Bod Péter Ákos, a Magyar Nemzeti Bank elnöke márc. 18-án Bukarestbe érkezett, eleget téve Mugur Isarescu, a Román Nemzeti Bank kormányzója meghívásának. Márc. 18-án és 19-én zártkörű megbeszélést folytatnak. A román lapok nem adtak hírt a két bankvezető találkozásáról. /M. P., Bukarest: Bod Péter Ákos Bukarestben. = Népszabadság, márc. 19./

"Dec. 8-án Debrecenben az Alapszerződések és regionális gazdasági együttműködés című konferencia megnyitásakor Tabajdi Csaba politikai államtitkár kifejtette: az alapszerződések nem csodaszerek, de nem is a nemzetárulás dokumentumai. A magyar, ukrán, szlovák, román és jugoszláv részvétellel kezdődött kétnapos /dec. 8-9./ konferenciát levélben köszöntötte Horn Gyula miniszterelnök. Az előadások témakörei: régiók közötti együttműködés, bankok szerepe a két- és sokoldalú együttműködésben, a nemzeti kisebbségek lehetőségei az együttműködésben. Bod Péter Ákos, a londoni székhelyű Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank /EBRD/ kelet-közép-európai országokat képviselő igazgatója elmondta, hogy "elégtelen intenzitású kapcsolatok léteznek a kelet-közép-európai térségben". A tanácskozás szervezői - Miniszterelnöki Hivatal, határon Túli Magyarok Hivatala és az Új Kézfogás Alapítvány - abból indultak ki, hogy a térség államai között létező politikai viszony és a határokon átnyúló gazdasági együttműködés minősége szorosan összefügg egymással. /Szabadság (Kolozsvár), dec. 7., Romániai Magyar Szó (Bukarest), dec. 10., Bihari Napló (Nagyvárad), dec. 11./"

Közös miniszterelnök-jelölt állítását javasolta Orbán Viktor Fidesz-elnök Dávid Ibolyának. A Fidesz elnöke nem nevezte meg a jelöltet, de annyit elmondott: ez az MDF köreiből került ki. Belföldi és külföldi források egyaránt Bod Péter Ákost, az Antall-kormány egykori miniszterét, a Magyar Nemzeti Bank volt elnökét említik, mint biztos esélyest erre a tisztségre. Orbán Viktor úgy fogalmazott: a polgári erők tegyenek félre minden nézeteltérést, feltétel nélkül fogjanak össze. Nyilvánvaló, hogy a Fidesz az MDF nélkül nem tud kormányt alakítani, de erre önmagában az MDF-nek sincs lehetősége. – Tudomásul kell venni, hogy az MDF nem fogadja el a Fidesz miniszterelnök-jelöltjét. Ha pedig ez akadályozza a győzelmet, akkor ezt el kell távolítani – indokolta a javaslatot Orbán. Az MDF elnöke csak akkor lát lehetőséget a Fidesszel való együttműködésre, ha az elfogadja az MDF nyolc pontból álló feltételeit – áll Dávid Ibolya válaszában arra az Orbán-levélre, amelyben a Fidesz-elnök arra kérte az MDF vezetőjét, hogy mihamarabb kezdődjenek egyeztető megbeszélések az országgyűlési választások második fordulójára. Dávid Ibolya nyolc pontban leírt feltételek között szerepel: „rendet kell” tenni a költségvetésben; a Fidesz közel 3500 milliárd forintnyi „felelőtlen ígéretét” vissza kell vonni, ugyanígy a 10 százalékpontos tb-járulék csökkentésére és a minimálbér 100 ezer forintra emelésére tett javaslatot. /Orbán közös miniszterelnök-jelöltet ajánlott az MDF-nek. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 13./

Az ’56-os megemlékezéssel évek óta szorosan összekapcsolódik a Rákóczi Szövetség által megszervezett Gloria victis (Dicsőség a legyőzötteknek) elnevezésű, október 21-23. között sorra került rendezvénysorozat. A határon túli, valamint az anyaországi fiatalok részvétele lehetőséget ad a kapcsolatteremtésre, a kulturális és/vagy történelmi ismeretek bővítésére. A középiskolások történelmi vetélkedője évről évre a magyar történelem valamely kiemelkedő korszakával foglalkozik. Idén „…Azok a sötét ’50-es évek… avagy a »csengőfrász« korszaka – Magyarország és magyarság a szovjet blokkban” címmel hirdettek pályázatot. Hatvanhat háromtagú csapat szerepelt a középdöntőben, amelyen Felvidéket tizenegy, Kárpátalját négy, Vajdaságot négy, Erdélyt öt, Magyarországot pedig negyvenkét csapat képviselte. Szintén kapcsolatépítés szándékával szervezték meg a főiskolás ifjúsági találkozót. Mind a középiskolásoknak, mind a főiskolásoknak a Rákóczi Szövetség ingyenes szállást, utazást és étkezést biztosított. Október 22-én a Műegyetem főépülete előtti téren megtartott, a Rákóczi Szövetség, a Műegyetem 1956 Alapítvány és a Magyar Mérnöki Kamara által közösen szervezett rendezvényen fejezték ki tiszteletüket a forradalmi eseményeket elindító egyetemi ifjúság előtt. Ezt követte a fáklyás felvonulás a Bem térre és útközben egyre többen csatlakoztak a menethez. 23-án délelőtt a főiskolások számára tartott előadást Bod Péter Ákos volt jegybankelnök, aki Magyarország gazdasági helyzetét elemezve elmondta, hogy a jelenlegi állapotot lehetetlen a múlt ismerete nélkül elmagyarázni. Házigazdaként jelen volt Halzl József, a Rákóczi Szövetség elnöke is, aki 1956-os személyes naplóját dedikálta a hallgatóságnak. Lezajlott a történelmi vetélkedő döntője, az első három helyezett a füleki Filakovo Gimnázium, a miskolci Avasi Gimnázium és a galántai Kodály Zoltán Magyar Tannyelvű Gimnázium lett. A rendezvénysorozat záróakkordjaként, az október 23-i műegyetemi emlékműavatást követően, a határon túli fiatalokkal megtelt autóbuszok délután indultak hazafelé. /Ferencz Melánia: Gloria victis. Amiről nem beszélnek. = Népújság (Marosvásárhely), nov. 4./

Pofonok a Fidesznek: vissza a csigaházba
Szép új totális világ
Aczél Endre, Népszabadság
Téves számítások láncolata árnyékolja be az új magyar kormány kül-, gazdaság- és „nemzetpolitikai” belépőjét. Kétségkívül a Brüsszelre és az IMF-re gyakorolt kommunikációs nyomás volt a legsúlyosabb baki.
Téves számítások láncolata árnyékolja be az új magyar kormány kül-, gazdaság- és „nemzetpolitikai” belépőjét. Kétségkívül a Brüsszelre és az IMF-re gyakorolt kommunikációs nyomás volt a legsúlyosabb baki. Orbánéknak az a számítása, hogy katasztrófa-forgatókönyvek (Kósa, Szijjártó) meglengetésével lazítást eszközölhetnek ki Magyarország hitelezőinél, hiú ábránd maradt. Abban a „görög hangulatban”, mely ma foglyul tartja az uniót és a piacokat, ez a kísérlet nem lehetett eredményes.
A miniszterelnök kommunikációs trükkel próbálja egyensúlyozni a kommunikációsokat. A minapi uniós csúcsértekezlet után „élen haladónak” minősítette kormányát. Úgy tett, mintha gazdaságstratégiai 29 pontja („a tennivalók gyors felismerése”) sereghajtóból uniós éllovassá minősítette volna át Magyarországot. Holott nem azt csinálja, amit akart. A 29 pont – Bod Péter Ákos megfigyelése szerint – nem más, mint hirtelenjében előhúzott, takarékos B változat: nem koncepció terméke, hanem a brüsszeli pofon egyenes következménye. Engedelmeskedés, besorolás.
Ettől még a „hazafelé kommunikáció” cseppet sem változik; a minap Matolcsy miniszter nevezte hamis illúziónak – szemben a világ mérvadó elemzőivel – a „magyar beteg gyógyulását”. Amit egyfelől értünk, másfelől nem. Természetes igyekezet annak a látszatnak a fölkeltésére, hogy a gazdaság szénáját a Fidesz-kormány hozza rendbe. Nem értjük azonban, hogy miért kell folyvást tagadni a Bajnai-kormány nemzetközileg elismert pozitívumait.
A mai kormány és miniszterei így elveszítik szavahihetőségüket –lám, Matolcsy szavainak sem lett semmi következménye immár. Se tőzsdén, se forintban. A másik nagy fejezet a nemzetpolitikáról szól. A szlovákiai Bugár Béla új pártjával a Híd-Mosttal – a történelmi újdonságnak számító kétnemzeti együvé tartozás koncepciójával – kormánytényező lesz, miközben riválisa, Csáky Pál a Magyar Koalíció Pártjával együtt kibukott a parlamentből.
A Fidesz minden tétjét az MKP-ra tette, Bugárral szóba sem állt. Mint kiderült, a szlovákiai magyarságnak legalább a fele nem „vevő” az MKP nemzetpolitikai radikalizmusára, amelyhez a Fidesz a könnyített kettős állampolgárság felkínálásával járult hozzá. Hogy mi zajlik a háttérben, arról Bugár nyíltan beszélt: nem kíván Orbán vazallusa lenni. És területi autonómiát sem kíván a dél-szlovákiai magyarságnak. Az autonómia pillanatnyilag Romániában (Székelyföldön) is kivihetetlen.
Băsescu ezt még a múlt nyáron kérlelhetetlenül tudomására hozta Orbánnak. Kérdés, mit kezd vele a Semjén Zsolt által csúcsszinten képviselt új nemzetpolitika. Alighanem semmit. A miniszterelnök-helyettes minapi romániai körútján – a tudósítások szerint – egy árva szóval sem említette az autonómiát. A kettős állampolgárság ügyéről pedig eleve tudtuk, hogy a románok, lévén e kérdésben pionírok, egy rossz szót nem fognak szólni. Legfeljebb bezsebelik Semjén dicséretét: „köszönjük, hogy utánozhattunk benneteket”.
Közben Schmitt Pál „15 millió magyar büszkeségét” véli fölfedezni azután, hogy Tőkés László az Európai Parlament alelnöke (zsargonban: díszpinty) lett, aki hálából „a határon túliak házelnökének” mondja Schmittet. A kormányzásnak eddig ennyi a hozadéka.
[Az Új Magyar Szó budapesti baloldali lapokból újraközöl cikkeket]
Új Magyar Szó (Bukarest)

Képzést szervez a Rákóczi Szövetség Kárpát-medencei középiskolásoknak
Ismét megszervezi Kárpát-medencei középiskolásoknak szóló, ifjúsági találkozóval egybekötött képzését október 7-9. között a Rákóczi Szövetség.
A szervezet MTI-hez eljuttatott tájékoztatása szerint a nyolcadik alkalommal, a fővárosban megtartandó rendezvény központi témája az érték és az ifjúság. A rendezvény célja a résztvevők kapcsolatépítésének, a diákvezetők képzésének és a szervezetek munkájának, hatékonyságának segítése.
A vezetőképzőre 40 Kárpát-medencei magyar középiskolából 120 diákot várnak.
A program szerint a rendezvényen előadást tart mások mellett Surján László néppárti európai parlamenti képviselő, Bod Péter Ákos közgazdász, Tőkéczki László és Szarka László történészek és Halzl József, a szövetség elnöke. A programot táncház, komolyzenei koncert és lovagi bemutató színesíti.
A Rákóczi Szövetség honlapja szerint a határon túl élő magyar közösségek nemzeti, kulturális, szellemi, közművelődési tevékenységét segíti, és részt vállal identitástudatuk megőrzésében, elsősorban az ifjúság megszólításával.
MTI