Udvardy Frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990–2017
év
Bíró Bíborka Eszter
3 tétel
2012. augusztus 6.
Mentőövet” kínálnak a helyi magyar vállalkozók számára
Három hónapos a Kárpát Régió Üzleti Hálózat kolozsvári irodája
Anyaországi kezdeményezésre hozták létre azt az irodahálózatot, amelynek célja megkönnyíteni a külhoni magyar vállalkozókkal való kapcsolatteremtést és üzletkötést, az etnikai adottságokra építve gyümölcsöztetni a helyi szakemberek szellemi tőkéjét és gyakorlati tapasztalatát. A Kárpát Régió Üzleti Hálózat első üzletfejlesztő irodája három hónappal ezelőtt Kolozsváron alakult meg, utána hasonlók követték Romániában Nagyváradon, Székelyudvarhelyen és Sepsiszentgyörgyön, Szlovákiában Dunaszerdahelyen és Kassán, Szerbiában Szabadkán és Újvidéken, Horvátországban Eszéken, Ukrajnában Ungváron. A kolozsvári láncszem kezdeti szakaszának tapasztalatairól készítettünk interjút Vass Attila irodavezetővel, amelyből kiderül, hogy a hazai magyar üzletemberek még nem ismerik kellő mértékben ezt a fajta segítséget, amely számukra akár kedvező változásokkal is kecsegtethet, vagy az is meglehet, nyaralás utánra halasztották igénybevételét.
A kolozsvári iroda vezetője Vass Attila közgazdász, adószakértő, asszisztense pedig Bíró Biborka Eszter jogász. Szerintük az eltelt első három hónap alatt az előzetes számításnak megfelelően alakult forgalmuk. A főnök pontosabban fogalmaz:
– A legnagyobb érdeklődés magyarországi cégek részéről érkezett, amelyek Romániában, főleg Erdélyben szeretnének vállalkozásba kezdeni, tevékenységükkel terjeszkedni. Ők kapcsolatokat, partnereket kerestek nálunk, eddig körülbelül ötvenen.
– Milyen gazdasági ágazatokban?
– Számítástechnika, programozás, építkezési szektor, különböző ipari termékekkel való kereskedés, humán erőforrási szolgáltatások terén érdeklődtek.
– A kapcsolatteremtésben fontos az ismertség, népszerűség, a személyes kapcsolatok kialakítása. Önök hol és hogyan gyakorolták ezt?
– Részt vettünk egy magyarországi, a külgazdasági szakemberek számára szervezett konferencián, amelyen sok olyan vállalkozóval találkoztunk, akik érdekeltek a tevékenységük itteni kiszélesítésében. Ott voltunk a 30. Tusványosi Nyári Szabadegyetem és Diáktábor gazdasági kérdéseket taglaló sátrában, ahol előadásokat szerveztünk, szeptemberben részt veszünk a Romániai Magyar Üzletemberek Egyesülete által rendezett találkozón. Szóval ezek a rendezvények folyamatosan zajlanak.
– Milyen más eredményt tudnak felmutatni?
– Feltérképeztük a helyi szakembereket, a könyvelőket, az ügyvédeket, a jegyzőket, és ezt az adatbázist folyamatosan feltöltjük.
– Mi az, amit nem sikerült az elképzelt terv szerint megvalósítani?
– A helyi vállalkozókkal való kapcsolat felvétele vonatkozásában még van pótolnivalónk, mert körükben nem vagyunk eléggé ismertek. Kevesen jelentkeztek eddig, pedig a kolozsvári irodához öt megye tartozik: Kolozs, Máramaros, Beszterce-Naszód, Fehér és Hunyad.
– Romániában ezekben a hónapokban legalább kétféle, gazdasági és politikai válság tombol. Érezhető-e ez a vállalkozói életben?
– Erősen érződik a krízis, mert minden egyes üzleti döntés előtt nagyon óvatosak a vállalkozók, a kockázatokat minimálisra próbálják csökkenteni. Ez azt jelenti, hogy körültekintőbben terjeszkednek, kevesebbet fektetnek be, és a döntési-kivitelezési folyamatok lelassultak. Mindezek ellenére a mi területünkön még ilyen körülmények között is hetente két-három cég alapítására került sor azok közül, akikkel mi tárgyaltunk.
– Történt-e valami érdekes esetük a három hónap alatt?
– Általában nem, mert minden érdeklődő kielégítő választ kapott. De azért akadt olyan hazai vállalkozó, aki pénzt szeretett volna kölcsön kapni tőlünk. Mi azonban nem vagyunk pénzintézet, csak a lehetőségeket tudtuk neki felsorolni. Minden irodának megvannak a maguk sajátosságai. A nagyváradi kollégámhoz a határmenti megyék tartoznak, ezért közvetlen kapcsolatban van a határon túli megyékkel is. A tömbmagyar területen működő irodában számszerűleg több a magyar vállalkozó. Ha olyan anyaországi kérés akad, amely egész Erdélyre vonatkozik, akkor elosztjuk a munkát a négy iroda között. Fontos, hogy a helyi vállalkozók jelentkezzenek, érdeklődjenek, mutassák meg terveiket, ismertessék velünk problémáikat, mire lenne szükségük, hogy jobban konszolidálják vállalkozásukat. Sok olyan jelzést kaptunk, hogy majd a nyár elmúltával fognak jelentkezni.
A Kárpát Régió Üzleti Hálózat kolozsvári irodája minden hétköznap 9–16 óra között várja ügyfeleit. Elérhetőségei a következők: Horea út 3. (a Kolozs Megyei Kereskedelmi és Iparkamara épülete), I. emelet, 105-ös szoba, tel./fax: +40372-302-933, 04736-301-495, www.crbnetwork.eu, attila.vass@crbnetwork.eu, office@crbnetwork.eu.
Ö. I. B.
Szabadság (Kolozsvár)
Három hónapos a Kárpát Régió Üzleti Hálózat kolozsvári irodája
Anyaországi kezdeményezésre hozták létre azt az irodahálózatot, amelynek célja megkönnyíteni a külhoni magyar vállalkozókkal való kapcsolatteremtést és üzletkötést, az etnikai adottságokra építve gyümölcsöztetni a helyi szakemberek szellemi tőkéjét és gyakorlati tapasztalatát. A Kárpát Régió Üzleti Hálózat első üzletfejlesztő irodája három hónappal ezelőtt Kolozsváron alakult meg, utána hasonlók követték Romániában Nagyváradon, Székelyudvarhelyen és Sepsiszentgyörgyön, Szlovákiában Dunaszerdahelyen és Kassán, Szerbiában Szabadkán és Újvidéken, Horvátországban Eszéken, Ukrajnában Ungváron. A kolozsvári láncszem kezdeti szakaszának tapasztalatairól készítettünk interjút Vass Attila irodavezetővel, amelyből kiderül, hogy a hazai magyar üzletemberek még nem ismerik kellő mértékben ezt a fajta segítséget, amely számukra akár kedvező változásokkal is kecsegtethet, vagy az is meglehet, nyaralás utánra halasztották igénybevételét.
A kolozsvári iroda vezetője Vass Attila közgazdász, adószakértő, asszisztense pedig Bíró Biborka Eszter jogász. Szerintük az eltelt első három hónap alatt az előzetes számításnak megfelelően alakult forgalmuk. A főnök pontosabban fogalmaz:
– A legnagyobb érdeklődés magyarországi cégek részéről érkezett, amelyek Romániában, főleg Erdélyben szeretnének vállalkozásba kezdeni, tevékenységükkel terjeszkedni. Ők kapcsolatokat, partnereket kerestek nálunk, eddig körülbelül ötvenen.
– Milyen gazdasági ágazatokban?
– Számítástechnika, programozás, építkezési szektor, különböző ipari termékekkel való kereskedés, humán erőforrási szolgáltatások terén érdeklődtek.
– A kapcsolatteremtésben fontos az ismertség, népszerűség, a személyes kapcsolatok kialakítása. Önök hol és hogyan gyakorolták ezt?
– Részt vettünk egy magyarországi, a külgazdasági szakemberek számára szervezett konferencián, amelyen sok olyan vállalkozóval találkoztunk, akik érdekeltek a tevékenységük itteni kiszélesítésében. Ott voltunk a 30. Tusványosi Nyári Szabadegyetem és Diáktábor gazdasági kérdéseket taglaló sátrában, ahol előadásokat szerveztünk, szeptemberben részt veszünk a Romániai Magyar Üzletemberek Egyesülete által rendezett találkozón. Szóval ezek a rendezvények folyamatosan zajlanak.
– Milyen más eredményt tudnak felmutatni?
– Feltérképeztük a helyi szakembereket, a könyvelőket, az ügyvédeket, a jegyzőket, és ezt az adatbázist folyamatosan feltöltjük.
– Mi az, amit nem sikerült az elképzelt terv szerint megvalósítani?
– A helyi vállalkozókkal való kapcsolat felvétele vonatkozásában még van pótolnivalónk, mert körükben nem vagyunk eléggé ismertek. Kevesen jelentkeztek eddig, pedig a kolozsvári irodához öt megye tartozik: Kolozs, Máramaros, Beszterce-Naszód, Fehér és Hunyad.
– Romániában ezekben a hónapokban legalább kétféle, gazdasági és politikai válság tombol. Érezhető-e ez a vállalkozói életben?
– Erősen érződik a krízis, mert minden egyes üzleti döntés előtt nagyon óvatosak a vállalkozók, a kockázatokat minimálisra próbálják csökkenteni. Ez azt jelenti, hogy körültekintőbben terjeszkednek, kevesebbet fektetnek be, és a döntési-kivitelezési folyamatok lelassultak. Mindezek ellenére a mi területünkön még ilyen körülmények között is hetente két-három cég alapítására került sor azok közül, akikkel mi tárgyaltunk.
– Történt-e valami érdekes esetük a három hónap alatt?
– Általában nem, mert minden érdeklődő kielégítő választ kapott. De azért akadt olyan hazai vállalkozó, aki pénzt szeretett volna kölcsön kapni tőlünk. Mi azonban nem vagyunk pénzintézet, csak a lehetőségeket tudtuk neki felsorolni. Minden irodának megvannak a maguk sajátosságai. A nagyváradi kollégámhoz a határmenti megyék tartoznak, ezért közvetlen kapcsolatban van a határon túli megyékkel is. A tömbmagyar területen működő irodában számszerűleg több a magyar vállalkozó. Ha olyan anyaországi kérés akad, amely egész Erdélyre vonatkozik, akkor elosztjuk a munkát a négy iroda között. Fontos, hogy a helyi vállalkozók jelentkezzenek, érdeklődjenek, mutassák meg terveiket, ismertessék velünk problémáikat, mire lenne szükségük, hogy jobban konszolidálják vállalkozásukat. Sok olyan jelzést kaptunk, hogy majd a nyár elmúltával fognak jelentkezni.
A Kárpát Régió Üzleti Hálózat kolozsvári irodája minden hétköznap 9–16 óra között várja ügyfeleit. Elérhetőségei a következők: Horea út 3. (a Kolozs Megyei Kereskedelmi és Iparkamara épülete), I. emelet, 105-ös szoba, tel./fax: +40372-302-933, 04736-301-495, www.crbnetwork.eu, attila.vass@crbnetwork.eu, office@crbnetwork.eu.
Ö. I. B.
Szabadság (Kolozsvár)
2015. október 14.
Tudás, megújulás, jövő
Sikerrel zárult a Romániai Magyar Közgazdász Társaság által szervezett XXIV. Közgazdász- vándorgyűlés. Az október 9–11. között Marosvásárhelyen megrendezett konferencia a kis- és középvállalkozások versenyképességének témáját járta körbe két plenáris és öt szekcióülés alatt, 270 fő részvételével.
A találkozó programja a Kultúrpalota nagytermében kezdődött október 9-én, pénteken délután. A megnyitón Zolyomi Erika, az RMKT helyi szervezetének elnöke, Peti András, Marosvásárhely alpolgármestere, dr. Kelemen András, a Sapientia EMTE marosvásárhelyi karának dékánja és Szécsi Kálmán, az RMKT országos elnöke köszöntötte a résztvevőket.
A megnyitót követő plenáris ülést dr. Nagy Ágnes, a Román Nemzeti Bank igazgatótanácsi tagjának Miért van szüksége a reálgazdaságnak pénzügyi stabilitásra, és mi újat hoz a makroprudenciális politika? című előadása nyitotta. Dr. Lázár Ede, a Sapientia oktatója Üzleti intelligencia-megoldások az erdélyi kis- és középvállalatoknak? címmel, dr. Czakó Erzsébet, a Budapesti Corvinus Egyetem előadótanára pedig A 4. ipari forradalom és a versenyképesség – iparfejlesztés és újraiparosítás címmel tartott előadást. Az első plenáris ülésszakot Papp Szentannai György Innováció (hiánya) minden téren – a hazai kkv-k fejlődésének "záloga"! című előadása után Strausz Imre orgonaművész koncertje zárta.
A szombat délelőtti szekcióüléseket a Sapientia EMTE marosvásárhelyi karának épületében tartották meg. Az érdeklődők öt szekcióban (Marketing a vállalati vezetésben; Innováció és gazdaság – IoT, az eszközök hálózata; Vállalatok finanszírozása – a tőkebevonás alternatívái; A munkaerő "meg-nyerése"; Vállalkozások életciklusa) 17 meghívott előadását hallgathatták végig. A szekcióülések után a résztvevők rövid várostúrán vettek részt, melynek keretén belül a Kultúrpalotát és a Teleki Tékát látogatták meg.
A második plenáris ülésszakra a President Hotel Manadas konferenciatermében került sor. Az előadások előtt Szécsi Kálmán, az RMKT elnöke és Kerekes Kinga, a Közgazdász Fórum című folyóirat főszerkesztője átadta a Közgazdász Fórum Fiatal Szerző díját, melyet az elmúlt év szerzői közül Bíró Bíborka Eszter és Bíró Boróka Júlia nyert el Defining new borders for Romanian development regions című tanulmányával. A díjátadást a szekcióvezetők beszámolója követte, majd megkezdődött a plenáris ülésszak Gabriela Stanciulescu, a Bukaresti Közgazdasági Akadémia tanára Strategii moderne de afaceri în sectorul tertiar című előadásával. Ezután Peter Frank Critical Thinking in Business – Why It’s Needed Now More Than Ever in Romania című előadását hallgathatták meg az érdeklődők, végül Szécsi Kálmán Fejlődési irányok Erdély gazdaságában című előadásával fejeződött be a konferencia szakmai programja. A találkozó zárásaként este díszvacsorára várták a résztvevőket, melyen a Maros Művészegyüttes ünnepi műsora után a Titán zenekar biztosította a jó hangulatot.
Népújság (Marosvásárhely)
Sikerrel zárult a Romániai Magyar Közgazdász Társaság által szervezett XXIV. Közgazdász- vándorgyűlés. Az október 9–11. között Marosvásárhelyen megrendezett konferencia a kis- és középvállalkozások versenyképességének témáját járta körbe két plenáris és öt szekcióülés alatt, 270 fő részvételével.
A találkozó programja a Kultúrpalota nagytermében kezdődött október 9-én, pénteken délután. A megnyitón Zolyomi Erika, az RMKT helyi szervezetének elnöke, Peti András, Marosvásárhely alpolgármestere, dr. Kelemen András, a Sapientia EMTE marosvásárhelyi karának dékánja és Szécsi Kálmán, az RMKT országos elnöke köszöntötte a résztvevőket.
A megnyitót követő plenáris ülést dr. Nagy Ágnes, a Román Nemzeti Bank igazgatótanácsi tagjának Miért van szüksége a reálgazdaságnak pénzügyi stabilitásra, és mi újat hoz a makroprudenciális politika? című előadása nyitotta. Dr. Lázár Ede, a Sapientia oktatója Üzleti intelligencia-megoldások az erdélyi kis- és középvállalatoknak? címmel, dr. Czakó Erzsébet, a Budapesti Corvinus Egyetem előadótanára pedig A 4. ipari forradalom és a versenyképesség – iparfejlesztés és újraiparosítás címmel tartott előadást. Az első plenáris ülésszakot Papp Szentannai György Innováció (hiánya) minden téren – a hazai kkv-k fejlődésének "záloga"! című előadása után Strausz Imre orgonaművész koncertje zárta.
A szombat délelőtti szekcióüléseket a Sapientia EMTE marosvásárhelyi karának épületében tartották meg. Az érdeklődők öt szekcióban (Marketing a vállalati vezetésben; Innováció és gazdaság – IoT, az eszközök hálózata; Vállalatok finanszírozása – a tőkebevonás alternatívái; A munkaerő "meg-nyerése"; Vállalkozások életciklusa) 17 meghívott előadását hallgathatták végig. A szekcióülések után a résztvevők rövid várostúrán vettek részt, melynek keretén belül a Kultúrpalotát és a Teleki Tékát látogatták meg.
A második plenáris ülésszakra a President Hotel Manadas konferenciatermében került sor. Az előadások előtt Szécsi Kálmán, az RMKT elnöke és Kerekes Kinga, a Közgazdász Fórum című folyóirat főszerkesztője átadta a Közgazdász Fórum Fiatal Szerző díját, melyet az elmúlt év szerzői közül Bíró Bíborka Eszter és Bíró Boróka Júlia nyert el Defining new borders for Romanian development regions című tanulmányával. A díjátadást a szekcióvezetők beszámolója követte, majd megkezdődött a plenáris ülésszak Gabriela Stanciulescu, a Bukaresti Közgazdasági Akadémia tanára Strategii moderne de afaceri în sectorul tertiar című előadásával. Ezután Peter Frank Critical Thinking in Business – Why It’s Needed Now More Than Ever in Romania című előadását hallgathatták meg az érdeklődők, végül Szécsi Kálmán Fejlődési irányok Erdély gazdaságában című előadásával fejeződött be a konferencia szakmai programja. A találkozó zárásaként este díszvacsorára várták a résztvevőket, melyen a Maros Művészegyüttes ünnepi műsora után a Titán zenekar biztosította a jó hangulatot.
Népújság (Marosvásárhely)
2016. november 14.
Tudományünnep Szentgyörgyön
„Aki bárhol boldogulna, az itthon is megél”
2002 óta minden év novemberében többnapos rendezvénysorozattal tiszteli meg az Erdélyi Múzeum-Egyesület (EME) a magyar tudomány napját. Az EME szakosztályai és fiókegyesületei is csatlakoztak az ünnephez, így november 13-án, szombaton, A tudományművelés mint hivatás címmel a Sapientia Egyetem épületében is konferenciát tartottak helyi kutatók főszereplésével.
Az idei rendezvénnyel főként a pályaválasztás előtt álló diákokat, egyetemi hallgatókat célozták meg, a különböző tudományterületeken tevékenykedő székelyföldi kutatók a kutatás szépségeire, a tudományos munka fontosságára hívták fel a figyelmet. Bár az egyetemisták kissé alulreprezentáltak voltak, a Székely Mikó Kollégiumot képviselő két osztály érdekesnek és tanulságosnak minősítette a beszélgetést, hiszen az előadók közvetlen hangnemben és tudományos cirádák nélkül szóltak motivációikról, felmerülő gondokról, kötődéseikről.
Dr. Bíró Boróka Júlia, az EME sepsiszentgyörgyi fiókelnöke moderálta a beszélgetést, kérdéseire pedig dr. Antalka Ágota, a Babeș-Bolyai Egyetem kihelyezett tanszékén tanító pszichopedagógus, dr. Bíró Bíborka Eszter jogász-közgazdász, a csíkszeredai Sapientia-EMTE oktatója, illetve drd. Köntés Ernő állattenyésztő-mérnök válaszolt, aki a jászvásári egyetem állattenyésztési karán etológiából doktorál.
Miért kezdtek kutatni? – hangzott az első kérdés, és az erre adott válasz végigvonult az előadás teljes időtartamán. Amikor az ember „szerelmes a szakmájába” (Antalka Ágota), egyre kíváncsibb lesz; minél többet tud, annál inkább érzi, hogy mennyi mindent nem tud. Bíró Bíborka Esztert államvizsga dolgozatának témájában a tőzsdepiac működésének számos rejtett összefüggését tárta fel, míg Köntés Ernő azért kezdett el kutatni, mert nem kapott kielégítő válaszokat kérdéseire.
Abban mindenki egyetértett, hogy több idegen nyelv tudása nélkül nem lehet kimerítően tanulmányozni egy témát, sem pedig eleget tenni a publikációs kötelezettségeknek, és azt illetően sem merült fel szemernyi kétség sem, hogy nekik itthon a helyük. Tizenegy év kolozsvári lét után Székelyföldön (Csíkszeredában) találta meg számítását Bíró Bíborka, és amikor egy egyetemi hallgató megköszönte, hogy tudását hazahozta, kőbe vésett bizonyosság lett: igen, itt a helye, mert adni akar, s tud is. Antalka Ágota is azt tartotta szem előtt, hogy „aki bárhol boldogulna, az itthon is megél”, míg Köntés Ernő családja 1632-től „nem mozdult ki Szentgyörgyről”, így soha nem volt kérdéses, neki hol a helye.
Az előadók nem színezték rózsaszínűre a kutatói létet, elmondásuk szerint nem kellemesek a határidők (Bíró Bíborka), nehéz éjszaka tanulni csecsemővel a karodban (Antalka Ágota), és „nagy tolerancia kell a család részéről, hogy elviseljék, ha éjszaka háromkor kell asszisztálni egy kiscsikó születésénél Bodzafordulón”, de olyankor indulnia kell Köntés Ernőnek.
A megszólalók által a tudományművelésről és kapcsolódó tapasztalataikról festett kép azonban megnyerte a diákokat, s bár az általunk megkérdezettek még kutatni nem szándékoznak, de máris határozott célokat neveztek meg a jövőre nézve.
Bodor Tünde
Székely Hírmondó (Kézdivásárhely)
„Aki bárhol boldogulna, az itthon is megél”
2002 óta minden év novemberében többnapos rendezvénysorozattal tiszteli meg az Erdélyi Múzeum-Egyesület (EME) a magyar tudomány napját. Az EME szakosztályai és fiókegyesületei is csatlakoztak az ünnephez, így november 13-án, szombaton, A tudományművelés mint hivatás címmel a Sapientia Egyetem épületében is konferenciát tartottak helyi kutatók főszereplésével.
Az idei rendezvénnyel főként a pályaválasztás előtt álló diákokat, egyetemi hallgatókat célozták meg, a különböző tudományterületeken tevékenykedő székelyföldi kutatók a kutatás szépségeire, a tudományos munka fontosságára hívták fel a figyelmet. Bár az egyetemisták kissé alulreprezentáltak voltak, a Székely Mikó Kollégiumot képviselő két osztály érdekesnek és tanulságosnak minősítette a beszélgetést, hiszen az előadók közvetlen hangnemben és tudományos cirádák nélkül szóltak motivációikról, felmerülő gondokról, kötődéseikről.
Dr. Bíró Boróka Júlia, az EME sepsiszentgyörgyi fiókelnöke moderálta a beszélgetést, kérdéseire pedig dr. Antalka Ágota, a Babeș-Bolyai Egyetem kihelyezett tanszékén tanító pszichopedagógus, dr. Bíró Bíborka Eszter jogász-közgazdász, a csíkszeredai Sapientia-EMTE oktatója, illetve drd. Köntés Ernő állattenyésztő-mérnök válaszolt, aki a jászvásári egyetem állattenyésztési karán etológiából doktorál.
Miért kezdtek kutatni? – hangzott az első kérdés, és az erre adott válasz végigvonult az előadás teljes időtartamán. Amikor az ember „szerelmes a szakmájába” (Antalka Ágota), egyre kíváncsibb lesz; minél többet tud, annál inkább érzi, hogy mennyi mindent nem tud. Bíró Bíborka Esztert államvizsga dolgozatának témájában a tőzsdepiac működésének számos rejtett összefüggését tárta fel, míg Köntés Ernő azért kezdett el kutatni, mert nem kapott kielégítő válaszokat kérdéseire.
Abban mindenki egyetértett, hogy több idegen nyelv tudása nélkül nem lehet kimerítően tanulmányozni egy témát, sem pedig eleget tenni a publikációs kötelezettségeknek, és azt illetően sem merült fel szemernyi kétség sem, hogy nekik itthon a helyük. Tizenegy év kolozsvári lét után Székelyföldön (Csíkszeredában) találta meg számítását Bíró Bíborka, és amikor egy egyetemi hallgató megköszönte, hogy tudását hazahozta, kőbe vésett bizonyosság lett: igen, itt a helye, mert adni akar, s tud is. Antalka Ágota is azt tartotta szem előtt, hogy „aki bárhol boldogulna, az itthon is megél”, míg Köntés Ernő családja 1632-től „nem mozdult ki Szentgyörgyről”, így soha nem volt kérdéses, neki hol a helye.
Az előadók nem színezték rózsaszínűre a kutatói létet, elmondásuk szerint nem kellemesek a határidők (Bíró Bíborka), nehéz éjszaka tanulni csecsemővel a karodban (Antalka Ágota), és „nagy tolerancia kell a család részéről, hogy elviseljék, ha éjszaka háromkor kell asszisztálni egy kiscsikó születésénél Bodzafordulón”, de olyankor indulnia kell Köntés Ernőnek.
A megszólalók által a tudományművelésről és kapcsolódó tapasztalataikról festett kép azonban megnyerte a diákokat, s bár az általunk megkérdezettek még kutatni nem szándékoznak, de máris határozott célokat neveztek meg a jövőre nézve.
Bodor Tünde
Székely Hírmondó (Kézdivásárhely)