Az Európa Tanács külügyminiszteri értekezletén, Madridban Jeszenszky Géza külügyminiszter megbeszélést tartott Adrian Nastase külügyminiszterrel. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), febr. 22./

Temesváron 15 ezres tömeg tüntetett, szolidaritást vállaltak a sztrájkoló vasutasokkal és Iliescu elnök lemondását követelték. /Új Szó (Temesvár), febr. 22./

Petre Roman miniszterelnök febr. 11-én Antall József miniszterelnökhöz intézett levelében jelezte Románia érdeklődését a magyar, csehszlovák, lengyel háromoldalú tanácskozáson való részvétel iránt. Febr. 15-i válaszlevelében Antall József közölte, hogy a visegrádi összejövetel résztvevői nem tartják időszerűnek az együttműködést sem Romániával, sem más, csatlakozni kívánó országgal, de elfogadják a részleges együttműködést. /A levélváltás szövegét közölte: Adevarul (Bukarest), febr. 22./

Febr. 21-én tartották Marosvásárhelyen a nyárádszentimrei Szabadi Ferenc, a megyei kórház sebesültszállítójának perét. A vád ellene: 1990. márc. 20-án két román beteget, egy hodákit és egy libánfalvit megvert. Egyikük azt vallotta, hogy a mentőautóban ütlegelte a vádlott, holott Szabadi nem is ült mentőkocsiban. Tanút sem tudtak hozni erre a vádra. Az elsőfokú tárgyaláson Corina Jeflea és Veress Lajos László bírók /1990. okt. 16., határozatszám: 659./ közbotrány, hivatali visszaélés és ütlegelés vádjával öt évre ítélték. Az ügyvéd kérte, hogy semleges megyében tárgyalják a fellebbezést, de kérését nem teljesítették. Az utóbbi időben megszokottá vált magyarellenes légkörben zajlott a tárgyalás. Aurel Orza ügyész az egész magyarságot támadta, a három bíró román volt. Szabadi Ferencet négy évre ítélték. /Vajda György: Elfogult ítélet. = Népújság (Marosvásárhely), febr. 23./

Marosvásárhelyen rendőri akció indult a magyarországi lapokat és könyveket forgalmazó utcai árusok ellen. /Új Szó (Temesvár), febr. 23./

Febr. 7-20-a között tartotta az Egyházak Világtanácsa VII. konferenciáját Ausztráliában, Canberrában, melyen részt vett Tőkés László püspök. Tőkés Lászlót fogadták ausztráliai vezető politikusok és találkozott az ausztráliai magyar közösségekkel is. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), febr. 23-24./

A Csíki Lapok (Csíkszereda) 25. számának megjelentetése után ideiglenesen beszüntette megjelenését. Azt ígérik, ha sikerül új, korszerű nyomdatechnikával megjelenni, újból jelentkeznek. /Egy mondatban rovat. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), febr. 23-24./

Dudás László romániai állampolgár magyarországi tevékenységét és nyilatkozatait elítélő közös állásfoglalást tett közzé az RMDSZ Maros megyei szervezete és a romániai Független Magyar Párt. Sajnálattal állapították meg, hogy a magyarországi sajtó válogatás nélkül helyt adott Dudás László valótlan nyilatkozatainak. Dudás László, a Független Magyar Párt egyik vezetője visszaélt tisztségével, a párt szervezésére felvett pénzzel ne számolt el. Dudásnak a Marosvásárhelyen semmiféle közszereplése nem volt. /MTI, febr. 25./

Febr. 8-án a Vatra Romaneasca székhelyén, Marosvásárhelyen ünnepelték a nacionalista szervezet megalakulásának első évfordulóját, melyen részt vett a megye prefektusa, képviseltette magát a kormány is. /Egy mondatban rovat, Romániai Magyar Szó (Bukarest), febr. 26./

Budapesten befejeződött a Varsói Szerződés Tanácskozó Testületének az ülése. Román részről Nastase külügyminiszter és Victor Stanculescu védelmi miniszter vett részt a tanácskozáson. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), febr. 26./

Adrian Nastase külügyminiszter febr. 26-a és márc. 2-a között Malajziába és Thaiföldre látogat, a gazdasági és kereskedelmi kapcsolatokról fog tárgyalni. /Román rádió/

Febr. 26-án a római Magyar Akadémián történészek, magyar és olasz meghívottak előtt bemutatták a Budapesten 1989-ben Benda Kálmán szerkesztésében megjelent Moldvai csángó-magyar okmánytár 1467-1707 című kétkötetes művet. A tudományos ülésen Benda Kálmán tartott előadást, két olasz történész, Francesco Vida és Rita Tolomeo szólt hozzá. Az ülésen köszönetet mondtak Sachis Tabarnak, a Propaganda Fide levéltárosának és Eördögh Istvánnak, a római Pápai Egyetem /Universita Gregoriana/ levéltáros-történészenek a magyar történetkutatásnak nyújtott támogatásért. Sárközy Péter, a római egyetem magyar tanszékének vezetője olaszra fordította Benda Kálmánnak az okmánytárban közölt bevezető tanulmányát. A Moldvai csángó-magyar okmánytár részletekbe menően cáfolják Dumitru Martinas 1985-ben megjelent monográfiáját /melyet később olaszul is kiadtak/. Martinas szerint a moldvai csángók katolikus hitre kényszerített ortodox románok, akiknek a csángó nyelve korcs magyar, mert eredetileg románok voltak. /Magyar Kurír (Budapest), márc. 18., 64. sz., Kovács Sándor Iván: Csángók a Via Giulián. = Magyar Hírlap, márc. 15./

Az 1990-ben újraalakult Erdélyi Múzeum-Egyesület Bölcsészet-Nyelv- és Történelemtudományok Szakosztálya febr. 22-én Kolozsváron tartotta első felolvasó ülését, Benkő Samu tartott előadást Nagy Géza literátor és művelődésünk mindenese címen. /Szabadság (Kolozsvár), febr. 27./

Lemondott Radu Ceontea, a Vatra Romaneasca alapító /tiszteletbeli/ elnöke. Lemondását azzal indokolta, hogy nézeteltérései támadtak a vezetőség több tagjával a Nemzeti Megmentési Fronthoz /NMF/ fűződő kapcsolatok ügyében. Ceontea ugyanis ellenezte az NMF-fel való kapcsolatok szorosabbra fűzését, írja Gyarmath János. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), febr. 27./

A korábbi 11-13-mal szemben most 22 papnövendéket vehettek fel, közülük hatan külföldön tanulhatnak, sorolta Reizer Pál szatmári megyéspüspök egyházmegyéjének kedvező változásait. Szatmárnémetiben beindult a világiak teológiai képzése, 180 jelentkezővel. Visszakapták a püspöki székhelyet Szatmárnémetiben. 1990. júl. 19-én visszaállították az Irgalmas Nővérek Rendjét, ahol öt jelöltet avathattak. Létrejött a szegényeket támogató Caritas szervezetük. Az iskolákban már folyik a hitoktatás, a kórházakba is bejutnak, a börtönökbe még nem engedték be őket. Reizer Pál nemrégiben Kárpátalján járt, ez a terület egyházjogilag a szatmári püspökséghez tartozik. Mintegy 65 ezer római katolikus él Kárpátalján az üldöztetések után, a 38 plébánián mindössze hat idős pap maradt, újabban nyolc /elsősorban magyarországi/ vendégpap jött segítségükre. /Sike Lajos: Beszélgetés Reizer Pál szatmári megyéspüspökkel. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), febr. 27./

Scheffler János /1887. okt. 29.-1952. dec. 6./ szatmári püspökről, az egyházüldözés egyik vértanújáról olvashatunk rövid ismertetőt. 1940-ben nevezte ki a pápa szatmári püspöknek és nagyváradi apostoli kormányzónak. 1940-ben a kolozsvári tudományegyetem jogtudományi karára nevezték ki tanárnak. 1944-ben ismételten szót emelt a zsidóüldözés ellen. Püspöki működése 1948-tól lehetetlenné vált: az állam megszüntette a szatmári püspökséget, az egyházi iskolákat államosították, a szerzetesrendeket feloszlatták. Scheffler Jánost 1950-ben kényszerlakhelyre vitték, 1952-ben bebörtönözték, dec. 6-án nehéz fakeresztet hurcoltattak vele, rosszul lett és meghalt. /Beliczay János t. b. kanonok ny. plébános: Scheffler János (1942-1952) püspök vératnúsága. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), febr. 27./

Márc. 1-2-án tartják Székelyudvarhelyen a budapesti Közgazdaságtudományi Egyetem tanárai részvételével a közgazdasági továbbképző tanfolyam utolsó előadásait. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), febr. 27./

Megjelent a súlyos anyagi gondokkal küszködő Szamosmente /Dés/ idei első száma. /Egy mondatban rovat. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), febr. 27./

A vasutas sztrájkolókkal való megegyezés létrejötte előtt lemondott Ion Aurel Stoica életminőség és szociális ellátási miniszter, aki a vasutasokkal való tárgyaláson a kormánydelegációt vezette. Stoica ugyanis a keményebb fellépés híve volt, írt Gyarmath János. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), febr. 27./

Marosvásárhelyen megtartotta közgyűlését az Erdélyi Múzeum Egyesület orvosi szakosztálya. /Népújság (Marosvásárhely), febr. 28./

Febr. 27-én Anders Björk, az Európa Tanács parlamenti közgyűlésének elnöke beszédet mondott a román képviselők együttes ülésén, majd találkozott Ion Iliescu elnökkel és Petre Roman miniszterelnökkel. Kifejtette, hogy az Európa Tanács nem avatkozik be Románia belügyeibe, egyetlen kivétellel, ezek az emberi jogok, melyek Európában nem képezhetnek belügyet. Anders Björk találkozott a parlamenti csoportok vezetőivel, így Domokos Gézával is, aki elmondta, dokumentumot készítettek a televízió számos intézkedéséről, továbbá az oktatásügy helyzetéről, amely elégedetlenséget keltett a kisebbség körében. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), febr. 28./

A Renasterea Banateana /Temesvár/ című lap nem független többé, Iosif Constantin Dragantól kapott új nyomdagépeket, ezentúl Dragan tanait fogja hirdetni. /Egy mondatban rovat. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), febr. 28./

A román sajtóban továbbra is antiszemita, uszító cikkek látnak napvilágot. Például az Atlas /Kolozsvár/ 1991/6-os számában Ioan Plotuna Antisemitismul in Romania zilelor noastre című cikkében azt állítja, hogy ebben az évszázadban valamennyi bajt, ami a román nép nyakába szakadt, a zsidók okozták.

A román parlamentben a magyar-jugoszláv fegyverüzletet felhasználták magyarellenes hangulatkeltésre. Mihai Iurcu szenátor azt kérdezte, hogy milyen intézkedéseket tervez a kormány az esetleges magyar fegyverrejtegetők felkutatására. /MTI/

A Vatra Romaneasca igazgató bizottsága magyarellenes felhívást juttatott el a Rompresnek, ebben követelte, hogy mérjék fel, milyen iskolákat létesített a magyar kisebbség illegálisan, szeparatista módon, állapítsák meg a Magyarországról behozott tankönyvek számát, továbbá ne jelenjenek meg a törvények magyarul is. /MTI/

A párizsi székhelyű Romániai Emberi Jogokat Védelmező Szövetség /LDHR/ és a Helsinki Bizottság /Bukarest/ antidemokratikusnak nevezte az alkotmánytervezetet, a független sajtó papírral való ellátását, az újságírókkal szembeni rendőri erőszakot, tüntetők letartóztatását, az 1990. június 13-14-i bukaresti tüntetés bányászokkal való leverését /az összecsapásokban 60-an meghaltak, 542-en megsérültek, több mint ezer személyt őrizetbe vettek/, a régi intézmények továbbélését. /AFP/

A román kormány elbocsátásokkal és büntetőjogi felelősségre vonással fenyegette meg a sztrájkolókat. /MTI/

Fazekas János, 1981-ben félreállított miniszterelnök-helyettes a szovjet, az amerikai és a francia elnökhöz, illetve a német kancellárhoz intézett nyílt levelében a kisebbségek számára önálló televízió és rádióállomás létesítéséhez kért segítséget. A levelet még ezelőtt írta, hogy a televízióban csökkentették a nemzetiségi adásidőt. /MTI/

A parlament ülésén Razvan Teodorescu, a tévé elnöke kijelentette: akkor lenne a legboldogabb, ha egyáltalán nem lenne nemzetiségi tévéműsor, hozzátéve, hogy a problémát úgyis megoldja a készülő audiovizuális törvény. Ez a törvénytervezet szeparatizmusnak minősít minden etnikai vagy nyelvi alapon működő kulturális tevékenységet. /MTI/

Erdélyi övezeti értekezletet tartott Marosvásárhelyen a kormányzó Nemzeti Megmentési Front. A tanácskozásra nem engedték be a helyi magyar újságírókat. A megjelent Petre Roman miniszterelnök kijelentette, hogy európai normákat szándékoznak biztosítani a kisebbségeknek. /MTI/