenítése volt, hanem "nemzeti jelképünk lábbal tiprása". Az RMDSZ a nemzetközi közvéleményhez fordul, az Európa Tanácshoz. Az RMDSZ nem uszít, nem mozgósít, azonban ez az együttélés ellen irányuló újabb provokáció. /Szabadság (Kolozsvár), jan. 15./"

Márc. 3-án és 4-én Athénban ülésezett az Európai Demokratikus Unió 55. vezető tanácsa, amelyen az RMDSZ-t Bodó Barna politikai alelnök képviselte. Az RMDSZ teljes jogú tagja az EDU-nak. Bodó Barna javaslatot terjesztett elő a kisebbségek helyzete és az európai stabilitás témakörének EDU-szinten történő tanulmányozására vonatkozóan. /RMDSZ Tájékoztató, 236. sz., márc. 8./

Az RMDSZ brassói kongresszusa után komolyan vette a tájékoztatást, ismertette a változásokat Bodó Barna politikai ügyvezető alelnök, útnak indította a Közlönyt, majd a napi RMDSZ Tájékozatót, 1994. januárjától pedig a Szövetség folyóiratot. A Közlöny ettől az évtől románul is napvilágot lát. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 8./

Gyergyószentmiklóson a budapesti V. kerületi önkormányzat és Gyergyószentmiklós testvérvárosi kapcsolatának ünnepélyes aláírásával kezdődött az ünnepség. Bodó Barna, az RMDSZ ügyvezető elnökségének politikai alelnöke mondott beszédet. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 18./

Az ET jelentéstevőinek zsúfolt programja volt, sorra tárgyaltak a pártok, a kisebbségi szervezetek, az egyházak képviselőivel, találkoztak Iliescu elnökkel és Vacaroiu miniszterelnökkel. A kormánypárti képviselők szerint az ET ajánlásainak elfogadása megfelelő ütemben halad. Funar a román állam elleni mesterkedésnek mondta az RMDSZ memorandumát. A Demokratikus Konvenció /DK/ az ellenzék véleményét tolmácsolta: a hatalom elodázza az ajánlások teljesítését. A Liberális Párt`93 memorandumban foglalta össze azokat a területeket, ahol az ajánlásokat nem vették figyelembe. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 31., Szabadság (Kolozsvár), márc. 31./ Gheorghe Funar követelte, hogy a raportőrök jelentését vitassa meg a parlament, König ezt visszautasította. Az RMDSZ nevében Markó Béla elnök, Takács Csaba ügyvezető elnök, Bodó Barna politikai alelnök, Frunda György szenátor és Borbély László képviselő tárgyalt. Pontról pontra végigvették, hogy mit teljesített Románia az ajánlásokból. A román kormányban nincs meg a kellő politikai akarat a vállalások teljesítésére, állapította meg Markó Béla. Az RMDSZ írásban nyújtotta be észrevételeit. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 30., Szabadság (Kolozsvár), márc. 30./

"A Korunk márciusi számát az RMDSZ-nek szentelte. Salat Levente, a Korunk főszerkesztő-helyettese írta a vitaindítót /A bénultság természetrajza. Vitairat az RMDSZ-ről/, ebben igazságtalanul elmarasztalta a szervezetet, pontokba szedve kifogásait /az RMDSZ világosan megfogalmazható célok kidolgozása helyett szimbolikus politikát folytat, a romániai magyarság helyzetét a románok megkerülésével akarja rendezni, stb./. A vitairatra válaszolók szinte mind elvetették Salat Levente téziseit. Tőkés László megkérdezte, hogy a bírálók miért nem vesznek részt az RMDSZ küzdelmeiben. A félreállók "kívül-és felülállásuk vélt igazával fosztják meg közösségünket igazán szükséges szolgálatukról." "A több évtizede tartó magyarellenes diszkrimináció és a kommunista kontraszelekció által meggyengített, a numerus clausus, a beolvasztó politika és a kivándorlás által megtizedelt, megötödölt kisebbségi népközösségünk" alig képes megfelelő embereket állítani az egyes helyekre. Bodó Barna hangsúlyozta, hogy a "megállapításokkal külön-külön is van vitatkozni valónk." Markó Béla kifogásolta, hogy csak a jelent vizsgálja a vitairat, holott "az elmúlt négy esztendő igazi értékelését csak az elmúlt negyven esztendő valódi elemzése nyomán lehetne elvégezni. Ritkán beszélünk arról, hogy milyen állapotban érte meg 1989 decemberét ez a magyar közösség: kivéreztetve, megcsúfolva, tönkretéve." Szőcs Géza a politikai kultúra teljes hiányáról, a szellemi-morális kivérzettségről írt. Olyan politikusok kellenek, akiknek történelmi helyzetfelismerő és helyzetalakító képességük van. Domokos Géza kijelentette, nem vesz részt a vitában /bár hozzátette, hogy a Salat-írás "elégtétellel töltötte el"/, hogy ne hangozzék el: "álliberálisok fognak össze neokommunistákkal /ez én lennék/ az igazi, felelős magyarok, a következetes autonomisták - Borbély Imre vesszőparipája -, a csalhatatlan Tőkés László követői ellen." /Korunk (Kolozsvár), 1994. 3. sz./"

"Nem fogadhatjuk el az albérlői státust ott, ahol őshonosok vagyunk, vallja Bodó Barna, az RMDSZ ügyvezető alelnöke. "Válaszunk erre a többségi jogfosztásra nem lehet más, csak az autonómia". Az RMDSZ 1993 szeptemberétől az Európai demokratikus Unió teljes jogú tagja. /Erdélyi Napló (Nagyvárad), máj. 11./"

"Balog Edgár A magyarországi változásokra címmel megfogalmazta az új körülmények melletti elvárásokat: biztosítékokat kell találni a magyar anyanemzet kisebbségi részei iránti eddigi felelősség további fenntartására, sőt fejlesztésére. "Érvényesítenünk kell ama elvárásunkat, hogy a leendő magyar kormány is vállalja a környező népekkel-államokkal való békés megegyezést, s annak keretében a törzsükről leszakadt magyar kisebbségek társnemzetekké alakulását korszerű autonómiák létformájában." /Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 21., ismerteti: Pesti Hírlap, máj. 25./ 4/ Az Európai Demokrata Unió vezető tanácsa máj. 19-20-án tartotta Münchenben tanácskozását, az ülésen az RMDSZ-t Bodó Barna képviselte. /RMDSZ Tájékozató (Bukarest), 291. sz., máj. 26./"

Bodó Barna júl. 20-21-én Washingtonban tárgyalt a fokozódó magyarellenes intézkedésekről. Útját a Hámos László vezette Magyar Emberi Jogi Alapítvány /HHRF/ szervezte. A kongresszusi képviselők szerint az újabb kisebbségellenes lépések veszélybe sodorhatják a Romániának nyújtott segélyeket. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 26./

Bodó Barna, az RMDSZ politikai alelnöke nemrég tért haza az Egyesült Államokból, ahol kongresszusi és külügyi képviselőket tájékoztatott a romániai kisebbségi helyzetről, továbbá emberjogi szervezetek képviselőivel tárgyalt. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), aug. 11./

"A légiforgalmi vállalat figyelmeztető sztrájkja miatt különrepülőgépen érkezett aug. 16-án Bukarestből Kolozsvárra Max van der Stoel, az EBEÉ kisebbségi főbiztosa. Először a prefektúrán tárgyalt zárt ajtók mögött a megyei és városi vezetőkkel. A megbeszélés után Funar tájékoztatta az újságírókat, hogy kérte a kormányt és az EBEÉ-t, büntessék meg az RMDSZ-t a nemzetközi fórumok félretájékoztatása miatt. A tanügyi törvénnyel kapcsolatban megjegyezte: a kisebbségek anyanyelvi támogatást igényelnek az állam pénzén. "Ilyesmi a világon sehol sincs." /Szabadság (Kolozsvár), aug. 17./ A polgármesteri hivatalban nekiszegezték a kérdést, miért viseli annyira a szívén a magyarok problémáit, a főbiztos kijelentette: a közvetítés a feladata, nem a pártfogás. Funar polgármester szerint a románok és magyarok közötti feszültség nem létezik, ez csak az RMDSZ-vezetők képzeletében van. A főbiztos megbeszélést tartott az RMDSZ vezetőségével. Bodó Barna ügyvezető alelnök elmondta, hogy szakterületenként nyújtottak tájékoztatást a főbiztosnak, a tanügyi törvénytervezetről, a kétnyelvű feliratok ügyéről /erről videofelvételt is bemutattak/, a bebörtönzött Cseresznyés Pál helyzetéről, a kolozsvári ásatások kérdéséről, a kollektív jogokról, arról, hogy Kolozsváron nincs már egyetlen magyar gyárigazgató sem, a 119 tagú megyei tanácsnak egyetlen magyar tagja van, Tőkés László az egyházi javak visszaszármaztatásának megoldatlanságáról beszélt, majd átnyújtottak a kisebbségi problémákat felsoroló 22 oldalas, angol nyelvű dokumentációt Max van der Stoelnek. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), aug. 18., Erdélyi Napló (Nagyvárad), aug. 24., Magyar Hírlap, aug. 17./"

A román-magyar alapszerződéssel összefüggő kérdéseket vitatott meg aug. 24-én Budapesten szakértők részvételével Tabajdi Csaba politikai államtitkár és Törzsök Erika, a Határon Túli Magyarok Hivatalának /HTMH/ elnökhelyettese Takács Csabával, az RMDSZ ügyvezető elnökével és Bodó Barnával, az RMDSZ politikai alelnökével. Tabajdi Csaba ismételten hangsúlyozta, hogy olyan alapszerződés megkötését szorgalmazza, amely messzemenően kiterjed a kisebbségek jogainak szavatolására és azok gyakorlati érvényesítésére is. Az RMDSZ javaslatára - a HTMH koordinálásával - sor kerül az érdekelt tárcák, valamint a romániai magyarság érdekvédelmi szervezet munkatalálkozójára. A kisebbségek életét érintő legfontosabb kérdésekkel foglalkozó szakmai csoportok működtetéséről is tárgyaltak /Romániai Magyar Szó (Bukarest), aug. 26./

Kovács László külügyminiszter aug. 29-én fogadta Markó Bélát, az RMDSZ elnökét, Tőkés Lászlót, az RMDSZ tiszteletbeli elnökét, valamint Takács Csabát és Bodó Barna ügyvezető alelnököt. Ez a megbeszélés a Melescanu külügyminiszter szept. 5-i budapesti látogatásának előkészítéséhez tartozik. Az RMDSZ már az aug. 24-i budapesti megbeszélésén átadta a tárgyalás alapját képező RMDSZ dokumentumokat, helyesbítette Takács Csaba az Evenimentul Zilei állítását, miszerint ezeket a dokumentumokat csak most adták át. - Takács Csaba az aug. 29-i tárgyalásról elmondta, hogy megfogalmazták azokat a szempontokat, amelyeket fontosnak tartanak az alapszerződésbe foglalni. A dokumentumhoz tartozó jegyzékben részletesen kitértek azokra a szempontokra, amelyeknek megoldására igényt tartanak. A garanciát az jelenti, ha meghatározott jogi keretet kapnak a kisebbségi kodifikációk, ha a román törvénytárba alkotmányos jogként beépülnek az elvárások. Tehát nem garancia a politikai nyilatkozat. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), aug. 31., Új Magyarország, aug. 30., Tőkés László is jelen volt: Magyar Nemzet, szept. 3./ Markó Béla elmondta, hogy az RMDSZ dokumentuma nemcsak az erdélyi magyarság konkrét oktatási, nyelvhasználati, művelődési és közigazgatási javaslataira tér ki, hanem az elvi elképzelésekre is, a hármas autonómia-koncepcióra. /Népszabadság, aug. 30./

Melescanu külügyminiszter szept. 2-án fogadta az RMDSZ vezetőit /Markó Béla elnököt, Tőkés László tiszteletbeli elnököt, Takács Csaba ügyvezető elnököt, Bodó Barna politikai alelnököt és Varga Attila képviselőt/ magyarországi látogatása előtt. Az RMDSZ-vezetők sajtóértekezleten beszámoltak arról, hogy baráti légkörben zajlott le a megbeszélés, egyben nyilvánosságra hozták az RMDSZ állásfoglalását az alapszerződéssel kapcsolatban. Markó Béla RMDSZ-elnök kifejtette, hogy Kovács László külügyminiszterrel történt megbeszélésük értelmében Magyarországon elfogadhatónak tartják a kisebbségvédelmi kiegészítő dokumentumot. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 6./

Temesváron rendezték meg szept. 12-13-án A civil társadalom építése című konferenciát. A társrendező, a hollandiai Államismereti Református Párt /SGP/ anyagi támogatásával kiadták az elhangzott előadások anyagát három nyelven. Az előadók között volt Bodó Barna /Demokrácia és jogállamiság/, dr. Bárányi Ferenc /Demokrácia és jogállam Romániában/ és Patrubány Miklós /Civil társadalom és jogállam/. /Keresztyén politika - Politica crestina - Evangelium und Politic III. /RMDSZ-SGP, 1995 (Kolozsvár)/

Szept. 27-én az RMDSZ küldöttsége Budapesten folytatott tárgyalásokat. A Határon Túli Magyarok Hivatalában /HTMH/ Tabajdi Csaba politikai államtitkár, Lábody László, a HTMH elnöke és Törzsök Erika elnökhelyettes fogadta a Takács Csaba ügyvezető elnökkel az élen érkező delegációt /tagjai: Dézsi Zoltán SZKT-elnök, Csávossy György, az Egyeztető Tanács elnöke, Bodó Barna politikai alelnök, Tokay György képviselőházi frakcióvezető, Cs. Gyimesi Éva oktatási alelnök, Magyari Nándor önkormányzati alelnök, Szabó Károly szenátusi frakcióvezető-helyettes/. A küldöttséget fogadta Kuncze Gábor belügyminiszter, Szent-Iványi István külügyi államtitkár, Pető Iván, az SZDSZ elnöke. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 29., Új Magyarország, szept. 28./

"Temesváron az 1989-es romániai forradalom emlékére rendezett konferencia második napján /dec. 14-én/ Borbély Imre előadásában Tőkés Lászlót mint politikai indikátort mutatta be. A következetesen morálisan politizáló Tőkés Lászlóról a sajtómanipuláció miatt fekete kép alakult ki a román társadalomban, ez a politikát megszabó érdekek eltorzulásának a jele. A Németországban élő ismert emberjogi harcos, Doru Brai elmondta, hogy többen azért nem jöttek el erre a konferenciára, mert megfélemlítették őket. Õ is kapott németországi lakásában fenyegető telefonhívást. - Bejelentették, hogy II. János Pál pápa is üdvözölte a konferenciát. Tabajdi Csaba államtitkár kifejtette, hogy a térség államainak összefogása szükséges az európai integrálódáshoz. Nicolae Corneanu ortodox érsek és Neumann Ernő főrabbi kiálltak a nemzetiségek közötti közeledés mellett. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), dec. 16./ Bodó Barna, az RMDSZ politikai alelnöke kifejtette, hogy Romániában ma egyfajta tudatosan létrehozott politikai káosz van. /Magyar Nemzet, dec. 15./ Tőkés László püspök rámutatott arra, hogy öt évvel ezelőtt Temesvár egyértelműen rácáfolt a "magyar veszély" tézisére. /Új Magyarország, dec. 15./ A temesvári konferencián véleménykülönbséget okozott az a kérdés, hogy forradalomnak tekinthető mindaz, ami 1989-ben történt. A kisebbségi kérdésről is sok szó esett. Varga Attila RMDSZ-képviselő a romániai magyarság integrációs törekvéseiről beszélt. Doina Cornea kifejtette, hogy Romániában nem csupán nemzeti, de politikai kisebbségről is lehet beszélni és szükséges e két csoport összefogása. Többen kimentették magukat a meghívottak közül, többen el sem jöttek, a távol maradók nem kívántak Tőkés László meghívásának eleget tenni. /Magyar Nemzet, dec. 16./"

"Tőkés László, az RMDSZ tiszteletbeli elnöke Kolozsváron dec. 28-án tartott sajtótájékoztatóján cáfolta azt a vádat, hogy a Securitate ügynöke volt. A Tinemara hetilapban fénymásolatban közöltek között van hamisítvány és van tőle származó deklaráció is. Újabb rágalomhadjárat indult ellene. A sajtóértekezleten Takács Csaba ügyvezető alelnök, Bodó Barna politikai alelnök és Borbély Imre RMDSZ-képviselők szintén elutasították a Tőkés László elleni támadásokat. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), dec. 29., Magyar Nemzet, Új Magyarország, dec. 29./ Tőkés László sajtóértekezletén tette közzé nyilatkozatát A Securitate markában címmel. Ebben elmondta, hogy az 1975-1989-es időszakban együttvéve mintegy másfél-két hónapot töltött a Securitate kihallgató irodáiban, az elkerülhetetlen bekísérések vagy elhurcolások nyomán parancsszóra írt "deklarációi" feltehetően többszáz oldalra rúgnak. "Kollaborálása" tehát folytonos meghurcoltatásban és üldöztetésben nyilvánult meg. A kihallgatásokon minden esetben pszichológiai vagy testi fenyegetettség kényszere alatt írta a nyilatkozatokat, határozottan visszautasítva a mások rovására történő bárminemű együttműködést, illetve terhelő vallomást. A Securitate hírhedt dossziéi minden valószínűség szerint száz meg százezer román állampolgár nyilatkozatait tartalmazzák. Tőkés László követeli egész szekus-dossziéja kiadatását. Követeli továbbá mindazon szekus tisztek felelősségre vonását, akik zaklatták, üldözték. /MTI/ "

"Borbély Imre temesvári RMDSZ-képviselő nyílt levélben fordult az RMDSZ jan. 5-re összehívott operatív tanácsához és parlamenti frakciójához. Emlékeztetett arra, hogy a Kossuth rádió 1994. dec. 16-án - bár sem az MTI, sem a rádió tudósítója ilyen anyagot nem adott -, két ízben is bemondta a román sajtónak azt a félreértelmezésen alapuló hírét, hogy Tőkés László beismerte volna: a Securitate ügynöke volt. A dec. 27-i sajtóértekezletben előzetesen megegyeztek, azonban Tőkés László az útviszonyok miatt későn érkezett, az akkori ügyvezető elnökségi ülésről akkorra Tokay György képviselő, Verestóy Attila szenátor és Markó Béla elnök Bukarestbe repültek. Az ottmaradtak /Takács Csaba ügyvezető elnök, Bodó Barna, Kötő József, Tőkés László, Patrubány Miklós, Borbély Imre/ tisztázták, hogy tájékoztatni kell a sajtót és a közvéleményt. Borbély Imre magyarul és románul közzétette Nagy Benedek röpiratát, mert "az úgyis megtalálta volna az utat a politikai rendőrség Tőkés Lászlót lejárató osztagához". Borbély Imre bírálta Tokay Györgyöt és Verestóy Attilát. /MTI/"

"Jan. 5-én Marosvásárhelyen összeült az RMDSZ Operatív Tanácsa /tagjai: Markó Béla, Tőkés László, Takács Csaba ügyvezető elnök, Verestóy Attila a szenátusi és Tokay György a képviselőházi frakció vezetője, Dézsi Kálmán, a Szövetségi Képviselők Tanácsának elnöke, Csávossy György, a Szövetségi Egyeztető Tanács elnöke és Bodó Barna politikai alelnök/, hogy megvitassa a Tőkés Lászlót ért vádakat. Az Operatív Tanács kiadott közleményében megállapította, hogy "az utóbbi időben fokozódtak a szövetség és annak tisztségviselői elleni külső támadások, azzal az egyértelmű szándékkal, hogy az RMDSZ-t megosszák, vezetőivel szemben bizalmatlanságot keltsenek", az autonómia-politika érvényesítését megakadályozzák. Az RMDSZ tiszteletbeli elnöke elleni, a román sajtóban megjelent közleményeket diverziós szándékúnak tekintik. Az Operatív Tanács közleménye leszögezi, hogy az 1989 előtti időszak felülvizsgálatának hiánya a hatalom érdeke. A képviselőházi frakcióban terjesztett röpirat ügyét az Országos Etikai Bizottság elé utalja, egyben kéri az RMDSZ csíki szervezetének Nagy Benedekkel kapcsolatos döntésének felfüggesztését mindaddig, amíg az Etikai Bizottság kivizsgálja az ügyét. /Szabadság (Kolozsvár), jan. 7./ A csíki RMDSZ ugyanis kizárta tagjai sorából a Tőkés László elleni röpiratot író Nagy Benedek képviselőt. /Eltérő döntések.= Szabadság (Kolozsvár), jan. 7., Romániai Magyar Szó (Bukarest), jan. 7-8./"

Az elmúlt hetekben elhangzott vádaskodások politikai jellegűek, egyetlen vádaskodónak sincs bizonyítéka az RMDSZ elleni rágalmakra, hangsúlyozta Bodó Barna, az RMDSZ politikai alelnöke. Az RNEP támadás-sorozata fasiszta jellegű. Állampolgárokat emberi jogaiktól megfosztani, ezt nem lehet másképpen megfogalmazni. Tőkés László bejelentése, hogy visszavonul a nyilvános közszerepléstől, szomorú velejárója az RMDSZ-ben uralkodó politikai feszültségeknek, értékelte Bodó. /Erdélyi Napló (Nagyvárad), febr. 15./

"Febr. 10-11-én szórványtanácskozást rendeztek Nagyenyeden, több mint harminc civil társadalmi intézmény, az egyházak és szakmai társaságok képviselői próbáltak meg koncepciót kidolgozni a szórványkisebbség sajátos problémáinak megoldására. Szórványról akkor beszélhetünk, ha a kisebbség a helyi lakosság 10 százaléka alá süllyed. Szórványnak tekinthető az egész Bánság, Arad, Hunyad, Szeben, Brassó, Beszterce, Máramaros és Fehér megye, nyilatkozta Bodó Barna, az RMDSZ politikai alelnöke. A magyar lakosságból 700 ezer él szórványban. Sok alapítvány jött létre, a legtöbb az oktatás gondjaival kíván foglalkozni. A temesvári alapítvány pedig a szórvánnyal kapcsolatos elméleti kérdéseket vizsgálja. Az Anyanyelvápolók Szövetsége, a Pedagógusok Szövetsége is foglalkozik ezzel a kérdéssel. Az oktatással kapcsolatos szórványtalálkozót 1994 őszén tartották. A jelenlegi tanácskozáson javasolták az RMDSZ-nek, hogy hozzon létre szórványirodát. Vetési László lelkész is tartott előadást. Az összegyűltek elhatározták, hogy márciusban szórványtanácsot hívnak össze. /Temesvári Rádió, febr. 13., MTI, febr. 16./ A megjelentek felkérték Bodó Barnát és Vetési Lászlót, hogy a tanács összehívásáig vállalják el az operatív feladtok kezelését. A szórványtanács feladata a szórványhelyzettel kapcsolatos gondok és feladatok összegyűjtése. /RMDSZ Tájékoztató, febr. 15., 472. sz./ Az előadók között volt Vetési László "A szórvány - vázlatos helyzetelemezés" és dr. Csávossy György "A magyarságtudat megőrzése a szórványban" című előadásával. Kományi János marosvécsi tanár beszámolt a Kemény János Alapítvány munkájáról. /Szabadság (Kolozsvár), febr. 17./"

A romániai magyarság egyharmada nyelvi és etnikai veszélyeztetettségben, egynegyede pedig halmozottan hátrányos helyzetben él. Összmagyar szórványprogramra, felelősség szerint lebontott stratégiára, koordináló szervre van szükség. Az elmúlt öt évben voltak már próbálkozások, de hiányzott az összehangolt-ság. Jelentős lépés volt a nagyenyedi szórványtalálkozó, ahol tizenhat tájegységet jelöltek ki: Bukarest, Galac (Munténia), Csángóvidék (Bákó), Beszterce, Máramarossziget (Avas), Nagybánya, Mezőség, Marosmente (Felső-Marosmente), Fehér megye, Szeben megye, Brassó megye, Déva környéke, Zsil völgye, Arad, Temes, Krassó-Szörény. A feladatok, problematikák a következők: anyanyelvápolás, kultúra (műkedvelés), felnőttoktatás, tájékoztatás (sajtó), kegyhelyek-emlékhelyek gondozása, ifjúság, szociális és gazdasági kérdések, elméleti-statisztikai feladatok, az egyházra háruló feladatok a diakóniai szolgálat, a lelkigondozás, a tömb-szórvány kapcsolatok építése. A szórványtanács megalakítása céljából ápr. 4-én Kolozsváron lesz tanácskozás. Jelentkezéseket vár Bodó Barna politikai alelnök és Vetési László tiszteletes, szórványügyi előadó. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 2./

Kisebbségi kérdés Európában címmel háromnapos nemzetközi értekezletet tartottak Kolozsváron márc. 23-25-e között az RMDSZ, az Erdélyi Református Egyházkerület és egy holland küldöttség szervezésében. Markó Béla, a holland vendégek, Bodó Barna és mások tartottak előadást. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 27./

Kolozsváron, ápr. 4-én tartották a harmadik szórványtanácskozást. A szórvány felvállalása a tömbmagyarság feladata, hangzott el a tanácskozáson, nem lehet mindig a magyarországi alapítványokra számítani. Takács Csaba az RMDSZ ügyvezető elnöke nyitotta meg a tanácskozást, majd Bodó Barna politikai alelnök és Vetési László tiszteletes vázolta föl a szórványban élők legfőbb problémáit, Fülöp-Fischer Ildikó és Ferencz Rita az oktatás kérdéseiről beszélt, Dáné Tibor Kálmán a szórványmagyarság művelődési életét mutatta be. Megalakították a szórványtanácsot, elnöke Takács Csaba, a régiókat Kramer Tamás /Észak-Erdély/, Perka Mihály /Csángóföld/, Nagy Endre /Regát/, Török Ernő /Dél-Erdély/, Kakassy Sándor /Belső-Erdély/, Makkay Botond /Bánság/ képviseli. A bizottság tagjai között van Salamon József és Vetési László az egyház részéről, valamint Máté Dénes, Péntek János, Révész Erzsébet és Farkas Zoltán is, akik az oktatási, művelődési és gazdasági problémákat vállalták fel. /Szabadság (Kolozsvár), ápr. 7./

"Idén másodszor rendezi Szatmárnémetiben a Kölcsey Kör a Jakabffy Napokat máj 12-13-án, Jakabffy Elemér szellemi hagyatékának idézéseként kárpát-medencei tudományos tanácskozást. Idén "Közösségi érdekvédelem és önkormányzat" lesz a tanácskozás címe. Az előadók között lesz Balázs Sándor /Kolozsvár/, Bárdi Nándor /Szeged/, Szekernyés János /Temesvár/, Markó Béla, Tabajdi Csaba államtitkár, Jeszenszky Géza, Pozsgay Imre, Varga Attila RMDSZ-képviselő, Törzsök Erika, a HTMH elnökhelyettese, Bodó Barna, a Kisebbségi Szórványkutató Központ /Temesvár/ vezetője, Csubela Ferenc, a Vajdasági Magyar Szövetség elnöke, Fodó Sándor, a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség elnöke és Székelyhídi Ágoston történész /Debrecen/. A tanácskozás vezetői Kötő József, Törzsök Erika és Pozsgay Imre, egymást váltva. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 6-7./ "

Máj. 12-13-án zajlottak le Szatmárnémetiben a helyi Kölcsey Kör rendezésében Közösségvédelem és önkormányzat címmel a másodszor megrendezett Jakabffy Napok. A rendezvényt bevezető Muzsnay Árpád, Szatmár megyei RMDSZ-elnök, Reizer Pál szatmári katolikus püspök és Kötő József EMKE-főjegyző szavaiból kitűnt, a tanácskozás a Kárpát-medencében élő magyar nemzeti közösségek megmaradását szolgáló önkormányzati gyakorlat és a különféle autonómia-formák bevezetését szavatoló törvény meghozatalát kívánja szorgalmazni. Szakemberek érkeztek Magyarországról, Kárpátaljáról, Vajdaságból és Szlovákiából, és Jakabffy Elemér szellemében tanácskoztak a kollektív jogokról, az autonómiáról. Előadást tartott többek között Markó Béla RMDSZ-elnök, Pozsgay Imre, Csubela Ferenc, a Vajdasági Magyar Szövetség elnöke, Törzsök Erika, a HTMH alelnöke, Bodó Barna, az RMDSZ politikai alelnöke é Jeszenszky Géza országgyűlési képviselő. /Hargita Népe (Csíkszereda), máj. 17./ Bárdi Nándor szegedi tudományos kutató úgy fogalmazott, hogy addig nem lehet nemzetiségi autonómiáról beszélni, amíg nincs közigazgatási autonómia. Törzsök Erika osztotta ezt a véleményt, hozzátéve: ha az önkormányzatot valóban technikai kérdésként fogjuk fel, akkor van esély a nemzeti önigazgatásra. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 23./

"A magyar Miniszterelnöki Hivatal, a Határon Túli Magyarok Hivatala /HTMH/ és az amerikai Project on Ethnic Relations /PER/ kétnapos konferenciát szervezett /máj. 19-20-án/ Budapesten a következő címmel: "Hogyan érthetné meg Nyugat jobban a közép- és kelet-európai kisebbségek kérdéskörét, illetve ők hogyan értethetik meg magukat jobban a Nyugattal?" Tabajdi Csaba politikai államtitkár bevezető előadásában kifejtette: a rendezvény célja, hogy segítse a résztvevő politikai döntéshozókat és tanácsadóikat a térségben élő kisebbségek helyzetének jobb megismerésében. Az 1989-90-es fellendülés után fokozatosan hullámvölgybe jutott a nemzeti kisebbségek ügyének rendezése régiónkban, mondta. A környező államok vezetői ugyanis nem hajlandók az országukban élő kisebbségekkel kompromisszumot kötni. A tanácskozáson felvetett gondolatra, hogy a kisebbségeknek meg kell győzni a többséget, Tabajdi Csaba azzal reagált, hogy van-e tárgyalópartner, vagy arról van szó, hogy a politikai elit nacionalista hisztériakeltéssel próbálja hatalmát biztosítani. Georges Schöpflin magyar származású amerikai politológus szerint nem szabad lebecsülni a többség félelmét, ha az néha irracionális is. Lábody László, a HTMH elnöke arról beszélt, hogy a kisebbségi magyarok azért hadakoznak, nehogy elvegyék tőlük azt, amilyük van, például az iskolarendszerüket. Allen Kassof, a PER elnöke szerint definiálni kellene az autonómia fogalmát és azt, mit is jelentenek a kollektív jogok. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 22./ Balog András /Magyar Külügyi Intézet/ kifejtette, amennyiben Nyugat nem lép fel határozottan a térségben elburjánzó rasszizmus, sovinizmus ellen, akkor ezek elterjedése súlyosan veszélyezteti a kontinens biztonságát. Bodó Barna, az RMDSZ politikai alelnöke a konferencia hasznával nem annyira elégedett. Többen arra utaltak, hogy a kisebbség vigyázzon a többség érzékenységére, "mintha nem a mi létünk forogna kockán", mondta. /Erdélyi Napló (Nagyvárad), máj. 24./"