Tőkés László EP-védelmet kér a magyaroknak
Az Európai Parlament védelmét kérte a „fenyegetett” romániai magyar közösség számára Brüsszelben Tőkés László. Közben Potápi Árpád államtitkár úgy véli: ha a székelység eléri a területi autonómiát, akkor minden értelemben saját kezébe veheti a sorsát – adja hírül a kronika.ro.
Az erdélyi magyar önrendelkezés elleni újabb támadássorozat kapcsán szólalt fel Tőkés László EP-képviselő szerda este az Európai Parlament brüsszeli ülésén. Az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) elnöke felhívta az uniós törvényhozás figyelmét, hogy Emil Boc kolozsvári polgármester az ún. etnikai autonómia visszautasításaképpen nemrég megtagadta egy erdélyi autonómiát népszerűsítő, háromnyelvű óriásplakát kitűzésének engedélyezését.
„A székelyföldi románok szélsőséges, soviniszta szervezetének legutóbbi csúcstalálkozója a román állami szervek – a rendfenntartó erők és a hadsereg – fokozott jelenlétét követelte a túlnyomó többségében magyar Székelyföldön, Mircea Duşa hadügyminiszter pedig fenyegető támadást intézett a székely autonómiatörekvések ellen" – ismertette Tőkés.
Az EP-képviselő arra is emlékeztetett, hogy 2014-es jelentésében a Román Hírszerző Szolgálat (SRI) – megfogalmazása szerint Nicolae Ceauşescu diktátor egykori titkosrendőrsége, a Szekuritáté módjára – még mindig állambiztonsági veszélyforrásnak tekinti a másfél milliós erdélyi magyarságot, illetve legitim autonómia- és jogköveteléseit.
Tőkés szerint a „kiújuló magyarellenes hatalmi propaganda és uszítás" vélhetően az SZNT október 24-i tömegmegmozdulásának szól, amely a Székelyföld 750 kilométernyi körkörös határvonalának kivilágításával száll síkra az autonóm régió sérthetetlenségéért. „Védelmüket kérem a fenyegetett romániai magyarság számára!" – hangoztatta felszólalásában Tőkés, aki szerint az RMDSZ „opportunista és halogató" autonómiapolitikája az autonómiaellenes román nemzetpolitika malmára hajtja a vizet.
Eközben Potápi Árpád János szerint a területi autonómia gazdasági hatalmat is jelent, Magyarország pedig minden lehetséges politikai eszközzel támogatja a székelyek önrendelkezési törekvéseit. Az Orbán-kormány nemzetpolitikáért felelős államtitkára a Magyar Időknek úgy nyilatkozott, a székelyeknek maguknak kell a sorsukat alakítaniuk, nem várhatják, és nem is remélhetik, hogy Brüsszel vagy Bukarest megoldást hoz majd.
„Először meg kell fogalmazniuk jogos igényüket és céljukat, ez pedig az autonómia. Ezt az ügyet a Székely Nemzeti Tanács is több éve felkarolta, de a székelységnek is ki kell állnia, és ki kell tartania az elhatározása mellett" – szögezte le a napilapnak a politikus. Szerinte az autonómia nemcsak politikai kategória és önrendelkezés, hanem gazdasági hatalom is. Potápi úgy vélte, ha a székelység eléri a területi autonómiát, akkor minden értelemben saját kezébe veheti a sorsát. Kiemelte ugyanakkor, hogy minden próbálkozás kevés, amíg a román kormány és közvélemény a nemzetközi porondon ezt nem támogatja.
„Ezzel együtt kész tervekkel kell rendelkeznünk arra az esetre, ha meglesz a területi autonómiára a fogadókészség" – állapította meg a Magyar Időknek Potápi. Arra a felvetésre, hogy Bukarest folyamatosan mereven elzárkózik attól, hogy a területi autonómiáról tárgyaljon, az elért eredményeket hozta fel. „Tíz éve még beszélni sem lehetett erről, hát még harminc évvel ezelőtt, ma pedig már napi szinten téma ez a kérdés a román parlamentben. Ez óriási előrelépés. Hiszem azt, hogy a román közvélemény és politika sem lesz mindig ennyire elzárkózó" – mutatott rá az államtitkár – írja a kronika.ro.
Erdély.ma

Fiatalok identitásról, együttműködésről
A közép-kelet-európai identitás és együttműködés a központi témája a második V4+ elnevezésű visegrádi nemzetközi ifjúsági konferenciának, amelyet november 19. és 22. között rendez meg a Fidelitas és a Miért Kolozsváron – jelentették be a szervező ifjúsági szervezetek képviselői hétvégi kincses városi sajtótájékoztatójukon.
Az eseménynek a Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem ad otthont. Antal Lóránt, a Miért elnöke elmondta: többek közt a határbiztonság, a számítástechnikai biztonság kérdései is napirendre kerülnek a konferencián, amelyen egyébként a visegrádi négyek – Csehország, Lengyelország, Magyarország, Szlovákia – mellett Szerbia, Szlovénia, Románia, Ukrajna – fiataljai vesznek részt.
A rendezvény tulajdonképpen az Európai Néppárt hivatalos ifjúsági szervezetének, a YEPP-nek a regionális területi rendezvénye. Mintegy 100 fiatalt várnak a nyolc ország 18 ifjúsági szervezetének képviseletében. Az ifjúsági szervezet vezetője kifejtette: Romániának már a kezdetekkor csatlakoznia kellett volna a Visegrádi négyekhez, ám ezt az 1990-es bányászjárás és a fekete március következményeként Ion Iliescu akkori államfő elmulasztotta, ezt szeretnék részben jóvátenni. Hangsúlyozta: a konferencia legfontosabb célja a kapcsolatteremtés.
Horváth Anna, Kolozsvár alpolgármestere úgy nyilatkozott: a legjobb helyen és pillanatban tartják a konferenciát. „Ha nem sikerül a reményt, a hitet, az itthon maradás perspektíváját megteremteni a fiatalok számára, mindannyian veszíthetünk” – mondta.
A rendezvényre számos neves politikust meghívtak, többek között Németh Zsolt, az Országgyűlés külügyi bizottságának elnöke, Takács Szabolcs, a Miniszterelnökség európai uniós ügyekért felelős államtitkára és Emil Boc kolozsvári polgármester tart előadást. Az eseményen részt vesz Deutsch Tamás EP-képviselő, Jíri Sneider biztonságpolitikai szakértő, Petr Gajduseka cseh kül- és biztonságpolitikai államtitkár is.
Kiss Előd-Gergely
Krónika (Kolozsvár)

Németh Zsolt Kolozsváron: erős Közép-Európát szeretnénk látni
A II. Visegrádi Ifjúsági Konferencia pénteki reggelén Németh Zsolt, a magyar Országgyűlés Külügyi bizottságának elnöke, Emil Boc, Kolozsvár polgármestere, Tonk Márton, a Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem dékánja és Geréd Imre, az RMDSZ ifjúságért felelős ügyvezető alelnöke köszöntötte a résztvevőket.
Németh Zsolt, a Magyar Országgyűlés külügyi bizottságának elnöke üdvözölte a MIÉRT és a Fidelitas kezdeményezését, hogy a közép-európai együttműködést ifjúsági szinten is igyekeznek építeni. „Egy erős Közép-Európát szeretnénk látni és mindannyiunknak fontos, hogy úgy közösségként, mint pedig egyes alkotórészekként is erősek legyünk.” Résztvevői kérdésre elmondta „a Schengen jövője Európa külső határainak védelmén múlik. Ahhoz, hogy egy működőképes Schengen-zónánk legyen, meg kell védenünk a külső határainkat”.
A külügyi bizottság elnöke a magyar közmédiának nyilatkozva kiváló ötletnek nevezte, hogy a szervezők Kolozsvárt választották a konferencia helyszínéül, mert a visegrádi országok és Románia között ki kell alakulnia egy szorosabb együttműködésnek, és ebben fontos szerepük van a magyaroknak, ők kötik össze ugyanis a visegrádi térséget és Romániát - mondta. Rámutatott: Közép-Európának hivatása van Európában, hiszen olyan értékeket vall, mint a multikulturalitás, a kisebbségek tisztelete, a hagyományok vállalása, a keresztény Európa gondolata. "Bízom benne, hogy a régió képes lesz ezt a szemléletmódot Európában megjeleníteni és érvényesíteni" - mondta Németh Zsolt.
Kifejtette, hogy a tusnádfürdői Nyári Szabadegyetem és Diáktábor a Fidesznek és a magyar nemzetpolitikának olyan intézményi kerete, amely kialakította a Közép-Európáról való gondolkodás hangsúlyait az említett értékek mentén. Ezért ami Kolozsváron történik szoros kapcsolatban van Tusványossal - magyarázta. Hozzátette: a Fidelitasszal megállapodtak, hogy a következő Tusványoson visegrádi tematikájú sátrat fognak működtetni.
A Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem aulájában Emil Boc, Kolozsvár polgármestere üdvözölte elsőként a fiatalokat. Kiemelte, hogy Kolozsvár jelenleg az Európa Ifjúsági Főváros cím birtokosa és közel százezer egyetemista otthona. Ez biztosítja város gazdasági, kulturális és akadémiai fejlődését.
„Városunk egy kis leképezése az Európai Uniónak, Kolozsvár mindenki otthona lehet. Igaz, hogy létszámban nem előzhetjük meg Bukarestet, de életszínvonalban Kolozsvár az első helyen áll Romániában. Elhihetjük, hogy az ország fővárosa lehetünk”.
Tonk Márton, a Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem dékánja külön üdvözölte a polgármester urat, aki első alkalommal tartózkodott az épületben. Megköszönte Németh Zsoltnak, hogy itt ülhetünk az épület falai között – a Sapientia kolozsvári karának egyik alapító atyjaként nevezve meg őt. Végül büszkeségét fejezte ki, hogy a Sapientia kolozsvári karának soraiból olyan fiatalok kerültek ki, akik fontos szereplői az ifjúsági közéletnek.
maszol.ro

Hajlandó „magyarul tanulni” a kolozsvári közlekedési vállalat
Sokáig hiába kérte a kolozsvári tömegközlekedési vállalatot (CTP), hogy magyarul is írják ki a kincses város nevét a jegykiadó automatákra, kérésére nem kapott választ a Musai–Muszáj Mozgalom, pedig már október 15-én elküldték levelüket. Vasárnap este azonban a szervezet közölte, a CTP nyitott a tárgyalásra a kolozsvári tömegközlekedés többnyelvűsítéséről.
A kétnyelvűségért küzdő civil mozgalom újabb – Liviu Neaghoz, a tömegközlekedési vállalat igazgatójához címzett – nyílt levélben kért választ.
Méltányos nyelvi környezetben bíznak
„Levelünkre nem érkezett válasz a megadott határidőn belül, viszont tudomásunkra jutott, hogy megkeresésünk után a tömegközlekedési vállalat a civil szféra önkéntes segítségével megkezdte a honlap (www.ctpcj.ro) magyar változatának elkészítését, amit üdvözlünk. Kérjük, erősítse meg értesüléseinket, és tájékoztassa mozgalmunkat, valamint a kolozsváriakat arról, hogy hol tart a fordítás folyamata, és mikorra tervezik a magyar változat átadását” – volt olvasható a korábbi nyílt levélben.
Ebben újfent arra kérték az intézmény vezetőjét, hogy „járuljon hozzá a méltányos nyelvi környezet kialakításához a kolozsvári tömegközlekedés többnyelvűsítésével”, valamint hogy reagáljon azokra a hiányosságokra, amelyeket már az októberben elküldött levélben is szóvá tettek a mozgalom képviselői.
Mint beszámoltunk, a már említett októberi levélben többek közt leszögezték, hogy „a magyar nyelv mellőzése méltánytalan a magyar lakosság tagjaival szemben, illetve fölöslegesen kelt feszültséget a kolozsvári közéletben”.
Több érvet is felsorakoztattak állításuk mellett. Mint sorolták, a magyar nyelv mellőzése azért méltánytalan, „mert kolozsvári magyarok adólejeikkel ugyanúgy hozzájárulnak a tömegközlekedési vállalat fenntartásához és működtetéséhez, mint román társaik, mert több mint 60 000 magyar lakos és egyetemista jogos igényét figyelmen kívül hagyja, mert nincs összhangban Emil Boc polgármester úr azon üzenetével, hogy Kolozsvárnak minden kolozsvári számára ugyanannyira otthonosnak kell lennie; és mert azt feltételezi, hogy a város vezetői szerint a román közösség felkészületlen a magyar közösséghez való méltányos viszonyulásra”.
Hajlandóak tárgyalni a feliratok többnyelvűsítéséről
Vasárnap este a Musai–Muszáj csoport közleményben tudatta, hogy a Kolozsvári Közszállítási Vállalat nyitott a tárgyalásra. Liviu Neag a mozgalomnak elküldött üzenetében úgy foglamazott, a vállalat „szem előtt tartja a a Musai-Muszáj által felvetett szempontokat, és nyitott az együttműködésre a gyakorlatba ültetés kapcsán."
A Musai–Muszáj üdvözli és a magyar közösség irányába tett fontos jelzésnek tekinti, hogy a CTP nyitott a tárgyalásra a jegyautomaták külső feliratai, a jegy- és bérletkiadó fülkéken található feliratok, a vonaljegyeken és bérleteken található feliratok többnyelvűsítése ügyében. Szintén örvendetesnek tartják, hogy a jegyautomaták digitális kezelőfelülete magyarul is elérhető, és – amint Liviu Neag levelében megerősítette – a CTP honlapjának magyar változata rövid időn belül elkészül.
Korábban egyébként kolozsvári civil aktivisták írták rá Kolozsvár nevét magyarul a jegykiadó automatákra, a kolozsvári önkormányzat pedig azt a látszatot keltve, hogy nekik köszönhető a többnyelvű feliratozás, fogadta a gratulációkat. A Musai-Muszáj Mozgalom azon nyomban közleményben jelezte: nem az önkormányzat helyezte ki a magyar feliratot a kolozsvári jegyautomatákra, ellenben a tömegközlekedési vállalat munkatársai távolították el azokat.
A Musai-Muszáj Mozgalom, illetve megalakulásának pillanatában civil kezdeményező csoport azt követően jött létre, hogy a kolozsvári táblabíróság elutasította az Európai Magyar Emberjogi Alapítvány kétnyelvű helységnévtáblák kihelyezését kérő keresetét.
Kiss Előd-Gergely
Szabadság (Kolozsvár)

Korszerűsödő adófizetés
A legtöbb erdélyi és partiumi városban immár lehetőség nyílik az internetes adófizetésre, mint ahogy a legtöbb önkormányzat pénztáránál bankkártyát is elfogadnak, ne kelljen a polgárnak készpénzzel intéznie adóügyeit. 
Ugyanakkor több város illetékese is úgy nyilatkozott megkeresésünkre, január végéig ők is lehetővé teszik a korszerű eszközök igénybevételét: a település lakosainak ne kelljen hosszú sorokat kiállniuk, hogy rendezhessék tartozásukat.
Kolozsváron már lehet fizetni
Január hetedikétől már lehet adót és illetéket fizetni Kolozsváron – jelentette be Emil Boc, a kincses város polgármestere a Facebook közösségi oldalon. A korábban bevált szokásoknak megfelelően elengedik az adó 10 százalékát azoknak, akik március 31-éig befizetik járandóságukat az önkormányzatnak.
A polgármesteri hivatal Monostor úti (Moţilor) és főtéri székhelyén, valamint a lakónegyedi kirendeltségeken a városi önkormányzat honlapjának közvetítésével lehetőség nyílik az online adófizetésre is: az oldalon külön rovat van az adók és illetékek számára. Azok, akik már a korábbi években is a világhálón fizették be az illetékeket, idén is a korábban igényelt jelszó segítségével tehetik meg ezt.
Aki pedig úgy döntött, hogy most vált internetes kifizetésre, a sorban állás helyett egy formanyomtatványt kell kitöltenie ugyanezen az oldalon, csatolva a személyazonossági igazolványa másolatát. Ebben az esetben 7–10 napot vehet igénybe, amíg a városháza házhoz szállítja a jelszót. Részletes információkat a https://www.e-primariaclujnapoca.ro/taxe/ghid.php oldalon találhatnak az adófizetők.
Iulia Persă, a városháza szóvivője kérdésünkre elmondta: a tavalytól eltérően egyelőre nem küldenek ki QR kódot is tartalmazó értesítőket, hogy okostelefonnal is lehessen fizetni, ugyanis megváltozott a törvényi szabályozás. A szóvivő ugyanakkor nem zárta ki a lehetőségét, hogy később erre is lesz mód.
Csíkszeredában most fejlesztenek
Az online fizetési rendszer beüzemelésén dolgoznak eközben Csíkszeredában. A tervek szerint legkésőbb január végétől lehetővé teszik az adófizetők számára, hogy az adókat, illetékeket, bírságokat akár interneten keresztül is kifizethessék. Újdonság lesz az is, hogy ugyancsak egy hónapon belül bankkártyát is elfogadnak majd a polgármesteri hivatal pénztáránál. Antal Attila, Csíkszereda alpolgármestere a téma kapcsán elmondta, műszaki fejlesztéseket kellett megvalósítaniuk, és egy sor közbeszerzési eljárást írtak ki az eszközök megvásárlására és az online fizetést lehetővé tevő szolgáltatás elvégzésére.
Mint megtudtuk, a Transilvania Bank tette a legelőnyösebb ajánlatot, így ezzel a pénzintézettel köt szerződést az önkormányzat. „Január folyamán épül ki teljesen a rendszer. A Ghişeul.ro oldalon keresztül lehet majd fizetni, amelyet megelőz egy információbiztonsági eljárás, ugyanis a polgármesteri hivataltól biztonsági kódot kell kérni a belépéshez. Ennek részleteiről hamarosan tájékoztatást nyújtunk” – mondta. A csíkszeredai önkormányzat egyébként 50 ezer lejt fordított a szerverek és szoftverek beszerzésére, illetve az országos rendszerre való rácsatlakozásra.
A kisebb városok is felzárkóznának
Még nem, de nemsokára lehet online is adót és illetékeket fizetni Szentegyházán – ígéri a Hargita megyei település polgármestere, Rusz Sándor. Ahhoz hogy az országos rendszerhez csatlakozhassanak, az önkormányzatoknak gyűjtőszámlája kell legyen, ahová befolynak a különböző bankokból átutalt adóösszegek, majd onnan tovább a hivatal kincstári számlájára. Rusz Sándor elmondta, árajánlatot kértek a bankok környékbeli fiókjaitól, a legjobbat az OTP banktól kapták, így velük kötöttek szerződést. Jelenleg várják a visszajelzést a pénzintézet részéről a számlát illetően, amelyre a lakosok adóátutalásai befolyhatnak. Szerinte nemsokára már online is lehet fizetni Szentegyházán.
A székelykeresztúri adóosztályon érdeklődve kiderült, hogy a pénztárnál bankkártyával lehet adót fizetni, interneten még nem, de várhatóan idén lehetőség lesz az utóbbira is. Az adóosztály munkatársa több információval nem tudott szolgálni, arra hivatkozva, hogy csak a polgármester tudna további részletet mondani erről, őt viszont nem értük el.
Udvarhelyen már működik az internetes rendszer
Székelyudvarhelyen immár két éve nem kell sorban állni a helyi adók és illetékek befizetéséért, hiszen a Ghişeul.ro országos online adóátutalási rendszer segítségével az adófizetők ezt interneten bárhonnan megtehetik. Bálint Attila, a polgármesteri hivatal szóvivője elmondta, hogy tavaly összesen 220 székelyudvarhelyi személy fizette be adóját ezzel a módszerrel. Közölte azt is, hogy nem változott az eljárás a tavalyhoz képest: az online adóátutalás iránt érdeklődő lakosoknak a honlap használatához előbb egy kódot kell igényelniük a városháza pénztáránál. Miután kitöltötték az igénylési lapot, azonnal megkapják a bejelentkezéshez szükséges kódot.
Lehetőségek tárháza Sepsiszentgyörgyön
Sepsiszentgyörgyön január közepétől lehet helyi adót és illetéket fizetni. Jelenleg csak az eladó ingatlanok adóügyeit lehet rendezni, a rendes befizetések január 15-étől kezdődnek. Azért is kivárnak, mert ettől az évtől a lakások alatti területre is adózni kell, ám az erre vonatkozó módszertan még nem jelent meg, ezért nem egyértelmű, hogyan számoljanak, például a több tulajdonban levő tömbházak esetében.
Az önkormányzat által elfogadott határozat értelmében 10 százalékos kedvezményben részesül, aki egész évi adóját március végéig befizeti, ez módosult a tavalyhoz képest, amikor az év első két hónapjára vonatkozott a 10 százalék, márciusra viszont csak 5 százalék engedmény volt érvényben. Éves adókedvezményben részesülnek, akik önerőből szigetelnek, valamint a műemlék épületek lakói is, ám ez utóbbi engedmény a vállalkozásokra nem vonatkozik. Ötven százalékkal kevesebb helyi adót fizetnek a kisnyugdíjasok.
Az ingatlanok rendeltetéséről márciusig nyilatkozni kell, mert a magánszemély tulajdonában levő cégszékházra is emelt adókulccsal számolnak. Az adó mértékéről előre is lehet érdeklődni, fizetni pedig készpénzzel, bankkártyával, banki átutalással is lehet, az online adózás is megoldható, de arra külön kérést kell benyújtani.
Marosvásárhelyen is várják az adófizetőket
A marosvásárhelyi városháza adóügyi osztályának pénztárainál is csak a különböző engedélyek kibocsátásához szükséges illetékeket és a közlekedési bírságokat lehet fizetni jelenleg. A polgármesteri hivatal sajtóirodájának tájékoztatása szerint azok, akik tavaly nem törlesztették a helyi adókat és illetékeket, s ezekben a napokban szeretnék kifizetni, mert erről igazolásra van szükségük (például a lakás eladásához), csak banki átutalással tehetik meg. Az adóosztály pénztárai január 14-én, csütörtökön nyitnak, s akkor a városháza székházában, a Tudor-lakótelepi pénztárnál és interneten keresztül is lehet majd adókat és illetékeket törleszteni.
Vidéken is bevezették az online rendszert, de nincs érdeklődő
Az E-kormányzás projekt – a Hargita megyei közgyűlés által lebonyolított európai uniós finanszírozású pályázat – keretében több település polgármesteri hivatalánál létrehozták azt az informatikai rendszert, amellyel nemcsak az online adófizetést tették lehetővé, hanem a mezőgazdasági nyilvántartások kezelését is, illetve többek között ügyintézésekre, tájékoztatásra is felületet szántak. Gergely András, Csíkszentmárton polgármestere kérdésünkre közölte, már náluk is van online adófizetésre lehetőség a fent említett projektnek köszönhetően, azonban ez iránt még nem érdeklődtek a település lakói. „Azok számára bizonyulhat igazán hasznosnak, akik távol vannak, és saját maguk akarják intézni az adófizetést” – magyarázta.
Csíkszentmártonhoz hasonlóan egyelőre még Csíkszentdomokoson sem érdeklődtek az online adófizetés iránt. Ferencz Alajos, Csíkszentdomokos polgármestere megkeresésünkre elmondta, már minden eszközt felszereltek, így január elejétől elérhetővé válik náluk is ez a szolgáltatás. „A lehetőség adott, bár még nem igazán volt érdeklődés. Idő kell ahhoz, amíg beindul és megszokják az emberek, legalábbis a fiatalok” – vélte.
Kevesen fizetnek interneten
Öt év leforgása alatt mindöszsze 48 millió lej érkezett az államkasszába az internetes adófizetést lehetővé tevő Ghişeul.ro portál közvetítésével, elenyésző összeg, hiszen csak az ingatlanadóból legkevesebb 5 milliárd lej folyik be éves szinten. Marius Raul Bostan távközlési miniszter nemrég elmondta, jelenleg 172 közigazgatási egységben lehet online intézni az adóügyeket. „Próbáljuk szélesíteni a platformot, egységesíteni a szolgáltatásokat. Jelenleg integráljuk mindazt, ami működik, jövőre pedig tájékoztató kampányt indítunk” – vázolta a terveket a szaktárcavezető a tavalyi év végén. Krónika (Kolozsvár)

Veszélytelenítés Horváth Annával – mit javasol az alpolgármester?
Műemlékvédelmi szakemberek: nem történt helyrehozhatatlan kár
Állványokkal lássák el, hálókkal vonják be a magántulajdonban levő omlásveszélyes ingatlanokat – javasolta volna Horváth Anna alpolgármester Emil Bocnak.
Csakhogy a polgármester tegnaptól pihenőszabadságra ment, így azt sem tudni, aláírt-e előtte a beavatkozások jövő heti folytatására vonatkozó dokumentumokat. Pénteken a Deák Ferenc utcában Horváth Anna gondoskodott arról, hogy a veszélytelenítést végző tűzoltók betartsák a műszaki és szakmai ajánlásokat, így azt is meg kellett várniuk, hogy a megyei műemlékvédő igazgatóság egyetlen illetékese, Virgil Pop a helyszínen papírra vesse a beavatkozás mikéntjét. A városháza gyorsított közbeszerzési eljárással alkalmaz egy szakembert, aki felügyeli majd a beavatkozásokat. A magyar szakemberek csütörtöki egyeztetése során felmerült egy törvénymódosítási javaslat, amely mentesítené a műemléképületben lakókat a homlokzatok javításának tetemes költségeitől. Szabadság (Kolozsvár)

Nagyszebeni reakció – Romániában a kultúra az utolsó…
Az a mód, ahogy az Emil Boc által vezetett helyi közigazgatás elbánik a belvárosi leromlott állagú épületekkel, nem csak Bukarestben talált nemtetszésre a művelődésügyi miniszter, Vlad Alexandrescu megrökönyödését kiváltva, hanem Nagyszebenben is, az egyetlen romániai városban, amely 2007-ben volt már Európa Kulturális Fővárosa. Răzvan Pop történész, a Nagyszeben szépítésére alakult egyesület alapítója, a Szeben Megyei Művelődési Igazgatóság igazatója saját blogján fejtette ki a véleményét A kultúra az utolsó című bejegyzésében, amelyet a Transilvania Reporter idéz.
„A (Napoca nélküli) Kolozsvárról származó szomorú hír, miszerint a hatóságok hatalmukkal visszaélve eltávolították a faldíszeket, voltaképpen már rég csupán közigazgatási probléma, vagy a hiányos, rossz törvénykezés következménye, mindez a román társadalomnak a kultúrához és a nemzeti örökséghez való viszonyulását tükrözi.
Ne csodálkozzunk tehát azon, hogy összedőlnek a romániai műemlékek, és hogy ezeket nem megfelelő módon restaurálják. Ne csodálkozzunk azon, hogy ellopják a műalkotásokat. Ne csodálkozzunk azon, hogy Romániában az értelmiség, a művészek bére alig valamivel haladja meg az utcaseprőét. Ne csodálkozzunk azon, hogy a belföldi múzeumok többsége be van zárva vagy elavult. Ne csodálkozzunk azon, hogy a régészeti lelőhelyeket szinte gátlástalanul feltúrják. Szabadság (Kolozsvár)

Eltűnt a többnyelvűséget számon kérő tábla
Az E60-as európai út kolozsvári bevezetőszakasza melletti hirdetőtáblán kérte számon egy holland vállalkozó a kolozsvári többnyelvűséget, a tábla azonban csupán három napig volt látható: tegnap reggelre ismeretlenek eltávolították. 
A vállalkozó, Landman Gábor – a nyelvi jogok aktivistája – megbízásából egy reklámügynökség pénteken tette ki a reklámtáblát, amely angol nyelven szólította meg Kolozsvár polgármesterét a következő szöveggel: Boc úr! A cégemnek Schengen kell, nem sovinizmus! A felirat hátterében egy háromnyelvű kolozsvári helységnévtábla szerepelt, és a vállalkozó tanácsadó cégének az internetes címe. A honlapon egy Emil Boc polgármesternek címzett nyílt levél is olvasható, melyben a vállalkozó felrója, hogy még mindig nem épült meg a Kolozsvárt Európával összekötő autópálya, a korrupció miatt 2011 óta halogatják Románia schengeni tagfelvételét, és nem tapasztalja az alapvető európai értékek tiszteletét. Arra kérte Kolozsvár polgármesterét, hogy engedélyezze az Európai Nyelvi Jogok Alapítvány Amszterdam (Foundation European Language Rights Amsterdam) számára a háromnyelvű táblák kihelyezését.
Az eltűntetett hirdetőtáblával kapcsolatban Landman kijelentette, ha megbizonyosodik arról, hogy a kolozsvári polgármesteri hivatal szerelte le a reklámot, büntetőjogi feljelentést tesz ellene. A Kolozs megyei törvényszék a Landman Gábor által vezetett hollandiai alapítvány keresete nyomán 2014-ben arra kötelezte a kolozsvári polgármesteri hivatalt, hogy helyezzen ki magyar nyelvű helységnévtáblákat is Kolozsvár bejárataihoz. Az ítélet ellen a polgármester fellebbezett, a másodfokon eljáró táblabíróság pedig úgy ítélte meg, hogy a holland alapítvány nem jogosult a kolozsvári magyarok nevében pereskedni. Ezért a holland alapítvány jogi képviseletét ellátó jogászokból 2015-ben megalakult a Minority Rights Egyesület, mely újabb keresetet nyújtott be a helységnévtáblák ügyében. Az ügy tárgyalása folyamatban van. Háromszék (Sepsiszentgyörgy)

Landman versus Boc: újabb fejezet a helységnévtábla-harcban
A holland vállalkozó hirdetőtáblán kérte számon a többnyelvűséget
A többszöri visszautasítás, állandó pereskedés sem vette el a kedvét Landman Gábornak, a nyelvi jogok aktivistájának, aki évek óta kitartóan harcol azért, hogy Kolozsvárnak többnyelvű helységnévtáblája legyen. A holland állampolgárságú Landman ezúttal vállalkozóként vette célkeresztbe a városvezetést, illetve a korábbi miniszterelnököt, aki korábbi ígéretei – Schengen-csatlakozás és autópályák – helyett azon dolgozik, hogy mindenáron megakadályozza a többnyelvűséget, illetve a háromnyelvű kolozsvári helységnévtáblák kihelyezését. A számonkérést ezúttal igen eredeti módon, az E60 DN1 jelzésű országút kolozsvári bevezetőszakasza melletti hirdetőtáblán tette meg, angol nyelven, de háttérben a hiányolt háromnyelvű helységnévtáblával. A hirdetőtáblát kedd reggelre „természetesen” ismeretlenek eltávolították. Ha ezt a kolozsvári polgármesteri hivatal tüntette el, Landman büntetőjogi feljelentést tesz ellene.
A nyelvi jogok aktivistája megbízásából egy reklámügynökség még pénteken tette ki a reklámtáblát, amely angol nyelven szólította meg Kolozsvár polgármesterét a következő szöveggel: „Boc úr! A cégemnek Schengen kell, nem sovinizmus!” A felirat hátterében egy háromnyelvű kolozsvári helységnévtábla szerepelt, és a vállalkozó tanácsadó cégének az internetes címe.  
Ez utóbbira kattintva egy Emil Boc polgármesternek címzett nyílt levél is olvasható, melyben a vállalkozó felrója, hogy még mindig nem épült meg a Kolozsvárt Európával összekötő autópálya, a korrupció miatt 2011 óta halogatják Románia schengeni tagfelvételét, és nem tapasztalja az alapvető európai értékek tiszteletét. Szabadság (Kolozsvár)

Szemet szúrt a többnyelvűséget számon kérő óriásplakát
Olcsó kifogásnak tartja Landman Gábor holland állampolgárságú erdélyi üzletember, hogy arra hivatkozva távolíttatták el a kolozsvári többnyelvűséget számon kérő óriásplakátját, hogy az összetéveszthető az útjelző táblákkal. 
A nyelvjogi aktivista ugyanis pénteken egy, Gyalu határában felállított hirdetőtáblán kérte számon a kolozsvári többnyelvű helységnévtáblákat Emil Boc polgármesteren. Kedd reggelre azonban már csak a hűlt helye maradt az óriásplakátnak, amely angol nyelven üzent a polgármesternek: „Mr. Boc, a cégemnek Schengenre és nem sovinizmusra van szüksége!” (Mr. Boc! My company needs Schengen, not chauvinism!) Emil Boc ugyanis miniszterelnökként még azt ígérte, hogy Románia csatlakozik a schengeni egyezményhez.
Landman Gábor elmondta, egy hónapra vásárolta meg a hirdetőfelületet egy reklámcégtől azzal a szándékkal, hogy a nyelvi jogokat is hirdesse, és a tanácsadó cégének is nyilvánosságot szerezzen. Hozzátette, ha megbizonyosodik arról, hogy a kolozsvári polgármesteri hivatal tüntette el a reklámot, akkor büntetőjogi feljelentést tesz ellene.
Nem kellett az „ingyenreklám”
„Ezt nem értem, a hirdetőtábla bérleti díját kifizettem egy hónapra, ott hagyhatták volna, erre meg leszedték. Ezzel nemcsak közvetve, hanem közvetlenül is megsértették a jogaimat. Szerintem a táblám nem volt sértő, nem volt bántó, sem törvényellenes. Ez is jelzi, hogy ezek az urak hol tartanak, kereskedelmi jogokat sértenek” – adott hangot értetlenségének a Krónika megkeresésére Landman Gábor. Hozzáfűzte: örül, hogy be tudta bizonyítani, mennyire ellenséges a romániai közeg az európai vállalkozásokkal.
Landman Gábor szerint a kolozsvári háromnyelvű helységnévtábla ingyenreklám lehetett volna a kincses város számára. „A peranyagokat ismerem, Boc úr mindent, de mindent megtett, hogy ne kerüljön ki a háromnyelvű helységnévtábla. Ezért – igaz a cégemet is akartam kicsit reklámozni – rá akartam világítani, milyen abszurd a helyzet. A politikusok Romániában semmit nem tettek az európai integrációért, a schengeni csatlakozásért, semmit nem tettek, hogy teljesítsék azokat a kötelezettségeket, melyeket vállaltak. Ellenben mindent megtettek, hogy egy ingyen háromnyelvű helységnévtábla ne kerüljön ki. Holott a többnyelvű feliratozás Európa jelképe. Precedens nélküli Európában, hogy erre nem hajlandóak. Ezért tettem” – magyarázta Landman Gábor, hogy miért választotta ezt az eszközt tiltakozása kifejezésére.
Hiányolt európaiság
Az identitását firtató kérdésekre kitérve elmondta, Hollandiában nőtt fel, és tulajdonképpen holland, de igazából európai embernek érzi magát. „Nekem Románia uniós csatlakozását követően kőkemény elvárásaim voltak. Fel vagyok háborodva Romániára, hogy még mindig itt tart 2016-ban. Nem tisztességes velem szemben és az európaisággal szemben. Szerintem a sovinizmust, etnikai alapú gyűlöletet a politika mesterségesen tartja fenn. Az, hogy még mindig sorba kell állnom, ha Romániába jövök, hogy még mindig nincs autópálya, hogy az ország hírneve pocsék, mind negatív tényezők az üzletem számára” – fejtette ki a Krónikának Landman Gábor.
Hangsúlyozta: az európai polgári jogokkal több tízezer román él Hollandiában, de alig van olyan holland, aki élhet ugyanezen jogaival Romániában. Emlékeztetett, hogy Románia egyezményekben vállalta ezeknek a jogoknak a tiszteletben tartását, de nem tesz eleget kötelezettségeinek. „A cégemet 2007-ben alapítottam. Akkor mérget vettem volna rá, hogy Románia csatlakozik a Schengeni egyezményhez, és majd épül autópálya is” – adott hangot csalódottságának Landman.
Mint részletezte, akár munkaerő-közvetítésről, akár az ügyfelek felkereséséről van szó, nagyon sokat számít, hogy egy ország tagja-e a schengeni övezetnek, vagy nem, azaz sorba kell állni, vagy nem. „Ne feledjük, Schengen egyben a bizalom szinonimája is, az hogy Románia nem a schengeni övetezet tagja, azt jelenti, hogy nem bíznak meg benne. Ezt Hollandiában nagyon sok intézménytől visszahallom” – magyarázta Landman.
„Megfélemlítették a céget”
A Szászfenes és Gyalu határán található hirdetőtáblát azért távolították el, mert összetéveszthető az útjelző táblákkal, ami ellentétes a hirdetőeszközök engedélyeztetését és elhelyezését szabályozó törvény 15. cikkelyével – szerepel a cég hivatalos indoklásában, amelytől Landman Gábor kibérelte a reklámfelületet, és amelynek nevét nem volt hajlandó elárulni. „Ez egyértelmű hülyeség. Megfélemlítették a céget, azt kérték, hogy ne is keverjük bele őket. Be fogok nyújtani egy panaszt a holland nagykövetségen. Egyértelmű, hogy cenzúráznak, egy reklámcéget még meg tudnak félemlíteni, de vannak eszközeim, melyekhez nem tudnak hozzányúlni” – nyilatkozta lapunknak Landman Gábor.
Az általunk megkéredezett önkormányzatok ugyanakkor nem tudtak pontos választ adni arra, hogy ki kérte a tábla eltávolítását a reklámcégtől. Miközben lapunk információi szerint a kolozsvári önkormányzattól érkezhetett a kérés, Iulia Perşă, a polgármesteri hivatal szóvivője a Krónikának úgy nyilatkozott: egész biztosan nem a kolozsvári önkormányzat távolíttatta el a reklámtáblát. Hangsúlyozta, a hirdetőtábla nem a város területén volt elhelyezve, így nem tartozott a hatáskörükbe, hogy intézkedjenek.
Okos Károly, Gyalu alpolgármestere rákérdezett a helyi urbanisztikai hivatal vezetőjénél, hogy mi történt, azonban az a válasz érkezett, hogy a napokban nem regisztráltak építésiengedély-kérést – erre ugyanis egy reklámtábla elhelyezésekor is szükség van –, és felszólítást sem küldtek egyetlen illegálisan elhelyezett reklámtábla eltávolítására. Albert Ilona szászfenesi önkormányzati képviselő kérdésünkre elmondta: a helyi tanácsosok nem értesültek arról, hogy a polgármesteri hivatal óriásplakátot távolíttatott volna el.
Kiss Előd-Gergely. Krónika (Kolozsvár)

Önkontroll
Egyesek rosszul időzítettnek, túlzottan durvának, személyeskedőnek, lehetetlen dolgokat számon kérőnek tarthatják Landman Gábor óriásplakátos akcióját, ám a többnyelvű kolozsvári helységnévtáblák kihelyezését „eredeti” módon követelő vállalkozótól, jogharcostól egy dolgot elvitatni nem lehet: igaza van. 
Amikor egy közösség kollektív igazságérzete egyértelmű módon jelzi: folyamatos arculcsapás a politikai és jogi eszközökkel vívott érdekvédelmi küzdelem kudarca, természetszerű az elvárás, hogy valaki mégiscsak csináljon már valamit, és dicséretes, ha egyesek ezt magukra is vállalják.
Landmanék 2014-ben elérték, hogy bírósági döntés is kötelezze a kincses város önkormányzatát a többnyelvű táblák kihelyezésére, az igazságszolgáltatás terén aratott diadal pedig feledtette a közösség politikai képviseletének tehetetlenségét. Csakhogy a magyarságot hiába erősítette meg igazában egy precedensértékű, felszabadítóan ható indoklással megfogalmazott bírósági ítélet: a paragrafusok rosszindulatú tudorai fogást találtak a felperes alapítványon – annak hollandiai székhelyére hivatkozva –, így másodfokon eltörölték a korábbi döntést, és most új, ki tudja, meddig húzódó perben hadakoznak tovább.
Amikor a politikai eszközök csődöt mondanak – a magyar tanácsosok csaknem 14 éve képtelenek kiharcolni a táblakihelyezésekről szóló határozat alkalmazását –, és jogi úton is simán el lehet veszíteni egy, már megnyertnek hitt pert, senki ne csodálkozzék, hogy egy élő és élni akaró közösség tagjai saját kezükbe veszik az ügyet.
Hogy nem választási évben kellene provokálni? Hogy Boc, Kolozsvár polgármestere hajlandó a kompromisszumokra, ezért nem kellene sovinizmussal megvádolni (a persze már eltávolított óriásplakáton)? Egyesekben bizonyára felmerülnek mindezek, ám ne feledjük, hogy a politikum és a jog sorozatos kudarca óhatatlanul egyfajta kontrollvesztést idéz elő – a kiábrándultság és felháborodás szülte magánakciókat ugyanis nem a politikum és a jog szabályai irányítják, hanem az igazságérzet. Hogy mégis meddig lehet elmenni, hol a határ? Bízzuk azokra, akiknek igenis igazuk van.
Páva Adorján. Krónika (Kolozsvár)

Új érdekképviselet
A négyszáz felperes egyike lévén, sajnálatosnak tartom, hogy nem csak a kolozsvári, hanem az egész erdélyi magyar közösség számára kedvezőtlen ítélet született a kétnyelvű helységnévtáblák ügyében Kolozsváron, a hazai igazságszolgáltatás újra rövidlátásról tett tanúbizonyságot.
Korábban a Landman Gábor vezette hollandiai bejegyzésű Európai Magyar Emberjogi Alapítvány Közép-Európa (European Committee Human Right Hungarians Central Europe Foundation) indított pert a kétnyelvű településjelzők kihelyezésének érdekében. Tavaly alapfokon pozitív ítélet született ebben az ügyben. A városháza azonban fellebbezett, azt a kifogást fogalmazta meg, hogy a németalföldi civil szervezet nem illetékes az ügyben. Újabb per indult, ezúttal a Szőcs Sándor ügyvéd által bejegyzett kolozsvári egyesület kérte ugyanazt, mint a hollandiai alapítvány, most viszont elutasító ítélet született alapfokon.
Hogy lehet ez?  Bárhogy is történhetett, Emil Boc-nak – egyelőre legalábbis – nem kell vállalnia a kétnyelvű tábla kihelyezésének ódiumát. Polgármesterünk a közelgő kampányban igencsak kényelmetlen helyzetbe került volna emiatt – legalábbis azok előtt, akik elvitatják a kétnyelvű kolozsvári helységnévtábla legitimitását. Mindezért hálával a román igazságszolgáltatás rövidlátásának, és még rövidebb emlékezetének tartozik, amely két, gyakorlatilag ugyanazt a követelést megfogalmazó ügyben egymással ellentétes ítéletet hozott.
KISS OLIVÉR. Szabadság (Kolozsvár)

Került pénz a Gyógyszerészeti Múzeum megvásárlására
Támogatja a regionális sürgősségi kórház építését a kormány
Több létesítményt meglátogatott tegnapi kolozsvári tartózkodása alatt Dacian Cioloş kormányfő, aki délben a Donát negyedi Izotóp és Molekuláris Technológia Kutatási Fejlesztési Intézetében állt a sajtó rendelkezésére – a bejelentett időpontnál közel egy órával később.
A miniszterelnök kifejtette: az országban három regionális sürgősségi kórház építését finanszírozzák, közülük az egyik Kolozsvár mellett lesz. Erre a célra összesen 150 millió euró uniós pénzalap áll a kormány rendelkezésére. Ugyanakkor jó hír a kolozsváriaknak, hogy Emil Boc polgármester bejelentette: van pénz a Gyógyszerészeti Múzeum megvásárlására. Közben Vlad Alexandrescu művelődésügyi miniszter Facebook-oldalán közölte: az ingatlan megvásárlásához szükséges pénzt a helyi önkormányzat biztosítja, de azt a tárcának alárendelt Kolozs Megyei Művelődésügyi Igazgatóság venné meg, élve a törvény által biztosított elővásárlási joggal. Szabadság (Kolozsvár)

Lecke a turistaszámokkal büszkélkedő Boc-nak
Többnyelvűség és turizmuskampány vonzana látogatókat
Szükség lenne többnyelvű feliratokra és a látnivalók megfelelő népszerűsítésére a kolozsvári vakációs turizmus fellendítése érdekében – ezt javasolják Emil Boc polgármesternek a hozzászólók a közösségi hálón közzétett bejegyzése alatt, amelyben az elöljáró azzal büszkélkedik, hogy 2015-ben ötödével nőtt a turisták száma Kolozsváron. Végre jó hírt közölt a polgármester, és ebben látszólag a számok is őt igazolják, a dolog mégsem pont úgy sült el, hiszen a hozzászólók több hiányosságra is rámutattak.
Vagyis egészen pontosan 21,66 százalékkal nőtt a turisták száma Kolozsváron a tavaly – írja a Kolozs Megyei Statisztikai Hivatal adataira hivatkozva Emil Boc. Mint jegyzi, 2012–2015-ben Kolozsvárra több mint egymillió turista érkezett, aki közel kétmillió vendégéjszakát töltött el a kincses város vendéglátóipari egységei által közölt adatok szerint. Ehhez még hozzáadódnak azok a turisták és vendégéjszakák, akik más szálláslehetőségeket választanak, így nem szerepelhetnek ebben a statisztikában. És akárhogyan nézzük, ezek nagy része minden bizonnyal magyarországi vendég, akiket egyrészt a kolozsvári rokonság, barátok szállásolnak el, vagy a különféle, elsősorban nem hotelszolgáltatásokat kínáló, gyakran magyar érdekeltségű intézmények. Tavaly a Kolozsvári Magyar Napok mellett, amely immár évek óta jelentős turistaforgalmat generál, sok vendéget vonzott az Untold fesztivál is, akik közül tömegesen szálltak meg magánlakásokban – így ők sem szerepelnek a statisztikákban.
K. E. Szabadság (Kolozsvár)

„Az ünnep mutatja, hol tartunk most!”
Az összefogás szükségességét hangsúlyozták a szónokok kedden Marosvásárhelyen, Kolozsváron és a Nyergestetőn is a szabadságharc kitörésének 168. évfordulóján. A kincses városban a rendőrök megakadályozták, hogy néhányan Erdély zászlajával vonuljanak.
Több marosvásárhelyi helyszínen tartottak megemlékezést kedden, a szabadságharc kitörésének 168. évfordulóján. Elsőként a Petőfi-szobornál gyűltek össze a helyi és környékbeli magyarok az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) és az Erdélyi Magyar Néppárt (EMNP) hívására, ahol Cseh Gábor, az EMNT megyei elnöke újabb küzdelemre buzdította az erdélyi magyar közösséget.
„Ismét harcolnunk kell, erdélyi magyarok! De most nem fegyverrel, hanem hittel, kitartással, hiszen most is zajlik jogaink faragása, a csendes asszimiláció" – fogalmazott Cseh Gábor. Orbán Viktor magyar miniszterelnök üzenetének ismertetése után a néppárt megyei alelnöke, Portik Vilmos a magyar–magyar összefogás szükségességét emelte ki, és felkérte Marosvásárhely polgármesterjelöltjét, Soós Zoltánt, hogy szóljon az emlékezőkhöz.
„Több mint három évvel ezelőtt, a Vásárhelyi Forgatag köré gyűlt fiatalokkal közösen kezdtük a küzdelmet. Nem az volt a lényeg, hogy legyen egyéni hasznunk belőle, hanem hogy a közösségnek visszaadjuk a hitet. Mi június 5-e után is megteszszük majd, amit kell, hiszen a közösség a lényeg, a politika valami másról szól, mi nem azt tesszük" – hangsúlyozta a jelölt, akinek a meghívására az ünneplő, mintegy kétezres tömeg a székely vértanúk emlékoszlopánál gyűlt össze délután 16 órakor.
Az RMDSZ megemlékezése idén rendhagyó módon kezdődött: népviseletbe öltözött, Kossuth-nótákat énekelő fiatalok serege vonult be a Postarétre, ahol a mintegy kétezerötszáz-háromezer egybegyűlt fogadta őket. A történelmi magyar egyházak részéről felszólaló Nagy László unitárius lelkész arra biztatta az ifjakat, hogy merjenek gyermeket vállalni, különben kiürül az iskola, a templom, a családi ház, és nem lesz kinek március 15-éről beszélni. A lelkész rávilágított egy másik szomorú valóságra is, miszerint „Marosvásárhelyen nem vagyunk éppen annyian, hogy öt-hat helyen is ünnepeljünk".
Soós Zoltán felszólalásában arra mutatott rá, hogy az erdélyi magyar közösség számára 1990 óta ez az ünnep nagy pontossággal mutatja, hogy hol tartunk: mekkora utat tettünk meg szabadságunk és biztonságunk megteremtésében.
„Fizikai fenyegetés nem ér bennünket, közösségünk mégsem érezheti magát teljes biztonságban – mutatott rá a polgármesterjelölt, aki szerint egy közösség nem lehet teljes biztonságban ott, ahol nem tartják be a törvényeket, ahol a szólásszabadságot korlátozzák, és ezt még az államelnök sem érti. „Nem lehetünk biztonságban ott, ahol el lehet venni a román forradalom hősének kitüntetését. Ahol ingerült, már-már hisztérikus reakciókat vált ki néhány ezer magyar békés felvonulása. Nem vagyunk biztonságban ott, ahol polgármestereink, közösségünk vezetői ellen mondvacsinált ürügyekkel emelnek vádat, nyilvánvalóan azzal a céllal, hogy ne teljesíthessék hivatásukat" – fogalmazott Soós Zoltán.
A továbbiakban Soós Zoltán kitért a politikai erők összefogására, hangsúlyozván, hogy azt a polgárok összefogása kell hogy kövesse. A jelölt a város másik felét alkotó románságnak is üzent, igazi multikulturalitást ígérve. „Nem gondolom, hogy a közlekedésnek, a szemétszállításnak, a munkahelyteremtésnek etnikai dimenziója volna. De azt igen, hogy megválasztásom után Marosvásárhelyen ismét béke lesz, meg szabadság és egyetértés. Mert 1848 márciusa számomra nem pusztán dicső hagyomány, de ihletforrás is egyben" – zárta gondolatait az esemény főszónoka.
Nyergestető: példát kell venni!
„Március 15. azt üzeni, hogy a magyarság összefogott. A Nyergestető pedig azt üzeni, hogy az erdélyi magyarság vezetői ne azon fáradozzanak, hogy megosszák az erdélyi magyarságot, hanem összefogásra buzdítsák. Álljanak ki azokért is, akiket a hatalom meghurcolt magyarságukért" – jelentette ki Bodó Dávid, Csíkkozmás polgármestere kedden a Nyergestetőn, ahol dacolva a viharos széllel több százan vettek részt a március 15-ei ünnepségen.
Borboly Csaba Hargita megyei tanácselnök rámutatott: a magyar nemzet most sem kívánt mást, mint amit akkor megfogalmaztak a 12 pontban: legyen béke, szabadság és egyetértés. „Olyan időket élünk, amikor bátran vonhatunk párhuzamot a császári önkény és a mai elnyomóink által bevetett módszerek és eszközök között" – mutatott rá Biró Zsolt, a Magyar Polgári Párt elnöke.
Korodi Attila RMDSZ-es képviselő kifejtette: 1848. március idusán azért sikerült korszakalkotót véghezvinni, mert az emberekben volt merészség, összefogtak és mindenki egyért küzdött. „Ebben kell példát venni róluk. Nekem is, a kollégáimnak is, önöknek is" – hangsúlyozta. Orbán Viktor magyar miniszterelnök üzenetét Zsigmond Barna Pál csíkszeredai főkonzul tolmácsolta, majd az egybegyűltek együtt mondták el a Miatyánkot és elhelyezték a megemlékezés koszorúit.
Kitiltották az Erdély-zászlót Kolozsváron
Kolozsváron a hagyományokhoz híven idén is a kolozsvári Protestáns Teológiai Intézet előtt gyülekezett az ünneplő magyar közösség, majd a Szent Mihály-templomban megtartott ökumenikus istentisztelet után az egykori Biasini Szálló előtt megkoszorúzták a Petőfi-emléktáblát. Az ünnepség rendben zajlott, a túlbuzgó rendőrök csak azt akadályozták meg, hogy néhányan Erdély zászlajával vonuljanak.
Igazoltatták Fancsali Ernőt, az Erdélyi Magyar Néppárt kolozsvári elnökét, a transzszilvanista mozgalom képviselőjét és Soós Sándort, a párt Kolozs megyei elnökét. Soós a Krónikának elmondta: először a szervezőkkel üzentek a rendőrök, hogy idén nem szabad Erdély-zászlóval vonulni, majd a helyszínen is intézkedtek. A büntetőtörvénykönyv 369. cikkelyére hivatkoztak, amely tiltja a gyűlöletkeltő, uszító jelképek használatát, és kifejtették, a zászló uszító, mert az Erdély-címer nem tartalmaz utalást a román népre.
A Biasini Szálló előtt csupán Emil Boc polgármester beszéde közben kiabálta be valaki a tömegből: „hazudik", miközben Cluj-Kolozsvár-Klausenburg feliratú zászlót lengetett, utalva a megakadályozott többnyelvű helységnévtáblák ügyére.
A polgármester beszédében egyébként azt ígérte: javasolni fogja Molnár Levente színművész díszpolgárrá avatását, a Saul fia című filmben nyújtott alakításáért.
Csoma Botond, az RMDSZ Kolozs megyei elnöke emlékeztetett: az utóbbi időben felerősödtek a magyarellenes kezdeményezések Romániában. Horváth Anna alpolgármester a megosztottság veszélyére hívta fel a figyelmet, míg Fancsali Ernő, az Erdélyi Magyar Néppárt kolozsvári elnöke arról beszélt, hogy csak feddhetetlen erkölcsű vezetőkkel tud változást elérni az erdélyi magyarság.
Gáspár Botond, Szucher Ervin, Kiss Előd-Gergely, Molnár Rajmond. Krónika (Kolozsvár)

Kiállni, képviselni, harcolni?
Kiállni, képviselni, harcolni, e három parancs vezérli az RMDSZ munkáját a következő időszakban – ismételte meg a legutóbbi SZKT-ülésen elhangzott kampányszlogent Kelemen Hunor március 15-én Szatmárnémetiben. Hogy mennyire gondolják komolyan mindezt, arról az elmúlt két hétben történtek elég sok mindent elárultak.
Tőkés László állami kitüntetésének megvonása után még nagyjából helyénvaló volt az RMDSZ vezetőinek reakciója, közleményben, közösségi portálokon tiltakoztak az államfő döntése ellen, az első felindulást követően azonban megfogyatkozott a lendület, s arra például már nem futotta, hogy a szolidaritás megnyilvánulásaként minden magyar kitüntetett önként adja vissza az elismerést. A kiállás, képviselet, harc igencsak sajátos értelmezéséről árulkodik az is, ahogyan az RMDSZ a székely szabadság napjához viszonyult: lapítva, sunyítva, távol maradva, esetleg csak odasomfordálva. Pedig a marosvásárhelyi megmozdulás résztvevői nem valamiféle különös, komoly politikai szervezet számára vállalhatatlan eszmékért vonultak utcára, hanem ugyanazokért a célokért, amelyek az RMDSZ programjában is szerepelnek, és amelyekről törvénytervezetek is készültek: a jogegyenlőség biztosításáért, a kettős mérce megszüntetéséért, Székelyföld autonómiájáért, a magyarellenes intézkedések leállításáért. Mindez a jelek szerint nem fontos az RMDSZ-nek. Csak tudnánk, hogy akkor pontosan miért is akarnak kiállni, képviselni, harcolni?
És ugyanennyire lágy volt a szövetség reakciója aznap is, amikor Kelemen Hunor éppen e hármas parancsról szónokolt Szatmárnémetiben. Kapitánya, Kovács Péter például nyilvánosan megdorgálta azt az illetőt, aki a kolozsvári ünnepi megemlékezésen Emil Boc polgármester beszédét bekiabálással „zavarta meg” (értsd: fejtette ki nemtetszését a multikulturalitásról nyilvánvaló hazugságokat soroló politikussal szemben). Arra az elszólásra pedig egyetlen RMDSZ-es vezető sem reagált, ami pedig mindennél élesebben rávilágít, miért is nem érezhetjük mi otthon magunkat ebben az országban, miért kell nekünk frusztráltan harcolnunk akkor is, amikor más örülne, ünnepelne. Emil Boc ugyanis azt találta mondani, büszke az Oscar-díjas Saul fiában szereplő Molnár Levente teljesítményére, akit díszpolgári címmel tüntetnek ki, „még akkor is, ha magyar etnikumú”. Ezt mondja Kolozsvár polgármestere a magyar nemzeti ünnepen a magyarok előtt, és senki le nem reagálja, senki egy szót nem szól, hogy miért fájó, sértő, dühítő ez számunkra. De ugyanúgy nem számíthattunk az RMDSZ-re egy másik kolozsvári ügyben sem: nyitott elméjű transzilvanista románok – Sabin Gherman és a hozzá hasonlóan gondolkodó társai nagyobb felháborodással tették szóvá, mint az RMDSZ, hogy a hatóságok nem engedték a felvonulást Erdély történelmi zászlajával.
Kiállni, képviselni, harcolni? 
Farcádi Botond. Háromszék (Sepsiszentgyörgy)

Régiós viták újratöltve
A román szakértői kormány vezetője, Dacian Cioloş idén januárban Temesváron nyilatkozott arról, hogy kormánya napirendre tűzné a régiósítást, de sietett leszögezni, hogy erről „politikai” döntés kell. Összeállításunkban a román régiós viták eddigi 150 évét mutatjuk be. Az írásból kiderül: Romániában soha nem működött igazi önkormányzati rendszer.
Nagyon is gyakorlati okok miatt mindig támogattam a régiósítási terveket. A kormány újraindíthatja a vitákat – és ha igény lesz rá, valószínűleg meg is teszi –, de meg kell értenünk, hogy bizonyos döntéseket a politikumnak kell meghoznia. Egy szakértői kormány nem vállalhatja ezeket magára. A nép által megválasztott politikusoknak kell dönteniük: a pragmatikus, gyakorlati részein túl a regionalizáció elsősorban politikai döntés. Túlságosan fontos ahhoz, hogy csak rövidtávú politikai célok elérésére használja valaki – szögezte le Dacian Cioloş temesvári sajtóértekezletén.
Február végén a kormányfővisszatért a régiósításra. Elmondta, újra kellene gondolni a helyi adók és illetékek rendszerét – példaként a tulajdonadót hozta fel –, és beszélt a jelenlegi megyék alacsony hatékonyságáról. Megoldási lehetőségként felvetette nyolc régió létrehozásának a lehetőségét és a megyei tanácsok felszámolását. A jelenlegi területi-közigazgatási rendszernek a miniszterelnök szerint három nagy baja van: különösen faluhelyen, de regionális szinten is erős a fragmentáció; emiatt súlyos hiányosságokkal küzdenek a fejlesztési programok. A helyi közigazgatási egységek pénzhiányban szenvednek, soknak nincs jövedelme, így csak a leosztásokra, a transzferjövedelemre támaszkodhatnak. A kormányfőtörvénnyel szüntetné meg azokat a közigazgatási entitásokat, amelyekhez kevesebb, mint 3–5 ezer lakos tartozik. Mint fogalmaz, ezek az egységek szegények, működési költségeik nagyok és alacsony szintű szolgáltatásokat nyújtanak.
„A megyei tanácsok rendszerint csak területi feladataikra és érdekeikre összpontosítanak: túl kicsik ahhoz, hogy ösztönözni tudják a gazdasági fejlődést. A regionális fejlesztési tanácsok sem képesek teljesíteni azokat a feladatokat, amire létrehozták őket, az erőforrásokat és a munkát sok elszigetelt projektre fecséreljük el, amelyek hatása csekély. Ez történik az úthálózattal, a víz- és a csatornarendszerekkel, de néha az iskolákkal is” – összegezte a bajok főforrásait a miniszterelnök. Cioloş szerint, ha minden marad a régiben, 2020 után még nagyobb lesz az ország leszakadása, mert a kétezerhúszas évek elejétől az európai uniós pénzeket versenyben lehet majd elnyerni, ehhez pedig felkészült és kompetens, valamint versenyképes helyi adminisztráció kell.
Egy kis történelem
A romániai régiósítási tervek idén matuzsálemi korba lépnek, ugyanis 154 éve zajlik a vita arról, hogy kemény, központosított vagy a decentralizációra épülő, a történelmi tájegységeknek megfelelő, erős államigazgatás felel-e meg Romániának. E tárgyban rengeteg írás, cikk, tanulmány íródott több nyelven is, de mivel közülük sok politikai „meghajtó motorral” született, érdekesebb elolvasni Bajtalan Hunornak az Erdélyi Társadalom című társadalomtudományi szakfolyóiratban megjelent rövid összefoglaló tanulmányát, amelyik érzelemmentesen leltározza fel a történteket (www.erdelyitarsadalom.ro).
A fejedelmi vérből származó Barbu Catargiu – felmenői közt volt Constantin Brâncoveanu és Barbu Vãcãrescu – Párizsban tanult többek közt jogot, filozófiát és gazdaságtant, amikor szokatlan feladattal találta szembe magát: egyeztetni kellene a frissiben létrejött állam – Románia két különböző összetevőjének, Moldvának és Havasalföldnek a – területi-közigazgatási rendszerét. A jeles román szakember felszámolta volna Moldva vidékekre (þinut) épülő rendszerét, hogy kiterjessze a havasalföldi megyerendszert. Elképzelése szerint széles jogkörökkel felruházott, négy történelmi tájegységre épülő régiót kellett volna létrehozni. Javaslata a politikai-hatalmi elit kemény ellenállásába ütközött, hiszen úgy vélték, hogy bizonyos régiók gyors megerősödése veszélybe sodorhatja a fiatal román állam integritását. Barbu Catargiu részletesen kidolgozott javaslata ellenére az 1864. április 2-án elfogadott törvény a havasalföldi megyerendszert terjesztette ki Románia akkori területére. Ez Trianon után is érvényben maradt 1925. június 14-ig, de bizonyos előírásai a mai romániai közigazgatást is meghatározzák. Barbu Catargiut pár hónapos kormányfői munka után agyonlőtték.
Az első világháborút követő területszerzés komoly kihívások elé állította az új Romániát, hiszen Besszarábiával, Bukovinával és Erdéllyel nemcsak területeket kapott, hanem egy módosított vidékrendszert (þinuturi), osztrák körzeti (bezirk) rendszert és a magyar vármegyerendszert.
Ismét győzött az erős régióktól való félelem: 1925-ben vezették be az adminisztratív egyesítési törvényt: Romániának 71 megyéje és 429 járása lett. A tarthatatlan helyzet miatt 1929-re ismét fellángolt a központosítás-régiósítás vita. A liberálisok erősen központosított, centralizált államot akartak, a konzervatívok viszont régiókra tagolták volna az országot. A vitából a Maniu-vezette konzervatív Nemzeti Parasztpárt került ki győztesen: az 1929. augusztus 3-án megszavazott új közigazgatási törvénnyel a történelmi régiók mentén hét minisztériumi igazgatóságot hoztak létre, de működésüket a bukaresti hatalomnak rendelték alá. A felemás megoldás nem volt jobb az addigi megyerendszernél: 1938-ben eltörölték a megyék jogi személyiségét és tíz új tartományt jelöltek ki anélkül, hogy figyelembe vették volna a történelmi tájegységeket.
A kommunizmus hozta el a gyökeres átalakulást: az 1950-ben elfogadott úgynevezett „rajonálási” területrendezési törvény felszámolta az évszázados román megyerendszert és szovjet mintára 28 tartományt hozott létre, ezek 200 járásba (rajonba) tagolódtak. 1952-ben 18-ra csökkentették a tartományok számát, 1956-ban 16-ra, de mindez semmit sem változtatott a központi hatalom és a helyi közösségek viszonyán, a Maros–Magyar Autonóm Tartományban sem lehetett önrendelkezés.
1965-ös hatalomra kerülésével Nicolae Ceauşescu hadat üzent az addigi közigazgatási rendszernek: az 1968-ra kidolgozott új területi-közigazgatási reform keretében 39 megye született. Ezt a megyerendszert toldották meg 1981-ben még két megyével.
1989 utáni esélyek
E rövid történelmi visszapillantóból is jól látszik, hogy másfél évszázad alatt Romániában mindig a centralizáció hívei győztek, valós önkormányzati modell nem alakulhatott ki. Veress Emőd, a Romániai Magyar Jogtudományi Közlönyben megjelent írásában feleleveníti, hogy a prefektus intézményének romániai bevezetése az 1800-ban létrehozott francia napóleoni mintára alapozott, de az 1989-es rendszerváltás után merítettek a két világháború közötti romániai modellből és hagyományokból is. A rendszer lényege, hogy a prefektus a kormány képviselője, ő vezeti a minisztériumok és a többi központi szerv területi-közigazgatási egységekbe decentralizált közszolgálatait. A prefektus a közigazgatási bíróságon támadhatja meg a megyei és a helyi tanácsok vagy polgármesterek döntéseit, amennyiben ezeket törvényellenesnek véli. A megtámadott aktus jog szerint felfüggesztettnek tekintendő.
A román alkotmány 122. szakasza tisztán kimondja, miért nem működhet az önkormányzati rendszer: „Romániában az önkormányzatok államigazgatási felügyeletét a prefektus végzi.”
Az átöröklött megyerendszerről és a prefektusi túlkapásokról már a kilencvenes évek elején kiderült, hogy nem beszélhetünk a szó nyugati értelmében vett önkormányzatokról. Ez újra elindította a regionalizációs vitát, amelyet most már az uniós csatlakozás is motivált. Az EU-hoz való közeledés felvetette a statisztikai célú területi egységek (röviden: NUTS) nómenklatúráját, amely nyugat-európai mintára lehetővé teszi az összehangolt regionális statisztikák elkészítését. A NUTS-osztályozás a tagállamok gazdasági területét osztja fel. A regionális statisztikák összehasonlíthatósága megköveteli, hogy a földrajzi régiók a népesség tekintetében összehasonlítható méretűek legyenek. Egy-egy közigazgatási egység NUTS-szintbe történő besorolását a népesség-küszöbértékek alapján határozzák meg: a NUTS1 szint 3–7 milliós, a NUTS2 800 ezer–3 milliós, a NUTS3 150–800 ezres lakost feltételez.
Lesepert magyar elképzelések
1989 után elsőként az Adrian Năstase által vezetett kormány hozakodott elő a regionalizálással, de 2011-ig jegelték a tervet, amikor Traian Bãsescu és az Emil Boc vezette kormány ismét elővette. Megvalósítására – a parlamenti többség birtokában – az igazi esélyes a Szociálliberális Unió (USL) volt, de a körülötte kialakult viták miatt a kezdeményezés 2013 végén elhalt.
Michel Barnier uniós biztos 2002-es romániai látogatásán fogalmazódott meg az az európai uniós elvárás, hogy Romániát európai mintára kellene fejlesztési régiókra felosztani. A román és magyar értelmiségiekből álló Provincia-csoport által közzétett memorandum – amelyben a romániai politikai régiók nyilvános megvitatását javasolták – váratlanul heves ellenreakciót váltott ki a román politika és sajtó képviselőiben, az Adrian Năstase-vezette román kormány a régiósítást levette napirendről.
Az RMDSZ 2007 októberében mutatta be a fejlesztési régiók új felosztására vonatkozó javaslatát. Tervezetében Székelyföld hagyományos történelmi régióként külön egységet alkot az ország többi gazdasági régiója mellett. A szövetség által elkészített hatástanulmány 16 fejlesztési régiót ajánlott, azonban a román politikai elit érdemben nem foglalkozott vele.
Az Erdélyi Magyar Néppárt régióterve szerint Erdélynek 6 régiója lenne: a Bihar, Szatmár és Szilágy megye területeiből álló Partiumi régió, Kolozsvár központtal az észak-erdélyi régió, Marosvásárhely központtal a Székelyföld régió és Nagyszeben központtal a Szászföldet magába foglaló dél-erdélyi régió. Temesvár lenne a Bánsági régió fővárosa, amely Arad megyét is igazgatná, Brassó pedig a Barcaság régióközpontjaként van feltüntetve.
Liviu Dragnea kormányfőhelyettes 2013 februárjában jelentette be, hogy a kabinet év végéig szándékszik létrehozni az új régiókat. A bukaresti rádiónak így fogalmazott: „nem biztos, hogy nyolc régió lesz, csak az, hogy székely régió biztosan nem lesz”.
2013 novemberében a Ponta-kabinet felelősségvállalással elfogadta a decentralizációs törvényt, 2014 januárjában az alkotmánybíróság egészében alkotmányellenesnek minősítette. A törvényt megtámadó Demokrata Liberális Párt (PDL) egyik kifogása az volt, hogy a jogszabály megkérdőjelezi a román állam egységes jellegét.
Úgy tűnik, a kör ismét bezárult.
Willman Walter. Erdélyi Napló (Kolozsvár)

Találkozna Bockal a polgármesternek bekiabáló Tunyogi
Többek között a többnyelvű helységnévtáblák ügyéről tárgyalna Emil Boc kolozsvári polgármesterrel a Musai-Muszáj mozgalom, valamint az elöljárót március 15-i beszéde közben megzavaró Tunyogi Béla.
A kolozsvári polgármesteri hivatalban március 23-án iktatták azt a kérvényt, amelyben a szervezet tagjai találkozót kezdeményeznek a kincses város polgármesterénél.
Csütörtöki közleményében a Musai-Muszáj mozgalom emlékeztet: Emil Boc március 15-én a Biasini szállónál elmondott ünnepi beszédében a többnyelvű helységnévtáblákat számonkérő tiltakozó bekiabálására reagálva kijelentette, bárhol és bármikor hajlandó megbeszélést folytatni a kérdésről, nem utasítja vissza a párbeszédet.
A szervezet arra is felhívja a figyelmet, hogy állításával ellentétben Boc nem mindig volt a párbeszéd híve, tavaly február 26-án például nem jelent meg a kolozsvári helységnévtábla-ügy kapcsán szervezett közvitán, holott külön meghívót kapott a szervezőktől.
A Musai-Muszáj mozgalom azonban megragadta a kínálkozó lehetőséget, és a szervezet nevében Polacsek Péter, Maria Georgeta Felvinți és Bethlendi András találkozót kért a város vezetőjétől.
A találkozó során a mozgalom képviselői a kolozsvári többnyelvű helységnévtáblák ügyéről, a kolozsvári multikulturalizmusról, interkulturalizmusról és a többnyelvűség jelenlegi helyzetéről szeretnének egyeztetni az elöljáróval.
A muszájosokkal tartana ugyanakkor Tunyogi Béla kolozsvári lakos is, aki március 15-én a polgármester beszéde közben a kincses város román, német és magyar nevével ellátott zászlót lobogtatva azt kiabálta: „Szégyelld magad, Emil Boc!".
A kolozsvári Turul Íjász Egyesület és a Szilaj Lovastanya vezetőjét egyébként 2010. december 1-jén amiatt kísérték be a városi rendőrkapitányságra, mert piros-fehér-zöld színű céltáblahuzattal igyekezett íjászedzést tartani az Apáczai Csere János Elméleti Líceumba. Több órás kihallgatás után Tunyogi szabadon távozhatott a rendőrségről, ő azonban beperelte a hatóságot, alapfokon pedig meg is nyerte a pert, és a bíróság 5000 lejes erkölcsi kártérítést ítélt meg számára. Krónika (Kolozsvár)

A Musai-Muszáj találkozna Boc-kal
Emil Boc polgármester március 15-i ünnepi beszédében, a többnyelvű helységnévtáblákat számonkérő, protestáló személyre reagálva kijelentette, hogy bárhol és bármikor hajlandó megbeszélni a problémát („putem să avem un dialog oriunde şi oricând, şi nu îl voi refuza niciodată”).
Annak ellenére, hogy ez nem mindig volt így – ugyanis az elöljáró tavaly februárban nem jelent meg a táblaügy kapcsán szervezett közvitán, amelyre külön meghívót kapott a szervezőktől –, a lehetőséget megragadva Tunyogi Béla kolozsvári lakos, illetve a Musai-Muszáj mozgalom nevében Polacsek Péter, Felvinţi Maria Georgeta és Bethlendi András találkozót kért a város vezetőjétől. A találkozó során a mozgalom képviselői a kolozsvári többnyelvű helységnévtáblák ügyéről, a kolozsvári multikulturalizmusról, interkulturalizmusról és a többnyelvűség jelenlegi helyzetéről szeretnének az elöljáróval egyeztetni. Szabadság (Kolozsvár)

Körgyűrű Gyalutól Dezmérig, a Bükkön át
Országos jelentőségűvé vált Kolozsvár metropolisz-övezetében a körgyűrű kialakítása – jelentette be tegnap Emil Boc polgármester az európai parlament szállítási és turisztikai bizottságának képviselőivel a városháza üvegtermében tartott munkamegbeszélés alkalmával. Boc a tanácskozáson elmondta, a kormány kiemelt fontosságú projektként kezeli a Gyalut Dezmérrel összekötő, a városi forgalom zsúfoltságának csökkentését célzó út kiépítését.
A tervezett négysávos körgyűrű az autópálya gyalui csomópontjából indulna, majd párhuzamosan futna a DN1 E60-as jelzésű országúttal a Cora áruház közeléig. Onnan felüljáró vezetne a Monostor negyedi végállomáshoz (képünk), majd a Bükkön keresztül haladva érne a Tordai úthoz, ahonnan a Békás (Bună Ziua) negyedet megkerülve, a Selgros háta mögött elhaladva az Apahida–Bányabükk körgyűrű dezméri csomópontjánál érne véget.
Szabadság (Kolozsvár)

Klausenburgon keresztül vezet az út Kolozsvárhoz?
Bochoz egyelőre nem jutott el a Musai-Muszáj kérése
Szemmel láthatóan irritálja Emil Boc polgármestert, amikor felmerül a Kolozsvári Városi Tanács által évekkel ezelőtt elfogadott határozat életbe léptetése, azaz a háromnyelvű (román, magyar és német) helységnévtáblák kihelyezésének a kérdésköre.
Nem volt ez másként a napokban sem, amikor a Német Kulturális Központ új igazgatójának hivatalos, ünnepélyes beiktatását követő kötetlen beszélgetésen a Szabadság riportere – a kontextusra való tekintettel is – felvetette számára az ügyet. Érdekes módon Rudolf Gräf, a Román–Német Kulturális Egyesület elnöke ugyancsak efelől érdeklődött, utóbbinak a városvezető félrevezető, csúsztató választ adott az egyetemi professzor számára. Lapunk a Német Kulturális Központ frissen kinevezett igazgatójától is megkérdezte, hogyan érezné magát, ha a város bejáratainál a település német nyelvét is látná? Bocnál ugyanakkor afelől érdeklődtünk, mikor találkozik a Musai-Muszáj képviselőivel.
Tizennégy éve levegőben a háromnyelvű helységnévtábla kérdése.
KISS OLIVÉR
Szabadság (Kolozsvár)

Óvatos kétnyelvűségügyben Boc legfőbb kihívója
Kolozsvár lakosságának véleményétől tenné függővé Octavian Buzoianu független polgármesterjelölt a kétnyelvű helységnévtáblákkal kapcsolatos álláspontját.
Mindezt csütörtöki sajtótájékoztatóján válaszolta a Krónika kérdésére a kincses város elöljárói székére függetlenként, ugyanakkor több párt támogatásával pályázó üzletember. Buzoianu közölte: „kényszerítő intézkedések" nem vezetnek eredményre ebben a kérdésben, polgármesterként a megyeszékhely lakosságára bízná a döntést a kétnyelvű helységnévtáblák ügyében.
Az üzletember mindemellett fontosnak tartotta hangsúlyozni, hogy jelenlg Budapesten élő magyar gyerekekkel nevelkedett a kincses városban, ugyanakkor szerinte ki kellene aknázni a kolozsvári, erdélyi multikulturalizmusban rejlő lehetőségeket. Ezt a történelmi együttélésen alapuló multikulturalizmust szerinte nem szabad összetéveszteni a nyugat-európai országokban tetten érhető multikulturalizmussal.
Mint ismeretes, Kolozsvár rendszerváltás utáni polgármesterei – Gheorghe Funartól kezdve Sorin Apostun keresztül Emil Bocig – folyamatosan elzárkóztak attól, hogy magyar nyelven is feltüntessék a település nevét a város bejáratainál.
Az ingatlan- és szállodaiparban, valamint a mezőgazdaságban érdekelt 61 éves Octavian Buzoianu a polgármesteri posztot négyéves kormányfői „kitérővel" 2004 óta betöltő Emil Boc legjelentősebb kihívójának számít. Miután két héttel ezelőtt bejelentette indulását, öt alakulat – köztük a Szociáldemokrata Párt (PSD) és a Parasztpárt – sorakozott fel mögé, visszaléptetve saját jelöltjét.
A becslések szerint 7-8 millió eurós vagyonnal rendelkező üzletembernek a következő negyven évre szóló „helyi kormányzási" programja azt célozza, hogy Kolozsvár a régió stabilitási és fejlesztési központjává váljék. Máris sokat vitatott, Az egymillió ember Kolozsvárja kampányszlogene kapcsán elmondta: nem azt állítja, hogy hamarosan ennyi lakosa lesz, hanem hogy ennyien fognak megfordulni a városban, amire szerinte nincs felkészülve az önkormányzat.
Rostás Szabolcs
Krónika (Kolozsvár)

Multikulturalizmus Kolozsváron: Boc nem tárgyal a kétnyelvű helységnévtáblákról
Nem fogadta a többnyelvűségért küzdő Muszáj-Musai akciócsoport tagjait Emil Boc, Kolozsvár polgármesterével a többnyelvű helységnévtáblákról, a multi- és interkulturalizmusról valamint a többnyelvűség jelenlegi helyzetéről tárgyaltak volna az aktivisták.
A polgármesterrel való találkozót azon incidenst követően kérte a Muszáj-Musai, hogy Emil Boc március 15-i ünnepi beszédét bekiabálás zavarta meg: egy kolozsvári polgár a többnyelvű helységnévtáblákat kérte számon a polgármestertől. Boc a protestáló személynek a Biasini szálló előtt összegyűlt tömeg füle hallatára azt mondta, hogy bárhol és bármikor hajlandó az egyeztetésre, soha nem fogja visszautasítani.
A találkozót kezdeményező kérvényt március 23-án iktatták a kolozsvári városházán, a törvény által megszabott 30 napos határidőn belül azonban nem érkezett válasz a megkeresésre.
A Muszáj-Musai csoport közleményében azt írja: Emil Boc nem tartotta be az ünneplő tömeg és a sajtó előtt tett ígéretét, hogy mindig nyitott lesz a párbeszédre a többnyelvűségről.
„Nem először szembesülünk a polgármester szalonmultikulti hozzáállásával: félrevezető volt az is, amikor azt nyilatkozta, hogy nincs törvényes lehetőség a kétnyelvű helységnévtáblák kihelyezésére, miközben erről máig kormányhatározat van érvényben. Emil Boc-nak hála Kolozsvár lett a képmutatás fővárosa!” – írja a többnyelvűségért küzdő akciócsoport.
maszol.ro

Válaszra sem méltatta a magyar civilek kérvényét Emil Boc
Nem tartotta be a kolozsvári magyar közösségnek tett ígéretét Emil Boc kolozsvári polgármester: az elöljáró a törvény által előírt harmincnapos határidő lejárta után sem válaszolt a magyar civilek tárgyalást kezdeményező kérvényére – számol be a kronika.ro a Muszáj–Musai civil aktivista csoport közleményére hivatkozva.
Emil Boc a március 15-i ünnepségen jelentette ki, hogy kész tárgyalni, miután ünnepi beszédét bekiabálás zavarta meg: egy kolozsvári polgár a többnyelvű helységnévtáblákat kérte számon a polgármestertől. Az újabb mandátumra pályázó elöljáró a protestáló személynek a Biasini szálló előtt összegyűlt tömeg füle hallatára azt mondta, hogy bárhol és bármikor hajlandó az egyeztetésre, soha nem fogja visszautasítani azt.
Az ígéret hallatán a Muszáj–Musai Mozgalom aktivistái találkozót kértek a városvezetőtől, amelyen a többnyelvű helységnévtáblákról, a multi- és interkulturalizmusról és a többnyelvűség jelenlegi helyzetéről tárgyaltak volna az elöljáróval. Az erre vonatkozó kérvényt március 23-án iktatták a kolozsvári városházán, azonban a közigazgatási törvény által előírt harmincnapos határidő lejárta után sem kaptak rá választ.
„Emil Boc nem tartotta be az ünneplő tömeg és a sajtó előtt tett ígéretét, hogy mindig nyitott lesz a párbeszédre a többnyelvűségről” – jelentette ki közleményében a Muszáj–Musai, arra is felhívva a figyelmet, hogy a polgármester a hatályos törvényeknek sem tett eleget, hiszen nem válaszolt beadványukra. „Nem először szembesülünk a polgármester szalonmultikulti hozzáállásával: félrevezető volt az is, amikor azt nyilatkozta, hogy nincs törvényes lehetőség a kétnyelvű helységnévtáblák kihelyezésére, miközben erről máig kormányhatározat van érvényben. Emil Bocnak hála Kolozsvár lett a képmutatás fővárosa!” – áll a civil aktivista csoport közleményében.
Mint ismeretes, a civilek több alkalommal is kérték a polgármestert, hogy egyeztessen velük a többnyelvű helységnévtáblákról, miután a bíróság alapfokon kimondta, hogy a város bejáratainál el lehet helyezni a többek között magyar feliratot is tartalmazó táblákat. Bár az elöljáró különböző rendezvényeken rendszeresen hangsúlyozni szokta Kolozsvár multikulturális jellegét, sikeresen megfellebbezte a magyar közösségnek kedvező bírósági ítéletet. Az ügyben azóta egy harmadik döntés is született, amely szintén nem kedvezett a többnyelvűségért küzdőknek – írja a kronika.ro.
Erdély.ma

Polgármester-választás Kolozsváron: átnéznek a magyar szavazókon a román jelöltek
Kolozsvár magyarsága szempontjából sok újdonságot nem ígérnek a helyhatsági választások, a jelöltek esélyeit tekintve a következő négy évben is a 2012-től újra a városvezetői székben ülő, a liberálisok jelöltjeként induló Emil Boc marad a polgármester. Nem zárható ki azonban a meglepetés sem, a nagyobb pártok ugyanis egyetlen közös jelöltet támogatnak: Octavian Buzoianu üzletembert, az egykori Ursus sörgyár vezetőjét. A magyar szavazatokra Horváth Anna (RMDSZ) és Fancsali Ernő (EMNT) hajt.
A kolozsvári választási irodánál 13-an iktatták polgármesteri jelölésüket, hármukat azonban kizárták a versenyből – közöttük a hamisított egyetemi diplomája miatt politikai téren csúfosan leszerepelt, a Nemzeti Liberális Pártból (PNL) is kiebrudalt Mihai Seplecan korábbi megyei tanácselnök. A szavazatokért így tíz jelölt kampányol: a magyar lakosság szempontjából fontosabb kérdéseket messze elkerülő politikusok és üzletemberek mellett két magyar jelölt is versenyez a magyar ajkú szavazók bizalmáért.
Emil Boc: a „szalonmultikulti” úttörője
A kolozsvári magyarságnak az alig pár napja indult választási kampányban még semmit nem ígérő Emil Boc nem fogadta Traian Băsescunak azt a tanácsát, hogy adja át a stafétát a volt államfő pártja jelöltjének. „A barátság megmarad, a jó tanács nem szükséges” – üzente Boc egykori felettesének. A városvezető azt állítja: a következő négy évben Kolozsváron jön majd létre a legtöbb munkahely, ezzel a város Bukarest legfőbb vetélytársává válhat.
Nem fejtette még ki, hogy ezt miként valósítja meg, de tény az, hogy Kolozsvár már több téren beelőzte a fővárost. Gazdasági lapok elemzése szerint a kincses város az életszínvonal tekintetében már kezd Bukarest mellé felzárkózni. Boc javára szól az is, hogy már fontos nemzetközi sporteseményeket is Kolozsváron szerveznek meg, ezek mellett pedig az országszerte híres Untold zenei-fesztiválnak is a kincses város biztosít helyet. Nem beszélve arról, hogy Kolozsvár tavaly Európa ifjúsági fővárosa volt, és egy lépésre van attól, hogy kulturális fővárosa is legyen.
Emil Bocot – akinek pártja 70 százalékos győzelmet jósol – 2004-ben választották először Kolozsvár polgármesterévé, miután a második fordulóban a Szociáldemokrata Ioan Rus ellenében a Gheorghe Funar volt városvezető szavazótáborát is maga mellé tudta állítani. 2008-ban újraválasztották, ám ugyanezen év decemberében már miniszterelnök lett. A polgármesteri széket 2012-ben foglalta el ismét.
Kérdéses, hogy az egyre inkább elmérgesedő többnyelvűség-vitákat követően mennyi szavazatra számíthat Emil Boc a magyar lakosságtól. A helyi román politikusok ugyanis most is attól tartanak, hogy jelentős mennyiségű szavazatot veszíthetnek, ha a magyar szavazók felé nyitnak. Így a városvezetés egyrészt ma is határozottan elutasítja a 2002-ben megszavazott többnyelvű helységnévtáblák kihelyezését, másrészt elzárkózik minden olyan kezdeményezéstől, ami a valós multikulturalitást felé mutatna. A többnyelvűségért küzdő Musai-Muszaj akciócsoport a „szalonmultikulti” jelzővel illette a polgármestert, miután a március 15-i nyilvánosan elhangzott ígérete után sem hajlandó a többnyelvűségről tárgyalni.
Az ellenzék reménye: Octavian Buzoianu
A jelöltségét mindössze március végén bejelentő Octavian Buzoianu pár nap alatt maga mögé tudta sorakoztatni a PNL-vel szemben álló román pártok egy részét, megszerezve így a Szociáldemokrata Párt (PSD), a Liberálisok és Demokraták Szövetsége (ALDE), illetve kisebb pártok (PNŢCD és PND) támogatását.
Buzoianu ismert kolozsvári üzletember. Neve az egykori Ursus sörgyárhoz kötődik, ez azonban a kampányban csak hátrányára válik, mivel ellenfelei azt róják fel neki, hogy Bukarestbe költöztette a jó nevű vállalatot.
Független jelöltként való színre lépése átrajzolta a helyi erőviszonyokat: a PSD ekkor megvonta támogatását addigi jelöltjétől, sajtóértesülések szerint egyebek között azért, mert Aurelia Cristea képviselő a szavazók egy része számára népszerűtlen dohányzásellenes törvény kezdeményezőjeként vált ismerté, a szervezet pedig attól tartott, hogy így jelentős voksmennyiségtől eshet el. Ugyanígy tett a PNŢCD is, aki saját jelöltje visszavonása után jelentette be Buzoianu támogatását.
Buzoianu kampánya a „Kolozsvár, egymillió ember városa” szlogennel indult, a független jelölt az IT-szektor, illetve a vállalkozásokat támogató szolgáltatások fejlesztésével és az egyetemekkel való együttműködéssel képzeli el a város következő négy évét.
Horváth Anna leküzdené a bizalmatlanságot
Az önkormányzatnak ugyanúgy kell szolgálnia a kolozsvári magyarokat, mint a román embereket – véli az 1973-ban született Horváth Anna. Az RMDSZ-en belül nem volt vita arról, hogy 2000-től a kincses városban élő csíkszeredai születésű kolozsvári alpolgármester legyen-e a szövetség polgármesterjelöltje. Horváth Anna szerint az elmúlt négy évben sok minden megoldódott a városban, az eredmény nem rossz, de akár jobb is lehetne.
„Egyre több fiatal, egyre több befektetés van. Az elmúlt évek munkájának köszönhetően nemcsak azt mondhatjuk el, hogy jó Kolozsváron élni, hanem, hogy ma jobb kolozsvári magyarnak lenni. Jobb, de van még rajta, amit javítani” – sorolta az RMDSZ kampányindítóján az alpolgármester, aki a kétnyelvű táblák helyzetének orvoslásán túl kiemelt feladatának tekinti a romén és magyar közösség közötti bizalmatlanság leküzdését.
Horváth Anna úgy véli, június 5-én eldől Kolozsváron és egész Erdélyben, hogy a magyar ügyeknek mennyire lesz erős, megkerülhetetlen képviselete: hogy amikor a kétnyelvű tábláról, a magyar nyelv használatáról, a magyar kultúra, oktatás, önkormányzati befektetések támogatásáról kell tárgyalni a román többséggel, mekkora közösségi támogatást látnak az RMDSZ mögött. „Én azért fogok dolgozni, hogy Kolozsvár a kreatív, vállalkozó és életszerető magyar fiatalok városa legyen, ahol jól érzik magukat és biztonságban tudják jövőjüket. Én azt szeretném, hogy a kincses város az új, nyertes generáció fellegvára legyen” – hangsúlyozta Horváth Anna.
Fancsali: „nem vagyok tenyésztett politikus”
Fancsali Ernőt indítja a kolozsvári magyarok szavazatiért az Erdélyi Magyar Néppárt. Az EMNP helyi elnökének jelölése azt követően került napirendre, hogy az RMDSZ és az EMNT nem tudott kiegyezni a helyhatósági választásokon való együttműködésen, ugyanakkor Gergely Balázs, az EMNP volt országos alelnöke a történelmi magyar egyházak javaslatára az RMDSZ tanácsosi lista második helyére került. Fancsali magát rendszeren kívüli politikusnak tartja, mivel nem vett részt az elmúlt 25 év politikai csatározásaiban, s állítása szerint így kompromisszumok nélkül, hitelesen képviselheti a közösség ügyeit. „Nem vagyok tenyésztett politikus, akit hosszú évek során neveltek ki a pártérdek szolgálatára. Eddig többnyire civil aktivistaként végeztem munkámat, s akkor szerzett tapasztalatomat polgármester-jelöltként, majd tanácsosként is kamatoztatni szeretném” – mondta korábban a jelölt, aki egyben az EMNP kolozsvári szervezetének a vezetője.
Sajtóhadjárattal kampányol Liviu Alexa
„Kolozsvárért” (Pentru Cluj) párttal indult volna a választásokon, terve azonban csődbe ment az aláírások körüli rendellenességek miatt elutasított pártbejegyzésen. Az újságíróként is ismert Liviu Alexa így a Liberális Mozgalom Pártba beiratkozva nyújtotta be jelölését. Saját tulajdonában levő ismert helyi hírportálján hevesen támadja politikai ellenfeleit.
A város magyar ajkú lakosságát is megpróbálta magához csábítani azzal, hogy a helyi magyar közösség igényeire kínál megoldásokat, agresszív és populista stílusa azonban nem segített a népszerűségének növelésében. A helyi sajtó szerint azonban pártjának összehozhat egy helyet a helyi önkormányzatban.
Băsescu kegyeltje: Adrian Gurzău
A Népi Mozgalom (PMP) jelöltje Traian Băsescu támogatásával indul a megméretkezésen. Habár hosszú évek óta aktívan politizál, a román sajtó ingerküszöbét is csak a szokatlan választási pannókkal tudta elérni, amely fejjel lefele ábrázolja a jelöltet. Szlogenje megközelítőleg így fordítható: „Nem estem a fejem tetejére, csak másképp látom a világot”. Adrian Gurzău a Demokrata Párt színeiben nyert először képviselői mandátumot 2000-ben, 2005 és 2008 között helyi tanácsosként tevékenykedett, majd ismét visszaülhetett a képviselőház padjaiba.
Futottak még
A jelöltek között van még Mircea Giurgiu. A volt szakszervezeti vezető a Nagy-Románia Pártban (PSD) kezdte politikai karrierét, majd a képviselőházban a demokraták és szociáldemokraták padsorait is kipróbálva most a Mircea Geoană nevével fémjelzett PSRO színeiben indul a polgármesteri tisztségért.
A 31 éves ügyvédnő, Irina-Maria Pop, a Monica Macovei volt igazságügyi miniszter megalapította M10-színeiben, Bruno Roschnafsky egykori kosárlabdázó a PPU színeiben pályázza meg a polgármesteri széket. Versenyben van ugyanakkor David Ilie gyerekorvos is, aki függetlenként nyerné el a polgármesteri tisztséget.
maszol.ro

A mozgósítás a prioritás Kolozs megyében
VÁLASZTÁS – A mozgósításon múlik, hogy a Kolozs megyei magyarság érdekképviselete meg tudja-e őrizni a június 5-ei helyhatósági választások után a négy évvel ezelőtt megszerzett pozícióit az önkormányzatokban.
Ezt nevezte a kampány legfontosabb célkitűzésének Horváth Anna, az RMDSZ kolozsvári polgármesterjelöltje is, aki legutóbbi sajtótájékoztatóján arra hívta fel a figyelmet, hogy négy évvel ezelőtt a 48 ezres kolozsvári magyarság alig egyharmada szavazott, ez a 27 tagú városi tanácsban négy RMDSZ-es tanácsosi mandátumra volt elegendő.
A kincses városi tanácsosjelölt-listát vezető Horváth Anna abban bízik, hogy az egyházak által javasolt Gergely Balázs, a rendkívül népszerű Kolozsvári Magyar Napok főszervezője is segít majd a legutóbbi választásokon otthon maradt 30 ezer kolozsvári magyar megszólításában. A lista harmadik helyén a már komoly tanácsosi tapasztalattal rendelkező Csoma Botond, az RMDSZ megyei elnöke szerepel, és befutóhelyet kapott még Rácz Levente is, Oláh Emese bejutásához viszont a négy évvel ezelőttinél jobb eredményre van szüksége a szövetségnek.
Miután a koalíciós törekvések kudarcba fulladtak, az Erdélyi Magyar Néppárt (EMNP) önálló tanácsosjelölt-listával próbálja átlépni a bejutáshoz szükséges ötszázalékos választási küszöböt és Fancsali Ernő személyében saját polgármesterjelöltet is állított. Az IRES közvélemény-kutató intézet felmérése szerint egyébként a Nemzeti Liberális Pártot (PNL) képviselő Emil Bocnak nem kell kiköltöznie a városháza polgármesteri irodájából: a jelenlegi polgármester első helyen áll a népszerűségi listán 42 százalékkal, őt a függetlenként megméretkező Octavian Buzoianu követi 17 százalékkal, míg Horváth Anna alig 4 százalékon áll.
Az RMDSZ négy évvel ezelőtt öt megyei tanácsosi mandátumot szerzett – Vákár István, Németh András, Okos-Rigó Dénes, Lőrinczi Zoltán László és Ferencz István tagja a 34 fős testületnek –, ezen az eredményen Vákár István szerint megfelelő mozgósítás mellett javítani tudna a szövetség. Vákár egyébként az RMDSZ megyei tanácselnökjelöltje és listavezetője, a befutó helyen pedig Deák Ferenc, Balla Ferenc, Lőrinczi Zoltán László és Enyedi Tamás szerepel. A szövetség ugyanakkor megállapodást kötött a Magyar Polgár Párt (MPP) Kolozs megyei szervezetével, így a billegőnek számító hatodik helyen Keizer Róbert, az alakulat megyei elnöke indul.
Az EMNP megyei tanácsosjelölt-listáját Soós Sándor, a szervezet megyei elnöke vezeti, a második helyen pedig Mihály Ágnes szerepel. A néppárt egyébként azt tűzte ki célul, hogy megduplázza a négy évvel ezelőtti eredményét. Az alakulat egyébként Kolozsváron és további húsz községben indít önkormányzati jelöltlistát, ezen kívül nyolc polgármesterjelöltet is indítanak.
Az RMDSZ 45 településen próbál beleszólni az önkormányzati munkába és 14 településen jelentkezett be a polgármester-választásra. 2012-ben a szövetség nyolc településen állított polgármestert Kolozs megyében. „A helyhatósági választások legfontosabb célkitűzése, hogy minden magyarlakta településen jelen legyünk az önkormányzatokban" – nyilatkozta korábban Csoma Botond, a Kolozs megyei RMDSZ elnöke.
Tordán jelenleg két RMDSZ-es tanácsos képviseli a helyi magyarságot, közülük Csép Leylla – a városi szervezet elnöke – újrázhat, a második befutóhelyen pedig Bogádnffy Gábor Norbert szerepel, míg Józsa István Lajos abban bízhat, hogy ezúttal nagyobb lesz a magyarok szavazókedve. Aranyosgyéresen is a két tanácsosi mandátum megőrzése a szövetség első számú célja, a feladatra Szabó Robert István és Vitus János vállalkozna. Désen Kovrig Annamária Magdolna és Varga Lóránd Gyula próbál újrázni a helyi tanácsban, egy jobb eredmény mellett Madar Tímea is mandátumhoz juthat.
Bánffyhunyadon is két képviselője van a magyar közösségnek a tanácsban: az RMDSZ-es Vasas István és Csüdöm Ferenc, aki még az MPP-t képviselve „futott be", de idén már a néppárt színeiben indul újra a tanácsosi tisztségért. Az RMDSZ viszont most Buzás Fekete Máriát és Döngölő Csabát indítja az első két helyen. Szamosújváron Kasza Tamás, Török Bálint és Feketelaki Tibor neve szerepel az RMDSZ-lista első három helyén.
Kiss Előd-Gergely
Krónika (Kolozsvár)

Mindenféléről egyenesen – Álljunk meg egy szóra Lövétei Lázár Lászlóval
Nemrég érkezett vissza New Yorkból, azon belül a szerinte még mindig őrült tempóban növekvő Manhattanből – ahol rokonlátogatóban volt – jelenlegi otthonába, Csíkszentdomokosra, szerda este pedig már kolozsvári közönségével találkozott Lövétei Lázár László költő, műfordító, a csíkszeredai Székelyföld folyóirat főszerkesztője.
Az Erdélyi Magyar Írók Ligája és a Bulgakov kávéház Álljunk meg egy szóra című beszélgetésen László Noémi kérdésére Lövétei azt is bevallotta, Csíkszentdomokost és az ottani nyugalmat sokkal jobban kedveli, mint az amerikai nagyváros nyüzsgését, ahol egyedül az vigasztalta, hogy „az amerikaiak sem csak vízen élnek”, így nem nagyon ért egyet Woody Allen gondolatával, miszerint „aki nem Manhattanben lakik, az bizonyos szempontból viccel”.
Lövétei Lázár László egyébként szokásához híven kertelés nélkül, olykor csípős humorral beszélt, nem zavarta a közönség. Megtudhattuk például, hogy a Székelyföld Olvasólámpa című rovata – amelyet négy szerkesztő jegyez, és amelynek legjobb írásai kötetként is megjelentek tavaly az Erdélyi Híradó gondozásában – tulajdonképpen Emil Bocnak köszönhetően jött létre, hiszen az ő miniszterelnöksége idején csökkentették az állami intézmények alkalmazottainak a fizetését 25 százalékkal, ők viszont, ami az alapfizetésből kiesett, honoráriumként toldották vissza.
Szó esett arról is, hogy Lövétei megpróbálkozott ugyan a gyermekversekkel Lázár-kert című kötetében, fordított is románból gyermekverseket, mégsem érzi úgy, hogy köze lenne ehhez a műfajhoz, így nem tervez újabb, gyermekeknek való kötetet. Felnőtteknek valót viszont igen, hiszen 2011-ben jelent meg legutolsó verseskötete, így lassan „illenék valamivel előállni”. A legutolsó, Zöld című kötete egyébként eclogákat tartalmaz, amelyekben a mai szleng egyes kifejezései és a régies szavak olyan természetességgel elegyednek, hogy az olvasónak fel sem tűnik ez a „keveredés”. A következő kötet egyébként nagy valószínűséggel Alkalmi címmel fog megjelenni, és az ilyen-olyan alkalmakra íródott verseit tartalmazza majd.
Pionírként nézni a Dinamo–Liverpoolt
A költőként ismert Lövétei egyébként három regényt is lefordított eddig románból: Mircea Cărtărescu Lulu című könyvét, Filip Florian és Matei Florian négykezes regényét, a Kölyök utcát, valamint Alexandru Vakulovski Hányinger utca című művét ültette át magyarra. Mint mondta, mindháromban megtalálta a „magának valót”, úgy érezte, mintha róla is szóltak volna.
A Kölyök utca bukaresti főhősei például ugyanúgy voltak pionírok és ugyanúgy szurkoltak a tévé előtt az 1984-es Dinamo–Liverpool meccs közben, mint a székelyföldi kortársaik, a Hányinger utca pedig [a kolozsvári egyetemi diákvárosba vezető, kanyargós, meredek Hegyvölgy (Piezişă) utca egyetemisták által használt „beceneve” – szerk. megj.] az ő kolozsvári egyetemi éveiről is szól.
Az is kiderült, hogy költő létére versek helyett miért inkább regényeket fordít: erre adnak pénzt. Persze az is előfordul, hogy még erre se. Érdekességképpen elmondta például, hogy a Cărtărescu-fordítás kiadására könnyedén kapott támogatást EU-s forrásból, a moldovai Alexandru Vakulovski művének magyarítását azonban a csak EU-s tagállamok irodalmi közeledését szorgalmazó EU-s szaktestület már nem támogatta. Lövétei „mérgében” elkezdett részleteket közölni a fordításból folyóiratokban, így végül a Communitas Alapítvány támogatásával tavaly megjelenhetett a Sétatér Egyesület kiadásában.
Ez már irodalomtörténet
László Noémi egy váratlan pillanatban elkezdte lobogtatni Lövétei orra előtt az Előretolt Helyőrség Ezredévkönyv című, a 20 esztendős Előretolt Helyőrség Szépirodalmi Páholy szerzőit összegyűjtő antológiát is, amelyben alapító tagként természetesen mindketten szerepelnek. Ez mindig érdekes pillanata egy EH-s szerző estjének, hiszen van is nemzedéktudat, meg nincs is, 20 év amúgy is túl hosszú, hogy egyetlen nemzedékről beszéljünk, az alapítók által megfogalmazott polgárpukkasztó tételekkel pedig ma már sok EH-s szerző nem nagyon tud azonosulni, de amint Lövétei is fogalmazott, ezt a 20 évet és az ezalatt megjelent megannyi könyvet nem lehet lesöpörni az asztalról, tetszik, nem tetszik, ez bizony már irodalomtörténet. Valami varázsa mégiscsak lehetett a Páholynak, ha végül is két évtizeden át szinte minden pályakezdő erdélyi magyar alkotó odakeveredett valahogy.
Szóba került természetesen az is, hogy az EH-alapító Orbán János Dénes „kapott a politikától 150 millió forintot”, amelyből a sokat vitatott Kárpát-medencei Tehetséggondozó Nonprofit Kft. jött létre, amely már toborozza a diákokat az Előretolt Helyőrség Íróakadémiára az egész Kárpát-medencéből. És az is, hogy OJD levédette az Előretolt Helyőrség márkanevet az új projekt érdekében. Amire csóválgatták ugyan a fejüket sokatmondóan egy ideig, de végül is abban egyeztek meg, hogy mégiscsak meg kell várni, mi lesz az egész kezdeményezésből, mielőtt bárki a másik torkának esne. És Lövétei mellesleg kikérte magának, amit az üggyel kapcsolatban Selyem Zsuzsa írt, miszerint „könnyű volt az Előretolt Helyőrségnek, hiszen ott volt a pénz”, holott az EH-nak is ugyanúgy pályázni kellett a pénzekért, mint bárki másnak.
Szóba került egészen mellékesen az is, hogy Kálmán C. György (magyarországi irodalomtörténész, aki nemrégiben, Király László és Farkas Árpád Babérkoszorú-díja kapcsán egy Facebook-bejegyzésben kérdezett rá, hogy mégis ki az a Király László és Farkas Árpád, nem kis felháborodást keltve – szerk. megj.) az eszébe vehetné, hogy a Körúton kívül is van magyar irodalom, és „ha nem volna olyan eke, olvashatna éppen mást is”. És az is, hogy Lövétei kedvence ugyan Arany, de azért mégiscsak Vörösmarty csinált magyar költői nyelvet – miként az oroszoknak Puskin –, így Petőfinek meg Aranynak már tulajdonképpen könnyű dolga volt. És az is kiderült, hogy bár Lövétei – aki akkor még nem volt Lövétei – már 16 évesen elküldött egy 25 versből álló paksamétát az Ifjúmunkásnak, később mégis mérnöki egyetemre jelentkezett, ami ellenben szerinte egyáltalán nem meglepő. És tényleg, mért is lenne az?
Varga László
Krónika (Kolozsvár)

Megőrizni Kolozsvár meghatározó szerepét
„Az emberek esztelenek, következetlenek és magukba fordulnak, mégis szeresd őket!
Ha jót teszel, megvádolnak, hogy önzés és hátsó gondolat vezérli cselekedeteidet, mégis tégy jót! Ha sikeres vagy, hamis barátokat és igazi ellenségeket szerzel, mégis érj célt! A jó, amit ma teszel, holnap már feledésbe megy, mégis tedd a jót! A becsületesség s őszinteség sebezhetővé tesz, mégis légy becsületes és nyílt! Amit évek alatt felépítesz, lerombolhatják egy nap alatt, mégis építs! Az embereknek szükségük van segítségedre, de ha segítesz, támadás érhet, mégis segíts! A legjobbat add a világnak, amid csak van, s ha verést kapsz cserébe, mégis a legjobbat add a világnak, amid csak van!” – ezekkel a szavakkal biztatta Gergely Balázs tanácsos jelöltet Kovács Sándor katolikus főesperes, a hétfő estére meghirdetett rendezvény házigazdája. A Kolozsvár – a fel nem adható város témájú közéleti fórum másik résztvevője Horváth Anna alpolgármester, az RMDSZ kolozsvári polgármesterjelöltje volt, a moderátor szerepét Benkő Levente újságíró vállalta.
Az „útravalót” megköszönve Gergely Balázs üdvözölte a jelen levő vendégeket, közöttük Kántor Lajost, a Kolozsvár Társaság elnökét, akitől a jelmondatot kölcsön vették. Gazdasági és kulturális szerepét, értékeit tekintve Kolozsvár, mint Civitas Primaria meghatározó szerepet töltött be Erdélyben az elmúlt évszázadokban, minden erejével azon lesz, hogy városunk megőrizze ezt a státuszt – mondta a Kincses Kolozsvár Egyesület elnöke, aki az erdélyi magyar egyházak felkérését elfogadva került az RMDSZ kolozsvári tanácsosi listájának második helyére. Gergely Balázs úgy fogalmazott: a városvezetés „lelkiismeretének”, vagy inkább élő „lelkiismeret-furdalásának” kell maradnunk továbbra is, figyelmeztetni a város vezetőit a felhalmozott értékekre, ezek védelmére.
Városszépítés „terevés korszerűen”
Szenkovics Dezső, a Gergely Balázs ötletére újraalakult Városszépítő Egylet egyik kezdeményezője elmondta: nem titkolt szándék, hogy ez az egyesület olyan kolozsvári civil mozgalommá nője ki magát, amely elődjéhez hasonlóan aktívan részt tud vállalni a városkép alakításában, a város élhetővé tételében. A kolozsvári városszépítők ma is az eredeti célokat szeretnék szolgálni – 21. századi eszközökkel. Az egyletet 1883-ban Haller Károly, a város későbbi polgármestere hozta létre és működtette azzal a céllal, hogy „más városok példájára Kolozsvár utcái, közterei és közelebbi környéke a közegészségügyi és a modern ízlés követelményeinek megfelelően terv- és korszerűen szépíttessék” – idézte Szenkovics az egylet egykori elnökét.
A meghívottak között volt Répás Zsuzsa, a Magyar Művészeti Akadémia nemzetközi és határon túli magyarokért felelős vezetője is, aki arról beszélt: Budapest jószándéka, segíteni akarása akkor ér igazán célt, ha vannak olyan programok, és e programokat működtető emberek, amelyek, akik mellé oda lehet állni, akiket érdemes támogatni. A Kolozsvári Magyar Napok minden vonatkozásban ilyen „ügynek” számít, a rendezvény, amelynek főszervezője Gergely Balázs, ma már messze túlmutat Kolozsváron. „Hiszek abban, hogy Kolozsvár meg tudja őrizni meghatározó szerepét, de ehhez olyan emberek szükségesek, akik ezt a hátukon viszik, akik felvállalják a magyar közösség problémáit”, fogalmazott Répás.
Horváth Anna alpolgármester arról a négy évvel ezelőtti döbbenetről, kudarcélményről beszélt, amikor a 2012-es önkormányzati választások után kiderült: a kolozsvári magyaroknak kétharmada távol maradt a szavazáskor, vagy esetleg román pártokra szavazott. Világos volt, hogy ezt nem lehet megismételni, hogy a következő négy év e közösség bizalmának viszszanyeréséről kell, hogy szóljon, mondta. Meg kellett próbálni azt a közösséget felrázni, amely így adott hangot elégedetlenségének, politikától való elfordulásának. Ehhez viszont meg kell győzni őket arról, hogy ez a munka róluk, értük szól. Horváth Anna megköszönte Gergely Balázsnak, hogy vállalta a jelölést, és azoknak, akik őt erre biztatták, vele az RMDSZes csapat súlya, értéke megsokszorozódott – mondta.
„Itt magyarnak lenni az igazi!”
Seszták Miklós, Magyarország nemzeti fejlesztési minisztere hosszan beszélt Kolozsvárhoz fűződő emlékeiről, amelyek még az 1970-es évekre nyúlnak viszsza.
A meghatározó élmények egyike a Kolozsvári Magyar Napok, amelynek véleménye szerint a legfőbb érdeme az, hogy sikerült e kisebbségben élő magyar közösség ezreit megmozgatni. Itt magyarnak lenni az igazi! – fogalmazott a miniszter.
A tárcavezető – többek között – Saint Exupéry-t idézte személyes hangvételű felszólalásában: „Uram, nem a csodákért, látomásokért fohászkodom, csak adj erőt a hétköznapokhoz!” A választásokra, a magyar szavazók részvételi hajlandóságára utalva elmondta: úgy tűnik, ma kisebb csodára várunk Kolozsváron abban reménykedve, hogy a 2012-es kudarc ne ismétlődjön meg. Mégis az igazi kihívás, az igazi munka a választások után kezdődik, mondta.
A beszélgetést Benkő Levente indította. Ezúttal is kikerülhetetlennek tűnt a kampány során többször elhangzott – és ugyanannyiszor megválaszolt – kérdés: hogyan került a „néppártos” Gergely Balázs az RMDSZ listájára?
A jelölt elmondta: az egyházfők felkérésének latolgatásakor az egyik döntő érv az volt, hogy az Erdélyi Magyar Néppárt, félszájjal ugyan, de beleegyezett ebbe. „Ha megkérdezik, hogy most melyik pártban vagyok, azt mondom, Kolozsvár pártján vagyok”, fogalmazott Gergely Balázs. Megjegyezte ugyanakkor: nem szeretne pártpolitikai aktorrá válni, amire vállalkozik, az a közképviselet.
Hogy politikusnak számít-e az önkormányzati képviselő vagy sem, erre Horváth Anna is próbálta megadni a választ. A román pártokkal szemben politikusként, a politika nyelvén kell értekezni, amelyek annyira vesznek figyelembe, amekkora támogatás, ahány szavazat áll mögötted. A saját közösségünkhöz azonban érdekképviseletként kell viszonyulni, tette hozzá.
Kolozsvár szellemisége „asszimilálja” a románokat
Ami pedig az elmúlt négy év mozgásterét, lehetőségeit illeti, Horváth Anna a négyéves mandátum kudarcának a többnyelvű helységnévtábla-ügyet nevezte, emlékeztetve arra, hogy Emil Boc polgármester megfellebbezte a kedvező bírósági döntést. Gergely Balázs szerint fontos tudatosítanunk: bár az igazságszolgáltatás, a politika eszközeivel úgy tűnik, hogy nem tudjuk elérni célunkat, a kétnyelvű tábla végül is mi vagyunk. Ahányan vagyunk, amennyire hangosan mondjuk, amenynyire és ahogyan használjuk anyanyelvünket. Meggyőződése, hogy okafogyottá kell tenni a hatóság ellenállását, meg kell győzni a kisebbségek iránt nyitottabb többségieket a kolozsvári magyarok követelésének legitimitásáról. Gergely Balázs úgy véli: a városvezetésnek is látnia kell, hogy a kolozsvári románság igenis változik, Kolozsvár szellemisége lassan (és jó értelemben) asszimilálja a harmadik generációs románokat, ezt a folyamatot kell serkenteni.
Újságírói kérdésre, miszerint az RMDSZ-t ért vádak az állami támogatások átláthatatlanságára vonatkozóan mennyire rontják a jelöltek esélyeit, Horváth Anna Kelemen Hunor RMDSZelnök néhány órával korábbi bejelentését idézte, miszerint a szövetség úgy döntött, hogy a választások után nyilvánosságra hozza honlapján
Sz. K.
Szabadság (Kolozsvár)

Alacsony részvétel, nagy fordulatok (Önkormányzati választások)
18 265 000 polgárt vártak tegnap az ország területén berendezett 18 ezer szavazókörzetbe, de ennél sokkal kevesebben mentek el, az országos átlag alig 48,43 százalék, jóval kevesebb a 2012-es 56 százaléknál. A legnagyobb arányban a déli megyék falvainak lakossága szavazott, a legkisebb érdeklődést Bukarestben mérték, ott a választók alig 33,3 százaléka tartotta érdemesnek a megjelenést.
A szavazókedv Giurgiu megyében volt a legmagasabb, ott a felnőtt lakosság 63,24 százaléka élt választási jogával. Ugyancsak 60 százalék fölötti részvételt jegyeztek Teleorman és Olt megyében, hátulról a második Temes megye 40,77 és Iaşi megye 42,33 százalékkal. A 45 ezer önkormányzati tisztségre 108 párt, kisebbségi szervezet és pártszövetség több mint negyedmillió jelöltet állított. A három magyar politikai szervezet – RMDSZ, EMNP, MPP – színeiben csaknem 12 ezer jelölt indult, de a magyarlakta vidékeken átlag alatti részvételt jegyeztek az urnáknál. Az idei választás újdonsága, hogy a szavazókörzetekben először beszkennelték a voksolásra jelentkezők személyazonossági iratát, majd az újonnan beüzemelt informatikai rendszer a személyi szám alapján helyben ellenőrizte, hogy jogosult-e az illető voksolni, a megfelelő szavazókörnél jelentkezett-e, és nem szavazott-e már másutt. Az új módszer a várakozások ellenére olajozottan működött, de szabálysértések és törvényszegések is akadtak bőven. Rendellenességek A választások első komolyabb rendellenességét Maros megyéből jelezték, ahol a prefektusi hivatal a törvényben előírtnál több mint ötvenezerrel kevesebb szavazócédulát rendelt. Az Agerpres hírügynökség szerint Lucian Goga prefektus „tévedése” annak tudható be, hogy a választói névjegyzékben csak 426 ezer név szerepel, míg a megyei választási bizottság 484 ezer voksolásra jogosult személyről tud. Szombaton állítólag további szavazólapokat nyomtattak, amelyeket azonban nem osztottak ki, fegyveresek őrizték őket. A három magyar párt által támogatott független magyar polgármesterjelölt, Soós Zoltán szerint fennáll a gyanú, hogy a hiányzó szavazólapokat csalásra akarják felhasználni, ennek ellensúlyozásaként minél magasabb részvételre buzdították a választókat. Az eset miatt a Nemzeti Liberális Párt (NLP) is a prefektus lemondását követelte. Szatmárnémetiben tömegesen készítettek ideiglenes lakcímeket a választás napján. Ezekkel – pótlistán – bárki szavazhatott, aki igazolta, hogy az adott szavazókörzethez tartozik. Az RMDSZ szatmári sajtóreferense szerint a lakosság-nyilvántartó hivatal vezetősége többszöri megkeresésükre sem közölte, hogy pontosan hány ideiglenes lakcím készült tegnap, de a helybeliek jelzései szerint délután is nagy sor volt a hivatalban. Ez azért különös, mert Marosvásárhelyen és Szatmárnémetiben is nagy eséllyel indultak a magyar jelöltek a román polgármesterek leváltására. Csíkszeredában Borboly Csaba megyeitanács-elnök és felesége pótlistán szavazott, mert nem szerepelt annak a szavazókörzetnek a listáján, ahol voksolni szokott. Székelyudvarhelyen estefelé kétszáz roma verődött össze a többnyire romák által lakott Budvár negyedben, de nem derült ki, hogy miért; a rendőrség közbelépésére szétoszlottak. Szentegyházán parajdi szavazólapok keveredtek a helyiek közé, Marosvásárhely egyik körzetében pedig Fehér megyei szavazólapokat találtak. A Iaşi megyei Mosna községben két szavazókörzetben is nulla volt a részvételi arány, a jegyzékben szereplő 3700 választópolgár egyike sem ment el szavazni. Mindannyian moldovaiak, és azonos a lakcímük is: a községi rendőrfőnök tulajdonában levő tömbházlakásba vannak bejelentve. Egy Buzău megyei község hét szavazókörzetében négy órára leállították a szavazást, Dolj, Olt, Teleorman, Giurgiu megyében több százan szavaztak pótlistán. Országszinten 494 kihágásra vagy törvényszegésre vonatkozó panaszt tettek le, ez nagyjából fele a négy évvel ezelőtti számnak, és a kivizsgálások során 40 százalékuk megalapozatlannak bizonyult – de 78 panasz nyomán 57 személy ellen bűnvádi kivizsgálást indítanak. 92 bírságot róttak ki választási szabálysértések miatt, összértékük 42 610 lej. Ki miért szavazott
Azokra szavaztam, akikben megbízom, de a humán erőforrások nagyobb regenerálódására számítottam – jelentette ki Dacian Cioloş kormányfő, aki feleségével együtt Zilahon szavazott a reggeli órákban. Klaus Iohannis államfő szokatlanul későn, 18.30-kor jelent meg a lakcíme szerinti választókörzetben, állítólag műszaki okok miatt nem tudott korábban menni. Kijövet azt nyilatkozta, hogy először választ Bukarestben, amely már saját városa is, ezért egy modern, európai fővárosra szavazott. Felesége, Carmen Iohannis már a déli órákban leadta szavazatát Nagyszebenben. A magyar emberek biztonságára szavaztam – jelentette ki tegnap Kelemen Hunor RMDSZ-elnök, aki szülőfalujában, Csíkkarcfalván szavazott tegnap „arra az erős érdekképviseletre, amely a tömbmagyarságban, a szórványban és a vegyes környezetben élő magyarok számára ugyanazt jelenti: biztonságot és a közösség szolgálatát”. Markó Béla volt RMDSZ-elnök is az erős önkormányzatokra szavazott, „és egyben arra, hogy Romániában folytatódjon a decentralizáció, vagyis annak a folyamata, hogy minden fontos döntés a helyi közösségek kezébe kerüljön”. Az RMDSZ ügyvezető elnöke, Kovács Péter a megújulásra voksolt: szerinte a fiataloknak is dönteniük kell jövőjüket illetően. Tőkés László európai parlamenti képviselő, az EMNT elnöke Nagyváradon szavazott, majd azt nyilatkozta: a rendszerváltozásnak része kell hogy legyen a választás szabadsága, és reméli, hogy szavazatával hozzájárul a rendszerváltozás folytatásához.
Biró Zsolt MPP-elnök Marossárpatakon élt a választás szabadságával, elsősorban a magyar érdekérvényesítés, illetve pártja megerősödésének reményében, hogy képviselni tudják az önkormányzatok szintjén azt a programot, amellyel a választók elé álltak. Éjféli mérleg
Az urnazáráskor nyilvánosságra hozott közvélemény-kutatások szerint Bukarestben a Szociáldemokrata Párt (SZDP) jelöltje, Gabriela Firea kényelmesen, a leadott szavazatok bő 42 százalékával megnyerte a küzdelmet, utána Dan Nicuşor, a Mentsük meg Bukarestet Szövetség (MBSZ) jelöltje közel 30 százalékot kapott, az NLP jelöltje, Cătălin Predoiu 12–13 százalékkal a harmadik lett. A hat kerületből ötöt szintén SZDP-s politikusok nyertek el, az első kerületben azonban – meglepetésre – a francia Clotilde Armand (MBSZ) győzött. Kolozsváron Emil Boc 69 százalékkal nyert, a második helyen – 12 százalékkal – az RMDSZ jelöltje, Horváth Anna végzett. A helyi RMDSZ-listára 15,4 százalék szavazott, három százalékkal több, mint négy évvel ezelőtt.
Több városban korrupciós eljárás alatt levő elöljárókat választottak vissza: a craiovai Lia Olguţa Vasilescu, a nagybányai Cătălin Cherecheş, a bukaresti Marian Vanghelie és a brassói Gheorghe Scripcaru is újrázik. Nagyszebennek újra szász polgármestere lesz: a Német Demokrata Fórum jelöltje, Astrid Cora Fodor lazán megelőzte kihívóit.
Csíkszeredában az RMDSZ-es Ráduly Róbertet újraválasztották, Székelyudvarhelyen az EMNT–MPP szövetség jelöltje, Gálfi Árpád rávert az RMDSZ-es Arros Orsolyára és a független (volt RMDSZ-es) Bunta Leventére, Szentegyházán is MPP-s polgármester lesz. Az RMDSZ-nek 54 polgármestere van indulásból (mert nem volt ellenjelöltjük), de Kovács Péter ügyvezető elnök kétszázra számít; éjfél előtt már százötven biztos befutó volt. A magyarság számára legszorosabb verseny Szatmárnémetiben, Marosvásárhelyen és Szászrégenben volt, utóbbit Nagy András 250 szavazattal elvesztette. A két nagyvárosból 1 órakor még nem volt eredmény.
Demeter J. Ildikó
Háromszék (Sepsiszentgyörgy)

Negyedik választási győzelmét szerezte meg Emil Boc
Előreláthatóan Horváth Anna a második a megmérettetésben
Újabb négy éves polgármesteri mandátumot szerzett Kolozsváron a jobbközép Nemzeti Liberális Párt jelöltje, Emil Boc a közvélemény-kutató intézetek által a 21 órakor történt urnazárás után közzétett mérések alapján.
A tizenkét éve városvezetői tisztséget betöltő Emil Bocnak az exit-pollok szerint a voksoknak közel 70 százalékát sikerült megszereznie a vasárnapi egyfordulós önkormányzati választásokon. Lapzártánkig érkező hozzávetlőleges adatok alapján az RMDSZ polgármesterjelöltje, Horváth Anna második helyen végzett mintegy 10 százalékos szavazataránnyal, őt követi a PSD által támogatott, függetlenként induló Octavian Buzoianu 8, 8 százalékkal. Az exit-pollok eredményei szerint Bukarestben a PSD jelöltje, Gabriela Firea szenátor nyerte meg a főpolgármester-választást. Az urnazárás után Kelemen Hunor RMDSZ-elnök megköszönve a választók bizalmát, kijelentette: szinte biztos, hogy 54 települést RMDSZ-es polgármester irányít majd.

Szabadság (Kolozsvár)