Udvardy Frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990–2017
év
Bíró Réka
10 tétel
2011. június 20.
Színis és teatrológus diákok búcsúztak
Elballagtak tegnap délelőtt a Babeş-Bolyai Tudományegyetem Színház és Televízió Karának színművészeti- és teatrológia szakos diákjai. A ballagásra a kar Farkas/Kogălniceanu utca 4. szám alatti székhelyén került sor, a másodéves színi- és teatrológia szakos diákok által szervezett ünnepségen szülők, rokonok, tanárok, és barátok vettek részt. A színiseket Köllő Csongor, a teatrológia szakosokat pedig Kelemen Kinga osztályvezetők búcsúztatták.
A végzősök névsora – Teatrológia: Biró Réka, Bogdán Zenkő, Derzsi Pálma, Lőrincz Ágnes, Majoros Csilla, Szabó Réka, Széman Emese Rózsa.
Színművészeti: Bereczki Enikő, Bodor Balázs, Hunyadi István, Kelenhegyi Olga, Molnár György, Orbán Levente, Pál Emőke, Sebők Maya, Szász Réka.
Sok sikert kívánunk mindenkinek!
Szabadság (Kolozsvár)
Elballagtak tegnap délelőtt a Babeş-Bolyai Tudományegyetem Színház és Televízió Karának színművészeti- és teatrológia szakos diákjai. A ballagásra a kar Farkas/Kogălniceanu utca 4. szám alatti székhelyén került sor, a másodéves színi- és teatrológia szakos diákok által szervezett ünnepségen szülők, rokonok, tanárok, és barátok vettek részt. A színiseket Köllő Csongor, a teatrológia szakosokat pedig Kelemen Kinga osztályvezetők búcsúztatták.
A végzősök névsora – Teatrológia: Biró Réka, Bogdán Zenkő, Derzsi Pálma, Lőrincz Ágnes, Majoros Csilla, Szabó Réka, Széman Emese Rózsa.
Színművészeti: Bereczki Enikő, Bodor Balázs, Hunyadi István, Kelenhegyi Olga, Molnár György, Orbán Levente, Pál Emőke, Sebők Maya, Szász Réka.
Sok sikert kívánunk mindenkinek!
Szabadság (Kolozsvár)
2014. január 28.
Levél Budapestről
„Magam is résztvevője és tanúja lehettem a budapesti Magyarság Házában egy felemelő élménynek. A felvidéki Palóc Társaság immár 18. alkalommal a magyar kultúra napja tiszteletére a Kárpát-medencei diákok számára hagyományosan meghirdetett pályázatra érkezett alkotásokat értékelte.
Kiemelkedő eredményeket értek el határainkon túl élő gyerekeink, akik a legváltozatosabb témákat veretesen összefoglalták, tanújelét adva a hazaszeretetnek, bizonyítékát annak, hogy ragaszkodnak nemzetiségükhöz, anyanyelvükhöz – írta a világhálón hozzánk küldött levelében Greguss Adrienn. – Miként a jelenlevők elmondták, apostoli munkát végeztek a gyerekek és az őket felkészítő magyartanárok. Nagy szeretettel láttam, hallgattam a baróti résztvevők írásait, nem kevésbé a Palóc Társaság elnökét, Z. Urbán Aladárt, aki fáradságot nem kímélve, nagy igényességgel vállalta magára évről évre ezt a nemes feladatot.” Megkerestük a Baróti Szabó Dávid Líceum tollforgató diákjait, az ő csoportjuk képviselte megyénket. Kiemelkedő eredmény, hogy Győrfy Hajnalka XI. osztályos tanuló hozta Barótra a Magyar Kultúra Napja-nagydíjat. Honismereti díjat kapott Bíró Réka és Boga Bíborka az ősi mesterségekről szóló írásukért (kerekesek, bordakészítők és a nagybaconi hagyományos, ma is élő cserépvetés), a Magyarság Háza-díjat Máthé Imola és Tatár Ágnes Tekla, első, második és harmadik díjat Demeter Anita, Farkas Boglárka, Szabó Emőke, Csorba Imola, Gál Tímea, különdíjat Varga Réka Anetta, Józsa Anita, Pető Tímea kapott, Rakay Kriszta pedig dicséretben részesült. A népes tollforgató lánysereg felkészítő tanárai: Csog Orsolya, Velencei Piroska és Kékesi Keresztes Lujza. (kisgyörgy)
Háromszék (Sepsiszentgyörgy),
„Magam is résztvevője és tanúja lehettem a budapesti Magyarság Házában egy felemelő élménynek. A felvidéki Palóc Társaság immár 18. alkalommal a magyar kultúra napja tiszteletére a Kárpát-medencei diákok számára hagyományosan meghirdetett pályázatra érkezett alkotásokat értékelte.
Kiemelkedő eredményeket értek el határainkon túl élő gyerekeink, akik a legváltozatosabb témákat veretesen összefoglalták, tanújelét adva a hazaszeretetnek, bizonyítékát annak, hogy ragaszkodnak nemzetiségükhöz, anyanyelvükhöz – írta a világhálón hozzánk küldött levelében Greguss Adrienn. – Miként a jelenlevők elmondták, apostoli munkát végeztek a gyerekek és az őket felkészítő magyartanárok. Nagy szeretettel láttam, hallgattam a baróti résztvevők írásait, nem kevésbé a Palóc Társaság elnökét, Z. Urbán Aladárt, aki fáradságot nem kímélve, nagy igényességgel vállalta magára évről évre ezt a nemes feladatot.” Megkerestük a Baróti Szabó Dávid Líceum tollforgató diákjait, az ő csoportjuk képviselte megyénket. Kiemelkedő eredmény, hogy Győrfy Hajnalka XI. osztályos tanuló hozta Barótra a Magyar Kultúra Napja-nagydíjat. Honismereti díjat kapott Bíró Réka és Boga Bíborka az ősi mesterségekről szóló írásukért (kerekesek, bordakészítők és a nagybaconi hagyományos, ma is élő cserépvetés), a Magyarság Háza-díjat Máthé Imola és Tatár Ágnes Tekla, első, második és harmadik díjat Demeter Anita, Farkas Boglárka, Szabó Emőke, Csorba Imola, Gál Tímea, különdíjat Varga Réka Anetta, Józsa Anita, Pető Tímea kapott, Rakay Kriszta pedig dicséretben részesült. A népes tollforgató lánysereg felkészítő tanárai: Csog Orsolya, Velencei Piroska és Kékesi Keresztes Lujza. (kisgyörgy)
Háromszék (Sepsiszentgyörgy),
2014. június 3.
Színpadra vitték a múltat Temesváron
Telt házas előadásokkal, naponta több száz érdeklődővel zajlott az idei Temesvári Eurorégiós Színházi Találkozó május 24. és 31. között, amelynek témája a múltfeldoglozás volt. A régió tizenhét jelentős előadása mellett a közönség két rendhagyó bemutatót is megtekinthetett.
A budapesti Pintér Béla előadásával, Színházi Jammel és koncerttel zárult az idei Temesvári Eurorégiós Színházi Találkozó, a TESZT szombaton. A bő egyhetes színházi fesztivál keretében 17 előadás, két rendhagyó bemutató és rengeteg kísérőprogram várta az érdeklődőket május 24. és 31. között a temesvári Csiky Gergely Állami Magyar Színházban.
A teátrum naponta több száz érdeklődőt látott vendégül különböző programjain, az előadásokra pedig már jóval a fesztivál megkezdése előtt minden jegy elkelt. A produkciókat minden este pótszékekkel játszották. Az idei TESZT-en ismét sikerült izgalmas rendezvénysorozatot összeállítani. Ez azért figyelemreméltó, mert az előző fesztivál is erősnek bizonyult, amely után felmerült a kérdés, hogy képes-e ennél tovább fejlődni a rendezvény.
A tavalyi találkozó a sikerét talán a három „leghúzósabb” előadásnak – a Hajdu Szabolcs által rendezett temesvári Békeidőnek, a budapesti Forte Társulat A nagy füzet című előadásának és a Szerb Nemzeti Színház nyolc órás Sirályának – köszönhette.
A TESZT idén se szűkölködött jó előadásokban – sőt azt mondhatjuk, hogy mind minőség, mind tematika terén „feszesebbnek” bizonyult a válogatás –, a fesztivál újdonságát mégis a főprogram mellett futó műhelymunkák hozták. Ez a kezdeményezés újra értelmet adott a fesztivál nevében szereplő találkozó megnevezésnek, hiszen különböző kultúrájú és nemzetiségű alkotók a fesztivál ideje alatt egy közös produkció összeállításában kísérelték meg az alkotói találkozást.
A temesvári társulat koreográfusa, Baczó Tünde, valamint a fesztiválon szereplő Az ember komédiája című szabadkai előadás rendezője és koreográfusa, Táborosi Margaréta pénteken mutatták be közös produkciójukat, melyet élő és improvizatív zene kísért. A fesztivál második felének estéit háromszor tette aktívvá a Színházi Jam, ahol a budapesti Titkos Társulat tagjaihoz egy-egy vendégszínész csatlakozott.
Az improvizáción alapuló előadások nemcsak a nézők számára voltak meglepetésszerűek, hanem az eseményen résztvevő színészek számára is, hiszen ők is kezdéskor értesültek az alapszituációról, amelyet kreatívan és frissen kellett megoldaniuk.
A legizgalmasabb műhelymunkának a TESZT-workshop bizonyult. A szerbiai, magyarországi és romániai diákoknak tartott próbafolyamatot Urbán András, a szabadkai Kosztolányi Dezső Színház igazgatója vezette, munkáját Iuliana Vîlsan díszlettervező, Kárpáti Péter dramaturg és Cári Tibor zeneszerző segítette.
A workshop témája az 500 éve Temesváron kivégzett Dózsa György története volt, amelyhez a jelenleg is aktuális diszkriminációt is hozzákapcsolták az alkotók. A meghívott előadások egytől egyig színvonalasak voltak, Urbánék workshop-bemutatója mégis felrázta a közönséget. Egyszerre jelent meg benne a zsenge fiatalság és az idei szemle fő témája, a múlt feldolgozása, miközben az alkotók naprakészen szegezték a nézőnek a hatalom és a kirekesztettség kérdéseit.
Az elsőéves bukaresti színészhallgatók energikusan vitáztak arról, hogy ki vagy mi jelent ebben az országban igazi problémát – felmerült a cigány-, moldvai-, kínai-, török-, magyargyűlölet, a homoszexualitás és a politika kérdésköre –, miközben a kulturális, nemzetiségi és nyelvi különbségek problémáját egyaránt boncolgatták.
A nyelvi különbségek feloldására egyébként a produkciókhoz idén már nem csak román és magyar, de angol nyelvű fordítást is biztosítottak a szervezők.
Annak ellenére, hogy a fesztivál minden évben fejlődni látszik – melyet talán a folyamatos önújraértelmezésnek köszönhet –, nem veszít a résztvevőket megfogó barátságos hangulatából. Úgy tűnik, a temesvári társulatnak sikerül kézben tartania rendezvényét, és nem esik bele abba a csapdába, hogy a minőség kedvéért veszítsen otthonosságából vagy fordítva.
Biró Réka. Krónika (Kolozsvár)
Telt házas előadásokkal, naponta több száz érdeklődővel zajlott az idei Temesvári Eurorégiós Színházi Találkozó május 24. és 31. között, amelynek témája a múltfeldoglozás volt. A régió tizenhét jelentős előadása mellett a közönség két rendhagyó bemutatót is megtekinthetett.
A budapesti Pintér Béla előadásával, Színházi Jammel és koncerttel zárult az idei Temesvári Eurorégiós Színházi Találkozó, a TESZT szombaton. A bő egyhetes színházi fesztivál keretében 17 előadás, két rendhagyó bemutató és rengeteg kísérőprogram várta az érdeklődőket május 24. és 31. között a temesvári Csiky Gergely Állami Magyar Színházban.
A teátrum naponta több száz érdeklődőt látott vendégül különböző programjain, az előadásokra pedig már jóval a fesztivál megkezdése előtt minden jegy elkelt. A produkciókat minden este pótszékekkel játszották. Az idei TESZT-en ismét sikerült izgalmas rendezvénysorozatot összeállítani. Ez azért figyelemreméltó, mert az előző fesztivál is erősnek bizonyult, amely után felmerült a kérdés, hogy képes-e ennél tovább fejlődni a rendezvény.
A tavalyi találkozó a sikerét talán a három „leghúzósabb” előadásnak – a Hajdu Szabolcs által rendezett temesvári Békeidőnek, a budapesti Forte Társulat A nagy füzet című előadásának és a Szerb Nemzeti Színház nyolc órás Sirályának – köszönhette.
A TESZT idén se szűkölködött jó előadásokban – sőt azt mondhatjuk, hogy mind minőség, mind tematika terén „feszesebbnek” bizonyult a válogatás –, a fesztivál újdonságát mégis a főprogram mellett futó műhelymunkák hozták. Ez a kezdeményezés újra értelmet adott a fesztivál nevében szereplő találkozó megnevezésnek, hiszen különböző kultúrájú és nemzetiségű alkotók a fesztivál ideje alatt egy közös produkció összeállításában kísérelték meg az alkotói találkozást.
A temesvári társulat koreográfusa, Baczó Tünde, valamint a fesztiválon szereplő Az ember komédiája című szabadkai előadás rendezője és koreográfusa, Táborosi Margaréta pénteken mutatták be közös produkciójukat, melyet élő és improvizatív zene kísért. A fesztivál második felének estéit háromszor tette aktívvá a Színházi Jam, ahol a budapesti Titkos Társulat tagjaihoz egy-egy vendégszínész csatlakozott.
Az improvizáción alapuló előadások nemcsak a nézők számára voltak meglepetésszerűek, hanem az eseményen résztvevő színészek számára is, hiszen ők is kezdéskor értesültek az alapszituációról, amelyet kreatívan és frissen kellett megoldaniuk.
A legizgalmasabb műhelymunkának a TESZT-workshop bizonyult. A szerbiai, magyarországi és romániai diákoknak tartott próbafolyamatot Urbán András, a szabadkai Kosztolányi Dezső Színház igazgatója vezette, munkáját Iuliana Vîlsan díszlettervező, Kárpáti Péter dramaturg és Cári Tibor zeneszerző segítette.
A workshop témája az 500 éve Temesváron kivégzett Dózsa György története volt, amelyhez a jelenleg is aktuális diszkriminációt is hozzákapcsolták az alkotók. A meghívott előadások egytől egyig színvonalasak voltak, Urbánék workshop-bemutatója mégis felrázta a közönséget. Egyszerre jelent meg benne a zsenge fiatalság és az idei szemle fő témája, a múlt feldolgozása, miközben az alkotók naprakészen szegezték a nézőnek a hatalom és a kirekesztettség kérdéseit.
Az elsőéves bukaresti színészhallgatók energikusan vitáztak arról, hogy ki vagy mi jelent ebben az országban igazi problémát – felmerült a cigány-, moldvai-, kínai-, török-, magyargyűlölet, a homoszexualitás és a politika kérdésköre –, miközben a kulturális, nemzetiségi és nyelvi különbségek problémáját egyaránt boncolgatták.
A nyelvi különbségek feloldására egyébként a produkciókhoz idén már nem csak román és magyar, de angol nyelvű fordítást is biztosítottak a szervezők.
Annak ellenére, hogy a fesztivál minden évben fejlődni látszik – melyet talán a folyamatos önújraértelmezésnek köszönhet –, nem veszít a résztvevőket megfogó barátságos hangulatából. Úgy tűnik, a temesvári társulatnak sikerül kézben tartania rendezvényét, és nem esik bele abba a csapdába, hogy a minőség kedvéért veszítsen otthonosságából vagy fordítva.
Biró Réka. Krónika (Kolozsvár)
2014. december 18.
Fiatalokat díjaztak
Az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács és a Magyar Ifjúsági Tanács közös alkotópályázatának eredményhirdetésére is sor került tegnap Temesváron, ama háromnapos programsorozat kezdetén, mely során konferenciára, megemlékezésekre és könyvbemutatókra kerül sor.
A temesvári forradalom óta eltelt huszonöt év alatt felnőtt egy nemzedék, melynek nincsenek közvetlen emlékei a diktatúráról. Az EMNT és a MIT arra kérte a fiatalokat, hogy két előre meghatározott téma kapcsán szélesítsék ismereteiket a közelmúltról, valamint fogalmazzák meg saját jövőképüket a kelet-közép-európai térségben.
A Családom a kommunizmusban és A jövő elkezdődött – Erdély 25 év múlva témakörökben több tucat pályamű érkezett be, melyek közül a legjobbakat egy háromfős zsűri – Borbély Zsolt Attila politológus, újságíró, Hunyadi Attila Gábor történész, egyetemi tanár és Matka Imre fiatal régész-történész – választotta ki. Az eredményhirdetésre a Bartók Béla Líceumban került sor, ahol a fiatalok találkozhattak a forradalmi eseményekben vezető szerepet vállalt Tőkés Lászlóval is. Az első pályázati kategóriában Bíró Réka (Barót) került ki nyertesen, második Kiss Gabriella lett, harmadik helyezést pedig Kiss Anna (Marosvásárhely) ért el. Az erdélyi jövőképet vizsgáló kiírásban első helyezést Bartis Előd (Csíkszentimre), második helyezést Albert Alfréd (Gyergyókilyénfalva), harmadik helyezést pedig Vékony Csongor Levente (Szatmárnémeti/Nyírbátor) ért el.
A sikeres pályázók pénzjutalomban részesültek, valamint minden kategória első és második helyezettje – Tőkés László európai parlamenti képviselő meghívására – brüsszeli tanulmányúton vehet részt.
Népújság (Marosvásárhely)
Az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács és a Magyar Ifjúsági Tanács közös alkotópályázatának eredményhirdetésére is sor került tegnap Temesváron, ama háromnapos programsorozat kezdetén, mely során konferenciára, megemlékezésekre és könyvbemutatókra kerül sor.
A temesvári forradalom óta eltelt huszonöt év alatt felnőtt egy nemzedék, melynek nincsenek közvetlen emlékei a diktatúráról. Az EMNT és a MIT arra kérte a fiatalokat, hogy két előre meghatározott téma kapcsán szélesítsék ismereteiket a közelmúltról, valamint fogalmazzák meg saját jövőképüket a kelet-közép-európai térségben.
A Családom a kommunizmusban és A jövő elkezdődött – Erdély 25 év múlva témakörökben több tucat pályamű érkezett be, melyek közül a legjobbakat egy háromfős zsűri – Borbély Zsolt Attila politológus, újságíró, Hunyadi Attila Gábor történész, egyetemi tanár és Matka Imre fiatal régész-történész – választotta ki. Az eredményhirdetésre a Bartók Béla Líceumban került sor, ahol a fiatalok találkozhattak a forradalmi eseményekben vezető szerepet vállalt Tőkés Lászlóval is. Az első pályázati kategóriában Bíró Réka (Barót) került ki nyertesen, második Kiss Gabriella lett, harmadik helyezést pedig Kiss Anna (Marosvásárhely) ért el. Az erdélyi jövőképet vizsgáló kiírásban első helyezést Bartis Előd (Csíkszentimre), második helyezést Albert Alfréd (Gyergyókilyénfalva), harmadik helyezést pedig Vékony Csongor Levente (Szatmárnémeti/Nyírbátor) ért el.
A sikeres pályázók pénzjutalomban részesültek, valamint minden kategória első és második helyezettje – Tőkés László európai parlamenti képviselő meghívására – brüsszeli tanulmányúton vehet részt.
Népújság (Marosvásárhely)
2015. október 22.
Díj helyes nyelvhasználatért
Két háromszéki diák tért haza éremmel a múlt hét végén Sátoraljaújhelyen tartott 43. Édes anyanyelvünk nyelvhasználati verseny Kárpát-medencei döntőjéről. Az írásbeli versenyen – amely nyelvtani, nyelvhelyességi, helyesírási és stilisztikai feladatokat tartalmazott –, valamint az eredményben 67 százalékot kitevő három- perces beszédmű elkészítésével és előadásával szerzett pontszám alapján a vetélkedő legjobb teljesítményét nyújtotta Komán Attila, a sepsiszentgyörgyi Mikes Kelemen Elméleti Líceum XII. osztályos diákja, felkészítő tanára Erdély Judit, és éremmel, valamint különdíjjal jutalmazták Biró Rékát, a baróti Baróti Szabó Dávid Középiskola végzős diákját, felkészítő tanára Csog Orsolya. (fekete)
Háromszék (Sepsiszentgyörgy)
Két háromszéki diák tért haza éremmel a múlt hét végén Sátoraljaújhelyen tartott 43. Édes anyanyelvünk nyelvhasználati verseny Kárpát-medencei döntőjéről. Az írásbeli versenyen – amely nyelvtani, nyelvhelyességi, helyesírási és stilisztikai feladatokat tartalmazott –, valamint az eredményben 67 százalékot kitevő három- perces beszédmű elkészítésével és előadásával szerzett pontszám alapján a vetélkedő legjobb teljesítményét nyújtotta Komán Attila, a sepsiszentgyörgyi Mikes Kelemen Elméleti Líceum XII. osztályos diákja, felkészítő tanára Erdély Judit, és éremmel, valamint különdíjjal jutalmazták Biró Rékát, a baróti Baróti Szabó Dávid Középiskola végzős diákját, felkészítő tanára Csog Orsolya. (fekete)
Háromszék (Sepsiszentgyörgy)
2016. május 13.
Tehetséges háromszéki gyerekek részesültek ösztöndíjban
Háromszék legtehetségesebb 18 gyerekét támogatják az RGT Románia és a Bóbita Egyesület által létrehozott Dr. Bock Industries ösztöndíjjal. A közel 130 beérkezett pályázat közül kétlépcsős pontozás alapján választották ki a nyerteseket.
Személyenként 4200 lejes támogatást ítéltek oda 18 háromszéki, valamilyen területen kimagasló eredményeket elért gyermeknek az idén megalakult Dr. Bock Industries tehetségtámogató ösztöndíj keretén belül. A pályázatra 128 aktacsomag érkezett be, a Bóbita Egyesület hét jelentkezőnél formai hibát észlelt, illetve hiányos volt az összeállított dossziéjuk, őket már első körben kizártuk a versenyből – fogalmazott Orosz Anna, az RGT Románia vállalat PR felelőse. Hozzátette, a versenyben maradt jelentkezőket szakmai zsűri pontozta, amely maximum hetven pontot adhatott a jelentkezőknek.
Az alkalmazottak gyermekei közül a következők nyertek egy évre szóló, havi 350 lejes, Dr. Bock Industries ösztöndíjat: Constandachi Monica Elena, Páll Andrea Hanna és Benedek Botond Sepsiszentgyörgyről, Gyergyai Róbert és Kovács Levente Kézdivásárhelyről, Kelemen Noémi Kézdialmásról, Nichifor Eduard Resicabányáról, Baka Bálint Esztelnekről, míg Jáger Kristóf Barótól. A további jelentkezők között szorosabb volt a verseny – fogalmazott Orosz Anna. Ebben a kategóriában támogatást nyert: Balogh Hanna, Artene Maria Raluca és Török Ákos Sepsiszentgyörgyről, Furus Ábel, Máthé Balázs, Rancz Gyárfás Hanna, Mike Boróka és Biszak Boglárka Kézdivásárhelyről, valamint Bíró Réka Barótról.
A szakmai zsűri figyelembe vette a pályázók mérhető eredményeit, a bemutatott oklevelek és egyéb bizonyítékok alapján rangsorolta és pontozta a jelentkezőket. A nemzetközi oklevelek esetében a pontozásnál beleszámított a verseny rangja is. A csoportosan elért eredmények esetében a pontszám feleződött. A pontok összesítése után személyes beszélgetésre összesen 38 gyermeket hívtak, itt figyelembe vették, hogy minden tehetségterületről jusson tovább valaki.
Mint ismeretes, az RGT Románia vállalat és a Bóbita Egyesület közti együttműködés nem újdonság, az alkalmazottak gyerekeinek programokat, nyári táborokat szerveznek négy éve. Ezeken az eseményeken évente 500 gyermek vesz részt, a most ösztöndíjat elnyerő fiatalokat pedig szeretnék ezen események lebonyolításába is bevonni.
Bencze Melinda
Székelyhon.ro
Háromszék legtehetségesebb 18 gyerekét támogatják az RGT Románia és a Bóbita Egyesület által létrehozott Dr. Bock Industries ösztöndíjjal. A közel 130 beérkezett pályázat közül kétlépcsős pontozás alapján választották ki a nyerteseket.
Személyenként 4200 lejes támogatást ítéltek oda 18 háromszéki, valamilyen területen kimagasló eredményeket elért gyermeknek az idén megalakult Dr. Bock Industries tehetségtámogató ösztöndíj keretén belül. A pályázatra 128 aktacsomag érkezett be, a Bóbita Egyesület hét jelentkezőnél formai hibát észlelt, illetve hiányos volt az összeállított dossziéjuk, őket már első körben kizártuk a versenyből – fogalmazott Orosz Anna, az RGT Románia vállalat PR felelőse. Hozzátette, a versenyben maradt jelentkezőket szakmai zsűri pontozta, amely maximum hetven pontot adhatott a jelentkezőknek.
Az alkalmazottak gyermekei közül a következők nyertek egy évre szóló, havi 350 lejes, Dr. Bock Industries ösztöndíjat: Constandachi Monica Elena, Páll Andrea Hanna és Benedek Botond Sepsiszentgyörgyről, Gyergyai Róbert és Kovács Levente Kézdivásárhelyről, Kelemen Noémi Kézdialmásról, Nichifor Eduard Resicabányáról, Baka Bálint Esztelnekről, míg Jáger Kristóf Barótól. A további jelentkezők között szorosabb volt a verseny – fogalmazott Orosz Anna. Ebben a kategóriában támogatást nyert: Balogh Hanna, Artene Maria Raluca és Török Ákos Sepsiszentgyörgyről, Furus Ábel, Máthé Balázs, Rancz Gyárfás Hanna, Mike Boróka és Biszak Boglárka Kézdivásárhelyről, valamint Bíró Réka Barótról.
A szakmai zsűri figyelembe vette a pályázók mérhető eredményeit, a bemutatott oklevelek és egyéb bizonyítékok alapján rangsorolta és pontozta a jelentkezőket. A nemzetközi oklevelek esetében a pontozásnál beleszámított a verseny rangja is. A csoportosan elért eredmények esetében a pontszám feleződött. A pontok összesítése után személyes beszélgetésre összesen 38 gyermeket hívtak, itt figyelembe vették, hogy minden tehetségterületről jusson tovább valaki.
Mint ismeretes, az RGT Románia vállalat és a Bóbita Egyesület közti együttműködés nem újdonság, az alkalmazottak gyerekeinek programokat, nyári táborokat szerveznek négy éve. Ezeken az eseményeken évente 500 gyermek vesz részt, a most ösztöndíjat elnyerő fiatalokat pedig szeretnék ezen események lebonyolításába is bevonni.
Bencze Melinda
Székelyhon.ro
2016. május 30.
„Fel búcsúcsókra, cimborák!”
Elballagott a háromszéki végzősök egy része
Idén 2070 nyolcadikost és közel 1500 tizenkettedikes diákot csengetnek ki a megyében, közülük hétvégén több mint hatszázan ballagtak el. A kézdivásárhelyi Nagy Mózes Elméleti Líceum pénteken 104 végzősét búcsúztatta, a Gábor Áron Szakképző Líceumban szombaton 107, ugyancsak aznap Sepsiszentgyörgyön a Székely Mikó Kollégiumban 109, a Plugor Sándor Művészeti Líceumban 50, a Berde Áron Gazdasági Szakközépiskolában 80, a Baróti Szabó Dávid Technológiai Líceumban 89 diákot búcsúztatott az iskolacsengő.
Eltrombitált Gaudeamus
Utolsót szólt nemcsak a csengő, de a trombita is a sepsiszentgyörgyi Berde Áron Közgazdasági és Közigazgatási Szakképző Líceumban. A klasszikus Gaudeamus igiturt ugyanis Szép Szilamér, a Plugor Sándor Művészeti Líceum diákja trombitálta el azalatt, míg a négy osztály 80 tanulója az iskolazászló alatt kivonult az osztálytermekből az udvarra. A székely ruhában ballagó diákok egyperces néma csenddel emlékeztek néhai társukra, Györgybíró Gyula Árpádra. Gazdag Ildikó igazgató köszöntőjében a magyarból megbukó Örkény István, a matematikából „gyengélkedő” Albert Einstein és a templom ablakát befocizó II. János Pál pápa példáján át bizonygatta: nem feltétlenül az iskolában dől el, hogy kiből mi lesz utólag.
– Nem akarom én ezzel azt mondani, hogy az elmúlt tizenkét esztendő nem volt meghatározó az életetekben: az volt, hiszen az itt megszerzett tudás jó útravaló arra, hogy elkerüljétek az élet vakvágányait, de hogy ezekből az alapokból mit építetek fel, az legnagyobb részt rajtatok múlik – mondta az igazgatóasszony.
Az ünnepségen díjazták a kiemelkedő tanulókat, köztük Tála Árpád évfolyamelsőt.
„Tégy jól, akikkel tehetsz”
A Székely Mikó Kollégiumban négy osztály vett búcsút a tanároktól, az iskolatársaktól. A ballagókat és a jelen lévő pedagógusokat, szülőket, meghívottakat Kotró-Kosztándi László tanár köszöntötte. Útravalóként gróf Mikó Imre évszázadokon átívelő gondolatát osztotta meg a diákokkal: „Tégy jól, akikkel tehetsz, ez emberi kötelesség”.
Kondor Ágota igazgató a bizalomról, a felelősségről, az élet szépségeiről, az álmokról, célokról beszélt. Ünnepi beszédében kiemelte: „Azzal a reménnyel és hittel engedünk útra, hogy sikerült benneteket felvérteznünk mindazzal, ami ott kint, az iskola falain kívül véd benneteket, ami képessé tesz arra, hogy boldogok legyetek, hogy hasznosak legyetek magatoknak és másoknak, hogy jó szakemberek, családanyák és -apák, jó emberek legyetek”.
Sánta Yvette ballagó diák a felelősségvállalásról, a helyállásról, a próbatételekről szólt. Pénzes Ábel előkészítő osztályos versben búcsúzott azoktól, akik szeptemberben kézen fogva vezették be őt és társait az iskolába. Fejér Ágnes tizenegyedikes diák szerint a mai nappal lezárult egy szakasz a búcsúzó diákok életében, de „ez nem a könyv vége, hanem csak egy fejezet záró mondata”.
Az igazgató mesét mondott
A Plugor Sándor Művészeti Líceumban három osztály 50 diákja számára szólalt meg az iskolás évek végét jelző csengőszó. Lőfi Gellért igazgató mesét mondott a ballagóknak egy kisgyerekről, akit az édesapja kivitt az erdő szélére, s búcsúzáskor azt mondta neki: okosodj és tanulj, észben, tudatban gyarapodj, s mire megtalálod az erdő túlsó végéhez vezető utat, arra ember lesz belőled. A kicsi félve lépett be a rengetegbe, de találkozott egy töpörödött anyókával, aki segítette az úton, s elváláskor egy tarisznyát adott neki. „Ha gyengül a hited, vess egy pillantást a kőtáblára, és megtalálod azt a törvényt, amelyet követve a helyes úton járhatsz. Ha kevésnek érzed a tudásod, csak pillants rá a papírra, s azonnal kiolvashatod a szükséges ismeretet. Ha találkozol egy elesett, éhező embertársaddal, ott lesz a kenyér, adj neki belőle. Minél többet adsz, annál jobban fog szaporodni” – zárta meséjét az igazgató.
Antal Árpád polgármester üzenetét Nagy Zoltán és Magyarósi Imola tolmácsolta magyar és román nyelven, majd a helyi önkormányzati testület nevében 200 lejes pénzjutalmat és oklevelet adtak át Sibianu Andrea évfolyamelsőnek, akit a Kiwanis Klub és az RMPSZ is díjazott. Példamutatásukért, közösségi munkájukért (a diákok szavazatai alapján) Mentor-díjban részesült Gheorghiță Claudiu, Kovács Emese és Székely Kitti Fruzsina.
„Emeljétek fel szívünket”
Pénteken a Nagy Mózes Elméleti Líceum négy végzős osztályának száznégy, székely ruhába öltözött diákja vett búcsút az alma matertől. A jelenlévőket Beder Imre református lelkipásztor köszöntötte, majd Bejan András igazgató értékelte a végzős osztályok tevékenységét, a diákok derültsége közepette. „Emlékekkel bőven tele a tarisznya, és most már nemcsak az iskola padlására lehet felfedező útra indulni, hanem egy ennél is izgalmasabb világba”, fogalmazott.
Bokor Tibor polgármester, az intézmény egykori tanára és igazgatója huszonötödször búcsúztatott el ballagókat az iskola udvaráról, majd Farkas Csaba szaktanfelügyelő tolmácsolta a megyei tanfelügyelőség üzenetét. A tizenegyedikesek verses-dalos összeállítással és ifj. Budai István szónoklatával búcsúztatták a végzősöket, majd a zászlóátadást a ballagó diákok Emeljétek fel szívünket mottójú műsora és Papp Andrea búcsúbeszéde követte.
A Nagy Mózes-díjat idén Csomós Attila, Bíró Anita, Dénes Botond, Fórika Zalán és Váncsa Róbert végzősök, Rozsnyai Árpád nyugalmazott kémiatanár és Dénes Imola szülő kapta meg. Az évfolyamelsőnek járó díjat Elekes Emese, az RMPSZ-díjat Sebestyén Rita, míg a Rotary Klub díját Dán Kinga és Ábrahám Zita vehette át.
„Legyetek büszkék, hogy itt végeztetek”
Szombaton a Gábor Áron Műszaki Oktatási Központ három nappali és két posztlíceumi osztályának 107 diákját csengették ki. A végzősök az utolsó osztályfőnöki óra után a Gaudeamust énekelve vonultak a tanintézmény udvarára. Az egybegyűlteket Gábor Rezső igazgató köszöntötte. „Azt kívánom, hogy amit elterveztetek, megvalósuljon, és az út, amely odáig vezet, legyen izgalmakkal teli” – engedte útjukra növendékeit.
Bokor Tibor polgármester arra biztatta a ballagókat, merjenek nagyot álmodni, míg Fejér László Ödön képviselő a „legyetek büszkék, hogy itt végeztetek, és vigyétek tovább az intézmény hírnevét” szavakkal búcsúzott tőlük. A „kicsik” és a végzősök verses-zenés műsorát követően a ballagók nevében Ráduly Richárd mondott búcsúbeszédet, majd a zászlóátadás után a búcsúzó évfolyamok emlékszalagot kötöttek az évfolyambotra.
Az évfolyamelsőnek járó díjat, a polgármesteri hivatal különdíját, valamint a Rotary Klub díját Lukács Róbert vehette át. Az RMPSZ-díjat Kalányos Ibolya, míg az EVITA-díjat Baricz Tímea érdemelte ki.
Elballagott az igazgató is
Szombaton a Baróti Szabó Dávid Technológiai Líceum udvarán felsorakozott 89 ballagóhoz előbb Dimény János iskolaigazgató, majd Lázár-Kiss Barna polgármester szólt, mindketten azt kívánva a végzős diákoknak, találják meg számításaikat az életben, és legyenek elég bölcsek ahhoz, hogy a sok kínálkozó életút közül a számukra legmegfelelőbbet tudják kiválasztani. Kiss Imre főtanfelügyelő is köszöntötte a ballagókat, továbbá Dimény János iskolaigazgató, akinek – megköszönve munkásságát – batyut adott át. A baróti középiskolát 25 éven át vezető Ezüst Gyopár-díjas pedagógus ugyanis ősszel nyugdíjba vonul.
Botos Erikának, a sepsiszentgyörgyi Tanulók Háza igazgatójának és a XI-es Balázsi Andreának a köszöntőbeszédei után a kicsengetettek búcsúműsora, majd a díjátadások következtek. Idén a Baróti Szabó Dávid Emlékbizottság és Alapítvány nagydíját Bíró Réka kapta, Érdemes diák-díjat vehetett át Ágoston Péter, Bíró Réka, Buda Klaudia, Szőcs-Trinfa Klementina Fruzsina és Tatár Ágnes Tekla. A Nebuló-díjon Székely Laura Melinda és Tókos Edina osztozott.
Június 3-án, pénteken 11 órakor a kézdivásárhelyi Apor Péter Szakközépiskolában 148 diák, a Református Kollégiumban 52, a Bod Péter Tanítóképzőben 63 diák ballag. Június 4-én, szombaton 9 órától a Mikes Kelemen Főgimnázium négy végzős osztályának 116 tanulóját csengetik ki. A kovásznai Kőrösi Csoma Sándor Líceumban június 11-én, szombaton búcsúznak a 114 végzőstől.
SzH-összeállítás
Székely Hírmondó (Kézdivásárhely)
Elballagott a háromszéki végzősök egy része
Idén 2070 nyolcadikost és közel 1500 tizenkettedikes diákot csengetnek ki a megyében, közülük hétvégén több mint hatszázan ballagtak el. A kézdivásárhelyi Nagy Mózes Elméleti Líceum pénteken 104 végzősét búcsúztatta, a Gábor Áron Szakképző Líceumban szombaton 107, ugyancsak aznap Sepsiszentgyörgyön a Székely Mikó Kollégiumban 109, a Plugor Sándor Művészeti Líceumban 50, a Berde Áron Gazdasági Szakközépiskolában 80, a Baróti Szabó Dávid Technológiai Líceumban 89 diákot búcsúztatott az iskolacsengő.
Eltrombitált Gaudeamus
Utolsót szólt nemcsak a csengő, de a trombita is a sepsiszentgyörgyi Berde Áron Közgazdasági és Közigazgatási Szakképző Líceumban. A klasszikus Gaudeamus igiturt ugyanis Szép Szilamér, a Plugor Sándor Művészeti Líceum diákja trombitálta el azalatt, míg a négy osztály 80 tanulója az iskolazászló alatt kivonult az osztálytermekből az udvarra. A székely ruhában ballagó diákok egyperces néma csenddel emlékeztek néhai társukra, Györgybíró Gyula Árpádra. Gazdag Ildikó igazgató köszöntőjében a magyarból megbukó Örkény István, a matematikából „gyengélkedő” Albert Einstein és a templom ablakát befocizó II. János Pál pápa példáján át bizonygatta: nem feltétlenül az iskolában dől el, hogy kiből mi lesz utólag.
– Nem akarom én ezzel azt mondani, hogy az elmúlt tizenkét esztendő nem volt meghatározó az életetekben: az volt, hiszen az itt megszerzett tudás jó útravaló arra, hogy elkerüljétek az élet vakvágányait, de hogy ezekből az alapokból mit építetek fel, az legnagyobb részt rajtatok múlik – mondta az igazgatóasszony.
Az ünnepségen díjazták a kiemelkedő tanulókat, köztük Tála Árpád évfolyamelsőt.
„Tégy jól, akikkel tehetsz”
A Székely Mikó Kollégiumban négy osztály vett búcsút a tanároktól, az iskolatársaktól. A ballagókat és a jelen lévő pedagógusokat, szülőket, meghívottakat Kotró-Kosztándi László tanár köszöntötte. Útravalóként gróf Mikó Imre évszázadokon átívelő gondolatát osztotta meg a diákokkal: „Tégy jól, akikkel tehetsz, ez emberi kötelesség”.
Kondor Ágota igazgató a bizalomról, a felelősségről, az élet szépségeiről, az álmokról, célokról beszélt. Ünnepi beszédében kiemelte: „Azzal a reménnyel és hittel engedünk útra, hogy sikerült benneteket felvérteznünk mindazzal, ami ott kint, az iskola falain kívül véd benneteket, ami képessé tesz arra, hogy boldogok legyetek, hogy hasznosak legyetek magatoknak és másoknak, hogy jó szakemberek, családanyák és -apák, jó emberek legyetek”.
Sánta Yvette ballagó diák a felelősségvállalásról, a helyállásról, a próbatételekről szólt. Pénzes Ábel előkészítő osztályos versben búcsúzott azoktól, akik szeptemberben kézen fogva vezették be őt és társait az iskolába. Fejér Ágnes tizenegyedikes diák szerint a mai nappal lezárult egy szakasz a búcsúzó diákok életében, de „ez nem a könyv vége, hanem csak egy fejezet záró mondata”.
Az igazgató mesét mondott
A Plugor Sándor Művészeti Líceumban három osztály 50 diákja számára szólalt meg az iskolás évek végét jelző csengőszó. Lőfi Gellért igazgató mesét mondott a ballagóknak egy kisgyerekről, akit az édesapja kivitt az erdő szélére, s búcsúzáskor azt mondta neki: okosodj és tanulj, észben, tudatban gyarapodj, s mire megtalálod az erdő túlsó végéhez vezető utat, arra ember lesz belőled. A kicsi félve lépett be a rengetegbe, de találkozott egy töpörödött anyókával, aki segítette az úton, s elváláskor egy tarisznyát adott neki. „Ha gyengül a hited, vess egy pillantást a kőtáblára, és megtalálod azt a törvényt, amelyet követve a helyes úton járhatsz. Ha kevésnek érzed a tudásod, csak pillants rá a papírra, s azonnal kiolvashatod a szükséges ismeretet. Ha találkozol egy elesett, éhező embertársaddal, ott lesz a kenyér, adj neki belőle. Minél többet adsz, annál jobban fog szaporodni” – zárta meséjét az igazgató.
Antal Árpád polgármester üzenetét Nagy Zoltán és Magyarósi Imola tolmácsolta magyar és román nyelven, majd a helyi önkormányzati testület nevében 200 lejes pénzjutalmat és oklevelet adtak át Sibianu Andrea évfolyamelsőnek, akit a Kiwanis Klub és az RMPSZ is díjazott. Példamutatásukért, közösségi munkájukért (a diákok szavazatai alapján) Mentor-díjban részesült Gheorghiță Claudiu, Kovács Emese és Székely Kitti Fruzsina.
„Emeljétek fel szívünket”
Pénteken a Nagy Mózes Elméleti Líceum négy végzős osztályának száznégy, székely ruhába öltözött diákja vett búcsút az alma matertől. A jelenlévőket Beder Imre református lelkipásztor köszöntötte, majd Bejan András igazgató értékelte a végzős osztályok tevékenységét, a diákok derültsége közepette. „Emlékekkel bőven tele a tarisznya, és most már nemcsak az iskola padlására lehet felfedező útra indulni, hanem egy ennél is izgalmasabb világba”, fogalmazott.
Bokor Tibor polgármester, az intézmény egykori tanára és igazgatója huszonötödször búcsúztatott el ballagókat az iskola udvaráról, majd Farkas Csaba szaktanfelügyelő tolmácsolta a megyei tanfelügyelőség üzenetét. A tizenegyedikesek verses-dalos összeállítással és ifj. Budai István szónoklatával búcsúztatták a végzősöket, majd a zászlóátadást a ballagó diákok Emeljétek fel szívünket mottójú műsora és Papp Andrea búcsúbeszéde követte.
A Nagy Mózes-díjat idén Csomós Attila, Bíró Anita, Dénes Botond, Fórika Zalán és Váncsa Róbert végzősök, Rozsnyai Árpád nyugalmazott kémiatanár és Dénes Imola szülő kapta meg. Az évfolyamelsőnek járó díjat Elekes Emese, az RMPSZ-díjat Sebestyén Rita, míg a Rotary Klub díját Dán Kinga és Ábrahám Zita vehette át.
„Legyetek büszkék, hogy itt végeztetek”
Szombaton a Gábor Áron Műszaki Oktatási Központ három nappali és két posztlíceumi osztályának 107 diákját csengették ki. A végzősök az utolsó osztályfőnöki óra után a Gaudeamust énekelve vonultak a tanintézmény udvarára. Az egybegyűlteket Gábor Rezső igazgató köszöntötte. „Azt kívánom, hogy amit elterveztetek, megvalósuljon, és az út, amely odáig vezet, legyen izgalmakkal teli” – engedte útjukra növendékeit.
Bokor Tibor polgármester arra biztatta a ballagókat, merjenek nagyot álmodni, míg Fejér László Ödön képviselő a „legyetek büszkék, hogy itt végeztetek, és vigyétek tovább az intézmény hírnevét” szavakkal búcsúzott tőlük. A „kicsik” és a végzősök verses-zenés műsorát követően a ballagók nevében Ráduly Richárd mondott búcsúbeszédet, majd a zászlóátadás után a búcsúzó évfolyamok emlékszalagot kötöttek az évfolyambotra.
Az évfolyamelsőnek járó díjat, a polgármesteri hivatal különdíját, valamint a Rotary Klub díját Lukács Róbert vehette át. Az RMPSZ-díjat Kalányos Ibolya, míg az EVITA-díjat Baricz Tímea érdemelte ki.
Elballagott az igazgató is
Szombaton a Baróti Szabó Dávid Technológiai Líceum udvarán felsorakozott 89 ballagóhoz előbb Dimény János iskolaigazgató, majd Lázár-Kiss Barna polgármester szólt, mindketten azt kívánva a végzős diákoknak, találják meg számításaikat az életben, és legyenek elég bölcsek ahhoz, hogy a sok kínálkozó életút közül a számukra legmegfelelőbbet tudják kiválasztani. Kiss Imre főtanfelügyelő is köszöntötte a ballagókat, továbbá Dimény János iskolaigazgató, akinek – megköszönve munkásságát – batyut adott át. A baróti középiskolát 25 éven át vezető Ezüst Gyopár-díjas pedagógus ugyanis ősszel nyugdíjba vonul.
Botos Erikának, a sepsiszentgyörgyi Tanulók Háza igazgatójának és a XI-es Balázsi Andreának a köszöntőbeszédei után a kicsengetettek búcsúműsora, majd a díjátadások következtek. Idén a Baróti Szabó Dávid Emlékbizottság és Alapítvány nagydíját Bíró Réka kapta, Érdemes diák-díjat vehetett át Ágoston Péter, Bíró Réka, Buda Klaudia, Szőcs-Trinfa Klementina Fruzsina és Tatár Ágnes Tekla. A Nebuló-díjon Székely Laura Melinda és Tókos Edina osztozott.
Június 3-án, pénteken 11 órakor a kézdivásárhelyi Apor Péter Szakközépiskolában 148 diák, a Református Kollégiumban 52, a Bod Péter Tanítóképzőben 63 diák ballag. Június 4-én, szombaton 9 órától a Mikes Kelemen Főgimnázium négy végzős osztályának 116 tanulóját csengetik ki. A kovásznai Kőrösi Csoma Sándor Líceumban június 11-én, szombaton búcsúznak a 114 végzőstől.
SzH-összeállítás
Székely Hírmondó (Kézdivásárhely)
2016. november 2.
„Reméljük, hogy terápiásan felszabadít” – közeledik a Szüleink-projekt bemutató előadása Kolozsváron
Szombaton este 8-tól mutatja be a Kolozsvári Állami Magyar Színház a Homemade című előadását, amely 70 mélyinterjú alapján, interdiszciplináris csapattal készült a Szüleink-projekt keretében.
Deák Katalin dramaturg elmondta, hogy a Homemade előadás mögött, a pályázatírás időpontjától számítva, egy éves munka áll, a cél pedig a tiniknek szóló előadások hiányának pótlása volt, valamint az interdiszciplináris munka megtapasztalása, a színházi emberek mellett ugyanis két pszichológus is részt vett a projektben. Pozitívum, hogy egyetemistákat is sikerült bevonni, nem csak színis és teatrológus hallgatókat, hanem szociológia, szociális munkás, kulturális menedzsment szakosokat is, akik többek között az interjúk elkészítésében segédkeztek.
A 70 mélyinterjú gyerekekkel és felnőttekkel készült, a gyerekek 11 és 15, illetve a 16 és 19 éves korosztályból kerültek ki, köztük városi és vidéki, bentlakásban lakó gyerekek, valamint különféle családi háttérrel rendelkező fiatalok is voltak. Emellett interjú készült a projektben résztvevő színészekkel, dramaturgokkal, rendezővel is. 900 oldalnyi szöveg keletkezett, ebből, illetve improvizációk alapján állt össze az előadás szövege, ami azonban a bemutatón sem lesz végeleges: egy élő, folyamatosan változó anyagról van szó, mondta el Biró Réka dramaturg.
Később csatlakozott a projekthez Vargyas Márta rendező, az ő feladata az volt, hogy segítsen szűkíteni a témát és összefogni az előadást. A legnehezebb az volt, hogy a klasszikus rendezői szerepből átálljon a csapatszínház munkafolyamatára, mondta el Vargyas Márta. „Az ember bízik magában és azt hiszi, hogy eldönt valamit és az van. És egyszer csak rájön arra, hogy sok-sok ember sok-sok féle impulzust hoz az előadásba. Ettől a perctől kezdve azon múlik az egész, hogy hogyan győzzük le a saját egónkat és minden más olyan elképzelést is, amiről azt hisszük, hogy az a mienk, de közben meg egyszerűen az élet hozza az egészet.”
„Kegyetlen, de mégis csodálatos mese”
Így fogalmazta meg Vargyas Márta rendező a koncepciót. Deme Ilona és Dávid-Kacsó Ágnes pszihológusok szerepe az volt, hogy olyan interjúvezetőt dolgozzanak ki, amely segít a valós családi problémák feltárásában. Az alkotók nem titkolták, hogy a felmerülő témák között túlsúlyban vannak a negatívak, például az alkoholfüggőség vagy a családon belüli erőszak. Nem akarták elvenni a 15 évesek kedvét a családalapítástól, ezért vigyáztak arra, hogy az előadásnak ne csak negatív kicsengése legyen, mondta el Deák Katalin dramaturg.
„Nevetni fogunk” – ígérte meg Dimény Áron. „Könnyek között” – tette hozzá nevetve Visky András.
Nem ez az első csapatszínházi projekt a Kolozsvári Állami Magyar Színház életében, hívta fel a figyelmet Visky András művészeti vezető. 2010-ben mutatták be aVerespatak – fizikai és politikai vonalon című előadást. A Homemade viszont sokkal intimebb, árulta el Albert Csilla, aki abban az előadásban is játszott. „Turkálás a lelkünkben” – jellemezte a színésznő a Szüleink-projekt munkafolyamatát, majd hozzátette, reméli, hogy a mindenkit érintő témát feldolgozó előadás terápiásan felszabadít majd.
Hasonló kifejezéssel „terápiás csoportnak” nevezte az alkotócsapatot Kántor Melinda is, aki elárulta, hogy a Szüleink-projekt megváltoztatta a benne résztvevőket, hogy milyen irányba… az még kiderül.
„Az előadás nem ad választ semmilyen kérdésre” – szögezte le Dimény Áron, aki abban látja az egy éves munka legnagyobb hozadékát, hogy gondolkodási felületeket nyitott meg, olyan kérdéseket vetett fel, amelyeket egyébként nem biztos fel merünk magunknak tenni. „A másik oldalra tudtam helyezkedni” – mesélt tapasztalatáról Dimény Áron, aki maga is szülő, az előadás viszont segített neki abban, hogy ebben a szerepben kívülről is lássa magát.
A Szüleink-projekt nem ér véget a Homemade bemutatójával, az előadás után közönségtalálkozókat is szerveznek, az ott felmerülő problémákra pedig javaslatokat hozhatnak a következő előadásokban – ígérte Biró Réka.
Visky András hozzátette, ez az alkotófolyamat, a csapatszínházra jellemző munkamódszer egyre inkább részévé válik a Kolozsvári Állami Magyar színház mindennapjainak. A művészeti vezető elárulta, hogy az utóbbi időben egyre többet beszélnek a színházban a Kolozsváron élő IT-szakemberek masszív társadalmi rétegéről, és nem kizárt, hogy formát és helyet keresnek majd egy IT-generációról szóló előadásnak.
Homemade, 2 óra 30 perc
Rendező: Vargyas Márta
Zs. E.
maszol.ro
Szombaton este 8-tól mutatja be a Kolozsvári Állami Magyar Színház a Homemade című előadását, amely 70 mélyinterjú alapján, interdiszciplináris csapattal készült a Szüleink-projekt keretében.
Deák Katalin dramaturg elmondta, hogy a Homemade előadás mögött, a pályázatírás időpontjától számítva, egy éves munka áll, a cél pedig a tiniknek szóló előadások hiányának pótlása volt, valamint az interdiszciplináris munka megtapasztalása, a színházi emberek mellett ugyanis két pszichológus is részt vett a projektben. Pozitívum, hogy egyetemistákat is sikerült bevonni, nem csak színis és teatrológus hallgatókat, hanem szociológia, szociális munkás, kulturális menedzsment szakosokat is, akik többek között az interjúk elkészítésében segédkeztek.
A 70 mélyinterjú gyerekekkel és felnőttekkel készült, a gyerekek 11 és 15, illetve a 16 és 19 éves korosztályból kerültek ki, köztük városi és vidéki, bentlakásban lakó gyerekek, valamint különféle családi háttérrel rendelkező fiatalok is voltak. Emellett interjú készült a projektben résztvevő színészekkel, dramaturgokkal, rendezővel is. 900 oldalnyi szöveg keletkezett, ebből, illetve improvizációk alapján állt össze az előadás szövege, ami azonban a bemutatón sem lesz végeleges: egy élő, folyamatosan változó anyagról van szó, mondta el Biró Réka dramaturg.
Később csatlakozott a projekthez Vargyas Márta rendező, az ő feladata az volt, hogy segítsen szűkíteni a témát és összefogni az előadást. A legnehezebb az volt, hogy a klasszikus rendezői szerepből átálljon a csapatszínház munkafolyamatára, mondta el Vargyas Márta. „Az ember bízik magában és azt hiszi, hogy eldönt valamit és az van. És egyszer csak rájön arra, hogy sok-sok ember sok-sok féle impulzust hoz az előadásba. Ettől a perctől kezdve azon múlik az egész, hogy hogyan győzzük le a saját egónkat és minden más olyan elképzelést is, amiről azt hisszük, hogy az a mienk, de közben meg egyszerűen az élet hozza az egészet.”
„Kegyetlen, de mégis csodálatos mese”
Így fogalmazta meg Vargyas Márta rendező a koncepciót. Deme Ilona és Dávid-Kacsó Ágnes pszihológusok szerepe az volt, hogy olyan interjúvezetőt dolgozzanak ki, amely segít a valós családi problémák feltárásában. Az alkotók nem titkolták, hogy a felmerülő témák között túlsúlyban vannak a negatívak, például az alkoholfüggőség vagy a családon belüli erőszak. Nem akarták elvenni a 15 évesek kedvét a családalapítástól, ezért vigyáztak arra, hogy az előadásnak ne csak negatív kicsengése legyen, mondta el Deák Katalin dramaturg.
„Nevetni fogunk” – ígérte meg Dimény Áron. „Könnyek között” – tette hozzá nevetve Visky András.
Nem ez az első csapatszínházi projekt a Kolozsvári Állami Magyar Színház életében, hívta fel a figyelmet Visky András művészeti vezető. 2010-ben mutatták be aVerespatak – fizikai és politikai vonalon című előadást. A Homemade viszont sokkal intimebb, árulta el Albert Csilla, aki abban az előadásban is játszott. „Turkálás a lelkünkben” – jellemezte a színésznő a Szüleink-projekt munkafolyamatát, majd hozzátette, reméli, hogy a mindenkit érintő témát feldolgozó előadás terápiásan felszabadít majd.
Hasonló kifejezéssel „terápiás csoportnak” nevezte az alkotócsapatot Kántor Melinda is, aki elárulta, hogy a Szüleink-projekt megváltoztatta a benne résztvevőket, hogy milyen irányba… az még kiderül.
„Az előadás nem ad választ semmilyen kérdésre” – szögezte le Dimény Áron, aki abban látja az egy éves munka legnagyobb hozadékát, hogy gondolkodási felületeket nyitott meg, olyan kérdéseket vetett fel, amelyeket egyébként nem biztos fel merünk magunknak tenni. „A másik oldalra tudtam helyezkedni” – mesélt tapasztalatáról Dimény Áron, aki maga is szülő, az előadás viszont segített neki abban, hogy ebben a szerepben kívülről is lássa magát.
A Szüleink-projekt nem ér véget a Homemade bemutatójával, az előadás után közönségtalálkozókat is szerveznek, az ott felmerülő problémákra pedig javaslatokat hozhatnak a következő előadásokban – ígérte Biró Réka.
Visky András hozzátette, ez az alkotófolyamat, a csapatszínházra jellemző munkamódszer egyre inkább részévé válik a Kolozsvári Állami Magyar színház mindennapjainak. A művészeti vezető elárulta, hogy az utóbbi időben egyre többet beszélnek a színházban a Kolozsváron élő IT-szakemberek masszív társadalmi rétegéről, és nem kizárt, hogy formát és helyet keresnek majd egy IT-generációról szóló előadásnak.
Homemade, 2 óra 30 perc
Rendező: Vargyas Márta
Zs. E.
maszol.ro
2017. szeptember 16.
dráMa – kortárs színházi találkozó Székelyudvarhelyen
Székelyudvarhely, 2017. szeptember 17-23.
Magyar, román és francia darabokat mutatnak be a kilencedik alkalommal megszervezett székelyudvarhelyi dráMa kortárs színházi találkozón. A Tomcsa Sándor Színház 2008-ban, a teátrum tizedik évfordulóján indította útjára ezt a kezdeményezést, amelynek lényege a kortárs magyar és román drámák találkoztatása, valamint a kortárs színházi nyelvnek a nagyközönség körében való népszerűsítése, olvasható a színház honlapján.
A szeptember 17. és 23. között zajló idei seregszemlén a kortárs magyar és román darabok mellett egy francia szerző, Joël Pommerat Az én kis hűtőkamrám című műve is látható vasárnap, a fesztivál nulladik napján a nagyváradi Szigligeti Színház vendégjátékaként, az előadás rendezője: Theodor Cristian Popescu. Ugyanez a társulat adja elő a Kapufa és öngól című darabot, amellyel Körmöczi-Kriván Péter szerző első helyezést nyert el a tavalyi dráMÁzat pályázaton.
A fesztiválra meghívást kapott még a Marosvásárhelyi Nemzeti Színház Liviu Rebreanu Társulata, amely Székely Csaba Négy politikai gyerekdarab című művét mutatja be.
A sepsiszentgyörgyi Tamási Áron Színház a Rajtammaradt télikabát című produkciót viszi a találkozóra, amelyben Cseh Tamás dalait értelmezi újra a társulat színművésze, Gajzágó Zsuzsa.
A sepsiszentgyörgyi Andrei Muresanu Színház a Marius Popa zeneszerző és Cezar Ghioca rendező-dramaturg közös munkájaként létrejött produkciót, a Tomcsa Sándor Síznház pedig Gianina Cărbunariu román drámaíró Stop the tempo! című darabját mutatja be Tóth Árpád rendezésében.
A seregszemle történetében először lép fel a Szatmárnémeti Északi Színház Harag György társulata, amely Visky András Pornó című drámájával vendégszerepel. A Kolozsvári Állami Magyar Színház a Biró Réka és Deák Katalin által írt Homemade-el lesz jelen, a Csíki Játékszín pedig Victor Ioan Frunză által színpadra állított Portugált mutatja be.
A fesztiválon bábelőadások is lesznek. A seregszemle első napján kerekasztal-beszélgetést tartanak a Franciaországban élő Matei Vişniec, az egyik legjelentősebb és legtermékenyebb kortárs román drámaíró részvételével. A közönség megtekintheti az ő darabja alapján készült Migránsoook című produkciót a Tomcsa Sándor Színház előadásában, rendező: Zakariás Zalán.
Szabadság (Kolozsvár)
Székelyudvarhely, 2017. szeptember 17-23.
Magyar, román és francia darabokat mutatnak be a kilencedik alkalommal megszervezett székelyudvarhelyi dráMa kortárs színházi találkozón. A Tomcsa Sándor Színház 2008-ban, a teátrum tizedik évfordulóján indította útjára ezt a kezdeményezést, amelynek lényege a kortárs magyar és román drámák találkoztatása, valamint a kortárs színházi nyelvnek a nagyközönség körében való népszerűsítése, olvasható a színház honlapján.
A szeptember 17. és 23. között zajló idei seregszemlén a kortárs magyar és román darabok mellett egy francia szerző, Joël Pommerat Az én kis hűtőkamrám című műve is látható vasárnap, a fesztivál nulladik napján a nagyváradi Szigligeti Színház vendégjátékaként, az előadás rendezője: Theodor Cristian Popescu. Ugyanez a társulat adja elő a Kapufa és öngól című darabot, amellyel Körmöczi-Kriván Péter szerző első helyezést nyert el a tavalyi dráMÁzat pályázaton.
A fesztiválra meghívást kapott még a Marosvásárhelyi Nemzeti Színház Liviu Rebreanu Társulata, amely Székely Csaba Négy politikai gyerekdarab című művét mutatja be.
A sepsiszentgyörgyi Tamási Áron Színház a Rajtammaradt télikabát című produkciót viszi a találkozóra, amelyben Cseh Tamás dalait értelmezi újra a társulat színművésze, Gajzágó Zsuzsa.
A sepsiszentgyörgyi Andrei Muresanu Színház a Marius Popa zeneszerző és Cezar Ghioca rendező-dramaturg közös munkájaként létrejött produkciót, a Tomcsa Sándor Síznház pedig Gianina Cărbunariu román drámaíró Stop the tempo! című darabját mutatja be Tóth Árpád rendezésében.
A seregszemle történetében először lép fel a Szatmárnémeti Északi Színház Harag György társulata, amely Visky András Pornó című drámájával vendégszerepel. A Kolozsvári Állami Magyar Színház a Biró Réka és Deák Katalin által írt Homemade-el lesz jelen, a Csíki Játékszín pedig Victor Ioan Frunză által színpadra állított Portugált mutatja be.
A fesztiválon bábelőadások is lesznek. A seregszemle első napján kerekasztal-beszélgetést tartanak a Franciaországban élő Matei Vişniec, az egyik legjelentősebb és legtermékenyebb kortárs román drámaíró részvételével. A közönség megtekintheti az ő darabja alapján készült Migránsoook című produkciót a Tomcsa Sándor Színház előadásában, rendező: Zakariás Zalán.
Szabadság (Kolozsvár)
2017. december 11.
Album a kolozsvári magyar színház külföldi turnéiról A Kolozsvári Állami Magyar Színház elmúlt 25 évének legfontosabb nemzetközi turnéit dokumentálja a hétvégén bemutatott, Színházzal a világ körül című album.
Tompa Gábor, a kulturális intézmény igazgatója a színház emeleti előcsarnokában tartott eseményen elmondta, azért is történelmi pillanat a könyvbemutató estje, mert 25 évvel ezelőtt szervezték meg először a teátrum első nagyszabású turnéját. Akkor Shakespeare hazájába, Angliába utazott el a társulat, és mintegy 40 napig tartott a kaland. A kopasz énekesnő című Ionesco-darabbal rögtön elnyerték az év legjobb külföldi előadása címet, sőt a londoni kritikusok toplistáján hónapokig tartották az első helyet – részletezte a színházigazgató. Mint kifejtette, fontos volt a társulat számára, hogy bekerüljenek a nemzetközi színházi élet „vérkeringésébe”.
„Olyan színházat akartunk csinálni, amely az egyetemes színházi nyelvet beszéli” – magyarázta. Hozzátette, a rendszerváltás után nagy feladat volt a társulat folyamatos fiatalítása. Az albumban szerepel az összes olyan ország, ahol a kolozsvári társulat vendégszerepelt. Magyarországon kívül felléptek még a Moldovai Köztársaságban, Szerbiában, Ausztriában, Németországban, Olaszországban, sőt a tengeren túl, Kolumbiában két alkalommal is, és Dél-Koreába is eljutottak. Tompa Gábor megjegyezte, hogy a Julius Caesar című előadásukkal ismét készülnek Bogotába, Kolumbia fővárosába vendégszerepelni.
Mint kifejtette, az albumban látható fényképek nem hivatásos fényképészek munkái, a pillanatfelvételeket a társulat tagjai készítették műkedvelő alapon. A kötetet Demeter Kata és Biró Réka szerkesztette. „A maga hibáival együtt az album egy olyan kiadvány, amely hozzásegíti a színháztörténetet, hogy egy helyen lássa a Kolozsvári Állami Magyar Színház nemzetközi életét” – összegzett Tompa Gábor. Kiss Előd-Gergely Krónika (Kolozsvár)
Tompa Gábor, a kulturális intézmény igazgatója a színház emeleti előcsarnokában tartott eseményen elmondta, azért is történelmi pillanat a könyvbemutató estje, mert 25 évvel ezelőtt szervezték meg először a teátrum első nagyszabású turnéját. Akkor Shakespeare hazájába, Angliába utazott el a társulat, és mintegy 40 napig tartott a kaland. A kopasz énekesnő című Ionesco-darabbal rögtön elnyerték az év legjobb külföldi előadása címet, sőt a londoni kritikusok toplistáján hónapokig tartották az első helyet – részletezte a színházigazgató. Mint kifejtette, fontos volt a társulat számára, hogy bekerüljenek a nemzetközi színházi élet „vérkeringésébe”.
„Olyan színházat akartunk csinálni, amely az egyetemes színházi nyelvet beszéli” – magyarázta. Hozzátette, a rendszerváltás után nagy feladat volt a társulat folyamatos fiatalítása. Az albumban szerepel az összes olyan ország, ahol a kolozsvári társulat vendégszerepelt. Magyarországon kívül felléptek még a Moldovai Köztársaságban, Szerbiában, Ausztriában, Németországban, Olaszországban, sőt a tengeren túl, Kolumbiában két alkalommal is, és Dél-Koreába is eljutottak. Tompa Gábor megjegyezte, hogy a Julius Caesar című előadásukkal ismét készülnek Bogotába, Kolumbia fővárosába vendégszerepelni.
Mint kifejtette, az albumban látható fényképek nem hivatásos fényképészek munkái, a pillanatfelvételeket a társulat tagjai készítették műkedvelő alapon. A kötetet Demeter Kata és Biró Réka szerkesztette. „A maga hibáival együtt az album egy olyan kiadvány, amely hozzásegíti a színháztörténetet, hogy egy helyen lássa a Kolozsvári Állami Magyar Színház nemzetközi életét” – összegzett Tompa Gábor. Kiss Előd-Gergely Krónika (Kolozsvár)