Udvardy Frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990–2017
év
Bilibók Attila
8 tétel
2012. november 14.
Vasárnap: Magnificat a Kárpátokban
Csíkszeredai előadás az operában
A csíkszeredai Léda Kulturális Egyesület által létrehozott Magnificat a Kárpátokban című előadást láthatják az érdeklődők november 18-án, vasárnap délelőtt fél 12 órától a Kolozsvári Magyar Operában. „Közel hatvan fiatal szerepel a produkcióban, akik nagy izgalommal várják, hogy ebben az intézményben fellépjenek. Reméljük, hogy a nézőknek is felejthetetlen élményt tudunk nyújtani” – nyilatkozta Svella Adél táncművész, az előadás rendezője.
Hozzáfűzte: „az előadás a teremtéstörténettel kezdődik, amely idillikus környezetben, a Kárpátokban játszódik. Innen csábítja el Lucifer saját birodalmába Ádámot és Évát: amikor észreveszik, hogy Lucifer becsapta őket, megpróbálnak visszatalálni régi életükhöz. Saját erejükből ezt nem tudják megtenni, ezért szükség van égi segítségre, és ebben a nehéz helyzetben jelenik meg Mária, aki megmutatja nekik az utat.” Az előadásban fellépnek Görbe Gyopár, Bilibók Attila, Kiss László színművészek, Svella Adél, továbbá a Léda Tánctanoda balettosztálya, a csobotfalvi hagyományőrző néptánccsoport és a csíkcsomortáni Magyarok Nagyasszonya néptánccsoport. Közreműködik Mag István és Theil Emília, valamint a Phoenix Sport Club Taekwondo csoportja, Simó Mihály vezetésével. A koreográfiát László Csaba és Svella Adél állította össze. A rendező munkatársai: Görbe Kinga és Lakatos Imre.
Művészeti titkárság
Szabadság (Kolozsvár)
Csíkszeredai előadás az operában
A csíkszeredai Léda Kulturális Egyesület által létrehozott Magnificat a Kárpátokban című előadást láthatják az érdeklődők november 18-án, vasárnap délelőtt fél 12 órától a Kolozsvári Magyar Operában. „Közel hatvan fiatal szerepel a produkcióban, akik nagy izgalommal várják, hogy ebben az intézményben fellépjenek. Reméljük, hogy a nézőknek is felejthetetlen élményt tudunk nyújtani” – nyilatkozta Svella Adél táncművész, az előadás rendezője.
Hozzáfűzte: „az előadás a teremtéstörténettel kezdődik, amely idillikus környezetben, a Kárpátokban játszódik. Innen csábítja el Lucifer saját birodalmába Ádámot és Évát: amikor észreveszik, hogy Lucifer becsapta őket, megpróbálnak visszatalálni régi életükhöz. Saját erejükből ezt nem tudják megtenni, ezért szükség van égi segítségre, és ebben a nehéz helyzetben jelenik meg Mária, aki megmutatja nekik az utat.” Az előadásban fellépnek Görbe Gyopár, Bilibók Attila, Kiss László színművészek, Svella Adél, továbbá a Léda Tánctanoda balettosztálya, a csobotfalvi hagyományőrző néptánccsoport és a csíkcsomortáni Magyarok Nagyasszonya néptánccsoport. Közreműködik Mag István és Theil Emília, valamint a Phoenix Sport Club Taekwondo csoportja, Simó Mihály vezetésével. A koreográfiát László Csaba és Svella Adél állította össze. A rendező munkatársai: Görbe Kinga és Lakatos Imre.
Művészeti titkárság
Szabadság (Kolozsvár)
2013. szeptember 25.
Falusi színjátszók találkozója
Színjátszó találkozó, előadások, konferencia és baráti találkozó: Székelyföldi és Anyaországi Falusi Színjátszó Találkozót és Konferenciát tartanak szeptember 25-30. között Csíkcsomortánban, Csíkpálfalván és Csíkdelnén.
A Hóman Bálint Alapítvány és a Csomortányért Egyesület szervezésében, a Nemzeti Együttműködési Alap és a Magyar Művészeti Akadémia támogatásával létrejövő találkozó és konferencia célja lehetőséget nyújtani a tapasztalatcserére az erdélyi és magyarországi amatőr színjátszók között. „Sokan sokszor temették már a falusi színjátszást. A találkozó házigazdái éppen erre akarnak rácáfolni, hiszen itt generációról generációra, apáról fiúra öröklődik a „fellépés" iránti szeretet és természetesség” – vélik a szervezők.
A színjátszó találkozón két magyarországi és három székelyföldi amatőr csoport lép fel. Az előadásokról véleményt formálók között ott lesz a Csíki Játékszín két színésze, Fülöp Zoltán és Bilibók Attila, Bucz Hunor, a budapesti Térszínház igazgató-főrendezője, Marosi Antal újságíró és Nagy Zoltán Péter szerkesztő. „A találkozó nem a különbözőségekre szeretné a figyelmet irányítani, sokkal inkább az azonosságokra. Ezt hivatott segíteni és szolgálni az anyaországi és székelyföldi szakemberek konferenciája, kiegészítve a találkozón részt vevő csoportok vezetőivel és tagjaival” – mutatnak rá a szervezők. A színjátszó találkozó és a szakmai konferencia párhuzamosan folyik, így a szakemberek és az érintettek közvetlenül tudnak véleményt cserélni a tapasztalatokról.
A találkozón részt vevő színjátszók ugyanakkor bekapcsolódnak egy dokumentumfilm forgatásába is. Egy magyarországi és székelyföldi filmes szakemberekből álló stáb a Nyerges-tetői csatáról készít filmet. A filmben a színjátszók statisztaszerepet játszanak. Péter Beáta
Krónika (Kolozsvár)
Színjátszó találkozó, előadások, konferencia és baráti találkozó: Székelyföldi és Anyaországi Falusi Színjátszó Találkozót és Konferenciát tartanak szeptember 25-30. között Csíkcsomortánban, Csíkpálfalván és Csíkdelnén.
A Hóman Bálint Alapítvány és a Csomortányért Egyesület szervezésében, a Nemzeti Együttműködési Alap és a Magyar Művészeti Akadémia támogatásával létrejövő találkozó és konferencia célja lehetőséget nyújtani a tapasztalatcserére az erdélyi és magyarországi amatőr színjátszók között. „Sokan sokszor temették már a falusi színjátszást. A találkozó házigazdái éppen erre akarnak rácáfolni, hiszen itt generációról generációra, apáról fiúra öröklődik a „fellépés" iránti szeretet és természetesség” – vélik a szervezők.
A színjátszó találkozón két magyarországi és három székelyföldi amatőr csoport lép fel. Az előadásokról véleményt formálók között ott lesz a Csíki Játékszín két színésze, Fülöp Zoltán és Bilibók Attila, Bucz Hunor, a budapesti Térszínház igazgató-főrendezője, Marosi Antal újságíró és Nagy Zoltán Péter szerkesztő. „A találkozó nem a különbözőségekre szeretné a figyelmet irányítani, sokkal inkább az azonosságokra. Ezt hivatott segíteni és szolgálni az anyaországi és székelyföldi szakemberek konferenciája, kiegészítve a találkozón részt vevő csoportok vezetőivel és tagjaival” – mutatnak rá a szervezők. A színjátszó találkozó és a szakmai konferencia párhuzamosan folyik, így a szakemberek és az érintettek közvetlenül tudnak véleményt cserélni a tapasztalatokról.
A találkozón részt vevő színjátszók ugyanakkor bekapcsolódnak egy dokumentumfilm forgatásába is. Egy magyarországi és székelyföldi filmes szakemberekből álló stáb a Nyerges-tetői csatáról készít filmet. A filmben a színjátszók statisztaszerepet játszanak. Péter Beáta
Krónika (Kolozsvár)
2014. augusztus 26.
A Kölcsey közös darabja a gyergyószentmiklósi Szín-kronnal
Vasárnap este nyolckor kezdődött A falu című darab, a Csalamádé tábor, azaz a gyergyószentmiklósi Szín-kron és az aradi Kölcsey Színpad előadásában. Összesen hétszer adták elő a darabot, és ez volt az utolsó alkalom, hogy meg lehetett tekinteni. A szereposztás remek, a poénok kiválóak, a színdarab zseniális volt. A közönség díjazta, ahogyan a színészpalánták a székely falvak hangulatát elhozták nekünk.
Darvos Emőke, a falu szépe, nagyon élvezte a közös munkát, ahogyan mindenki. Eleinte kicsit félt az ismerkedéstől, de pár napon belül kiváló viszonyt tudtak kialakítani az itteniekkel, és olyan érzésük volt, mintha mindig is ismerték volna őket.
Czirják Beatrix Mari nénit alakította, és rendkívül jól játszotta a begyepesedett öregasszonyt, akit nem érdekel a pénz, csak a maga kis földje, a jószág meg a szekér. Ezzel a közönség egyik kedvence lett. Az előadás végén elmondta, hogy náluk sok a Mari néni, és volt kitől ellesni a szerepet. Azt is megtudtuk, hogy a három hét, ami alatt a színdarab elkészült, nem kizárólag munkából állt: első héten ismerkedés, fizikai és koncentrációs gyakorlatok voltak, második héten megszületett a szöveg, és utolsó héten rakták össze a darabot. Ő szívesen megnézné egyszer kívülről is, mert szereplőként is nagyon viccesnek találja.
A dramaturg, Szabó Janka, most lesz másodéves színháztudományok szakon, Kolozsváron. Neki ez volt az első szakmai gyakorlata, és rendkívül élvezte, nagyon tanulságosnak tartja. Minden új volt neki, és hangsúlyozta: a szöveg nem az ő érdeme, ő csak formát adott az improvizációknak. A poénokat nem keresték, jöttek maguktól, és remélték, hogy mindenki érteni fogja azokat.
A rendező Faragó Zénó. Konc Dalmával, Bilibók Attilával és Kolozsi Borsos Gáborral együtt döntötték el: kell ilyen tábor. Mindhárman fontosnak tartják a közös célt és a közös munkát. Természetesen voltak nehézségek a szervezés során („drága az élet”, ahogy fogalmazott), de ezeket meg kell haladni. Görbe tükröt szerettek volna mutatni, illusztrálni az emberek pénzzel kapcsolatos hibáit, a hatalommal való visszaélést és státuszharcokat.
A céljukat elérték, és ehhez gratulálunk. Reméljük, hogy a jövőben sok hasonló közreműködésre lesz még példa!
Gál Zoltán, Nyugati Jelen (Arad)
Vasárnap este nyolckor kezdődött A falu című darab, a Csalamádé tábor, azaz a gyergyószentmiklósi Szín-kron és az aradi Kölcsey Színpad előadásában. Összesen hétszer adták elő a darabot, és ez volt az utolsó alkalom, hogy meg lehetett tekinteni. A szereposztás remek, a poénok kiválóak, a színdarab zseniális volt. A közönség díjazta, ahogyan a színészpalánták a székely falvak hangulatát elhozták nekünk.
Darvos Emőke, a falu szépe, nagyon élvezte a közös munkát, ahogyan mindenki. Eleinte kicsit félt az ismerkedéstől, de pár napon belül kiváló viszonyt tudtak kialakítani az itteniekkel, és olyan érzésük volt, mintha mindig is ismerték volna őket.
Czirják Beatrix Mari nénit alakította, és rendkívül jól játszotta a begyepesedett öregasszonyt, akit nem érdekel a pénz, csak a maga kis földje, a jószág meg a szekér. Ezzel a közönség egyik kedvence lett. Az előadás végén elmondta, hogy náluk sok a Mari néni, és volt kitől ellesni a szerepet. Azt is megtudtuk, hogy a három hét, ami alatt a színdarab elkészült, nem kizárólag munkából állt: első héten ismerkedés, fizikai és koncentrációs gyakorlatok voltak, második héten megszületett a szöveg, és utolsó héten rakták össze a darabot. Ő szívesen megnézné egyszer kívülről is, mert szereplőként is nagyon viccesnek találja.
A dramaturg, Szabó Janka, most lesz másodéves színháztudományok szakon, Kolozsváron. Neki ez volt az első szakmai gyakorlata, és rendkívül élvezte, nagyon tanulságosnak tartja. Minden új volt neki, és hangsúlyozta: a szöveg nem az ő érdeme, ő csak formát adott az improvizációknak. A poénokat nem keresték, jöttek maguktól, és remélték, hogy mindenki érteni fogja azokat.
A rendező Faragó Zénó. Konc Dalmával, Bilibók Attilával és Kolozsi Borsos Gáborral együtt döntötték el: kell ilyen tábor. Mindhárman fontosnak tartják a közös célt és a közös munkát. Természetesen voltak nehézségek a szervezés során („drága az élet”, ahogy fogalmazott), de ezeket meg kell haladni. Görbe tükröt szerettek volna mutatni, illusztrálni az emberek pénzzel kapcsolatos hibáit, a hatalommal való visszaélést és státuszharcokat.
A céljukat elérték, és ehhez gratulálunk. Reméljük, hogy a jövőben sok hasonló közreműködésre lesz még példa!
Gál Zoltán, Nyugati Jelen (Arad)
2014. december 11.
Színjátszás több mint százéves hagyománnyal Csíkcsicsóban
Csicsóban több mint százéves hagyománya van az amatőr színjátszásnak, a jelenlegi csoport Szabó Magdolna kezdeményezésére alakult 2008-ban, az Élő Emlékezet Egyesület keretében. Néhány hónapja az egyesülettől függetlenül, önálló színjátszó csoportként működnek.
Este nyolc óra után érkeztünk meg a csíkcsicsói kultúrotthonba, hogy ezúttal a csicsói amatőr színjátszókkal beszélgessünk. Épp a próba szünetében toppantunk be a színjátszó csoporthoz, a Rejtő Jenő Úrilány szobát keres című darabját próbálták, készülve a karcfalvi vendégjátékra.
Első nagy sikerű előadásuk Heltai Jenő A néma levente című darabja volt, melyet Varga Sándor, a Csíki Játékszín színésze állított színpadra. A néma leventét 1965-ben láthatták még a helybéliek, hisz az akkor működött színjátszó csoport is játszotta. Következett A hullámzó vőlegény című darab, amelyet szintén Varga Sándor rendezett, majd miután a színművész Magyarországra költözött, Bilibók Attilát kérték fel rendezni a csicsói műkedvelők. Ő Csiky Gergely Buborékok című művét ajánlotta a csoportnak, majd vitte színre velük. A legutóbbi előadásukat, az Úrilány szobát keres címűt is ő rendezte.
„Nem könnyed darabokat akarunk, amire így is, úgy is elmennek az emberek, hanem népművelő jellegűeket, kicsit fajsúlyosabbakat” – mondta Lutz Levente, a csoport egyik tagja.
Az előadásokhoz a díszlet, jelmez otthonról kerül ki, vagy éppen turkálóból vásárolják meg. A csicsói színjátszóknak már külön díszletraktáruk is van, egy csűrben tárolják azokat a díszleteket, amelyeket épp nem használnak a játszott előadásban. „A kulturális központnál volt egy megbeszélés az amatőr színjátszók vezetőivel, és ott javasoltam, hogy csináljunk egy börzét, Facebookon, vagy valahol, ahová mindenik csoport írna egy leltárlistát azokról a díszletekről, amelyeket épp nem használnak. így kölcsön tudnánk kérni egymástól, ha szükségünk van valamire, például fogasra, lámpára, kanapéra. Sajnos nem történt még előrelépés ez ügyben” – jegyezte meg Lutz. Megtudtuk, arra is volt példa, hogy egy díszletdarabot pályázat útján szereztek be, bár nehezen tudták megértetni, hogy az adott csikókályha tényleg díszletként fog funkcionálni. A rendezői díjakat is általában pályázatokból oldották meg.
Csíkszereda, Gyergyószentmiklós, Gelence, Csernáton, Alsórákos, Szentmárton, Csíkmadaras, Csíkkarcfalva – csak néhány hely, ahol a csicsói színjátszók felléptek. A néma levente című előadással még egyhetes turnén is voltak Magyarországon.
A faluban jól fogadják az előadásokat, ha többször játszanak egy darabot, akkor is telt ház van. Még Csíkszeredából is sokan mennek el megnézni a csicsói színjátszókat. Aztán előadás után, mint újságolták, úton-útfélen gratulálnak nekik a szomszédok, ismerősök. A színjátszó csoport tagjai, dacára annak, hogy van, mikor éjszakába nyúlóan próbálnak, szívesen járnak össze. „Egyfajta szórakozás, jó csapat kovácsolódott össze. Ugyanakkor lehet fejlődni, a rendezőtől, a darabból tanulni is tudunk" – mutattak rá.
A színjátszó csoport tagjai:
Adorjáni Lajos, Silló Attila, Részegh Attila, Csobot Zsófia, Pál Tibor, Lutz Levente, Sántha Imre, Kósa Gyula, Sántha Mária, Pál Norbert, Becze Géza, Becze Éva, Kelemen Emma, Fülöp Irén, Kelemen Béla, Bencze Etelka, Pál Piroska.
Péter Beáta
Székelyhon.ro
Csicsóban több mint százéves hagyománya van az amatőr színjátszásnak, a jelenlegi csoport Szabó Magdolna kezdeményezésére alakult 2008-ban, az Élő Emlékezet Egyesület keretében. Néhány hónapja az egyesülettől függetlenül, önálló színjátszó csoportként működnek.
Este nyolc óra után érkeztünk meg a csíkcsicsói kultúrotthonba, hogy ezúttal a csicsói amatőr színjátszókkal beszélgessünk. Épp a próba szünetében toppantunk be a színjátszó csoporthoz, a Rejtő Jenő Úrilány szobát keres című darabját próbálták, készülve a karcfalvi vendégjátékra.
Első nagy sikerű előadásuk Heltai Jenő A néma levente című darabja volt, melyet Varga Sándor, a Csíki Játékszín színésze állított színpadra. A néma leventét 1965-ben láthatták még a helybéliek, hisz az akkor működött színjátszó csoport is játszotta. Következett A hullámzó vőlegény című darab, amelyet szintén Varga Sándor rendezett, majd miután a színművész Magyarországra költözött, Bilibók Attilát kérték fel rendezni a csicsói műkedvelők. Ő Csiky Gergely Buborékok című művét ajánlotta a csoportnak, majd vitte színre velük. A legutóbbi előadásukat, az Úrilány szobát keres címűt is ő rendezte.
„Nem könnyed darabokat akarunk, amire így is, úgy is elmennek az emberek, hanem népművelő jellegűeket, kicsit fajsúlyosabbakat” – mondta Lutz Levente, a csoport egyik tagja.
Az előadásokhoz a díszlet, jelmez otthonról kerül ki, vagy éppen turkálóból vásárolják meg. A csicsói színjátszóknak már külön díszletraktáruk is van, egy csűrben tárolják azokat a díszleteket, amelyeket épp nem használnak a játszott előadásban. „A kulturális központnál volt egy megbeszélés az amatőr színjátszók vezetőivel, és ott javasoltam, hogy csináljunk egy börzét, Facebookon, vagy valahol, ahová mindenik csoport írna egy leltárlistát azokról a díszletekről, amelyeket épp nem használnak. így kölcsön tudnánk kérni egymástól, ha szükségünk van valamire, például fogasra, lámpára, kanapéra. Sajnos nem történt még előrelépés ez ügyben” – jegyezte meg Lutz. Megtudtuk, arra is volt példa, hogy egy díszletdarabot pályázat útján szereztek be, bár nehezen tudták megértetni, hogy az adott csikókályha tényleg díszletként fog funkcionálni. A rendezői díjakat is általában pályázatokból oldották meg.
Csíkszereda, Gyergyószentmiklós, Gelence, Csernáton, Alsórákos, Szentmárton, Csíkmadaras, Csíkkarcfalva – csak néhány hely, ahol a csicsói színjátszók felléptek. A néma levente című előadással még egyhetes turnén is voltak Magyarországon.
A faluban jól fogadják az előadásokat, ha többször játszanak egy darabot, akkor is telt ház van. Még Csíkszeredából is sokan mennek el megnézni a csicsói színjátszókat. Aztán előadás után, mint újságolták, úton-útfélen gratulálnak nekik a szomszédok, ismerősök. A színjátszó csoport tagjai, dacára annak, hogy van, mikor éjszakába nyúlóan próbálnak, szívesen járnak össze. „Egyfajta szórakozás, jó csapat kovácsolódott össze. Ugyanakkor lehet fejlődni, a rendezőtől, a darabból tanulni is tudunk" – mutattak rá.
A színjátszó csoport tagjai:
Adorjáni Lajos, Silló Attila, Részegh Attila, Csobot Zsófia, Pál Tibor, Lutz Levente, Sántha Imre, Kósa Gyula, Sántha Mária, Pál Norbert, Becze Géza, Becze Éva, Kelemen Emma, Fülöp Irén, Kelemen Béla, Bencze Etelka, Pál Piroska.
Péter Beáta
Székelyhon.ro
2016. március 20.
Jézus kereszthalálának története Csíksomlyón
Tíz év után, virágvasárnap újra bemutatta Jézus bevonulását Jeruzsálembe és a szenvedéstörténetet a Csíksomlyói Passió Csoport. Nagyon sokan kilátogattak a csíksomlyói kegytemplom előtti térre.
A passiót bemutató fiatalok a Csíksomlyó táblától indulva vonultak fel a Szék útján a kegytemplomig, ahol Urbán Erik ferences templomigazgató Isten Igéjét tolmácsolva megáldotta a barkákat. A barkaszentelést követően Jézus szenvedéstörténetét kísérhették figyelemmel a templomtéren összegyűlt hívek.
A helybéli fiatalokból álló Csíksomlyói Passió Csoport először 1996 virágvasárnapját mutatta be a misztériumjátékot Svella Adél balett-tanárnő rendezésében. Az akkori csapat tizenéves szereplői a művészeti népiskola balett karából, valamint a Segítő Mária Római Katolikus Gimnázium diákjaiból és csíksomlyói önkéntesekből verbuválódott.
Tíz éven át minden évben megelevenítették a szenvedéstörténetet, virágvasárnap a csíksomlyói kegytemplom előtt, pünkösd szombatján a csíksomlyói Hármashalom-oltárnál. Ez idő alatt Magyarországon, Ausztriában, Hollandiában, Franciaországban és Németországban is bemutatták a passiójátékot. 2000-ben Krakkóban a csapat elnyerte a Passió-díjat. Többek között ezt a díjat, régi fotókat, korabeli újságokat is közszemlére állítottak a kegytemplom bejárata előtt.
2006 után a csapat tagjainak különböző elfoglaltsága miatt megszakadt az előadások sorozata. Az ősbemutató húsz éves évfordulójára újból összeállt a régi csoport új tagokkal bővülve, így virágvasárnap újból részesei lehettek a hívek az 1700-as évekre visszamenő hagyománnyal rendelkező passiójátéknak.
Bilibók Attila, a Csíki Játékszín színésze elmondta: nagy családként tekintenek a csoportra, ha évekig nem is találkoztak, most ott folytatják, ahol abbahagyták. „Örvendünk egymásnak, és úgy érezzük méltó tolmácsai tudunk lenni a krisztusi üzenetnek. Jézus szenvedéstörténete olyan üzenet, melyet immár saját gyerekeinknek és a fiatalabb generációnak is át szeretnénk adni” – fogalmazott a színész.
Jézus kereszthalálát követően testét leemelték a keresztről, betakarták és a kegytemplomba vitték. A passiócsoport és a hívek sokasága töltötte meg a templomot, ahol bemutatták a legszentebb áldozatot.
Iochom Zsolt. Székelyhon.ro
Tíz év után, virágvasárnap újra bemutatta Jézus bevonulását Jeruzsálembe és a szenvedéstörténetet a Csíksomlyói Passió Csoport. Nagyon sokan kilátogattak a csíksomlyói kegytemplom előtti térre.
A passiót bemutató fiatalok a Csíksomlyó táblától indulva vonultak fel a Szék útján a kegytemplomig, ahol Urbán Erik ferences templomigazgató Isten Igéjét tolmácsolva megáldotta a barkákat. A barkaszentelést követően Jézus szenvedéstörténetét kísérhették figyelemmel a templomtéren összegyűlt hívek.
A helybéli fiatalokból álló Csíksomlyói Passió Csoport először 1996 virágvasárnapját mutatta be a misztériumjátékot Svella Adél balett-tanárnő rendezésében. Az akkori csapat tizenéves szereplői a művészeti népiskola balett karából, valamint a Segítő Mária Római Katolikus Gimnázium diákjaiból és csíksomlyói önkéntesekből verbuválódott.
Tíz éven át minden évben megelevenítették a szenvedéstörténetet, virágvasárnap a csíksomlyói kegytemplom előtt, pünkösd szombatján a csíksomlyói Hármashalom-oltárnál. Ez idő alatt Magyarországon, Ausztriában, Hollandiában, Franciaországban és Németországban is bemutatták a passiójátékot. 2000-ben Krakkóban a csapat elnyerte a Passió-díjat. Többek között ezt a díjat, régi fotókat, korabeli újságokat is közszemlére állítottak a kegytemplom bejárata előtt.
2006 után a csapat tagjainak különböző elfoglaltsága miatt megszakadt az előadások sorozata. Az ősbemutató húsz éves évfordulójára újból összeállt a régi csoport új tagokkal bővülve, így virágvasárnap újból részesei lehettek a hívek az 1700-as évekre visszamenő hagyománnyal rendelkező passiójátéknak.
Bilibók Attila, a Csíki Játékszín színésze elmondta: nagy családként tekintenek a csoportra, ha évekig nem is találkoztak, most ott folytatják, ahol abbahagyták. „Örvendünk egymásnak, és úgy érezzük méltó tolmácsai tudunk lenni a krisztusi üzenetnek. Jézus szenvedéstörténete olyan üzenet, melyet immár saját gyerekeinknek és a fiatalabb generációnak is át szeretnénk adni” – fogalmazott a színész.
Jézus kereszthalálát követően testét leemelték a keresztről, betakarták és a kegytemplomba vitték. A passiócsoport és a hívek sokasága töltötte meg a templomot, ahol bemutatták a legszentebb áldozatot.
Iochom Zsolt. Székelyhon.ro
2016. április 9.
A magyar költészet napja Csíkszeredában
József Attila születésnapján, április 11-én Csíkszeredában is számos rendezvényt tartanak, versnapi városköszöntőre, pódiumműsorra, szavalóversenyre várják a verskedvelőket.
A Csíki Játékszín a magyar költészet napja alkalmából egész napos rendezvénysorozattal készült. Április 11-én, hétfőn 11 órától a Tizenegy című versnapi városköszöntőre kerül sor a színház lépcsőin. A Csíki Játékszín 11 színészének tolmácsolásában tizenegy magyar vers hangzik el.
A jelenevők Tóth Árpád, Radnóti Miklós, Babits Mihály, Ady Endre, Szabó Lőrinc, Weöres Sándor, József Attila, Karinthy Frigyes verseit Kosztándi Zsolt, Dálnoky Csilla, Bilibók Attila, Bende Sándor, Lőrincz András, Bokor Andrea, Pap Tibor, Zsigmond Éva-Beáta, Puskás László, Márdírosz Ágnes és Keresztes Szabolcs előadásában hallgathatják meg.
A rendezvénysorozat a Marosvásárhelyi Művészeti Egyetem harmadéves színész szakos hallgatóinak előadásával folytatódik. 17 órától a a Hunyadi László Kamarateremben Pilinszky János versei, naplórészletei, prózai művei öltenek hangzó formát Bajkó Edina, Erőss Brigitta, Jáger Simon, Lukács Ivett Andrea, Markó Ildikó Hilda, Mesés Gáspár, Nagy Esti Norbert, Szilágyi Míra és Zsenák Lilla jóvoltából. A műsort Gyéresi Júlia állította össze, osztályvezető tanár Tompa Klára.
Ezt követően 19 órától a Csíki Moziban Bálint Márta színművész Székely János 677 sora című előadását lehet megtekinteni. Székely János (1927–1992) az elmúlt évtizedek nagy erdélyi írónemzedékének tagja és legfilozofikusabb alkotója volt. Caligula helytartója című drámáját sokan ismerik. 1990-ben kiadója kérésére válogatta össze a fennmaradásra méltónak ítélt verseit. A kötet, melynek címadó verse a Semmi-soha című költemény csak halála után, 1994-ben jelent meg. Gyönyörű, nagy műgonddal megformált versei a mai napig is csak kevéssé jutottak el a közönséghez – írják a szervezők.
Az Agora Alapítvány évek óta szavalóversenyt hirdet erre a napra. Az idén 132 személy jelentkezett a versenyre Csíkszeredából és a környékbeli falvakból. A csíkszeredai önkormányzattal közösen szervezett eseményt a nagy érdeklődésre való tekintettel két helyszínen tartják meg. Az I. kategóriába jelentkezők (5–8. osztályos diákok) a Hargita Megyei Kulturális Központ alagsori termében fognak szavalni, a II. és III. kategóriába jelentkezők (9–12. osztályos diákok és 19 éven felüliek) a Kájoni János Megyei Könyvtárban. Mindkét helyszínen délelőtt 10 órától kezdődik a rendezvény. A nyertes szavalók felléphetnek a Role zenekar gálaestjén április 16-án 18 órától, amikor is a Csíki Moziban levetítik a zenekar Pille című filmjét.
A magyar költészet napján Versünnepet tartanak a csíkszeredai József Attila Általános Iskolában a József Attila Emléknapok keretében. A rendezvénysorozat április 11-én 14 órától kezdődik az iskola dísztermében. A Petőfi Kávéházban 19.30-tól Lélekhang címmel megzenésített verseket lehet meghallgatni Márkos Melissa (ének), Ferencz Levente (akusztikus gitár), Dezső Roland (szóló gitár), Siklódi Árpád (basszus gitár) és Borsos Zsolt (dob) előadásában. Illusztrációk: Sipos Ottilia.
Péter Beáta
Székelyhon.ro
József Attila születésnapján, április 11-én Csíkszeredában is számos rendezvényt tartanak, versnapi városköszöntőre, pódiumműsorra, szavalóversenyre várják a verskedvelőket.
A Csíki Játékszín a magyar költészet napja alkalmából egész napos rendezvénysorozattal készült. Április 11-én, hétfőn 11 órától a Tizenegy című versnapi városköszöntőre kerül sor a színház lépcsőin. A Csíki Játékszín 11 színészének tolmácsolásában tizenegy magyar vers hangzik el.
A jelenevők Tóth Árpád, Radnóti Miklós, Babits Mihály, Ady Endre, Szabó Lőrinc, Weöres Sándor, József Attila, Karinthy Frigyes verseit Kosztándi Zsolt, Dálnoky Csilla, Bilibók Attila, Bende Sándor, Lőrincz András, Bokor Andrea, Pap Tibor, Zsigmond Éva-Beáta, Puskás László, Márdírosz Ágnes és Keresztes Szabolcs előadásában hallgathatják meg.
A rendezvénysorozat a Marosvásárhelyi Művészeti Egyetem harmadéves színész szakos hallgatóinak előadásával folytatódik. 17 órától a a Hunyadi László Kamarateremben Pilinszky János versei, naplórészletei, prózai művei öltenek hangzó formát Bajkó Edina, Erőss Brigitta, Jáger Simon, Lukács Ivett Andrea, Markó Ildikó Hilda, Mesés Gáspár, Nagy Esti Norbert, Szilágyi Míra és Zsenák Lilla jóvoltából. A műsort Gyéresi Júlia állította össze, osztályvezető tanár Tompa Klára.
Ezt követően 19 órától a Csíki Moziban Bálint Márta színművész Székely János 677 sora című előadását lehet megtekinteni. Székely János (1927–1992) az elmúlt évtizedek nagy erdélyi írónemzedékének tagja és legfilozofikusabb alkotója volt. Caligula helytartója című drámáját sokan ismerik. 1990-ben kiadója kérésére válogatta össze a fennmaradásra méltónak ítélt verseit. A kötet, melynek címadó verse a Semmi-soha című költemény csak halála után, 1994-ben jelent meg. Gyönyörű, nagy műgonddal megformált versei a mai napig is csak kevéssé jutottak el a közönséghez – írják a szervezők.
Az Agora Alapítvány évek óta szavalóversenyt hirdet erre a napra. Az idén 132 személy jelentkezett a versenyre Csíkszeredából és a környékbeli falvakból. A csíkszeredai önkormányzattal közösen szervezett eseményt a nagy érdeklődésre való tekintettel két helyszínen tartják meg. Az I. kategóriába jelentkezők (5–8. osztályos diákok) a Hargita Megyei Kulturális Központ alagsori termében fognak szavalni, a II. és III. kategóriába jelentkezők (9–12. osztályos diákok és 19 éven felüliek) a Kájoni János Megyei Könyvtárban. Mindkét helyszínen délelőtt 10 órától kezdődik a rendezvény. A nyertes szavalók felléphetnek a Role zenekar gálaestjén április 16-án 18 órától, amikor is a Csíki Moziban levetítik a zenekar Pille című filmjét.
A magyar költészet napján Versünnepet tartanak a csíkszeredai József Attila Általános Iskolában a József Attila Emléknapok keretében. A rendezvénysorozat április 11-én 14 órától kezdődik az iskola dísztermében. A Petőfi Kávéházban 19.30-tól Lélekhang címmel megzenésített verseket lehet meghallgatni Márkos Melissa (ének), Ferencz Levente (akusztikus gitár), Dezső Roland (szóló gitár), Siklódi Árpád (basszus gitár) és Borsos Zsolt (dob) előadásában. Illusztrációk: Sipos Ottilia.
Péter Beáta
Székelyhon.ro
2016. április 11.
Zsongás a magyar költészet napján Erdélyben is
Erdélyben is számos eseménnyel ünnepelték hétfőn a magyar költészetet. A magyar költészet napját Magyarországon 1964 óta József Attila születésnapján, április 11-én ünneplik, de érdemes hozzátenni, hogy például Márai Sándor is ezen a napon született – adja hírül a kronika.ro.
Csíkszeredában iskolákban, könyvtárban, a helyi kulturális központban, a színházban, különböző előadótermekben, sőt még a színház lépcsőin is a költészetet ünnepelték hétfőn. Nagy volt az érdeklődés az Agora Alapítvány és a csíkszeredai önkormányzat által meghirdetett szavalóverseny iránt, amire a szervezők nem kis meglepetésére 132-en jelentkeztek.
„Nagyon örülünk ennek a rengeteg szavalónak. A kicsik vannak a legtöbben, 88-an jelentkeztek Csíkszeredából és a környező falvakból. Minden évben évfordulós költők versei közül választhatnak a versenyzők" – mondta el Sántha Zsuzsanna, az egyik szervező. A Csíkcsicsóból érkezett ötödik és hatodik osztályos diákok elmondták, szeretnek verset olvasni és mondani, Kosztolányi Dezsőt, Romhányi Józsefet és Szilágyi Domokost emlegették. A nyertes szavalók felléphetnek a Role zenekar gálaestjén április 16-án 18 órától, amikor is a csíki moziban levetítik a zenekar Pille című filmjét.
A Csíki Játékszín egész napos rendezvénysorozattal készült a magyar költészet napja alkalmából. Akárcsak az elmúlt években, József Attila születésnapján délelőtt 11 órától 11 színész 11 verssel köszöntötte a szép számban jelen lévő hallgatóságot. „Napjainkban a humanizmus mély válságával szembesülünk. Nem túl távoli vidékeken mérhetetlen szenvedést okozó véres háborúk dúlnak. Világunkban megállíthatatlanul szaporodnak a konfliktusok, robbanásig feszülnek az elvakult indulatok. Lélektől lélekig vészesen nő a távolság. Tizenegy művészünk magyar költők békevágyát szólaltatja meg. Egy olyan világ óhajtását, ahol az emberek nyitott szívvel fordulnak egymás felé" – fogalmazott Parászka Miklós, a színház igazgatója.
Tóth Árpád, Radnóti Miklós, Babits Mihály, Ady Endre, Szabó Lőrinc, Weöres Sándor, József Attila, Karinthy Frigyes verseit Kosztándi Zsolt, Dálnoky Csilla, Bilibók Attila, Bende Sándor, Lőrincz András, Bokor Andrea, Pap Tibor, Zsigmond Éva Beáta, Puskás László, Márdírosz Ágnes és Keresztes Szabolcs tolmácsolásában hallgathatta meg a közönség.
Délután a Hunyadi László Kamarateremben Egy szenvedély margójára címmel Pilinszky János versei, naplórészletei hangzottak el a Marosvásárhelyi Művészeti Egyetem harmadéves színész szakos hallgatói előadásában. A műsort Gyéresi Júlia állította össze. Este a csíki moziban Bálint Márta színművész Székely János 677 sora című előadását lehet megtekinteni.
Villámcsődület Gyergyószentmiklóson
A gyergyószentmiklósi Salamon Ernő Gimnázium diákkórusa és a Figura Stúdió Színház művészei közreműködésével a város három helyszínén tartottak villámcsődületet hétfőn a déli órákban. A kórus megzenésített verseket adott elő, Boros Mária, Vajda Gyöngyvér és Moşu Norbert László színművészek pedig egy-egy verset szavaltak el a költészetnapi rögtönzött előadáson, a városközpontban, a Szent István-téren és a művelődési házzal szemközti parkban.
Az eseménnyel a kultúra, a költészet és a versek fontosságára kívánták ráirányítani minél több ember figyelmét a szervezők. „Azért választjuk az előadás ezen formáját, mert olyan emberekhez is elérhet az üzenet, akik általában nem vesznek részt kulturális eseményeken. Ha csak egy gondolatot indít el az emberekben a rövid műsor, már elértük a célunkat" – mondta a kronika.ro-nak Fórika Sebestyén, a szervező Gyergyószentmiklósi Művelődési Központ vezetője.
Erdély-szerte számos egyéb programmal is készültek a jeles napon: a kolozsvári Bulgakov irodalmi kávéházban például hétfőn este az Erdélyi Magyar Írók Ligája szervezésében tucatnyi költő olvas fel műveiből. Erdélyi díjazottak a Versünnepen
Az erdélyi versenyzőket is felvonultató Versünnep Fesztivál döntőjét egyébként vasárnap este tartották a budapesti Nemzeti Színház Gobbi Hilda Színpadán. A verseny fődíját, Párkányi Raab Péter szobrászművész alkotását, valamint a 300 ezer forintos pénzjutalmat Lőrinc Tímea zentai színésznő nyerte. A Versünnep Fesztivál különdíját 50 ezer forintos pénzjutalommal a sepsiszentgyörgyi Albert-Nagy Ákos egyetemi hallgató kapta. A megzenésített vers kategória győztesét, az erdélyi Mácsafej zenekart a Budapesti Operettszínház díjával is jutalmazták.
Idén tizenegyedik alkalommal hirdették meg a Versünnep Fesztivált, amelyre hivatásos előadóművészek, valamint a színművészeti egyetemek és szakirányú felsőoktatási intézmények hallgatói vers- és prózamondás, valamint énekelt vers, versmegzenésítés kategóriában nevezhettek.
Budapesten egyébként hétfőn zajlik a hatodik Versmaraton: a Magyar Rádió Márványtermében kortárs magyar költők tizenkét órán át olvassák fel szerzeményeiket a költészet napja alkalmából. Az eseményen a Magyar Kiadó Napló gondozásában megjelent Az év versei 2016 című antológiából hangzanak el költemények a szerzők előadásában. A kiadó vezetője, Oláh János hangsúlyozta: a kötetben 40 irodalmi folyóirat és műhely tavalyi verstermésének legjava szerepel – írja a kronika.ro.
Erdély.ma
Erdélyben is számos eseménnyel ünnepelték hétfőn a magyar költészetet. A magyar költészet napját Magyarországon 1964 óta József Attila születésnapján, április 11-én ünneplik, de érdemes hozzátenni, hogy például Márai Sándor is ezen a napon született – adja hírül a kronika.ro.
Csíkszeredában iskolákban, könyvtárban, a helyi kulturális központban, a színházban, különböző előadótermekben, sőt még a színház lépcsőin is a költészetet ünnepelték hétfőn. Nagy volt az érdeklődés az Agora Alapítvány és a csíkszeredai önkormányzat által meghirdetett szavalóverseny iránt, amire a szervezők nem kis meglepetésére 132-en jelentkeztek.
„Nagyon örülünk ennek a rengeteg szavalónak. A kicsik vannak a legtöbben, 88-an jelentkeztek Csíkszeredából és a környező falvakból. Minden évben évfordulós költők versei közül választhatnak a versenyzők" – mondta el Sántha Zsuzsanna, az egyik szervező. A Csíkcsicsóból érkezett ötödik és hatodik osztályos diákok elmondták, szeretnek verset olvasni és mondani, Kosztolányi Dezsőt, Romhányi Józsefet és Szilágyi Domokost emlegették. A nyertes szavalók felléphetnek a Role zenekar gálaestjén április 16-án 18 órától, amikor is a csíki moziban levetítik a zenekar Pille című filmjét.
A Csíki Játékszín egész napos rendezvénysorozattal készült a magyar költészet napja alkalmából. Akárcsak az elmúlt években, József Attila születésnapján délelőtt 11 órától 11 színész 11 verssel köszöntötte a szép számban jelen lévő hallgatóságot. „Napjainkban a humanizmus mély válságával szembesülünk. Nem túl távoli vidékeken mérhetetlen szenvedést okozó véres háborúk dúlnak. Világunkban megállíthatatlanul szaporodnak a konfliktusok, robbanásig feszülnek az elvakult indulatok. Lélektől lélekig vészesen nő a távolság. Tizenegy művészünk magyar költők békevágyát szólaltatja meg. Egy olyan világ óhajtását, ahol az emberek nyitott szívvel fordulnak egymás felé" – fogalmazott Parászka Miklós, a színház igazgatója.
Tóth Árpád, Radnóti Miklós, Babits Mihály, Ady Endre, Szabó Lőrinc, Weöres Sándor, József Attila, Karinthy Frigyes verseit Kosztándi Zsolt, Dálnoky Csilla, Bilibók Attila, Bende Sándor, Lőrincz András, Bokor Andrea, Pap Tibor, Zsigmond Éva Beáta, Puskás László, Márdírosz Ágnes és Keresztes Szabolcs tolmácsolásában hallgathatta meg a közönség.
Délután a Hunyadi László Kamarateremben Egy szenvedély margójára címmel Pilinszky János versei, naplórészletei hangzottak el a Marosvásárhelyi Művészeti Egyetem harmadéves színész szakos hallgatói előadásában. A műsort Gyéresi Júlia állította össze. Este a csíki moziban Bálint Márta színművész Székely János 677 sora című előadását lehet megtekinteni.
Villámcsődület Gyergyószentmiklóson
A gyergyószentmiklósi Salamon Ernő Gimnázium diákkórusa és a Figura Stúdió Színház művészei közreműködésével a város három helyszínén tartottak villámcsődületet hétfőn a déli órákban. A kórus megzenésített verseket adott elő, Boros Mária, Vajda Gyöngyvér és Moşu Norbert László színművészek pedig egy-egy verset szavaltak el a költészetnapi rögtönzött előadáson, a városközpontban, a Szent István-téren és a művelődési házzal szemközti parkban.
Az eseménnyel a kultúra, a költészet és a versek fontosságára kívánták ráirányítani minél több ember figyelmét a szervezők. „Azért választjuk az előadás ezen formáját, mert olyan emberekhez is elérhet az üzenet, akik általában nem vesznek részt kulturális eseményeken. Ha csak egy gondolatot indít el az emberekben a rövid műsor, már elértük a célunkat" – mondta a kronika.ro-nak Fórika Sebestyén, a szervező Gyergyószentmiklósi Művelődési Központ vezetője.
Erdély-szerte számos egyéb programmal is készültek a jeles napon: a kolozsvári Bulgakov irodalmi kávéházban például hétfőn este az Erdélyi Magyar Írók Ligája szervezésében tucatnyi költő olvas fel műveiből. Erdélyi díjazottak a Versünnepen
Az erdélyi versenyzőket is felvonultató Versünnep Fesztivál döntőjét egyébként vasárnap este tartották a budapesti Nemzeti Színház Gobbi Hilda Színpadán. A verseny fődíját, Párkányi Raab Péter szobrászművész alkotását, valamint a 300 ezer forintos pénzjutalmat Lőrinc Tímea zentai színésznő nyerte. A Versünnep Fesztivál különdíját 50 ezer forintos pénzjutalommal a sepsiszentgyörgyi Albert-Nagy Ákos egyetemi hallgató kapta. A megzenésített vers kategória győztesét, az erdélyi Mácsafej zenekart a Budapesti Operettszínház díjával is jutalmazták.
Idén tizenegyedik alkalommal hirdették meg a Versünnep Fesztivált, amelyre hivatásos előadóművészek, valamint a színművészeti egyetemek és szakirányú felsőoktatási intézmények hallgatói vers- és prózamondás, valamint énekelt vers, versmegzenésítés kategóriában nevezhettek.
Budapesten egyébként hétfőn zajlik a hatodik Versmaraton: a Magyar Rádió Márványtermében kortárs magyar költők tizenkét órán át olvassák fel szerzeményeiket a költészet napja alkalmából. Az eseményen a Magyar Kiadó Napló gondozásában megjelent Az év versei 2016 című antológiából hangzanak el költemények a szerzők előadásában. A kiadó vezetője, Oláh János hangsúlyozta: a kötetben 40 irodalmi folyóirat és műhely tavalyi verstermésének legjava szerepel – írja a kronika.ro.
Erdély.ma
2016. augusztus 4.
Mai rege – diákok előadásai
Gyergyószentmiklóson második alkalommal kerül megszervezésre a Zakuszka diákszínjátszó tábor, melynek célja olyan fiatalokból álló alkotói csapat létrehozása, amely meg tudja szólítani saját korosztályát az aktuális problémákkal kapcsolatban. A projekt minden évben egy előadás által szeretne eljutni a régió és a vidék fiataljaihoz.
A tábor vezetői, egyben a Forr.alt Egyesület tagjai: Bilibók Attila, Faragó Zénó, Fodor Alain Leonard és Moșu Norbert-László színművészek. Az idei csapatot tíz fiatal alkotja, a gyergyószentmiklósi részvevők mellett Marosvásárhelyi és Aradi diákok is érkeztek a táborba. A jelenleg már készülő előadást, a Mai regét, Faragó Zénó jegyzi rendezőként, szerzője Moșu Norbert-László.
A produkció előbemutatójára augusztus 4-én, csütörtökön kerül sor Szentgericén, az Országos Dávid Ferenc Ifjúsági Egylet (ODFIE) által szervezett diákszínjátszó fesztiválon. Az előadás gyergyószentmiklósi bemutatójának időpontja augusztus 5 (péntek) este 7 óra, helyszíne a Figura Stúdió Színház nagyterme. A produkcióra a belépés ingyenes.
A bemutatót követően a Zakuszka Színjátszó Csapat turnéra indul, a Mai rege című előadás bemutatásra kerül még a következő Székelyföldi helyszíneken: Gyergyóremete, Csíkszentdomokos, Csíkcsicsó, Csíkrákos, Marosvásárhely és Csernakeresztúr. Arad megyében Kisiratosra, Kisperegre, Nagyiratosra, Zimándújfalura, Pécskára és Aradra látogatnak el a fiatalok.
A darab szerzője, Moșu Norbert-László szerint a Mai regeegy modern népmese, melyben egy fiatal fiú elindul a nagyvilágba szerencsét próbálni, de útja során nem tündérekkel és sárkányokkal találkozik, hanem egyszerű emberekkel. A kérdés ugyanaz: hogyan találhatjuk meg a királykisasszonyt, és mi is a fele királyság? Az előadás mesei motívumokra épülő történet, melyben aktuális társadalmi kérdések fogalmazódnak meg.
A Mai rege című előadás Hargita megye Tanácsa, Gyergyószentmiklós Megyei Jogú Város Polgármesteri Hivatala, Ifitéka, Gyergyószentmiklós Művelődési Központ, Aradi Kölcsey Egyesület, Kisiratosi Polgármesteri Hivatal, Nagyiratosi Polgármesteri Hivatal és az Arad Megyei RMDSZ támogatásával jön létre.
A szervezők
Nyugati Jelen (Arad)
Gyergyószentmiklóson második alkalommal kerül megszervezésre a Zakuszka diákszínjátszó tábor, melynek célja olyan fiatalokból álló alkotói csapat létrehozása, amely meg tudja szólítani saját korosztályát az aktuális problémákkal kapcsolatban. A projekt minden évben egy előadás által szeretne eljutni a régió és a vidék fiataljaihoz.
A tábor vezetői, egyben a Forr.alt Egyesület tagjai: Bilibók Attila, Faragó Zénó, Fodor Alain Leonard és Moșu Norbert-László színművészek. Az idei csapatot tíz fiatal alkotja, a gyergyószentmiklósi részvevők mellett Marosvásárhelyi és Aradi diákok is érkeztek a táborba. A jelenleg már készülő előadást, a Mai regét, Faragó Zénó jegyzi rendezőként, szerzője Moșu Norbert-László.
A produkció előbemutatójára augusztus 4-én, csütörtökön kerül sor Szentgericén, az Országos Dávid Ferenc Ifjúsági Egylet (ODFIE) által szervezett diákszínjátszó fesztiválon. Az előadás gyergyószentmiklósi bemutatójának időpontja augusztus 5 (péntek) este 7 óra, helyszíne a Figura Stúdió Színház nagyterme. A produkcióra a belépés ingyenes.
A bemutatót követően a Zakuszka Színjátszó Csapat turnéra indul, a Mai rege című előadás bemutatásra kerül még a következő Székelyföldi helyszíneken: Gyergyóremete, Csíkszentdomokos, Csíkcsicsó, Csíkrákos, Marosvásárhely és Csernakeresztúr. Arad megyében Kisiratosra, Kisperegre, Nagyiratosra, Zimándújfalura, Pécskára és Aradra látogatnak el a fiatalok.
A darab szerzője, Moșu Norbert-László szerint a Mai regeegy modern népmese, melyben egy fiatal fiú elindul a nagyvilágba szerencsét próbálni, de útja során nem tündérekkel és sárkányokkal találkozik, hanem egyszerű emberekkel. A kérdés ugyanaz: hogyan találhatjuk meg a királykisasszonyt, és mi is a fele királyság? Az előadás mesei motívumokra épülő történet, melyben aktuális társadalmi kérdések fogalmazódnak meg.
A Mai rege című előadás Hargita megye Tanácsa, Gyergyószentmiklós Megyei Jogú Város Polgármesteri Hivatala, Ifitéka, Gyergyószentmiklós Művelődési Központ, Aradi Kölcsey Egyesület, Kisiratosi Polgármesteri Hivatal, Nagyiratosi Polgármesteri Hivatal és az Arad Megyei RMDSZ támogatásával jön létre.
A szervezők
Nyugati Jelen (Arad)