Udvardy Frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990–2017
névmutató
a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z
intézmény
0 1 2 3 4 5 6 7 8 9 a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z
helyszín
a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z
Bin Laden, Oszama
133516 tétel
1993. október 23.
Az RMDSZ parlamenti küldöttei az elmúlt napokban több ügyben szólaltak fel. Magyari Lajos szenátor okt. 18-án a Kovászna megyei prefektus, Vlad A. Casuneanu 52/1993-as rendeletének törvénytelen voltára hívta fel figyelmet /a tanulói létszámtól függetlenül román iskolák létesítése/ és kérte, a méltányosság jegyében ezt terjesszék ki a magyar nyelvű oktatásra is, okt. 21-én András Imre képviselő az RMDSZ-frakció nevében visszautasította Florin Negoita kormánypárti képviselőnek a romániai cigányságot súlyos vádakkal illető, okt. 18-án elhangzott interpellációját. András Imre megütközését fejezte ki, hogy a kormánypárt nevében a kollektív bűnösség elvét hangoztatatta a képviselő. Dan Martian kormánypárti frakcióvezető magyarázkodott: a képviselő csak a saját nevében beszélt. /Parlamenti küldötteink munkája. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 23./
1993. október 23-24.
Az angliai magyarok és az oxfordi egyetemi körök meghívására Tőkés László püspök okt. 16-án, tíznapos látogatásra Londonba utazott. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 23-24./
1993. október 23-24.
Okt. 21-én Nagyváradon tárgyaltak a külgazdaságban illetékes magyar és román minisztériumi vezető tisztviselők. /Román-magyar gazdasági tárgyalások Nagyváradon. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 23-24./
1993. október 23-24.
A PER /Project on Ethnic Relations/ igazgatója, dr. Allen H. Kassof és társigazgatója, Livia B. Plaks nyilatkoztak a Magyar Nemzetnek a vihart kavart, a köztudatba Neptun-ügyként bekerült tárgyalásokról. Dr. Kassof elismerte, hogy a román vezetésen belül egyesekkel van kontaktusuk. Ismét hangoztatták, hogy a tárgyalások nem voltak titkosak, az első találkozón ott volt Domokos Géza, az RMDSZ elnöke, a másodikról a PER vezetői személyesen tájékoztatták Markó Bélát előzetesen és utólag is, aki ugyancsak hivatalos volt, de nem tudott Svájcba eljönni. Az volt a PER célja, hogy a románok és magyarok leüljenek egy asztalhoz, nemzetközi megfigyelők jelenlétében. Nem értenek egyet azzal, hogy a tárgyalásokon megjelent magyar képviselőket támadták, hiszen jól képviselték a magyar érdekeket a tárgyalásokon. A PER vezetői szerint egyedül a kis lépések politikája helyes. /Lambert Gábor: Csak a kis lépések taktikája vezethet eredményre ? vallják a neptuni közvetítők. = Magyar Nemzet, okt. 22./ Kassof, a PER igazgatója nyilatkozatában összefoglalta a PER tevékenységét és az elmúlt időszakban történt megbeszéléseket. Közölte, hogy a nem hivatalos értekezletekre 1992 januárjában Bukarestben, 1992 júniusában Neptunfürdőn, 1993 februárjában Svájcban, 1993 júliusában ismét Neptunfürdőn került sor. Az 1992-es találkozókon Domokos Géza RMDSZ-elnök is részt vett. Markó Bélát pedig mindvégig tájékoztatták a találkozókról. A találkozókról a The Washington Postban megjelent egy cikk, a neptunfürdői találkozóról a svájci sajtó is írt, ezzel érvelt a Kasof a nyilvánosság mellett. Kasof jelezte, hogy sajnálja a New York Timesban megjelent cikket. Az amerikai újságíró cikkével ellentétben a határok kérdése fel sem merült a megbeszéléseken. Kassof kijelentette, hogy folytatni akarják a tárgyalásokat. /Minden út az első lépéssel kezdődik. Allen H. Kasof, a Project on Ethnic Relations /PER/ igazgatójának nyilatkozata. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 23-24./
1993. október 23-24.
Az RMDSZ meghívására okt. 21-24-e között Erdélybe látogatott a szlovákiai Együttélés Politikai Mozgalom Duray Miklós elnök vezette küldöttsége. Nagyváradon, Kolozsváron és Szatmárnémetiben jártak, találkoztak az RMDSZ vezetőivel. /Szlovákiai magyar küldöttség Erdélyben. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 23-24./
1993. október 23-24.
Kolozsváron The History of International Relations in East-Central Europe /A nemzetközi kapcsolatok története Kelet- és Közép-Európában/ címmel nemzetközi kollokviumot tartottak. A konferenciát a Soros Alapítvány segítségével szervezték. Tudományosan elemezték a második világháború utáni nemzetközi viszonyokat. /Csomafáy Ferenc: Nemzetközi kollokvium Kolozsváron. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 23-24./
1993. október 23-24.
Lőrincz Károly emlékezett az egyik legnagyobb 1956-os szervezkedési ügyre. 1956 októberében egész Erdélyt átszövő szervezkedés kezdődött. 1957-ben kezdődtek a letartóztatások, tíz vádlottat kivégeztek 1957. nov. 4-én. A mártírok névsora: Szoboszlay Aladár pécskai plébános, Huszár József /Kolozsvár/, Ábrahám Árpád torjai plébános, Kónya István kézdivásárhelyi ügyvéd, Orbán Károly /Marosvásárhely/, Tamás Imre /Csíksomlyó/, Tamás Dezső /Csíksomlyó/, Fintinar Stefan /Arad/, Orbán István /Csíksomlyó/ és Lukács István pécskai kereskedő. Temesváron rendezték meg a 12 napig tartó kirakatpert. Lőrincz Károlyt is halálra ítélték, de másodfokon 25 évre változtatták az ítéletet, 1964-ben amnesztiával szabadult, mint tüdőbeteg. Lőrincz Károly elmondta, hogy nov. 4-én, a kivégzések évfordulóján Ábrahám Árpád emlékére kopjafát állítanak a torjai templom előtti téren. /Gál Éva Emese: 1956: 10 kivégzett Erdélyben. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 23-24./
1993. október 25.
Okt. 22-én avatták Románia első Antonescu-szobrát Slobozia kisvárosban, egy belügyi államtitkár és Corneliu Vadim Tudor, a Nagy-Románia Párt elnökének avató beszédével. A következő szobrot Marosvásárhelyen akarják felállítani. /Újabb Antonescu-szobor? = Vasárnapi Hírek, okt. 24, Antonescu-szobor Marosvásárhelyen is? = Népszabadság, okt. 25./
1993. október 25.
"Tőkés László püspök az oxfordi egyetem Wycliffe Hall nevű teológiai intézetének meghívására Angliába érkezett, okt. 17-én a londoni Református Központban beiktatta hivatalába Hermann János lelkipásztort, majd a romániai magyarság megsegítéséről tárgyalt a megjelentekkel. Másnap a politikai tudományokra szakosodott egyetem vendége volt, okt. 19-én a Keston Research kutatóközpontban folytatódott a látogatása, a lordkancellár is fogadta, akit a romániai egyházak helyzete érdekelt. Okt. 20-án Tőkés László előadást tartott a romániai kisebbségi helyzetről az alsó- és felsőházi képviselőknek, majd kérdéseikre válaszolt. /Tőkés László angliai látogatása. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 23-24., Erdélyi Napló (Nagyvárad), okt. 28./ Az 1956-os forradalom ürügyül szolgált arra, hogy a román hatóságok általános tisztogatást végezzenek a magyarság körében. - Az emigráns magyarság nemzeti, tudati erőforrásai a tagadásból származnak, tagadták azt a rendszert, amelyet elhagytak. Most azonban a természetes összefogás szükséges. Azonban még mindig sértettnek érzi magát a nyugati emigráció. Tőkés László beszámolót tartott az angol parlament alsó- és felsőháza előtt. Azt hangsúlyozta, hogy a kisebbségi kérdést nem lehet önmagában vizsgálni, hanem a demokratizálódási folyamat részeként. /Szelényi Zoltán: "Mi is megszenvedtük a forradalmat" = Magyar Nemzet, okt. 25./"
1993. október 25.
Okt. 25-én Markó Béla, az RMDSZ elnöke Bukarestben találkozott Petrusán Györggyel, a Magyarországi Románok Szövetségének elnökével és a két szervezet közötti együttműködésről tárgyaltak. /MTI/
1993. október 25.
A Duna medence biztonsági kérdéseiről és az új Európa megteremtésének problémaköréről tartottak nemzetközi szemináriumot Sinaián, együttműködve a Nyugat-európai Unió /WEU/ biztonsági kérdésekkel foglalkozó intézetével. Magyarországi kormányszakemberek is megjelentek a szemináriumon. A kisebbségi kérdést a kockázati tényezők közé sorolták. Megvitatták a Balladur-tervet, elsősorban azt az elképzelést, hogy a határok szavatolását egybe kell kötni a kisebbségi jogok biztosításával. /Magyar Hírlap, okt. 25./
1993. október 25.
Entz Géza címzetes államtitkár, a Határon Túli Magyarok Hivatalának elnöke okt. 24-én tért haza angliai látogatásáról. Balladur francia miniszterelnök kezdeményezésére született meg az Európai Stabilitási Egyezmény gondolata. A fő probléma a kisebbségi kérdés rendezetlensége. Magyarország elvárása, hogy a tárgyalási folyamatokba vonják be a kisebbségek képviselőit. /Jotischky László: A kisebbségeket ismerjék el tárgyalópartnernek. = Új Magyarország, okt. 25./ Az elmúlt napokban Entz Géza címzetes államtitkár, a Határon Túli Magyarok Hivatalának elnöke Nagy-Britanniában tárgyalt. Fogadta őt Douglas Hogg külügyi államminiszter, találkozott kisebbségi és emberi jogi csoportok vezetőivel. Entz Géza tárgyalásai a kisebbségek európai perspektívába helyezésére összpontosított. Nagy teret szenteltek a Balladur-terv néven ismert koncepciónak, amely azzal az igénnyel lép fel, hogy a különböző nemzetközi erőfeszítéseket közös csatornába egyesítse. /A kisebbség ne legyen feszültségforrás. Entz Géza londoni megbeszélései. = Népszabadság, okt. 25./
1993. október 25.
A Nemzetközi Transsylvania Alapítvány júniusban kuratóriumi ülésén Koblencz József könyvvizsgáló jelentéséből kiderült hogy sem a bevételekről, sem a kiadásokról nincs hiánytalan elszámolás, a számlákon nincs utalványozás és az alapítvány a beszámolási és adóbevallási követezettségének nem tett eleget. A Nemzetközi Transsylvania Alapítványt 1990-ben hozták létre, hogy segítsék a Romániába hazatérőket, és támogassák a nemzeti kisebbségek oktatását, kultúráját. Az alapítvány elnöke Sütő András, az alelnöke Tőkés László lett, elnökségi tagok Csoóri Sándor és Szőcs Géza, a főtitkár Ábrahám Dezső. Az idei kuratóriumi ülésen kiderült, hogy a kuratóriumi tagok semmit sem tudnak az alapítvány pénzügyeiről. Az ülésen Tőkés László püspök és Törőcsik Mari felháborodva értesültek arról, hogy az alapítvány székhelyéül használt helyiség bérleti díja havi 100 ezer forint és hogy ugyanezen helyiségben bélyegkészítő műhely működött, melynek hasznát Ábrahám Dezső főtitkár tette zsebre. A kuratórium ezért felfüggesztette főtitkári tisztségéből Ábrahám Dezsőt és Koblencz Józsefet megbízta teljeskörű pénzügyi kivizsgálásra. A kuratóriumi ülést követő napon Ábrahám Dezső feljegyzést készített az elnökségnek, érvénytelennek nevezve a kuratórium valamennyi határozatát és kifogásolta Koblencz József jelenlétét, aki szerinte súlyos vádakat terjesztett a kuratórium elé. A vizsgálatot Ábrahám Dezső magatartása meghiúsította. A Magyar Hírlap munkatársa Csoóri Sándor véleményét kérdezte, aki nem nyilatkozott. Tőkés Lászlótól sem érkezett válasz. Ábrahám Dezső viszont válaszolt. Ártatlannak mondta magát, ő nem ért a könyveléshez, azért nem könyveltek semmit. Azt állította, hogy saját zsebéből fizetett mindent. Ő fizette például Tőkés László amerikai repülőjegyét. Saját állítása szerint saját zsebéből mintegy hatmillió forinttal támogatta az alapítványt. /Rejtő Gábor. Transsylvania megvétele. = Magyar Hírlap, okt. 25./ Előzmény: okt. 20-i jegyzet. Tőkés Lászlótól válasza: okt. 31-i jegyzet.
1993. október 25-31
Szilágyi Zsolt a legfiatalabb RMDSZ-képviselő kifejtette: elvárta, hogy miután az SZKT ülésén egyértelmű határozat született a neptuniak politizálásáról, elvárta volna, hogy Tokay György ne vállalja el a frakcióvezetői és Borbély László a frakcióvezető-helyettesi tisztséget. Ezért írta alá ő is a tiltakozást. Szilágyi Zsolt nem ért egyet azzal sem, hogy nélkülözhetetlen emberekről van szó. /Román Győző: Kontroll a kontrában. = Orient Expressz (Bukarest), okt. 25-31
1993. október 25-31.
Az Orient Expressz közölte a Nastase-Frunda levélváltást. Adrian Nastase, a képviselőház elnöke Frunda Györgyhöz írt levelében leszögezte, hogy Strasbourgban az ET rendezte a sajtóértekezletét, ahol ő a parlament nevében beszélt, Frunda viszont titkos szóvivője egy olyan dokumentumnak, amelyet Románia valamennyi testülete elmarasztalt. Frunda György szenátor helyesbítette Nastase állításait: a sajtóértekezletet a román fél szervezte. Nastase az RMDSZ memorandumára célzott, amelyet Markó Béla RMDSZ-elnök adott át az ET főtitkárának, a memorandum szövegét közölte a Romániai Magyar Szó, titokról nincs szó. /Parlamenti levelezés. = Orient Expressz (Bukarest), okt. 25-31./
1993. október 25-31.
Borbély Imre RMDSZ-képviselő hangsúlyozta, hogy a neptuni hiba a központi kategóriája a politikai engedmény. Innen jutott el oda, hogy élesen kettéválasztotta a kisebbségi, illetve az autonomista politizálást. Radikális lépés volt az 1992 októberi Kolozsvári Nyilatkozat, ezt mindenki megszavazta, tehát nem volt sem mérsékelt, sem radikális. Ezzel véget vetett a korábbi szembeállásnak. Tehát nem mérsékeltek és radikálisok között kell keresni az alapvető különbséget. A kisebbségi politikus elfogadja a politikai kisebbségi állapotot. Az autonomista politikus nem fogadja el a politikai kisebbségi létet. Borbély Imre meghatározta az autonomista politika lényegét: teljesen vagy részben megszüntetni a politikai kisebbségi állapotot. Teljesen megszüntetni: a kiválást jelenti, részben pedig a politikai önrendelkezést, amelynek legmagasabb szintje a társnemzeti státus. Az autonomista politizálás kizáró feltétele az engedmények megkötése a hatalommal. Az engedmény ugyanis visszavonható. - Nagy mulasztás, hogy nem hoztak létre egy magyar bankot. Ugyancsak mulasztás, hogy nem történt meg a magyar privát felsőoktatás kiépítése. A jövőben határozott állásfoglalásokra lesz szükség, ennek kezdete az RMDSZ memoranduma, mely valódi autonomista helyzetteremtő politikai lépésnek minősíthető. /Román Győző: Borbély Imre képviselő Nem akar másodrendű állampolgár lenni. = Orient Expressz (Bukarest), okt. 25-31./
1993. október 26.
A névelemzés botránya folytatódik: a tanügyminisztériumi Lenghel asszony Málnásfürdőn is járt, ahol a magyar óvodában sorra megállapította a gyermekekről, hogy románok, hiszen Árdeleán, Kovács és Mani a családi nevük. Amikor az óvónők érveltek, hogy a gyermekek minkét szülője magyar, Lenghel rávágta: Mi közöm hozzá? /B. Kovács András: A névelemzés botránya folytatódik. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 26./
1993. október 26.
"Osváth Erika felvetette: az RMDSZ-re szavazó romániai magyarság elfogadta ezt a szervezetet legitim érdekképviseltnek. Ebből következik, hogy valaki csak akkor a magyar kisebbség képviselője, ha az RMDSZ által erre felhatalmazást kapott. A Neptun-ügyben Markó Béla is kijelentette: "Az RMDSZ-politikusok szintén magánszemélyként voltak jelen, az RMDSZ vezetőségétől megbízatásuk nem volt." /Romániai Magyar Szó, aug. 4./ Osváth Erika levonta a következtetést, magánszemélyként nem lehettek a magyar kisebbség képviselői. Ennek ellenére Tokay György és Borbély László megmaradtak tisztségeikben. /Osváth Erika: "És ha igen, miért nem?" = Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 26./"
1993. október 26.
A háborús veteránokkal foglalkozó törvénytervezet szerint háborús veteránok mindazok az észak-erdélyiek, akik katonai szolgálatra bevonultak a magyar hadseregbe. Spiroiu védelmi miniszter is támogatta ezt az álláspontot. A bizottsági ülésen a kolozsvári liberális képviselő, Petru Litiu viszont hevesen ellenezte, követelte, hogy töröljék ezt a részt. Végül módosító javaslat született: a volt magyar hadsereg katonái akkor minősíthető veteránoknak, ha nem harcoltak a román állam ellen. Ilyen szövegezéssel kerül a törvénytervezet a képviselőház elé. Ez visszalépés az 1946. évi 772-es törvényhez képest. /Kerekes Károly parlamenti képviselő: Veteránok, hadiözvegyek. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 26./
1993. október 26.
Kolozsváron a 16. számú iskola keretén belül kezdte el működését négy osztállyal az egyházi középiskola, a Református Kollégium. Az egyik iskola kollégiumában pedig kaptak két emeletet, ott szállást tudnak nyújtani a gimnazistáknak. /Kisgyörgy Réka: Esélyek és lehetőségek. Beszélgetés Székely Árpáddal, a kolozsvári Református Kollégium igazgatójával. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 26./
1993. október 26.
A Budapestre látogató Nagy Győző, Marosvásárhely polgármestere a Népszabadságnak telefonon nyilatkozott okt. 25-én: távollétét kihasználva kezdték meg Marosvásárhelyen az Antonescu-szobor alapozását, mert a városi tanács magyar többségű, nem számíthatnak rá, hogy megszavazzák a háborús bűnös szobrának felállítását, viszont ki akarják használni azt a rendelkezést, hogy a törvénytelenül épített létesítmények sem bonthatók le bírósági döntés nélkül. /A polgármester távollétében építkeznek Marosvásárhelyen. = Népszabadság, okt. 26./
1993. október 26.
A Moldovai Köztársaságban váratlanul leváltották Nicolae Tau külügyminisztert és kinevezték washingtoni nagykövetnek. Tau előzőleg New Yorkban kemény szavakkal ítélte el Oroszországot, amely idegen csapatokat állomásoztat egy szuverén állam területén, valószínűleg ezért menesztette Snegur elnök. /Siklósi Nándor: Hová száműzik a külügyminisztereket? = Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 26./
1993. október 27.
A Romák Egyesülete okt. 22-én népgyűlést tartott Marosvásárhelyen, tiltakozva a cigányellenes pogromok miatt. /Bögöti Attila: Hadrév tüntető szelleme. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 27./
1993. október 27.
Okt. 23-án az RMDSZ Maros megyei elnöksége, városi és megyei tanácsosai nyilatkozatban tiltakoztak az ellen, hogy Marosvásárhelyen a városközpontban - minden előzetes engedélyezés nélkül - megkezdték Antonescu szobrának alapozási munkálatait. A tiltakozásban az RMDSZ-vezetők emlékeztettek arra, hogy Antonescut halálra ítélték, mert felelős sokezer romániai zsidó meggyilkolásáért. Az RMDSZ parlamenti képviselői már jelezték a kormány főtitkárának szoborállítás tervét. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 27./
1993. október 27.
Radoje Kontics jugoszláv miniszterelnök okt. 25-én Bukarestbe érkezett, az embargóról, a kétoldalú kapcsolatokról és a Jugoszláviának nyújtandó humanitárius segélyről tárgyalt Vacaroiu miniszterelnökkel és Iliescu elnökkel. Politikai megfigyelők szerint Belgrád balkáni közös piacot szeretne létrehozni és ehhez keresett Romániában hídfőt. /Magyar Hírlap, okt. 27./
1993. október 27.
Az ellenzéknek a kormány ellen benyújtott bizalmatlansági indítványa sikertelen volt. A szenátusban egyenesen a megvitatása ellen szavazott a többség, a képviselőházban pedig 128-an voksoltak a bizalmatlansági indítvány mellett, 155-en ellene. /Indítvány és paródiája. = Bihari Napló (Nagyvárad), okt. 27./
1993. október 27.
Bukarestben járt Stephen Oxman, az amerikai kormány európai és kanadai ügyekért felelős miniszterhelyettese, találkozott Vacaroiu miniszterelnökkel, Iliescu államelnökkel, Melescanu külügyminiszterrel és az ellenzék képviselőivel. A román média szerint Oxford látogatásának egyik célja Románia és a NATO közti viszony megtárgyalása volt. A partnerviszony kialakításában nem lesz diszkrimináció, mondta Oxman. /Leszavazták az ellenzéket. Nyugati bátorítás. = Pesti Hírlap, okt. 27./
1993. október 27.
A szlovákiai Együttélés küldöttsége okt. 21-24-e között az RMDSZ meghívására Romániába látogatott. A küldöttség találkozott Markó Béla elnökkel, Takács Csaba ügyvezető elnökkel, az RMDSZ kolozsvári parlamenti képviselőivel, valamint az RMDSZ Bihar, Maros és Szatmár megyei vezetőségével. Az RMDSZ és az Együttélés közös nyilatkozatot adott ki. A közös nyilatkozat szerint az RMDSZ és az Együttélés célkitűzéseik alapján érdekazonos szervezetek. Az európai biztonság elsődleges feltétele a társadalmi béke és a jogállamiság megteremtése. Ennek megkerülhetetlen része a kisebbségben élő őshonos nemzeti közösségek közösségi státusának megteremtése, önkormányzati autonóm jogainak elismerése, a többségiek és kisebbségiek közötti egyenrangú partneri viszony kialakítása. Az európai politikában a kisebbségben élő nemzeti közösségek kérdését a nemzetközi biztonság alapvető elemének tekintik. Ezt mutatja a francia miniszterelnök által javasolt Európai Stabilitási Egyezmény-tervezet /Balladur-terv/ is. A két szervezet közös nyilatkozatában javasolta, hogy a kisebbségi nemzeti közösségek képviselői kezdjenek tárgyalásokat az adott kormányokkal. Ez képezze ezen országoknak az Európai Közösségbe való integrálásának feltételét. A közös nyilatkozatban kifejezték aggodalmukat amiatt, hogy Románia és Szlovákia közötti kapcsolatokban megjelenik a kisantant szelleme. Ugyancsak nyugtalanító, hogy a két kormány egyeztetni kívánja a magyar kisebbséggel szembeni politikáját. /A Romániai Magyar Demokrata Szövetség és a szlovákiai Együttélés Politikai Mozgalom közös nyilatkozata. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 27./
1993. október 27.
Tőkés László Londonban elmondott beszédében visszatekintett az 1989-es fordulat utáni időkre. A létrejött kisebbségi szervezetek nevében szerepelt a demokratikus jelző, mert a kisebbségek fennmaradásuk egyetlen alternatíváját a demokráciában látják. Az 1990-es választások az RMDSZ Románia második legnagyobb pártjaként végzett. Az RMDSZ egyik alapító tagja az ellenzéki pártokat összefogó Demokratikus Konvenciónak. AZ ET Romániát felvette tagjai sorába, azonban kilenc kiegészítő követelményt is belefoglalt a felvételi határozatba. A követelmények teljesítését illetően kételyek merülnek fel. Ennek egyik friss példája az, hogy az okt. 6-i szenátusi ülésen az egyik magyar szenátor indítványozta, emlékezzenek meg az 1848-49-es szabadságharc tizenhárom kivégzett tábornokáról. A javaslatot tucatnyi szélsőséges román szenátor magyarellenes kirohanása követte. /Tőkés László: Demokrácia és kisebbségek Romániában. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 27./
1993. október 27.
Az RMDSZ Maros megyei elnöksége, Marosvásárhelyen és a megyében működő tanácsosai közös tiltakozó állásfoglalást tettel közzé Antonescu szobrának Marosvásárhelyen történő fölállítása ellen. Antonescu háborús bűnös, aki sokezer zsidó meggyilkolásáért felelős. /Tiltakozás. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 27./