Udvardy Frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990–2017
év
2014. december 9.
Bokor: rosszindulatú a kézdi zászlóbírság
Rosszindulatúan és alaptalanul bírságolta meg a Kovászna megyei prefektúra Kézdivásárhely önkormányzatát amiatt, hogy a város nem volt „megfelelően” fellobogózva a román zászlókkal december elsején – állítja Bokor Tibor, a céhes város polgármestere.
Az elöljáró keddi sajtótájékoztatóján furcsállta, hogy a Marius Popică prefektus által kiállított jegyzőkönyvet Sebastian Cucu alprefektus írta alá tanúként. Bokor elvárta volna, hogy kikérjék egy kézdivásárhelyi román lakos vagy az ünnepséget szervező alapítvány tagjainak a véleményét.
A polgármester a december elsejei rendezvény kapcsán elmondta, egy helyi egyesület elnöke jelölte meg, hol akarják megszervezni az ünnepséget, kérvényét a városháza jóváhagyta.
„Az önkormányzat teljesítette kötelességét, és kitűzte a román zászlókat a kért helyszíneken: a Molnár Józsiás utcai ortodox templom környékén négyet, a kantai ortodox templom közelében – ahová végül a felvonulók el sem jutottak – pedig egyet. Az ünnepséget követően pedig a prefektúra ötezer lejes bírságot állított ki a román zászló kitűzésére vonatkozó 1157-es számú kormányhatározatra hivatkozva. Tette mindezt a megkérdezésem nélkül” – kommentálta a történteket a polgármester.
Bokor Tibor elmondta továbbá, tévedett, amikor azt hitte, hogy Marius Popică kinevezésével véget érnek a korábbi prefektusok által kezdeményezett zászlóháborúk és a kormányhivatal „végre a valóban fontos ügyekkel kíván foglalkozni”.
Az elöljáró arra gyanakszik, hogy a prefektúrán nem találtak jogszabályt, ami alapján büntetést róhattak volna ki amiatt, hogy Kézdivásárhelyen több magántulajdonban levő főtéri épületre gyászlobogókat tűztek ki a román nemzeti ünnep alkalmával, ezért most „a városházát vették célba”.
A városvezető arra is kitért, a román hírtelevíziók tendenciózusan tájékoztattak a helyi rendezvényről: a bejátszott hírben azt mondták, hogy a polgármesteri hivatalról levették a román zászlót, miközben egy másik épületet mutattak, majd a polgármester nyilatkozatát nem használták a tudósításban. Bokor leszögezte, fellebbezni fog a bírság ellen.
Bíró Blanka
Székelyhon.ro
Rosszindulatúan és alaptalanul bírságolta meg a Kovászna megyei prefektúra Kézdivásárhely önkormányzatát amiatt, hogy a város nem volt „megfelelően” fellobogózva a román zászlókkal december elsején – állítja Bokor Tibor, a céhes város polgármestere.
Az elöljáró keddi sajtótájékoztatóján furcsállta, hogy a Marius Popică prefektus által kiállított jegyzőkönyvet Sebastian Cucu alprefektus írta alá tanúként. Bokor elvárta volna, hogy kikérjék egy kézdivásárhelyi román lakos vagy az ünnepséget szervező alapítvány tagjainak a véleményét.
A polgármester a december elsejei rendezvény kapcsán elmondta, egy helyi egyesület elnöke jelölte meg, hol akarják megszervezni az ünnepséget, kérvényét a városháza jóváhagyta.
„Az önkormányzat teljesítette kötelességét, és kitűzte a román zászlókat a kért helyszíneken: a Molnár Józsiás utcai ortodox templom környékén négyet, a kantai ortodox templom közelében – ahová végül a felvonulók el sem jutottak – pedig egyet. Az ünnepséget követően pedig a prefektúra ötezer lejes bírságot állított ki a román zászló kitűzésére vonatkozó 1157-es számú kormányhatározatra hivatkozva. Tette mindezt a megkérdezésem nélkül” – kommentálta a történteket a polgármester.
Bokor Tibor elmondta továbbá, tévedett, amikor azt hitte, hogy Marius Popică kinevezésével véget érnek a korábbi prefektusok által kezdeményezett zászlóháborúk és a kormányhivatal „végre a valóban fontos ügyekkel kíván foglalkozni”.
Az elöljáró arra gyanakszik, hogy a prefektúrán nem találtak jogszabályt, ami alapján büntetést róhattak volna ki amiatt, hogy Kézdivásárhelyen több magántulajdonban levő főtéri épületre gyászlobogókat tűztek ki a román nemzeti ünnep alkalmával, ezért most „a városházát vették célba”.
A városvezető arra is kitért, a román hírtelevíziók tendenciózusan tájékoztattak a helyi rendezvényről: a bejátszott hírben azt mondták, hogy a polgármesteri hivatalról levették a román zászlót, miközben egy másik épületet mutattak, majd a polgármester nyilatkozatát nem használták a tudósításban. Bokor leszögezte, fellebbezni fog a bírság ellen.
Bíró Blanka
Székelyhon.ro
2014. december 10.
Nemzetközi hírlevél a Mikó-ügyről
A Mikó-ügyre és az Új Jobboldal decemberi elsejei magyarellenes provokációira hívja fel a nemzetközi közvélemény figyelmét a Mikó Imre Jogvédő Szolgálat háromszéki szervezete.
A szolgálat e heti hírlevelében hívta fel a figyelmet a két esetre a Mikó-ügyben tapasztalt visszásságokról, valamint neonáci csoportok december elseji randalírozásáról címmel.
Az RMDSZ által indított szolgálat háromszéki szervezete heti rendszerességgel küld angol nyelvű hírleveleket, amelyben a romániai és magyarországi nagykövetségek munkatársait, különböző emberjogi szervezetek és külföldi politikai pártok képviselőit tájékoztatják a székelyföldi, erdélyi magyarsággal szembeni diszkriminációkról, visszaélésekről, jogtiprásokról.
A Mikó-ügy kapcsán rámutattak, hogy 25 évvel a kommunizmus bukása után újra államosítottak egy egyházi tulajdonú ingatlant Romániában, és azt is jelezték, hogy Kató Béla, az Erdélyi Református Egyházkerület püspöke a református emberek „arculcsapásaként” értelmezte a döntést, fontosnak tartva, hogy az egyház újraértékelje a román állammal való viszonyát. Arra is kitértek, hogy a Mikó-perben első fokon hozott ítélet diszkriminált a magyar és román vádlottak között, a két magyart ugyanis letöltendő, míg a románt felfüggesztett börtönbüntetésre ítélte.
A december elsejei szentgyörgyi eseményekről írt beszámolójukban arra hívják fel a figyelmet, hogy a prefektúra és az ortodox egyház segítségével évek óta neonáci csoportosulások érkeznek az ország más megyéiből a háromszéki megyeszékhelyre, és Románia nemzeti ünnepén a helyi magyar közösséget zaklatják.
„Ezek a zsidó- és magyarellenes csoportok agresszív szólamokkal félemlítik meg a magyar közösséget, szélsőséges és idegengyűlő szólamokat kiabálva, mint például azt, hogy a magyarok hagyják el az országot” – fogalmaznak.
Bíró Blanka
Krónika (Kolozsvár)
A Mikó-ügyre és az Új Jobboldal decemberi elsejei magyarellenes provokációira hívja fel a nemzetközi közvélemény figyelmét a Mikó Imre Jogvédő Szolgálat háromszéki szervezete.
A szolgálat e heti hírlevelében hívta fel a figyelmet a két esetre a Mikó-ügyben tapasztalt visszásságokról, valamint neonáci csoportok december elseji randalírozásáról címmel.
Az RMDSZ által indított szolgálat háromszéki szervezete heti rendszerességgel küld angol nyelvű hírleveleket, amelyben a romániai és magyarországi nagykövetségek munkatársait, különböző emberjogi szervezetek és külföldi politikai pártok képviselőit tájékoztatják a székelyföldi, erdélyi magyarsággal szembeni diszkriminációkról, visszaélésekről, jogtiprásokról.
A Mikó-ügy kapcsán rámutattak, hogy 25 évvel a kommunizmus bukása után újra államosítottak egy egyházi tulajdonú ingatlant Romániában, és azt is jelezték, hogy Kató Béla, az Erdélyi Református Egyházkerület püspöke a református emberek „arculcsapásaként” értelmezte a döntést, fontosnak tartva, hogy az egyház újraértékelje a román állammal való viszonyát. Arra is kitértek, hogy a Mikó-perben első fokon hozott ítélet diszkriminált a magyar és román vádlottak között, a két magyart ugyanis letöltendő, míg a románt felfüggesztett börtönbüntetésre ítélte.
A december elsejei szentgyörgyi eseményekről írt beszámolójukban arra hívják fel a figyelmet, hogy a prefektúra és az ortodox egyház segítségével évek óta neonáci csoportosulások érkeznek az ország más megyéiből a háromszéki megyeszékhelyre, és Románia nemzeti ünnepén a helyi magyar közösséget zaklatják.
„Ezek a zsidó- és magyarellenes csoportok agresszív szólamokkal félemlítik meg a magyar közösséget, szélsőséges és idegengyűlő szólamokat kiabálva, mint például azt, hogy a magyarok hagyják el az országot” – fogalmaznak.
Bíró Blanka
Krónika (Kolozsvár)
2014. december 15.
Marius Popica „zeneórát” akart tartani
Marius Popica, Kovászna megye prefektusa hétfői sajtótájékoztatóján zavaros fejtegetésbe kezdett, amikor újságírói kérdésre azt kellett elmagyaráznia, miért bírságolta meg a Magyar Polgári Pártot.
Mint mondta, a törvény nem egy másik nemzet himnuszának az eléneklését, hanem annak intonálását („intonaţie”) bünteti. Később megismételte korábbi nyilatkozatát is, miszerint amiatt büntetett, hogy szervezett, hivatalos ünnepségeken más ország himnuszát a törvény értelmében és a kölcsönös tisztelet jegyében is csak a román himnusszal lehet „megszólaltatni”.
Popica hangsúlyozta, nem azokat bírságolta meg, akik elénekelték a magyar himnuszt, hanem a szervezőket. Újságírói kérdésre, hogy mi a különbség az éneklés és az „intonálás” között, a prefektus leszögezte: nem kíván filozofálni a téma kapcsán.
„Az a dolgom, hogy a törvényt alkalmazzam, a büntetést pedig meg lehet fellebbezni, s majd a bíróság eldönti, kinek van igaza” – zárta rövidre a kormánymegbízott, aki azt ígérte, nem bírságolja meg a prefektúra előtt tiltakozókat.
A sajtótájákoztatón elhangzottak kapcsán a Krónika megkereste Szilágyi Zsolt Herbertet, a sepsiszentgyörgyi Vox Humana kamarakórus karnagyát, aki elmondta, a prefektus által emlegetett intonálás – a román értelmező szótár szerint is – megszólaltatást jelent. A szakember leszögezte, szigorúan szakmai szempontok alapján az éneklés és a megszólaltatás között nincs különbség, a prefektus indoklása pedig „nem több, mint átlátszó gáncsoskodás”.
Bíró Blanka |
Székelyhon.ro
Marius Popica, Kovászna megye prefektusa hétfői sajtótájékoztatóján zavaros fejtegetésbe kezdett, amikor újságírói kérdésre azt kellett elmagyaráznia, miért bírságolta meg a Magyar Polgári Pártot.
Mint mondta, a törvény nem egy másik nemzet himnuszának az eléneklését, hanem annak intonálását („intonaţie”) bünteti. Később megismételte korábbi nyilatkozatát is, miszerint amiatt büntetett, hogy szervezett, hivatalos ünnepségeken más ország himnuszát a törvény értelmében és a kölcsönös tisztelet jegyében is csak a román himnusszal lehet „megszólaltatni”.
Popica hangsúlyozta, nem azokat bírságolta meg, akik elénekelték a magyar himnuszt, hanem a szervezőket. Újságírói kérdésre, hogy mi a különbség az éneklés és az „intonálás” között, a prefektus leszögezte: nem kíván filozofálni a téma kapcsán.
„Az a dolgom, hogy a törvényt alkalmazzam, a büntetést pedig meg lehet fellebbezni, s majd a bíróság eldönti, kinek van igaza” – zárta rövidre a kormánymegbízott, aki azt ígérte, nem bírságolja meg a prefektúra előtt tiltakozókat.
A sajtótájákoztatón elhangzottak kapcsán a Krónika megkereste Szilágyi Zsolt Herbertet, a sepsiszentgyörgyi Vox Humana kamarakórus karnagyát, aki elmondta, a prefektus által emlegetett intonálás – a román értelmező szótár szerint is – megszólaltatást jelent. A szakember leszögezte, szigorúan szakmai szempontok alapján az éneklés és a megszólaltatás között nincs különbség, a prefektus indoklása pedig „nem több, mint átlátszó gáncsoskodás”.
Bíró Blanka |
Székelyhon.ro
2014. december 18.
Őrizetbe vették a sepsiszentgyörgyi magyar bírót
Az erdő-visszaszolgáltatási korrupciós botrányban gyanúsított Ördög András Lóránd bírót bekísérték a Kovászna Megyei Rendőr-főkapitányság sepsiszentgyörgyi fogdájába. A rendőrség csütörtöki közleménye szerint már szerdán délután érvényt szereztek a legfelsőbb bíróság jogerős ítéletének, és őrizetbe vették a 44 éves gyanúsítottat.
A legfelsőbb bíróság a múlt héten elutasította az Országos Korrupcióellenes Ügyosztály (DNA) 30 napos előzetes letartóztatásra vonatkozó javaslatát, és alapfokon úgy döntött, a gyanúsított továbbra is házi őrizetben marad. A vádhatóság azonban megfellebbezte a döntést, és a jogerős ítélet szerint a bírót 30 napos előzetes őrizetbe vették.
A sepsiszentgyörgyi bírói testületet azzal gyanúsítják, hogy jogtalanul ítéltek meg 43 227 hektár erdőt Gheorghe Paltin Sturdzának, ezzel több mint 303 millió eurós kárt okozva az állami erdészetnek. A korrupciós botrányban már letartóztatták Viorel Hrebenciuc volt képviselőt és fiát, valamint Ioan Adam képviselőt. Ilie Sârbu szenátort és Adam Crăciunescut, a Romsilva igazgatóját szabadlábon vizsgálják.
Ördög Lóránd András a DNA szerint 2010-ben az irodájában átvett 10 ezer eurót Ioan Adam ügyvédtől, ezután a bírói testület helyt adott az erdő-visszaszolgáltatási ügyben a per újratárgyalási kérésének. Két évvel később 50 ezer eurót kért az ügyvédtől, ebből később Ioan Adam újabb 10 ezer eurót adott át, a bírák megítélték a több mint 43 ezer hektár erdőt a felperesnek. A vádhatóság szerint a döntés egyértelműen a bizonyítékok részrehajló értelmezése nyomán a valóság és jogszerűség ellenében született.
Bíró Blanka
Székelyhon.ro
Az erdő-visszaszolgáltatási korrupciós botrányban gyanúsított Ördög András Lóránd bírót bekísérték a Kovászna Megyei Rendőr-főkapitányság sepsiszentgyörgyi fogdájába. A rendőrség csütörtöki közleménye szerint már szerdán délután érvényt szereztek a legfelsőbb bíróság jogerős ítéletének, és őrizetbe vették a 44 éves gyanúsítottat.
A legfelsőbb bíróság a múlt héten elutasította az Országos Korrupcióellenes Ügyosztály (DNA) 30 napos előzetes letartóztatásra vonatkozó javaslatát, és alapfokon úgy döntött, a gyanúsított továbbra is házi őrizetben marad. A vádhatóság azonban megfellebbezte a döntést, és a jogerős ítélet szerint a bírót 30 napos előzetes őrizetbe vették.
A sepsiszentgyörgyi bírói testületet azzal gyanúsítják, hogy jogtalanul ítéltek meg 43 227 hektár erdőt Gheorghe Paltin Sturdzának, ezzel több mint 303 millió eurós kárt okozva az állami erdészetnek. A korrupciós botrányban már letartóztatták Viorel Hrebenciuc volt képviselőt és fiát, valamint Ioan Adam képviselőt. Ilie Sârbu szenátort és Adam Crăciunescut, a Romsilva igazgatóját szabadlábon vizsgálják.
Ördög Lóránd András a DNA szerint 2010-ben az irodájában átvett 10 ezer eurót Ioan Adam ügyvédtől, ezután a bírói testület helyt adott az erdő-visszaszolgáltatási ügyben a per újratárgyalási kérésének. Két évvel később 50 ezer eurót kért az ügyvédtől, ebből később Ioan Adam újabb 10 ezer eurót adott át, a bírák megítélték a több mint 43 ezer hektár erdőt a felperesnek. A vádhatóság szerint a döntés egyértelműen a bizonyítékok részrehajló értelmezése nyomán a valóság és jogszerűség ellenében született.
Bíró Blanka
Székelyhon.ro
2014. december 29.
Antal Árpád: hamar visszalépünk, ha szájba vernek
Az elnökválasztást követően tovább kormányzó Szociáldemokrata Párt (PSD) vezetői úgy érezték, itt az alkalom, hogy a magyarok fejére koppintsanak – jelentette ki Antal Árpád, Sepsiszentgyörgy polgármestere az elmúlt időszakban egyre gyakoribbá vált magyarellenes megnyilvánulásokat kommentálva. A Krónikának adott interjújában elmondta, néha úgy érzi, „nagyon könnyen és hamar visszalépünk, amikor úgymond szájba vernek bennünket, mert fel mertük emelni szavunkat az erdélyi magyar közösséget ért igazságtalanságok ellen”.
– Egyre több magyarellenes megnyilvánulásnak lehettünk tanúi az elmúlt időszakban Sepsiszentgyörgyön. Ön szerint ez mivel magyarázható?
– Az egyik legkézenfekvőbb magyarázat az lenne, hogy az elnökválasztást követően a tovább kormányzó Szociáldemokrata Párt (PSD) vezetői úgy érezték, itt az alkalom, hogy a magyarok fejére koppintsanak. Egyrészt amiatt, hogy a magyarok nem a PSD jelöltjét, Victor Pontát támogatták, hanem Klaus Johannist, másrészt nyilván azért, mert kiléptünk a kormányból.
Nyilván a mi szempontunkból ez az optimista forgatókönyv, mert ha mindez lecseng, az élet megy tovább. A kevésbé optimista verzió viszont az, hogy észrevették, az elnökválasztás alatt létrejött egyfajta erdélyi szolidaritás, ami központosítás- és Bukarest-ellenes hangulatba csapott át, és ezt nagyon gyorsan ellensúlyozni akarták azzal, hogy visszaterelik etnikai síkra a történetet, felmutatják a magyar veszélyt.
Ezt az izmosodó hangulatot próbálják visszafordítani, de én abban bízom, hogy az erdélyi román emberek elsősorban Erdély érdekére figyelnek és nem Bukarest összeugrasztó szándékaira. A harmadik olvasat arról is szólhat, hogy szász elnöke lett az országnak, és miközben kifelé azt kommunikálják, hogy ezzel a kisebbségi kérdés meg van oldva, most az elején meg akarják törni a magyar kisebbség lendületét.
Én mindezt fenntartásokkal kezelem, de azt bevallom, hogy csalódott vagyok, hiszen Johannis az első romániai elnök, aki beiktatásakor ki sem ejtette a száján a kisebbség szót. Én ennek ellenére azt mondom, meg kell előlegeznünk a bizalmat, és remélhetőleg kiderül, hogy valóban nem a szavak, hanem a tettek embere.
Figyelembe kell venni azt is, hogy az ötvenes, hatvanas években a fő célpont Kolozsvár és a partiumi városok voltak, majd az 1968-as megyésítés után következett Marosvásárhely. 25 év alatt a román nemzetállam építői sikeresen elérték azt, hogy Maros megyét bizonyos mértékben leválasztották a Székelyföldről, és Marosvásárhelyen átbillentették az etnikai arányt a többségi nemzet javára. Miután ezt kipipálták, a következő célpont Sepsiszentgyörgy lett.
– Ön is célponttá vált: a szervezett-bűnözés- és terrorizmusellenes ügyosztály hivatalból vizsgálatot indított terrorista fenyegetés gyanújával az SZKT legutóbbi ülésén elhangzott beszédek miatt. A vádhatóság nem pontosította, kinek a nyilatkozatáról van szó, de a román média szerint az ön beszéde vezetett az eljáráshoz. Ezt követően a Facebookon megfenyegették a románok, magyar részről pedig azzal vádolták meg, hogy üggyé akar válni. Hogyan éli meg mindezt?
– Az ügyészségi kivizsgálást nem tudom komolyan venni. Látom, sokan aggódnak, és érzem, köszönöm a szolidaritást, de én nem akarom elhinni, hogy 25 évvel a rendszerváltás után bűnügyi dossziét lehet összeállítani egy politikai nyilatkozat miatt, amit rosszul fordítanak le románra. Az is lehet, hogy elhamarkodottan kiadtak egy nyilatkozatot, mert azóta sem kerestek meg az ügyészek. Márpedig ha kiadnak egy közleményt, hogy ezzel foglalkoznak, az lett volna normális, ha másnap behívnak.
Mindenesetre határozottan visszautasítom azt, hogy leterroristázzanak olyan körülmények között, hogy az elmúlt huszonöt évben kizárólag demokratikus eszközökkel küzdöttünk az igazunkért. Azt gondolom, hogy ez egy próbálkozás az erdélyi magyar közösség ellehetetlenítésére, megpróbálnak bennünket egy számunkra is elfogadhatatlan kategóriába beszorítani. Ahhoz is hozzászoktam amúgy, hogy magyar részről támadnak, hiszen tíz éve vagyok közéleti szereplő. Mindenesetre sokkal rosszabbul esik, amikor a támadás közösségen belülről jön. De ez is jelzi azt, hogy annyira bonyolult és összetett az erdélyi magyar közösség, hogy sokszor nem értjük meg egymást.
Nem akarok rosszhiszeműséget feltételezni, sokkal inkább azt gondolom, hogy más élethelyzetekben élünk Erdély különböző településein, és bizonyos kérdésekben a legjobb indulat mellet sem értjük egymást. Vannak, akik megpróbálnak engem jobbszélre tolni – például Kelemen Attila Ármin, aki a Transindex portálon megjelent írásában fogalmazott úgy, hogy üggyé akarok válni –, de mindez nem változtat azon a tényen, hogy én továbbra is a Székelyföld egyik higgadt hangja maradok. A megfontoltság ugyanis nem egyenértékű a megalkuvással.
– A Magyar Polgári Párt (MPP) által a megyeszékhelyi parkban kitűzött székely zászló miatt tetemes pénzbírsággal fenyegetik. A téma kapcsán azt nyilatkozta, akár be is zárhatják Önt, de akkor sem fogja eltávolítani a lobogót. A megyeházáról amúgy már lekerült a székely zászló, hiszen bűnvádi eljárást is indíthatnak a jogerős bírósági döntés gyakorlatba ültetésének elmulasztása miatt. Meddig lehet feszíteni a húrt?
– Igyekszem eleget tenni a családom azon kérésének, hogy ne tegyem ki magam veszélyeknek, de néha azt érzem, nagyon könnyen és hamar visszalépünk, amikor úgymond szájba vernek bennünket, mert ki mertünk állni, fel mertük emelni a szavunkat a bennünket ért igazságtalanságok ellen. Azt érzem, hogy nem merjük, nem tudjuk a homogenizáló nemzetállamban a számunkra kijelölt kereteket feszegetni, még akkor sem, ha nyilvánvalóan nekünk van igazunk, ha az igazság nyilvánvalóan a mi oldalunkon áll. Talán azért, mert tulajdonképpen mi semmi mást nem akarunk, mint békésen, magyarként szülőföldünkön megmaradni.
Nem vagyunk szakadárok, nem vagyunk szélsőségesek, és nem vagyunk terroristák. 25 éve folyamatosan demokratikus eszközökkel próbáltuk elérni azt, amiről mi azt gondoltuk, hogy jár nekünk, vagy amit megígértek nekünk. Nem akarunk semmi olyant, ami korábban nem adatott meg más, az Európai Unióban élő közösségnek. Hogy ezt nem értik vagy nem akarják megérteni Bukarestben az egy dolog, de nagyon meglep, hogy a közösségen belül is vannak, akik nem értik. Mindenesetre meglátjuk, a román állam meddig tud eljárni egy polgármester ellen, csak amiatt, mert használ egy szimbólumot, ami különben nem tiltott, és nem irányul senki ellen.
– A polgári pártot amiatt bírságolták meg, hogy júniusi rendezvényükön elénekelték a magyar himnuszt. A tiltakozó megmozdulásokon egyébként Ön is részt vett. Korábban mondta, hogy mindegyik erdélyi magyar szervezetnek megvan a maga szerepe, egyik mozgalmakat indít, a másik politizál. Lehet ezeknek a megmozdulásoknak eredményük?
– Nagyon fontosnak tartom azt, hogy ne versenyeztessük az eszközöket. Tekintsünk ezekre úgy, hogy kiegészítik egymást. Gyakorlatilag minden élethelyzetben, minden politikai konjunktúrában használni kell azt az eszközt, ami akkor éppen a leghatékonyabb. Vegyesek az érzelmeim az utcai megmozdulásokkal kapcsolatban, mert – a himnuszéneklés kapcsán – egyrészt éreztem egy közösségi szolidaritást, de mégis csalódott vagyok, mert azt gondolom, nemcsak ötezer ember ingerküszöbét kellene elérje, hogy itt embereket zaklatnak, büntetnek, mert éppen elénekeljük a himnuszt.
Elvártam egy olyan várostól, ahol negyvenezer magyar él, hogy legalább tízezren kimenjenek az utcára. Az a tisztességes, ha ezt kimondom az én választóimnak is: több szolidaritásra van szükség, mert lehet, hogy ma úgy érezzük, nem rólunk szól, hogy valakit megbüntettek, mert elénekelte a himnuszt, de lehet, hogy holnapután már rólunk fog szólni. Lehet, hogy később közvetlenül a mi életünket érinti egy olyan döntés, ami annak a következménye, hogy most nem voltunk elegen az utcán.
Sokan voltunk, de nem elegen. Például Szent György Napokon egy-egy koncerten több tízezer ember gyűl ki a térre. Amikor a színpadról láttam a végtelen tömeget, mindig az fogalmazódott meg bennem, hogy mikor fogunk vajon a saját jogainkért ugyanennyien kimenni az utcára? Azt látom, nem mindenkiben tudatosul, hogy a napi döntéseinkkel mi írjuk meg a gyerekeink és az unokáink jövőjét. Ezt már nem lehet a szüleinkre fogni.
– A nemzetközi közvéleményt folyamatosan tájékoztatják a jogtiprásokról. Van eredménye?
– Nekünk minden alkalommal, amikor egy magyart megbántanak, szét kell azt kürtölnünk a nagyvilágban. Más, hasonló helyzetben lévő nemzetek is ezt teszik, és azoktól kell tanulnunk, akik ebben jobbak. De ha már arról beszélek, hogy csalódott vagyok, amiért csak öt–hatezer ember vonult ki a térre, azt is furcsállom, hogy miközben Romániában valakit megbüntetnek a magyar himnuszért, én nem hallottam arról, hogy a budapesti tüntetők közül valaki szolidarizált volna a székelyekkel.
Mi ezekben a kérdésekben több szolidaritást várunk el a magyar kormánytól, de úgy tűnik, hogy annyira el vannak foglalva a belső konfliktusokkal, egymással, hogy már nem marad energiájuk odafigyelni ránk (interjúnk a magyar külügyminisztérium állásfoglalásának közzététele előtt készült – szerk. megj.).
– Folytatódnak-e februárban az amerikai Project of Ethnic Relations (PER) nevű amerikai jogvédő szervezet egykori elnöke, Allen Kassof által kezdeményezett magyar–román egyeztetések?
– Amikor amiatt bíráltak, hogy Kassof közvetítésével leültünk tárgyalni, azt mondtam, bárki jön és egy asztalhoz ülteti az erdélyi magyar és a romániai román politikusokat, el fogok menni, mert még mindig jobb, ha velünk tárgyalnak rólunk, mint ha ezt nélkülünk teszik, vagy nem is tárgyalnak rólunk. Ha lesz ennek folytatása, azon részt kell venni.
Egyértelmű, hogy belépünk egy új korszakba, és nem tudjuk még, mit hoz. Előlegezzük meg a bizalmat az új államelnöknek, nézzük meg, a következő hónapokban történik-e valami. Johannis bejelentette, hogy különböző pártokkal kezdeményez tárgyalásokat szociális, egészségügyi, tanügyi témákról. Próbáljuk meg elérni, hogy a román pártokkal való egyeztetések napirendjén szerepeljen a kisebbségek kérdése is.
– Az RMDSZ mit tud tenni ellenzékből? Mi lesz az autonómiastatútum sorsa?
– Ellenzékből egyszerűbb felvetni a román–magyar társadalmi szerződés kérdését. Ez nem kormányzati probléma, nem az RMDSZ-ről és valamelyik román pártról, hanem az RMDSZ-ről és az összes román pártról kell szólnia. Ezért is lehetne ebben Johannis partner. Ez most jó lehetőség, próbáljuk meg felvetni, hogy legyen egy román–magyar társadalmi szerződés, ami arról szól, hogy kiveszik a magyar kérdést a kampányokból, a román pártok nem próbálnak meg szavazatokat szerezni azzal, miként viszonyulnak egy magyar ügyhöz.
Az a tapasztalatom, hogy ebben az országban évekig nem történnek meg dolgok, és aztán hirtelen egyik napról a másikra igen. Lehet, hogy a mi ügyünkben is vannak kérdések, amikkel évekig kínlódunk, és aztán mégis sikerül megfelelő megoldást találni rájuk. Gyógyíthatatlan optimista vagyok. Az autonómiastatútum sorsáról az a véleményem, hogy függetlenül attól, hogy kormányban vagy ellenzékben politizálunk, ahogy a szövetségi elnök is mondta, tavaszig be kell nyújtani.
– A helyi románsággal tudnak-e konstruktív párbeszédet folytatni?
– Azokkal, akiket Ceauşescu a nyolcvanas években azért küldött ide, hogy véghezvigyék az etnikai arányok megváltoztatását, nem igazán látom, hogyan tudnánk megegyezni, holott folyamatosan keresem ennek a lehetőségét. Amíg a románság közképviseletét kisajátítják, nem látom, hogy tudna velük bárki kiegyezni. Lehet bennünk nagyon jó szándék, leülhetnénk beszélgetni ezerszer is, de ők gyakorlatilag tagadják a létünket, a Székelyföld, a székelység létét. Sajnos kiszorítják a román társadalom peremére azokat, akik megpróbálnak normális kapcsolatot kialakítani velünk, és ez a nagy probléma.
Egy nemrég készült tanulmányból kiderült, hogyha Ceauşescu uralma még négy-öt évet tartott volna, a nyolcvanas években elindított betelepítési hullám sikeressé válik, és ma Sepsiszentgyörgy román többségű város lenne. Akik a nyolcvanas években azért jöttek ide, hogy ezt végrehajtsák, frusztráltak, mert nem sikerült.
Ugyanakkor továbbra is keresnünk kell annak a lehetőségét, hogy megszólítsuk a helyi románságot, és világossá tegyük azt, hogy a régióban élő emberek érdeke közös, nemzetiségtől függetlenül. Fontos, hogy a Székelyföldön és Erdélyben ne az etnikai dominancia, hanem az etnikai méltányosság legyen a régió jövőjének alakulása tekintetében az egyik legfőbb szempont.
– Nemrég ülésezett az RMDSZ Szövetségi Képviselők Tanácsa, és kitűzte a jövő évi tisztújító kongresszus időpontját, ami egyben a jelöltállítás kezdetét is jelenti. Az egyik megyei RMDSZ-szervezet már jelöltet is állított. Elfogadna egy jelölést az RMDSZ elnöki tisztségére?
– Nem fogadnék el, mert szeretem a munkám, hatalmas felelősségnek érzem, hogy egy frontvárost igazgathatok, ugyanakkor elsősorban a székelyföldi régió problematikájára koncentrálok. Az én szövetségi elnökjelöltem Kelemen Hunor, akinek egyetértek a politikai vonalvezetésével, és szeretnék hozzájárulni ahhoz, hogy mandátuma alatt a szövetség megújuljon és megerősödjék.
Azt kell belátni, hogy a Székelyföldön az érdekvédelmi szervezetnek is mások a lehetőségei és feladatai, mint azon kívül. Az RMDSZ-en belül is olyan struktúrát kell teremteni, ami ezt a sajátszerűséget tükrözi. Sajnos Erdély más területein élők ezt a dolgot nem mindig értik, és már most úgy érzik, hogy az RMDSZ túlzottan Székelyföld-centrikus, holott ez szerintünk egyáltalán nem így van. Ezeket a belső ellentéteket kezelnünk kell, hogy ne gyengítsük, hanem erősítsük egymást.
Bíró Blanka
Székelyhon.ro
Az elnökválasztást követően tovább kormányzó Szociáldemokrata Párt (PSD) vezetői úgy érezték, itt az alkalom, hogy a magyarok fejére koppintsanak – jelentette ki Antal Árpád, Sepsiszentgyörgy polgármestere az elmúlt időszakban egyre gyakoribbá vált magyarellenes megnyilvánulásokat kommentálva. A Krónikának adott interjújában elmondta, néha úgy érzi, „nagyon könnyen és hamar visszalépünk, amikor úgymond szájba vernek bennünket, mert fel mertük emelni szavunkat az erdélyi magyar közösséget ért igazságtalanságok ellen”.
– Egyre több magyarellenes megnyilvánulásnak lehettünk tanúi az elmúlt időszakban Sepsiszentgyörgyön. Ön szerint ez mivel magyarázható?
– Az egyik legkézenfekvőbb magyarázat az lenne, hogy az elnökválasztást követően a tovább kormányzó Szociáldemokrata Párt (PSD) vezetői úgy érezték, itt az alkalom, hogy a magyarok fejére koppintsanak. Egyrészt amiatt, hogy a magyarok nem a PSD jelöltjét, Victor Pontát támogatták, hanem Klaus Johannist, másrészt nyilván azért, mert kiléptünk a kormányból.
Nyilván a mi szempontunkból ez az optimista forgatókönyv, mert ha mindez lecseng, az élet megy tovább. A kevésbé optimista verzió viszont az, hogy észrevették, az elnökválasztás alatt létrejött egyfajta erdélyi szolidaritás, ami központosítás- és Bukarest-ellenes hangulatba csapott át, és ezt nagyon gyorsan ellensúlyozni akarták azzal, hogy visszaterelik etnikai síkra a történetet, felmutatják a magyar veszélyt.
Ezt az izmosodó hangulatot próbálják visszafordítani, de én abban bízom, hogy az erdélyi román emberek elsősorban Erdély érdekére figyelnek és nem Bukarest összeugrasztó szándékaira. A harmadik olvasat arról is szólhat, hogy szász elnöke lett az országnak, és miközben kifelé azt kommunikálják, hogy ezzel a kisebbségi kérdés meg van oldva, most az elején meg akarják törni a magyar kisebbség lendületét.
Én mindezt fenntartásokkal kezelem, de azt bevallom, hogy csalódott vagyok, hiszen Johannis az első romániai elnök, aki beiktatásakor ki sem ejtette a száján a kisebbség szót. Én ennek ellenére azt mondom, meg kell előlegeznünk a bizalmat, és remélhetőleg kiderül, hogy valóban nem a szavak, hanem a tettek embere.
Figyelembe kell venni azt is, hogy az ötvenes, hatvanas években a fő célpont Kolozsvár és a partiumi városok voltak, majd az 1968-as megyésítés után következett Marosvásárhely. 25 év alatt a román nemzetállam építői sikeresen elérték azt, hogy Maros megyét bizonyos mértékben leválasztották a Székelyföldről, és Marosvásárhelyen átbillentették az etnikai arányt a többségi nemzet javára. Miután ezt kipipálták, a következő célpont Sepsiszentgyörgy lett.
– Ön is célponttá vált: a szervezett-bűnözés- és terrorizmusellenes ügyosztály hivatalból vizsgálatot indított terrorista fenyegetés gyanújával az SZKT legutóbbi ülésén elhangzott beszédek miatt. A vádhatóság nem pontosította, kinek a nyilatkozatáról van szó, de a román média szerint az ön beszéde vezetett az eljáráshoz. Ezt követően a Facebookon megfenyegették a románok, magyar részről pedig azzal vádolták meg, hogy üggyé akar válni. Hogyan éli meg mindezt?
– Az ügyészségi kivizsgálást nem tudom komolyan venni. Látom, sokan aggódnak, és érzem, köszönöm a szolidaritást, de én nem akarom elhinni, hogy 25 évvel a rendszerváltás után bűnügyi dossziét lehet összeállítani egy politikai nyilatkozat miatt, amit rosszul fordítanak le románra. Az is lehet, hogy elhamarkodottan kiadtak egy nyilatkozatot, mert azóta sem kerestek meg az ügyészek. Márpedig ha kiadnak egy közleményt, hogy ezzel foglalkoznak, az lett volna normális, ha másnap behívnak.
Mindenesetre határozottan visszautasítom azt, hogy leterroristázzanak olyan körülmények között, hogy az elmúlt huszonöt évben kizárólag demokratikus eszközökkel küzdöttünk az igazunkért. Azt gondolom, hogy ez egy próbálkozás az erdélyi magyar közösség ellehetetlenítésére, megpróbálnak bennünket egy számunkra is elfogadhatatlan kategóriába beszorítani. Ahhoz is hozzászoktam amúgy, hogy magyar részről támadnak, hiszen tíz éve vagyok közéleti szereplő. Mindenesetre sokkal rosszabbul esik, amikor a támadás közösségen belülről jön. De ez is jelzi azt, hogy annyira bonyolult és összetett az erdélyi magyar közösség, hogy sokszor nem értjük meg egymást.
Nem akarok rosszhiszeműséget feltételezni, sokkal inkább azt gondolom, hogy más élethelyzetekben élünk Erdély különböző településein, és bizonyos kérdésekben a legjobb indulat mellet sem értjük egymást. Vannak, akik megpróbálnak engem jobbszélre tolni – például Kelemen Attila Ármin, aki a Transindex portálon megjelent írásában fogalmazott úgy, hogy üggyé akarok válni –, de mindez nem változtat azon a tényen, hogy én továbbra is a Székelyföld egyik higgadt hangja maradok. A megfontoltság ugyanis nem egyenértékű a megalkuvással.
– A Magyar Polgári Párt (MPP) által a megyeszékhelyi parkban kitűzött székely zászló miatt tetemes pénzbírsággal fenyegetik. A téma kapcsán azt nyilatkozta, akár be is zárhatják Önt, de akkor sem fogja eltávolítani a lobogót. A megyeházáról amúgy már lekerült a székely zászló, hiszen bűnvádi eljárást is indíthatnak a jogerős bírósági döntés gyakorlatba ültetésének elmulasztása miatt. Meddig lehet feszíteni a húrt?
– Igyekszem eleget tenni a családom azon kérésének, hogy ne tegyem ki magam veszélyeknek, de néha azt érzem, nagyon könnyen és hamar visszalépünk, amikor úgymond szájba vernek bennünket, mert ki mertünk állni, fel mertük emelni a szavunkat a bennünket ért igazságtalanságok ellen. Azt érzem, hogy nem merjük, nem tudjuk a homogenizáló nemzetállamban a számunkra kijelölt kereteket feszegetni, még akkor sem, ha nyilvánvalóan nekünk van igazunk, ha az igazság nyilvánvalóan a mi oldalunkon áll. Talán azért, mert tulajdonképpen mi semmi mást nem akarunk, mint békésen, magyarként szülőföldünkön megmaradni.
Nem vagyunk szakadárok, nem vagyunk szélsőségesek, és nem vagyunk terroristák. 25 éve folyamatosan demokratikus eszközökkel próbáltuk elérni azt, amiről mi azt gondoltuk, hogy jár nekünk, vagy amit megígértek nekünk. Nem akarunk semmi olyant, ami korábban nem adatott meg más, az Európai Unióban élő közösségnek. Hogy ezt nem értik vagy nem akarják megérteni Bukarestben az egy dolog, de nagyon meglep, hogy a közösségen belül is vannak, akik nem értik. Mindenesetre meglátjuk, a román állam meddig tud eljárni egy polgármester ellen, csak amiatt, mert használ egy szimbólumot, ami különben nem tiltott, és nem irányul senki ellen.
– A polgári pártot amiatt bírságolták meg, hogy júniusi rendezvényükön elénekelték a magyar himnuszt. A tiltakozó megmozdulásokon egyébként Ön is részt vett. Korábban mondta, hogy mindegyik erdélyi magyar szervezetnek megvan a maga szerepe, egyik mozgalmakat indít, a másik politizál. Lehet ezeknek a megmozdulásoknak eredményük?
– Nagyon fontosnak tartom azt, hogy ne versenyeztessük az eszközöket. Tekintsünk ezekre úgy, hogy kiegészítik egymást. Gyakorlatilag minden élethelyzetben, minden politikai konjunktúrában használni kell azt az eszközt, ami akkor éppen a leghatékonyabb. Vegyesek az érzelmeim az utcai megmozdulásokkal kapcsolatban, mert – a himnuszéneklés kapcsán – egyrészt éreztem egy közösségi szolidaritást, de mégis csalódott vagyok, mert azt gondolom, nemcsak ötezer ember ingerküszöbét kellene elérje, hogy itt embereket zaklatnak, büntetnek, mert éppen elénekeljük a himnuszt.
Elvártam egy olyan várostól, ahol negyvenezer magyar él, hogy legalább tízezren kimenjenek az utcára. Az a tisztességes, ha ezt kimondom az én választóimnak is: több szolidaritásra van szükség, mert lehet, hogy ma úgy érezzük, nem rólunk szól, hogy valakit megbüntettek, mert elénekelte a himnuszt, de lehet, hogy holnapután már rólunk fog szólni. Lehet, hogy később közvetlenül a mi életünket érinti egy olyan döntés, ami annak a következménye, hogy most nem voltunk elegen az utcán.
Sokan voltunk, de nem elegen. Például Szent György Napokon egy-egy koncerten több tízezer ember gyűl ki a térre. Amikor a színpadról láttam a végtelen tömeget, mindig az fogalmazódott meg bennem, hogy mikor fogunk vajon a saját jogainkért ugyanennyien kimenni az utcára? Azt látom, nem mindenkiben tudatosul, hogy a napi döntéseinkkel mi írjuk meg a gyerekeink és az unokáink jövőjét. Ezt már nem lehet a szüleinkre fogni.
– A nemzetközi közvéleményt folyamatosan tájékoztatják a jogtiprásokról. Van eredménye?
– Nekünk minden alkalommal, amikor egy magyart megbántanak, szét kell azt kürtölnünk a nagyvilágban. Más, hasonló helyzetben lévő nemzetek is ezt teszik, és azoktól kell tanulnunk, akik ebben jobbak. De ha már arról beszélek, hogy csalódott vagyok, amiért csak öt–hatezer ember vonult ki a térre, azt is furcsállom, hogy miközben Romániában valakit megbüntetnek a magyar himnuszért, én nem hallottam arról, hogy a budapesti tüntetők közül valaki szolidarizált volna a székelyekkel.
Mi ezekben a kérdésekben több szolidaritást várunk el a magyar kormánytól, de úgy tűnik, hogy annyira el vannak foglalva a belső konfliktusokkal, egymással, hogy már nem marad energiájuk odafigyelni ránk (interjúnk a magyar külügyminisztérium állásfoglalásának közzététele előtt készült – szerk. megj.).
– Folytatódnak-e februárban az amerikai Project of Ethnic Relations (PER) nevű amerikai jogvédő szervezet egykori elnöke, Allen Kassof által kezdeményezett magyar–román egyeztetések?
– Amikor amiatt bíráltak, hogy Kassof közvetítésével leültünk tárgyalni, azt mondtam, bárki jön és egy asztalhoz ülteti az erdélyi magyar és a romániai román politikusokat, el fogok menni, mert még mindig jobb, ha velünk tárgyalnak rólunk, mint ha ezt nélkülünk teszik, vagy nem is tárgyalnak rólunk. Ha lesz ennek folytatása, azon részt kell venni.
Egyértelmű, hogy belépünk egy új korszakba, és nem tudjuk még, mit hoz. Előlegezzük meg a bizalmat az új államelnöknek, nézzük meg, a következő hónapokban történik-e valami. Johannis bejelentette, hogy különböző pártokkal kezdeményez tárgyalásokat szociális, egészségügyi, tanügyi témákról. Próbáljuk meg elérni, hogy a román pártokkal való egyeztetések napirendjén szerepeljen a kisebbségek kérdése is.
– Az RMDSZ mit tud tenni ellenzékből? Mi lesz az autonómiastatútum sorsa?
– Ellenzékből egyszerűbb felvetni a román–magyar társadalmi szerződés kérdését. Ez nem kormányzati probléma, nem az RMDSZ-ről és valamelyik román pártról, hanem az RMDSZ-ről és az összes román pártról kell szólnia. Ezért is lehetne ebben Johannis partner. Ez most jó lehetőség, próbáljuk meg felvetni, hogy legyen egy román–magyar társadalmi szerződés, ami arról szól, hogy kiveszik a magyar kérdést a kampányokból, a román pártok nem próbálnak meg szavazatokat szerezni azzal, miként viszonyulnak egy magyar ügyhöz.
Az a tapasztalatom, hogy ebben az országban évekig nem történnek meg dolgok, és aztán hirtelen egyik napról a másikra igen. Lehet, hogy a mi ügyünkben is vannak kérdések, amikkel évekig kínlódunk, és aztán mégis sikerül megfelelő megoldást találni rájuk. Gyógyíthatatlan optimista vagyok. Az autonómiastatútum sorsáról az a véleményem, hogy függetlenül attól, hogy kormányban vagy ellenzékben politizálunk, ahogy a szövetségi elnök is mondta, tavaszig be kell nyújtani.
– A helyi románsággal tudnak-e konstruktív párbeszédet folytatni?
– Azokkal, akiket Ceauşescu a nyolcvanas években azért küldött ide, hogy véghezvigyék az etnikai arányok megváltoztatását, nem igazán látom, hogyan tudnánk megegyezni, holott folyamatosan keresem ennek a lehetőségét. Amíg a románság közképviseletét kisajátítják, nem látom, hogy tudna velük bárki kiegyezni. Lehet bennünk nagyon jó szándék, leülhetnénk beszélgetni ezerszer is, de ők gyakorlatilag tagadják a létünket, a Székelyföld, a székelység létét. Sajnos kiszorítják a román társadalom peremére azokat, akik megpróbálnak normális kapcsolatot kialakítani velünk, és ez a nagy probléma.
Egy nemrég készült tanulmányból kiderült, hogyha Ceauşescu uralma még négy-öt évet tartott volna, a nyolcvanas években elindított betelepítési hullám sikeressé válik, és ma Sepsiszentgyörgy román többségű város lenne. Akik a nyolcvanas években azért jöttek ide, hogy ezt végrehajtsák, frusztráltak, mert nem sikerült.
Ugyanakkor továbbra is keresnünk kell annak a lehetőségét, hogy megszólítsuk a helyi románságot, és világossá tegyük azt, hogy a régióban élő emberek érdeke közös, nemzetiségtől függetlenül. Fontos, hogy a Székelyföldön és Erdélyben ne az etnikai dominancia, hanem az etnikai méltányosság legyen a régió jövőjének alakulása tekintetében az egyik legfőbb szempont.
– Nemrég ülésezett az RMDSZ Szövetségi Képviselők Tanácsa, és kitűzte a jövő évi tisztújító kongresszus időpontját, ami egyben a jelöltállítás kezdetét is jelenti. Az egyik megyei RMDSZ-szervezet már jelöltet is állított. Elfogadna egy jelölést az RMDSZ elnöki tisztségére?
– Nem fogadnék el, mert szeretem a munkám, hatalmas felelősségnek érzem, hogy egy frontvárost igazgathatok, ugyanakkor elsősorban a székelyföldi régió problematikájára koncentrálok. Az én szövetségi elnökjelöltem Kelemen Hunor, akinek egyetértek a politikai vonalvezetésével, és szeretnék hozzájárulni ahhoz, hogy mandátuma alatt a szövetség megújuljon és megerősödjék.
Azt kell belátni, hogy a Székelyföldön az érdekvédelmi szervezetnek is mások a lehetőségei és feladatai, mint azon kívül. Az RMDSZ-en belül is olyan struktúrát kell teremteni, ami ezt a sajátszerűséget tükrözi. Sajnos Erdély más területein élők ezt a dolgot nem mindig értik, és már most úgy érzik, hogy az RMDSZ túlzottan Székelyföld-centrikus, holott ez szerintünk egyáltalán nem így van. Ezeket a belső ellentéteket kezelnünk kell, hogy ne gyengítsük, hanem erősítsük egymást.
Bíró Blanka
Székelyhon.ro
2014. december 29.
Bica-ügy: kiderült Markó Attila „bűne”
Az Országos Korrupcióellenes Ügyosztály (DNA) elismeri, hogy Markó Attila parlamenti képviselő nem vett részt a restitúciós testület azon ülésén, melynek keretében egy bukaresti telekért a valós értékénél háromszor nagyobb kártérítést ítéltek meg, ennek ellenére az úgynevezett üléspénz 50 százalékát felvette.
Az Alina Bicának, a szervezett bűnözés és terrorizmus elleni ügyészség (DIICOT) főügyészének korrupciógyanús ügyében érintett politikus a Facebook-oldalán hozta nyilvánosságra a vádiratot, mely szerint a testület minden tagja „a saját módján hozzájárult a bűncselekmény elkövetéséhez”.
A Magyarországon tartózkodó Markó Attila bejegyzésében leszögezi: a DNA által említett üléspénz „nem 50 százalék, hanem 1 százalék”, de azt a 41 lejt sem a kérdéses ülésért, hanem az egyházi ingatlanok restitúciójával foglalkozó bizottság üléséért kapta, ami ugyanabban a hónapban, 2014 márciusában volt, de nem 15-én, hanem 24-én.
„A másik bizottságért külön járt volna újabb 1 százalék, de természetesen nem kaptam semmit. Mert nem voltam ott” – írta Markó Attila. Arra is felhívja a figyelmet, a vád kulcsa, hogy a kárpótlási bizottság állítólag hibás döntést hozott.
„Ennek tükrében kérdem, mióta követek el bűncselekményt azzal, ha azon az ülésen és abban a döntésben, amely a vád lényegét, központi fogalmi elemét képezi, én nem vagyok jelen?” – tette fel a kérdést Markó Attila, aki hivatalosan kérte, hogy a DNA ejtsen minden vádat ellene a Bica-ügyben.
Amint arról beszámoltunk, a vádhatóság közleményében azt hozta nyilvánosságra még december közepén, hogy vádat emelt a bizottság többi tagja ellen, a Markó Attila ügyét pedig külön vizsgálják. „Amilyen sürgős volt a vádemelés, olyan lassan válaszolnak egy egyszerű és agyonbizonyított kérésre” – jegyzi meg az említett bejegyzésben a képviselő.
Az ügyben előzetes letartóztatásba helyezték többek között az akkoriban szintén a bizottság tagjaként tevékenykedő Alina Bica volt szervezettbűnözés-ellenes főügyészt is, és Markó kivételével a 11 tagú testület minden tagja ellen vádat emeltek hivatali visszaélés miatt.
Markó viszont az ülés jegyzőkönyveivel bizonyította: nem is volt jelen – mivel március 15-e volt, Brassó megyében koszorúzott –, így az aláírása sem szerepel a visszaszolgáltatási dokumentumon. A politikus ennek alapján kéri a DNA-tól a vádak ejtését.
Bíró Blanka |
Krónika (Kolozsvár)
Az Országos Korrupcióellenes Ügyosztály (DNA) elismeri, hogy Markó Attila parlamenti képviselő nem vett részt a restitúciós testület azon ülésén, melynek keretében egy bukaresti telekért a valós értékénél háromszor nagyobb kártérítést ítéltek meg, ennek ellenére az úgynevezett üléspénz 50 százalékát felvette.
Az Alina Bicának, a szervezett bűnözés és terrorizmus elleni ügyészség (DIICOT) főügyészének korrupciógyanús ügyében érintett politikus a Facebook-oldalán hozta nyilvánosságra a vádiratot, mely szerint a testület minden tagja „a saját módján hozzájárult a bűncselekmény elkövetéséhez”.
A Magyarországon tartózkodó Markó Attila bejegyzésében leszögezi: a DNA által említett üléspénz „nem 50 százalék, hanem 1 százalék”, de azt a 41 lejt sem a kérdéses ülésért, hanem az egyházi ingatlanok restitúciójával foglalkozó bizottság üléséért kapta, ami ugyanabban a hónapban, 2014 márciusában volt, de nem 15-én, hanem 24-én.
„A másik bizottságért külön járt volna újabb 1 százalék, de természetesen nem kaptam semmit. Mert nem voltam ott” – írta Markó Attila. Arra is felhívja a figyelmet, a vád kulcsa, hogy a kárpótlási bizottság állítólag hibás döntést hozott.
„Ennek tükrében kérdem, mióta követek el bűncselekményt azzal, ha azon az ülésen és abban a döntésben, amely a vád lényegét, központi fogalmi elemét képezi, én nem vagyok jelen?” – tette fel a kérdést Markó Attila, aki hivatalosan kérte, hogy a DNA ejtsen minden vádat ellene a Bica-ügyben.
Amint arról beszámoltunk, a vádhatóság közleményében azt hozta nyilvánosságra még december közepén, hogy vádat emelt a bizottság többi tagja ellen, a Markó Attila ügyét pedig külön vizsgálják. „Amilyen sürgős volt a vádemelés, olyan lassan válaszolnak egy egyszerű és agyonbizonyított kérésre” – jegyzi meg az említett bejegyzésben a képviselő.
Az ügyben előzetes letartóztatásba helyezték többek között az akkoriban szintén a bizottság tagjaként tevékenykedő Alina Bica volt szervezettbűnözés-ellenes főügyészt is, és Markó kivételével a 11 tagú testület minden tagja ellen vádat emeltek hivatali visszaélés miatt.
Markó viszont az ülés jegyzőkönyveivel bizonyította: nem is volt jelen – mivel március 15-e volt, Brassó megyében koszorúzott –, így az aláírása sem szerepel a visszaszolgáltatási dokumentumon. A politikus ennek alapján kéri a DNA-tól a vádak ejtését.
Bíró Blanka |
Krónika (Kolozsvár)
2014. december 31.
Választható tantárgyként oktatnák a néptáncot
Választható tantárgyként kellene bevezetni az iskolákban a néptáncoktatást Barabási Attila Csaba, a Maros Művészegyüttes igazgatója szerint, akinek távlati tervei között néptánc szakosztályok létesítése, illetve a magyar nyelvű főiskolai szintű néptáncképzés elindítása is szerepel – adja hírül Bíró Blanka és Vass Gyopár a kronika.ro-n.
A marosvásárhelyi hivatásos táncegyüttes vezetője úgy véli, ha nem teremtenek intézményes keretet a néptáncképzésnek, annak hosszú távon visszafordíthatatlan következményei lehetnek, hiszen lassan kikophat, feledésbe merülhet a népi hagyomány ismerete.
Barabási Attila Csaba 2007-ben lett a Maros Művészegyüttes magyar tagozatának igazgatója, illetve az intézmény aligazgatója. Az intézményt fenntartó Maros Megyei Tanács akkoriban jelezte, hogy a törvény értelmében az együttes alkalmazottainak minimum középiskolai végzettsége kell hogy legyen. Az első célkitűzés tehát az volt, hogy az érettségi nélküli táncosok diplomázzanak. Ezek után a táncosok további motiválása következett, mely valamelyest a fizetésükön is meglátszott.
„A táncosok különböző szaklíceumokban érettségiztek, de nem a szakmájuknak megfelelő szakon. Ezért megkérdeztem Gáspárik Attilát, a Marosvásárhelyi Művészeti Egyetem akkori igazgatóját, hogy nincs-e lehetőség náluk táncosképzés bevezetésére? Be is indult a koreográfia szak, ahol azt szerettük volna, ha nagy hangsúlyt kap a néptáncoktatás” – mesélt a kezdetekről Barabási. A cél az lett volna, hogy az együttes táncosai szakképesítést szerezzenek ezen a szakon, majd iskolai néptánctanárokat képezzenek, de mindez szaktanárok hiányában elmaradt.
Fordított stratégia
Ezért most a legalsó szintről kezdenék az építkezést. A Maros Művészegyüttes a megyei tanfelügyelőséggel, a Romániai Magyar Pedagógusok Szövetségével és a Teleki Oktatási Központtal partnerségben nemrég képzést tartott Szovátán, ahol a jelentkező pedagógusokat néptáncoktatásra képezték.
„Célunk a középiskolai néptánc szak indítása, a továbbiakban pedig mindez felsőoktatási képzés szükségességét is előrevetítené, tudniillik jelenleg az országban nincs magyar nyelvű, főiskolai szintű néptáncképzés, csak román nyelvű Bukarestben és Kolozsváron” – magyarázta az intézményvezető, hozzátéve, hogy ezt az ösvényt a román közösséggel együtt kell kitaposniuk.
A téma már többször felmerült tanfelügyelőségi berkekben is, és úgy tűnik, az illetékesek nyitottak erre a lehetőségre. Természetesen nem egy azonnal kivitelezhető tervről, hanem egy hosszabb kifutású folyamatról van szó, hiszen a szakot akkreditáltatni kell, az oktatóknak pedig meg kell szerezniük a szükséges képesítést.
Önkéntes kultúramentés
Jelenleg Maros megye több településén is opcionális tárgyként választották a néptáncot, többek között a nyárádszeredai, a szovátai, az erdőszentgyörgyi, de kisebb települések iskoláiban is. „Ahol erős tánccsoport működik, ott általában az iskolában is bevezetik a táncot opcionális tantárgyként” – mutat rá Barabási. Marosvásárhelyen is van erre lehetőség, az oktatást a Maros Művészegyüttes táncosai vállalták fel, akiket azonban olyan rosszul fizetnek, hogy nem érné meg folytatni az oktatást. Barabási Attila Csaba néptáncprofilú szakosztályok indítását is érdemesnek tartja, amelyeknek szerinte nemcsak a Marosvásárhelyi Művészeti Gimnáziumban, hanem a Bolyai Farkas Gimnáziumban, de akár Nyárádszeredában és Szovátán is helye lenne. „A kilencvenes évek elejétől napjainkig a néptáncmozgalom önkéntesek révén működött. Hál’ istennek ezt az időszakot átvészeltük, de ha nem intézményesítik a néptáncoktatást, a jövőben problémák lehetnek” – vélekedett az igazgató.
Király: a diákot is meg kell kérdezni
A tantervet az oktatási minisztérium hagyja jóvá, azt bonyolult módosítani, de annyira zsúfolt, hogy nehezen illeszthetők be új elemek, fejtette ki megkeresésünkre Király András. A tanügyi államtitkár jó elgondolásnak tartja a Maros Művészegyüttes tervét, és szerinte meg lehet találni a kivitelezésre is a megoldást. Nem feltétlenül kell módosítani a tanterven, hogy állami vagy akár önkormányzati finanszírozásból megoldódjék a néptáncoktatás, például az elemi osztályokban a tornaóra megnevezése testnevelés és ritmikus mozgás, ide akár a néptáncoktatás is beilleszthető.
A szakember szerint az ötlettel az iskola vezetőtanácsát is meg lehet keresni, és akkor fakultatív óraként is beilleszthetik, ez esetben a szülők vagy az önkormányzat finanszíroznák a képzést. Az államtitkár elmondta, a művészeti gimnáziumokban is lehet indítani hivatásos néptáncképzést, akár úgy is, hogy a fél osztály például balettet, a másik fél pedig néptáncot tanul. Elengedhetetlen feltétel, hogy az oktatónak legyen pedagógiai modulja, tehát rendelkezzék pedagógiai ismeretekkel, ne csak táncolni tudjon, szögezte le Király András.
Az államtitkár arra is felhívta a figyelmet, hogy nem lehet az egyedi esetekből kiindulva általánosítani, mert ahol nincs hivatásos néptáncegyüttes, nehezen lenne megoldható az oktatás, a tanintézetek nem találnának profi oktatót. Másrészt fel kell mérni, hogy a diákok, a szülők körében van-e igény a néptáncra, szögezte le a szakpolitikus – írja a kronika.ro.
Erdély.ma
Választható tantárgyként kellene bevezetni az iskolákban a néptáncoktatást Barabási Attila Csaba, a Maros Művészegyüttes igazgatója szerint, akinek távlati tervei között néptánc szakosztályok létesítése, illetve a magyar nyelvű főiskolai szintű néptáncképzés elindítása is szerepel – adja hírül Bíró Blanka és Vass Gyopár a kronika.ro-n.
A marosvásárhelyi hivatásos táncegyüttes vezetője úgy véli, ha nem teremtenek intézményes keretet a néptáncképzésnek, annak hosszú távon visszafordíthatatlan következményei lehetnek, hiszen lassan kikophat, feledésbe merülhet a népi hagyomány ismerete.
Barabási Attila Csaba 2007-ben lett a Maros Művészegyüttes magyar tagozatának igazgatója, illetve az intézmény aligazgatója. Az intézményt fenntartó Maros Megyei Tanács akkoriban jelezte, hogy a törvény értelmében az együttes alkalmazottainak minimum középiskolai végzettsége kell hogy legyen. Az első célkitűzés tehát az volt, hogy az érettségi nélküli táncosok diplomázzanak. Ezek után a táncosok további motiválása következett, mely valamelyest a fizetésükön is meglátszott.
„A táncosok különböző szaklíceumokban érettségiztek, de nem a szakmájuknak megfelelő szakon. Ezért megkérdeztem Gáspárik Attilát, a Marosvásárhelyi Művészeti Egyetem akkori igazgatóját, hogy nincs-e lehetőség náluk táncosképzés bevezetésére? Be is indult a koreográfia szak, ahol azt szerettük volna, ha nagy hangsúlyt kap a néptáncoktatás” – mesélt a kezdetekről Barabási. A cél az lett volna, hogy az együttes táncosai szakképesítést szerezzenek ezen a szakon, majd iskolai néptánctanárokat képezzenek, de mindez szaktanárok hiányában elmaradt.
Fordított stratégia
Ezért most a legalsó szintről kezdenék az építkezést. A Maros Művészegyüttes a megyei tanfelügyelőséggel, a Romániai Magyar Pedagógusok Szövetségével és a Teleki Oktatási Központtal partnerségben nemrég képzést tartott Szovátán, ahol a jelentkező pedagógusokat néptáncoktatásra képezték.
„Célunk a középiskolai néptánc szak indítása, a továbbiakban pedig mindez felsőoktatási képzés szükségességét is előrevetítené, tudniillik jelenleg az országban nincs magyar nyelvű, főiskolai szintű néptáncképzés, csak román nyelvű Bukarestben és Kolozsváron” – magyarázta az intézményvezető, hozzátéve, hogy ezt az ösvényt a román közösséggel együtt kell kitaposniuk.
A téma már többször felmerült tanfelügyelőségi berkekben is, és úgy tűnik, az illetékesek nyitottak erre a lehetőségre. Természetesen nem egy azonnal kivitelezhető tervről, hanem egy hosszabb kifutású folyamatról van szó, hiszen a szakot akkreditáltatni kell, az oktatóknak pedig meg kell szerezniük a szükséges képesítést.
Önkéntes kultúramentés
Jelenleg Maros megye több településén is opcionális tárgyként választották a néptáncot, többek között a nyárádszeredai, a szovátai, az erdőszentgyörgyi, de kisebb települések iskoláiban is. „Ahol erős tánccsoport működik, ott általában az iskolában is bevezetik a táncot opcionális tantárgyként” – mutat rá Barabási. Marosvásárhelyen is van erre lehetőség, az oktatást a Maros Művészegyüttes táncosai vállalták fel, akiket azonban olyan rosszul fizetnek, hogy nem érné meg folytatni az oktatást. Barabási Attila Csaba néptáncprofilú szakosztályok indítását is érdemesnek tartja, amelyeknek szerinte nemcsak a Marosvásárhelyi Művészeti Gimnáziumban, hanem a Bolyai Farkas Gimnáziumban, de akár Nyárádszeredában és Szovátán is helye lenne. „A kilencvenes évek elejétől napjainkig a néptáncmozgalom önkéntesek révén működött. Hál’ istennek ezt az időszakot átvészeltük, de ha nem intézményesítik a néptáncoktatást, a jövőben problémák lehetnek” – vélekedett az igazgató.
Király: a diákot is meg kell kérdezni
A tantervet az oktatási minisztérium hagyja jóvá, azt bonyolult módosítani, de annyira zsúfolt, hogy nehezen illeszthetők be új elemek, fejtette ki megkeresésünkre Király András. A tanügyi államtitkár jó elgondolásnak tartja a Maros Művészegyüttes tervét, és szerinte meg lehet találni a kivitelezésre is a megoldást. Nem feltétlenül kell módosítani a tanterven, hogy állami vagy akár önkormányzati finanszírozásból megoldódjék a néptáncoktatás, például az elemi osztályokban a tornaóra megnevezése testnevelés és ritmikus mozgás, ide akár a néptáncoktatás is beilleszthető.
A szakember szerint az ötlettel az iskola vezetőtanácsát is meg lehet keresni, és akkor fakultatív óraként is beilleszthetik, ez esetben a szülők vagy az önkormányzat finanszíroznák a képzést. Az államtitkár elmondta, a művészeti gimnáziumokban is lehet indítani hivatásos néptáncképzést, akár úgy is, hogy a fél osztály például balettet, a másik fél pedig néptáncot tanul. Elengedhetetlen feltétel, hogy az oktatónak legyen pedagógiai modulja, tehát rendelkezzék pedagógiai ismeretekkel, ne csak táncolni tudjon, szögezte le Király András.
Az államtitkár arra is felhívta a figyelmet, hogy nem lehet az egyedi esetekből kiindulva általánosítani, mert ahol nincs hivatásos néptáncegyüttes, nehezen lenne megoldható az oktatás, a tanintézetek nem találnának profi oktatót. Másrészt fel kell mérni, hogy a diákok, a szülők körében van-e igény a néptáncra, szögezte le a szakpolitikus – írja a kronika.ro.
Erdély.ma
2015. január 8.
Kifogásolják az ingyenes érettségi felkészítőt
Kérdések merültek fel a Nemzetstratégiai Kutatóintézet által finanszírozott ingyenes érettségi felkészítőkkel kapcsolatban: egyebek mellett megfogalmazódott, hogy miért csak a két székely megyében támogatják a magyar végzősöket, milyen alapon válogatják ki a diákokat és a tanárokat, akiket megfizetnek a hétvégeken tartott órákért. Értesüléseink szerint több pedagógus elégedetlen a tanfolyamok szervezési és lebonyolítási módszerével.
Hiányérzete van a projekt kapcsán Burus-Siklódi Botondnak, a Romániai Magyar Pedagógus Szövetség (RMPSZ) elnökének is, aki portálunk megkeresésére leszögezte, hogy minden segítség jól jön, ami a gyerekek haladásához hozzájárul.
„Nincs kellő információ arról, hogy milyen szempontok alapján válogatják ki a felkészítőkön részt vevő tanárokat és diákokat. Persze erre az lehet a válasz, hogy az panaszkodik, aki kimarad, de kellő tájékoztatással a félreértések elkerülhetők” – fogalmazott az RMPSZ elnöke. Burus-Siklódi Botond szerint egyébként az érthető, hogy román nyelvből a két székely megyében tartanak ingyenes felkészítőket, ott ahol a legnagyobb gondok vannak ebből a tantárgyból, ám matematikából a többi térségben élő végzős is igényt tarthatna erre a segítségre.
„Mindenki úgy állítja össze a saját programját, ahogy akarja, ám amikor egy hatalmas pénzösszegről döntenek, kikérhették volna a szakmai szövetségek, a hatóságok, például a tanfelügyelőségek véleményét is” – szögezte le. Az RMPSZ elnöke szerint a romániai magyar oktatásban az érettségi felkészítőknél vannak égetőbb prioritások, amikre pénzt kellene költeni.
„Évek óta gondot jelent a sajátos tanterv és ez alapján a magyar diákoknak a specifikus tankönyvek megírása. Arra kellene összpontosítani, hogy ne kerüljünk a tavalyihoz hasonló helyzetbe, mert a kiírás és a tendereztetés is rossz volt, de nem is állnak készen a fiókokban, pályáztatásra váró magyar tankönyvek. Nagy szükség lenne a magyarság számára specifikus román tankönyvekre, anyanyelv, zenei anyanyelv és a kisebbségek történetével foglalkozó tankönyvekre, ezek megírását kellene elsősorban támogatni” – vallja Burus-Siklódi Botond.
Hasonlóképpen vélekedik Király András oktatási államtitkár, aki megkeresésünkre hangsúlyozta, csak a sajtóból értesült a program részleteiről, de hozzá is eljutottak a pedagógusok panaszai.
„Minden ingyenes felkészítőnek örülünk, ám olyan panaszokat hallottam, hogy a tanintézeteket nem keresték meg ezzel a lehetőséggel, önkényesen válogatják be a projektbe a diákokat. A tanárok is méltatlankodnak, hiszen a szakmát, az iskolákat nem lehet kihagyni. Pénzről is szó van, és éppen azokat a tanárokat diszkriminálják, akik évekig foglalkoznak a diákokkal, és akik a hivatalos rendszerben soha nem kapnak javadalmazást a felkészítőkért” – véli az államtitkár. Király András szerint ugyanakkor nem kellene politikai tőkét kovácsolni az ilyen jellegű támogatásokból.
Bartolf Hedvig, Hargita megye főtanfelügyelője érdeklődésünkre arról beszélt, hogy örülnek minden segítségnek ezen a téren. Hozzátette, azért is jónak tartják a programot, mert az utóbbi években nem sikerült a pedagógusoknak külön fizetni a felkészítő tevékenységért, tudomása szerint pedig a program keretében javadalmazzák a felkészítést végzőket.
A főtanfelügyelő ugyanakkor úgy véli, jó lenne, ha a programot Hargita megye teljes területére ki lehetne terjeszteni, s nemcsak egyes városok és egyes diákok részesülhetnének benne. „Jónak tartjuk a kezdeményezést, viszont annak érdekében, hogy senkinek ne legyen keserű szájíze ezzel kapcsolatosan, jó lenne a projektet az egész megye területén alkalmazni” – foglalta össze.
Amint arról beszámoltunk, több mint nyolcszáz fiatal vehet részt Hargita és Kovászna megyében a MÜTF Oktatási Központ, a Fidelitas Egyesület, az Amőba Alapítvány, illetve a Nemzetstratégiai Kutatóintézet által indított ingyenes érettségi felkészítőkön. A diákok román nyelv és irodalomból, illetve matematikából bővíthetik tudásukat.
A projekt egyik legfontosabb célja, hogy minél több helyi diák diplomát szerezhessen, akik ennek révén könnyebben helyezkedhetnek el Székelyföldön – közölte a hétfői székelyudvarhelyi sajtótájékoztatón Szász Jenő, a Nemzetstratégiai Kutatóintézet (NSKI) elnöke. Mint mondta, az NSKI munkatársai mérlegelték a MÜTF központ által 2012-ben kezdeményezett képzés korábbi eredményeit, amelyből kiderült, hogy a programban résztvevők közel harminc százalékkal jobban teljesítettek az érettségi vizsgákon a megyei átlaghoz képest.
Bíró Blanka, R. Kiss Edit
Székelyhon.ro
Kérdések merültek fel a Nemzetstratégiai Kutatóintézet által finanszírozott ingyenes érettségi felkészítőkkel kapcsolatban: egyebek mellett megfogalmazódott, hogy miért csak a két székely megyében támogatják a magyar végzősöket, milyen alapon válogatják ki a diákokat és a tanárokat, akiket megfizetnek a hétvégeken tartott órákért. Értesüléseink szerint több pedagógus elégedetlen a tanfolyamok szervezési és lebonyolítási módszerével.
Hiányérzete van a projekt kapcsán Burus-Siklódi Botondnak, a Romániai Magyar Pedagógus Szövetség (RMPSZ) elnökének is, aki portálunk megkeresésére leszögezte, hogy minden segítség jól jön, ami a gyerekek haladásához hozzájárul.
„Nincs kellő információ arról, hogy milyen szempontok alapján válogatják ki a felkészítőkön részt vevő tanárokat és diákokat. Persze erre az lehet a válasz, hogy az panaszkodik, aki kimarad, de kellő tájékoztatással a félreértések elkerülhetők” – fogalmazott az RMPSZ elnöke. Burus-Siklódi Botond szerint egyébként az érthető, hogy román nyelvből a két székely megyében tartanak ingyenes felkészítőket, ott ahol a legnagyobb gondok vannak ebből a tantárgyból, ám matematikából a többi térségben élő végzős is igényt tarthatna erre a segítségre.
„Mindenki úgy állítja össze a saját programját, ahogy akarja, ám amikor egy hatalmas pénzösszegről döntenek, kikérhették volna a szakmai szövetségek, a hatóságok, például a tanfelügyelőségek véleményét is” – szögezte le. Az RMPSZ elnöke szerint a romániai magyar oktatásban az érettségi felkészítőknél vannak égetőbb prioritások, amikre pénzt kellene költeni.
„Évek óta gondot jelent a sajátos tanterv és ez alapján a magyar diákoknak a specifikus tankönyvek megírása. Arra kellene összpontosítani, hogy ne kerüljünk a tavalyihoz hasonló helyzetbe, mert a kiírás és a tendereztetés is rossz volt, de nem is állnak készen a fiókokban, pályáztatásra váró magyar tankönyvek. Nagy szükség lenne a magyarság számára specifikus román tankönyvekre, anyanyelv, zenei anyanyelv és a kisebbségek történetével foglalkozó tankönyvekre, ezek megírását kellene elsősorban támogatni” – vallja Burus-Siklódi Botond.
Hasonlóképpen vélekedik Király András oktatási államtitkár, aki megkeresésünkre hangsúlyozta, csak a sajtóból értesült a program részleteiről, de hozzá is eljutottak a pedagógusok panaszai.
„Minden ingyenes felkészítőnek örülünk, ám olyan panaszokat hallottam, hogy a tanintézeteket nem keresték meg ezzel a lehetőséggel, önkényesen válogatják be a projektbe a diákokat. A tanárok is méltatlankodnak, hiszen a szakmát, az iskolákat nem lehet kihagyni. Pénzről is szó van, és éppen azokat a tanárokat diszkriminálják, akik évekig foglalkoznak a diákokkal, és akik a hivatalos rendszerben soha nem kapnak javadalmazást a felkészítőkért” – véli az államtitkár. Király András szerint ugyanakkor nem kellene politikai tőkét kovácsolni az ilyen jellegű támogatásokból.
Bartolf Hedvig, Hargita megye főtanfelügyelője érdeklődésünkre arról beszélt, hogy örülnek minden segítségnek ezen a téren. Hozzátette, azért is jónak tartják a programot, mert az utóbbi években nem sikerült a pedagógusoknak külön fizetni a felkészítő tevékenységért, tudomása szerint pedig a program keretében javadalmazzák a felkészítést végzőket.
A főtanfelügyelő ugyanakkor úgy véli, jó lenne, ha a programot Hargita megye teljes területére ki lehetne terjeszteni, s nemcsak egyes városok és egyes diákok részesülhetnének benne. „Jónak tartjuk a kezdeményezést, viszont annak érdekében, hogy senkinek ne legyen keserű szájíze ezzel kapcsolatosan, jó lenne a projektet az egész megye területén alkalmazni” – foglalta össze.
Amint arról beszámoltunk, több mint nyolcszáz fiatal vehet részt Hargita és Kovászna megyében a MÜTF Oktatási Központ, a Fidelitas Egyesület, az Amőba Alapítvány, illetve a Nemzetstratégiai Kutatóintézet által indított ingyenes érettségi felkészítőkön. A diákok román nyelv és irodalomból, illetve matematikából bővíthetik tudásukat.
A projekt egyik legfontosabb célja, hogy minél több helyi diák diplomát szerezhessen, akik ennek révén könnyebben helyezkedhetnek el Székelyföldön – közölte a hétfői székelyudvarhelyi sajtótájékoztatón Szász Jenő, a Nemzetstratégiai Kutatóintézet (NSKI) elnöke. Mint mondta, az NSKI munkatársai mérlegelték a MÜTF központ által 2012-ben kezdeményezett képzés korábbi eredményeit, amelyből kiderült, hogy a programban résztvevők közel harminc százalékkal jobban teljesítettek az érettségi vizsgákon a megyei átlaghoz képest.
Bíró Blanka, R. Kiss Edit
Székelyhon.ro
2015. január 14.
Himnuszrepertoárral, furulyaszóval tiltakozott Hantz
Furulyakísérettel öt ország himnuszát adta elő szerdán Hantz Péter a Kovászna megyei prefektúra előtt, majd feljelentést tett saját maga ellen az intézménynél.
A tudományos kutató, a Bolyai Kezdeményező Bizottság (BKB) tagja, a kolozsvári Babeş–Bolyai Tudományegyetem volt oktatója magánemberként tiltakozott ily módon a magyarhimnusz-éneklés miatt kiszabott bírság ellen.
Az egyszemélyes flashmob keretében elénekelte Németország, Franciaország, Nagy-Britannia, Oroszország és Magyarország himnuszát, majd furulyán többször el is játszotta azokat, hogy meglegyen a prefektúra által említett „intonálás”.
A román himnusz eléneklésére csupán azért nem vállalkozott, mert a prefektúra korábbi nyakatekert érvelése szerint amennyiben az is elhangzik, a többi himnuszért sem szabható ki bírság.
A figyelemkeltő akcióra nem érkezett reakció a kormányhivataltól, ezért Hantz Péter annak iktatóirodájában megfogalmazott egy beadványt, melyben feljelentette saját magát, kérve: vizsgálják ki, büntethető-e tettéért. „Európai szintű botrány lesz, ha megbüntetnek európai nagyhatalmak himnuszának eléneklése miatt. Viszont ha ezt nem teszik meg, akkor a magyar himnuszért sem büntethetnek” – indokolta az akciót Hantz Péter.
A tavaly decemberben leváltott Marius Popică Kovászna megyei prefektus 5000 lejre bírságolta a Magyar Polgári Párt háromszéki szervezetét, amiért tavaly június 4-én az általuk szervezett sepsiszentgyörgyi trianoni megemlékezésen a résztvevők elénekelték a magyar himnuszt.
A volt kormánymegbízott magyarázata szerint ugyanis más állam himnuszát csupán a románnal együtt lehet megszólaltatni, énekelni ugyan lehet, de „intonálni” nem. A bírság tiltakozáshullámot váltott ki, a háromszéki megyeszékhelyen a karácsonyi ünnepek előtt több napon keresztül több ezren álltak ki a prefektúra elé a nemzeti ima védelmében, és többször is elénekelték a magyar himnuszt.
Bíró Blanka |
Székelyhon.ro,
Furulyakísérettel öt ország himnuszát adta elő szerdán Hantz Péter a Kovászna megyei prefektúra előtt, majd feljelentést tett saját maga ellen az intézménynél.
A tudományos kutató, a Bolyai Kezdeményező Bizottság (BKB) tagja, a kolozsvári Babeş–Bolyai Tudományegyetem volt oktatója magánemberként tiltakozott ily módon a magyarhimnusz-éneklés miatt kiszabott bírság ellen.
Az egyszemélyes flashmob keretében elénekelte Németország, Franciaország, Nagy-Britannia, Oroszország és Magyarország himnuszát, majd furulyán többször el is játszotta azokat, hogy meglegyen a prefektúra által említett „intonálás”.
A román himnusz eléneklésére csupán azért nem vállalkozott, mert a prefektúra korábbi nyakatekert érvelése szerint amennyiben az is elhangzik, a többi himnuszért sem szabható ki bírság.
A figyelemkeltő akcióra nem érkezett reakció a kormányhivataltól, ezért Hantz Péter annak iktatóirodájában megfogalmazott egy beadványt, melyben feljelentette saját magát, kérve: vizsgálják ki, büntethető-e tettéért. „Európai szintű botrány lesz, ha megbüntetnek európai nagyhatalmak himnuszának eléneklése miatt. Viszont ha ezt nem teszik meg, akkor a magyar himnuszért sem büntethetnek” – indokolta az akciót Hantz Péter.
A tavaly decemberben leváltott Marius Popică Kovászna megyei prefektus 5000 lejre bírságolta a Magyar Polgári Párt háromszéki szervezetét, amiért tavaly június 4-én az általuk szervezett sepsiszentgyörgyi trianoni megemlékezésen a résztvevők elénekelték a magyar himnuszt.
A volt kormánymegbízott magyarázata szerint ugyanis más állam himnuszát csupán a románnal együtt lehet megszólaltatni, énekelni ugyan lehet, de „intonálni” nem. A bírság tiltakozáshullámot váltott ki, a háromszéki megyeszékhelyen a karácsonyi ünnepek előtt több napon keresztül több ezren álltak ki a prefektúra elé a nemzeti ima védelmében, és többször is elénekelték a magyar himnuszt.
Bíró Blanka |
Székelyhon.ro,
2015. január 16.
Hallgatózik az ügyészség
Egy hónapos hallgatás után „hallgatózásba” fogott a bukaresti főügyészség Szervezettbűnözés- és Terrorizmusellenes Főosztálya (DIICOT) Antal Árpád nagy port kavart nyilatkozata ügyében.
Az RMDSZ csütörtöki bejelentése szerint a nyomozó hatóság a napokban írásban kérte az alakulatot, hogy bocsássa rendelkezésére Sepsiszentgyörgy polgármesterének a Szövetségi Képviselők Tanácsa (SZKT) december 13-ai ülésén elhangzott beszéde hanganyagát. Kovács Péter, az RMDSZ főtitkára közölte, eleget tettek a vádhatóság kérésének.
„Reméljük, hogy a DIICOT-nak elküldött hangfelvétel, valamint a felszólalás írásos kivonatának román változata elegendő bizonyíték arra, hogy a szövetséget, Antal Árpádot ne vizsgálják ki terrorizmus gyanújával, illetve a mondvacsinált eljárást berekesszék” – idézte Kovácsot a szövetség hírlevele.
A politikus emlékeztetett decemberi kijelentésére, miszerint az RMDSZ 25 év alatt a politikai színtéren minden egyes alkalommal a párbeszédet választotta, olyan körülmények között is, hogy Románia határain túl ebben az időben nem minden esetben ez történt. „Ezért is nevetséges az ügyészség kivizsgálása” – tette hozzá a főtitkár.
Hasonlóképpen vélekedik Antal Árpád is, aki a Krónika kérdésére csütörtökön kifejtette: ha az ügyészek meghallgatják a beszédét, megértik, hogy alaptalan a vizsgálódásuk. Sepsiszentgyörgy polgármestere megerősítette, hogy az SZKT-n elhangzottakat továbbra is fenntartja.
„Furcsa, hogy most, amikor egész Európa a szólásszabadság korlátozásának veszélyeiről beszél, Romániában felmerül, hogy egy politikai nyilatkozatért bűnvádi eljárást indítsanak” – állapította meg a polgármester.
A DIICOT decemberben jelentette be, hogy terrorizmus gyanúja miatt vizsgálódik az RMDSZ miniparlamentjének marosvásárhelyi ülésén elhangzott felszólalások miatt. A nyomozó hatóság akkor nem tisztázta, hogy konkrétan melyik nyilatkozat alapján vizsgálódik, csak annyit közölt, hogy a terrorizmus visszaszorítása és megelőzése elleni törvény alapján vizsgálja, az elhangzottak kimerítik-e a fenyegetés bűncselekményét.
Antal Árpád az SZKT ominózus ülésén arról beszélt, hogy a prefektusok provokálnak a himnuszéneklés és a szimbólumhasználat miatt kiszabott bírságokkal.
„Végül pedig Frunda tanácsos úrnak, Victor Ponta miniszterelnök tanácsos urának, tanácsosának szeretném mondani, hogy kérje meg a főnökét vagy a tanácsoltját, a miniszterelnök urat, utasítsa a helytartóját, hogy ne provokálja az erdélyi magyarokat. Mert az, amit Kovászna megye prefektusa tesz, az minősíti a miniszterelnök urat is. És hogyha valakinek nem az az érdeke, hogy a románok és a magyarok Sepsiszentgyörgyön, Háromszéken, a Székelyföldön, valahol esetleg megint ugyanolyan helyzetbe kerüljenek, mint Marosvásárhelyen 1990-ben, akkor egy minimális tiszteletet nyújtsanak az irányunkban” – hangoztatta az RMDSZ által is közzétett decemberi felszólalásában Antal Árpád.
A román sajtó korabeli híradásai szerint a polgármester azt kérte Pontától, utasítsa a Kovászna megyei prefektust, hogy hagyja békén a magyarokat, különben megismétlődhet a Székelyföldön az 1990-es marosvásárhelyi román–magyar véres etnikai konfliktus. Az ügyészség annak idején ezek alapján jelentette be az eljárás beindítását.
Bíró Blanka
Krónika (Kolozsvár)
Egy hónapos hallgatás után „hallgatózásba” fogott a bukaresti főügyészség Szervezettbűnözés- és Terrorizmusellenes Főosztálya (DIICOT) Antal Árpád nagy port kavart nyilatkozata ügyében.
Az RMDSZ csütörtöki bejelentése szerint a nyomozó hatóság a napokban írásban kérte az alakulatot, hogy bocsássa rendelkezésére Sepsiszentgyörgy polgármesterének a Szövetségi Képviselők Tanácsa (SZKT) december 13-ai ülésén elhangzott beszéde hanganyagát. Kovács Péter, az RMDSZ főtitkára közölte, eleget tettek a vádhatóság kérésének.
„Reméljük, hogy a DIICOT-nak elküldött hangfelvétel, valamint a felszólalás írásos kivonatának román változata elegendő bizonyíték arra, hogy a szövetséget, Antal Árpádot ne vizsgálják ki terrorizmus gyanújával, illetve a mondvacsinált eljárást berekesszék” – idézte Kovácsot a szövetség hírlevele.
A politikus emlékeztetett decemberi kijelentésére, miszerint az RMDSZ 25 év alatt a politikai színtéren minden egyes alkalommal a párbeszédet választotta, olyan körülmények között is, hogy Románia határain túl ebben az időben nem minden esetben ez történt. „Ezért is nevetséges az ügyészség kivizsgálása” – tette hozzá a főtitkár.
Hasonlóképpen vélekedik Antal Árpád is, aki a Krónika kérdésére csütörtökön kifejtette: ha az ügyészek meghallgatják a beszédét, megértik, hogy alaptalan a vizsgálódásuk. Sepsiszentgyörgy polgármestere megerősítette, hogy az SZKT-n elhangzottakat továbbra is fenntartja.
„Furcsa, hogy most, amikor egész Európa a szólásszabadság korlátozásának veszélyeiről beszél, Romániában felmerül, hogy egy politikai nyilatkozatért bűnvádi eljárást indítsanak” – állapította meg a polgármester.
A DIICOT decemberben jelentette be, hogy terrorizmus gyanúja miatt vizsgálódik az RMDSZ miniparlamentjének marosvásárhelyi ülésén elhangzott felszólalások miatt. A nyomozó hatóság akkor nem tisztázta, hogy konkrétan melyik nyilatkozat alapján vizsgálódik, csak annyit közölt, hogy a terrorizmus visszaszorítása és megelőzése elleni törvény alapján vizsgálja, az elhangzottak kimerítik-e a fenyegetés bűncselekményét.
Antal Árpád az SZKT ominózus ülésén arról beszélt, hogy a prefektusok provokálnak a himnuszéneklés és a szimbólumhasználat miatt kiszabott bírságokkal.
„Végül pedig Frunda tanácsos úrnak, Victor Ponta miniszterelnök tanácsos urának, tanácsosának szeretném mondani, hogy kérje meg a főnökét vagy a tanácsoltját, a miniszterelnök urat, utasítsa a helytartóját, hogy ne provokálja az erdélyi magyarokat. Mert az, amit Kovászna megye prefektusa tesz, az minősíti a miniszterelnök urat is. És hogyha valakinek nem az az érdeke, hogy a románok és a magyarok Sepsiszentgyörgyön, Háromszéken, a Székelyföldön, valahol esetleg megint ugyanolyan helyzetbe kerüljenek, mint Marosvásárhelyen 1990-ben, akkor egy minimális tiszteletet nyújtsanak az irányunkban” – hangoztatta az RMDSZ által is közzétett decemberi felszólalásában Antal Árpád.
A román sajtó korabeli híradásai szerint a polgármester azt kérte Pontától, utasítsa a Kovászna megyei prefektust, hogy hagyja békén a magyarokat, különben megismétlődhet a Székelyföldön az 1990-es marosvásárhelyi román–magyar véres etnikai konfliktus. Az ügyészség annak idején ezek alapján jelentette be az eljárás beindítását.
Bíró Blanka
Krónika (Kolozsvár)
2015. január 16.
Elvesztette Barót az autonómiapert
Alapfokon pert veszített Barót önkormányzata az autonómiahatározat ügyében, a nem jogerős ítélet semmisnek nyilvánítja a júliusban elfogadott tanácsi döntést.
Lázár Kiss Barna polgármester lapunknak elmondta, megfellebbezték a döntést, de felkészültek arra, hogy veszíteni fognak. Gazda Zoltán, a Sepsiszéki Székely Tanács elnöke lapunknak úgy nyilatkozott, a prefektúra eddig mind a három székely megyében megtámadta a bíróságon az összes autonómiahatározatot, arra hivatkozva, hogy szándéknyilatkozatot nem fogadhatnak el.
„Tudomásom szerint az utolsó ilyen dokumentumot Kovászna fogadta el október végén, de már azt is megtámadta a kormányhivatal” – mutatott rá Gazda. Elmondta, a Székely Nemzeti Tanács (SZNT) minden önkormányzatot arra biztat, hogy fellebbezzen, ehhez jogi segítséget is nyújtanak.
Elmondta, Háromszéken például a 44 önkormányzatnak a fele már igényelte a jogi iratcsomót. Az önkormányzatok esetében a táblabíróságok hoznak jogerős döntést, így véges a fellebbezési lehetőség, mutatott rá Gazda Zoltán, azonban hozzátette: ezek a határozatok akkor is hasznosak, ha a bíróságon kedvezőtlenül döntenek a sorsukról, hiszen ráirányítják a nemzetközi közvélemény figyelmét a székelyföldi autonómia ügyére.
A 153 székelyföldi önkormányzat több mint egyharmada bólintott rá az SZNT által javasolt tervezetre. A háromszéki Torja tavaly novemberben Daragus Attila polgármester javaslatára visszavonta korábbi határozatát, arra hivatkozva, hogy esélytelenek a prefektúra elleni perben. Az SZNT korábban összehangolt megfélemlítési kísérletnek nevezte a prefektusok támadását, és hangsúlyozta: az önkormányzatok a határozat meghozatalával nem követnek el törvénytelenséget.
Bíró Blanka |
Krónika (Kolozsvár)
Alapfokon pert veszített Barót önkormányzata az autonómiahatározat ügyében, a nem jogerős ítélet semmisnek nyilvánítja a júliusban elfogadott tanácsi döntést.
Lázár Kiss Barna polgármester lapunknak elmondta, megfellebbezték a döntést, de felkészültek arra, hogy veszíteni fognak. Gazda Zoltán, a Sepsiszéki Székely Tanács elnöke lapunknak úgy nyilatkozott, a prefektúra eddig mind a három székely megyében megtámadta a bíróságon az összes autonómiahatározatot, arra hivatkozva, hogy szándéknyilatkozatot nem fogadhatnak el.
„Tudomásom szerint az utolsó ilyen dokumentumot Kovászna fogadta el október végén, de már azt is megtámadta a kormányhivatal” – mutatott rá Gazda. Elmondta, a Székely Nemzeti Tanács (SZNT) minden önkormányzatot arra biztat, hogy fellebbezzen, ehhez jogi segítséget is nyújtanak.
Elmondta, Háromszéken például a 44 önkormányzatnak a fele már igényelte a jogi iratcsomót. Az önkormányzatok esetében a táblabíróságok hoznak jogerős döntést, így véges a fellebbezési lehetőség, mutatott rá Gazda Zoltán, azonban hozzátette: ezek a határozatok akkor is hasznosak, ha a bíróságon kedvezőtlenül döntenek a sorsukról, hiszen ráirányítják a nemzetközi közvélemény figyelmét a székelyföldi autonómia ügyére.
A 153 székelyföldi önkormányzat több mint egyharmada bólintott rá az SZNT által javasolt tervezetre. A háromszéki Torja tavaly novemberben Daragus Attila polgármester javaslatára visszavonta korábbi határozatát, arra hivatkozva, hogy esélytelenek a prefektúra elleni perben. Az SZNT korábban összehangolt megfélemlítési kísérletnek nevezte a prefektusok támadását, és hangsúlyozta: az önkormányzatok a határozat meghozatalával nem követnek el törvénytelenséget.
Bíró Blanka |
Krónika (Kolozsvár)
2015. január 20.
Angol és orosz nyelvű könyvben népszerűsítik a székely mofettákat
Megjelent az első olyan jelentős külföldi kiadvány, amely többek között Háromszék gyógyhatású vizeivel, mofettáival is foglalkozik.
Sophie Benge Healing Sources: Spas and Wellbeing from the Baltic to the Black Sea (szabad fordításban Gyógyító források: gyógyfürdők és jólét a Balti-tengertől a Fekete-tengerig) című könyvét a Prestel kiadóház adta ki angol és orosz nyelven.
A kiadó jelen van az Egyesült Királyságban, az Egyesült Államokban, Németországban és Oroszországban, termékei bekerülnek a legnagyobb internetes terjesztő hálózatokba. A könyv 12 közép- és kelet-európai ország természetes gyógymódjait ismerteti, és külön fejezetet szentel a székely borvizeknek és mofettáknak. A kiadvány szerkesztése áttekinthető, fotóanyaga élményszerű, kitér olyan apróságnak tűnő részletekre is, mint a székelypetőfalvi borvízzel öntözött zöldhagyma.
Sophie Benge 2013 nyarán producerével és két fotóssal több napot töltött Háromszéken. Azzal ellentétben, amire a helybéliek számítottak, a csapat elsősorban a kevésbé kiépített borvízforrásokat, természetközeli állapotukban megmaradt feredőket találta érdekesnek.
Sophie Benge korábban lapunknak elmondta, a térség egyik legfontosabb vonzerejének a vidéki élet állandósságát látja, ő „a zsúfolt Londonban” él, és teljesen lenyűgözte a falusi élet egyszerű rituáléja, amely Európának ebben a részében változatlan maradt. Ittjártakor felmerült, hogy a tengerpartra is ellátogat, és az ott alkalmazott iszapkúrákról is ír, ám végül úgy döntött, a mofetták annyira egyedülálló természeti adottságok, hogy ezeknek szentel nagyobb teret a könyvében.
Albert Zoltán idegenforgalmi menedzser, aki Háromszékre irányította a szerzők figyelmét, úgy jellemezte a könyvet: ez nem útikalauz, hanem úti beszámoló, és ez teszi az egészet személyessé, megbízhatóvá, izgalmassá.
A kiadvány megérteti az olvasóval az anyatermészet holisztikus erejét és rámutat, hogy Háromszéken nemcsak a „kilúgozott” erőforrásokkal találkozik az ember, hanem „a gyógyítást belengi a vajákosok misztikuma”. A könyv megvásárlásához a Kovászna Megye Turizmusáért Egyesület nyújt segítséget.
Bíró Blanka
Székelyhon.ro
Megjelent az első olyan jelentős külföldi kiadvány, amely többek között Háromszék gyógyhatású vizeivel, mofettáival is foglalkozik.
Sophie Benge Healing Sources: Spas and Wellbeing from the Baltic to the Black Sea (szabad fordításban Gyógyító források: gyógyfürdők és jólét a Balti-tengertől a Fekete-tengerig) című könyvét a Prestel kiadóház adta ki angol és orosz nyelven.
A kiadó jelen van az Egyesült Királyságban, az Egyesült Államokban, Németországban és Oroszországban, termékei bekerülnek a legnagyobb internetes terjesztő hálózatokba. A könyv 12 közép- és kelet-európai ország természetes gyógymódjait ismerteti, és külön fejezetet szentel a székely borvizeknek és mofettáknak. A kiadvány szerkesztése áttekinthető, fotóanyaga élményszerű, kitér olyan apróságnak tűnő részletekre is, mint a székelypetőfalvi borvízzel öntözött zöldhagyma.
Sophie Benge 2013 nyarán producerével és két fotóssal több napot töltött Háromszéken. Azzal ellentétben, amire a helybéliek számítottak, a csapat elsősorban a kevésbé kiépített borvízforrásokat, természetközeli állapotukban megmaradt feredőket találta érdekesnek.
Sophie Benge korábban lapunknak elmondta, a térség egyik legfontosabb vonzerejének a vidéki élet állandósságát látja, ő „a zsúfolt Londonban” él, és teljesen lenyűgözte a falusi élet egyszerű rituáléja, amely Európának ebben a részében változatlan maradt. Ittjártakor felmerült, hogy a tengerpartra is ellátogat, és az ott alkalmazott iszapkúrákról is ír, ám végül úgy döntött, a mofetták annyira egyedülálló természeti adottságok, hogy ezeknek szentel nagyobb teret a könyvében.
Albert Zoltán idegenforgalmi menedzser, aki Háromszékre irányította a szerzők figyelmét, úgy jellemezte a könyvet: ez nem útikalauz, hanem úti beszámoló, és ez teszi az egészet személyessé, megbízhatóvá, izgalmassá.
A kiadvány megérteti az olvasóval az anyatermészet holisztikus erejét és rámutat, hogy Háromszéken nemcsak a „kilúgozott” erőforrásokkal találkozik az ember, hanem „a gyógyítást belengi a vajákosok misztikuma”. A könyv megvásárlásához a Kovászna Megye Turizmusáért Egyesület nyújt segítséget.
Bíró Blanka
Székelyhon.ro
2015. január 26.
Nem vonzó a közszféra az álláskeresők körében
Az alacsony bérek miatt menekülnek a közszférából a jó szakemberek, a meghirdetett állásokra is alig akad jelentkező – derül ki a közintézmények vezetőinek beszámolóiból.
Kovászna megyében a szociális és gyermekvédelmi igazgatóság kedden szervez versenyvizsgát a meghirdetett állásokra, de a sepsiszentgyörgyi önkormányzat is több szakembert alkalmazna.
Antal Árpád sepsiszentgyörgyi polgármester (képünkön) azzal magyarázza a személyzethiányt, illetve az üres állásokat övező érdektelenséget, hogy a nagy felelősséghez képest túl alacsonyak a bérek.
A polgármester a sajtónak kifejtette: a helyi közigazgatásban az jelenti a gondot, hogy a sok munkáért, nagy felelősségért alacsony fizetés jár, ezért a szakemberek többségének ugródeszkát jelent a közintézményi állás, csak átmeneti megoldásként foglalják el.
„Ez a rendszer hibája. Folyamatosan mennek el a szakembereink, igyekszünk pótolni őket, újakat alkalmazni. Pedig a megoldás egyszerű lenne: a kormánynak szabad kezet kellene adnia, hogy versenyképesebb béreket állapíthassunk meg” – magyarázta az elöljáró. A polgármester rámutatott: nem lehet havi 900 lejes fizetéssel megtartani egy jogászt.
„Nincs annyi helyi autonómia, decentralizáció ebben az országban, hogy ha a bevételeink lehetővé teszik, megadhassunk egy havi 2000 lejes fizetést. Ezt a pénzt nem az állami, a központi költségvetésből vennénk el, hanem a helyi büdzséből fedeznénk. Miért ne fizethetnénk meg egy jogászt, hogy az önkormányzatnál építsen karriert? Ilyen körülmények között viszont az alkalmazott szakember marad pár hónapot, egy évet, majd átmegy a magánszférába, valamelyik bankba, ahol négyszer annyit keres” – fejtette ki az elöljáró. A szentgyörgyi önkormányzat a városrendezési igazgatósághoz, a lakossági tájékoztatási irodába, a fejlesztési és befektetési irodába keresett végrehajtó köztisztviselőket.
Hasonló gondokkal küzd a Kovászna megyei szociális és gyermekvédelmi igazgatóság, ahol a polgármesteri hivatalban is számottevő a személyzethiány, az állásaik egyharmada betöltetlen. Vass Mária, az intézmény vezetője elmondta: 627 jóváhagyott állásuk és 463 alkalmazottjuk van.
Az év elején mintegy 30 munkahelyet hirdettek meg, elsősorban hivatásos nevelőszülőket keresnek, de pszichológust, az egyik családtípusú házukba pedig adminisztrátort is alkalmaznának. Rámutatott, országos jelenség, hogy míg a magánszférában túljelentkezés van, ha meghirdetnek egy munkahelyet, a szociális védelmi rendszerben kevés a pályázó.
„Ez nemcsak Kovászna megyére jellemző, az egész országban gondot okoz, hogy nem vonzóak a szociális rendszerben meghirdetett állások. A bérezés nagyon alacsony, viszont hatalmas felelősséggel jár a munka, nagyon nehéz bánni az állami gondozásba került gyerekekkel” – magyarázta az igazgató. Hozzátette, a személyzethiány miatt a munkatársaik túlterheltek, ezen pedig úgy próbálnak segíteni, hogy szociális tevékenységeket felvállaló civil szervezetekkel, alapítványokkal kötnek szerződéseket
Bíró Blanka
Székelyhon.ro
Az alacsony bérek miatt menekülnek a közszférából a jó szakemberek, a meghirdetett állásokra is alig akad jelentkező – derül ki a közintézmények vezetőinek beszámolóiból.
Kovászna megyében a szociális és gyermekvédelmi igazgatóság kedden szervez versenyvizsgát a meghirdetett állásokra, de a sepsiszentgyörgyi önkormányzat is több szakembert alkalmazna.
Antal Árpád sepsiszentgyörgyi polgármester (képünkön) azzal magyarázza a személyzethiányt, illetve az üres állásokat övező érdektelenséget, hogy a nagy felelősséghez képest túl alacsonyak a bérek.
A polgármester a sajtónak kifejtette: a helyi közigazgatásban az jelenti a gondot, hogy a sok munkáért, nagy felelősségért alacsony fizetés jár, ezért a szakemberek többségének ugródeszkát jelent a közintézményi állás, csak átmeneti megoldásként foglalják el.
„Ez a rendszer hibája. Folyamatosan mennek el a szakembereink, igyekszünk pótolni őket, újakat alkalmazni. Pedig a megoldás egyszerű lenne: a kormánynak szabad kezet kellene adnia, hogy versenyképesebb béreket állapíthassunk meg” – magyarázta az elöljáró. A polgármester rámutatott: nem lehet havi 900 lejes fizetéssel megtartani egy jogászt.
„Nincs annyi helyi autonómia, decentralizáció ebben az országban, hogy ha a bevételeink lehetővé teszik, megadhassunk egy havi 2000 lejes fizetést. Ezt a pénzt nem az állami, a központi költségvetésből vennénk el, hanem a helyi büdzséből fedeznénk. Miért ne fizethetnénk meg egy jogászt, hogy az önkormányzatnál építsen karriert? Ilyen körülmények között viszont az alkalmazott szakember marad pár hónapot, egy évet, majd átmegy a magánszférába, valamelyik bankba, ahol négyszer annyit keres” – fejtette ki az elöljáró. A szentgyörgyi önkormányzat a városrendezési igazgatósághoz, a lakossági tájékoztatási irodába, a fejlesztési és befektetési irodába keresett végrehajtó köztisztviselőket.
Hasonló gondokkal küzd a Kovászna megyei szociális és gyermekvédelmi igazgatóság, ahol a polgármesteri hivatalban is számottevő a személyzethiány, az állásaik egyharmada betöltetlen. Vass Mária, az intézmény vezetője elmondta: 627 jóváhagyott állásuk és 463 alkalmazottjuk van.
Az év elején mintegy 30 munkahelyet hirdettek meg, elsősorban hivatásos nevelőszülőket keresnek, de pszichológust, az egyik családtípusú házukba pedig adminisztrátort is alkalmaznának. Rámutatott, országos jelenség, hogy míg a magánszférában túljelentkezés van, ha meghirdetnek egy munkahelyet, a szociális védelmi rendszerben kevés a pályázó.
„Ez nemcsak Kovászna megyére jellemző, az egész országban gondot okoz, hogy nem vonzóak a szociális rendszerben meghirdetett állások. A bérezés nagyon alacsony, viszont hatalmas felelősséggel jár a munka, nagyon nehéz bánni az állami gondozásba került gyerekekkel” – magyarázta az igazgató. Hozzátette, a személyzethiány miatt a munkatársaik túlterheltek, ezen pedig úgy próbálnak segíteni, hogy szociális tevékenységeket felvállaló civil szervezetekkel, alapítványokkal kötnek szerződéseket
Bíró Blanka
Székelyhon.ro
2015. január 30.
Iskolaigazgató-helyettesek menesztése: nem lesz dominóeffektus?
Nem kell attól tartaniuk az iskolák vezetésének, hogy tanév közben kell lemondaniuk tisztségükről az igazgatóhelyetteseknek, és dominóeffektustól sem kell tartani – jelentette ki lapunknak Király András.
Az oktatási államtitkárt annak kapcsán kérdeztük, hogy az iskolák működését szabályzó rendelet előírása szerint a kevés osztállyal rendelkező tanintézetekben megszüntetnék az aligazgatói tisztséget. Ha alkalmazzák az előírást, lefejezik az iskolákat, ellehetetlenítik a vezetői munkát – panaszolták lapunknak az érintett iskolaigazgatók és helyetteseik. Hargita megyében 12, Kovászna megyében 5 iskolában kellene megválni az igazgatóhelyettestől.
Az egyetem előtti tanintézetek szervezésére és működésére vonatkozó, miniszteri rendelettel meghozott, nemrég életbe lépett szabályzat 26-os cikkelye előírja, hogy a működő osztályok száma alapján egy iskolában hány igazgatóhelyettes lehet.
Hargita megyében több iskola esetében nem teljesülnek az egy igazgatóhelyettesi tisztség fenntartásához szükséges feltételek, így a rendelet értelmében azokban meg kellene szüntetni az aligazgatói állásokat. Erről a múlt heti tanfelügyelőségi ülésen értesültek az érintettek, az itt hangzottak szerint már február elsejétől megszüntetik a megbízatásukat.
Egyelőre kivárnak
Bartolf Hedvig, Hargita megye leköszönt, de még hivatalban lévő főtanfelügyelője elmondta: egyelőre kivárnak, így még nem vonta vissza egyik aligazgató megbízását sem, mely egyébként is a tanév végéig szól. Rámutatott: nem ért egyet az előírás tanév közbeni alkalmazásával, hisz ez nemcsak az aligazgatókat, hanem az őket helyettesítő pedagógusokat is érinti.
Ha ugyanis az aligazgatók visszatérnek a katedrához, akkor a helyükön eddig dolgozók maradnak állás vagy elegendő óraszám nélkül. Elmondta: egyelőre pontosítást kért az oktatási tárcától, hogy lehet-e a rendelkezést halasztani következő tanév kezdetéig, lévén hogy mind nagy iskolákat érint a probléma, ahol bőven van munka.
Ultimátum a fejkvóta miatt
Ultimátumot kaptak a minisztériumtól a megyei tanfelügyelőségek, hogy bele kell férniük a fejkvótarendszer alapján kiszámolt bérkeretbe – mondta el lapunknak Keresztély Irma. A Kovászna megyei főtanfelügyelő szerint a héten minden megye főtanfelügyelőjét behívatták a szaktárcához az új beiskolázási számokról egyeztetni. „Ultimátumot kaptunk, hiszen az elmúlt években például Kovászna megye sem az előírt pedagóguslétszámba, sem a költségvetésbe nem fért bele. Tavaly két alkalommal kaptunk költségvetés-kiegészítést, hogy ki tudjuk adni a béreket. Idén viszont bele kell férnünk a keretbe” – magyarázta. Elmondta, megpróbálják folyamatában megoldani az átszervezést és a jóváhagyott beiskolázási terv alapján megszervezni a felvételiket.
Keresztély Irma szerint míg a kétnyelvű iskolákban kevesebb osztály esetén is engedélyezett az aligazgató, az egynyelvű iskolák hátrányban vannak.
A Kovászna megyei főtanfelügyelő rámutatott: az új szabályzat szerint egyértelmű, melyik iskolában kell egyedül elboldogulnia az igazgatónak, és hol segítheti egy-két vagy akár három helyettes a munkáját.
„Ha februártól változtatni kell, és esetleg megszűnik az aligazgatói tisztség, minden iskolában egyéni megoldásokat kell alkalmazni” – magyarázta a főtanfelügyelő.
Az a szerencsés helyzet, ha az aligazgatónak kinevezett tanár óráit szétosztották a kollégái között, mert akkor csak a pluszórák szűnnek meg, de ha helyettest vettek fel, neki a munkaviszonya is megszűnik, tette hozzá. Kovászna megyében öt aligazgatói állást kell megszüntetni a rendelet értelmében.
Abszurd határ
Hargita megyében tizenkét középiskolát érint a rendelet. Alkalmazása esetén Csíkszeredából a Márton Áron és a Segítő Mária Gimnáziumban, a térségből pedig a csíkdánfalvi Petőfi Sándor Szakközépiskolában kellene megszüntetni az igazgatóhelyettesi tisztséget.
Az általános iskolák közül csupán egy maroshévízi román tannyelvű általános iskola nem teljesíti az aligazgatói tisztség fenntartásához szükséges feltételeket. Székelyudvarhelyen a Benedek Elek Pedagógiai Líceumban és a Marin Preda Gimnáziumban, Székelykeresztúron a Berde Mózes Unitárius Gimnáziumban, valamint a Zeyk Domokos Iskolaközpontban szűnnének meg az aligazgatói állások.
A Márton Áron Gimnáziumban 24 osztály működik, eggyel kevesebb annál, ami a szabályzat szerint kell ahhoz, hogy egy igazgatóhelyettessel működhessen az iskola. Juhász András Réka aligazgató szerint abszurd ez a határ, hiszen ha megnézik, hogy osztályaik többsége maximális, 27–31 diák közötti létszámmal működik, akkor több diákjuk van, mint más, 25 osztállyal működő iskolának. Jelentősen megnehezítené az iskola vezetését és az oktatási tevékenység megszervezését az aligazgatói állás megszűnése a székelykeresztúri középiskolában, a Zeyk Domokosban is.
Pávai Gyöngyvér, a tanintézet vezetője elmondta, számos profilú szakközépiskoláról lévén szó, nagyon komplex a tanintézet működtetése, így egyelőre nem lát megoldást arra, miként tudnák az aligazgatót nélkülözni. „Reméljük, a minisztériumban újragondolják az intézkedést, és legalább szeptemberig elhalasztják az életbe léptetését” – mondta az igazgató.
„Nem lesznek módosítások”
Az óhajt Király András oktatási államtitkár már kész tényként erősítette meg lapunknak. Nem lesznek módosítások, szögezte le a szakpolitikus, aki szerint a szabályzat 2011 óta érvényben van.
„Tulajdonképpen nem változott semmi. A kétnyelvű iskolák esetében vagy azokban az iskolákban, ahol bentlakás is működik, érvényben vannak különböző szorzók, melyek lehetővé teszik, hogy akár kevesebb osztályszám esetén is segíthesse helyettes az igazgató munkáját” – mondta lapunknak Király András. Hozzátette: tanév közben amúgy sem kell dominóeffektustól tartani, azaz attól, hogy aligazgatók menesztése miatt az őket helyettesítő pedagógusok katedra nélkül maradnak.
Bíró Blanka, R. Kiss Edit, Széchely István
Krónika (Kolozsvár) |
Nem kell attól tartaniuk az iskolák vezetésének, hogy tanév közben kell lemondaniuk tisztségükről az igazgatóhelyetteseknek, és dominóeffektustól sem kell tartani – jelentette ki lapunknak Király András.
Az oktatási államtitkárt annak kapcsán kérdeztük, hogy az iskolák működését szabályzó rendelet előírása szerint a kevés osztállyal rendelkező tanintézetekben megszüntetnék az aligazgatói tisztséget. Ha alkalmazzák az előírást, lefejezik az iskolákat, ellehetetlenítik a vezetői munkát – panaszolták lapunknak az érintett iskolaigazgatók és helyetteseik. Hargita megyében 12, Kovászna megyében 5 iskolában kellene megválni az igazgatóhelyettestől.
Az egyetem előtti tanintézetek szervezésére és működésére vonatkozó, miniszteri rendelettel meghozott, nemrég életbe lépett szabályzat 26-os cikkelye előírja, hogy a működő osztályok száma alapján egy iskolában hány igazgatóhelyettes lehet.
Hargita megyében több iskola esetében nem teljesülnek az egy igazgatóhelyettesi tisztség fenntartásához szükséges feltételek, így a rendelet értelmében azokban meg kellene szüntetni az aligazgatói állásokat. Erről a múlt heti tanfelügyelőségi ülésen értesültek az érintettek, az itt hangzottak szerint már február elsejétől megszüntetik a megbízatásukat.
Egyelőre kivárnak
Bartolf Hedvig, Hargita megye leköszönt, de még hivatalban lévő főtanfelügyelője elmondta: egyelőre kivárnak, így még nem vonta vissza egyik aligazgató megbízását sem, mely egyébként is a tanév végéig szól. Rámutatott: nem ért egyet az előírás tanév közbeni alkalmazásával, hisz ez nemcsak az aligazgatókat, hanem az őket helyettesítő pedagógusokat is érinti.
Ha ugyanis az aligazgatók visszatérnek a katedrához, akkor a helyükön eddig dolgozók maradnak állás vagy elegendő óraszám nélkül. Elmondta: egyelőre pontosítást kért az oktatási tárcától, hogy lehet-e a rendelkezést halasztani következő tanév kezdetéig, lévén hogy mind nagy iskolákat érint a probléma, ahol bőven van munka.
Ultimátum a fejkvóta miatt
Ultimátumot kaptak a minisztériumtól a megyei tanfelügyelőségek, hogy bele kell férniük a fejkvótarendszer alapján kiszámolt bérkeretbe – mondta el lapunknak Keresztély Irma. A Kovászna megyei főtanfelügyelő szerint a héten minden megye főtanfelügyelőjét behívatták a szaktárcához az új beiskolázási számokról egyeztetni. „Ultimátumot kaptunk, hiszen az elmúlt években például Kovászna megye sem az előírt pedagóguslétszámba, sem a költségvetésbe nem fért bele. Tavaly két alkalommal kaptunk költségvetés-kiegészítést, hogy ki tudjuk adni a béreket. Idén viszont bele kell férnünk a keretbe” – magyarázta. Elmondta, megpróbálják folyamatában megoldani az átszervezést és a jóváhagyott beiskolázási terv alapján megszervezni a felvételiket.
Keresztély Irma szerint míg a kétnyelvű iskolákban kevesebb osztály esetén is engedélyezett az aligazgató, az egynyelvű iskolák hátrányban vannak.
A Kovászna megyei főtanfelügyelő rámutatott: az új szabályzat szerint egyértelmű, melyik iskolában kell egyedül elboldogulnia az igazgatónak, és hol segítheti egy-két vagy akár három helyettes a munkáját.
„Ha februártól változtatni kell, és esetleg megszűnik az aligazgatói tisztség, minden iskolában egyéni megoldásokat kell alkalmazni” – magyarázta a főtanfelügyelő.
Az a szerencsés helyzet, ha az aligazgatónak kinevezett tanár óráit szétosztották a kollégái között, mert akkor csak a pluszórák szűnnek meg, de ha helyettest vettek fel, neki a munkaviszonya is megszűnik, tette hozzá. Kovászna megyében öt aligazgatói állást kell megszüntetni a rendelet értelmében.
Abszurd határ
Hargita megyében tizenkét középiskolát érint a rendelet. Alkalmazása esetén Csíkszeredából a Márton Áron és a Segítő Mária Gimnáziumban, a térségből pedig a csíkdánfalvi Petőfi Sándor Szakközépiskolában kellene megszüntetni az igazgatóhelyettesi tisztséget.
Az általános iskolák közül csupán egy maroshévízi román tannyelvű általános iskola nem teljesíti az aligazgatói tisztség fenntartásához szükséges feltételeket. Székelyudvarhelyen a Benedek Elek Pedagógiai Líceumban és a Marin Preda Gimnáziumban, Székelykeresztúron a Berde Mózes Unitárius Gimnáziumban, valamint a Zeyk Domokos Iskolaközpontban szűnnének meg az aligazgatói állások.
A Márton Áron Gimnáziumban 24 osztály működik, eggyel kevesebb annál, ami a szabályzat szerint kell ahhoz, hogy egy igazgatóhelyettessel működhessen az iskola. Juhász András Réka aligazgató szerint abszurd ez a határ, hiszen ha megnézik, hogy osztályaik többsége maximális, 27–31 diák közötti létszámmal működik, akkor több diákjuk van, mint más, 25 osztállyal működő iskolának. Jelentősen megnehezítené az iskola vezetését és az oktatási tevékenység megszervezését az aligazgatói állás megszűnése a székelykeresztúri középiskolában, a Zeyk Domokosban is.
Pávai Gyöngyvér, a tanintézet vezetője elmondta, számos profilú szakközépiskoláról lévén szó, nagyon komplex a tanintézet működtetése, így egyelőre nem lát megoldást arra, miként tudnák az aligazgatót nélkülözni. „Reméljük, a minisztériumban újragondolják az intézkedést, és legalább szeptemberig elhalasztják az életbe léptetését” – mondta az igazgató.
„Nem lesznek módosítások”
Az óhajt Király András oktatási államtitkár már kész tényként erősítette meg lapunknak. Nem lesznek módosítások, szögezte le a szakpolitikus, aki szerint a szabályzat 2011 óta érvényben van.
„Tulajdonképpen nem változott semmi. A kétnyelvű iskolák esetében vagy azokban az iskolákban, ahol bentlakás is működik, érvényben vannak különböző szorzók, melyek lehetővé teszik, hogy akár kevesebb osztályszám esetén is segíthesse helyettes az igazgató munkáját” – mondta lapunknak Király András. Hozzátette: tanév közben amúgy sem kell dominóeffektustól tartani, azaz attól, hogy aligazgatók menesztése miatt az őket helyettesítő pedagógusok katedra nélkül maradnak.
Bíró Blanka, R. Kiss Edit, Széchely István
Krónika (Kolozsvár) |
2015. február 2.
Zavarja a románok fórumát a nemzetközi hírlevél
Elferdíti a valóságot, és hamisan diszkriminációt kiált a Mikó Imre Jogvédelmi Szolgálat háromszéki szervezete –állítja a Kovászna, Hargita és Maros Megyei Románok Civil Fóruma.
A magyarellenes civil szervezetet a szolgálat angol nyelvű nemzetközi hírlevele zavarja, amelyben a hetente tájékoztatják a romániai és magyarországi nagykövetségek munkatársait, emberjogi szervezetek és külföldi politikai pártok képviselőit a székelyföldi, erdélyi magyarsággal szembeni visszaélésekről, jogtiprásokról.
A román szervezet közleményében az áll, hogy a hírlevél íróinak ki kell találniuk a jogfosztást, hiszen azokban a megyékben, ahol számbeli többségben vannak a magyarok, minden törvény által biztosított jogot élveznek, inkább a kisebbségben élő románokat diszkriminálják.
A szervezet ezért felszólítja a magyar politikai vezetőket, véleményformálókat, civileket és a sajtót, hogy ne népszerűsítsék a románellenes gyűlöletet, és „tisztességesen tájékoztassanak a térség történelmi valóságáról”.
Ugyanakkor követelik az államtól, hogy távolítsa el a Sepsiszentgyörgy központjában felállított SIC–Terra Siculorum feliratú óriáspannót, mert szerintük az az etnikai alapú szeparatizmust hirdeti. Arra is kérik a kormányt: járjon közbe az RMDSZ országos vezetőségénél, hogy „csillapítsa le a Kovászna megyei szervezet szélsőséges vezetőit”.
A Mikó Imre Jogvédő Szolgálat háromszéki szervezete többek között a Mikó-ügyről, a december elsejei provokációkról, a nemzeti szimbólumokkal kapcsolatos kettős mércéről, a magyar himnusz eléneklse miatti bírságról tájékoztatta a nemzetközi közvéleményt.
Bíró Blanka
Krónika (Kolozsvár)
Elferdíti a valóságot, és hamisan diszkriminációt kiált a Mikó Imre Jogvédelmi Szolgálat háromszéki szervezete –állítja a Kovászna, Hargita és Maros Megyei Románok Civil Fóruma.
A magyarellenes civil szervezetet a szolgálat angol nyelvű nemzetközi hírlevele zavarja, amelyben a hetente tájékoztatják a romániai és magyarországi nagykövetségek munkatársait, emberjogi szervezetek és külföldi politikai pártok képviselőit a székelyföldi, erdélyi magyarsággal szembeni visszaélésekről, jogtiprásokról.
A román szervezet közleményében az áll, hogy a hírlevél íróinak ki kell találniuk a jogfosztást, hiszen azokban a megyékben, ahol számbeli többségben vannak a magyarok, minden törvény által biztosított jogot élveznek, inkább a kisebbségben élő románokat diszkriminálják.
A szervezet ezért felszólítja a magyar politikai vezetőket, véleményformálókat, civileket és a sajtót, hogy ne népszerűsítsék a románellenes gyűlöletet, és „tisztességesen tájékoztassanak a térség történelmi valóságáról”.
Ugyanakkor követelik az államtól, hogy távolítsa el a Sepsiszentgyörgy központjában felállított SIC–Terra Siculorum feliratú óriáspannót, mert szerintük az az etnikai alapú szeparatizmust hirdeti. Arra is kérik a kormányt: járjon közbe az RMDSZ országos vezetőségénél, hogy „csillapítsa le a Kovászna megyei szervezet szélsőséges vezetőit”.
A Mikó Imre Jogvédő Szolgálat háromszéki szervezete többek között a Mikó-ügyről, a december elsejei provokációkról, a nemzeti szimbólumokkal kapcsolatos kettős mércéről, a magyar himnusz eléneklse miatti bírságról tájékoztatta a nemzetközi közvéleményt.
Bíró Blanka
Krónika (Kolozsvár)
2015. február 3.
Keresztély Irma: idejétmúlt a fejkvótarendszer
Nem tartható fenn a fejkvótaalapú finanszírozással a hazai oktatási rendszer – jelentette ki keddi sajtótájékoztatóján Keresztély Irma, Kovászna megye főtanfelügyelője.
A Kovászna megyei főtanfelügyelő Mihai Sorin Cîmpeanu oktatási miniszterrel is ismertette álláspontját, azonban az nem talált kedvező fogadtatásra.
Az Unióban már lemondtak erről a módszerről, hiszen Európa öregszik, egyre csökken a fiatalok száma, a fejkvótaalapú támogatás pedig már nem elegendő a tanügyi rendszer fenntartására, ecsetelte a főtanfelügyelő. Mint rámutatott, Kovászna megye az elmúlt években sem illeszkedett bele az ilyen módon kiszámolt költségvetésbe, többszöri kiegészítésre volt szükség, hogy fedezni tudják a pedagógusok bérét.
Erre az évre a diáklétszám alapján 93 millió lej lenne a béralap, ezt már indulásból 104 millió lejre kiegészítette az oktatási minisztérium, de ilyen körülmények között is csak tizenegy hónapra elég, tehát decemberre nem biztosítottak a fizetések, újabb pótlásra lesz majd szükség, vázolta a gazdasági helyzetet a főtanfelügyelő.
Kovászna megyében a közoktatásban az elmúlt öt év alatt 2855 diákkal csökkent a gyereklétszám, csak az elmúlt tanévhez képest ezerrel kevesebb diák van, ami 114 osztállyal jelent kevesebbet a rendszerben, ismertette a számadatokat Keresztély.
Kifejtette, az oktatási tárca folyamatosan a diáklétszámhoz viszonyít, ám a csökkenés nem azt jelenti, hogy ennyivel kevesebb osztály alakul, és kevesebb pedagógusra van szükség, hanem például azt, hogy egy-egy osztály már nem 25, hanem csak 15 fős létszámmal alakul, tehát ugyanannyi tanítóra, tanárra van szükség. A községközpontokban a diáklétszámtól függetlenül működtetni kell az általános iskolát, a törvény szerint 300-as létszámmal lehet önálló jogi személyisége egy tanintézetnek, de a kisközségek iskolái még a 150-es diáklétszámot sem érik el – magyarázta.
Emlékeztetett, hogy az elmúlt tanévben 197 állás megszüntetésére kaptak utasítást a minisztériumtól, de ebből negyvenet nem tudtak felszámolni, a következő tanévre márciusban kapják meg a jóváhagyott állásszámot. „Jeleztem a minisztériumban, hogy további összevonásra nincs lehetőségünk, csontig hatolt a kés” – jelentette ki Keresztély Irma. Elmondta, kiszámolták, hogy amennyiben az összes kisegítői állást felszámolnák, akkor is csak egyszázaléknyit tudnának spórolni a béralapból, mivel ezeknek az alkalmazottaknak a többsége minimálbért kap.
A főtanfelügyelő szerint az is a finanszírozási rendszer képtelenségét bizonyítja, hogy a legnagyobb létszámú iskolákban sem elég az ilyen módon kiszámolt pénz. Mint kifejtette, bár ezekben sok a diák, magasan képzett, nagy tapasztalattal rendelkező tanárok tanítanak, akik háromszor akkora fizetést kapnak, mint egy pályakezdő.
Bíró Blanka
Székelyhon.ro
Nem tartható fenn a fejkvótaalapú finanszírozással a hazai oktatási rendszer – jelentette ki keddi sajtótájékoztatóján Keresztély Irma, Kovászna megye főtanfelügyelője.
A Kovászna megyei főtanfelügyelő Mihai Sorin Cîmpeanu oktatási miniszterrel is ismertette álláspontját, azonban az nem talált kedvező fogadtatásra.
Az Unióban már lemondtak erről a módszerről, hiszen Európa öregszik, egyre csökken a fiatalok száma, a fejkvótaalapú támogatás pedig már nem elegendő a tanügyi rendszer fenntartására, ecsetelte a főtanfelügyelő. Mint rámutatott, Kovászna megye az elmúlt években sem illeszkedett bele az ilyen módon kiszámolt költségvetésbe, többszöri kiegészítésre volt szükség, hogy fedezni tudják a pedagógusok bérét.
Erre az évre a diáklétszám alapján 93 millió lej lenne a béralap, ezt már indulásból 104 millió lejre kiegészítette az oktatási minisztérium, de ilyen körülmények között is csak tizenegy hónapra elég, tehát decemberre nem biztosítottak a fizetések, újabb pótlásra lesz majd szükség, vázolta a gazdasági helyzetet a főtanfelügyelő.
Kovászna megyében a közoktatásban az elmúlt öt év alatt 2855 diákkal csökkent a gyereklétszám, csak az elmúlt tanévhez képest ezerrel kevesebb diák van, ami 114 osztállyal jelent kevesebbet a rendszerben, ismertette a számadatokat Keresztély.
Kifejtette, az oktatási tárca folyamatosan a diáklétszámhoz viszonyít, ám a csökkenés nem azt jelenti, hogy ennyivel kevesebb osztály alakul, és kevesebb pedagógusra van szükség, hanem például azt, hogy egy-egy osztály már nem 25, hanem csak 15 fős létszámmal alakul, tehát ugyanannyi tanítóra, tanárra van szükség. A községközpontokban a diáklétszámtól függetlenül működtetni kell az általános iskolát, a törvény szerint 300-as létszámmal lehet önálló jogi személyisége egy tanintézetnek, de a kisközségek iskolái még a 150-es diáklétszámot sem érik el – magyarázta.
Emlékeztetett, hogy az elmúlt tanévben 197 állás megszüntetésére kaptak utasítást a minisztériumtól, de ebből negyvenet nem tudtak felszámolni, a következő tanévre márciusban kapják meg a jóváhagyott állásszámot. „Jeleztem a minisztériumban, hogy további összevonásra nincs lehetőségünk, csontig hatolt a kés” – jelentette ki Keresztély Irma. Elmondta, kiszámolták, hogy amennyiben az összes kisegítői állást felszámolnák, akkor is csak egyszázaléknyit tudnának spórolni a béralapból, mivel ezeknek az alkalmazottaknak a többsége minimálbért kap.
A főtanfelügyelő szerint az is a finanszírozási rendszer képtelenségét bizonyítja, hogy a legnagyobb létszámú iskolákban sem elég az ilyen módon kiszámolt pénz. Mint kifejtette, bár ezekben sok a diák, magasan képzett, nagy tapasztalattal rendelkező tanárok tanítanak, akik háromszor akkora fizetést kapnak, mint egy pályakezdő.
Bíró Blanka
Székelyhon.ro
2015. február 4.
Nem hátrál meg a Mikó Imre Jogvédelmi Szolgálat
Nem hátrál meg a Mikó Imre Jogvédelmi Szolgálat háromszéki szervezete, továbbra is kiküldi azokat az angol nyelvű hírleveleket, melyekben a romániai magyarság által elszenvedett diszkriminációról tájékoztatja a nemzetközi közvéleményt.
Annak ellenére, hogy a Kovászna, Hargita és Maros Megyei Románok Civil Fóruma azt állította, a magyarok csak kitalálják a jogfosztást, a székely megyékben ugyanis valójában a románokat diszkriminálják.
A szolgálat e heti hírlevelében arra hívja fel a figyelmet, hogy Romániában az állam adminisztratív eszközökkel és az alkotmányra való hivatkozással lehetetleníti el a referendumkezdeményezéseket, holott a népszavazás alapvető demokratikus elv.
Emlékeztetnek, 2013-ban az akkori Kovászna megyei prefektus annak ellenére akadályozta meg a referendum megszervezését a Székelyföld fejlesztési régióvá alakításáról, hogy az RMDSZ több mint 170 ezer támogató aláírást gyűjtött össze a kezdeményezést hangsúlyozandó.
Arra is kitérnek, hogy a magyar többségű megyékben is hiányoznak a gyógyszertárakból a magyar feliratok, annak ellenére, hogy Románia több olyan nemzetközi egyezményt aláírt és ratifikált, melyek biztosítják a nemzeti kisebbségek számára az anyanyelven való tájékoztatást, többek között az egészségügy területén is.
„Ez a gyakorlatban egyáltalán nem működik, a magyar betegek nem kapnak anyanyelvükön írott információt a számukra felírt gyógyszerekről, és ez veszélyezteti az egészségüket” – áll a hírlevélben.
Bíró Blanka
Székelyhon.ro
Nem hátrál meg a Mikó Imre Jogvédelmi Szolgálat háromszéki szervezete, továbbra is kiküldi azokat az angol nyelvű hírleveleket, melyekben a romániai magyarság által elszenvedett diszkriminációról tájékoztatja a nemzetközi közvéleményt.
Annak ellenére, hogy a Kovászna, Hargita és Maros Megyei Románok Civil Fóruma azt állította, a magyarok csak kitalálják a jogfosztást, a székely megyékben ugyanis valójában a románokat diszkriminálják.
A szolgálat e heti hírlevelében arra hívja fel a figyelmet, hogy Romániában az állam adminisztratív eszközökkel és az alkotmányra való hivatkozással lehetetleníti el a referendumkezdeményezéseket, holott a népszavazás alapvető demokratikus elv.
Emlékeztetnek, 2013-ban az akkori Kovászna megyei prefektus annak ellenére akadályozta meg a referendum megszervezését a Székelyföld fejlesztési régióvá alakításáról, hogy az RMDSZ több mint 170 ezer támogató aláírást gyűjtött össze a kezdeményezést hangsúlyozandó.
Arra is kitérnek, hogy a magyar többségű megyékben is hiányoznak a gyógyszertárakból a magyar feliratok, annak ellenére, hogy Románia több olyan nemzetközi egyezményt aláírt és ratifikált, melyek biztosítják a nemzeti kisebbségek számára az anyanyelven való tájékoztatást, többek között az egészségügy területén is.
„Ez a gyakorlatban egyáltalán nem működik, a magyar betegek nem kapnak anyanyelvükön írott információt a számukra felírt gyógyszerekről, és ez veszélyezteti az egészségüket” – áll a hírlevélben.
Bíró Blanka
Székelyhon.ro
2015. február 5.
Képviselet nélkül marad a székely ügy Lisszabonban
Napirendre tűzte a székelyföldi önkormányzatok autonómiahatározatait az Európa Tanács (ET) keretében működő Helyi és Regionális Önkormányzatok Kongresszusa, a testület monitoringbizottságának pénteki, lisszaboni ülésén azonban senki nem fogja képviselni a romániai magyarságot – hívta fel a figyelmet Izsák Balázs, a Székely Nemzeti Tanács (SZNT) elnöke.
Emlékeztetett, a szervezet már az elmúlt év júliusában is petíciót nyújtott be a téma kapcsán, mellékelve az önkormányzatok által elfogadott autonómiahatározatokat.
A témát a kongresszus bizottságának tavaly júliusi, chişinăui ülésén is felvetették, akkor Márton Zoltán, Makfalva polgármestere és Mezei János, Gyergyószentmiklós elöljárója képviselte a székelyföldi önkormányzatokat.
Az SZNT elnöke szerint félő, hogy ezúttal nem lesz, aki képviselje a székelyföldi érdekeket a monitoringbizottság pénteki ülésén, hiszen Márton Zoltán elhunyt, míg Mezei Jánosnak hivatali visszaélés gyanúja miatt megtiltották, hogy hatvan napig elhagyja az országot.
Izsák Balázs ugyanakkor abban reménykedik, hogy a Helyi és Regionális Önkormányzatok Kongresszusának két székelyföldi RMDSZ-es tagja, Klárik Attila Kovászna megyei önkormányzati képviselő és Antal Árpád sepsiszentgyörgyi polgármester kiállnak az ügyért.
Klárik Attila lapunk megkeresésére elmondta, ő a kongresszus egyetlen romániai magyar tagja, Antal Árpád póttagként szerepel, ám a monitoringbizottság munkájában nem vehetnek részt. „A román küldöttségnek van egy-két magyarellenes tagja, ennek ellenére remélem, sikerül civilizált mederben tartani a vitát. Követem az eseményeket, ha magyarellenes hangot ütnek meg, a kongresszus plénuma elé viszem az ügyet, és tiltakozni fogok" – mondta Klárik Attila, hangsúlyozva, hogy megelőlegezi a román küldöttségnek a bizalmat.
A háromszéki önkormányzati képviselő támogatja az SZNT beadványát, bár elmondása szerint az ET-ben „az autonómia fogalmára nem annyira nyitottak, szívesebben tárgyalnak a különleges jogállású régiókról".
Amint arról beszámoltunk, az SZNT kezdeményezésére 45 székelyföldi önkormányzat fogadott el olyan autonómiapárti határozatot, amelyben kinyilvánította, hogy a Székelyföld nevű egyetlen, de különálló közigazgatási egységbe akar tartozni, amelynek sarkalatos törvény szavatolja az autonómiát, és területén az állam nyelve mellett a magyar is hivatalos nyelv.
Izsák jelentős eredménynek nevezte, hogy az autonómiapárti önkormányzati határozatok az Európai Unió és az Európa Tanács különböző hivatalaiba is eljutottak és megfogalmazása szerint „elérték az Európa Tanács ingerküszöbét".
Bíró Blanka |
Krónika (Kolozsvár)
Napirendre tűzte a székelyföldi önkormányzatok autonómiahatározatait az Európa Tanács (ET) keretében működő Helyi és Regionális Önkormányzatok Kongresszusa, a testület monitoringbizottságának pénteki, lisszaboni ülésén azonban senki nem fogja képviselni a romániai magyarságot – hívta fel a figyelmet Izsák Balázs, a Székely Nemzeti Tanács (SZNT) elnöke.
Emlékeztetett, a szervezet már az elmúlt év júliusában is petíciót nyújtott be a téma kapcsán, mellékelve az önkormányzatok által elfogadott autonómiahatározatokat.
A témát a kongresszus bizottságának tavaly júliusi, chişinăui ülésén is felvetették, akkor Márton Zoltán, Makfalva polgármestere és Mezei János, Gyergyószentmiklós elöljárója képviselte a székelyföldi önkormányzatokat.
Az SZNT elnöke szerint félő, hogy ezúttal nem lesz, aki képviselje a székelyföldi érdekeket a monitoringbizottság pénteki ülésén, hiszen Márton Zoltán elhunyt, míg Mezei Jánosnak hivatali visszaélés gyanúja miatt megtiltották, hogy hatvan napig elhagyja az országot.
Izsák Balázs ugyanakkor abban reménykedik, hogy a Helyi és Regionális Önkormányzatok Kongresszusának két székelyföldi RMDSZ-es tagja, Klárik Attila Kovászna megyei önkormányzati képviselő és Antal Árpád sepsiszentgyörgyi polgármester kiállnak az ügyért.
Klárik Attila lapunk megkeresésére elmondta, ő a kongresszus egyetlen romániai magyar tagja, Antal Árpád póttagként szerepel, ám a monitoringbizottság munkájában nem vehetnek részt. „A román küldöttségnek van egy-két magyarellenes tagja, ennek ellenére remélem, sikerül civilizált mederben tartani a vitát. Követem az eseményeket, ha magyarellenes hangot ütnek meg, a kongresszus plénuma elé viszem az ügyet, és tiltakozni fogok" – mondta Klárik Attila, hangsúlyozva, hogy megelőlegezi a román küldöttségnek a bizalmat.
A háromszéki önkormányzati képviselő támogatja az SZNT beadványát, bár elmondása szerint az ET-ben „az autonómia fogalmára nem annyira nyitottak, szívesebben tárgyalnak a különleges jogállású régiókról".
Amint arról beszámoltunk, az SZNT kezdeményezésére 45 székelyföldi önkormányzat fogadott el olyan autonómiapárti határozatot, amelyben kinyilvánította, hogy a Székelyföld nevű egyetlen, de különálló közigazgatási egységbe akar tartozni, amelynek sarkalatos törvény szavatolja az autonómiát, és területén az állam nyelve mellett a magyar is hivatalos nyelv.
Izsák jelentős eredménynek nevezte, hogy az autonómiapárti önkormányzati határozatok az Európai Unió és az Európa Tanács különböző hivatalaiba is eljutottak és megfogalmazása szerint „elérték az Európa Tanács ingerküszöbét".
Bíró Blanka |
Krónika (Kolozsvár)
2015. február 8.
Bezárásveszély fenyegeti a falusi kis iskolákat
A gyereklétszám-csökkenés miatt egyre nehezebb fenntartani az óvodákat és az elemi iskolákat az alacsony lélekszámú háromszéki falvakban – hívta fel a figyelmet Keresztély Irma Kovászna megyei főtanfelügyelő, aki szerint a jelenlegi állapot sem a tanintézeteket fenntartó önkormányzatoknak, sem a diákoknak nem kedvez.
Példaként említette, hogy Ozsdola önkormányzata korábban eldöntötte, hogy bezárja a községhez tartozó Hilib elemi iskoláját, és megoldja a falusi intézményben összevont osztályban tanuló nyolc kisdiák utaztatását a községközpontba.
A helyi közösség nyomására azonban a községvezetésnek el kellett halasztania a döntést. A hilibiek petíciót is indítottak, melyben leszögezik: a tanintézetek nem kezelhetők kizárólag gazdasági megfontolások szerint. „Érthető, hogy a közösség megpróbálja megtartani az iskolát, azonban félő, hogy ez a gyerekek kárára válik” – mutatott rá a főtanfelügyelő.
Keresztély Irma kifejtette, egy hatéves előkészítős kisdiák még nem elég érett arra, hogy önálló feladatokat végezzen, amíg a tanítónő a szintén vele egy osztályba járó nagyobbakkal, például a negyedikesekkel foglalkozik.
„A szimultán osztályokban egyetlen módszert lehet alkalmazni: míg a pedagógus külön foglalkozik minden évfolyammal, a többi diáknak önállóan kell dolgoznia, azonban az előkészítős kisdiákok állandó figyelmet, felügyeletet igényelnének, erre viszont esélyük sincs. Ezért lenne jobb az eredeti elképzelés, hogy a gyerekeket iskolabusszal beszállítsák a községközpontban működő tanintézetbe, ahol mindannyian a korosztályuknak megfelelő önálló osztályba járhatnak” – szögezte le a főtanfelügyelő.
Háromszéken egyébként az elmúlt öt évben folyamatosan csökkent a gyereklétszám, a 2010/2011-es tanévhez képes jelenleg 2855 diákkal, vagyis 114 osztálynyi gyerekkel kevesebb jár iskolába.
Bíró Blanka
Székelyhon.ro
A gyereklétszám-csökkenés miatt egyre nehezebb fenntartani az óvodákat és az elemi iskolákat az alacsony lélekszámú háromszéki falvakban – hívta fel a figyelmet Keresztély Irma Kovászna megyei főtanfelügyelő, aki szerint a jelenlegi állapot sem a tanintézeteket fenntartó önkormányzatoknak, sem a diákoknak nem kedvez.
Példaként említette, hogy Ozsdola önkormányzata korábban eldöntötte, hogy bezárja a községhez tartozó Hilib elemi iskoláját, és megoldja a falusi intézményben összevont osztályban tanuló nyolc kisdiák utaztatását a községközpontba.
A helyi közösség nyomására azonban a községvezetésnek el kellett halasztania a döntést. A hilibiek petíciót is indítottak, melyben leszögezik: a tanintézetek nem kezelhetők kizárólag gazdasági megfontolások szerint. „Érthető, hogy a közösség megpróbálja megtartani az iskolát, azonban félő, hogy ez a gyerekek kárára válik” – mutatott rá a főtanfelügyelő.
Keresztély Irma kifejtette, egy hatéves előkészítős kisdiák még nem elég érett arra, hogy önálló feladatokat végezzen, amíg a tanítónő a szintén vele egy osztályba járó nagyobbakkal, például a negyedikesekkel foglalkozik.
„A szimultán osztályokban egyetlen módszert lehet alkalmazni: míg a pedagógus külön foglalkozik minden évfolyammal, a többi diáknak önállóan kell dolgoznia, azonban az előkészítős kisdiákok állandó figyelmet, felügyeletet igényelnének, erre viszont esélyük sincs. Ezért lenne jobb az eredeti elképzelés, hogy a gyerekeket iskolabusszal beszállítsák a községközpontban működő tanintézetbe, ahol mindannyian a korosztályuknak megfelelő önálló osztályba járhatnak” – szögezte le a főtanfelügyelő.
Háromszéken egyébként az elmúlt öt évben folyamatosan csökkent a gyereklétszám, a 2010/2011-es tanévhez képes jelenleg 2855 diákkal, vagyis 114 osztálynyi gyerekkel kevesebb jár iskolába.
Bíró Blanka
Székelyhon.ro
2015. február 11.
Új lehetőséggel élnek a Mikó-ügyben a reformátusok
Megsemmisítési felfolyamodvány lehetőségével él a Mikó-per elítéltjeinek ügyében az Erdélyi Református Egyházkerület.
Kapcza Mikolt, az egyházkerület ügyvédje szerdán a Krónikának elmondta: benyújtották a rendkívüli felfolyamodványt a bukaresti Legfelsőbb Ítélő- és Semmítőszékhez Markó Attila és Marosán Tamás ügyében.
Az egyház jogi képviselőjétől megtudtuk, az új büntetőtörvénykönyv nagyon kevés lehetőséget nyújt a megsemmisítési felfolyamodványra, a Mikó-ügy elítéltjei esetében pedig arra hivatkoztak, hogy nem történt bűncselekmény.
Első lépésben a bírói testület megvizsgálja a felfolyamodványt, majd elvi jóváhagyást kell adnia a tárgyalás megkezdésére. „Az elvi döntést megelőzően nincs meghallgatás, azt nem lehet megkérdőjelezni. Amennyiben a testület nem adja meg, az ügy lezárult” – magyarázta az ügyvéd.
„Azonban ha mégis megadják az elvi jóváhagyást a tárgyalásra, a legfelsőbb bíróság megsemmisítheti a jogerős ítéletet, de el is utasíthatja a felfolyamodványt. Ez is, mint minden bírósági per: kétesélyes” – fogalmazott lapunknak Kapcza Mikolt. Hozzátette, a lehetőség csak az elítéltekre vonatkozik, az ingatlan visszaállamosítására nem.
Kató Béla, az Erdélyi Református Egyházkerület püspöke a Krónikának elmondta, élnek a lehetőséggel az elítéltek védelmében, ugyanakkor előkészítik a strasbourgi Emberi Jogok Európai Bíróságára benyújtandó periratot, hiszen már csak ott remélhetnek jóvátételt a sepsiszentgyörgyi Székely Mikó Kollégium visszaállamosításának ügyében. Az egyházfő hozzátette, március végéig benyújtják Strasbourgban a kérelmet. Értesüléseink szerint ennek összeállításában Magyarország bukaresti nagykövetsége is segítséget nyújt.
Kató Béla szerint az épület ügyében egyelőre nem tudnak egyebet tenni, így átadták azt a sepsiszentgyörgyi önkormányzatnak. „A jogerős bírósági döntés értelmében megtörtént az átadás-átvétel” – mondta a püspök.
Mint ismeretes, a ploieşti-i táblabíróság jogerős ítéletében felfüggesztett börtönbüntetésre enyhítette a Markó Attila és Marosán Tamás három-három év letöltendő börtönbüntetéséről szóló alapfokú verdikt végrehajtását, a református egyház azonban elveszítette tulajdonjogát az ingatlan felett.
Marosán Tamás, az egyházkerület nyugalmazott jogtanácsosa már hosszabb ideje Magyarországon tartózkodik, míg Markó Attila sepsiszentgyörgyi parlamenti képviselő, a visszaszolgáltató bizottság másik tagja két hónappal ezelőtt távozott Magyarországra.
Az RMDSZ-es képviselő ellen egy másik ügyben is vizsgálódik az Országos Korrupcióellenes ügyészség (DNA). Bár a honatya dokumentumokkal bizonyította, hogy nem vett részt a restitúciós testület azon ülésén, ahol az ügyészek szerint a valós ár háromszorosának megfelelő kártérítést ítéltek meg egy bukaresti telekért, még nem szüntették be ellene az eljárást.
Bíró Blanka
Székelyhon.ro
Megsemmisítési felfolyamodvány lehetőségével él a Mikó-per elítéltjeinek ügyében az Erdélyi Református Egyházkerület.
Kapcza Mikolt, az egyházkerület ügyvédje szerdán a Krónikának elmondta: benyújtották a rendkívüli felfolyamodványt a bukaresti Legfelsőbb Ítélő- és Semmítőszékhez Markó Attila és Marosán Tamás ügyében.
Az egyház jogi képviselőjétől megtudtuk, az új büntetőtörvénykönyv nagyon kevés lehetőséget nyújt a megsemmisítési felfolyamodványra, a Mikó-ügy elítéltjei esetében pedig arra hivatkoztak, hogy nem történt bűncselekmény.
Első lépésben a bírói testület megvizsgálja a felfolyamodványt, majd elvi jóváhagyást kell adnia a tárgyalás megkezdésére. „Az elvi döntést megelőzően nincs meghallgatás, azt nem lehet megkérdőjelezni. Amennyiben a testület nem adja meg, az ügy lezárult” – magyarázta az ügyvéd.
„Azonban ha mégis megadják az elvi jóváhagyást a tárgyalásra, a legfelsőbb bíróság megsemmisítheti a jogerős ítéletet, de el is utasíthatja a felfolyamodványt. Ez is, mint minden bírósági per: kétesélyes” – fogalmazott lapunknak Kapcza Mikolt. Hozzátette, a lehetőség csak az elítéltekre vonatkozik, az ingatlan visszaállamosítására nem.
Kató Béla, az Erdélyi Református Egyházkerület püspöke a Krónikának elmondta, élnek a lehetőséggel az elítéltek védelmében, ugyanakkor előkészítik a strasbourgi Emberi Jogok Európai Bíróságára benyújtandó periratot, hiszen már csak ott remélhetnek jóvátételt a sepsiszentgyörgyi Székely Mikó Kollégium visszaállamosításának ügyében. Az egyházfő hozzátette, március végéig benyújtják Strasbourgban a kérelmet. Értesüléseink szerint ennek összeállításában Magyarország bukaresti nagykövetsége is segítséget nyújt.
Kató Béla szerint az épület ügyében egyelőre nem tudnak egyebet tenni, így átadták azt a sepsiszentgyörgyi önkormányzatnak. „A jogerős bírósági döntés értelmében megtörtént az átadás-átvétel” – mondta a püspök.
Mint ismeretes, a ploieşti-i táblabíróság jogerős ítéletében felfüggesztett börtönbüntetésre enyhítette a Markó Attila és Marosán Tamás három-három év letöltendő börtönbüntetéséről szóló alapfokú verdikt végrehajtását, a református egyház azonban elveszítette tulajdonjogát az ingatlan felett.
Marosán Tamás, az egyházkerület nyugalmazott jogtanácsosa már hosszabb ideje Magyarországon tartózkodik, míg Markó Attila sepsiszentgyörgyi parlamenti képviselő, a visszaszolgáltató bizottság másik tagja két hónappal ezelőtt távozott Magyarországra.
Az RMDSZ-es képviselő ellen egy másik ügyben is vizsgálódik az Országos Korrupcióellenes ügyészség (DNA). Bár a honatya dokumentumokkal bizonyította, hogy nem vett részt a restitúciós testület azon ülésén, ahol az ügyészek szerint a valós ár háromszorosának megfelelő kártérítést ítéltek meg egy bukaresti telekért, még nem szüntették be ellene az eljárást.
Bíró Blanka
Székelyhon.ro
2015. február 11.
Szentgyörgyi romastratégia magyarországi mintára
A magyarországi Máltai Szeretetszolgálat roma kérdésekkel foglalkozó szakemberei segítik Sepsiszentgyörgy önkormányzatát, hogy véglegesítse romastratégiáját.
A küldöttség kedden érkezett Háromszékre, ahol az Őrkő negyedben élő roma közösség helyzetét mérik fel, és a helyszíni információk, valamint közel egy évtizedes tapasztalat alapján fogalmazzák meg az oktatás, nevelés, kultúra és hagyományápolás területére vonatkozó javaslataikat. Tischler Ferenc alpolgármester lapunknak elmondta: a Máltai Szeretetszolgálat roma kérdésekre szakosodott önkéntesei az elmúlt tíz évben látványos eredményeket értek el, a tevékenységük nyomán több roma közösségben állt be gyökeres változás.
A sepsiszentgyörgyi elöljárók az elmúlt év végén tanulmányozták a magyarországi példákat, voltak Tatabányán, Monoron, Veszprémben, és mindenhol tetten érhető volt a fejlődés, mesélte az alpolgármester. Hozzátette, a máltaiak elsősorban a nevelésre, kisgyerekekkel és édesanyákkal való foglalkozásra fektetik a hangsúlyt.
„Már nulla évtől elkezdik a foglalkozást, észrevették, hogy a roma anyák nem tanítanak gyerekdalokat, mondókákat a kisbabáknak. Ha ezt sikerül behozni, akkor a gyerek nem indul hátránnyal, amikor óvodába kerül” – magyarázta Tischler Ferenc. Hozzátette, a követési folyamat is működik, arra törekednek, hogy minél több roma gyerek jusson be gimnáziumba vagy éppen egyetemre.
A sepsiszentgyörgyi elöljárók abban bíznak, hogy a magyarországiak tízéves tapasztalatára alapozva sikerül majd elkerülni az ottani hibákat, hiszen például Veszprémben elüldözték a romákat, ám néhány év múlva visszaköltöztek, és a korábbinál sokkal agresszívabban viselkedtek. Ezek a szakemberek a választási kampányban is sikeresen közvetítettek a roma közösség és a szélsőséges politikum között is, tette hozzá Tischler.
A helyi civil szervezetek, melyek az elmúlt években az Őrkőn dolgoztak, fenntartásokat fogalmaztak meg arra vonatkozóan, hogy miért kell magyarországi szakvéleményre alapozni, ám Tischler Ferenc szerint a romastratégia gyakorlatba ültetésében az ő partnerségükre is számítanak. „Egyeztetünk, hogy ki melyik szeletét vállalja, milyen területen szeretnének tovább dolgozni, ám ezt össze kell hangolni, hiszen az eddigi sok önálló, apró projektnek alig van látható eredménye” – szögezte le az alpolgármester.
Az Őrkő negyedben mintegy kétezren laknak, a Nemzeti Kisebbségkutató Intézet felmérése szerint a felnőttek egynegyedének van munkahelye, a többség pedig mélyszegénységben, havi 125 lejből él.
Bíró Blanka |
Krónika (Kolozsvár)
A magyarországi Máltai Szeretetszolgálat roma kérdésekkel foglalkozó szakemberei segítik Sepsiszentgyörgy önkormányzatát, hogy véglegesítse romastratégiáját.
A küldöttség kedden érkezett Háromszékre, ahol az Őrkő negyedben élő roma közösség helyzetét mérik fel, és a helyszíni információk, valamint közel egy évtizedes tapasztalat alapján fogalmazzák meg az oktatás, nevelés, kultúra és hagyományápolás területére vonatkozó javaslataikat. Tischler Ferenc alpolgármester lapunknak elmondta: a Máltai Szeretetszolgálat roma kérdésekre szakosodott önkéntesei az elmúlt tíz évben látványos eredményeket értek el, a tevékenységük nyomán több roma közösségben állt be gyökeres változás.
A sepsiszentgyörgyi elöljárók az elmúlt év végén tanulmányozták a magyarországi példákat, voltak Tatabányán, Monoron, Veszprémben, és mindenhol tetten érhető volt a fejlődés, mesélte az alpolgármester. Hozzátette, a máltaiak elsősorban a nevelésre, kisgyerekekkel és édesanyákkal való foglalkozásra fektetik a hangsúlyt.
„Már nulla évtől elkezdik a foglalkozást, észrevették, hogy a roma anyák nem tanítanak gyerekdalokat, mondókákat a kisbabáknak. Ha ezt sikerül behozni, akkor a gyerek nem indul hátránnyal, amikor óvodába kerül” – magyarázta Tischler Ferenc. Hozzátette, a követési folyamat is működik, arra törekednek, hogy minél több roma gyerek jusson be gimnáziumba vagy éppen egyetemre.
A sepsiszentgyörgyi elöljárók abban bíznak, hogy a magyarországiak tízéves tapasztalatára alapozva sikerül majd elkerülni az ottani hibákat, hiszen például Veszprémben elüldözték a romákat, ám néhány év múlva visszaköltöztek, és a korábbinál sokkal agresszívabban viselkedtek. Ezek a szakemberek a választási kampányban is sikeresen közvetítettek a roma közösség és a szélsőséges politikum között is, tette hozzá Tischler.
A helyi civil szervezetek, melyek az elmúlt években az Őrkőn dolgoztak, fenntartásokat fogalmaztak meg arra vonatkozóan, hogy miért kell magyarországi szakvéleményre alapozni, ám Tischler Ferenc szerint a romastratégia gyakorlatba ültetésében az ő partnerségükre is számítanak. „Egyeztetünk, hogy ki melyik szeletét vállalja, milyen területen szeretnének tovább dolgozni, ám ezt össze kell hangolni, hiszen az eddigi sok önálló, apró projektnek alig van látható eredménye” – szögezte le az alpolgármester.
Az Őrkő negyedben mintegy kétezren laknak, a Nemzeti Kisebbségkutató Intézet felmérése szerint a felnőttek egynegyedének van munkahelye, a többség pedig mélyszegénységben, havi 125 lejből él.
Bíró Blanka |
Krónika (Kolozsvár)
2015. február 12.
Pénzüket várják az ingázó háromszéki diákok
Még 180 ezer lej átutalásával adós az oktatási minisztérium a háromszéki ingázó diákoknak, az összeget a 2013/2014-es tanévben kellett volna kifizetnie – közölte Keresztély Irma főtanfelügyelő.
Az utazási támogatás kritériumaira vonatkozó, 2013-ban elfogadott új törvény megszabta a finanszírozás felső értékeit, ám kiderült, az így kiutalt összeg nem minden esetben fedezte a diákbérlet költségeit.
A szállítók arra hivatkoznak, hogy a támogatásra jóváhagyott pénzből nem tudják karbantartani a buszokat, sokszor az üzemanyag árára sem elég, ezért pótlékot kérnek a szülőktől. Keresztély Irma elmondta, több szülő jelezte, hogy az állami támogatáson túl is fizetniük kell a bérletért, ám a tanfelügyelőség nem szabályozhatja a szállító cégek üzletpolitikáját.
Az oktatási minisztérium azért döntött úgy, hogy rögzíti az ingázási támogatás felső értékét, mert kistérségenként nagy különbségek voltak a bérletárak között, a közszállítási társaságok helyenként megengedhetetlenül magas árakat szabtak.
Olyan eset is előfordult, hogy a diákbérlet drágább volt, mint a teljes árú utazás, a vállalat indoklása szerint azért, mert a diákoknak az állam fizeti az ingázást. Egy neve elhallgatását kérő édesanya lapunknak elmondta, tulajdonképpen a diákokkal és a szülőkkel bánt el a minisztérium, hiszen a szállítók nem csökkentették az árakat. Az édesanya elmondta, inkább összefognak és a szülőkkel közösen viszik be a gyerekeket az iskolába ahelyett, hogy fizessenek az ingáztatásért.
Bíró Blanka
Székelyhon.ro
Még 180 ezer lej átutalásával adós az oktatási minisztérium a háromszéki ingázó diákoknak, az összeget a 2013/2014-es tanévben kellett volna kifizetnie – közölte Keresztély Irma főtanfelügyelő.
Az utazási támogatás kritériumaira vonatkozó, 2013-ban elfogadott új törvény megszabta a finanszírozás felső értékeit, ám kiderült, az így kiutalt összeg nem minden esetben fedezte a diákbérlet költségeit.
A szállítók arra hivatkoznak, hogy a támogatásra jóváhagyott pénzből nem tudják karbantartani a buszokat, sokszor az üzemanyag árára sem elég, ezért pótlékot kérnek a szülőktől. Keresztély Irma elmondta, több szülő jelezte, hogy az állami támogatáson túl is fizetniük kell a bérletért, ám a tanfelügyelőség nem szabályozhatja a szállító cégek üzletpolitikáját.
Az oktatási minisztérium azért döntött úgy, hogy rögzíti az ingázási támogatás felső értékét, mert kistérségenként nagy különbségek voltak a bérletárak között, a közszállítási társaságok helyenként megengedhetetlenül magas árakat szabtak.
Olyan eset is előfordult, hogy a diákbérlet drágább volt, mint a teljes árú utazás, a vállalat indoklása szerint azért, mert a diákoknak az állam fizeti az ingázást. Egy neve elhallgatását kérő édesanya lapunknak elmondta, tulajdonképpen a diákokkal és a szülőkkel bánt el a minisztérium, hiszen a szállítók nem csökkentették az árakat. Az édesanya elmondta, inkább összefognak és a szülőkkel közösen viszik be a gyerekeket az iskolába ahelyett, hogy fizessenek az ingáztatásért.
Bíró Blanka
Székelyhon.ro
2015. február 16.
Nemet mondanak az agyelszívásra
A magyar nyelvű felsőoktatás stratégiájának határokon átívelő, egyetlen közös rendszerként való megszervezésével, kihelyezett képzések biztosításával és a gazdasági igényekhez alkalmazkodó szakok indításával megállítható a hallgatók elvándorlása – állapították meg azon a hétvégi megbeszélésen, amelyet Nagyváradon szerveztek a házigazda Partiumi Keresztény Egyetem (PKE), a Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem, továbbá a magyarországi Emberi Erőforrások Minisztériumának képviselői.
Az űrlap teteje
Az űrlap alja
A magyar nyelvű felsőoktatás stratégiájának határokon átívelő, egyetlen közös rendszerként való megszervezésével, kihelyezett képzések biztosításával és a gazdasági igényekhez alkalmazkodó szakok indításával megállítható a hallgatók elvándorlása – állapították meg azon a hétvégi megbeszélésen, amelyet Nagyváradon szerveztek a házigazda Partiumi Keresztény Egyetem (PKE), a Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem, továbbá a magyarországi Emberi Erőforrások Minisztériumának képviselői.
Együttműködésük megerősítése, illetve annak – a tizenöt éve elnyert, „életben maradásukat” biztosító magyarországi támogatás jegyében történő – fejlesztése már a tavalyi anyaországi választásokat követően aktuálissá vált.
Amint azt Tőkés László európai parlamenti képviselő, a PKE Alapítók Tanácsának elnöke a péntek esti sajtótájékoztatón leszögezte: szeretné, ha megállna az akaratlan „agyelszívás”, ha az erdélyi magyar középiskolák nem „exportra termelnének”, hanem „gazdagodnának” egyetemeik révén. Rámutatott, hogy 2000–2010 között nem tudtak volna „talpon maradni”, ha nem fognak össze, és nincs szolidaritás a váradi, a marosvásárhelyi és a kolozsvári felsőoktatási intézmények között.
Tíz éve már kidolgoztak egy stratégiát a Sapientiával, most viszont „eljött az ideje az egyetemi stratégia megújításának”, hogy fokozottan együttműködve Magyarország felsőoktatási államtitkárságával, a jövőben ne Erdélyből toborozzák a hallgatókat, hanem inkább az itteni egyetemek vonzzák magukhoz az anyaországi fiatalokat.
Palkovics László, Magyarország felsőoktatási államtitkára leszögezte: a Kárpát-medencei felsőoktatást immár országuk rendszerének szerves egységeként kezelik, és ha a régió gazdasági igényeit felmérve, vállalkozókkal együttműködve, közösen szervezik meg a tevékenységet, akkor megállítható a „kivándorlás”.
„A hallgatókért való küzdelem ne folytatódjon a határon túl, az egyetemek inkább abban versenyezzenek, hogy milyen jó diplomát adnak ki, és azzal végzőseik hogyan érvényesülhetnek” – állapította meg a honatya. Meggyőződőse, hogy bár az összes társadalmi probléma megoldását nem lehet elvárni a felsőoktatástól, de ha az egyetemek együttműködnek, és a helyi gazdasági szférát is bevonják tevékenységükbe, akkor megoldhatóvá válhat, hogy a fiataloknak a lakóhelyükhöz közel biztosíthassák az oktatást.
Külföldieket várnak
Dávid László, az EMTE rektora figyelmeztetett, hogy az európai uniós csatlakozás óta voltaképp egész Európa az, amely vonzza a fiatalokat, és ha az ideiglenes gazdasági elvándorlás még önmagában nem jelente problémát, a tapasztalat azt mutatja, hogy azok a fiatalok, akik külföldön tanulnak, utána nem térnek vissza. A szakember emiatt is üdvözli, hogy az erdélyi régió immár a magyarországi stratégia szerves része, és tanintézete bármilyen megmérettetést vállal, annak érdekében, hogy színvonalukat igazolják.
„Úgy érzem, hogy nem pusztán egy egyetemet, hanem minőségi egyetemet értünk itt el. Eredményeink bizonyítják, hogy európai szinten is megálljuk a helyünket. Szeretnénk, ha a mobilitás kétirányú lenne, mert megtörténhet, hogy egy magyar, osztrák vagy bármilyen külföldi hallgató épp Erdélyben találja meg a legjobb képzést az adott szakon. Ennek az ideje is el kell hogy jöjjön” – szögezte le Dávid.
Javaslat ösztöndíjhálózatra
Amíg a konkrétumok kikristályosodására még várni kell, addig az együttműködés kidolgozásának jegyében már most több magyarországi felsőoktatási intézmény vezetője utazott Nagyváradra, hogy eddigi tapasztalatait és jövőbeli elképzeléseit megossza kollégáival.
János Szabolcs, a PKE rektora szerint fontos, hogy határokon átívelően gondolkodjanak, ennek szellemében például magyarországi partnerrel közösen lehetnének kihelyezett képzéseik Szatmárnémetiben, de életvitelszerűen Váradon oktató vendégprofesszorokat is szívesen látna, és egy Kárpát-medencei, Erasmushoz hasonló mobilitási rendszer kialakítását javasolta. Képzéseiket következetesen és összehangoltan indítanák.
Tolnai István, a PKE igazgatótanácsának elnöke például nagyon bízik abban, hogy harmadik nekifutásra idén sikerül akkreditáltatniuk a debreceni egyetem által kihelyezett szakként Váradon biztosított agrárképzésüket, miközben az idegenforgalmi szakukra mesterképzést építenének.
Ezzel kapcsolatban Tőkés hozzátette, hogy tapasztalata szerint külföldön egyre nagyobb népszerűségnek örvend a vallási turizmus, és meglátása szerint Erdélynek sem szabad ezen a téren lemaradnia. Palkovics rámutatott, hogy immár lehetőség lesz gazdaságfejlesztő kutatási pályázatokra európai uniós támogatást nyerni, de ezzel együtt Magyarország a továbbiakban is fokozottan finanszírozza majd az erdélyi magyar felsőoktatást.
Dolgoznak a részleteken
A szombati tanácskozás során a konkrét együttműködések beindításának technikai részleteiről egyeztettek. Mint János Szabolcs a Krónika megkeresésére elmondta, az elvi döntések már pénteken megszülettek, a szombati találkozón a magyarországi partnerek részvételével a konkrét együttműködések beindításának részleteit szögezték le.
Arra keresték a válaszokat, hogy milyen módon tudnak együtt részt venni a közös – elsősorban mesteri és doktori szintű – képzésekben, pályázatokban, oktatócserében, illetve hogyan tudják jobban elősegíteni a hallgatói mobilitást.
A tárgyalófelek abban maradtak, hogy záros határidőn belül, tehát egy-két hónap múlva valamennyi intézmény a saját céljaira szabottan a partnereivel ezeket a részleteket letisztázza, és akkor beindulhatnak ezek az együttműködési folyamatok – tájékoztatott János Szabolcs.
Bíró Blanka, Vásárhelyi-Nyemec Réka
Krónika (Kolozsvár)
A magyar nyelvű felsőoktatás stratégiájának határokon átívelő, egyetlen közös rendszerként való megszervezésével, kihelyezett képzések biztosításával és a gazdasági igényekhez alkalmazkodó szakok indításával megállítható a hallgatók elvándorlása – állapították meg azon a hétvégi megbeszélésen, amelyet Nagyváradon szerveztek a házigazda Partiumi Keresztény Egyetem (PKE), a Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem, továbbá a magyarországi Emberi Erőforrások Minisztériumának képviselői.
Az űrlap teteje
Az űrlap alja
A magyar nyelvű felsőoktatás stratégiájának határokon átívelő, egyetlen közös rendszerként való megszervezésével, kihelyezett képzések biztosításával és a gazdasági igényekhez alkalmazkodó szakok indításával megállítható a hallgatók elvándorlása – állapították meg azon a hétvégi megbeszélésen, amelyet Nagyváradon szerveztek a házigazda Partiumi Keresztény Egyetem (PKE), a Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem, továbbá a magyarországi Emberi Erőforrások Minisztériumának képviselői.
Együttműködésük megerősítése, illetve annak – a tizenöt éve elnyert, „életben maradásukat” biztosító magyarországi támogatás jegyében történő – fejlesztése már a tavalyi anyaországi választásokat követően aktuálissá vált.
Amint azt Tőkés László európai parlamenti képviselő, a PKE Alapítók Tanácsának elnöke a péntek esti sajtótájékoztatón leszögezte: szeretné, ha megállna az akaratlan „agyelszívás”, ha az erdélyi magyar középiskolák nem „exportra termelnének”, hanem „gazdagodnának” egyetemeik révén. Rámutatott, hogy 2000–2010 között nem tudtak volna „talpon maradni”, ha nem fognak össze, és nincs szolidaritás a váradi, a marosvásárhelyi és a kolozsvári felsőoktatási intézmények között.
Tíz éve már kidolgoztak egy stratégiát a Sapientiával, most viszont „eljött az ideje az egyetemi stratégia megújításának”, hogy fokozottan együttműködve Magyarország felsőoktatási államtitkárságával, a jövőben ne Erdélyből toborozzák a hallgatókat, hanem inkább az itteni egyetemek vonzzák magukhoz az anyaországi fiatalokat.
Palkovics László, Magyarország felsőoktatási államtitkára leszögezte: a Kárpát-medencei felsőoktatást immár országuk rendszerének szerves egységeként kezelik, és ha a régió gazdasági igényeit felmérve, vállalkozókkal együttműködve, közösen szervezik meg a tevékenységet, akkor megállítható a „kivándorlás”.
„A hallgatókért való küzdelem ne folytatódjon a határon túl, az egyetemek inkább abban versenyezzenek, hogy milyen jó diplomát adnak ki, és azzal végzőseik hogyan érvényesülhetnek” – állapította meg a honatya. Meggyőződőse, hogy bár az összes társadalmi probléma megoldását nem lehet elvárni a felsőoktatástól, de ha az egyetemek együttműködnek, és a helyi gazdasági szférát is bevonják tevékenységükbe, akkor megoldhatóvá válhat, hogy a fiataloknak a lakóhelyükhöz közel biztosíthassák az oktatást.
Külföldieket várnak
Dávid László, az EMTE rektora figyelmeztetett, hogy az európai uniós csatlakozás óta voltaképp egész Európa az, amely vonzza a fiatalokat, és ha az ideiglenes gazdasági elvándorlás még önmagában nem jelente problémát, a tapasztalat azt mutatja, hogy azok a fiatalok, akik külföldön tanulnak, utána nem térnek vissza. A szakember emiatt is üdvözli, hogy az erdélyi régió immár a magyarországi stratégia szerves része, és tanintézete bármilyen megmérettetést vállal, annak érdekében, hogy színvonalukat igazolják.
„Úgy érzem, hogy nem pusztán egy egyetemet, hanem minőségi egyetemet értünk itt el. Eredményeink bizonyítják, hogy európai szinten is megálljuk a helyünket. Szeretnénk, ha a mobilitás kétirányú lenne, mert megtörténhet, hogy egy magyar, osztrák vagy bármilyen külföldi hallgató épp Erdélyben találja meg a legjobb képzést az adott szakon. Ennek az ideje is el kell hogy jöjjön” – szögezte le Dávid.
Javaslat ösztöndíjhálózatra
Amíg a konkrétumok kikristályosodására még várni kell, addig az együttműködés kidolgozásának jegyében már most több magyarországi felsőoktatási intézmény vezetője utazott Nagyváradra, hogy eddigi tapasztalatait és jövőbeli elképzeléseit megossza kollégáival.
János Szabolcs, a PKE rektora szerint fontos, hogy határokon átívelően gondolkodjanak, ennek szellemében például magyarországi partnerrel közösen lehetnének kihelyezett képzéseik Szatmárnémetiben, de életvitelszerűen Váradon oktató vendégprofesszorokat is szívesen látna, és egy Kárpát-medencei, Erasmushoz hasonló mobilitási rendszer kialakítását javasolta. Képzéseiket következetesen és összehangoltan indítanák.
Tolnai István, a PKE igazgatótanácsának elnöke például nagyon bízik abban, hogy harmadik nekifutásra idén sikerül akkreditáltatniuk a debreceni egyetem által kihelyezett szakként Váradon biztosított agrárképzésüket, miközben az idegenforgalmi szakukra mesterképzést építenének.
Ezzel kapcsolatban Tőkés hozzátette, hogy tapasztalata szerint külföldön egyre nagyobb népszerűségnek örvend a vallási turizmus, és meglátása szerint Erdélynek sem szabad ezen a téren lemaradnia. Palkovics rámutatott, hogy immár lehetőség lesz gazdaságfejlesztő kutatási pályázatokra európai uniós támogatást nyerni, de ezzel együtt Magyarország a továbbiakban is fokozottan finanszírozza majd az erdélyi magyar felsőoktatást.
Dolgoznak a részleteken
A szombati tanácskozás során a konkrét együttműködések beindításának technikai részleteiről egyeztettek. Mint János Szabolcs a Krónika megkeresésére elmondta, az elvi döntések már pénteken megszülettek, a szombati találkozón a magyarországi partnerek részvételével a konkrét együttműködések beindításának részleteit szögezték le.
Arra keresték a válaszokat, hogy milyen módon tudnak együtt részt venni a közös – elsősorban mesteri és doktori szintű – képzésekben, pályázatokban, oktatócserében, illetve hogyan tudják jobban elősegíteni a hallgatói mobilitást.
A tárgyalófelek abban maradtak, hogy záros határidőn belül, tehát egy-két hónap múlva valamennyi intézmény a saját céljaira szabottan a partnereivel ezeket a részleteket letisztázza, és akkor beindulhatnak ezek az együttműködési folyamatok – tájékoztatott János Szabolcs.
Bíró Blanka, Vásárhelyi-Nyemec Réka
Krónika (Kolozsvár)
2015. február 19.
Nincs ínyére a székely íz a fogyasztóvédelemnek
Hadjáratot indított a székely termékek ellen a Kovászna megyei fogyasztóvédelmi hivatal, amely legfrissebb közleményében a kihágások közt sorolta fel, hogy egy székelyudvarhelyi cég a hústermékeit „Gust secuiesc” (székely íz) felirattal forgalmazta.
Mircea Diacon, a hivatal vezetője érdeklődésünkre elmondta, „minden ostobaságot” nem lehet feltüntetni az élelmiszereken, a feliratozást szabályzó kormányhatározat ugyanis pontosan előírja, hogy mit tartalmazhat a címke.
Meglátása szerint a „Gust secuiesc” nem a termék összetevőjére vonatkozik. Diacon leszögezte: székely ízek márpedig nem léteznek, „egy élelmiszer édes, keserű vagy savanyú lehet”. „Egyre több helyen használják a székely jelzőt, előbb-utóbb lesz székely temető és székely illemhely is” – fogalmazott a fogyasztóvédelmi hivatal vezetője, aki szerint a székelységre vonatkozó hivatkozás használata élelmiszeripari-termékek esetében nem helyénvaló.
Elmondta továbbá, a céget a lejárt szavatosságú termékekért megbírságolták 2000 lejre, a székelyudvarhelyi vállalat pedig a felszólítás nyomán el is távolította az említett feliratot termékeiről.
A Kovászna megyei fogyasztóvédők egyébként közleményükben arról is beszámolnak, hogy egy baconi vállalkozó azt mondta az egyik ellenőrnek, hogy „fejszével kettéhasítja”, és azt is hozzáteszik, hogy a férfi magyar nyelven fenyegette meg a fogyasztóvédelmi illetékest.
Bíró Blanka
Székelyhon.ro
Hadjáratot indított a székely termékek ellen a Kovászna megyei fogyasztóvédelmi hivatal, amely legfrissebb közleményében a kihágások közt sorolta fel, hogy egy székelyudvarhelyi cég a hústermékeit „Gust secuiesc” (székely íz) felirattal forgalmazta.
Mircea Diacon, a hivatal vezetője érdeklődésünkre elmondta, „minden ostobaságot” nem lehet feltüntetni az élelmiszereken, a feliratozást szabályzó kormányhatározat ugyanis pontosan előírja, hogy mit tartalmazhat a címke.
Meglátása szerint a „Gust secuiesc” nem a termék összetevőjére vonatkozik. Diacon leszögezte: székely ízek márpedig nem léteznek, „egy élelmiszer édes, keserű vagy savanyú lehet”. „Egyre több helyen használják a székely jelzőt, előbb-utóbb lesz székely temető és székely illemhely is” – fogalmazott a fogyasztóvédelmi hivatal vezetője, aki szerint a székelységre vonatkozó hivatkozás használata élelmiszeripari-termékek esetében nem helyénvaló.
Elmondta továbbá, a céget a lejárt szavatosságú termékekért megbírságolták 2000 lejre, a székelyudvarhelyi vállalat pedig a felszólítás nyomán el is távolította az említett feliratot termékeiről.
A Kovászna megyei fogyasztóvédők egyébként közleményükben arról is beszámolnak, hogy egy baconi vállalkozó azt mondta az egyik ellenőrnek, hogy „fejszével kettéhasítja”, és azt is hozzáteszik, hogy a férfi magyar nyelven fenyegette meg a fogyasztóvédelmi illetékest.
Bíró Blanka
Székelyhon.ro
2015. március 2.
Erdélyi politikusok: van magyarkérdés
Egyértelműen van magyarkérdés Romániában az erdélyi magyar pártok és civil szervezetek vezetői szerint, Klaus Johannis vonatkozó kijelentését viszont már eltérően értékelték a Krónika megkeresésére.
Ha Berlinben Klaus Johannis azt válaszolta volna, hogy létezik magyarkérdés, akkor ma az újságírók arról faggatnának engem, hogy mi a magyarkérdés Romániában – vallja Kelemen Hunor. Az RMDSZ elnöke Sepsiszentgyörgyön, a Háromszéki Küldöttek Tanácsának (HKT) ülése előtt leszögezte, nem kommentálja az államelnök nyilatkozatait, ám megerősítette, valóban létezik közöttük párbeszéd, néhányszor már találkoztak, amióta Johannis beköltözött a Cotroceni-be, és megállapodtak, hogy ezentúl is rendszeresen egyeztetnek.
„A magyar közösségnek nagyon sok problémája van, ezeket párbeszéddel és parlamenti eszközökkel kell megoldani” – fejtette ki Kelemen. Arra a kérdésre, hogy ezeken a találkozókon esett-e szó az autonómiáról, azt mondta, az államelnökkel bármiről beszélhetnek, nincsenek tabutémák, ám az autonómiáról nem egyeztettek. „A többség és a nemzeti kisebbségek kapcsolatáról beszéltünk, javasoltuk, hogy a parlamenti pártok között kössünk erről politikai alkut” – mondta a szövetségi elnök.
„Tárgyaltunk a Tăriceanu-kormány idején benyújtott kisebbségi törvényről, amit Johannis a Német Demokrata Fórum elnökeként, akkor támogatott. Annak a kulturális autonómiáról szóló fejezete intézményi garanciákat tartalmaz a nemzeti identitás megőrzésére” – fejtette ki a szövetség elnöke.
Arra a felvetésre, hogy szóba jöhet-e ezeken a találkozókon a marosvásárhelyi székely szabadság napjának a betiltása, Kelemen Hunor úgy nyilatkozott, ez nem az államfőre, hanem a szervezőkre és a polgármesteri hivatalra tartozik, másrészt – mint hangsúlyozta – nem ismeri a kérdést, vele nem konzultált Izsák Balázs, ez szerinte „az SZNT elnök és kollégái, Tőkés László, Szilágyi Zsolt és Toró T. Tibor dolga”.
Szilágyi Zsolt: valljanak színt!
Klaus Johannis elsősorban, mint a román állam, és a román nemzetpolitika vezetője nyilvánult meg Berlinben, és nem úgy, mint egy eltűnőben lévő, több száz éve Erdélyben élő közösség vezetője – jelentette ki a Krónika megkeresésére Szilágyi Zsolt. Az Erdélyi Magyar Néppárt elnöke kifejtette, rendkívüli, hogy Romániának német származású elnöke lehet, ez azonban nem palástolhatja el azt a több mint kilencvenéves történelmi tényt, hogy a román állam nemzetpolitikájának eredményeként az erdélyi őshonos közösségek eltűnőfélben vannak.
Szilágyi Zsolt felidézte, hogy Európa talán egyik első autonómiája volt a 13. században a II. András által kiállított Andreanumban szavatolt szász önkormányzatiság, „akkor előjogokat jelentett a Segesvár környéki szászoknak, ma úgy mondanánk, hogy etnikai alapú területi autonómiájuk volt”. „Azt gondolom, hogy Johannis is egy olyan Romániát szeretne, amelyben az őshonos közösségek, a szászok, a magyarok, a székelyek, a svábok nem érzik magukat veszélyben” – szögezte le Szilágyi Zsolt.
Az EMNP elnöke szerint ugyanakkor a román retorika tiszta párbeszéddel változtatható meg, el kell juttatni a magyarság világos üzeneteit, másrészt meg kell keresni azokat a román partnereket, akik, még ha nem is a hivatalos politikum képviselői, de román oldalról megmutathatják, hogy nem érdekeltek abban, hogy az őshonos közösségeket eltüntessék, hanem az európai különbözőség alapján, Erdély kulturális, nyelvi sokszínűségét értékként kezelik.
Szilágyi Zsolt úgy véli, megnyilvánulásra kell késztetni a politikai pártok képviselőit, valljanak színt, ha azt akarják, hogy néhány évtized múlva Románia homogén nemzetállam legyen. „Az erdélyi magyar politikumnak nem azt kell lesnie, hogy olyant mondjon mindenáron, ami tetszik a bukarestieknek, hanem szövetségeseket kell keresni az általunk meghirdetett politikai tervekhez” – összegzett a néppárt elnöke.
Biró: erdélyi magyar külpolitika kell
Biró Zsolt MPP-elnök is úgy véli, már a berlini kérdésfelvetés egyértelműen bizonyítja, hogy a magyarkérdés nincs megoldva Romániában, és meglátásában helytelen, ha Johannis úgy gondolja, egy ilyen nyilatkozattal a szőnyeg alá lehet seperni. A Magyar Polgári Párt elnöke ugyanakkor bíztatónak véli, hogy az államfő természetesnek tartja, hogy Magyarország odafigyel a határon túli magyarok sorsára, hiszen Románia is egyre inkább ezt teszi.
„Amíg a Marosvásárhelyi Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetemen (MOGYE) nincs egyértelműen megoldva a magyar kar, amíg nem tartják be az oktatási törvényt, amíg Kovásznán szállodát ajándékoznak az ortodox egyháznak, miközben a magyar történelmi egyházakat hátrányosan megkülönböztetik, s minden téren tetten érhető a kettős mérce, a diszkrimináció, addig hiába hangoztatják, hogy nincs magyarkérdés Romániában” – mutatott rá Biró Zsolt. Hozzátette: szerinte az a megoldás, hogy az erdélyi magyar külpolitikát kell markánsabban megjeleníteni, az elmúlt 25 év legnagyobb mulasztása, hogy nem teremtődött meg az önálló erdélyi magyar diplomácia.
„Az Európai Unióban egyértelművé kell tenni, hogy nem alkalmazható kettős mérce, ez a feladat hárul minden erdélyi magyar szervezetre. Az RMDSZ rendelkezik ezen a téren a legszélesebb eszközökkel, talán így a román retorikát is sikerül helyes mederbe terelni”– szögezte le Biró Zsolt.
Izsák Balázs óvatosságra int
Óvatosan kell kezelni eközben az államelnök berlini nyilatkozatát Izsák Balázs szerint, hiszen ilyen esetekben a hangsúlyeltolódásoknak, értelmezéseknek is szerepük lehet. A Székely Nemzeti Tanács (SZNT) elnöke szerint a berlini kérdésfelvetés is barátságtalan volt Magyarország irányába, hiszen az újságíró azt firtatta, nem okoz-e problémát, hogy túl sokat foglalkozik az erdélyi magyarok sorsával.
„Ezt a kérdést a romániai államfő helyesen kezelte, azt mondta, a két ország között emiatt nincs konfliktus. Ez egy jó megközelítés. A Magyarország-ellenes, balliberális európai propaganda kapott egy rendkívüli jó választ” – fogalmazott Izsák Balázs. Hozzátette: a folytatást, miszerint nincs magyarkérdés Romániában, úgy is lehet értelmezni, hogy nem okoz konfliktust, ha Magyarország felelősséget vállal a romániai magyarokért.
„Nagy felelősséggel kell ezt kezelni, és mindenkit erre intek. Persze rengeteg problémát meg kell oldani. 25 év után sincsenek intézményes garanciák a magyarság identitásának megőrzésére, de ezek nem okozhatnak konfliktust a két ország között” – mondta Izsák Balázs.
Bíró Blanka
Krónika (Kolozsvár)
Egyértelműen van magyarkérdés Romániában az erdélyi magyar pártok és civil szervezetek vezetői szerint, Klaus Johannis vonatkozó kijelentését viszont már eltérően értékelték a Krónika megkeresésére.
Ha Berlinben Klaus Johannis azt válaszolta volna, hogy létezik magyarkérdés, akkor ma az újságírók arról faggatnának engem, hogy mi a magyarkérdés Romániában – vallja Kelemen Hunor. Az RMDSZ elnöke Sepsiszentgyörgyön, a Háromszéki Küldöttek Tanácsának (HKT) ülése előtt leszögezte, nem kommentálja az államelnök nyilatkozatait, ám megerősítette, valóban létezik közöttük párbeszéd, néhányszor már találkoztak, amióta Johannis beköltözött a Cotroceni-be, és megállapodtak, hogy ezentúl is rendszeresen egyeztetnek.
„A magyar közösségnek nagyon sok problémája van, ezeket párbeszéddel és parlamenti eszközökkel kell megoldani” – fejtette ki Kelemen. Arra a kérdésre, hogy ezeken a találkozókon esett-e szó az autonómiáról, azt mondta, az államelnökkel bármiről beszélhetnek, nincsenek tabutémák, ám az autonómiáról nem egyeztettek. „A többség és a nemzeti kisebbségek kapcsolatáról beszéltünk, javasoltuk, hogy a parlamenti pártok között kössünk erről politikai alkut” – mondta a szövetségi elnök.
„Tárgyaltunk a Tăriceanu-kormány idején benyújtott kisebbségi törvényről, amit Johannis a Német Demokrata Fórum elnökeként, akkor támogatott. Annak a kulturális autonómiáról szóló fejezete intézményi garanciákat tartalmaz a nemzeti identitás megőrzésére” – fejtette ki a szövetség elnöke.
Arra a felvetésre, hogy szóba jöhet-e ezeken a találkozókon a marosvásárhelyi székely szabadság napjának a betiltása, Kelemen Hunor úgy nyilatkozott, ez nem az államfőre, hanem a szervezőkre és a polgármesteri hivatalra tartozik, másrészt – mint hangsúlyozta – nem ismeri a kérdést, vele nem konzultált Izsák Balázs, ez szerinte „az SZNT elnök és kollégái, Tőkés László, Szilágyi Zsolt és Toró T. Tibor dolga”.
Szilágyi Zsolt: valljanak színt!
Klaus Johannis elsősorban, mint a román állam, és a román nemzetpolitika vezetője nyilvánult meg Berlinben, és nem úgy, mint egy eltűnőben lévő, több száz éve Erdélyben élő közösség vezetője – jelentette ki a Krónika megkeresésére Szilágyi Zsolt. Az Erdélyi Magyar Néppárt elnöke kifejtette, rendkívüli, hogy Romániának német származású elnöke lehet, ez azonban nem palástolhatja el azt a több mint kilencvenéves történelmi tényt, hogy a román állam nemzetpolitikájának eredményeként az erdélyi őshonos közösségek eltűnőfélben vannak.
Szilágyi Zsolt felidézte, hogy Európa talán egyik első autonómiája volt a 13. században a II. András által kiállított Andreanumban szavatolt szász önkormányzatiság, „akkor előjogokat jelentett a Segesvár környéki szászoknak, ma úgy mondanánk, hogy etnikai alapú területi autonómiájuk volt”. „Azt gondolom, hogy Johannis is egy olyan Romániát szeretne, amelyben az őshonos közösségek, a szászok, a magyarok, a székelyek, a svábok nem érzik magukat veszélyben” – szögezte le Szilágyi Zsolt.
Az EMNP elnöke szerint ugyanakkor a román retorika tiszta párbeszéddel változtatható meg, el kell juttatni a magyarság világos üzeneteit, másrészt meg kell keresni azokat a román partnereket, akik, még ha nem is a hivatalos politikum képviselői, de román oldalról megmutathatják, hogy nem érdekeltek abban, hogy az őshonos közösségeket eltüntessék, hanem az európai különbözőség alapján, Erdély kulturális, nyelvi sokszínűségét értékként kezelik.
Szilágyi Zsolt úgy véli, megnyilvánulásra kell késztetni a politikai pártok képviselőit, valljanak színt, ha azt akarják, hogy néhány évtized múlva Románia homogén nemzetállam legyen. „Az erdélyi magyar politikumnak nem azt kell lesnie, hogy olyant mondjon mindenáron, ami tetszik a bukarestieknek, hanem szövetségeseket kell keresni az általunk meghirdetett politikai tervekhez” – összegzett a néppárt elnöke.
Biró: erdélyi magyar külpolitika kell
Biró Zsolt MPP-elnök is úgy véli, már a berlini kérdésfelvetés egyértelműen bizonyítja, hogy a magyarkérdés nincs megoldva Romániában, és meglátásában helytelen, ha Johannis úgy gondolja, egy ilyen nyilatkozattal a szőnyeg alá lehet seperni. A Magyar Polgári Párt elnöke ugyanakkor bíztatónak véli, hogy az államfő természetesnek tartja, hogy Magyarország odafigyel a határon túli magyarok sorsára, hiszen Románia is egyre inkább ezt teszi.
„Amíg a Marosvásárhelyi Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetemen (MOGYE) nincs egyértelműen megoldva a magyar kar, amíg nem tartják be az oktatási törvényt, amíg Kovásznán szállodát ajándékoznak az ortodox egyháznak, miközben a magyar történelmi egyházakat hátrányosan megkülönböztetik, s minden téren tetten érhető a kettős mérce, a diszkrimináció, addig hiába hangoztatják, hogy nincs magyarkérdés Romániában” – mutatott rá Biró Zsolt. Hozzátette: szerinte az a megoldás, hogy az erdélyi magyar külpolitikát kell markánsabban megjeleníteni, az elmúlt 25 év legnagyobb mulasztása, hogy nem teremtődött meg az önálló erdélyi magyar diplomácia.
„Az Európai Unióban egyértelművé kell tenni, hogy nem alkalmazható kettős mérce, ez a feladat hárul minden erdélyi magyar szervezetre. Az RMDSZ rendelkezik ezen a téren a legszélesebb eszközökkel, talán így a román retorikát is sikerül helyes mederbe terelni”– szögezte le Biró Zsolt.
Izsák Balázs óvatosságra int
Óvatosan kell kezelni eközben az államelnök berlini nyilatkozatát Izsák Balázs szerint, hiszen ilyen esetekben a hangsúlyeltolódásoknak, értelmezéseknek is szerepük lehet. A Székely Nemzeti Tanács (SZNT) elnöke szerint a berlini kérdésfelvetés is barátságtalan volt Magyarország irányába, hiszen az újságíró azt firtatta, nem okoz-e problémát, hogy túl sokat foglalkozik az erdélyi magyarok sorsával.
„Ezt a kérdést a romániai államfő helyesen kezelte, azt mondta, a két ország között emiatt nincs konfliktus. Ez egy jó megközelítés. A Magyarország-ellenes, balliberális európai propaganda kapott egy rendkívüli jó választ” – fogalmazott Izsák Balázs. Hozzátette: a folytatást, miszerint nincs magyarkérdés Romániában, úgy is lehet értelmezni, hogy nem okoz konfliktust, ha Magyarország felelősséget vállal a romániai magyarokért.
„Nagy felelősséggel kell ezt kezelni, és mindenkit erre intek. Persze rengeteg problémát meg kell oldani. 25 év után sincsenek intézményes garanciák a magyarság identitásának megőrzésére, de ezek nem okozhatnak konfliktust a két ország között” – mondta Izsák Balázs.
Bíró Blanka
Krónika (Kolozsvár)
2015. március 2.
Tőkés: a párbeszéd elkezdődött, de borúlátó vagyok
Tőkés László, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács elnöke Klaus Johannis államfő magyarkérdésre vonatkozó kijelentése kapcsán.
– Klaus Johannis Berlinben úgy nyilatkozott, hogy Romániában nincs magyarkérdés. Hogyan értékeli az államfő kijelentését?
– Meglepett a megfogalmazása. Mindenekelőtt a román közvéleménynek, és a román nacionalistáknak akar tetszeni, amikor lekicsinyíti a magyar kisebbségi kérdést. Összetéveszti a magyarkérdést a németkérdéssel, ami már valóban nincs Romániában, hiszen Ceauşescuék megoldották, amikor eladták a németeket, szászokat, svábokat. Elsősorban mi magyarok vagyunk illetékesek arra, hogy megmondjuk, van-e vagy nincs magyarkérdés.
Ugyanakkor érdekesek az RMDSZ-re való hivatkozások, ebből kitűnik, hogy a román hatalom elérte, az RMDSZ mintegy legitimálja a román kisebbségpolitikát. A magyarkérdésre vonatkozóan elég, ha csak a marosvásárhelyi székely szabadság napján a felvonulás betiltására, a tavalyelőtti székelyek nagy menetelésére gondolunk, vagy arra, hogy 2012-ben éppen a MOGYE ürügyén sikerült megbuktatni az akkori román kormányt.
– Ön párbeszédet kezdeményezett Klaus Johanisszal.
– Éppen pénteken érkezett válasz. Én az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács képviselőjeként január végén intéztem levelet az államfőhöz, a pártokkal és egyházakkal folytatott konzultációsorozat keretében kezdeményeztem találkozót. A február 20-ai időpontot javasoltam, amikor Bukarestben a Temesvár Társaságnak átadták az Európai Polgár díjat. Azt írtam, üdvözlöm, hogy új korszakot kíván nyitni a román demokráciában, a múlttal való szembenézés terén, az egyházi felekezetek irányába, és hogy remélem, kisebbségi területen is ez megtörténik.
A választ Laurenţiu Ştefan, az államelnöki hivatal belpolitikai ügyosztályának vezetője jegyzi. Hangsúlyozza, hogy az államelnök elkötelezett valamennyi román állampolgár emberi jogai és szabadsága mellett, illetve amellett, hogy megerősítse az ezen a téren kialakult jó romániai gyakorlatot. Úgy fogalmaz, az elnök nyitott a párbeszédre, a zsúfolt programja miatt azonban a találkozóra a közeljövőben nem kerülhet sor. Az államelnöki hivatal vezetői viszont készek erre.
A levélben nem hangzik el, a magyar vagy a kisebbség szó, általában a román állampolgárok jogairól beszél, a példaértékű román kisebbségpolitikára utal. Tipikus liberális megfogalmazás. Fontosnak tartom, hogy a párbeszéd elkezdődött, kész vagyok az államelnöki hivatal bármelyik illetékes beosztottjával tárgyalni, viszont a levelezés és az államelnök berlini kijelentései miatt is borúlátó vagyok, hogy megtörténhet az áttörés a magyar vonatkozású kérdések tekintetében.
Bíró Blanka
Krónika (Kolozsvár)
Tőkés László, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács elnöke Klaus Johannis államfő magyarkérdésre vonatkozó kijelentése kapcsán.
– Klaus Johannis Berlinben úgy nyilatkozott, hogy Romániában nincs magyarkérdés. Hogyan értékeli az államfő kijelentését?
– Meglepett a megfogalmazása. Mindenekelőtt a román közvéleménynek, és a román nacionalistáknak akar tetszeni, amikor lekicsinyíti a magyar kisebbségi kérdést. Összetéveszti a magyarkérdést a németkérdéssel, ami már valóban nincs Romániában, hiszen Ceauşescuék megoldották, amikor eladták a németeket, szászokat, svábokat. Elsősorban mi magyarok vagyunk illetékesek arra, hogy megmondjuk, van-e vagy nincs magyarkérdés.
Ugyanakkor érdekesek az RMDSZ-re való hivatkozások, ebből kitűnik, hogy a román hatalom elérte, az RMDSZ mintegy legitimálja a román kisebbségpolitikát. A magyarkérdésre vonatkozóan elég, ha csak a marosvásárhelyi székely szabadság napján a felvonulás betiltására, a tavalyelőtti székelyek nagy menetelésére gondolunk, vagy arra, hogy 2012-ben éppen a MOGYE ürügyén sikerült megbuktatni az akkori román kormányt.
– Ön párbeszédet kezdeményezett Klaus Johanisszal.
– Éppen pénteken érkezett válasz. Én az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács képviselőjeként január végén intéztem levelet az államfőhöz, a pártokkal és egyházakkal folytatott konzultációsorozat keretében kezdeményeztem találkozót. A február 20-ai időpontot javasoltam, amikor Bukarestben a Temesvár Társaságnak átadták az Európai Polgár díjat. Azt írtam, üdvözlöm, hogy új korszakot kíván nyitni a román demokráciában, a múlttal való szembenézés terén, az egyházi felekezetek irányába, és hogy remélem, kisebbségi területen is ez megtörténik.
A választ Laurenţiu Ştefan, az államelnöki hivatal belpolitikai ügyosztályának vezetője jegyzi. Hangsúlyozza, hogy az államelnök elkötelezett valamennyi román állampolgár emberi jogai és szabadsága mellett, illetve amellett, hogy megerősítse az ezen a téren kialakult jó romániai gyakorlatot. Úgy fogalmaz, az elnök nyitott a párbeszédre, a zsúfolt programja miatt azonban a találkozóra a közeljövőben nem kerülhet sor. Az államelnöki hivatal vezetői viszont készek erre.
A levélben nem hangzik el, a magyar vagy a kisebbség szó, általában a román állampolgárok jogairól beszél, a példaértékű román kisebbségpolitikára utal. Tipikus liberális megfogalmazás. Fontosnak tartom, hogy a párbeszéd elkezdődött, kész vagyok az államelnöki hivatal bármelyik illetékes beosztottjával tárgyalni, viszont a levelezés és az államelnök berlini kijelentései miatt is borúlátó vagyok, hogy megtörténhet az áttörés a magyar vonatkozású kérdések tekintetében.
Bíró Blanka
Krónika (Kolozsvár)
2015. március 2.
„Elkent ügy” a Mikó-per Markó Attila szerint
A Mikó-perben hozott döntés „iskolapéldája annak, hogyan kell úgy elkenni egy ügyet, hogy közben abban minden szó a megfelelő utasítást kövesse” – állítja Markó Attila RMDSZ-es képviselő, aki blogbejegyzésben kommentálta a perben hozott döntés indoklását.
Az ügyben három év felfüggesztett szabadságvesztésre ítélt politikus szerint a döntés olyan utasításokat követ, melyek szerint „a vádlottakat el kellett ítélni, de annyira azért mégsem, hogy be is vigyék őket a börtönbe, ugyanakkor úgy kellett a kollégium épületét visszaállamosítani, hogy közben ne feszegessék túlságosan a jogos tulajdonos kilétét”.
Lemondtak az országos restitúciós hatóság vezetői
Lemondott hétfőn tisztségéről az Országos Tulajdon-visszaszolgáltató Hatóság (ANRP) elnöke, George Băeşu, valamint a két alelnök az intézménynél uralkodó áldatlan állapotok miatt.
Markó szerint a döntést úgy kellett megindokolni, hogy „az időközben nagy közfelháborodást keltő ügyet folyamatosan követő nemzetközi, de különösen amerikai és magyar diplomácia ne tudjon kifogást emelni”. A politikus szerint a jogerős ítélet „olyan elemet hoz be az érvelésbe, amely sem a vádiratban, sem pedig az alapfokú ítéletben nem szerepelt”, illetve „olyan vádat próbál megindokolni, amely nem volt tárgya a vádiratnak, túlmegy annak körén”.
Markó szerint azáltal, hogy a bíróság „olyan kérdést és olyan vádat próbál megindokolni, amely nem volt tárgya a vádiratnak, túlmegy annak körén, megfosztotta a vádlottakat a védelemhez való jogtól”.
„Amit képtelen volt kimondani a bíróság, mert ez volt a parancs, kimondom én: senki nem követett el semmilyen bűncselekményt, ugyanis az ingatlan jogos tulajdonosa kétségtelenül a református egyház, a bizottság pedig ezt megállapította, és a törvényt végrehajtva visszaszolgáltatta a Székely Mikó Kollégium épületét az Erdélyi Református Egyházkerület javára” – fogalmaz Markó, aki az Emberi Jogok Európai Bíróságához fordult.
Bíró Blanka
Székelyhon.ro
A Mikó-perben hozott döntés „iskolapéldája annak, hogyan kell úgy elkenni egy ügyet, hogy közben abban minden szó a megfelelő utasítást kövesse” – állítja Markó Attila RMDSZ-es képviselő, aki blogbejegyzésben kommentálta a perben hozott döntés indoklását.
Az ügyben három év felfüggesztett szabadságvesztésre ítélt politikus szerint a döntés olyan utasításokat követ, melyek szerint „a vádlottakat el kellett ítélni, de annyira azért mégsem, hogy be is vigyék őket a börtönbe, ugyanakkor úgy kellett a kollégium épületét visszaállamosítani, hogy közben ne feszegessék túlságosan a jogos tulajdonos kilétét”.
Lemondtak az országos restitúciós hatóság vezetői
Lemondott hétfőn tisztségéről az Országos Tulajdon-visszaszolgáltató Hatóság (ANRP) elnöke, George Băeşu, valamint a két alelnök az intézménynél uralkodó áldatlan állapotok miatt.
Markó szerint a döntést úgy kellett megindokolni, hogy „az időközben nagy közfelháborodást keltő ügyet folyamatosan követő nemzetközi, de különösen amerikai és magyar diplomácia ne tudjon kifogást emelni”. A politikus szerint a jogerős ítélet „olyan elemet hoz be az érvelésbe, amely sem a vádiratban, sem pedig az alapfokú ítéletben nem szerepelt”, illetve „olyan vádat próbál megindokolni, amely nem volt tárgya a vádiratnak, túlmegy annak körén”.
Markó szerint azáltal, hogy a bíróság „olyan kérdést és olyan vádat próbál megindokolni, amely nem volt tárgya a vádiratnak, túlmegy annak körén, megfosztotta a vádlottakat a védelemhez való jogtól”.
„Amit képtelen volt kimondani a bíróság, mert ez volt a parancs, kimondom én: senki nem követett el semmilyen bűncselekményt, ugyanis az ingatlan jogos tulajdonosa kétségtelenül a református egyház, a bizottság pedig ezt megállapította, és a törvényt végrehajtva visszaszolgáltatta a Székely Mikó Kollégium épületét az Erdélyi Református Egyházkerület javára” – fogalmaz Markó, aki az Emberi Jogok Európai Bíróságához fordult.
Bíró Blanka
Székelyhon.ro
2015. március 3.
A székelyek a legkevésbé eladósodottak Romániában
A két székely megyében a legalacsonyabb az eladósodottság, míg a magyarok által is lakott megyék közül Biharban a legnagyobb. A Ziarul Financiar elemzése szerint hatalmasak az eltérések a megyék között: miközben az első helyen álló Gorj megyében 158 százalékos a különbség a hitelek és a megtakarítások között, addig ez a mutató a lista másik végén álló Hargita megyében mindössze 55 százalék.
A rangsorban második helyen álló Iași megyében 151 százalékos az eladósodottsági szint, míg a harmadik Bihar 142 százalékkal. A második legkevésbé eladósodott Szeben megye 68, majd Kovászna megye 71 százalékkal. Az országos átlag 90 százalék, olyan körülmények között, hogy tavaly júliusban hét év után először a letétek összege meghaladta a hitelek mértékét.
A szakértők szerint a hitelek és a megtakarítások közötti nagy eltérés szorosan összefügg a lakosság és a vállalkozók gazdasági teljesítményével, hiszen például Giurgiu megyében mindössze 630 millió lej volt a letét, miközben az országos átlag 5,4 milliárd lej.
A legnagyobb a hiteleket, illetve banki letéteket egyaránt Bukarestben regisztrálták, a fővárosiak 77 milliárd lejnyi kölcsönt vettek fel, és 100 milliárd lej megtakarított pénzt helyeztek el a bankokban. A második helyen az összegek nagyságát nézve Kolozs megye áll, ahol 9,4 milliárd hitelre 10 milliárd lej a megtakarítás. Kovászna megye ebben a tekintetben is a lista végén helyezkedik el kevesebb mint egymilliárd lejes banki kölcsönnel és 1,1 milliárd lej letéttel.
Egy neve elhallgatását kérő székelyföldi banki szakértő lapunknak elmondta, a székely megyék alacsony szintű eladósodottságának két vetülete is van: egyrészt az itt élők közel 80 százaléka minimálbért vagy ennél alig többet keres, másrészt hagyományosan elővigyázatosak, inkább tartalékolnak és nem kockáztatnak.
Bíró Blanka
Székelyhon.ro,
A két székely megyében a legalacsonyabb az eladósodottság, míg a magyarok által is lakott megyék közül Biharban a legnagyobb. A Ziarul Financiar elemzése szerint hatalmasak az eltérések a megyék között: miközben az első helyen álló Gorj megyében 158 százalékos a különbség a hitelek és a megtakarítások között, addig ez a mutató a lista másik végén álló Hargita megyében mindössze 55 százalék.
A rangsorban második helyen álló Iași megyében 151 százalékos az eladósodottsági szint, míg a harmadik Bihar 142 százalékkal. A második legkevésbé eladósodott Szeben megye 68, majd Kovászna megye 71 százalékkal. Az országos átlag 90 százalék, olyan körülmények között, hogy tavaly júliusban hét év után először a letétek összege meghaladta a hitelek mértékét.
A szakértők szerint a hitelek és a megtakarítások közötti nagy eltérés szorosan összefügg a lakosság és a vállalkozók gazdasági teljesítményével, hiszen például Giurgiu megyében mindössze 630 millió lej volt a letét, miközben az országos átlag 5,4 milliárd lej.
A legnagyobb a hiteleket, illetve banki letéteket egyaránt Bukarestben regisztrálták, a fővárosiak 77 milliárd lejnyi kölcsönt vettek fel, és 100 milliárd lej megtakarított pénzt helyeztek el a bankokban. A második helyen az összegek nagyságát nézve Kolozs megye áll, ahol 9,4 milliárd hitelre 10 milliárd lej a megtakarítás. Kovászna megye ebben a tekintetben is a lista végén helyezkedik el kevesebb mint egymilliárd lejes banki kölcsönnel és 1,1 milliárd lej letéttel.
Egy neve elhallgatását kérő székelyföldi banki szakértő lapunknak elmondta, a székely megyék alacsony szintű eladósodottságának két vetülete is van: egyrészt az itt élők közel 80 százaléka minimálbért vagy ennél alig többet keres, másrészt hagyományosan elővigyázatosak, inkább tartalékolnak és nem kockáztatnak.
Bíró Blanka
Székelyhon.ro,
2015. március 3.
Színházláz Sepsiszentgyörgyön
Véglegesítették a sepsiszentgyörgyi Reflex 3 Nemzetközi Színházi Fesztivál programját, a szervezők a teljes műsort nyilvánosságra hozták a Reflexfest.ro honlapon, ahol az előadások részletes ismertetője mellett a kísérőrendezvényeket is bemutatják.
A korábban beharangozott programhoz képest egyetlen változásra hívják fel a figyelmet: a varsói Új Színház Nancy interjú című produkciója helyett a szintén lengyel, a gdanski kortárs táncszínház, a Dada von Bzdülöw Színház Invisible Duets című előadása vesz részt a fesztiválon. A kilenc meghívott előadás mellett ezúttal ismertetik a képzőművészeti, zenei kísérőrendezvényeket és a sepsiszentgyörgyi fellépőket is.
A fesztivál idén is egy rangos kvartett koncertjével kezdődik, a bécsi radio.string.quartet a klasszikus zenét a dzsessz-, a rock- és a popzene elemeivel vegyíti. A helyi MAGMA Kortárs Művészeti Kiállítótér szintén a fesztivál nyitónapjára időzítette a Példák nem univerzális székre című csoportos kiállítását.
A huszadik század egyik legjelentősebb színházreformere, Tadeusz Kantor születésének 100. évfordulóját a Lengyel Kulturális Intézettel és a Lengyel Televízióval ünnepelik a szervezők. A Kantor munkásságát bemutató kültéri fotókiállítás mellett levetítik három reprezentatív színházi előadását, majd az egykori krakkói Cricot2 színház művészeivel, Teresa és Andrzej Wełminskivel találkozhatnak az érdeklődők a Lábas Házban.
Március 20-án, a gyermek- és ifjúsági színházak világnapján a sepsiszentgyörgyi Cimborák Bábszínház Kire ütött ez a gyerek című, Janikovszky Éva szövegeiből felépített előadását mutatja be, majd a március 21-ei bábvilágnapon a Kányádi Sándor írásaiból összeállított Verstől versig hajt a csordás című maszkos játékot. Az Osonó Színházműhely marokkói fiatalokkal létrehozott mask@face.now című produkcióját tekintheti meg a Reflex3 közönsége március 19-én.
A Háromszék Táncegyüttes Könczei Árpád koreográfus rendezésében A banda című előadását mutatja be a Reflexen március 29-én. Az M Studio a fesztivál utolsó előtti napján a Fehér Ferenc által rendezett és koreografált Kampf című produkciót viszi színre. Ugyancsak a fesztivál utolsó előtti estjén a Berlin leghangulatosabb zenekarának is nevezhető RotFront – Emigrantski Raggamuffin Kollektiv koncertezik.
Esténként az előadások utáni közönségtalálkozók a MAGMA Kortárs Művészeti Kiállítótérben zajlanak, a Játéktér című folyóirat szerkesztői is itt mutatják be a tavaszi számot. A március 18–31. között zajló Reflex 3 Nemzetközi Színházi Fesztiválra a jegyeket a rendezvény előtt tíz nappal kezdik árusítani.
Bíró Blanka |
Székelyhon.ro
Véglegesítették a sepsiszentgyörgyi Reflex 3 Nemzetközi Színházi Fesztivál programját, a szervezők a teljes műsort nyilvánosságra hozták a Reflexfest.ro honlapon, ahol az előadások részletes ismertetője mellett a kísérőrendezvényeket is bemutatják.
A korábban beharangozott programhoz képest egyetlen változásra hívják fel a figyelmet: a varsói Új Színház Nancy interjú című produkciója helyett a szintén lengyel, a gdanski kortárs táncszínház, a Dada von Bzdülöw Színház Invisible Duets című előadása vesz részt a fesztiválon. A kilenc meghívott előadás mellett ezúttal ismertetik a képzőművészeti, zenei kísérőrendezvényeket és a sepsiszentgyörgyi fellépőket is.
A fesztivál idén is egy rangos kvartett koncertjével kezdődik, a bécsi radio.string.quartet a klasszikus zenét a dzsessz-, a rock- és a popzene elemeivel vegyíti. A helyi MAGMA Kortárs Művészeti Kiállítótér szintén a fesztivál nyitónapjára időzítette a Példák nem univerzális székre című csoportos kiállítását.
A huszadik század egyik legjelentősebb színházreformere, Tadeusz Kantor születésének 100. évfordulóját a Lengyel Kulturális Intézettel és a Lengyel Televízióval ünnepelik a szervezők. A Kantor munkásságát bemutató kültéri fotókiállítás mellett levetítik három reprezentatív színházi előadását, majd az egykori krakkói Cricot2 színház művészeivel, Teresa és Andrzej Wełminskivel találkozhatnak az érdeklődők a Lábas Házban.
Március 20-án, a gyermek- és ifjúsági színházak világnapján a sepsiszentgyörgyi Cimborák Bábszínház Kire ütött ez a gyerek című, Janikovszky Éva szövegeiből felépített előadását mutatja be, majd a március 21-ei bábvilágnapon a Kányádi Sándor írásaiból összeállított Verstől versig hajt a csordás című maszkos játékot. Az Osonó Színházműhely marokkói fiatalokkal létrehozott mask@face.now című produkcióját tekintheti meg a Reflex3 közönsége március 19-én.
A Háromszék Táncegyüttes Könczei Árpád koreográfus rendezésében A banda című előadását mutatja be a Reflexen március 29-én. Az M Studio a fesztivál utolsó előtti napján a Fehér Ferenc által rendezett és koreografált Kampf című produkciót viszi színre. Ugyancsak a fesztivál utolsó előtti estjén a Berlin leghangulatosabb zenekarának is nevezhető RotFront – Emigrantski Raggamuffin Kollektiv koncertezik.
Esténként az előadások utáni közönségtalálkozók a MAGMA Kortárs Művészeti Kiállítótérben zajlanak, a Játéktér című folyóirat szerkesztői is itt mutatják be a tavaszi számot. A március 18–31. között zajló Reflex 3 Nemzetközi Színházi Fesztiválra a jegyeket a rendezvény előtt tíz nappal kezdik árusítani.
Bíró Blanka |
Székelyhon.ro
2015. március 6.
Jóvátétel a kommunizmusban meghurcoltaknak
Megkétszerezik a kommunizmusban meghurcoltak járulékát. Az erre vonatkozó módosítást a szenátus már megszavazta, a képviselőházban hamarosan plénum elé kerül, és van politikai támogatottsága.
Klárik László háromszéki RMDSZ-es szenátor (képünkön) elmondta, ezzel nemcsak anyagi támogatást, hanem erkölcsi jóvátételt is szolgáltatnak azoknak, akiket 1945 és 1989 között a kommunista rendszerben meghurcoltak, bebörtönöztek, kényszermunkára, kényszerlakhelyre ítéltek, vagy éppen elmegyógyintézetben kezeltettek, amiért fel merték emelni a szavukat az elnyomás ellen.
Klárik szerint az 1990-ben elfogadott vonatkozó törvény eddig csak szimbolikus juttatást szavatolt. A jóvátétel országos szinten mintegy hatezer személyt érint. A módosítás értelmében minden börtönben vagy kényszerlakhelyen töltött év után havi 400 lej kárpótlást fizetnek, az elmegyógyintézetben vagy házi őrizetben töltött év után havi 200 lejt. Az özvegyeknek egységesen, összesen havi 400 lejt fizetnek, az évek számától függetlenül.
Klárik arra is kitért, hogy a jogszabályt elküldte a Volt Politikai Foglyok Szövetségének, hogy véleményezzék. Többen úgy vélik, a már elhunyt meghurcoltak gyerekeinek is járna a kárpótlás, hiszen kénytelenek voltak azokban az években nélkülözni a szüleiket.
Felmerült, hogy azoknak is jár jóvátétel, akiket a Szekuritáté zaklatott, kihallgatott, nem engedték egyetemre, vagy a munkahelyén részesült hátrányos megkülönböztetésben. Klárik hangsúlyozta, vizsgálják ennek a lehetőségét, hiszen ez is meghurcolásnak minősül, ám nehéz dokumentumokkal igazolni. A megemelt összegű kárpótlást valószínűleg az év második felétől kezdik folyósítani.
Bíró Blanka
Krónika (Kolozsvár),
Megkétszerezik a kommunizmusban meghurcoltak járulékát. Az erre vonatkozó módosítást a szenátus már megszavazta, a képviselőházban hamarosan plénum elé kerül, és van politikai támogatottsága.
Klárik László háromszéki RMDSZ-es szenátor (képünkön) elmondta, ezzel nemcsak anyagi támogatást, hanem erkölcsi jóvátételt is szolgáltatnak azoknak, akiket 1945 és 1989 között a kommunista rendszerben meghurcoltak, bebörtönöztek, kényszermunkára, kényszerlakhelyre ítéltek, vagy éppen elmegyógyintézetben kezeltettek, amiért fel merték emelni a szavukat az elnyomás ellen.
Klárik szerint az 1990-ben elfogadott vonatkozó törvény eddig csak szimbolikus juttatást szavatolt. A jóvátétel országos szinten mintegy hatezer személyt érint. A módosítás értelmében minden börtönben vagy kényszerlakhelyen töltött év után havi 400 lej kárpótlást fizetnek, az elmegyógyintézetben vagy házi őrizetben töltött év után havi 200 lejt. Az özvegyeknek egységesen, összesen havi 400 lejt fizetnek, az évek számától függetlenül.
Klárik arra is kitért, hogy a jogszabályt elküldte a Volt Politikai Foglyok Szövetségének, hogy véleményezzék. Többen úgy vélik, a már elhunyt meghurcoltak gyerekeinek is járna a kárpótlás, hiszen kénytelenek voltak azokban az években nélkülözni a szüleiket.
Felmerült, hogy azoknak is jár jóvátétel, akiket a Szekuritáté zaklatott, kihallgatott, nem engedték egyetemre, vagy a munkahelyén részesült hátrányos megkülönböztetésben. Klárik hangsúlyozta, vizsgálják ennek a lehetőségét, hiszen ez is meghurcolásnak minősül, ám nehéz dokumentumokkal igazolni. A megemelt összegű kárpótlást valószínűleg az év második felétől kezdik folyósítani.
Bíró Blanka
Krónika (Kolozsvár),