Lassan hagyománnyá válik, hogy a Fidesz és a romániai Magyar Ifjúsági Szervezetek Szövetsége közös nyári szabadegyetemet rendez Bálványosfürdőn. A szervezeésbe idén is bekapcsolódik egy román szervezet, a Polgári Szövetség Pártja. A negyedik alkalommal megrendezett tábor fő célja az aktuális politikai kérdések megvitatása. A meghívott előadók között van Emil Constantinescu, Nicolae Manolescu és Corneliu Coposu, a román ellenzék vezetői, Orbán Viktor, Fidesz elnöke, az RMDSZ képviseletében Markó Béla és Tőkés László. Neves magyar, román, német, szlovén, horvát és lengyel közéleti személyiségek és szakemberek lesznek jelen. /Szabadelvű tábor Bálványosfürdőn. = Magyar Nemzet, júl. 20./

Tempfli József nagyváradi katolikus püspök elmondta, hogy sikerült visszakapniuk a Vártemplomot, az erdélyi magyarság közös szentélyét és perrel visszaigényelte a Kanonoksort. A Kanonoksor ad otthont a Bihari Napló szerkesztőségének és a Szent László Gimnáziumnak. Az ökumenizmus szelleme él: Tempfli püspök írt előszót a református Tőkés László püspök Ideje van a szólásnak című könyvéhez, Várad-Hegyalján a reformátusokkal közös templomot építettek, a Kanonoksor kertjében pedig új ökumenikus középiskolát kezdenek építeni. Erdélyben a történelmi magyar egyházak együttműködnek az RMDSZ-szel. /Kászoni Balázs: A szikla pedig Krisztus. Nagyváradi beszélgetés Tempfli József római katolikus püspökkel. = Világszövetség (Budapest), júl. 20./

A budapesti Világszövetség újraközölte Tőkés László Egy kifejezés - és ami mögötte van című, a Romániában több évtizede zajló etnikai tisztogatást bemutató írását, de most a tanulmányhoz csatolt táblázatokat is közölték: A magyarság számának és arányának alakulása Romániában, az erdélyi megyékben, a nagyobb erdélyi városokban, magyar nemzetiségűek aránya a vállalatvezetők között stb. /Szabadság (Kolozsvár), máj. 26., Világszövetség, júl. 20./

Negyedik alkalommal kerül sor népismereti táborozásra. A Kászonok, Homoródmente és a Gyimesek után idén Gyergyóorotva ad otthont júl. 20-28-a között az eddig kilencven jelentkezőnek, akik között budapesti gimnazisták és dunaújvárosi egyetemisták is vannak. Néprajzi előadásokat hallgatnak a megjelentek, népdalokat és néptáncot, fafaragást tanulnak, gyűjtőmunka is lesz. /Kristó Tibor: Ma nyílik a népismereti tábor. = Hargita Népe (Csíkszereda), júl. 20./

Az Erdélyi Napló folytatásokban közölte Tőkés László Egy kifejezés - és ami mögötte van című, az etnikai tisztogatást statisztikai adatokkal, táblázatokkal bemutató írását. /Erdélyi Napló (Nagyvárad), júl. 29., aug. 5. - előzőleg közölte: Világszövetség, júl. 20./

Júl. 17-én zárt ajtók mögött tanácskozott a Szocialista Munkapárt igazgatótanácsa. Ceausescu udvari költőjét, Paunescut alelnöknek választották. A párt távolodni akar a Vacaroiu-kormánytól, menekül a süllyedő hajóról. A párt elnöke, Ilie Verdet, Ceausescu volt miniszterelnöke is az előrehozott választásokat sürgette. /Gyarmath János: A Munkapárt menekül a süllyedő hajóról. = Magyar Nemzet, júl. 21./

A Fidesz részéről Németh Zsolt, a romániai Magyar Ifjúsági Szervezetek Szövetsége részéről Toró Tibor nyitotta meg jún. 20-án a IV: Bálványosi Nyári Ifjúsági Tábort és Szabadegyetemet Bálványosfürdőn, a Kovászna megyei fürdőhelyen. Többszáz fiatal gyűlt össze. Horia Rusu, a Liberális Párt 93 ügyvezető elnöke és Octavian Buracu, a kolozsvári Interetnikai Párbeszéd csoport elnöke tartott bevezető előadást. Buracu rámutatott, a Funar-jelenség a nacionalista szólamok és az ellenzék gyengeségének az eredménye. /Nyári szabadegyetem Kovásznán. = Pesti Hírlap, júl. 21./

Funar polgármester sajtóértekezletén kijelentette, nem engedi meg a románok kiszorítását a Kolozsvár főteréről, nem kerülhetnek magyar kézbe a főtéri épületek. Beperel minden olyan egyházat, amelyik visszaköveteli vagyonát. Leállítja azt is, hogy az unitáriusok birtokba vegyék a Sora élelmiszerboltot. /(németh): Magyartalanítás. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 21./

Vezér Erzsébet ismertette Tőkés László püspök Ideje van a szólásnak /Királyhágómelléki Református Egyházkerület, Nagyvárad/ című, a püspök 1990 és 1992 között közötti beszédeit, üzeneteit, közérdekű leveleit tartalmazza. Tőkés László könyvét mindenkinek el kell olvasnia, aki együttérez a romániai magyarsággal és ismerni karaja életük nehézségeit, harcaikat ? ajánlotta Vezér Erzsébet. /Segélykiáltás a világhoz. = Népszabadság, júl. 21./

Júl. 21-én egynapos látogatásra Bukarestbe érkezett Oscar Luigi Scalfaro olasz elnök. A román lapok kiemelték, hogy először kereste fel olasz államfő az országot. A külföldi tőkebefektetés szempontjából Olaszország az első helyen áll /86 millió dollár/. Ugyanezen a napon távozott az Európa Parlament küldöttsége, az RMDSZ részéről Borbély László tárgyalt velük. /Magyar Nemzet, júl. 22./

Misu Negritoiu reformügyi államtitkár hazatért budapesti látogatásáról. Elmondta, hogy Budapesten megkezdte azt a tárgyalássorozatot, amelyez Románia kezdeményezett a hasonló státusú, vagyis az Európai Közösség majdani teljes jogú tagállamaival. Szabó tamás priatizációért felelős miniszter a privatizáció terén közös bizottság felállítására tett javaslatot Negritoiunak. /Magyar ajánlat Bukarestnek. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 22./

Brüsszelben parafálták Románia és az Európai Közösség közötti ideiglenes egyezmény járulékos jegyzőkönyvét. A jegyzőkönyvnek megfelelően javul a Romániából származó ipari és mezőgazdasági termékek importrendszere az Európai Közösség piacain. /Parafálás Brüsszelben. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 22./

Az Európa Parlament küldöttsége háromnapos látogatásra /júl. 19-21./ érkezett Bukarestbe. Zsúfolt programjuk volt, tájékoztatott Borbély László, aki RMDSZ-t képviselte a megbeszéléseken. Nem jutott idő a részletes tárgyalásra, de az RMDSZ helyzetfelmérő dokumentumát átadta, ugyanígy azon kérdések listáját is, amelyek az ET-tagság elnyeréséig megoldhatók. A küldöttség tagjai fogékonyak voltak a kisebbségi kérdés iránt, vezetőjük, Alexander Langer a dél-tiroliakat képviseli az Európa Parlamentben. /Gyarmath János: Versenyfutás az idővel. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 22./ Alexander Langer 21-én találkozott Nicolae Vacaroiu miniszterelnökkel is, aki a piacgazdaságra való áttérésről, a privatizációról beszélt és arról, hogy Románia nehezen jut külföldi pénzforráshoz. /Vacaroiu kormányfő az Európa Parlament küldöttségével találkozott. = Népújság (Marosvásárhely), júl. 22./

Kolozsváron tanácskoztak a magyar nyelvű oktatásról a magyar egyetemi oktatók és az RMDSZ-küldöttek a főiskolai és egyetemi oktatók fórumán. Három vitaindító hangzott el /Balázs Sándor: A Bolyai Társaság elképzelése a magyar nyelvű egyetemről, Magyari Nándor László: Tájékoztató a Civitas Alapítvány távoktatási programjáról, Beder Tibor: A székelyföldi főiskola tervezetének bemutatása/. A megjelentek megállapították, hogy a központi célkitűzés az önálló, teljes struktúrájú Bolyai Egyetem létrehozása, amely kihelyezett karokkal működhet. E cél érdekében kérni kell a nemzetközi szervezetek és az anyaország támogatását. Az önálló egyetem mellett létre kell hozni az önálló magyar nyelvű főiskolai hálózatot is Székelyföldön és a Partiumban. Cs. Gyimasi Éva a magyar nyelvű oktatás minőségének emeléséről tartott előadást. A tanácskozáson elfogadták a magyar diákok számbavételének javaslatát. Az RMDSZ az oktatáspolitikai elképzelés képviselője, míg a szakmai jellegű problémák megoldását a pedagógusszervezetek vállalják. Rendszeresíteni kell a kölcsönös konzultációt. Szükség van egy szűkebb szakmai tanács megalakítására. Beder Tibor főtanfelügyelő elmondta, hogy Székelyföldre éves átlagban 20 új végzős tanár érkezik és 10 megy nyugdíjba. Jelenleg 860 tanárt érettségizett helyettesít és a tanári kar kiöregedett. Szükség van tehát főiskolai hálózat kiépítésére. A külföldi képzést nem tartja célravezetőnek. /Hargita Népe (Csíkszereda), júl. 22./ Markó Béla RMDSZ-elnök megállapította, hogy a különböző oktatási szervezetek, a felsőoktatás tanárai és az RMDSZ politikai vezetősége között még mindig nincs állandó jellegű konzultáció. Van már eredmény, a nagyváradi Sulyok István Főiskola. Egyházi kezdeményezés van Marosvásárhelyen. /Csomafáy Ferenc: A tudományban nincs többség. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 22./

"Dr. Octavian Buracu ismét hangsúlyozta, hogy országa nem jogállam, ahol Calin Nemes tiltakozásul öngyilkos lett, mert nem tárják fel, mi történt 1989 decemberében, az akkori gyilkosokat, akik agyonlőttek több mint ezer román, magyar és német fiatalt. Ehelyett "néhány ártatlan magyar fiatalembert igazságtalanul meghurcoltak, hosszú évekre börtönbe vetettek". A kolozsvári Mesagerul Transilvan "szennyes" lap néhány nappal a temetés után szidalmazza a román forradalom kolozsvári hősét, Calin Nemest, azt állítva, hogy ő a vétkes abban, hogy 1989 decemberében Kolozsváron vér folyt. Ez a lap, amely fölvállalta a Vatra Romaneasca képviseletét, most "újra gyűlölettől átitatott támadást intéz a magyar etnikum és azok ellen, akik megpróbálják védelmükbe venni a kisebbségek jogait. Azokat a jogokat, amelyeket a Románia által aláírt nemzetközi egyezmények szentesítenek!" / Dr. Octavian Buracu: J?acusse! = Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 22./"

A Project on Ethnic Relations /PER/ irodát nyitott Marosvásárhelyen. A júl. 21-i megnyitón megjelent az alapítvány ügyvezető igazgatója, Allen Kassoff, Livia B. Plaks társigazgató, Larry Watts, a bukaresti iroda ügyvezető igazgatója, Burkhardt Árpád alispán, Frunda György szenátor és Borbély László képviselő. Livia B. Plaks elmondta, hogy a PER, az etnikai kapcsolatokkal foglalkozó hivatal székhelye az USÁ-ban van, és a közép-kelet-európai új demokráciákkal foglalkozik. Főleg az etnikai problémák érdeklik a PER-t és úgy látják, Románia meg tudja oldani a problémát. Plaks szerint vannak felvilágosult emberek Romániában, akik képesek megoldani az etnikumok közötti problémákat. A múlt héten Neptunon tartottak egy megbeszélést, melyen jelen volt Viorel Hrebenciuc kormányfőtitkár, Traian Chlebeu elnöki szóvivő, a New York Times újságírója. A nyugatiak csak megfigyelőként vettek részt, a románság és a kisebbség képviselői vitatkoztak és döntéseket hoztak. A többnyelvű feliratok problémája váltotta ki a leghevesebb vitát. /(mózes): PER iroda Marosvásárhelyen. = Népújság (Marosvásárhely), júl. 22./ Jellemző, hogy nem hangzik el, kik vettek részt a kisebbségek részéről.

Egész oldalas összeállítást közölt román lapokból az Erdélyi Napló a román tengeri flotta eladásáról, hangsúlyozva, hogy korrupciós ügyletről van szó, amelyben a felső vezetés is benne van. /Erdélyi Napló (Nagyvárad), Média melléklet, júl. 22./

Kolozsváron a kétes eredetű önsegélyező szervezet, a Caritas /az egyházak tiltakoznak névhasználata miatt/ hatalmas tömegeket vonz: a befizetett összeg nyolcszorosát fizeti vissza három hónap után. Az emberek tódulnak, egyre többen jönnek, befizetnek különböző összegeket. Nem tudják, kik állnak mögötte, honnan van a pénz. Funart népszerűsíti ez a vállalkozás, uszító lapja, a Mesagerul Transilvan közli a következő alkalommal esedékes kifizetések listáját. Az ország minden részéből érkeznek emberek, hogy befizessék a pénzt. A Caritas jövedelméből befizettek nagy összegeket a polgármesteri hivatalnak és az ortodox egyháznak. /Miklós László: A Caritas-jelenség. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 22./

"A Román Televízió jún. 28-i magyar adásában megszólaltatták az oroszhegyi magyar elítélteket, akik tudják, hogy igazságtalanul ítélték el őket. Az 1990. jan. 4-én kiadott közkegyelmi rendeletet esetükben nem alkalmazták. Az elhangzottak olvashatók alapban. Elmondták, hogy letartóztatásuk után megverték őket. A tizenöt évre ítélt Nagy István elmondta, nem is volt jelen a történteknél, azért ítélték el, mert nem mondta meg a kihallgatóknak, kik voltak akkor jelen a milicista meggyilkolásánál. Ambrus Pál hiába mondta, hogy nem ő tette, őt is tizenöt évre ítélték. Zetelakán és Oroszhegyen még mindig félnek az emberek. /"Cellán éljük a büntetést" = Erdélyi Napló (Nagyvárad), Média mell., júl. 22./"

"Romániában idegennek tekintenek minden kisebbséget. A nemzeti kizárólagosságnak hagyományai vannak. Eminescu a legnagyobb román költő írta: "A magyar Európa legzüllöttebb népe. Mijük van? A Nyelvük? Szégyenkezhetnek miatta. A hangok a követek is elborzasztják. A magyar nyelvet én is megtanulhattam volna, hogy megsimogassam a tigrist, de én inkább megölöm azt." I. Bratiuanu miniszterelnök: "Románia a nemzetiségi kérdést a kisebbségek teljes beolvasztásával fogja megoldani." /Czire Dénes: Állandósult idegengyűlölet. = Magyar Fórum, júl. 22./"

Az RMDSZ Ügyvezető Elnöksége júl. 19-én Csíkszeredán tartotta meg soros ülését. Határozatot fogadtak el az RMDSZ új kolozsvári székházának létrehozása ügyében. Találkoztak a székelyföldi területi szervezetek képviselőivel, foglakoztak a csíkszeredai polgármesteri választásra való felkészüléssel. Az Ügyvezető Elnökség többes jelölést ajánlott, a jelölteknek RMDSZ Fórum keretében kellene bemutatkozniuk. /Állásfoglalás. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 23./

Az új tanévben a Babes-Bolyai Egyetemen 300 hely lesz magyar nyelvű oktatásra, kimondottan pedagógiai szakokra korlátozódik. A megoszlása: matematika 50, informatika 20, kémia-fizika 30, fizika 35, matematika-fizika 20, biológia 20, biológia-kémia 10, földrajz 20, történelem 20, filozófia 20, lélektan 15, defektológia 15, szociológia 15, pedagógia-magyar 10. Ezekre a helyekre /kivéve a románul tanított történelmet/ magyarul lehet felvételizni és a tanítás nyelve is magyar lesz. /300 magyar hely! = Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 23./

A kisebbségi autonómiák lehetőségeiről és az együttműködés intézményesítéséről kezdenek tárgyalásokat Kolozsváron az RMDSZ és a Vajdasági Magyarok Demokratikus Közössége /VMDK/ vezetői. A VMDK küldöttsége jún. 23-án érkezik Kolozsvárra Ágoston András elnök vezetésével. Markó Bélával megvitatják majd a kisebbségi autonómiatörekvések esélyeit is. /RMDSZ-VMDK csúcs az autonómiáról. = Népszabadság, júl. 23./

A romániai unitárius egyház Kovács Lajos püspök aláírásával felhívással fordult az Egyesült Államok Kongresszusának unitárius tagjaihoz: a legnagyobb kedvezmény megszavazásakor vegyék figyelembe, hogy az országban nem alkalmazzák a kisebbségi egyházra a törvényt, nem kapják vissza a kommunista rendszerben elvett egyházi tulajdont. /Felhívás. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 23./

Az Osservatore Romano közölte Jakubinyi György gyulafehérvári segédpüspök, a romániai püspökkari konferencia titkára ismertetését az egyházak helyzetéről. A görög katolikus egyháznak 1948-ban 1,7 millió híve és 1800 temploma volt. Ezután a kommunista állam erőszakkal felszámolta a román görög katolikus egyházat. Az 1992-es népszámlálás szerint 250 ezren vallották magukat görög katolikusnak. Ismerve a népszámlálási adatok manipulációját, valódi számuk ennek duplája lehet. Elvett templomaikból mindössze harmincat kaptak vissza. Az ortodoxok hevesen támadják a görög katolikusokat, a nemzet árulóinak nevezik őket. A római katolikusok 1,3 millióan vannak, ebből több mint egymillió magyar. A romániai magyarok fele katolikus, fele pedig református. A moldvai 200 ezer római katolikus majdnem kizárólag csángó, kisebb részük beszél magyarul. /L?Osservatore Romano cikkét átvette: Heti Magyarország, júl. 23./

Az Evenimentul Zilei szerint a Román Nemzeti Bank tartaléka mindössze 50 millió dollár, az esedékes törlesztés pedig 340 millió dollár. Amennyiben nem sikerül a Nemzetközi Valutaalappal megállapodni a készenléti hitelről, akkor Románia fizetésképtelenné válik. - A dollár napi árfolyama május elejétől 600-ról 780 lejre nőtt. /Románia, Fizetésképtelenség? = Új Magyarország, júl. 23./

Király Károly a határkérdésről mondta el véleményét. Erdély a türelem földje volt mindig, az is kell, hogy maradjon. Amennyiben Magyarország aláírná a követelt határzáradékot, akkor a magyar kisebbség kiszolgáltatottsága teljes volna. Király Károly a megoldást az autonómiában látja. /Mag Péter: Beszélgetés Király Károllyal a romániai magyarság jövőjéről. = Népszabadság, júl. 23./

Vacaroiu miniszterelnök figyelmeztette a megyei prefektusokat, mint annak idején az megyei pártvezetőket, az első titkárokat, hogy augusztus elsejéig be kell fejezni az aratást, szervezzék meg váltásban a munkát. A rendőrséget felszólította az éberség fokozására a búza biztonságát illetően. /A kormány félti a búzatermést. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 23./

A Frankfurter Allgemeine Zeitung négy részes cikksorozatban számolt be az erdélyi kisebbségi sorsról, elkísérve a FUEV küldöttségét. Először a csángókról olvashattunk Egy elfeledett népcsoport: a csángók alcímmel. Az RMDSZ és a csángók képviselői a moldvai katolikus papságot a csángók elnemzetlenítésének támogatásával vádolják. - A kétmilliós erdélyi magyarság azonosságtudatának megőrzésében segítettek a magyar történelmi egyházak, ugyancsak segített az ökumenizmus. - A kisebbség harcol az anyanyelvi oktatásért. - Különösen szembetűnő a biztonsági erők jelenléte a magyarlakta területeken. /Frankfurter Allgemeine Zeitung, jún. 7.,8.,12.,19., átvette: Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 20.,21.,22.,23./

Petre Ninosu igazságügyi miniszter menesztette a bukaresti törvényszék elnökét, Turianut. Ismeretes, hogy Turianu az 1992-es választás idején érvénytelenítette Iliescu szenátori jelölését. Ugyancsak az igazságügyminiszter kinevezte Burea ezredest, Petre Mihai Bacanunak, a Romania Libera főszerkesztőjének egykori szekuritátés vallatóját a Belügyminisztérium Konzuli Hivatala elnökének. /Bíró Béla: A helyet változatlan. = Brassói Lapok, júl. 23-29./