Aug. 2-án Szovátán ünnepélyesen felavatták Petőfi mellszobrát, Bocskay Vince szobrászművész alkotását. /Népújság (Marosvásárhely), aug. 4./

1990 nyarán született meg az elhatározás Marosvásárhelyen, a helyi RMDSZ-ben, hogy szobrot állítanak a város hajdani polgármesterének, Bernády Györgynek, akit 1902-ben választottak meg erre a posztra. 1991-ben hivatalosan is bejelentették ezt a kezdeményezést, a prefektus közölte: állami támogatást nem adnak ehhez. 1992-ben megalakult a Bernády György Közművelődési Egyesület, elnöke Borbély László, alelnöke Király István lett. 1992 októberében 11 szobrászművészt kértek fel, vegyenek részt a pályázaton. Végül Bocskay Vince munkáját fogadták el, megindult a gyűjtés. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 29-30./ Okt. 29-én 7-8 ezres tömeg előtt hullott le a lepel Bernády György szobráról. Borbély László, a Bernády Alapítvány elnöke, Sütő András, Takács Csaba, az RMDSZ ügyvezető elnöke, Csoóri Sándor, Cornel Muraru író, főszerkesztő, Ion Rakolta prefektus és Marosi Barna, a Bernády György városa című könyv szerzője mondott beszédet. Koszorút helyezett el - többek között - Rudas Ernő nagykövet, Törzsök Erika, a Határon Túli Magyarok Hivatalának elnökhelyettese és Entz Géza. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 1./ A szoboravatás valami újnak jelenti a kezdetét, hangzott el Takács Csaba beszédében. Talán a szobor lesz az, ami nem engedi, hogy Marosvásárhely újra gyilkos szenvedélyek színterévé váljék. Úgy tűnik, az igazságot is meg lehet szokni, jegyezte meg Sütő András. Mármint azt az igazságot, hogy Bernády Györgynek ebben a városban helye van. Valamikor Kossuth-, Petőfi- és Rákóczi-szobra is volt a városnak, de ezeket ledöntötték, megsemmisítették. Előbb vagy utóbb ezek is visszatérnek, mert sorsukról az itt élőknek és nem valamiféle bizottságnak kell dönteni. Csoóri Sándor arra emlékezett, hogy amikor először járt Marosvásárhelyen, rögtön látta, ez egy ízig-vérig magyar város. /Kurír, nov. 8./

Okt. 20-án leplezték le Szovátán, a Fekete Medve fogadó előtti parkban a Bocskay Vince szobrászművész tervezte, és a kőfaragó László testvérek kivitelezte emlékművet. A katonasisakban végződő, félig nyitott gránitkönyv őrzi Szováta és a szomszédos Illyésmező első és második világháborús áldozatainak névsorát, 178 kioltott emberélet emlékét. Az avatóünnepségen Mester Zsolt, a szovátai Bernády Egyesület elnöke köszöntötte a vendégeket, akik között volt Balogh András a bukaresti nagykövetség képviseletében, Markó Bélát, az RMDSZ szövetségi elnökét, valamint a történelmi egyházak képviselőit. Májai György, a helyi RMDSZ elnöke elmondta, hogy az emlékmű-avatásra az illetések nem adtak engedélyt. Vajon a háborúra, öldöklésre, ártatlan emberek halálára volt engedély? - kérdezte. Ez az emlékmű zarándokhely lesz. Nem mások ellenében őrizzük az otthont, tiszteljük a múltat - fogalmazott Markó Béla. /Népújság (Marosvásárhely), okt. 22./

"40 éves szünet után újra megkezdte kulturális tevékenységét a Barabás Miklós Céh. Okt. 8-án nyílt meg a kiállításuk Kolozsvárott, a Bethlen Kata Diakóniai Központban. Dávid Gyula mondta az ünnepélyes köszöntőt. /Udvarhelyi Híradó (Székelyudvarhely), okt. 17./ Negyvenkét képzőművész alkotásait láthatják az érkelődők, többek között Abodi Nagy Béla, Cs. Erdős Tibor, Incze János Dés, Kákonyi Csilla, Veress Pál festményeit, Benczédi Sándor, Bocskay Vince, Kós András, Vetró András szobrait, Csutak Levente, Deák Ferenc, Kusztos Endre, Muhi Sándor, Plugor Sándor grafikáit. /(németh): "Hogy legyen tető a fejünk fölött..." = Szabadság (Kolozsvár), okt. 24./"

Székelyudvarhelyen a kommunista diktatúra és a második világháború áldozataira emlékező emlékművet avattak, Bocskay Vince szovátai szobrászművész alkotását. Beszédet mondott Páll László, Politikai Foglyok Országos Szövetségének helyi elnöke és Kedei Mózes unitárius lelkipásztor. A szobrot dr. Silay Ferenc, a szövetség udvarhelyi rangidős tagja leplezte le, akit többször letartóztattak a kommunista rezsimben. Először 1947-ben, szabadulása után 1949-ben kényszerlakhelyre hurcolták, lakása, könyvtára, minden értéke odaveszett, 1950-ben újból érte jöttek, akkor megúszta pár hónappal, 1965-ben államellenes izgatásért öt évre ítélték. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), dec. 18./

"Sepsiszentgyörgyön a Székely Mikó Kollégium Alapítvány szoborbizottsága megtartotta harmadik ülését. Elhatározták, hogy Bocskay Vince szovátai és Petrovits István sepsiszentgyörgyi szobrászművészeket felkérik, hogy készítsék el júniusig pályázatukat, gróf Mikó Imre, Erdély Széchenyijének szobrára. A pályázat elbírálása után szeretnék az egész alakos szobrot felállítani a Székely Mikó Kollégium előtt. A Háromszéki Mikes Kelemen Közművelődési Egyesület a szoboröntéshez 500 kg bronzot ajánlott föl. A bizottság a szoborállítás ügyében anyagi támogatást kér. /Háromszék (Sepsiszentgyörgy), jan. 11./"

"Máj. 24-én ünnepélyesen felavatták Zágonban az újjászületett, műemlékvédők keze nyomán újjáépült kastélyt, a Mikes-Szentkereszty udvarházat. A Székely Nemzeti Múzeum patronálásával helyére kerül a Mikes Kelemen, Csutak Vilmos és Kiss Manyi emlékkiállítások anyaga, a róluk elnevezett emlékszobákba. Beszédet mondott Csoma József, a község polgármestere, Kelemen Hunor államtitkár, Orbán Árpád, a megyei önkormányzat elnöke és Domokos Géza, a Mikes Alapítvány elnöke, majd ünnepélyesen leleplezték a Mikes Kelemen mellszobrot, Bocskai Vince szobrászművész alkotását. A szoboravatáson beszédet mondott Veress Dániel irodalomtörténész, Sylvester Lajos, a Mikes Kelemen Közművelődési Egyesület elnöke és Farkas Árpád költő. Felavatták Hopp Lajos, a neves Mikes-kutató emlék-kopjafáját, beszédet mondott Pomogáts Béla, a Magyar Írószövetség elnöke, Szörényi László irodalomtörténész és Kiss Jenő, a Kovászna Megyei Könyvtár igazgatója. Ugyanezen a napon felavatták a Mikes Kelemen, Csutak Vilmos és Kiss Manyi-emlékszobákat. A vendégeket Kónya Ádám, a Székely Nemzeti Múzeum /Sepsiszentgyörgy/ igazgatója köszöntötte. Az új művelődési otthonban tartott előadással záródott az ünnepség. Fellépett a zágoni dalárda, a zágoni hagyományőrző csoport, a zágoni fúvószenekar, végül a Háromszék Népi Együttes. Este a baróti Kájoni Consort adott hangversenyt. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 27., meghívó alapján/"

"Sepsiszentgyörgyön szobrot állítanak gróf Mikó Imrének /1805-1876/, akit kortársai Erdély Széchenyijének neveztek, aki az 1859-ben induló Erdélyi Múzeum-Egyesület létrehozója volt. A bronzszobor elkészítésére Bocskay Vince /Szováta/ és Petrovits István /Sepsiszentgyörgy/ szobrászművészeket kérte fel a szoborbizottság. A testület a szükséges összeg előteremtéséért hírlevélben fordult a kárpát-medencei és nyugati magyarsághoz. /Magyar Nemzet, jún. 4./"

"Az RMDSZ kézdivásárhelyi szervezete az év elején pályázatot írt ki egy emlékmű felállítására a volt kaszárnya előtti téren, az 1848-49-es szabadságharc és az I., illetve II. világháború kézdivásárhelyi hőseinek emlékére. A nyár folyamán elbírált tizenkét beérkezett pályamunka szerzői közül az első díjat megosztva Bocskai Vincze és Jecza Péter szobrászművészek kapták. Az ősz folyamán megkezdődik az emlékmű kivitelezése. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), aug. 27., 1100. sz./"

Sepsiszentgyörgyön meghívásos pályázatot írt ki a Gróf Mikó Imre Szoborbizottság 1997 januárjában Bocskai Vince és Petrovits György számára gróf Mikó Imre, Erdély művelődéstörténetének kiemelkedő személyisége emlékének megörökítésére. A tervezett művet a város főterén állítják fel. A bizottság Petrovits István terve mellett döntött, egyben felhívást tett közzé, melyben adakozásra szólított fel, hogy elkészülhessen a szobor. Bocskai Vince szobrászművész elmondta, hogy Petőfi-szobra állt Szovátán, 1992-ben készült, Mikes-szobrát idén avatták, Marosvásárhelyen áll egész-alakos Bernády György-szobra. Szovátán 1996 őszén állították fel világháborús emlékművét. A szobrászművész megnyerte a Kézdivásárhelyen felállítandó, az 1848-as szabadságharc és a két világháború hősi halottai előtt tisztelgő emlékmű pályázatát, ugyancsak megnyert egy Apor Vilmos-pályázatot Gyulán, ez egész alakos bronzszobor a mártírhalált halt püspökről. /Háromszék (Sepsiszentgyörgy), okt. 25./

Nov. 14-én Sepsiszentgyörgy központi parkjában felavatták gróf Mikó Imre bronzszobrát, Bocskai Vince szobrászművész alkotását. Az ünnepségen Egyed Ákos történész Mikó Imre elévülhetetlen érdemeiről beszélt, Szőcs Ferenc bukaresti magyar nagykövet a mai Mikók közösségépítő munkájához kívánt sok sikert. Az ünnepség második részében a városban levő Székely Mikó Kollégium dísztermében felavatták Mikó Imre arcképét, melyet Barabás Miklós festménye alapján Kiss Béla tanár készített. /Gróf Mikó Imre figyelő tekintete. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 16./

Kelemen Hunor államtitkár elmondta, hogy hozzá tartoznak a kisebbségi ügyek mellett a színházi, zenei és a kortárs képzőművészeti igazgatóságok. Jelentősnek tartja, hogy az államigazgatásban vannak magyarok, mert tapasztalatot szereznek kormányzati munkakörökben. Művelődési államtitkárként abban segíthet, hogy a civil szervezeteknek járó költségvetési támogatást részarányosan a magyar szervezetek is megkapják. Támogatják a hivatásos intézményeket is. Kolozsváron a Magyar Színházban megkezdték a több éve húzódó munkát, a stúdiószínpad építését. A marosvásárhelyi színháznál változtattak azon, hogy egy épületben két társulat, a magyar és román működik, ugyanazzal a költségvetéssel. Sikerült elérnie, hogy a művészeti vezetés különváljon és most már van magyar és külön román művészeti igazgató. Támogatják a Demeter András kezdeményezte Csepűrágó Ünnepséget. - A minisztérium mellett működő képzőművészeti bizottságokba magyarok is bekerültek, így Jakobovits Miklós /Nagyvárad/ festőművész és Bocskay Vince /Szováta/ szobrász. 1997-ben először sikerült elérni, hogy az egymilliárd lejes állami keretből száz millió lejért magyar művészek munkáit is megvásárolták. Ugyancsak pozitív változtatás, hogy Mikó Imre Sepsiszentgyörgyön felállított köztéri szobrát 150 millió lejjel támogatta a minisztérium. Azelőtt nem volt példa arra, hogy magyar szobor felállítását támogatták volna. Lassanként sikerül elfogadtatni, hogy ebben az országban létezik magyar kultúra is. A minisztérium történetében először pályázatot hirdettek a Velencei Biennále romániai főkurátori tisztségére. Ez eddig Dan Haulica, Románia UNESCO-nagykövetének kizárólagos joga volt. A pályázatot Angel Judit, az aradi múzeum művészettörténésze nyerte el. Ez is újdonság, hogy magyar lett a főkurátor. Erdélyi magyar művészek is kijuthattak a velencei kiállításra. A műemlékvédelem terén is sikerült áttörést elérni. /Barabás István: Beszélgetés Kelemen Hunor államtitkárral. = A Hét (Bukarest), júl. 22./

"A királyhágómelléki reformátusok háromnapos /nov. 17-19/ millenniumi közgyűlését gazdag program jellemezte. Nov. 18-án húsz ifjú református lelkipásztor fogadalomtételével kezdődött közgyűlés. A lelkészavatást Tőkés László püspök végezte, aki megáldotta az ifjakat. Időközben megérkezett Németh Zsolt budapesti külügyi államtitkár, aki a magyar millenniumról tartott előadást. Kijelentette, hogy Magyarország EU-csatlakozását szomszédaikra és a határon túli magyarokra való tekintettel akarják megtenni. "A státustörvény mindenkit személyében köt Magyarországhoz" - mondta. Délután az Amerikai és az Ír Presbiteriánus Egyház, a Szlovákiai Református Egyház, valamint a Királyhágómelléki Református Egyházkerület testvéregyházi szerződést kötött. Ezután kiosztották a Királyhágómelléki Református Egyházkerület Pro Ecclesia és Pro Partium Díjait. Többek között az Illyés Közalapítvány, Hegedűs Lóránt püspök, a Pro Professione Alapítvány, Németh Zsolt államtitkár, Erdélyi Géza püspök, Berkesi Sándor tanár és karnagy, Eszenyeiné dr. Széles Mária, dr. Csapó I. József szenátor, Nemeskürty István professzor, Balogh Sándor esperes részesült elismerésben. A díjkiosztáson Tőkés László beszámolt a millenniumi közgyűlés döntéséről. kérdésessé vált, hogy az egyházkerület támogatja-e az elkövetkezőkben az RMDSZ-t. Két esetre utalt: az egyik egy Szilágy megyei iskolával kapcsolatos, ahol a magyar illetékesek nem az egyház, hanem a hatalom oldalára álltak; a másik a krassó-szörényi szenátorlista ügye, a névsort ugyanis az a lelkipásztor vezeti /Makay Botond/, aki 1989-ben a Securitatéval karöltve munkálkodott. Zárásként nov. 19-én előbb Millenniumi emékoszlopot avattak Nagyváradon, a hajdan Ezredévi emléktérként nevezett városrész egyik legszebb helyén. Az emlékoszlopot három székelyföldi művész készítette /Gergely István, Dóczi András és Bocskai Vince szobrászművészek/. A három méter magas andezittömb két részből áll, a Szent Korona körvonalait körbefogva, felső részén a Vörösmarty Szózatából kölcsönzött idézettel: "Él nemzet e hazán." Ezután a Teleki utcán Illyés Gyuláról elnevezett magyar könyvesboltot avattak. Nagy taps köszöntötte az édesapja nevét viselő könyvesbolt felavatására Váradra érkezett Illyés Máriát, aki az Illyés Közalapítvány elnökének, Halzl Józsefnek a társaságában vágta el a bolt piros-fehér-zöld avatószalagját. /Emlékoszlop és könyvesbolt a váradiaknak. = Bihari Napló (Nagyvárad), nov. 20./"

"Felsőcsernátonban aug. 5-én leleplezik Bod Péter szobrát - Bocskay Vince alkotását -, előtte az istentiszteleten Pap Géza, az erdélyi református egyházkerület püspöke hirdet igét. - Angyalos is hazavárja szülötteit, aug. 4-én ünnepi istentisztelet, millenniumi zászlóátadás, majd millenniumi emlékmű leleplezése van műsoron. Kézdiszentléleken lesz a negyed évszázados Perkő Táncegyüttes nosztalgiaelőadása, majd koszorúzással tisztelegnek a hősök emléke előtt. /(Flóra Gábor): Emlékállító falunapok Háromszéken. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), aug. 4./ Aug. 4-én Felsőcsernátonban millenniumi falutalálkozóra került sor. Az ünnepségsorozat tudományos ülésszakkal kezdődött, ahol Csernáton nagy szülöttének, Bod Péternek életéről, munkásságáról volt szó. A falunap csúcspontját aug. 5-én egy újabb Bod Péter-szobor leleplezése jelentette, a felsőcsernátoni református templom kertjében. Ezek után Csernátont joggal nevezhetjük a szobrok falujának, mert a szovátai Bocskai Vince szobrászművész által készített mellszobor immár a hatodik ilyen jellegű műalkotás a településen. A falutalálkozón megjelentek a Csernátonból elszármazottak, s a kétnapos ünnepségen részt vettek a Bod család Magyarországon, ill. Ausztráliában élő leszármazottai is. Csernátonban ez a második Bod Péter-szobor, az elsőt 1972-ben készítette Gergely István kolozsvári szobrászművész (ez a Haszmann Pál Múzeum kertjében található). A műalkotás leleplezése után ünnepi beszédek következtek. Tamás Sándor képviselő, Farkas Sándor egyházmegyei főgondnok, Németh Csaba szenátor, Szabó Vendel, Sármellék (Csernáton egyik testvértelepülése) polgármestere méltatta Bod Péter munkásságát. Gajdó Delinke színművésznő szavalata után Hegedűs Zsuzsanna budapesti református lelkipásztor verses-dalos előadása következett. /-bartos-: Falutalálkozó Felsőcsernátonban". = Székely Hírmondó (Kézdivásárhely), aug. 10./"

"Valószínűleg a Kárpát-medence utolsó ezredéves emlékművét, Bocskai Vince szobrászművész alkotását avatták fel Székelykeresztúron, dec. 9-én, a város főterén. A 3,80 m magas andezit oszlopra Szent István kardját illesztette az alkotó, melyet két negyvennyolcas kard keresztez. A koszorúzással egybekötött ünnepi rendezvényen Markó Béla, az RMDSZ szövetségi elnöke mondott beszédet, valamint Benyovszki Lajos polgármester, Bálint-Pataki József, a HTMH főosztályvezetője, Mikó Gergely, Budapest XII. kerületének alpolgármestere és dr. Farkas Csaba városi RMDSZ-elnök. /Millenniumi emlékműavatás Székelykeresztúron. = Hargita Népe (Csíkszereda), dec. 10./"

Febr. 15-én kihirdették a Szent Mihály plébánia által tavaly nyáron Márton Áron egészalakos köztéri szobrának felállítására kiírt pályázat nyertes alkotását, illetve díjazottjait. Vekov Károly volt önkormányzati képviselő javaslatára a városi tanács úgy döntött: Kolozsváron szobrot állítanak a mártír püspök emlékére. A polgármesteri hivatal költségvetésében külön tételként szerepel a szobor felállítására vonatkozó összeg. A pályázaton nyolcan vettek részt. A pályázatot Bocskay Vince szobrászművész alkotása nyerte. A második helyezett Gergely Zoltán, a harmadik Kolozsi Tibor, a negyedik Szakács Béla. A 2,5–3,5 méter magas álló szobrot előreláthatólag a Szent Mihály-templom bejáratának bal oldalára helyeznék el. A kivitelezéshez többek között szükséges a polgármesteri hivatal által kibocsátott építkezési engedély és a műemlékvédő bizottság jóváhagyása, lévén, hogy a Főteret védett zónának nyilvánították. /Kiss Olivér: Kihirdették a Márton Áron szoborpályázat győztesét. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 16./

"Bokor Tibor, az RMDSZ helyi szervezetének elnöke kifejtette: hamarosan új emlékművel gazdagodik Kézdivásárhely. Szeptember 13-án neves vendégek jelenlétében kerül sor az 1848-49-es forradalom és szabadságharc, az első és második világháború kézdivásárhelyi hősi halottai és áldozatai emlékművének felavatására. Az emlékmű létrehozásával a város lakóinak régi óhaja teljesül, hiszen korábban ilyen emlék állítására nem került sor. 1996-ban döntötték el, hogy felállítják az emlékművet. 1997. márciusában meghívásos pályázatot hirdettek, amelyre 9 szobrászművész (Baróthi Ádám, Bocskai Vincze, Bodó Levente, Dóczi András, Jecza Péter, Miholcsa József, Petrovics István, Vargha Mihály és Vetró András) küldött pályamunkát. A város lakói szavazatukkal Bocskai Vince tervét választották ki. Az induláshoz Jeszenszky Géza washingtoni nagykövet, egykori külügyminiszter adományozott 700 USD-t, majd Tamás Sándor képviselő úr külföldi kapcsolatai és hathatós lobbizása eredményeképpen a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériuma 1,5 millió forinttal támogatta az elképzelést. A hiányzó összeg jó részét pedig a helyi tanács adta. /Interjú Bokor Tiborral, az RMDSZ helyi szervezetének elnökével. = Székely Hírmondó (Kézdivásárhely), aug. 30./"

"Kézdivásárhely emlékművet állított hősi halottainak, mindazoknak, akik az 1848/49-es forradalomban és szabadságharcban, illetve az első és második világháborúban vesztették életüket. A Bocskay Vince szovátai szobrász által készített emlékmű márványtalapzatára 253 nevet véstek. Szept. 13-án több mint félezren gyűltek össze az egykori Székely Katonai Nevelde - a város legjelentősebb világi jellegű műemlék épülete - előtti téren. Török Sándor polgármester, az RMDSZ helyi szervezetének ügyvezető elnöke elmondta: Jeszenszky Géza volt magyar külügyminiszter 1995-ben hétszáz amerikai dollár adományozásával kezdeményezte az emlékmű felállítását. A polgármester köszönetet mondott az Orbán-kormánynak - 1,5 millió forinttal támogatták az emlékmű elkészítését -, a TGS és New Fashion cégeknek, valamint a Nagy Mózes Alapítványnak, és mindazoknak, akik adományaikkal hozzájárultak a rendezvény sikeréhez. Az ünnepségen jelen volt dr. Jeszenszky Géza leköszönt amerikai magyar nagykövet, Markó Béla, az RMDSZ szövetségi elnöke, Tamás József segédpüspök, Demeter János, Baka Mátyás és Vajda Lajos, a megyei tanács elnöke, illetve két alelnöke, Roth Tibor, a romániai Cionista Szövetség elnöke és a magyar történelmi egyházak képviselői. Markó Béla szövetségi elnök az áldozathozatal fontosságát hangsúlyozta. Roth Tibor a zsidóság által hozott véráldozatot emelte ki, Tamás Sándor képviselő elmondta: olyan személyeknek állítottak emléket, akiknek gyermekei, unokái, rokonai itt állnak ezen a téren, gyertyát vagy virágot szorongatva kezükben. /Iochom István: Kézdivásárhely. Emlékmű a hősi halottaknak. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), szept. 16./ "

"Bocskai Vince Kézdivásárhelyen felállított alkotása a városhoz és a történelmi eseményekhez méltó, az 1848-49-et, a két világháború és a kommunizmus áldozatait együvé ölelő emlékmű. /Sylvester Lajos: A szobrász három jobbkeze. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), okt. 8./ "

"Bocskay Vince Kolozsváron, Képzőművészeti Főiskolán a szobrász-szakon végzett. 1974-ben haza, Szovátára kérte a rajztanári kinevezést. 1977-ben nyílt meg az első kiállítása Székelyudvarhelyen, majd egy évvel később Marosvásárhelyen. 1990-ben elkészítette első köztéri szobrát, amelyet anyagi okokból csak 1996-ban avattak fel a zágoni Mikes-kúria udvarán. 1992-ben Petőfi-mellszobrot készített. Marosvásárhelyen felavatták Bernády György szobrát. Ez volt Bocskay Vince első egész alakos köztéri szobra. 1996-ban Szovátán a világháborúk áldozatainak, Székelyudvarhelyen pedig a volt politikai foglyoknak állított emlékmű is az ő munkája. 1998-ban két egész alakos bronzszobrot készített: Gyulára báró altorjai Apor Vilmos vértanú püspöknek, valamint Sepsiszentgyörgyre gróf Mikó Imrének. 1999-ben megmintázta Patachich Ádám kalocsai érsek egész alakos szobrát, amelyet 2000 augusztusában avattak fel másik hat kalocsai érsek szobrának társaságában. 2000 őszén Gergely Istvánnal és Dóczi Andrással hármasban Nagyváradon az olaszi református templom kertjében millenniumi oszlopot állítottak, Tőkés László püspök felkérésére. 2001 augusztusában Felsőcsernátonban Bod Péter mellszobrát helyezte el a templomkertben, decemberben pedig Székelykeresztúron avatták az államalapítási emlékművet. Jelenleg Kézdivásárhelyre készít egy hősi emlékművet. A legújabb, hogy megnyerte a Márton Áron püspököt ábrázoló szoborpályázatot. Az egész alakos szobrot a kolozsvári Szent Mihály-templom északnyugati oldalán fogják elhelyezni. Az 52 éves Bocskay Vince eddigi pályáját töretlennek látja. /Lakatos István: A kisplasztikáktól a köztéri szobrokig. Beszélgetés Bocskay Vince szobrászművésszel. = Erdélyi Napló (Nagyvárad), okt. 15./"

"Vetró András szobrászművész október 14-én töltötte be 51. életévét. Súlyos szívműtéten van túl, de munkakedve töretlen. Jelenleg az aradi vértanúk sorozatán dolgozik, de nem megrendelésre, hanem belső késztetésre, így szeretne tisztelegni emlékük előtt. Közben elkészítette Márton Áron egész alakos szobrát egy pályázatra. Bocskay Vince nyerte meg, de úgy tűnik, az ő szobrát is kiállítják. Vetrónak elkészült egy Kossuth-szobra, melyet Kézdivásárhelyen, választott városába állítottak föl. /Bogdán László: RezultART. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), dec. 14./ "

"Jan. 5-én Marosvásárhelyen az unitárius egyházközség tanácstermében kiállítás nyílt a doni 2. Magyar Hadsereg pusztulása 60. évfordulójának tragikus emlékére, az EMKE megyei szervezete szervezésében, részt vettek történészek, egykori honvédek és néhány túlélő, a Don-kanyarban pusztult marosvásárhelyi és környékbeli katonák utódai. Jan. 11-én történelmi megemlékezés lesz Marosvásárhelyen, amelyre eljönnek a budapesti Hadtörténeti Múzeum munkatársai is. Sokáig beszélni sem volt szabad a doni tragédiáról, az anyaországban is csak alig több mint tíz esztendeje kutatják, beszélnek a 125 ezres pusztulásról. A Doni Emlékbizottság nevében felszólaló dr. Ábrám Zoltán, az EMKE Maros megyei elnöke elmondta, itt az ideje, hogy Erdélyben is megemlékezzenek a tragikus eseményekről, hiszen itteniekből is kerültek ki áldozatok. Berekméri Róbert és László Márton fiatal történészek kutatása során kitartó gyűjtőmunkájával létrejött a kiállítás. A katasztrófa történelmi hátteréről dr. Pál-Antal Sándor történész tartott előadást. Az emlékműterv makettjét is kiállították, amelyet az emlékbizottság már elfogadott, Bocskai Vince szovátai szobrászművész tervéről van szó. /(lokodi): Don-kanyart járt tárgyi emlékek. = Népújság (Marosvásárhely), jan. 6./ "

Korondon, a Firtos Közművelődési Egyesület és a Magyar Újságírók Romániai Egyesülete által A Sóvidék és képzőművészei címmel életre hívott, kiállítással egybekötött minikonferenciát tartottak márc. 27-én. Tófalvi Zoltán és Szabó Zoltán a kazettás mennyezetek mesteréről, a 39 évesen gázmérgezésben meghalt Sükösd Ferencről beszélt. Németh Júlia nem lehetett jelen, ezért a szervezők felolvasták Benczédi Sándor életét és művészetét bemutató írását. Sándor Jánosról beszélt Irsai Zsolt, Bölöni Domokos a hányatott sorsú költő-festő, Páll Lajos eddigi életútját mutatta be. A két legismertebb kortárs szovátai képzőművészt, Bocskai Vince szobrászt és Kuti Dénes festőt Nagy Miklós Kund, illetve Gáspár Sándor méltatta. Bocskai jelenleg egy kolozsvári térre megrendelt, három méter magas Márton Áron-szobron dolgozik. Ambrus Lajos, a Firtos Közművelődési Egyesület elnöke bejelentette, az épülő korondi művelődési házban több termet is egy állandó, a sóvidéki képzőművészetet bemutató galériának szánnak. /Zilahi Imre: Sóvidéki lustra. = Krónika (Kolozsvár), márc. 29./

A Magyarok Székelyföldi Társasága, együtt a csíkmindszenti egyházközséggel és Csíkszentlélek község önkormányzatával, 2007-ben Attila hun királynak akar egész alakos szobrot állítani Csíkmindszent település tízesek által határolt Havala nevű határrészében, ahol eredetiben megmaradt a tízes településforma. A szobrot Bocskai Vince szovátai szobrászművész fogja elkészíteni – olvasható a kezdeményezők által létrehozott szoborbizottság felhívásában. A szoborbizottság támogatást kér a szobor elkészítéséhez. /Attila-szobor Csíkmindszenten. = Hargita Népe (Csíkszereda), szept. 21./

A korondi Hazanéző 2004/2-es számában olvasható Ferenczi István Száz éve született Kovács István, Erdély egyik legkiválóbb régésze című emlékezése. Kovács István /1880-1955/ mindenkitől elhagyottan, gyomorrák okozta hosszas szenvedés után valósággal éhen halt. Halála után nagyon értékes könyvanyaga jórészt elkótyavetyélődött, kéziratban maradt számos kiváló tanulmánya megsemmisült, a régészettudomány pótolhatatlan kárára. A Sóvidék festőjére, az alsósófalvi Sükösd Ferencre Tófalvi Zoltán emlékezett. A 39 évet élt Sükösd Ferenc a legnagyobb erdélyi festők egyike volt. Nagy Miklós Kund beszámolt arról, hogy Bocskay Vince szovátai műtermében a nagy erdélyi püspököt, Márton Áront örökíti meg. /b. d.: Hazanéző. = Népújság (Marosvásárhely), dec. 14./

A Márton Áron szobor engedélyezését tárgyalják a kolozsvári városrendészeti bizottság ülésén. A megrendelő a Szent Mihály plébánia, a közel három méter magas egész alakos szobor Bocskay Vince szovátai művész alkotása. A szobrot a Főtér északi oldalán, a Szent Mihály-templom mellett tervezik elhelyezni. /Kiss Olivér: Márton Áron szobra a Főtéren? = Szabadság (Kolozsvár), jan. 6./

Egyhangúlag hozzájárultak a kolozsvári városrendészeti bizottság tagjai a Szent Mihály-plébánia azon kéréséhez, hogy Márton Áron püspök szobrát állítsák fel a Főtéren. Bocskay Vince szovátai szobrászművész alkotását minden valószínűség szerint az ősz folyamán leplezik le. Az engedélyeztetési folyamat körülbelül két-három hónapot tart. Emil Boc polgármester gyorsított eljárással kibocsátja majd a szükséges építkezési engedélyt. /(k. o.): Bizottsági igen a Márton Áron-szoborra. = Szabadság (Kolozsvár), jan. 7./

Április 10-én Budapesten, a Magyar Kultúra Alapítvány székházában ünnepi ülést tartott a Magyar Művészeti Akadémia (MMA). Az ülésen 44 új, határon túli magyar művész vehette át a tagságot bizonyító oklevelet. Ezen a napon kapta meg az idei akadémiai aranyérmet Gergely István csíksomlyói plébános. Az MMA új, erdélyi tagjai: dr. Almási István népzenekutató; Bocskai Vince szobrász; Bogdán László író; Farkas Árpád író, költő; Ferenczes István költő; Haáz Sándor zenenetanár; Hunyadi László szobrász; Jakobovits Márta keramikus; Jecza Péter szobrász; Kallós Zoltán néprajztudós; Király László író; Kusztos Endre festő, grafikus; Kuti Dénes festőművész; Lászlóffy Csaba költő, író, műfordító; Marosi Barna író, újságíró; Murádin Jenő művészettörténész; dr. Nagy Attila mérnök, Shakespeare-kutató; Páll Lajos költő, festőművész; Sigmond István író; Sipos László festőművész; Szenik Ilona népzenekutató; Szőcs István író, műfordító; Újvárossy László grafikus és Zakariás Attila építész. /Ünnepi ülés a Magyar Művészeti Akadémián. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 11./

A Don-kanyari áldozatok tiszteletére Marosvásárhelyen állított emlékmű avatásán Ábrám Zoltán, az Erdélyi Magyar Közművelődési Egyesület (EMKE) Maros megyei elnöke ünnepi beszédében leszögezte: „ Immár nyugodt lelkiismerettel mondhatjuk el, hogy helyrehoztuk az elmúlt évtizedek kényszerű mulasztását, a doni áldozatok és családtagjaik szenvedéseinek agyonhallgatását, és távlatokat nyitottunk a nyilvános megemlékezéseknek.” A történelmi egyházak és egyes civil szervezetek 2002 februárjában hozták létre az emlékbizottságot, amely összeállította a Maros megyei áldozatok névsorát. A térségből 577 honvéd és munkaszolgálatos vesztette életét, tűnt el vagy sebesült meg a Don-kanyarnál. A római katolikus temető főbejáratához állított, Bocskay Vince, Sánta Csaba és Dóczy András által alkotott emlékművet elsőnek a házigazda Csató Béla római katolikus főesperes szentelte fel a református, unitárius, evangélikus egyházak és az izraelita hitközség képviselői követték. A résztvevők hiába várták az ortodox és a görög katolikus lelkészeket, ígéretük ellenére egyikük sem jelent meg az ünnepen. Pedig az 577 áldozatnak mindössze egyharmada volt magyar nemzetiségű. /Szucher Ervin: Túlélők és emlékezők. Felavatták a Don-kanyari áldozatok emlékművét. = Krónika (Kolozsvár), máj. 30./

Márton Áron szobrát készíti Bocskay Vince szovátai szobrászművész: a bronzba öntött alkotást ősszel fogják felavatni Kolozsváron. Erdély egykori katolikus püspökének egész alakos szobrát Karcagon fogják bronzba önteni. A szobrot a kolozsvári Szent Mihály-plébánia pályázatára készíti. /Katona Zoltán: Szovátán készül Márton Áron szobra. = Udvarhelyi Híradó (Székelyudvarhely), júl. 1./