Az államfő ismét megbánta, hogy Calin Popescu-Tariceanut, a Nemzeti Liberális Párt (PNL) elnökét nevezte ki miniszterelnöknek. Traian Basescu elnök szerint az elhidegülés oka a közös célkitűzések hiányában keresendő. „Számomra nem kielégítő cél az európai integráció” – mondta Traian Basescu. Az elnök egyúttal megdicsérte a Tariceanu-kormány két miniszterét: Vasile Blaga belügyi tárcavezető mellett Gheorghe Flutur mezőgazdasági minisztert, akit korábban mélységesen elmarasztalt. Calin Popescu-Tariceanu miniszterelnök reagált erre: sajnálja, hogy nem tud felemelkedni az államfő „ivócimboráinak” szintjére. A miniszterelnök ezzel utalt arra, hogy másfél hete Traian Basescu hajnalba nyúló italozással ünnepelte a Steaua bejutását az UEFA-kupa elődöntőjébe, Gigi Becali, a labdarúgóklub elnöke társaságában. /Szőcs Levente: Basescu második „bánata”. = Új Magyar Szó (Bukarest), ápr. 18./

Közel ötezer embert kellett kiköltöztetni az ország 119 településéről a dunai áradások miatt – tájékoztatott április 18-án Vasile Blaga belügyminiszter. A tárcavezető a három helyen beszakadt bistreti gát megerősítési munkálatait ellenőrizte. Ha a gát teljesen átszakad, a térség hét Duna menti településéről mintegy tízezer embert kell kitelepíteniük a hatóságoknak. Egész héten át esőzések várhatók. /Gujdár Gabriella: Ötezer kitelepített, további árvízriadó. = Új Magyar Szó (Bukarest), ápr. 19./

Viszonylag javul az árvízhelyzet Romániában, a veszély még nem múlt el, különösen a Duna-deltában. A hatóságok újabb „irányított elárasztással” készülnek megelőzni az árvíz okozta nagyobb pusztítást. A helyzetről közösen számolt be Vasile Blaga belügy- és Sulfina Barbu környezetvédelmi miniszter. Blaga elmondta: jelen pillanatban az ország tizenkét megyéjét érinti az árvíz, 146 helységben vált súlyossá a helyzet, 797 lakóházat árasztott el a folyó, 217 épület leomlott, további 120 házat fenyeget az összeomlás. Eddig 5430 embert kellett kitelepíteni. Az evakuálást nehezíti, hogy az emberek egy része nem hajlandó engedelmeskedni a kiköltözésre vonatkozó felszólításnak. /ok helyen fenyeget a gátszakadás. Veszélyben az erdélyi folyók is. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 22./ / Valóságos ostromállapot alakult ki a Dunával határos romániai megyékben a gátak gyatra állapota és a belső folyóvizek egyidejű áradása miatt. A Duna Dolj megyei szakaszán a legkritikusabb a helyzet. A hatóságok elrendelték a legválságosabb bistreti térségben lévő falvak mintegy tízezer lakosának kitelepítését. /Ostromállapot a Dunával határos megyékben. = Népújság (Marosvásárhely), ápr. 22./

Eddig hét ember vesztette életét, öt személy pedig eltűnt a heves esőzések miatt keletkezett áradásokban – jelentette be Vasile Blaga belügyminiszter. Eddig 626 embert kellett kiköltöztetni otthonából. Hat halott és közel ezer ház víz alatt, ez a mérlege a Beszterce-Naszód megyei árvíznek. Az áradások tönkretették a villamoshálózatot, a telefonhálózat sem működött hosszú ideig, 11 falu teljesen elszigetelt. /Áradás: újabb halálos áldozatok. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 23./

A Székely Nemzeti Tanács vezetősége tiltakozó levelet küldött Vasile Blaga belügyminiszterhez, amelyben követelték a jogállamban megengedhetetlen magyarverés körülményeinek azonnali kivizsgálását, és az ellen tiltakoztak, hogy megbírságolták a Székely Nemzetgyűlés két szervezőjét. A levél szerint a nemzetgyűlést megelőző éjjel az egyik gyergyószentmiklósi szórakozóhelyen civil ruhás csendőrök magyar fiatalokra támadtak, négy fiún a törvényszéki orvos 5 napnál később gyógyuló sérüléseket állapított meg. Mivel a karhatalmiak a ditrói székely nemzetgyűlés előtt követték el tettüket, brutális fellépésükkel könnyen etnikai konfliktus kirobbanását idézhették volna elő – olvasható a belügyminiszternek címzett tiltakozásban. /Hazai krónika. = Nyugati Jelen (Arad), jún. 24./

A hét végén utoljára tettek katonai esküt a Belügyminisztérium fegyveres alakulataihoz, a csendőrséghez és a tűzoltósághoz bevonult sorkatonák. Jövőre az ország többi csendőrségi létesítményéhez hasonlóan a háromszéki laktanyában is megszűnik a sorkatonai szolgálat, és kizárólag szerződéses, profi csendőrök látják el a fegyvernemből származó feladatokat. Sepsiszentgyörgyön első ízben 2001-ben tettek esküt az akkor épült csendőrkaszárnyába bevonult sorkatonák. Vasile Blaga belügyminiszter kifejtette, a hivatásos állomány nem lesz költségesebb a jelenlegi rendszernél, mivel a profi katonák nem állandóan, hanem napi nyolc órát tartózkodnak a laktanyákban. /D. P.: Elvonulnak a sorkatonák. = Új Magyar Szó (Bukarest), júl. 10./

Egyre inkább valósnak tűnik az a gyanú, hogy a terrorizmussal vádolt Omar Hayssam állami szervek segítségével szökött meg Romániából. Ezt erősítette meg Vasile Blaga belügyminiszter. Július 24-én ülésezett a Legfelső Védelmi Tanács, amely a titkosszolgálati vezetők lemondása után keletkezett helyzetről tárgyalt. Ezt követően Traian Basescu államfő kijelentette, a biztonsági törvények elfogadása után nevezi ki a titkosszolgálatok vezetőit. /B. T.: Állami intézmények segítettek Haysamnak. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 25./

A Demokrata Párt azzal vádolja partnereit, hogy összeesküdtek az ellenzékkel. Vasile Blaga belügyminiszter, a Demokrata Párt (PD) főtitkára szerint a Nemzeti Liberális Párt (PNL) „förtelmes koalíciót” hozott létre az ellenzékkel a két legfontosabb titkosszolgálat vezetőségének lemondása kapcsán. A koalíciós partnerek visszautasították a demokrata vezető vádjait. Az RMDSZ is visszautasította a „förtelmes koalícióra” vonatkozó demokrata vádat. /Szőcs Levente: Nő a feszültség a kormánykoalícióban. = Új Magyar Szó (Bukarest), aug. 1./

Az Európai Unió huszonöt országából eddig huszonkét ország egyezett bele abba, hogy 2007. január 1-jétől a román állampolgárok a személyi igazolvány felmutatatásával lépjenek be az illető országba – közölte Vasile Blaga belügyminiszter Útlevélre csak Svédországba, Csehországba és Ciprusba utazáskor lesz szükség. A még érvényes útlevelekkel továbbra is lehet majd utazni az EU-ban. Nem utazhatnak viszont pusztán személyi igazolvánnyal azon román állampolgárok, akik régi típusú személyi igazolvánnyal rendelkeznek, amit sürgősen ki kellene cserélni. /Személyi igazolvánnyal az Unióba. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 30./

Vasile Blaga belügyminisztertől kért tájékoztatást a rendőrségen bántalmazott csíkszeredai diákok ügyében Kelemen Hunor RMDSZ-es parlamenti képviselő. Kelemen beadványában a bántalmazást, illetve azt nehezményezte, hogy az érintett kiskorúakat szülők és tanárok jelenléte nélkül hallgatta ki a rendőrség. /Röviden. = Krónika (Kolozsvár), dec. 4./

Leszerelt a Belügyminisztérium utolsó ötezer sorkatonája. A Bukarestben tartott ünnepségen, amelyen a csendőrséghez és a Sürgősségi Esetek Országos Felügyelőségéhez (IGSU) besorozott egyenruhások utoljára tisztelegtek feletteseik előtt, Vasile Blaga belügyminiszter is részt vett. A tárcavezető arra biztatta a fiatalokat, hogy válasszák hivatásként a katonai pályát, vagy vállaljanak önkéntesen feladatot helyi közösségük illetékes szolgálatánál. 2007-ben a csendőrség 1600 állást hirdet meg, míg az IGSU, az első negyedévben 12 400 hivatásos tűzoltót alkalmaz majd. Január elsejétől a kötelező sorkatonai szolgálat megszűnik. /Leszerelt a Belügyminisztérium utolsó ötezer sorkatonája is. = Új Magyar Szó (Bukarest), dec. 19./

December 20-án Bukarestben aláírták azt a Magyarország és Románia közötti kétoldalú megállapodást, amelynek értelmében január 1-től bevezetik az egymegállásos ellenőrzést a román-magyar határon. A dokumentumot Vasile Blaga román belügyminiszter és Terényi János, Magyarország bukaresti nagykövete látta el kézjegyével. A két ország határrendőrei közös helyiségben dolgoznak majd január 1-től, külön-külön saját államuk adatbázisait használva. /Egymegállásos határellenőrzés. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 22./

Pontosította-árnyalta a székelyföldi eseményekkel kapcsolatos álláspontját Traian Basescu államfő. Szerinte megtévesztő, hogy mind a sajtó, mind a Székely Nemzeti Tanács (SZNT) referendumról beszél, holott Székelyföldön – tudomása szerint – közvélemény-kutatás zajlik, amely – egyelőre – nem sért alkotmányt. A Realitatea hírtelevízió késő esti talk-showjába betelefonáló államfő azzal vádolta a műsorvezetőt, hogy félreértelmezi álláspontját az eseményekről. Basescu nyilatkozata, amelyet Sólyom László magyar köztársasági elnök társaságában tett, úgy kezdődött: a népszavazás sérti az ország alkotmányát, törvénytelen! Azzal folytatta: – Amennyiben a szervezők túllépnek a közvélemény-kutatás keretein, a román állam habozás nélkül érvényt fog szerezni az alkotmány előírásainak. A felelősség pedig azokat terheli, akik ilyen alkotmányellenes cselekedeteket kezdeményeznek. A média csak az első mondatot idézte értetlenségének adva hangot, hiszen az államfő kategorikus kijelentése ellent mondott belügyminisztere, Vasile Blaga nyilatkozatának, miszerint nincs szó népszavazásról, tehát törvény- és alkotmánysértésről sem. Az adásba bekapcsolódó Basescu – a két meghívott Nagy Zsolt tájékoztatási miniszter, és a magyarellenes hangulatkeltésben jártas Aurelian Pavelescu parasztpárti képviselő volt – azt hangsúlyozta: az állam csak akkor avatkozik be az ügybe, ha az akció szervezői erre hivatkozva alkotmányellenes cselekedetekre vetemednek. – A lakosság véleményét meg szabad kérdezni, de nem lehet területi autonómiát kikiáltani! – szögezte le. Vasile Blaga is szót kapott telefonon, a belügyminiszter megismételte korábban már hangoztatott álláspontját. – Nincs jogi alapja a székelyföldi „informális közvélemény-kutatás” betiltásának – jelentette ki válaszul a Nemzeti Liberális Pártnak (PNL) is, amelyik felszólította, hogy indítson hivatalból vizsgálatot. /Basescu pontosít „referendum”-ügyben. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 14./

Tíz óra alatt megváltozott a román politikai osztály véleménye a Székelyföldön zajló népszavazásról. Az RMDSZ is nagyot fordult, délben Kelemen Hunor még a Tőkés melletti aláírásgyűjtés és politikai kampány részének minősítette az SZNT szervezte belső népszavazást, este már minden tévének azt nyilatkozta, hogy a dolog törvényes, de értelmetlen. Az egyetlen a demokrata Vasile Blaga belügyminiszter volt, aki korábban is azt hangoztatta, miszerint az akció az alkotmányosság határát súrolja ugyan, de nem törvénytelen, és nincs ok fellépni szervezői ellen. Este már Basescu elnök is változtatott, beszólt a Realitatea TV-hez telefonon, hogy tisztázza nyilatkozata lényegét: törvényes fellépés csak akkor lehet, illetve lesz, ha a székelység és az SZNT, visszaélve a román állam hagyományos türelmével, politikai lépésekre használja a ,,közvélemény-kutatást”. /Hírsaláta. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), febr. 14./

Március 12-én Calin Popescu-Tariceanu miniszterelnök bejelentette: elhalasztják az európai parlamenti választásokat az év második felére. A sürgősségi kormányrendelet Vasile Blaga belügyminiszter és demokrata párti politikus nem ellenjegyezte. Az Igazságügyi Minisztérium arról tájékoztatta a kormányfőtitkárságot, hogy a rendelet nem felel meg a törvényes előírásoknak. A liberálisok által vezetett kormányfőtitkárság azonban a kormányfő és az Állandó Választási Hatóság elnökének aláírását viselő kormányrendeletet elküldte a Hivatalos Közlönyhöz, mert a választások időpontjának meghatározása kizárólag Tariceanu hatáskörébe tartozik. Előzőleg a kormányfő és az államfő összeszólalkozott Traian Basescunak a kormányülésen való részvételének ügyében. A kormányfő jelezte: nem ért egyet azzal, hogy Basescu elnököljön a kabinet ülésén, mondván, az országban nincs válsághelyzet, hogy indokolt lenne az államfői ülésvezetés. Basescu elnök mégis elment a Victoria-palotába. Basescu azt állítja: a meghirdetett időpontban jelent meg a Victoria-palotában, minden egyes miniszterrel beszélt, és kifejtette véleményét a választások eredeti időpontban, azaz május 13-án történő megtartása mellett, tehát részt vett a kormányülésen. Ezzel szemben Tariceanu leszögezte: az államfő jelenlétében csak konzultáció történt, a kormányülés Basescu távozása után kezdődött el. A kormány szóvivője bejelentette, hogy a választások érdekében eddig meghozott intézkedések továbbra is érvényben maradnak, és a pártok, illetve a független jelöltek által összegyűjtött támogató aláírások nem veszítik el érvényüket. Emil Boc PD-elnök a kormányülés után bejelentette, hogy egyik miniszterük sem ellenjegyzi a halasztást kimondó kormányrendeletet. Basescu elnök azzal vádolta meg a liberálisokat, hogy titkos szövetséget kötöttek a Szociáldemokrata Párttal (PSD). Markó Béla RMDSZ-elnök szerint a döntés az egész román politikai életet, de az erdélyi magyarságot is közvetlenül érinti. – Bizonyos értelemben igaza volt a miniszterelnöknek, amikor a választások elhalasztását javasolta, de ennek egyáltalán nem örültünk. Az RMDSZ ugyanis azt szerette volna, hogy erre minél előbb sor kerüljön. Több mint 120 000 aláírás gyűlt Tőkés László püspök, független EP-jelölt támogatására. Az aláírás-gyűjtés folytatódik, az íveket március 14-én juttatják el a Központi Választási Irodához. Kovács Péter, az RMDSZ kampányfőnök-helyettese közölte, az RMDSZ közel 318 ezer aláírást nyújt át a választási irodának. Toró T. Tibor abban reménykedett, hogy a 100 ezer aláírás összegyűjtésével, az erdélyi és magyarországi közéleti személyiségek Tőkés melletti kiállásával az RMDSZ újragondolja az EP-listáról hozott döntését. Gazda Zoltán, a Székely Nemzeti Tanács (SZNT) úgy vélekedett: a választások elhalasztása nem előnyös Tőkés László független jelölt számára. /Az év második felére halasztotta a kormány az EP-választásokat. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 13./

A romániaihoz hasonló kultúrkörből érkezők számára kellene megnyitni Románia munkapiacát, jelentette be Vasile Blaga belügyminiszter, hogy elkerülhessék a franciaországihoz hasonló eseményeket, ahol az elmúlt években a bevándorlók utcai harcokba keveredtek a hatóságokkal. Blaga beszámolt Bukarest szándékáról, hogy a Moldovai Köztársaságban vízumkiadási központot létesítsen. Nehezményezve, hogy mintegy 500 ezer moldovai állampolgár kérelmezte a román állampolgárságot, de jelenleg csak 10 ezer személynek tudták ezt megadni. /Vasile Blaga „megszűrné” a bevándorlókat. = Krónika (Kolozsvár), márc. 19./

December 3-án Emil Boc, a DP és Teodor Stolojan, az LDP elnöke hivatalosan bejelentette, hogy a két párt Demokrata Liberális Párt /PLD/ néven egyesül. A pártvezetők szerint a DA Szövetség politikai programját kívánják folytatni, a lépéssel az ország legerősebb jobbközép politikai ereje jön létre, amely az Európai Néppárt tagjaként liberális értékek mentén politizál. Jövő év januárjában a kongresszusok vitatják meg és szentesítik a fúziót. Addig is az új alakulat elnöke Emil Boc lesz, két első alelnöke pedig Teodor Stolojan és Vasile Blaga. /Új párt született. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), dec. 4./

Elsősorban tőzsdei tranzakciókkal gyarapította vagyonát Verestóy Attila, az RMDSZ szenátusi frakcióvezetője. Vasile Blaga volt belügyminiszterrel, az ellenzéki Demokrata-Liberális Párt (PDL) főtitkárával kötött ingatlanüzletet: 215 ezer euróért adott el Vasile Blagának egy lakást. Vasile Blaga Traian Basescu elnök egyik legfőbb támogatójának számít, míg Verestóyt az elnök nem egyszer a politikából kiűzendő oligarchák között vette számba. Az eladással áll összefüggésben a Verestóy Attila korábbi vagyonnyilatkozataiban szereplő titokzatos „Societatea Civila Aleea Modrogan” egyesület, melyet 2006 januárjában még a szenátor civil társadalom iránti elkötelezettsége jeleként értékeltek. A politikus 2005-ben közzétett vagyonnyilatkozatában folyamatban levő tranzakcióként tüntette fel a „Societatea Civila Aleea Modrogan 7” egyesület finanszírozását. Az egyesület neve nem jelenik meg a legfrissebb vagyonnyilatkozatban. Szerepel azonban három, 2007-ben épített luxusméretű bukaresti lakás, mely Verestóy és felesége közös tulajdona. Verestóy Attila tavaly 84,6 százalékosról 99,89 százalékosra növelte részesedését az Új Magyar Szó bukaresti napilapot és az Erdélyi Riport nagyváradi hetilapot megjelentető Scripta Kiadóban. /Gazda Árpád: Politikai ellenféllel üzletelt az RMDSZ-szenátor. = Krónika (Kolozsvár), jan. 21./

Június 15-én tartották a helyhatósági választás második fordulóját. Bukarestben a főpolgármesteri tisztséget Sorin Oprescu független jelölt nyerte el, legyőzve Vasile Blaga demokrata-liberális jelöltet. Az erdélyi megyékben ismét alacsony volt a szavazási kedv. Sepsiszentgyörgyön és Szatmárnémetiben az RMDSZ, Gyergyószentmiklóson az MPP jelöltje nyert. Kolozs megyében, Kisbácsban Deák Ferenc, Magyarkályánban Farkas Ferenc, Magyargorbón Kovács István vesztettek a román jelöltekkel szemben. Nyertek: Tamás Gebe András Tordaszentlászlón, Zeng János Tordaszentmihályon, Horváth Márton Mócson, Antal János Kőrösfőn, valamennyien RMDSZ-jelöltek, továbbá Kanyaró Pál Várfalván, aki függetlenként indult. /Szociáldemokrata győzelem Bukarestben és több regáti városban. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 16./

Markó Béla RMDSZ-elnök azzal magyarázza hiányzásait a szenátus üléseiről, hogy koordinálnia kellett a szövetség tevékenységét, illetve a mindkét házban folyó jogi tevékenységet, valamint az RMDSZ-es kormánytagok tevékenységét. Felmérést tettek közzé a szenátus ülésein való jelenlétről. Markó megemlítette, hogy a sok hiányzást összegyűjtők listáján előtte ott szerepel a többi pártelnök neve. A felmérés szerint a képviselőházban átlagban 34 százalékos a részvételi arány a szavazó plénumüléseken, a szenátusnál ez az arány 47 százalék. A hiányzások listáján az első Corneliu Vadim Tudor, az ülések csupán 1 százalékán volt jelen. Őt Vasile Blaga (PDL) követi, 2 százalékkal, majd a szintén PDL-s Dorel Onaca 3 százalékkal, Mircea Geoana (PSD) 4 százalékkal, Markó Béla RMDSZ-elnök és Sorin Oprescu független szenátor szintén 4 százalékkal. A magyar szenátorok közül Verestóy Attila (RMDSZ) az ülések 10 százalékánál volt jelen. /Markó a képviselőházra és a kormányra koncentrált. = Nyugati Jelen (Arad), júl. 16./

Kissé mintha minden fordított sorrendben történne Romániában a választások után. A jobboldal a baloldallal szövetkezik, a legkisebb, parlamentbe jutott szervezet – az RMDSZ – hirtelen a két nagy párt közti koalíciós tárgyalások egyik fő tárgyává válik, annak ellenére, hogy tulajdonképpen egyiknek sincs rá égető szüksége a többség kialakításához, aztán a két alakulat elosztja a minisztériumokat és minden más földi hatalmat, miközben a frissen kijelölt közgazdász kormányfő jóformán szóhoz sem jut, erre visszavonul, aztán új miniszterelnököt nevesít az államfő, lassan-lassan pedig a tárcavezetők neve is nyilvánosságra került. A miniszterek névsorát olvasva, mintha feltámadt volna hajdani Nemzeti Megmentési Front, amelyből származik a két kormányzó párt. Régi arcok kerültek ismét a tárcák élére – Ilie Sarbu mezőgazdasági, Ecaterina Andronescu oktatásügyi, Marian Sarbu munkaügyi, Radu Berceanu szállításügyi miniszter –, akik korábban sem bizonyítottak, de a hűséges pártkatonai szolgálatot tárcavezetői tisztséggel jutalmazták. Vannak olyan nevek is, melyek akár jó választásnak is bizonyulhatnak: Toader Paleologu lesz a művelődésügyi miniszter, Cristian Diaconescu pedig minden bizonnyal helytáll majd külügyérként, a belügyminisztériumtól megfosztott Vasile Blaga pedig a fejlesztési tárcát irányíthatja. A névsorból kiderül: a miniszterek kinevezésénél nem a hozzáértés, szakmai felkészültség volt a legfontosabb kritérium. Attól sem riadtak vissza, hogy új minisztériumokat hozzanak létre: Elena Udrea vezetésével például a turisztikai tárcát, de hasonló a helyzet a sport- és ifjúsági minisztérium esetében is, amelyet Monica Iacob Ridzi vezet majd. A leendő kabinetről a névsoron kívül sokat elárul, hogy nincs még végleges kormányprogram. /Farcádi Botond: Névsor van, program nincs. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), dec. 19./

A tizenkilenc éves román demokrácia alatt ilyen felháborodással, ellenszenvhullámmal még nem fogadtak román kormányt, mint most. Már a bal–jobb koalíció felháborított sok-sok embert. Mindkét párt legalább fele-fele arányban régi motorosokkal, egykori kormánytagokkal állt elő, Radu Berceanutól Adriean Videanun és Vasile Blagán vagy Gheorghe Pogeán át a szocdem Ecaterina Andronescuig, Ilie és Marian Sarbuig. Ráadásul egyik sem feddhetetlen, mindenik nevéhez kapcsolódik valamilyen kétes cselekedet, üzlet vagy nagy megalkuvás. A belügyminisztert, Gabriel Opreát egykor maga Basescu gyanúsította meg maffiakapcsolatokkal. /Simó Erzsébet: Bocra futottak. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), dec. 20./

A lap átvette magyar fordításban a bukaresti Evenimentul Zileiből Mircea Marian cikkét. 2004 decemberében, a védelmi és nemzetbiztonsági szakbizottságokban történt meghallgatásán Vasile Blaga belügyminiszter-jelöltként határozott ígéretet tett: „A minisztérium Hírszerző Igazgatóságát a parlament ellenőrzése alá fogom vonni!”Azonban amikor miniszter lett, Blaga elfeledkezett ígéretéről, a parlament semmilyen ellenőrzést nem gyakorolt az UM 0962, a belügyi titkosszolgálat felett. Ez a szervezet, a Belügyminisztérium Hírszerző és Elhárító Főigazgatósága (DGIPI) a liberális kormányzat alatt is homályban maradt. Az UM 0962 vezetésének, akárcsak a védelmi minisztérium vezetőinek időnként meg kellene jelenniük a képviselőház és a szenátus védelmi bizottságainak ülésein. A Román Hírszerző Szolgálatot /SRI/ ellenőrző parlamenti bizottságot újra kellene aktiválni, és elemezniük kellene az SRI 2006., 2007. és 2008. évi tevékenységét. Nem valószínű, hogy ez megtörténik a jelenlegi PSD–PDL kormányzás alatt. Inkább lehet arra számítani, hogy a parlament rövidesen megszavazza a nemzetbiztonságra vonatkozó törvénycsomag elnöki változatát, s ezzel szentesíti az államfő teljhatalmát a hírszerző szolgálatok fölött. /Basescu újraegyesítette a Szekuritátét. Kisebb-nagyobb válságok. = Új Magyar Szó (Bukarest), jan. 16./

Tízszer nagyobb adóssága van a regionális fejlesztési és lakásügyi minisztériumnak, mint a tavalyi év elején – nyilatkozta Vasile Blaga tárcavezető. Szerinte elődje, Borbély László törleszthette volna az adósságot, „ha a kormány becstelen módon nem értékelte volna túl ötmilliárd lejjel az államháztartás bevételeit, hogy 600 millió lejjel tömhessék meg a politikai klientúra zsebeit”. Az új miniszter azt is nehezményezte, hogy a minisztérium egyetlen eurót sem hívott le 2008-ban a csatlakozás utáni uniós alapokból a Regionális Operatív Program (POR) befektetési projektjeire. Borbély László képviselő, volt lakásügyi miniszter elmondta, nem csodálkozik Blaga kijelentésein, hiszen „minden új miniszter bizonyítani szeretne, és próbál ujjal mutogatni arra, akitől átvette a stafétabotot”. „Szó sincs arról, hogy a minisztérium adósságot halmozott volna fel, csupán a decemberi számlák kifizetésének elmaradásáról van szó. Ezek kifizetése azért maradt el, mert a kormány az országos büdzsé elkészítése miatt csupán január végén adott pénzt a tárcának, így most kell törleszteni az elmaradást” – nyilatkozta Borbély. Az uniós alapok lehívásának elmaradására reagálva, a volt miniszter kijelentette: „Én elmondtam már nagyon sokszor, a 2008-as év a szerződések éve volt, 2009 pedig a lehívások éve, ez minden országban így van. Ezen a téren három minisztérium áll a legjobban, a környezetvédelmi, a munkaügyi és a fejlesztési minisztérium”. /O. M. : Adósságot hagyott hátra miniszterként Borbély László? = Új Magyar Szó (Bukarest), febr. 2./

A megkezdett fejlesztési beruházások folytatását ígérte február 20-án a kormány három minisztere, akik Hargita és Kovászna megyei önkormányzati vezetőkkel és parlamenti képviselőkkel találkoztak. Kelemen Hunor képviselő, az RMDSZ ügyvezető elnöke elmondta: a Vasile Blaga fejlesztési, Radu Berceanu közlekedési és Monica Iacob-Ridzi sportminiszterrel folytatott megbeszélésen kisebb és nagyobb beruházásokról egyaránt szó esett. A legnagyobb ígéret a Kökös–Csíkszereda–Maroshévíz–Szászrégen közötti útszakasz felújítására vonatkozik. /Folytatják a beruházásokat Székelyföldön. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 21./ Ígérethalmazt hoztak a miniszterek, akik csíkszeredai látogatásukon elmondták, adnak pénzt, ha van projekt. A már folyamatban lévő projektek finanszírozását nem állítják le. A tárcavezetők ígérete szerint Hargita és Kovászna megye jelentős központi támogatásokat kap az infrastruktúra-fejlesztésre. A mindkét megyén áthaladó 12-es országutat a jövő év közepéig teljesen felújítják. Blaga miniszter szerint a két megye idén kétszer annyi pénzt fog kapni megyei utakra, mint az elmúlt négy évben. /Támogatnák a megkezdett a projekteket. = Hargita Népe (Csíkszereda), febr. 21./

Nem igaz, hogy ellenzékből nem lehet eredményeket elérni, csak így nehezebb. Gyakran kell Bukarestbe járni, hisz sok mindent ott lehet elintézni, például a kicsikart miniszteri ígéreteket behajtani. E célból járt Tamás Sándor megyeitanács-elnök és Antal Árpád András sepsiszentgyörgyi polgármester Vasile Blaga területfejlesztési miniszternél, nem tértek haza üres kézzel. Kovászna megye 16,7 millió lejes hitelkeret megnyitására kapott ígéretet, ebből 7,27 millió lej költségvetési hitel, a pénz többi részét a második félévben kapják meg – közölte Tamás Sándor. A kormányprogram vízvezetési fejezetében hatmilliós támogatásra kapott garanciát Háromszék. A pénzből elsősorban a tartozásokat kell kifizetni, illetve a megkezdett munkálatokat folytatni. Sepsiszentgyörgy polgármesterének szerényebb eredményekkel kellett ezúttal beérnie, számtalan kérése közül kettő teljesült: a Domb utcai, földrengés által megrongált tömbházak felújítási terveinek elkészítésére hetvenezer lejt, a Mikes Kelemen utcai szociális otthon befejezésére 51 ezer lejt kap a város. /Váry O. Péter: Ösvényt vernek Bukarestbe (Miniszteri ígéretek). = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), ápr. 10./

Értelmetlennek tartja a fejlesztési régiók átrajzolását a közeljövőben Vasile Blaga fejlesztési miniszter, szerinte az esetleges átszervezés fölösleges bonyodalmakhoz vezetne az uniós pénzalapok megpályázása és elosztása terén. Mint mondotta, legkorábban 2013-ban lehet majd tárgyalni erről a kérdésről. A jelenlegi nyolc fejlesztési régió közigazgatási joggal való felruházását Vasile Blaga szintén elhárította. Román újságírók kérdésére válaszolva, hogy mi a véleménye elődje, Borbély László székelyföldi projektjeiről, Vasile Blaga elismerte, hogy azok helytállók és folytatni kell őket. Borboly Csaba Hargita megyei és Tamás Sándor Kovászna megyei tanácselnök szerint a régióban megfordult tárcavezetők közül Blaga az, aki a leginkább betartotta ígéreteit. /Szucher Ervin: Nem a régiók újrarajzolására. = Krónika (Kolozsvár), máj. 18./

Támogatja a Verespatakon tervezett aranybánya megnyitását Vasile Blaga fejlesztési miniszter, hangsúlyozva, ez csak az ő személyes véleménye, a kormánynak jelen pillanatban nincs álláspontja a bánya ügyében. Verespatakon a Rosia Montana Gold Corporation (RMGC) kanadai–román vegyes vállalat Európa legnagyobb külszíni aranybányáját tervezi megnyitni. /Blaga támogatja a verespataki bányát. = Hargita Népe (Csíkszereda), máj. 29./

Korábban tett ígéreteinek teljesítéséről, vagyis a Kovászna megyének biztosított pénzalapokról „számolt el” július 23-án sepsiszentgyörgyi látogatásán Vasile Blaga fejlesztési miniszter. Kovászna megye idén összesen 20 millió lejt kapott a fejlesztési tárcától, ez az összeg 4 millió lejjel nagyobb, mint amit év elején terveztek. Blaga elégedett ezzel az összeggel, amely állítása szerint jóval nagyobb, mint amit tavaly, választási évben a székelyföldi megyébe küldtek. A fejlesztési tárca vezetője szerint Sepsiszentgyörgy élen jár a tömbházak hőszigetelésével, ezért erre a célra újabb összegeket utalnak a minisztérium 100 millió eurós keretéből. Ugyanakkor Kovászna megyében jelenleg 200 ANL-s lakás épül, amelyre 13,6 millió lejt költenek. /Kovács Zsolt: Vasile Blaga „elszámolt” = Új Magyar Szó (Bukarest), júl. 24./

Felelősséget vállalna a kormány a parlament előtt az oktatási törvénycsomagért, valamint a közalkalmazottak egységes bérezését, illetve a nyugdíjrendszer reformját szabályozó tervezetekért – erősítette meg Vasile Blaga régiófejlesztési miniszter. A kormányfő nem csak az oktatási törvénycsomagot, hanem a közalkalmazottak egységes bérezéséről, az állami nyugdíjról szóló jogszabálytervezeteket is így akarja törvényerőre emelni. /Nincs idő az oktatási törvény közvitájára. = Szabadság (Kolozsvár), aug. 8./