Nov. 27-én Bukarestbe érkezett Konsztantin Micotakisz görög miniszterelnök, eleget téve Stolojan kormányfő meghívásának. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 29./

A Romániai Magyar Kereszténydemokrata Párt elnöksége nyilatkozatban tiltakozott amiatt, hogy Tőkés László püspököt a parlamentben súlyos vádakkal illették, bíróság elé állítását követelték, hivatkozva a börtönben levő Tinu Radu szekus vezető levelére. A román televízió adásában is szerepeltették ezt a börtönben levő tisztet, ott is elismételhette rágalmazását. /Szabadság (Kolozsvár), nov. 29./

Nov. 13-án munkamegbeszélésre jöttek össze az Erdélyi Református Egyházkerület szórványlelkészei, abból az alkalomból, hogy száz éve született a mezőségi szórványvilág fáradhatatlan apostola, Földes Károly /Méra, 1891. nov. 14.- 1968/ mezőújlaki lelkész. Lelkészként misszionáriusként szolgálta a szórványt Mezőújlak környékén. Megrázó füzetet adott ki Szórványmisszió címen /alcíme: Jajszó a pusztuló szórványokért/ 1934-ben. Több nyelvre lefordították, jöttek is segélyek, ő pedig építette a templomokat. 1940-ben fegyveresek űzték ki a faluból. Kolozsvárra ment és EMKE-megbízottként járta újra a szórványfalvakat. 1945 után bebörtönözték. - Nov. 14-én a lelkészek felkeresték Mezőújlakot, Földes Károly szolgálati helyét. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 29./

Nov. 29-én folytatódott a Cseresznyés-per, de nem jelent meg mindegyik tanú, a következő tárgyalás dec. 20-án lesz. /Népújság (Marosvásárhely), dec. 4./ Előzmény: 60, 299, 865, 879. sz. jegyzet.

A román parlament nyilatkozatot fogadott el a dec. 1-jei ukrajnai népszavazással kapcsolatban, amely szerint Ukrajnához román területek is tartoznak /Észak-Bukovina, Herta és Besszarábia déli megyéi/. Románia a népszavazást erre a területre nézve semmisnek tekinti és tárgyalni kíván ezekről a területekről. Románia felhívja azokat az államokat, amelyek elismerik Ukrajnát, hogy jelentsék ki, az elismerés nem terjed ki az említett román területekre. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 30.- dec. 1./

A román fővárosba látogató Konsztantin Micotakisz görög miniszterelnök aláírta a román-görög barátsági és együttműködési szerződést. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 30. - dec. 1./

Petre Roman volt miniszterelnök kijelentette, hogy a Securitate anyagait ma is felhasználják. Hiába kérte, Magureanu, a Román Hírszerző Szolgálat /SRI/ vezetője nem volt hajlandó átadni a parlamentnek a régi Securitate-dossziékat. /Szabadság (Kolozsvár), nov. 30./

"Jakubinyi György gyulafehérvári segédpüspök felszólalt Rómában az Európa újraevangelizálásával foglalkozó püspöki szinóduson. Beszélt a nyelvi imperializmusról. "Biztosítanunk kell mindenki számára, a kisebbségeknek is - legalább az Egyházban - saját anyanyelvük használatát. Előfordul, hogy az Egyházra hivatkozva a kisebbségek asszimilálása folyik. Azért is mondom ezt, mivel országomban kétszeresen is a kisebbséghez tartozom: nemzetemet és vallásomat tekintve is." /L`Osservatore Romano (Róma), nov. 30. ; a beszéd teljes szövege: Új Ember (Budapest), 1992. jan. 5./"

Brassóban, nov. 30-án tartotta alakuló ülését az RMDSZ Székelyföldi Szervezetei Koalíciójának egyeztető tanácsa. A magyarság itt egy tömbben él, ami az önszerveződés minden szintjén más megoldásokat kínál, állapították meg. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), dec. 6./

A Székely Ifjak Fóruma közleményt adott ki Székelykeresztúron, nov. 30-án. Ebben hangsúlyozzák, hogy nem oszlottak fel, nem állnak kapcsolatban Szőcs Gézával és nem tagjai az RMDSZ-nek. /A Székely Ifjak Fórumának közleménye. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), dec. 18./

Az amerikai törvényhozásban Joseph Lieberman szenátor emlékezett arra, hogyan üldözték, bántalmazták Tőkés László püspököt a Ceausescu-rendszerben, majd rámutatott: ahelyett, hogy nemzeti hősként kezelnék, a román kormány szélsőségesei méltatlanul bírálják őt. Lieberman szenátor közölte, hogy levelet írt James Baker külügyminiszterhez, felszólítva őt, ne adják meg Romániának a legnagyobb kereskedelmi kedvezményt addig, amíg nem tartanak szabad választásokat, nem javul az emberi jogok helyzete. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 30.- dec. 1./

A hadsereget is igénybe veszik a betakarítás meggyorsítására, jelentette az AFP a román kormány utasítására hivatkozva. A betakarítással nagyon lemaradtak és az őszi vetés fele még hátra van. /MTI, AFP/

Romániában a jövő év elején tartják meg az első szabad helyhatósági választásokat - jelentette be Iliescu elnök. /MTI/

Japán bankok egymilliárd dollár hitelt nyújtanak Románia közlekedési rendszerének korszerűsítésére, jelentette be Traian Basescu szállítási miniszter. /MTI/

Lemondanak a lej hivatalos, 60 lejes dollárárfolyamáról, jelentette be a Román Nemzeti Bank igazgatótanácsa és nov. 11-től a lej árfolyamát naponta állapítja meg a Nemzeti Bank. Ugyanettől a naptól kezdve a lej belső konvertibilitását kiterjesztik az ország valamennyi folyószámla-műveletére is. A korábbival szemben a dollár hivatalos árfolyama 180 lej, tehát drágul az import és megkétszereződnek a fogyasztói árak. /MTI/

Megjelent Hajdu Győző Együtt című folyóiratának első száma /jövőre hetilap lesz/, melyet a televízió híradója is reklámozott. Hajdu Győző, Ceausescu rendszerének hű kiszolgálója, az akkori marosvásárhelyi Igaz Szó volt főszerkesztője 1989 után külföldre távozott. Később visszatért. Beköszöntőjében magyarázgatta bizonyítványát. Adrian Paunescu, Ceausescu egyik udvari költője /jelenleg a Totusi Iubiera főszerkesztője/ szintén írt ebben az új lapban, bizonygatva, hogy ő nem fasiszta, nem gyűlöli a magyarokat. Hajdu Győző lapját az Együtt Művelődési és Baráti Társaság adja ki, ez szerepel a lapon. /MTI/

A román titkosrendőrségnek joga van telefonokat lehallgatni és magánleveleket felbontani, nyilatkozott Nicolae Ulieru, a biztonsági szolgálat szóvivője, jelentette az AP. /MTI/

A bukaresti tévében Vasile Mois, a szenátus alelnöke kijelentette, hogy Romániában az összes kisebbségek közül egyedül a magyarokkal van baj, a többiekkel tökéletes az összhang. Budapest ne szóljon bele a magyar kisebbséget érintő kérdésekbe, mert az román belügy. Javasolta az alkotmány bővítését azzal, hogy Romániának kötelessége gondoskodni a határain kívül élő románokról. - Magyarországon elmagyarosították a románság százezreit.

Moldova szempontjából nem lenne bölcs dolog, ha egyesülne Romániával, jelentette ki a Komszomolszkaja Pravdának /Moszkva/ adott nyilatkozatában Mircea Snegur moldovai államfő. Elmondta még, hogy a köztársaság lakosságának többsége ugyancsak az azonnali egyesülés ellen van. /MTI/

Románia aggodalommal tekint a december 1-re kiírt ukrajnai népszavazás elé, mert ez a referendum véglegesen megpecsételheti a két világháború között Romániához, vagy ahogy a lapok írják, Nagy-Romániához tartozó területek sorsát. 13 párt, szervezet és szövetség nyilatkozatában arra kérte az ország vezetőit, hogy tegyék meg a szükséges lépéseket az ENSZ-nél és Ukrajnánál a Helsinki Záróokmány alapján, amely rögzíti a határok békés úton történő megváltoztatásának lehetőségét. A nyilatkozat szerint a referendum sérti a nemzetközi egyezményeket. Az állásfoglalást többek között a Polgári Szövetség Pártja is aláírta. /MTI/

Tőkés László püspök Münchenben tartott sajtóértekezletén arra figyelmeztetett, hogy Romániában is ugyanolyan polgárháború törhet ki, mint Jugoszláviában. Tőkés László tárgyalt Gebhard Glück bajor szociális és munkaügyi miniszterrel is, aki a nemzeti kisebbségek kollektív jogainak megadását fontosnak tartja. /MTI/

"Eckstein-Kovács Péter képviselő válaszolt Nagy Károlynak, a Romániai Magyar Dolgozók Egyesülete kezdeményező bizottsága szóvivőjének. Valóban nem terjesztette be az RMDSZ-frakció a kolozsvári munkanélküliek egy csoportjának törvénytervezetét, mert már létezett egy, a kormány által benyújtott tervezet és annak vitája során a képviselő is tett több javaslatot a munkanélküliek életkörülményeinek javítására. Az RMDSZ programja tartalmazza a szociális védőháló megteremtését. - Tény, hogy a Romániai Magyar Dolgozók Egyesülete egy évvel megalakulása után még mindig a "kezdeményező bizottság" fázisában van. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 15./ Nagy Károly nyílt levele: 1005. sz. jegyzet."

Traian Chebeleu külügyi szóvivő nov. 24-én sajtóértekezleten ismertette a Budapesten folyó román-magyar konzuláris tárgyalások témáját: a magyar fél kérte, hogy létesüljenek konzulátusok Kolozsváron, Nagyszebenben, Brassóban és Marosvásárhelyen, Románia viszont elutasította ezt a javaslatot. A román fél kifogásolta a Romániából érkezőkkel szembeni bánásmódot. Hermann János külügyi szóvivő nov. 25-én visszautasította a román vádakat, hozzátéve, hogy a román hatóságok magyarországi turisták őrizetbevételét is elrendelték, de erről nem vagy csak későn adnak értesítést. /MTI/

"A Korunk novemberi számát a szórványnak, a szórvány problematikájának szentelte. A szórványkérdést szívügyének tekintő Vetési László tiszteletes írásában leszögezte: végzetesen szórványnemzet vagyunk. "A világon élő magyarság egyharmada az anyaország határain kívül az utódállamokban vagy a diaszpórában a romániai magyarságnak egyharmada nyelvi és etnikai veszélyeztetettségben, egynegyede pedig halmozottan hátrányos helyzetben él. " Vetési megállapította, hogy nem rendelkeznek a romániai szórványmagyarságra vonatkozó adatokkal. Nem jelentek meg erről könyvek, tanulmányok. Egyetlen kivétel az azóta elhunyt Semlyén István, akinek Hétmilliárd lélek című, 1980-ban megjelent könyve tartalmazott először adatokat a hazai magyar szórványnépességről. Az 1989-es változások óta az 1990 karácsonyán Gyergyószárhegyen tartott szórványértelmiségi találkozó volt az első, amely szomorú körképet adott a jelenlegi helyzetről. Semlyén István z 1977-es népszámlálási adatok alapján írta, hogy hét erdélyi megyében /Hargita, Kovászna, Maros, Kolozs, Bihar, Szatmár és Szilágy/ és a romániai magyarság háromnegyede, mintegy 1,2 millió lélek. A fennmaradó 420 ezer az ország többi részén /Arad, Beszterce-Naszód, Brassó, Fehér, Hunyad, Máramaros, Szeben, Termes és a Kárpátokon kívüli területen/ szóródik szét. A szórványban élő 420 ezer lélekből 220 ezer magyar kisebb-nagyobb városokban él /Beszterce, Bukarest, Brassó, Déva, Nagybánya, Nagyenyed, Nagyszeben, Medgyes s a bányavárosok/, mintegy 200 ezer pedig falvakban. Vetési László részletezte a szórványvidékeket. A Mezőségnek a Maros, Sajó és Szamos által határolt nagy kiterjedésű területe évszázadok óta a nagy felszámolódások színtere. A legveszélyesebb helyzetben, a homogenizálás legelőrehaladottabb állapotában a moldvai csángók vannak. Domokos Pál Péter óta többször feltérték helyzetüket, népi kultúrájukat, de etnikai folyamataik szociológiai, társadalomlélektani nyomonkövetése nem történt meg. A városok elszórványosodásának problematikája külön kérdés. Vetési László következtetése: összmagyar szórványprogramot kell kidolgozni. Addig pedig a legnagyobb súly továbbra is az egyházakra nehezedik, a lelkipásztorokra. /Vetési László: Szórványgondjainkról./ Kozma Zsolt visszapillantott a szórványosodás kialakulására és arra, hogy a református egyház mit tett a szórványban élőkért. 1944 után az intézményes egyházi szórványmisszió megszűnt. Azonban mindig voltak kiváló lelkek, akik vállalták a szórvány gondozását, ilyen például a nagysármási id. Hermán János, a kérői id. Bányai Ferenc, s azok, akiknek nevét feljegyezte Vetési László szórványlapjában, a Felebarátban. Kozma Zsolt írásában megoldást is javasolt. Először is fel kell mérni tájegységenként a szórványhelyzetet. Munkatársakat kell keresni, szórványfelelősöket. Érdemes kis könyvtárakat összeállítani. Szórványinternátusokat kell létrehozni. /Kozma Zsolt: Szórványosodás időben és térben/ Tófalvi Zoltán adatgazdag összegzést nyújtott a kivándorlásról, a kivándorlókról. Tófalvi az első világháború előtti kivándorlásig nyúlt vissza. A különböző időszakok adatait részletezve kiemelte azt, hogy az első világháború végétől napjainkig közel 650 000 magyar távozott Romániából. Nem természetes, hanem az idők során változó intenzitású, nem természetes, kényszerű kivándorlásról, áttelepülésről van szó. Az 1990. márciusi marosvásárhelyi események újabb lökést adtak a kivándorlásnak. /Tófalvi Zoltán: Emigránsok, kivándorlók, letelepedők/ /Korunk (Kolozsvár), nov./"

Novemberben újabb kiadvány indult, az Alapozó /Szatmárnémeti/ című ismeretterjesztő diákmagazin.

Újabb egyházi kiadvány látott napvilágot, a Közlöny, a Királyhágómelléki Református Egyházközség tájékoztatója (Nagyvárad), nov. - 1. sz.

Csíkszeredában Csapd le Csacsi! címmel, Tromf 8-10 éveseknek alcímmel indult gyermeklap novemberben. Tromf címmel az előző év elején indult vicclap a városban.

Az Új Sport napilap Új Sport Magazin /Csíkszereda/ címmel heti mellékletet ad ki.

Sokszínűvé vált az erdélyi magyar sajtó, most pedig színre lépett a Ceausescut nyíltan kiszolgáló, hangsúlyosan az RMDSZ-szel szemben álló Hajdu Győző folyóirata, az Együtt. Kiadója az Együtt Művelődési és Baráti Társaság. Ilyen társaságról eddig senki sem hallott. /Együtt (Bukarest), nov. 1. sz./ Ezt a lapot csak román állami támogatással lehet kiadni, természetesen nincs vásárlóközönsége.

Dec. 1-jén kisinyovi és bukaresti honatyák részvételével megalakult az Egyesülés Nemzeti Tanácsa. Felhívásuk minden románhoz szól. Kibocsátanak egy belépési igazolványt, amelyet székházaikba /Bukarest, Kisinyov, Csernovci és Ismail/ kell visszaküldeni. /Szabadság (Kolozsvár), dec. 5./