Udvardy Frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990–2017
névmutató
a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z
intézmény
0 1 2 3 4 5 6 7 8 9 a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z
helyszín
a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z
Bin Laden, Oszama
133516 tétel
1993. május 19.
Máj. 19-én Nagyváradon megalakították az Erdélyi Kárpát Egyesület /EKE/ mellett működő Partiumi és Bánsági Emlékhely Bizottságot. /Dukrét Géza emlékezett az előző évi megalakulásra: Bihari Napló (Nagyvárad), 1994. okt. 21./
1993. május 19.
Dicsőszentmártonban az 1936-ban közadakozásból épült Magyar Házat 1989 után visszakapta a magyar közösség. Élénk kultúrélet folyik a házban. A múlt héten találkozót tartottak a fehéregyházi Petőfi Sándor Művelődési Egyesület vezetőivel. A Petőfi-kultusz ápolásáról Gábos Dezső egyesületi elnök beszélt. Itt ülésezett az RMDSZ helyi választmánya is. Máj. 14-én tartották a Kis-Küküllő menti általános iskolások szavalóversenyét, melyet idén harmadszor rendeztek meg, az első 1991-ben volt. A legközelebbi esemény pedig a kórustalálkozó lesz, máj. 21-én. /Szlovácsek Ida: Egy hét a Magyar Házban. = Népújság (Marosvásárhely), máj. 19./
1993. május 19.
A magyar történelmi egyházak közös dokumentumban összefoglalták álláspontjukat a vallásügyi törvénytervezettel kapcsolatban. A Vallásügyi Államtitkárság két minisztérium véleményezését kérte, azokat összefoglalta és megküldte az egyházaknak. Ebből kitűnik, hogy a legfontosabb ügyeket szeretnék kivenni a tervezetből. A felezeti oktatást azzal utasították el, hogy a tanügyi törvény nem irányoz elő felezeti oktatást. A vagyonvisszaadást pedig külön törvénybe kívánják rendezni. Az egyházak összefoglaltál álláspontjukat ezekről az észrevételekről. Az egyházi oktatást a kommunista diktatúra szüntette meg, ez az önkényes felszámolás nem képezhet jogalapot arra, hogy az egyházak ne folytassák oktatási tevékenységüket. Az egyházi épületeket, könyvtárakat, levéltárgyakat, kegytárgyakat vissza kell adni jogos tulajdonosaiknak. A Vallásügyi Államtitkárság ápr. 27-én tartott megbeszélésén mindegyik egyház képviseltette magát. Az állam képviselői megpróbálták elhárítani a legfontosabb követeléseket, de határozott ellenállásba ütköztek. /Mikó Lőrinc: Elhárított követelések. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 19. /
1993. május 19.
Cseresznyés Pál fellebbezési tárgyalását máj. 17-éről jún. 7-re halasztották, az egyik bíró betegsége miatt. Cseresznyés Pál ápr. 30-i tárgyalásán jelen volt Sinkó István képviselő, aki most beszámolt a perről. Feltűnt, hogy rendőrök odamentek egyes újságírókhoz és nem engedték, hogy magnetofonra vegyék az elhangzottakat, a kormánypárti tudósító szabadon dolgozhatott. A BBC munkatársát sem állíthatta le a rendőr. Frunda György védőbeszédében kifejtette, miként lett egy hasbarúgásból gyilkossági kísérlet. Vajon Cseresznyés Pál felel a másik négy támadóért, kérdezte. Frunda György hangsúlyozta, ez politikai per. Pszichológiai nyomás volt, hogy nagyon sokszor bejátszották a tévében Cofariu megverését, ezzel is nyomást gyakorolnak a bíróra, hogy súlyos büntetést kapjon Cseresznyés Pál. /Nits Árpád: Egy politikai per anatómiája. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 19./ Előzmény: ápr. 30-i jegyzet.
1993. május 20.
A szlovén, a horvát és a bosnyák vezetőkkel folytatott tárgyalásokról és látogatásának céljáról szólva Iliescu elnök leszögezte, csak segíteni akar, hogy mielőbb béke legyen a térségben. Iliescu elnök Belgrádban folytatja látogatását, ahol Jugoszlávia elnökével találkozik. /Románia csak segíteni akar. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 20./
1993. május 20.
A román parlament máj. 19-i döntése értelmében mégsem tartják meg a máj. 20-ára tervezett közös ülést, a korrupciós botrány tárgyalására. A pénzügyőrség volt vezetője, Gheorghe Florica tábornok nyilatkozataival elindított botrány egyre dagad. A román kormány - hosszú hallgatás után - közleményben foglalkozott ezzel a kérdéssel, hangoztatva, hogy fellép a korrupció ellen, ugyanakkor Florica tábornok állításait ellentmondónak nevezte, mert nincs bizonyíték a kormány tagjairól szóló megállapításoknak. /Új Magyarország, máj. 20./ A nagy példányszámú napilapok összehangolt támadást folytatnak a lakosság érdekeit sértő korrupció ellen, Florica nyilatkozatai alapján felsorolják a korrupciós ügyekbe keveredett vezetőket /két miniszter, titkosszolgálati vezetők, vezérigazgatók/. A főügyész hosszú ideig tétovázott, megpróbálták eltussolni az ügyet. /Magyar Nemzet, máj. 20./
1993. május 20.
Székelyudvarhelyen viták közben tárgyaltak az RMDSZ országos szervezete keretében működő Egyeztető Tanács megalakításáról, melynek döntéshozatali joga nincs. Végül megegyeztek abban, hogy majd a következő alkalommal alakítják meg az Egyeztető Tanácsot, előtte meg kell határozni hatáskörét és ki kell jelölni feladatait. Az erdélyi magyarság közművelődési-gazdasági-tudományos egyesületeinek vezetői, egyházi személyiségek, művészek vitáztak. /Egyeztetés az egyeztetésről. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 20./
1993. május 20.
Ünnepség keretében leleplezte Kolozsváron, a Báthory István Líceum dísztermében Lázár Irén igazgató és Czirják Árpád kanonok Márton Áron nagyméretű gipszszobrát, Kún György alkotását, aki a szobrot az iskolának ajándékozta. Jakab Gábor. A Keresztény Szó /Kolozsvár/ főszerkesztője mondott beszédet. Péterfalvy András, a brüsszeli Nemzetközi Báthory István Alapítvány kuratóriumának tagja jelen volt a szoboravatáson, beszédében három lényeges vonást emelt ki, amely összekapcsolja Venczel Józsefet és Márton Áront: történelmiség, kompetencia és sajátos transzilvanizmusuk. /Horváth Réka: Márton Áron szobra Kolozsváron. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 20./
1993. május 20.
Nagyváradon a másodszor megrendezett Varadinum Napok máj. 9-től 16-ig tartottak. A Varadinumra eljött Habsburg Ottó, a Páneurópai Unió elnöke, az Európai Parlament társelnöke is, aki beszédet mondott. Megjelent Sinkovits Imre is, aki elszavalta a Szózatot. Az első napon Tempfli Imre püspök celebrálta a szentmisét a bazilikában, melyet körmenet követett. Délután a várad-olaszi templomban Tőkés László püspök mondott beszédet, majd a debreceni Kodály-kórus lépett fel. Máj. 10-e volt a sajtó napja. A Magyar Újságírók Romániai Egyesülete meghívására eljöttek a romániai magyar lapok főszerkesztői. A rendezvény a Tavaszi Hajnal által szervezett sajtótörténeti kiállítással kezdődött, képet adott a 125 éves nagyváradi újságírásról. A főszerkesztők a romániai magyar sajtó helyzetéről tanácskoztak. A harmadik napot, máj. 10-ét az etnikumok közötti közeledésnek szentelték, román és magyar értelmiségiek találkoztak, a díszvendég dr. Octavian Buracu volt. Buracu kiállt Tőkés László etnikai tisztogatásra utaló kijelentése mellett, ezután Buracut és családját megfenyegették, munkahelyén lefokozták, ideutazáskor ketten is követték. A következő napokat a művészeteknek szentelték a Varadinum rendezői. Tőkés László kezdeményezésére jött létre A zsidóság és a nagyváradi magyar kultúra rendezvény, melyen Vezér Erzsébet irodalomtörténést tartott előadást Ady és a zsidókérdés címen, Mózes Teréz nagyváradi néprajzkutató pedig bemutatta frissen megjelent Bevérzett kőtáblák című, a deportálásról szóló könyvéből olvasott fel részleteket. Kányádi Sándor pedig a máramarosi zsidó népköltészetet bemutató kötetéről beszélt. Jakobovits Márta és Jakobovits Miklós képzőművészek rendeztek tárlatot 24 művész alkotásaiból. Az Ady Múzeumban pedig a Nagyváradi Ady Társaság rendezvényeként a század eleji Nagyvárad irodalmi arculatát mutatták be. Morvay László grafikusművész - akinek tűzzománc-stációit a múlt évi Varadinumon szentelték meg a Vártemplom falain - most újabb munkáival jelentkezett, ezeken a magyar nemzet stációit örökítette meg. Este Városa vagy a jövőnek című, a 85 éves Holnap-mozgalomra emlékező előadást rendeztek a Szigligeti Társulat művészei. A továbbiakban sor került még Demény Lajos előadására is. /Simon Judit, Marán Antal: Varadinum 1993. Szent László városa ünnepelt. = Erdélyi Napló (Nagyvárad), máj. 20./
1993. május 21.
Az RMDSZ az EDU teljes jogú tagja lett, számoltak be az RMDSZ vezetői máj. 20-i sajtóértekezletükön. Elhatározták, hangzott el ugyanott, hogy az erdélyi magyarság társadalmi, kulturális, tudományos életének képviselőiből külön szervezetet hoznak létre a kisebbségi lét fontosabb problémáinak megoldására, ezzel is jelezve, hogy az RMDSZ nem kizárólagos politikai szervezet. /Magyar Hírlap, máj. 21./
1993. május 21.
"A kormánypárt mindent ellenőrzése alatt akar tartani. Ez a tervezet diktatúra korának cenzúráját helyettesítené, ha életbe lépne, ismertették a LADO, a román emberjogi liga képviselői, elsősorban Stefanescu-Draganesti, a LADO elnöke A jogi személyek bizottsága című törvénytervezetet. A tervezet a kormánypárt ellenőrzését tenné lehetővé a többi párt és szervezet felett. A bizottság "ellenőrzi, hogy a jogi személyek ne sértsék meg a jogrendet, a nemzetbiztonságot és az erkölcsi elveket". Ilyen alapon bármely jogi személy /EMKE, RMGE, Bolyai Társaság stb./ bármikor felelősségre mondható, tevékenysége felfüggeszthető. A tervezet szerint bármely jogi vagy természetes személy köteles a kért információt megadni. Az alkotmányellenes tervezet ellen érvelt a Polgári Szövetség és a Parasztpárt képviselője is. /Ferencz L. Imre: Szervezetink létét fenyegetik. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 21./"
1993. május 21.
"A bukaresti sajtó nyilvánosságra hozott dokumentumokat, amelyek bizonyítják, hogy Fúró Gyula, aki Ion Iuliu Furo néven a Nagy-Románia Párt egyik vezetője, a Romania Mare magyarellenes, antiszemita lap munkatársa, 1958-ban tanúskodásával börtönbe juttatta egykori évfolyamtársát, Picu dan Luciant, és nagy szerepe volt abban, hogy ugyanakkor további húsz egyetemistát kozmopolitizmus vádjával kizárjanak az egyetemről. /Gyarmath János: Nagy-Románia Párt "díszmagyarja". = A Magyar Nemzet, máj. 21./"
1993. május 21.
Két értékes könyv jelent meg a budapesti Európa és a bukaresti Kriterion gondozásában, Antal Imre: Gyímesi krónika, Imreh István-Pataki József: Kászonszéki krónika /1650-1750/. Ezeknek a sokszor elővett könyvek között lenne a helye és hónapok múltán még mindig kaphatók. /Éltes Enikő: Krónikáink. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 21./
1993. május 21.
A Magyar Tudományos Akadémia külső tagjává választotta dr. Pap István nyugalmazott egyetemi tanárt, agrárszakembert és közírót. /Miklós László: Mi újság a tudományos életben. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 21./
1993. május 21.
Három éve alakult meg Romániában román és magyar körökben a Jena Vanier által kezdeményezett Hit és fény mozgalom. Lényege: segíteni a szellemi fogyatékosokat. Fogarassy Edit a Hit és fény mozgalom romániai vezetője elmondta, hogy 25-30 fős közösségeket hoznak létre, amelyekben szellemi fogyatékosokat fognak össze. /Kisgyörgy Réka: Beszélgetés a Hit és fény mozgalomról. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 21./
1993. május 22.
Negyedik alkalommal rendezték meg Sepsiszentgyörgyön a népzene és néptánc találkozót máj. 21-22-én. A házigazda a Háromszék Népi Együttes. = /Népzene és néptánc találkozó. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), máj. 22./
1993. május 22-23.
"Az RMDSZ máj. 20-i sajtóértekezletén Markó Béla elnök ismertette az RMDSZ EDU-ba való fölvételének fontosságát. A legtöbb kérdés a jogtalanul elítélt magyarok ügyét érintette. /Ferencz L. Imre: Médiások az "UDMR"-nél. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 22-23./"
1993. május 22-23.
Dr. Octavian Buracu megköszönte a lehetőséget, hogy a Romániai Magyar Szóban fejtheti ki nézeteit. Vendége volt Nagyváradon a Varadinum rendezvényeinek, lenyűgözte az, hogy ott mennyi hasonló gondolkodásúval találkozott. Kolozsvár jutott az eszébe, ahol ilyen jószolgálati rendezvényről álmodni sem lehet. /Dr. Octavian Buracu: Román szól a magyarhoz. Várad? és Kolozsvár. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 22-23./
1993. május 22-23.
A Kriterion Alapítvány nyomdája nyárra készül el Csíkszeredában - adott tájékoztatást Domokos Géza. A nyomda prospektusokat is készít, ezzel növeli az alapítványi pénzforrást. Tervezik nagyjaink elhanyagolt sírjainak gondozását, emléktáblák elhelyezését, írói hagyatékok felkutatását. /Éltes Enikő: Kriterion Alapítvány. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 22-23./
1993. május 24.
A Hitel folyóirat szerkesztőgárdája mutatkozott be máj. 22-én Marosvásárhelyen, a Látó folyóirat irodalmi színpadán. Sütő András és Markó Béla, a Látó főszerkesztője volt a házigazda. Csoóri Sándor főszerkesztővel együtt eljött a Hitel szerkesztőinek többsége. Sütő András a találkozón Csoóri Sándorhoz intézett nyílt levelét olvasta föl, köszönetet mondva a Duna Tv létrehozásának kezdeményezéséért. /(Marosi Barna): Csoóri Sándor Marosvásárhelyen. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 25., Hitel-est Marosvásárhelyen. = Új Magyarország, máj. 24./ Sütő András levele: máj. 25-i jegyzet.
1993. május 24.
Magyarország nem adott engedélyt arra, hogy Iliescu elnök a magyar légtéren át repüljön Zágrábból Belgrádba, jelentette a Tanjug, a Tineretul Liber román lapra hivatkozva. A román illetékesek valóban kértek átrepülési engedélyt, azonban a kérelemtől elálltak, amikor a magyar szervek arra emlékeztették őket, hogy az úthoz az ENSZ BT szankciós bizottságának engedélyére van szükség, reagált a hírre Hermann János külügyi szóvivő Budapesten. A magyar kormány megadta volna az engedélyt. /Iliescu előtt zárva maradt a tér. = Népszava, máj. 24./
1993. május 25.
Az RMDSZ Szövetségi Képviselők Tanácsa /SZKT/ máj. 21-22-én ülésezett Marosvásárhelyen. Hosszú idő telt el várakozással, hogy megérkezzenek a képviselők. Vita után abban állapodtak meg, hogy képviselőt frakciója vagy pártja ne hívhasson vissza az SZKT-ból. Az SZKT házszabály-tervezetét vitatták meg aprólékosan, mondatról-mondatra haladva. Heves vita volt arról, hogy az SZKT tagjai kétharmadának jelenlétében határozatképes. Az eddigi ülések /Gyergyószentmiklós, febr. 19-20, Nagyvárad, márc. 26-27./ azt bizonyították, hogy ez nehezen tartható. A döntéshez ugyanis nem volt meg a szükséges létszám. Kudarc volt ez az összejövetel, a megjelentek nem tudtak megállapodásra jutni. /Makkai János: Ülésezett az RMDSZ Szövetségi Képviselők Tanácsa. = Népújság (Marosvásárhely), máj. 25./ A kilenc napirendi pontból csupán egy került terítékre. Bejelentették, hogy megalakult a Kereszténydemokrata frakció /tagjai: Hajdu Gábor és Hosszú Zoltán szenátor, illetve Bárányi Ferenc és Nagy Benedek képviselő. /Králik Lóránd: Marosvásárhelyi SZKT. = Bihari Napló (Nagyvárad), máj. 25./ Többen szerették volna elérni, hogy Katona Ádám kerüljön be az egyik megüresedett helyre, de a mérsékeltek ezt megakadályozták. Heves és hosszas viták jellemezték az SZKT ülését, nem tudtak dönteni lényeges kérdésekben. A fiatalok szerint megengedhetetlen, hogy Verestóy Attila és a hozzá hasonlók köre döntsön a felmerülő problémákról. /Máthé Éva: csendesen kimúlt?. = Népújság (Marosvásárhely), máj. 25./
1993. május 25.
Máj. 23-án ünnepélyesen leleplezték Sepsiszentgyörgyön Mikes Kelemen szobrát a róla elnevezett líceum előtti parkban. A szobor a kézdivásárhelyi Vetró András műve. Sok ember és több vállalat összefogásával készült el a szobor alapzata és az öntése. /Sylvester Lajos: Nem bujdosik többé. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), máj. 22., Mikes Kelemen-szobor Sepsiszentgyörgyön. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), máj. 25./
1993. május 25.
Iliescu elnök máj. 24-i sajtóértekezletén hatpontos nyilatkozatban foglalt állást a korrupciós botránnyal kapcsolatban: meghirdeti a harcot a visszaélésekkel szemben. Ez volt az első elnöki állásfoglalás ebben az ügyben. Egyben figyelmeztetett: a korrupció elleni harc nem ölthet politikai színezetet. Be kell tartani az egymás belügyeibe való be nem avatkozás elvét, tért át a kisebbségi kérdésre. Törekvés tapasztalható, hogy egyes államok védnökséget vállaljanak más ország területén élő kisebbségek fölött, ez Románia számára elfogadhatatlan. /Gyarmath János: Iliescu elnök is hadat üzent a korrupciónak. = Magyar Nemzet, máj. 25./
1993. május 25.
A kolozsvári RMDSZ januárban bírósági eljárást kezdeményezett Gheorghe Funar polgármester ellen, a Mátyás szobor talapzatára elhelyezett új felirat miatt. A kolozsvári főügyészség válasza: ez nem képez bűncselekményt, ezért nem indítanak eljárást. /Lassított válasz. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 25./
1993. május 25.
Sütő András Csoóri Sándorhoz írt nyílt levelében kiállt a Duna Tv mellett, köszönve annak beindítását. Aggodalomra ad okot a Duna Tv elleni rágalmazás, és főleg Csoóri Sándor személye elleni mocskolódás, fölháborító az irracionális gyűlölet. Kik lehetnek azok, akiknek ennyit ér a kisebbségi magyar nemzeti közösségek ügye? A magyar sajtóban olvasható olyan vélemény, hogy a szomszédos országokkal megromlott viszonyért a magyar kormány a felelős. Ezt a vélekedést Sütő András elutasítja. /Magyar Nemzet, máj. 25./
1993. május 25.
Katona Ádám, az Erdélyi Magyar Kezdeményezés szóvivője szerint az RMDSZ-ben elmélyült az erkölcsi, politikai válság. Az RMDSZ tagságának többsége Tőkés László irányvonalát, a hatékony kisebbségi önrendelkezést, autonómiát helyesli, a vezetők nagy része azonban alapvetően engedékeny a legfontosabb kérdésekben. Katona Ádám szerint Markó Béla nyilvánvalóan Tőkés László ellen lép fel. Markó Béla, az RMDSZ elnöke kifejtette, tagadhatatlan, hogy az RMDSZ-ben belső viták folytak. A brassói kongresszus azonban egyértelműen az autonómia mellett kötelezte el az RMDSZ-t. A román hatalom többször megkísérelte Tőkés Lászlót leválasztani az RMDSZ-ről. Közte és Tőkés László között nincs ellentét, erősítette meg Markó Béla. /Népszabadság, máj. 25./
1993. május 25.
A kolozsvári Korunk kilakoltatásával kapcsolatos törvényszéki eljárás eredményeképpen máj. 18-án született ítélet értelmében a szerkesztőségben el kell hagynia az eddigi székházat, de megfelelő ellátottságú helyiségeket kap cserébe. A Korunk ebbe beleegyezett. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 25, Magyar Nemzet, máj. 25./
1993. május 25.
A múlt héten Kolozsvárott és Sepsiszentgyörgyön megalakultak a leendő Erdélyi Falufejlesztő Társaság területi csoportjai, megválasztották mindkét városban az ideiglenes intézőbizottságot. A háromszéki területi csoport vezetője Orbán Miklós agrármérnök, a sepsiillyefalvi LAM Alapítvány kuratóriumának tagja. Az egyesület alakuló ülésén jelen volt a magyarországi Falufejlesztő Társaság részéről Kemény Bertalan agrármérnök. Magyarországon falugondnokok vannak és az aprófalvakban a minisztérium kisbuszokat működtet, ezek viszik a gyerekeket iskolába. Célszerű lenne a falugondnoki hálózatot az erdélyi kis falvakban is létrehozni. Erdélyben a falvak elszigetelődése, pusztulása felgyorsult. Modell értékű viszont az illyefalvi mezőgazdasági alapítvány, a LAM, amely felkarolja a Háromszéken gazdálkodni akaró fiatalok ügyét. /Sylvester Lajos: Erdélyi falufejlesztő egyesület. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), máj. 25./
1993. május 26.
"Romulus Pop oktatási államtitkár körlevélben utasította a megyei tanfelügyelőségeket, hogy "máj. 1-től a tanügyi kádereket, vezető, irányító és ellenőrző beosztású személyek külföldre utazása /szakosítás, meghívás, tapasztalatcsere, kirándulás vagy bármilyen más természetű utazása/ csak az Oktatási Minisztérium jóváhagyásával történhet. A kihágásokat a 6/1969-es törvény és a Munkatörvénykönyv előírásai alapján büntetik." Ez a rendelkezés ellentétes a nemzetközi előírásokkal és az alkotmánnyal is, amely garantálja a belföldi és külföldi mozgásszabadságot. /(makkai): Az FDSN-politika és a bürokrácia cinkossága. = Népújság (Marosvásárhely), máj. 26./"