Udvardy Frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990–2017
névmutató
a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z
intézmény
0 1 2 3 4 5 6 7 8 9 a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z
helyszín
a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z
Bin Laden, Oszama
133516 tétel
1994. október 26.
"Oliviu Gherman, a kormánypárt, egyben a szenátus elnöke a Cronica Politica hetilap okt. 24-i számában azt írta, hogy hiba volt az RMDSZ létrehozása. Ez ugyanis megteremtette a "monolitikus követelési struktúrát". A román pártoknak ki kell dolgozni "válaszstratégiát az RMDSZ olyannyira összehangolt akcióira". /Népújság (Marosvásárhely), okt. 26./ "
1994. október 27.
A Romániai Magyar Közgazdász Társaság okt. 22-én Hargitafürdőn tartotta a III. Közgazdász Vándorgyűlést. Az ülésszak témája a romániai magyarság érdekvédelme és a privatizáció volt. György Béla Zsolt, az RMDSZ gazdasági alelnöke a témák fontosságát emelte ki. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 27./
1994. október 27.
Vacaroiu miniszterelnök hazatért kétnapos /okt. 24-25./ prágai látogatásáról. Aláírta a szabadkereskedelmi megállapodást, tárgyalt Václav Klaus cseh miniszterelnökkel, a privatizációs és a külügyminiszterrel, a román kormányfőt fogadta Václav Havel cseh elnök. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 27./
1994. október 27.
Okt. 25-én Romániába érkezett Daniel Tarschys, az ET főtitkára, hogy részt vegyen az ET romániai tájékoztatási és dokumentációs központjának felavatásán Bukarestben, amelyre Iliescu elnök jelenlétében került sor. - Philippe Bousquin belga szocialistával az élen okt. 23-tól okt. 25-ig Romániában tartózkodott a Szocialista Internacionálé küldöttsége, hogy tanulmányozza a magukat szociáldemokratáknak valló pártok - Romániai Szociáldemokrata Párt, Szocialista Demokrácia Romániai Pártja /kormánypárt/, Demokrata Párt - tevékenységét. Mindhárom csatlakozni szeretne a Szocialista Internacionáléhoz. A küldöttség más pártokkal is találkozott, így az RMDSZ-szel, Tokay Györggyel, az RMDSZ képviselőházi frakcióvezetőjével tárgyaltak. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 27./
1994. október 27.
Bitay Ödön, a Szociáldemokrata-újbaloldali Tömörülés alelnöke az Evenimentul Zileiben, majd a BBC-ben jelentette be, hogy mivel az RMDSZ nem nézi jó szemmel platformjuk egységszándékait, önálló magyar pártot hoznak létre. Minderről okt. 27-28-i tanácskozásukon döntenek. Dáné Tibor, a tömörülés elnöke elmondta, hogy minderről csak a rádióból értesült, de tájékozódni fog. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 26./ Dáné Tibor okt. 25-én nyilatkozott: nem sikerült kapcsolatba lépnie Bitay Ödönnel, de platformjuk megyeközi értekezletét az RMDSZ égisze alatt tartják meg. Amennyiben úgy döntenek, hogy párttá alakulnak, Dáné Tibor elnök kilép a tömörülésből. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 27./
1994. október 27.
A nemzet nemzetpolitkát, nem pedig állampolitikát vár a magyar kormánytól, mondta Tőkés László püspök aug. 26-án Mosonmagyaróváron, az 1956-os sortűz áldozataira emlékező gyásznap ifjúsági fórumán. /Magyar Nemzet, okt. 27./
1994. október 27.
Daniel Tarschys, az ET főtitkára okt. 26-án találkozott a parlamenti pártok frakcióvezetőivel. Dan Martian, a kormánypárt, a Társadalmi Demokrácia Pártja képviselőházi frakcióvezetője azt állította, hogy az oktatási törvénytervezet elfogadott formája messzemenően teljesíti az európai normákat. Verestóy Attila, az RMDSZ szenátusi frakciójának elnöke cáfolta ezt a kijelentést /Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 29-30./ Melescanu külügyminiszterrel közösen tartott bukaresti sajtóértekezletén elmondta, hogy a szomszédos országok közötti kapcsolatok javítását szolgálja a határ menti térségek együttműködése, illetve az ET által kidolgozott intézkedések támogatása. /Népszabadság, okt. 27./
1994. október 27.
A Nemzetközi Valutatalap delegációja Maxwell Watson vezetésével Romániába érkezett. A szakértők tanácsadó jellegű tárgyalásokat folytatnak és megvizsgálják, hogy Bukarest milyen mértékben teljesítette az általuk felállított teljesítményeket, ettől függ a készenléti egyezményben megjelölt kölcsön megadása. A tervek szerint a delegáció nov. 10-ig marad az országban. /Bihari Napló (Nagyvárad), okt. 27./
1994. október 27.
Egyre többen jelzik, hogy a kedvező alkotmánybírósági döntés és a világos végrehajtási utasítások ellenére a veterántörvényt nem akarják alkalmazni magyarokra. A magyar hadseregbe harcolt és szovjet fogságba kerültekkel nem akarnak foglalkozni. Sinkó István RMDSZ-képviselő bátorít mindenkit, fellebbezzen, forduljon a törvényszékhez. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 27./
1994. október 27.
"A LADO, az Emberjogvédő Liga háromszéki szervezete több rendőri túlkapást vizsgált ki. Az egyik esetben civil ruhás rendőr el akarta venni diszkóból hazatérő fiataloktól a személyazonossági igazolványukat. Vita támadt, a rendőr figyelmeztető lövést adott le, az egyik fiú apja kicsavarta a kezéből a fegyvert. Emiatt rablótámadás címén eljárást indítottak az apa ellen. A rendőr részeg volt, ezt éjszakai járőr igazolta. Másik esetben véresre vertek egy férfit a rendőrségen, orvosi látlelet bizonyította a verést. Az önkényeskedő rendőr elleni eljárást "tanú hiányában" megszüntették. Harmadik esetben egy apa katonaságra bevonult fia holmiját vitte haza. Három rendőr megállította: honnan lopta a ruhákat, majd bevitték és összeverték az apát. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 27./"
1994. október 27.
"A román katonai doktrína szerint az ország biztonságát fenyegető egyik tényező "a nemzeti kisebbségek kollektív jogainak biztosítására irányuló külföldi nyomás és akciók fokozódása" lehet, írja Catalin Pena a Ziua bukaresti napilapban. A cikkíró visszatért Mircea Pascu államtitkár hivatalosan cáfolt kijelentésére /a román hadsereg rendelkezik beavatkozási tervvel kisebbségi konfliktusok esetére/ és megerősítette, hogy valóban van ilyen terv. Románia katonai doktrínáját tartalmazó, a Legfelsőbb Védelmi Tanács által áprilisban jóváhagyott és a parlamentnek megküldött dokumentum szerint belső agressziónak tekinthetők a "szeparatista akciók". A doktrína értelmében a hadsereg ma is beavatkozhat utcai konfliktusokba. /Ziua (Bukarest), okt. 26., ismerteti: Népszava, okt. 27. /"
1994. október 28.
Okt. 27-én háromnapos hivatalos látogatásra Romániába érkezett Butrosz Gáli, az ENSZ főtitkára. /Bihari Napló (Nagyvárad), okt. 28./
1994. október 28.
Dáné Tibor, a szociáldemokrata platform alelnöke elmondta: még nem tudott kapcsolatba lépni a Sepsiszentgyörgyön élő Bitay Ödönnel. Amennyiben Bitay valóban önálló magyar pártot akar létrehozni, akkor diverzáns, a jelenlegi román vezetés ügynöke, szögezte le Dáné Tibor. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 28./
1994. október 28.
A határon túli magyar sajtó támogatásának összege 20 millióval csökkent, tudják-e ezt kompenzálni, kérdezte az Élet és Irodalom munkatársa. Azon vagyunk, hogy érvényt szerezzünk a kormányprogramnak, válaszolt Lábody László, a Határon Túli Magyarok Hivatalának elnöke, miszerint a kisebbségeknek nyújtott támogatás összege nem csökkenhet. Öt munkabizottságot szervezett a hivatal: az ösztöndíjrendszer, az anyagi támogatás hatékonnyá tétele, önkormányzatok /illetve az önkormányzati képviselők együttműködése-képzése/, a gazdasági együttműködés, és a nemzeti és kisebbségpolitikai koncepcióval foglalkozó munkabizottságot. Az előző elnökkel, Entz Gézával is szakmai együttműködést alakítanak ki. /Élet és Irodalom, okt. 28./
1994. október 29.
Okt. 29-én ért véget Nyírbátorban a Kárpát-medencében élő magyarság harmadik közoktatási fóruma. A konferencia befejezéseként állásfoglalást írtak alá. Fontosnak tartják, hogy a jól bevált támogatási rendszerek fennmaradjanak. /Kelet-Magyarország (Nyíregyháza), okt. 31./ A rendezvényt Lezsák Sándor országgyűlési képviselő nyitotta meg, majd Dobos Krisztina, képviselőtársa szólt a magyar közoktatás helyzetéről. A Művelődési és Közoktatási Minisztérium feladatvállalásai a határon túli magyar közoktatás helyzetéről című előadásában Töttösy Istvánné elemezte az elmúlt négy évet, majd utóda, Egyed Albert, az MKM osztályvezetője ismertette a tárca koncepcióját. Biztosította a fórumot, hogy az Etnikai és Nemzetiségi Főosztály folytatni kívánja a határon túli magyar oktatási intézmények támogatását, de helyesebbnek látják ezt egy közalapítványi rendszer segítségével megoldani. A kiadott állásfoglalásban értékelték az elmúlt négy év minisztériumi segítségét, és azt, hogy a döntésekbe bevonták őket. A Magyarok Világszövetsége indítványozta a Magyar Pedagógusok Társasága létrehozását, a fórum pedig javasolta, hogy a pedagógusszövetségek képviselői vegyenek ebben részt. /Új Szó (Pozsony), nov. 29./
1994. október 29-30.
"Az RMDSZ Ügyvezető Elnöksége felhívja a közvélemény figyelmét arra, hogy az utóbbi időben összehangolt támadás indult az RMDSZ ellen: magyarellenes sajtókampány, Iliescu elnök számtalan valótlan állítása, a kormánypárt elnökének felszólítása, hogy a pártok dolgozzanak ki RMDSZ-ellenes lépéseket, az oktatási és közigazgatási szinten folyó diszkrimináció, Funar pártjának okt. 24-én közzétett provokatív nyilatkozata "etnikumunk fizikai megsemmisítését is kilátásba helyezi". /Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 29-30./"
1994. október 29-30.
Takács Csaba, az RMDSZ ügyvezető elnöke elmondta, hogy tisztázzák a Szociáldemokrata Tömörüléssel kapcsolatos problémákat, ezt tükrözte az is, hogy Dáné Tibor is tagja volt az MSZP kongresszusán részt vett RMDSZ-küldöttségnek. Az SZKT legközelebbi ülésén megállapodnak a platformokról, ez érinti a szociáldemokraták problémáját is. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 29-30./
1994. október 29-30.
A romániai magyarságnak mintegy 10 százalékát, 150-200 ezer embert fenyeget közvetlenül a beolvadás veszélye, hangzott el Takács Csabának az SZKT marosvásárhelyi ülésén a szórványmagyarságról tartott előadásában. A legintenzívebb a moldvai csángók asszimilációja, emellett a szórvány asszimilációja folyik Krassó-Szörény, Hunyad és Szeben, Szatmár megyében és a határ menti körzetekben. Azt RMDSZ népfőiskolák, internátusok létesítésével nyújt segítséget. A helyi magyarság-központok az Illyés Alapítvány és a nemzetközi programok révén jöttek létre. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 29-30./
1994. október 29-30.
Gyergyószentmiklóson okt. 29-én avatják fel a második világháború, a fogolytáborok és a kommunista diktatúra áldozatainak emlékművét, a katolikus temetőben. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 29-30./
1994. október 29-30.
Az 1954. jan. 4-én a börtönben éhen halt dr. Szász Pálra emlékezett Vita Zsigmond. Dr. Szász Pál 1933-tól 1948-ig a nagyenyedi Bethlen Kollégium főgondnoka, emellett 1936-1949 között az Erdélyi Magyar Gazdasági Egyesület elnöke volt. Teljesen újjászervezte az EMGE munkásságát, Csombordon téli gazdasági iskolát indított. Nagy szerepe volt abban, hogy 1941-ben megindult az Erdélyi Gazda folyóirat. 1950-ben ítélték el egy nagy koncepciós perben Márton Áronnal, Venczel Józseffel, Kurkó Gyárfással, Korparich Edével, Lakatos Istvánnal, Teleki Ádámmal és Bodor Bertalannal együtt. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 29-30./
1994. november 1.
Barót első írásos említése 770. évfordulója alkalmából okt. 14-16-a között ünnepi rendezvényt tartottak a városban, ennek keretében két szobrot is avattak, a két helyi iskola udvarán a névadók szobrait, Baróti Szabó Dávid és Gaál Mózes bronzszobrát. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 18., Magyar Nemzet, nov. 1./
1994. november 1.
Okt. 29-én ünnepélyesen felavatták a mozgássérült gyermekek szanatóriumát Püspökfürdőn. Ez az egyetlen olyan intézmény Romániában, ahol a gyermekeket 16 éves korukig kezelik, emellett tanítják is. Az épület felújításában segítséget nyújtott szervezetek képviselői jelen voltak /többek között a lichtesteini Vöröskereszt, a Máltai Szeretetszolgálat/, továbbá a magyar kormány képviseletében Törzsök Erika, a Határon Túli Magyarok Hivatalának elnökhelyettese. /Bihari Napló (Nagyvárad), nov. 1./
1994. november 1.
Nov. 2-án, Bécsben, az Európai Stabilitási Egyezmény újabb tárgyalásán várhatóan Németország közvetítői szerepet vállal a magyar-román alapszerződés kidolgozásában, jelentette be Kovács László külügyminiszter okt. 29-én Kaposvárott elmondott beszédében. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 1./ Németország fontosnak tartja, hogy Európa minden térségében rendezett viszony alakuljon ki, és ebben kész segíteni, közvetíteni, közölték okt. 31-én Bonnban az MTI tudósítójával. Az Európai Stabilitási Egyezményt előkészítő bécsi regionális konferencián Ausztria, Bulgária, Csehország, Lengyelország, Magyarország, Románia, Szlovákia, Szlovénia, Ukrajna és Svájc képviselője vesz részt. A megbeszéléseket Németország irányítja, mint az Európai Unió soros elnöke. /Magyar Nemzet, nov. 1./ A román diplomáciát meglepte Kovács László bejelentése, adta hírül az Evenimentul Zilei okt. 31-i száma. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 2., Magyar Nemzet, nov. 1./ Kovács László pontosított: Nem arról van szó, hogy Németország közvetítene. Németország ajánlatot tett, hogy a bécsi tárgyaláson háromoldalú magyar-román-EU megbeszélést folytassanak, melynek tárgya a román-magyar alapszerződés is. Ezt mondta el Szentiványi Gábor magyar külügyi szóvivő nov. 1-jén. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 1., Magyar Hírlap, nov. 1./
1994. november 1.
Traian Chebeleu elnöki szóvivő Takács Csabához, az RMDSZ ügyvezető elnökéhez írt levelében Iliescu elnök nevében fenntartásainak adott hangot az RMDSZ legutóbbi nyilatkozatával kapcsolatban, amelyben a szervezet tiltakozott az erősödő magyarellenes támadások miatt, s elmarasztalta az államelnököt az igazságnak meg nem felelő kijelentései miatt. Chebeleu kétségbe vonta, hogy az RMDSZ jogosult-e a romániai magyarság nevében szólni és azzal sem értett egyet, hogy az RMDSZ az egész román néppel kíván tárgyalni. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 2., Magyar Hírlap, nov. 2./ - Az RMDSZ pert indított a kolozsvári ásatások engedély nélküli kiterjesztéséért Funar és az Erdélyi Nemzeti Történelmi Múzeum ellen. Az első tárgyalást nov. 2-án tartják Ploiestiben. /Magyar Hírlap, nov. 1./
1994. november 1.
Iliescu elnök Marokkóba utazott, ahol okt. 31-én és nov. 1-jén részt vesz Casablancában a közép-keleti és afrikai térséggel foglalkozó értekezleten. Itt találkozik II. Hasszán marokkói uralkodóval, illetve a tanácskozáson részt vevő állam- illetve kormányfőkkel. /Szabadság (Kolozsvár), nov. 1./
1994. november 1.
A romániai Emberjogvédő Liga, a LADO vezetősége Csíkszeredába látogatott, ahol a szervezet elnöke, Nicolae Stefanescu-Draganesti nyilatkozott. A szakszervezeti jogok helyzete sem rendezett, mondta. Eddig minden sztrájkot törvénytelennek nyilvánítottak az ügyészségen. - Az igazságszolgáltatás javarésze korrupt.- A LADO több esetben bíróság elé tudta állítatni azokat a rendőröket és csendőröket, akik megvertek embereket a vizsgálat során.- A magyarok egyfajta irányított kirekesztése folyik az adminisztrációs és vezetési szinteken. Funar többször kijelentette, a magyarok menjenek Magyarországra, a határ szabad. Corneliu Vadim Tudor pedig azt mondta: ha ő lenne az államfő, minden magyart lelógatna a harangtoronyból. Iliescu elnök álláspontjából tükröződik, hogy ő a magyar kisebbség ellen van. /Új Magyarország, nov. 1./
1994. november 1.
Kétszáz jelentkező volt idén a Babes-Bolyai Egyetem Magyar Tanszékének ötven helyére, tájékoztatott Péntek János tanszékvezető. További tíz-tíz magyar diák jutott be az újságíró, a pedagógia-magyar és a protestáns teológia-magyar szakra. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 1./
1994. november 1.
Petre Litiu, a Liberális Párt`93 kolozsvári képviselője kijelentette, hogy az RMDSZ a Demokratikus Konvenció kerékkötője. /Bihari Napló (Nagyvárad), nov. 1./
1994. november 1.
Butrosz Gáli ENSZ-főtitkár okt. 27-én érkezett Bukarestbe, még aznap beszédet mondott a parlamentben, okt. 28-án Iliescu elnökkel, Melescanu külügyminiszterrel tárgyalt, okt. 29-én az egyetem díszdoktorává avatták, ezzel Gáli befejezte romániai látogatását. /Szabadság (Kolozsvár), nov. 1./
1994. november 1.
Bukarestben megalakult az első legionárius fészek. Nyíltan hirdetik a legionárius ideológiát és Horia Sima Keresztény Erkölcsi Szervezet néven kérték bejegyzésüket. /Szabadság (Kolozsvár), nov. 1./