"Gheorghe Funar márc. 14-én Kolozsváron a belváros magyar emléktábláit fellobogóztatta román zászlókkal, majd feltetette a volt Biasini Szálló épületére a beígért táblát, amely a polgármesteri hivatal indítványára a korábbihoz viszonyítva legalább nyolcszoros méretben hirdeti Baritiu és Balcescu érdemeit - és a magyarok kellőképpen túlértékelt "véres tetteit". A képviselőházban Petre Turlea független képviselő tiltakozott az ellen, hogy "egy más állam történelmének eseményeiről" román területen emlékezzenek meg. Az RMDSZ sepsiszentgyörgyi megemlékezéseit "revizionista gyűlésnek" minősítette, és bejelentette, hogy ugyanott fogja bemutatni Hamis magyar mártírok román földön című művét. Maros megyében Gabriel Tiru prefektus, az RNEP tagja közleményben büntetés terhe alatt figyelmeztette a polgármestereket, a tanácsosokat és az iskolaigazgatókat, hogy nem szervezhető az iskolákban március 15-i megemlékezés. /Felkerült az emléktábla - nacionalista feszültségkeltés. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 15./"

Kolozsváron márc. 15-én Funar polgármester felállíttatta a Petőfi-emléktáblát viselő Biasini házra a nagyméretű réztáblát, amely öles betűkkel hirdeti, hogy a magyarok 1848-ban 40 ezer románt öltek meg és 230 román falut dúltak fel. Az ünnepi szónokok sorban elmondták beszédüket, megjelent Mihaila Cofariu is, aki az 1990-es marosvásárhelyi események egyik áldozata. Grigore Zanc megyei prefektus is beszélt, arra utalva, hogy a marosvásárhelyi események okozói is magyarok voltak, erre bizonyíték az itt megjelent Cofariu. Funar beszédében figyelmeztette a magyarokat, nehogy megkoszorúzzák a Petőfi-emléktáblát, mert annak komoly jogi következményei lesznek. A kolozsvári magyarok a Magyar Színházban emlékeztek az évfordulóra, Benkő Samu akadémikus értekezett 1848-ról, majd a volt Petőfi-szobornál megkoszorúzták a Petőfi-emléktáblát, melyen a fenyegetés ellenére sokan megjelentek . Molnos Lajos, az RMDSZ Kolozs megyei elnöke utalt a délelőtt folyamán itt elhelyezett történelemhamisító, magyarellenes, uszító emléktáblára. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 19./

"Egyed Ákos történész dokumentumokkal bizonyította, hogy a Biasini-épületre elhelyezett tábla, mely szerint a "magyar nemesek" 40 ezer románt megöltek az 1848-as szabadságharcban, nem felel meg a szabadságnak. Magyar, román és szász történészek megbízható adatai szerint a magyar, román és szász nemzetiségek vérvesztesége összesen 18 ezer lehetett, ebből a magyarok vesztesége 90-10 ezerre tehető. /Egyed Ákos: A hihetőség határai. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 24./ "

"Cáfolhatók-e a Funar polgármester utasítására Kolozsváron a volt Biasini Szálló falára felvésett állítás, hogy az 1848-as szabadságharcban 40 ezer románt megöltek, kérdezte Nagy Ernő dr. Egyed Ákos történészről. Igen, cáfolhatók, válaszolta. Avram Iancu Bécsben el akarta érni azokat az ígéreteket, amelyeket a császári udvar, mint szövetségeseknek, kilátásba helyezett. Gyorsan összeállítottak egy iratot, 1849 decemberében. Ebben az időben pontos statisztikai felmérés nem készülhetett. Az irat 35-40 ezer román áldozatot említ, mondván: 8-10 ezer a román harctereken esett el. "Van Erdélyben 2400 román falu, s mindenikből elvittek és elpusztítottak 10 vagy 20 embert." Ez eleve képtelen állítás, de nem is volt 2400 román falu. /Nagykároly és Vidéke, júl. 3./"

"Kolozsváron a magyarságnak kedves emlékű Biasini Szállón /a Petőfire emlékező tábla mellett/ márc. 15-től kétnyelvű tábla hirdeti: 1848-49-ben 40 ezer románt és 270 román falut pusztított el a "magyar nemesség által vezetett megtorlás". Honnan származnak ezek az adatok, tette fel a kérdést Egyed Ákos történész. A kolozsvári Történelmi Lapok 1874. ápr. 2-i számában a folyóirat főszerkesztője, K. Papp Miklós közzétette a Mennyi kárpótlást kívántak a románok 1849-ben című emlékiratot. Ez az emlékirat 1849-ben készült a román küldöttség számára, amelynek élén Avram Iancu állt és Bécsben a császártól kért és kapott kihallgatást. Az emlékirat felsorol név szerint 145 kivégzett román vezetőt és megemlít 1115 elpusztított lakost és 12 falut, ahol a románok nagy veszteséget szenvedtek, majd azzal folytatja, hogy nem létezik olyan román helység, amelyből 10-20 embert nem ölettek volna meg, továbbá a csatákban elesett 8-10 ezer ember, az áldozatok számát 35-40 ezerre lehet tenni. Ezekért a veszteségekért a románokat 2 926 000 forint kárpótlás illeti meg. Bécsben a túlhajtott számadatokat nem fogadták el, hanem Bécs hivatalos összeírást rendelt el 1850-ben. Az osztrák hatóságok a megölt 9-10 ezer magyart nem írták össze. Az összeírást 1851-ben közölték. Az osztrák statisztika 4834 áldozatot említ, ebből 4425 volt román, 244 szász és 165 magyar. Az áldozatok egy részét bíróságok ítélték el emberölésért, gyújtogatásért. - George Baritiu, az 1848-as események történetírója 6000 román áldozatról írt. /Egyed Ákos: A hihetőség határai.= Háromszék (Sepsiszentgyörgy), ápr. 12./"

"Máj. 27-én, látogatásának harmadik napján a magyar államfő Kolozsváron villásreggelin fogadta az erdélyi magyar történelmi egyházak vezetőit, majd megtekintette a Szent Mihály katolikus és a Farkas utcai református templomot. A görögkeleti egyház utolsó pillanatban érkezett meghívása következtében a magyar államfő meglátogatta a helyi ortodox katedrálist is. Ezután az időközben Kolozsvárra érkezett Constantinescu államfővel koszorút helyeztek a Biasini-ház falán lévő Petőfi-emléktáblához, valamint a Memorandisták emlékművéhez. A magyar államfőt mindenütt lelkes tömeg fogadta. Göncz Árpád kíséretével Kolozsvárról Marosvásárhelyre érkezett, megkoszorúzta a Székely Vértanúk Emlékművét, és beszédet mondott a város főterén.A zuhogó eső ellenére tízezres tömeg gyűlt össze, hogy meghallgassa a beszédet. Göncz Árpád kifejtette: Magyarország érdeke, hogy Románia az Európai Unió tagja legyen, hiszen akkor biztonságban tudhatja Erdély magyarjait, s nem választja el őket nehezen átjárható határ. Látogatásának célja az együttműködés feltételeinek megteremtése volt. Emil Constantinescu elnök történelminek nevezte ezt a találkozót. Szerinte a közös látogatás a francia-német partnerség mintájára biztosíthatja Románia és Magyarország megbékélését. Marosvásárhelyen mondott beszédében Göncz Árpád utalt arra, hogy a kétoldalú kapcsolatok jelenlegi kedvező légkörének kialakulásában nagy szerepet játszott az európai integrációban való részvétel vágya, és hangsúlyozta, hogy mindkét ország érdeke, hogy szomszédja az első körben csatlakozzon a NATO-hoz és az Európai Unióhoz. A magyar államfő elmondta, hogy országa minden tőle telhetőt megtesz azért, hogy Románia beilleszkedjen Európába, de kiemelte, hogy ez főleg Románia polgáraitól függ, akik nem kis áldozatokat kell vállaljanak. Göncz Árpád kijelentette, hogy látogatásának célja az volt, hogy Constantinescu elnökkel végiggondolják a román-magyar együttműködést a csatlakozást illetően, illetve megteremtsék az együttműködés feltételeit. Hozzátette, hogy hite szerint a tavalyi választások után, az RMDSZ részvételével létrejött új román kormány biztosíték a romániai nemzetiségek érdekeinek, jogos igényeinek figyelembe vételét. Kifejezte örömét aziránt, hogy a román kormány szándékában áll az oktatási törvény módosítása, mellyel reméli, hogy a parlament is egyet fog érteni. Göncz Árpád elégedetten nyugtázta, hogy a román kormánynak az önálló magyar nyelvű egyetem létesítése ellen sincs elvi kifogása. A magyar államfő kijelentette, hogy látogatásán meggyőződhetett, hogy a demokráciát igenlő román társadalom, a parlamenti képviselők többsége, Románia minden felelős vezetője elkötelezte magát a román-magyar alapszerződésben foglaltak mellett. Végül a magyar államfő felhívta a Marosvásárhely főterén egybegyűltek figyelmét arra, hogy "ne hagyjuk, hogy bárki, bárhol, bármilyen nagyhangú is, gátat vessen a kétoldalú jó szándéknak, elemi érdekeink érvényesítésének, egymást és Európát gazdagító közös jövendőnknek!". Göncz Árpád Marosvásárhelyen újabb megbeszéléseket és találkozókat tartott meghívójával, Emil Constantinescu román államfő beszédében történelminek minősítette a csúcstalálkozót. Szerinte a közös látogatás a francia-német partnerség mintájára biztosíthatja Románia és Magyarország megbékélését, olyképpen, hogy Európának ebben a részében államaink stabilitási és biztonsági tengelyt képezzenek. Kifejtette, hogy közös elhatározás, hogy mindkét fél szorítsa háttérbe a szélsőségeseket. A Romania Libera kiemelte a román államfő kijelentését, miszerint Göncz Árpád látogatása érdeklődés és fontosság szempontjából átlépi az ország határait. A lap úgy vélte, hogy a funarista típusú nacionalizmust otthonában győzték le, és megemlíti, hogy Kolozsvár utcáin, valamint a állami hivatalokban lobogtak a román és magyar zászlók. A marosvásárhelyi látogatásról beszámolva, a lap azt írta, hogy hét évvel a tragikus marosvásárhelyi események után a két államfő jelenlétében románok és magyarok kezet nyújtottak egymásnak. A lap megemlítette, hogy a két államfő találkozott a helyi hatóságok képviselőivel, köztük Fodor Imre polgármesterrel is, valamint Markó Bélával az RMDSZ elnökével és Frunda György szenátorral, később pedig Göncz Árpád rövid megbeszélést folytatott Sütő Andrással, a marosvásárhelyi események egyik áldozatával. A lap A magyar vállalkozók hajlandók befektetni tőkét Romániába alcímmel tájékoztat, hogy a két államfő Marosvásárhelyre való érkezése előtt a helyi Kultúrpalotában román és magyar üzletemberek találkoztak. Az Evenimentul Zilei címként kiemeli a magyar államfő kolozsvári beszédéből, "Úgy érzem magamat, mint a román nép testvére". A lap beszámolójának kezdetén azonban Alexandru Farcas Kolozs megyei prefektus és a polgármester közötti nézeteltérést ismerteti kimerítően. Az Adevarul "Elszórt füttyök - tapssal fedve" címmel számol be a magyar államfő kolozsvári és marosvásárhelyi látogatásáról. A lap közli Adrian Suciu tudósítását is, mely szerint a marosvásárhelyi polgármester, Fodor Imre leszedette a román zászlót a polgármesteri hivatal épületéről. A megyei tanács elnöke Ioan Toganel állítólag megmagyarázta a polgármesternek, hogy a 69-es törvény értelmében kötelező a zászlók jelenléte a közhivatalok épületein. Dorin Suciu szerint noha azzal is lehetne érvelni, hogy az eset csak vihar volt egy pohár vízben, nem szabad elfeledni, hogy 1990 márciusa óta a város román lakossága érzékeny az ilyen dolgokra". Az eseménnyel a Cronica Romana is kis terjedelmű cikkben foglalkozik. A Ziua kiemeli Göncz Árpádnak az ortodox katedrálisba való ellátogatását is. A lap úgy tudja, hogy Constantinescu elnök egy telefonbeszélgetésen kérte Funart, hogy a látogatás incidensek nélkül zajlódjon le. Az Azi egyik cikke "Ellenezünk bármiféle szélsőségességet" címmel számol be az eseményről, melynek a lap szinte egyoldalas anyagot szentel. A tegnapi Jurnalul National kiemeli, hogy több mint ezer kolozsvári fütyülte ki a magyar államfőt, azt kiabálva, hogy "Le a Ciorbea-kormánnyal". A lap egy másik cikke szerint a magyar államfő tiszteli Ion Iliescut, a román-magyar alapszerződés aláírásában játszott meghatározó szerepéért. Göncz Árpád elnök romániai látogatása különleges jelentőségű, nyilatkozott Markó Béla, az RMDSZ elnöke a Romániai Magyar Szónak, tájékoztatva a magyar államfővel való találkozón felvetett kérdésekről. Elmondta, hogy Göncz Árpáddal a két ország kapcsolatairól, a Romániában végbement politikai változásokról, az RMDSZ kormánybeli jelenlétének jellegéről és jellemzőiről beszéltek. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 27./ A Romania Libera megemlíti, hogy Göncz Árpád a demokrácia elveit tiszteletben tartva, ideiglenes bukaresti szállásán fogadta Ion Iliescu RTDP-s szenátort, volt román államfőt. A megbeszélés során a román-magyar együttműködés kérdéseit tárgyalták meg. /RMDSZ Sajtófigyelő (Kolozsvár), máj. 27., 97. sz./"

"Gheorghe Funar kolozsvári polgármester márc. 13-án sajtóértekezleten jelentette ki, hogy az Urunk Színeváltozása templomban a nap során történteket az RMDSZ idézte elő azzal, hogy "kommandós csapatokat készített fel a katedrális elfoglalására és ezzel etnikai (román-magyar) konfliktus előidézésére". A polgármester szerint, jelentette a Mediafax, "ugyanazok a kommandós csapatok incidenseket fognak provokálni vasárnap", amikor az RMDSZ, illetve az Egységpárt, a Nagy-Románia Párt és a Vatra Romaneasca szervezet külön-külön megemlékezik 1848 március 15-éről. Az RMDSZ jóelőre ismertette ünnepi megemlékezéseinek időpontját és helyét, a polgármester viszont nem közölte, hol és mikor tartanak március 15-i megemlékezést hívei. Kolozsvári RMDSZ-források beszámoltak arról, hogy a koszorúzás színhelyén márc. 13-án a polgármesteri hivatal emberei "átszerelték" a Biasini-ház homlokzatát, zászlókat erősítettek fel (amelyek jórészt eltakarják a Petőfi-emléktáblát), áthelyezték a koszorútartó kampókat, s művüket gépkocsiból maga Funar is megtekintette. Az "átalakításról" az RMDSZ bejelentésére rendőrségi jegyzőkönyv is készült, de a változások a szövetség helyi vezetői szerint nem fogják megakadályozni, hogy idén is, mint minden évben, megkoszorúzzák a Petőfi-emléktáblát. (Funar hívei a polgármester által két éve ugyanarra a homlokzatra felerősíttetett táblánál terveznek megemlékezést: ennek szövege a magyar forradalom elleni román szélsőséges nacionalista vádakat tartalmaz). Buchwald Péter alprefektus a kolozsvári Szabadsághoz eljuttatott nyilatkozatában arra kérte a város és a megye magyar lakosságát, hogy az ünnepségeken emelt fővel, annak tudatában vegyen részt, hogy Európa tavaszát, a szabadság, egyenlőség, testvériség napját ünnepli. Hozzáfűzte, hogy a minden ellenkező híresztelés ellenére a rendőrség biztosítja az ünnepség normális lefolyását. /MTI/"

"Az RMDSZ Kolozs Megyei Szervezete május 14-én közleményben tiltakozott Gheorghe Funar kolozsvári polgármester újabb magyarellenes provokációja ellen. A pártjából is kipenderített sovén-nacionalista polgármester emléktáblát akar leleplezni annak a háznak a falán, ahol Petőfi Sándor Kolozsváron megszállt, 1847 októberében. A volt Biasini Szálló falán május 15-én, pénteken leleplezendő tábla kétnyelvű (román és angol!) szövege azonban Alexandru Petrovici szerb költőnek tünteti fel nemzeti költőnket, akinek nevét úgymond "magyarosították". Miután tiltakozik a durva és célzatos hamisítás ellen, a közlemény emlékeztet arra, hogy Petrovics (és nem Petrovici) Sándor Petőfire magyarosította a nevét, mint ahogy a románok nemzeti költője, Mihail Eminovici is Eminescura változtatta a magáét, s ez éppen annak a bizonyítéka, hogy mindenkinek jogában áll megválasztani nemzetiségét, szabadon dönteni nemzeti hovatartozásáról. A Kolozs megyei RMDSZ törvénytelennek minősíti az emléktábla elhelyezését és leleplezését már csak azért is, mivel nincs a Városi Tanácsnak erre vonatkozó határozata, és felkéri a Kolozs megyei prefektust, az illetékes rendőri szerveket, hogy akadályozzák meg a kolozsvári polgármestert eme új törvényszegésében, amelynek egyetlen célja interetnikai konfliktus kirobbantása Kolozsvárott. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), máj. 14., 1263. sz./ Az úgynevezett Biasini-házon kívánja elhelyeztetni Funar a feliratot, amelynek célja nyilván a város magyarságának megsértése és általában a magyarság provokálása, román-magyar feszültség szítása. Az épület falán jelenleg magyar nyelvű emléktábla örökíti meg, hogy 1847 őszén ott járt Petőfi Sándor, ezenkívül Funar már korábban elhelyeztetett rajta egy román és angol nyelvű emléktáblát, amely azt állítja, hogy az 1848-49-es szabadságharcban a magyarok 40 ezer románt mészároltak le Erdélyben. Ez egyes román szélsőséges nacionalisták sokszor cáfolt állítása. Az "emléktábla" ugyancsak román és angol nyelvű szövege annyit tartalmaz, hogy az épületben tartózkodott 1847 október 21. és 24. között "Aleksandr Petrovici szerb költő, akinek nevét magyarosították". /MTI/"

"A Gheorghe Funar által Kolozsváron, a volt Biasini Szálló épületénél tervezett "emléktábla-avatás" meghiúsult. A durva magyarellenes provokáció kapcsán az RMDSZ helyi és országos vezetőinek közbelépésére a kormány megyei megbízottja, Alexandru Farcas prefektus 1998. május 14-én kiadott 164. sz. rendeletében megtiltotta bármilyen emléktábla elhelyezését és leleplezését az Avram Iancu utca 20. szám alatti épületen. A rendelet végrehajtásával a prefektus a megyei rendőrfelügyelőséget bízta meg. A határozott intézkedés hatására az újabb magyarellenes provokáció - amelyet okkal nevezhetünk román-, illetve Románia-ellenesnek is - ezúttal meghiúsult, ami ékesen bizonyítja, hogy a sovén-nacionalista erőket meg lehet fékezni, ha megvan rá a politikai akarat. Ezen pedig az sem változtat, hogy Kolozsvár polgármestere "nem tagadta meg önmagát": bepereléssel fenyegette meg Kolozs megye prefektusát. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), máj. 15., 1264. sz./"

"Funar terve szerint a román és angol nyelvű szöveg "Alexandru Petrovici magyarosított nevű szerb költő" kolozsvári tartózkodására emlékezik. Az RMDSZ Kolozs megyei szervezete tiltakozott, az akciót törvénytelennek titulálva, mivel nincs arra vonatkozó helyi tanácsi engedély, és "etnikumközi konfliktusokra" való uszítással vádolta Funart. Razvan Popescu kormányszóvivő nyilatkozatában a "valóságtól elrugaszkodónak" nevezte a polgármester kezdeményezését. A lap szerint Alexandru Farcas felszólította Funart, hogy mondjon le szándékáról; Zoe Petre elnöki tanácsos pedig telefonon tájékozódott a prefektustól, aggodalmát fejezve ki egy új konfliktusos helyzet kialakulása miatt. /Petőfi emlékét gyalázó tábla a Biasini Szállón. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 15./"

Az Interetnikai Párbeszéd Egyesület vezetősége tiltakozott amiatt, hogy a média bizonyos esetekben semmibe veszi Románia alkotmányának előírásait, amikor politikai célzattal kezelik az ország és az együtt élő népek történelmét. Az alkotmány tiltja az etnikai, faji, osztály- és vallási gyűlöletre uszítást. A félretájékoztatás példája a kolozsvári volt Biasini Szálloda homlokzatára kifüggesztett tábla, ugyanis meghamisítja a valóságot: Gheorghe Baritiu nevét is belefoglalta a táblán található valótlan szövegbe. Ugyanis Gheorghe Baritiu 6000 román áldozatról beszél az 1848-49-es forradalom során és nem 40 ezerről, amint az a táblán olvasható, mely számot a szélsőségesek különböző alkalmakkor emlegetnek. Ugyancsak a hatás kedvéért Nicolae Balcescu neve is szerepel az uszító emléktáblán, pedig tudott dolog, hogy ő együttműködött Kossuthtal, létrehozta a Megbékélési tervezetét. - Az emléktáblán feltüntetett áldozatok száma képtelenség. Annak idején elrendelték a hivatalos kivizsgálást, ennek eredményét 1851-ben közölték: a román áldozatok száma 4425 ember volt. Nyilvánvaló, hogy az emléktáblán feltüntetett 40 ezres szám hamis. Ezek a provokációk állandó jelleggel sértik a magyar etnikumot, de sértik a románt is azzal, hogy két nagy fiának nevével visszaélnek. /Az Interetnikai Párbeszéd Egyesület közleménye. A hihetőség és az elviselhetőség határai. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 10./

"Az idei március 15-i ünnepi rendezvények helyszíne és időpontja a következő: Arad: március 14-én. 16.30 órától a szabadságszobor elemeinek megkoszorúzása a minorita rendház udvarán. 17 órától zenés- irodalmi előadás a Minorita Kultúrházban, március 15-én 17 órától koszorúzás és emlékezés a vesztőhelynél. Beszterce-Naszód: március 12- én 17 órakor a besztercei kultúrházban lesz ünnepi megemlékezés. Brassó: március 12- én 15 órától koszorúzási ünnepség az alsó-tömösi hősök emlékművénél, március 15-e 17 órától koszorúzási ünnepség a hosszúfalusi temető 1848-as emlékművénél, amit ökumenikus istentisztelet követ a türkösi katolikus templomban. Csík: március 15-én Csíkszeredában 10-kor ünnepi rendezvény, majd a területi szervezet a kászoni szervezettel közösen szervezi meg a 15 órai Nyerges- tetői ünnepséget. Fehér: március 15-én a központi ünnepség helyszíne az enyedi Vártemplom, mely ünnepi istentisztelettel kezdődik, majd ünnepi beszédekkel és fogadással folytatódik. Az előadást Gúdor Botond magyarigeni református lelkész előadása zárja az Erdély-hegyaljai 48-49-es eseményekről. Felső-Háromszék: március 15-én Kézdivásárhelyen 11 órától hagyományos lovas felvonulás, a környékbeli hagyományőrző csoportok bevonásával, az ünnepség díszvendége Markó Béla. Háromszék - Sepsiszentgyörgy: március 15-én 10 órától koszorúzási ünnepség, ezt követően 16.45 órától emlékünnepség a Szemerja negyedi Kisstadionban. 18.30 órától ünnepi előadás a Szakszervezetek Művelődési Házában, majd 19 órától hangverseny a Tamási Áron Állami Színházban. Kolozs: március 14-én 16 órától Hídelvén ökumenikus istentisztelet és ünnepi műsor, majd honvédsír koszorúzás a kismezői temetőben, 19 órától ünnepi gálaműsor az Állami Magyar Operában; március 15-én 12 órától ökumenikus istentisztelet a Szent Mihály templomban, 14.30 órától koszorúzás a Biasini szállónál, 19-kor emlékműsor az Állami Magyar Színházban, március 16-án 18 órától a Pro Iuventute székházban az RMDSZ belmonostori kerületének emlékműsora. Krassó-Szörény: március 15-én 17 órai kezdettel koszorúzás a Kereszthegyen a Hergoltz féle 1848-as emlékműnél. Maros: március 15-én Marosvásárhelyen de. 11 órakor a területi szervezet vezetősége a Nicolae Balcescu szobornál koszorúzik. Az eseményre meghívták a román pártok képviselőit is. 15 órakor a Székely Vértanúk emlékművénél tartanak megemlékező ünnepséget, március 19-én: 19 órától a Nemzeti Színház nagytermében megemlékező ünnepség a Fekete Márciusról. Történelmi Máramaros: március 15-én 10 órától ünnepi megemlékezés a református templomban, majd 11.30-kor koszorúzási ünnepség az emlékműnél, valamint a református és katolikus temetőben. 17 órától koszorúzási ünnepség a hosszúmezői emlékműnél. Nagybánya: március 15-én délelőtt koszorúzás a római-katolikus, a református temetők 1848-as honvédsírjainál, valamint a Petőfi emléktáblánál, cserkész-zarándoklat a város 1848-as emlékműveinél, majd este 18 órakor a Városi Színház termében megemlékező kulturális műsort tartanak. Szilágy: március 15-én 10 órától ökumenikus istentisztelet a belvárosi református templomban, 11 órától az 1848-49-es emlékmű koszorúzása, amit 11.30 órától megemlékező ünnepség követ a Wesselényi szobor előtti téren. 12.30 órától a református temetőben lévő honvédsírok megkoszorúzása. 18.30 órától előadás a szakszervezetek művelődési házában. Udvarhelyszék: március 15-én a megemlékezést a polgármesteri hivatal szervezi. Ezzel egyidőben Magyar Ifjúsági Konferenciát is tartanak, melynek meghívottja Deutch Tamás. Bukarest: március 15-én du. 17-kor a Zalomit utca 6. szám alatti Petőfi Házban ünnepi megemlékezést rendez a bukaresti Petőfi Művelődési Társaság, amelyen előadások és művészi megnyilvánulások hangzanak el. /A tizedik szabad romániai március 15-e "menetrendje" = Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 13./ Az RMDSZ Temes megyei szervezete a helyi magyar ifjúsági szervezeteket kérte fel a 2000. évi március 15-ei ünnepi rendezvények megszervezésére. A Temesvári Magyar Ifjúsági Szervezet (TEMISZ) által összehangolt megemlékezésen az ünnepi beszédeket is az ifjúsági szervezetek (TEMISZ, TMD) és a Bartók Béla Líceum diákjai tartják. A felkérés azért is jogosnak tűnik, mert a Temesvári Magyar Diákszervezet (TMD) - a Városháza mellett - jelentős mértékben hozzájárult a szabadfalui Petőfi-emlékmű felújításához. Az ünnepség március 15-én, 16 órakor a Szabadfalui emlékműnél lesz. Koszorúzások lesznek 14 órakor a Girodai úti 48-as obeliszknél, 15,30-kor az Eftimie Murgu szobornál, 17 órakor a józsefvárosi temető honvédsírjainál, 18 órakor az újszentesi Petőfi-emlékműnél. A megemlékezések sorát vasárnap, március 12-én a Millenniumi templomban a Szabó Dénes esperes-plébános által celebrált szentmise nyitja meg, amelynek keretében Mátray László színművész szaval és Toró T. Tibor helyi RMDSZ-elnök mond emlékbeszédet. /Pataki Zoltán: Rendhagyó március 15-ei ünnepség Temesváron. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 13./ Gyergyószentmiklós rendezvények sorával köszönti a magyar szabadságharc napját: a X. Sífutó Emlékverseny az ünnepnap jegyében zajlik a Bucsin tetőn. Március 13-án a Salamon Ernő Líceum V-VIII osztályosai immár tizedik éve szavalóversennyel ünnepelnek. Március 14-én a Salamon Ernő Gimnáziumban a Széchenyi Kör, majd a Fogarassy Mihály Általános Iskola emlékezik meg a magyar szabadságharcról. 14 órakor gyermekrajz-kiállítás nyílik a Figura Galériában, 15,30-tól pedig diákok történelmi vetélkedője a Salamon Ernő Líceumban. Este 18 órákor a Korona nagytermében, az ünnepi megemlékezésen előadást tart dr. Garda Dezső történész, és fellép az Ipartestület Férfidalárdája, a Domokos Pál Péter női kórus, a Szent Miklós kamaraegyüttes, a Dalocska gyermekkar, valamint a verseket tolmácsoló Laczkó Attila. 19 órától Papp Kincses Emese Virrassz velem című naplóregénye bemutatójának ad otthont a Korona tükörterme. Március 15-én 15 órától ünnepi szentmise a város templomaiban, 16 órától ünnepi megemlékezés és koszorúzási szertartás a Petőfi-szobornál. Ezt követően a hagyomány szerint gyertyás körmenet indul a temetőbe, ahol koszorúzási szertartással és közös imádkozással emlékeznek a város elhunyt hőseire. /Március 15. Gyergyószentmiklóson. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 13./"

A szabadságharc évfordulója alkalmából megemlékezések:- Csíkszeredában márc. 14-én tartották Petőfi Sándor mellszobrának avatóünnepségét a Petőfi Sándor Általános Iskola előtt. Kiss Ernő, az iskola igazgatója beszédében elmondta: tíz évvel azután, hogy az iskola felvette a költő nevét, a városvezetés és a támogatók segítségével sikerült szobrot állítani Petőfinek. Jelen voltak a magyarországi testvériskolák küldöttségei, valamint a támogató intézmények képviselői. Az ünnepségen köszöntötték a mellszobor alkotóit: Ercsei Ferenc és Nagy Ödön csíkszeredai képzőművészeket. Dr. Csedő Csaba István polgármester ünnepi beszédét követően leleplezték a mellszobrot, majd Koncsag László római katolikus plébános, Hegyi István református és Simén Domokos unitárius lelkészek áldották meg a költő szobrát. /Orbán Ferenc: Szoboravató Csíkszeredában. = Hargita Népe (Csíkszereda), márc. 15./ Csíkszeredában márc. 15-én az ünneplők Gál Sándor szobra előtt gyülekeztek, többen székely ruhában érkeztek. Dr. Csedő Csaba polgármester köszöntötte a csíkszeredaiakat, majd az ünneplők Petőfi Sándor és Nicolae Balcescu szobraihoz vonultak, ahol Mugur Isarescu kormányfőnek március 15-e alkalmából a magyarsághoz intézett üzenetét olvasta fel Hajdu Gábor egészségügyi miniszter, majd Orbán Viktor magyar miniszterelnök levelét ismertette Dézsi Zoltán prefektus. A határoktól szétszaggatott 15 millió magyar szíve együtt dobban ezen a napon - mondta a polgármester. Az ünnepség a magyar és a székely himnusz eléneklésével zárult. /Kovács Attila: Helytállásra buzdítottak az ünnepen. = Hargita Népe (Csíkszereda), márc. 16./- A helyi szokásokhoz híven lovas huszárok és a környező falvak népviseletbe öltözött lakosainak felvonulásával kezdődött Kézdivásárhelyen a negyvennyolcas szabadságharcra emlékező, mintegy tízezres tömeget vonzó ünnepség. Ünnepi beszédében Markó Béla szövetségi elnök az itthonmaradás szükségességét hangsúlyozta. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), márc. 16. -1681. sz./ Kézdivásárhelyen külön színfoltot jelentett a felvidéki hét huszár felvonulása. A 15. székely határőr gyalogezred gelencei hagyományőrző csoportjának meghívására érkeztek a céhes városba. A gelenceiek kapcsolata a felvidéki hagyományőrzőkkel immár két éve tart, 1998-ban és 1999-ben a felvidéki tavaszi hadjárat-emléktúra alkalmával a gelenceiek jártak Felvidéken. Kurucz Lajos, az 1. felvidéki huszárbandérium huszárkapitánya elmondta: a nagy távolság miatt Kézdivásárhelyre a lovakat nem tudták elhozni. A huszárok 15-én délután Gelencén is felvonultak. /(Iochom): Felvidéki huszárok Kézdivásárhelyen. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), márc. 15./- Gyergyószárhegyen a fúvószenekar már 14-én 48-as indulókkal hirdette az ünnepet. A cserkészek és az RMDSZ 14-e délutánján megkoszorúzták Both Ferenc és Gurzó Lajos 48-as honvédtisztek sírjait a helyi temetőben. 15-én délelőtt 10-től ünnepi szentmisét tartottak, majd ünnepi megemlékezést a hősök emlékoszlopánál, amely során a helyi RMDSZ a magyarság ezeréves múltjának felvállalása jelképeként emléktáblát avatott fel az emlékoszlop keleti oldalán a következő felirattal: MAGYAR MILLENNIUM "Jézus áldd meg Erdély földjét." Az Úr 2000. évében a szárhegyi RMDSZ. /Millenniumi emléktábla Gyergyószárhegyen = Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 15./- Kolozsváron a Szent Mihály-templomban ökumenikus istentisztelettel kezdődött a március 15-i ünnepi megemlékezés. A magyar történelmi egyházak vezetői /Dr. Czirják Árpád római katolikus érseki helynök, Csiha Kálmán református püspök, dr. Szabó Árpád unitárius püspök, Mózes Árpád evangélikus püspök, Mikes Sámuel baptista főlelkész mondtak beszédet, továbbá Tőkés László püspök figyelmeztetett: az elmúlt évszázadban Pozsony és Kolozsvár a magyar élet szélére sodródott. "Kelj fel, és világosodjál, Kolozsvár! Ne lankadjatok, ne csüggedjetek, keljetek fel és járjatok. Ezen az úton legyen egy igen fontos állomás: az Úr születésének 2000. esztendejében megünnepelt március 15." Ezután Kónya-Hamar Sándor képviselő mondott ünnepi beszédet. "Erdély múltja jelenti az ország jövőjét, ezért az egykori és még létező Erdély-modellt történelmileg, társadalmilag, de politikailag is restaurálni kellene. Szerkezeti, vallási, kulturális, intézményi és civil síkon egyaránt." Az ünneplő gyülekezet a Biasini szálló elé vonult, ahol további beszédekre és koszorúzásra került sor. /Papp Annamária: Emlékezés március 15-re. Ne engedjük szabadságunkat korlátozni. Több ezren ünnepeltek Kolozsváron. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 16./ Gheorghe Funar polgármester szokásához híven márc. 15-én különböző rendezvényeket szervezett "magyarok által 1848-ban meggyilkolt románok" tiszteletére. - Gheorghe Funar felszólította az RMDSZ képviselőit, mutassák fel a városházától kapott engedélyt. A rendezvény szervezői azzal érveltek, hogy nem volt szükség engedélyre, hiszen megemlékező összejövetelről és nem utcai tüntetésről van szó. Miután a polgármester kérésére a rendőrök nem voltak hajlandók eloszlatni a tömeget, Gheorghe Funar távozott a helyszínről. /A polgármester igyekezett megzavarni a meghitt ünnepélyt. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 16./- Nagyváradon a Rulikowski temető névadó hősének sírja előtt kezdődött az emlékezés. A Szent László téren a borsi csoport bemutatja tánctudását. A tömeg megérkezett Szacsvay Imre szobrához. A mártír jegyző szobra előtt cserkészek álltak vigyázzban. A koszorúzás után a több száz fős tömeg a Petőfi-szoborhoz vonult, majd a székesegyházba. Zsúfolásig megtelt a bazilika. Tempfli József megyés püspök köszöntötte az egybegyűlteket, beszéde után Csűry István református generális direktor, majd dr. Csapó I. József szólt az egybegyűltekhez. /Hol március emléke él, Petőfi visszatér. = Bihari Napló (Nagyvárad), márc. 16./- Székelyudvarhelyen márc. 15-én lovasok vonultak fel a város utcáin, majd a Himnusz éneklésével kezdődött az ünnepség. Nemzeti imánkat énekelte a több, mint tízezres tömeg. A megemlékezés fénypontja a Vasszékely szobrának, Szabó János szobrászművész alkotásának felavatása volt. A Vasszékely újra otthonra lel a székely anyavárosban - hangsúlyozta Szász Jenő, Székelyudvarhely polgármestere. Dr. Deutsch Tamás, a magyar kormány ifjúsági és sportminisztere Orbán Viktor magyar kormányfő jókívánságait tolmácsolta az ünneplőknek. "A nemzetpolitikai célkitűzéseink legnagyobbika újra az unió. Igen, az Európai Unió. És az autonómia. A határon túl élő magyar testvéreink autonómiája" - mondta. Ezután Eckstein-Kovács Péter miniszter szólt az egybegyűltekhez. /Sarány István: Újból helyére került a Vasszékely. = Hargita Népe (Csíkszereda), márc. 16./- Márc. 14-én kezdődtek Aradon, az aradi vértanúk és a félig kiszabadult Szabadság-szobor városának nemzeti ünnepi rendezvényei. Tokay György RMDSZ-képviselő a még rácsok mögött lévő, de félig már kiszabadított Vértanú-szoborcsoport monumentális alakjai között elhelyezett emelvényen mondta el beszédét. Vajon kitől őrizték ezeket a szobrokat és azt a gondolatot, amit ez a szobor kifejez, tette fel a kérdést. /Tegnap a templomudvarban, ma délután a Vesztőhelyen. = Nyugati Jelen (Temesvár), márc. 15./- Az RMDSZ Brassó megyei szervezete a magyar szabadságharc emlékére ünnepi előadást rendezett. Felléptek helyi (Brassói Magyar Dalárda, Búzavirág, Márk Attila daltulajdonos) és környékbeli műkedvelő együttesek, előadók (a szecselevárosi Kéknefelejcs, a pürkereci gyerek-boricások, a Keresztvári Kórus, tatrangi műkedvelők). A négyfalusi RMDSZ márc. 12-én megkoszorúzta a tömösi emlékművet, , melyet tavaly ismeretlenek festékkel bemázoltak. /(Tóásó Áron Zoltán): Március Brassóban. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 15./- Sarmaságon, a nagy bányászközségben márc. 12-én, vasárnap a református templomban az ökumenikus istentiszteletet követően az alkalomhoz illő műsort tartott a helybeli ifjúság, majd az 1848-as emlékművet koszorúzták meg /Sarmasági megemlékezés. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 15./- Temesváron márc. 12-én a Milleniumi templomban ünnepi szentmise keretében emlékeztek meg a szabadságharc évfordulójáról. A szentmise végén Toró T. Tibor, az RMDSZ Temes megyei szervezetének elnöke mondott rövid emlékbeszédet. /A magyar lélek feltámadásának ünnepe. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 15./ Márc. 15-én Temesvár megfogyatkozott magyarsága a szabadfalui Petőfi-emlékműhöz zarándokolt, ahol Somogyi Attila egyetemista méltatta a másfélszáz év előtti eseményt. Szabó Dezsővel valljuk, hogy magyarként, fiatalként felelősek vagyunk minden magyar lélekért, hangzott el beszédében. Szővérdfi Szép Zoltán, a Temesvári Magyar Ifjúsági Szervezet elnöke feltette a kérdést: Teszünk-e valamit azért, hogy gyermekeink, unokáink magyar iskolába, magyar színházba, magyar templomba járjanak? Mert igenis kell nekünk magyar egyetem, Magyar Ház, ragaszkodunk ahhoz, hogy egyéni és közösségi jogainkat tiszteletben tartsák /Sipos János: Felelősséggel tartozunk a '48-as hősök emlékének. = Nyugati Jelen (Temesvár), márc. 16./

Márc. 16-án reggelre Kolozsváron a volt Biasini Szállóról ismeretlen tettesek lelopták az egy nappal korábban, a március 15-i megemlékezés alkalmával elhelyezett koszorúkat. Az RMDSZ a rendőrséghez fordult az eset kivizsgálását kérve. /(balázs): Lelopták a koszorúkat a Biasini Szállóról. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 17./

"Közel háromezren emlékeztek márc. 15-én Kolozsváron az 1848-49-es forradalomra és szabadságharcra: a főtéri Szent Mihály-plébániatemplomban tartott ökumenikus istentiszteleten többszáz fiatal gyűlt össze. Az ünnepi rendezvényen Czirják Árpád pápai prelátus, érseki helynök mondott köszöntő beszédet, majd az Erdélyi Református Egyházkerület nevében Vetési László lelkész, dr. Szabó Árpád unitárius püspök, a Zsinatpresbiteri Evangélikus-Lutheránus Egyház részéről dr. Kovács László Attila, a Protestáns Teológiai Intézet rektora, Mikes Sámuel, a Magyar Baptista Imaház főlelkésze beszélt. Patrubány Miklós, a Magyarok Világszövetségének (MVSZ) elnöke azokra a budapesti ifjakra emlékezett, akik a béke, szeretet és egyetértés jelszavával egy nap alatt megfordították a világ állását Budapesten. A kolozsvári magyar konzulátus részéről dr. Cseh Áron a Magyar Köztársaság üzenetét tolmácsolta. Kónya-Hamar Sándor képviselő, az RMDSZ Kolozs megyei szervezetének elnöke beszédében kifejtette: "határtalan nemzet határtalan ünnepe van ma. Március 15-ét nem kellett és nem kell újraértékelni, hiszen évről évre általa újultunk és újulunk meg". Az ünnepség a Biasini Szálló előtt folytatódott. Boros János kolozsvári alpolgármester üdvözölte a jelenlévőket, majd átadta a szót Dan Canta alprefektusnak, illetve Kerekes Sándornak, a Kolozs megyei tanács alelnökének, akik Adrian Nastase kormányfő március 15-i üzenetét tolmácsolták román és magyar nyelven. Dr. Cseh Áron konzul Orbán Viktor magyar miniszterelnök üzenetét ismertette. /Papp Annamária: Március 15-re emlékeztek Kolozsváron. Határtalan nemzet határtalan ünnepe. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 16./ A kolozsvári népfőiskolai rendezvények keretében Csetri Elek akadémikus tartott előadást Az 1848-49-es forradalom és szabadságharc jelentősége címmel. Albert Júlia színművésznő részleteket olvasott fel Petőfi Sándor, Jókai Mór, Kossuth Lajos és Mikszáth Kálmán írásaiból és leveleiből. /Balog Éva és Levey Ferenc: Március 15-re emlékeztek. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 16./"

"Decemberben lesz két éve, hogy megalakult a Házsongárd Alapítvány. Mind többen vesznek részt a Házsongárd Alapítvány által meghirdetett temetőgondozásban. A Báthory István Elméleti Líceum, a Római Katolikus Gimnázium, a Brassai Sámuel Elméleti Líceum tanulói, az Apáczai Csere János cserkészcsapat és a Protestáns Teológiai Intézet néhány diákja vett részt a munkában. Segítségükkel gyom és a szemét többek között Dsida Jenő, Tóthfalusi Kis Miklós, Apáczai Csere János, Jósika Miklós, Józan Miklós, Simén Dániel, Reményik Sándor, Berde Mária és Berde Amália, Szilágyi Domokos és Hervay Gizella, Szász Domokos, Újfalvi Sándor és Lészay Júlia, Berde Mózsa és Brassai Sámuel, Purjesz Zsigmond, Szabó Dénes, a Bethlen-Huszár, Tauffer és Szacsvai családok sírjairól, sírkertjeiből, valamint az iktári Bethlen, a Mikó-Rhédey, Biasini, Pagett és Sombori kripták környékéről. /Gergely Istvánné Tőkés Erzsébet: Fiaim, tőlem egymást öröklitek! = Szabadság (Kolozsvár), nov. 13./"

Boros János alpolgármester márc. 8-án úgy nyilatkozott: törvénytelen Gheorghe Funar polgármester abbéli szándéka, hogy március 15-én két emléktáblát helyezzen el az egykori Biasini Szálló falán, ahol az RMDSZ rendez ünnepséget. Boros hangsúlyozta: a két emléktábla nem jelenik meg az idei költségvetésben, elhelyezésükhöz nincsenek meg a szükséges hatósági engedélyek. Kónya-Hamar Sándor parlamenti képviselő, az RMDSZ Kolozs megyei szervezetének elnöke szerint a Nagy-Románia Párt által Funar hivatalba lépése 10. évfordulójának alkalmából tervezett ünnepségek célja valójában az RMDSZ által a magyar nemzeti ünnep alkalmával tervezett rendezvények beárnyékolása. "Ezeket a rendezvényeket és Corneliu Vadim Tudor Kolozsvárra invitálását szándékosan tervezték, mi azonban reméljük, hogy a polgármester nem akar velünk bonyodalomba keveredni, mint ahogy ezt mi sem akarjuk", fogalmazott Kónya. Funar tervei szerint március 15. alkalmából kicserélné a Petőfi Sándor emléktáblát olyanra, amelyen a költő neve Petrovics Sándorként lenne feltüntetve. Funar korábban már megpróbálkozott a táblacserével, az akkori prefektus, Alexandru Farcas azonban azt betiltotta. Emlékezetes, hogy 1997-ben Funar már feltáblázta az egykori Biasini Szállót, amelyeken emléket állít a szabadságharcban a "magyarok által meggyilkolt román áldozatoknak", akik számát önkényesen 40 000-ben állapította meg, ezt az adatot román és magyar történészek sokszorosan túlzottnak tartották. /Újabb két tábla a Biasinin? = Szabadság (Kolozsvár), márc. 9./

Markó Béla, az RMDSZ vezetője arra kérte Funart, Kolozsvár polgármesterét, hogy ne szervezzen "párhuzamos rendezvényeket" a március 15. ünnepségek alkalmával. Markó márc. 13-i sajtótájékoztatóján azt javasolta a polgármesternek, hogy inkább a kétnyelvű feliratokkal foglalkozzon, ne a márc. 15-i események zavarásával. A Markó-javaslat későn érkezett. A Funar-korszak 10 éves évfordulójára szervezett háromnapos ünneplés fénypontja éppen márc. 15-ére esik, a Köztársaság moziban tartandó ünnepéllyel. A nagyszabású rendezvényre az NRP bukaresti küldöttsége is Kolozsvárra érkezik, élén Corneliu Vadim Tudorral, Corneliu Ciontu pártalelnökkel, és valószínűleg a frissen "átigazolt" Niculae Cervenivel. Teodor Pop Puscas, Kolozsvár rendőrparancsnoka elmondta, hogy a "párhuzamos rendezvények" alkalmával nem tart incidensektől. - Március 15-én ökumenikus istentiszteletet tartanak a főtéri Szent Mihály-templomban. Koszorúzás lesz a Biasini szálló emléktáblánál és a hídelvi (Kismező) temetőben. Este az Állami Magyar Színházban Boér Ferenc Zúg Március című műsorára hivatalosak a kolozsvári magyarok. Az unitárius egyház, az unitárius kollégium és a Brassai Sámuel Gimnázium igazgatósága emléktáblát avat a Kolozsvári Unitárius Kollégium azon 47 diákja emlékére, akik részt vettek az 1848–49-es szabadságharcban. /"Párhuzamos rendezvények" március 15-én. Terem híján az NRP a moziban ünnepel — jegyelővásárlás ellenében. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 14./

Márc. 15-én Kolozsváron, a Biasini-épületen néhány éve elhelyezett és erre az alkalomra tizenhat nemzeti színű zászlóval felékesített román–angol nyelvű táblát koszorúzta meg Gheorghe Funar és kísérete, a Nagy-Románia Párt és néhány helyi közintézmény képviselője. A román színekből készült kokárdákat viselő részvevők száma nem haladta meg a százat (egy részük a polgármesteri hivatal alkalmazottja). Köztük volt Dan Canta alprefektus is. /Funar a Biasininél. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 16

A március 15-e alkalmából szervezett kolozsvári ünnepségek délben kezdődtek a főtéri Szent Mihály templomban, amely zsúfolásig megtelt kokárdát viselő magyarsággal. Az ökumenikus istentisztelet kezdetén Czirják Árpád érseki helynök köszöntötte az egybegyűlteket, majd dr. Tonk Sándor, az Erdélyi Református Egyházkerület főgondnoka, dr. Rezi Elek unitárius püspökhelyettes, Mózes Árpád, Zsinatpresbiteri Evangélikus-Lutheránus Egyház vezetője beszélt. Ezek után Alföldi László főkonzul a magyar kormány nevében megköszönte Czirják Árpádnak, hogy évről évre megszervezi és helyet ad a március 15-i ünnepségeknek, felolvasta Orbán Viktor magyar miniszterelnök határon túli magyarokhoz intézett üzenetét. Az ökumenikus istentisztelet áldással, majd a Szózat és a Himnusz eléneklésével zárult. /Köllő Katalin: Erdélyi magyarok hazájában. Megyeszerte megünnepelték Március 15-ét. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 16./ A hagyományokhoz híven az ökumenikus istentisztelet befejeztével Kolozsvár magyarsága a Biasini szállónál folytatta az emlékünnepséget. Kónya-Hamar Sándor, az RMDSZ Kolozs megyei szervezetének elnöke szólt az egybegyűltekhez, az ünnepi beszédet Eckstein-Kovács Péter szenátor tartotta meg. Szabó László, a Magyar Ifjúsági Tanács (MIT) részéről, a mai erdélyi magyar fiatalság tizenkét pontját tette közzé. A MIT által a tömegben osztogatott szórólapokon a következő állt: 1. Magyarságunk bátor vállalását — a küszöbön álló kulcsfontosságú népszámlálás alkalmával is. 2. "Restitutio in integrum"-ot: az elkobzott egyházi és közösségi ingatlanok teljes körű visszaszolgáltatását. 3. Önálló állami magyar egyetemet. 4. Erdélyi magyar bankot. 5. A Csereháti ügy igazságos és méltányos rendezését. 6. Alternatív katonaság bevezetését. 7. A politikai foglyok szabadon bocsátását és rehabilitációját (lásd Agache-ügy). 8. Államfői kegyelmet Bardóczy Csabának, Eva Maria Barki "persona non grata" minősítésének visszavonását. 9. Az RMDSZ térjen vissza eredeti programjához és a Kolozsvári Nyilatkozathoz. 10. Az RMDSZ csúcsvezetősége diktatúrájának eltörlését, az erdélyi magyarság sokszínűségének érvényesülését, az ifjúság megosztásának beszüntetését. 11. A Communitas Alapítvány közpénzeivel való nyilvános elszámolást. 12. Össznemzetben gondolkodó és cselekvő magyarországi kormányt. Végül megkoszorúzták a Petőfi-emléktáblát. /Ördög I. Béla: Méltósággal ünnepelte 1848 emlékét Kolozsvár. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 16./ 6/ A márc. 15-i ünnepségek Marosvásárhelyen, a Bernády téren elhelyezett Bem emléktáblánál kezdődtek. Balla Loránd, a Vártemplom lelkészének köszöntő beszéde után a marosvásárhelyi Kántortanító- képző Főiskola diákjai mutattak be rövid műsort, amit koszorúzás követett. Az ünnepség Petőfi Sándor szobránál folytatódott. Az ünnepség a Szózat, a nemzeti himnusz és a székely himnusz eléneklésével zárult. /Megemlékezés az összefogás jegyében. = Népújság (Marosvásárhely), márc. 16./ Marosvásárhelyen márc. 15-én délután közel tízezer ember ajkáról csendült fel a Himnusz a Székely Vértanúk emlékművénél. Lobogott egymás mellett a román, a magyar és az Európai Unió zászlója. Adrian Nastase kormányfő üzenetét Silvia Ciornei, a kis- és középvállalatokért felelős miniszter tolmácsolta. Orbán Viktor magyar miniszterelnök üzenetét Polonyi Géza követségi titkár olvasta fel. Frunda György szenátor beszédében figyelmeztetett: ki kell harcolni a kolozsvári állami magyar egyetemet, a Marosvásárhelyi Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetemen a magyar tagozatot és a színtiszta magyar Bolyai Farkas Líceumot. Beszédet mondott még Borbély László képviselő, Lakatos Péter református lelkész, Dávid Csaba, a marosvásárhelyi RMDSZ elnöke, Kiss Annamária, a marosvásárhelyi MADISZ elnöke és Keresztesi Péter, a MAKOSZ elnöke. /Mózes Edith: Ünnepelt Marosvásárhely magyarsága. = Népújság (Marosvásárhely), márc. 16./

A román közszolgálati tévéadó márc. 15-i esti híradójában jó húsz perc múltán megjelent a képernyőn a '48-as emlékmű, tíz másodperc erejéig Markó Béla is, aztán távolkép a központi rendezvénynek helyet adó emelvényről, majd egy snitt Kolozsvárról a Biasini Szállóval, szűk tíz másodperc alatt Frunda Györgynek is alkalmat adtak elmondani: mit jelent számunkra március idusa. A tudósítás szerint első alkalommal törvényesen lobogtatták a magyarok a piros-fehér-zöld zászlót, énekelték a himnuszt. Mellékesen említették, Adrian Nastase és ,,Victor Orban" is üzent a magyaroknak, hogy melyikük mit, az teljesen lényegtelen. A közszolgálati televízió ekkora teret szánt az itt élő magyarság nemzeti ünnepének. Eldugva, két bűntény közé. /Váry O. Péter: Sok bűntény közt elvész az ünnep. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), márc. 18./

"Magyar történelmi emlékhelyek, szoborparkok kialakítását, valamint több jeles magyar személyiség szobrának elhelyezését javasolja az RMDSZ Kolozs megyei szervezetének közművelődési és egyházügyi bizottsága, olvasható közleményükben, amelynek aláírója Boldizsár Zeyk Imre, a szakbizottság tagja. A javaslatok között szerepel szoborparkok létrehozása, amelyek lehetséges helyszínéül a kolozsmonostori apátsági templom környékét, a Farkas utcai Romkertet, valamint a Magyar utcai Kétágú református templom cintermét jelölték meg. Az apátsági templomhoz tervezik Szent István és Szent László király, valamint Szent Imre herceg és Budai Nagy Antal (szóba kerülhet még I. Béla és IV. Béla király is) egész alakos vagy mellszobrát. A Romkertben szeretnék elhelyezni Báthory István erdélyi fejedelem és lengyel király mellszobrát, azonban az első kolozsvári egyetem megalapítóját egész alakos szobor is megilletné. Ezt a tervek szerint a Farkas utcában helyeznék el, az Erdélyi Iskola képviselőinek szoborcsoportjával szemben. Szintén a Romkertbe szánnák Bocskai István, I. Rákóczi György, Apáczai Csere János, Kriza János, Kelemen Lajos és Kós Károly mellszobrát. A Kétágú templom cintermébe szintén szoborparkot terveznek, a magyar mártírok és az 1956-os áldozatok emlékére. Külön szoborjavaslatokkal is előáll a bizottság. Petőfi Sándor szobrát a volt Petőfi utcában, a Biasini szálló előtti kis parkba szeretnék elhelyezni. A Szent Mihály-templom vonzáskörzetébe képzelték el Márton Áron püspök szobrát, míg a Bocskai téri Nemzeti Színház elé Kótsi Patkó János, illetve Janovics Jenő mását tervezik. Tervbe vették ugyanakkor a Babes-Bolyai Tudományegyetem központi épületének udvarán található szoborpark kiegészítését az erdélyi magyar tudományos élet szellemi nagyságaival. Ott lenne a helye Brassai Sámuel polihisztornak, Szádeczky-Kardoss Gyulának, Románia első világháború utáni főgeológusának, valamint Kristóf György irodalomtudósnak. A bizottság szorgalmazza Bocskai István szülőházának külső emléktáblával való megjelölését, valamint a román nyelvű emléktáblák szövege valóságtartalmának alapos felülvizsgálatát. /Magyar történelmi emlékhelyeket! Szobrokat tervez az RMDSZ. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 11./"

"Kolozsváron márc. 15-én a Farkas utcai református templomban Fazekas Zsolt lelkész tartott rövid áhítatot, majd Kónya-Hamar Sándor megyei RMDSZ-elnök mondott beszédet. A kolozsvári Református Kollégium ünnepi műsora következett, majd az emlékezők a Petőfi utcai Biasini szálló elé vonultak, ahol a hagyományoknak megfelelően ünnepi beszédek hangzottak el. Boros János alpolgármester után Kónya-Hamar Sándor beszélt, aki elmondta: ma sem akarunk mást, csak méltó, biztos, alkotó, építő életet itt, Kolozsváron is. Hangsúlyozta: ki kell mondani végre a történelmi igazságot, mert nem igaz például az, hogy a magyar szabadságharcnak negyvenezer erdélyi román áldozata volt. Ezzel szemben az az igazság, hogy az erdélyi diéta 1848. május 29-én kezdődő, Kolozsváron tartott ülése után első igazságként mintegy negyvenezer román erdélyi szabadult fel a jobbágyi sorsból. Dan Canta, Kolozs megye alprefektusa és Alföldi László kolozsvári magyar főkonzul Adrian Nastase román és Medgyessy Péter magyar miniszterelnök március 15-i üzenetét olvasta fel. Eckstein-Kovács Péter szenátor így fogalmazott: - Furcsa pillanatban ünnepelünk most itt százötvenöt év után. Éjjel katonai repülőgépek szállnak át a város felett, a határtól néhány kilométerre maffiózók ölnek meg miniszterelnököket, régi barátok ugranak egymás nyakának, nemcsak itthon, hanem a nagypolitikában is, egyszóval a háború spektruma néz elénk. Vekov Károly képviselő hangoztatta, azt hitték, 1989 decembere óta eltűnt a cenzúra és az elhallgattatás, azonban most megpróbáltak ünneplő hangokat elhallgattatni, ünnepléseket megakadályozni, és mindezt március idusán. A márc. 14-i fórumról szólva, a képviselő kijelentette: a Márciusi Fórum remélhetőleg új korszak kezdetét jelzi. A hosszú hallgatásnak és apátiának véget kell vetni. Végül a tömeg a Házsongárdi temetőbe vonult, ahol megkoszorúzták a Honvéd obeliszket. /Papp Annamária: Egymással élni testvériségben. Március 15-i ünnepségek Kolozsváron. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 17./"

"December 1. után aug. 20. is megünneplésre került a közös nyelvet beszélő kormányfők részéről. Medgyessy Péter és Adrian Nastase együtt vadásztak a Hortobágyon. Romániában még működik olyan társaság, mely "A Dnyesztertől a Tiszáig" jelszó alapján, e récék tenyészterületét is ősi román földnek tartja. Romániában ma is megtalálható az a könyv, melyben arról tettek említést, hogy a magyarok Trianonban igen szerencsés feltételekkel köthettek békét, s azt is, hogy ezt bizonyos budapesti luxusprostituáltak párizsi állomásoztatásával támogatták meg. A bizantin módszerek közé tartozik az ellenfélnek saját bűnökkel való megtámadása. Erre utalnak a magyarok által elkövetett atrocitásokról kifüggesztett különféle táblák, mint pl. Kolozsváron a Biasini Szálló épületén levő hazugság. /Szász István Tas: Ünnep és récesors. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), aug. 27./"

Márc. 15-én a kolozsvári Szent Mihály-templomban az erdélyi magyar történelmi egyházak, a kolozsvári magyar főkonzulátus valamint, a politikai és civil szervezetek képviselőinek részvételével, telt ház előtt tartottak ökumenikus istentiszteletet márc. 15-e alkalmából. Ezt követően az ünneplő sereg a volt Biasini Szálló elé vonult, ahol megkoszorúzták Petőfi Sándor emléktábláját. Este az ünnepség a Role és a TransylMania együttes koncertjével ért véget. Czirják Árpád érseki helynök márc. 15-ét az összmagyarság ünnepének nevezte. Pap Géza református püspök rámutatott, elmúlt az az idő, amikor mások mondták meg nekünk, hogy milyen szabadságra van szükségünk. Szabó Árpád unitárius püspök arra hívta fel a figyelmet, hogy ez az ünnep ne az egymásra mutogatás alkalma legyen, hanem a megtisztult nép megkülönböztetett napja. Mózes Árpád evangélikus-lutheránus püspök emlékeztetett, a forradalom hősei tudták, hogy harcuk több egyetlen nép harcánál, benne ezeréves szülőföldünkhöz való ragaszkodásuk jutott kifejezésre. Kónya-Hamar Sándor, az RMDSZ Kolozs megyei szervezetének elnöke a fájdalmas csalódás és a harc közül az utóbbi választását nevezte helyénvalónak. Medgyessy Péter miniszterelnöknek a határon túli magyarokhoz intézett üzenetét Cseh Áron kolozsvári magyar főkonzul olvasta fel, majd Valentin Cuibus, Kolozs megye alprefektusa Adrian Nastase román kormányfőnek a romániai magyarsághoz intézett köszöntő levelét tolmácsolta. Eckstein-Kovács Péter szenátor hangoztatta: „azt üzenem a polgármesternek, hogy csomagolja össze műanyag pohárkáit, és menjen el”. Vekov Károly képviselő beszédében hangsúlyozta: „nem reálpolitikusokra és pragmatikusokra van szükségünk, akik végiglépegetik a történelmet, és nem hagynak nyomot maguk után, mondta a politikus hangsúlyozva a szabadság jegyében kívánjuk a szabadságot, az esélyegyenlőséget.” A Magyar Ifjúsági Tanács (MIT) nevében Bardóczi Csaba ismertette tizenkét pontban, hogy mit kíván az ifjúság. Ezek: 1. restitutio in integrumot, az elkobozott egyházi és közösségi ingatlanok teljes visszaszolgáltatását; 2. önálló állami magyar egyetemet; 3. erdélyi magyar bankot; 4. a csereháti ügy igazságos és méltányos rendezését; 5. a kötelező katonai szolgálat végleges és azonnali eltörlését; 6. az itthonmaradást ösztönző pozitív jövőképet, gazdasági jólétet biztosító közösségi képviseletet; 7. bátor kiállást magyarságunkat jelképező történelmi személyiségek szobrai védelmében; 8. Eva Maria Barki és Bayer Zsolt persona non grata minősítésének visszavonását; 9. az RMDSZ csúcsvezetősége diktatúrájának eltörlését, az erdélyi magyarság sokszínűségének érvényesítését, az ifjúság megosztásának beszüntetését; 10. a magyarországi és romániai állami költségvetésből az erdélyi magyarságnak szánt összegek feletti RMDSZ uralkodás felszámolását, a politika kivonulását a támogatások elbírálásából; 11. élni a választás szabadságának lehetőségével; 12. teljes önrendelkezést az erdélyi magyar közösségünk számára, autonómiát. A Házsongárdi temetőben zajlott megemlékezést követően több magyar zászlót lengető fiatal vonult végig a Főtéren, majd a Szentegyház-, Bolyai- és Kossuth Lajos utca érintésével a Protestáns Teológiára ment. /Ördög I. Béla, Papp Annamária: Méltósággal ünnepelte március 15-ét Kolozsvár magyarsága. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 16./

Szokásához híven Funar, Kolozsvár polgármestere ismét megpróbálta megzavarni a márc. 15-i magyar rendezvényeket. Ezúttal azonban nem sikerült a tavalyihoz hasonló módon kereszteznie a magyar forradalmat ünneplők rendezvényét. Reggel tízkor a polgármester és kísérete a Petőfi utca 20. szám alatti emléktáblánál tartott szabad téri istentiszteleten vett részt, majd megkoszorúzta a volt Biasini Szálloda oldalán lévő George Baritiu és Nicolae Balcescu emléktáblát, de a városházi koszorúkból a Petőfi-emléktáblára is jutott. A kolozsvári városi tanács RMDSZ-es önkormányzati képviselői és Boros János alpolgármester meglepték Gheorghe Funart, ugyanis kokárdákkal jelentek meg a délutáni ülésen. Mi több, a magyar tanácsosok magyar és román nyelvű üdvözlő lapot adtak át a Funarnak és tanácsos kollégáinak. Molnos Lajos RMDSZ-es tanácsos két piros-fehér-zöld üdvözlőlappal lepte meg Gheorghe Funart. A polgármester szokásához híven kirohant a tanácsosok ellen: azt követelte, hogy azonnal vegyék le a kokárdákat. Ez természetesen nem történt meg. – Senki sem viselhet olyan szimbólumot, amely mintegy 40 ezer román hazafi meggyilkolására emlékeztet. Ilyen a terrorizmust jelképező aradi szobor is, amelyet az első adandó alkalommal beolvasztunk – mondta Funar. /K. O.: Kokárdák a városi tanácsban. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 16./

Kolozsvár néhány hete Magyar Örökség-díjjal kitüntetett temetőjében a múlt hét végén feltörték a főkapuval szemben induló út jobb oldalán fekvő Biasini- és Berde-kriptákat. A laborfalvi Berde-kriptában, ahol a kolozsvári egyetem első rektora, a közgazdász professzor Berde Áron (1819–1892) és családja nyugszik, a külső fakoporsók fedeleit felfeszítették, félretolták, s a régi érckoporsók oldalán lyukat ütöttek. /G. Gy.: Újabb kegyeletsértések a Házsongárdi temetőben. Pusztítottak a laborfalvi Berde-kriptában. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 7./

Funar kolozsvári polgármester 1996. márc. 15-én az egykor Biasini-szálló néven ismert épületre tettetett hatalmas táblát, mely a kis Petőfi-emléktáblát hivatott elnyomni. Funar "művén" román és angol nyelven az olvasható, hogy ebben a házban szállt meg George Baritiu és Nicolae Balcescu, a román forradalom két nagy személyisége, amikor a szabadságharc és nemzeti érzések vérbefojtására a magyar nemesek 40 ezer románt öltek meg és 230 falvat perzseltek fel. – Valójában korabeli osztrák becslések szerint 1848–49-ben egész Erdély területén a harcoknak és a tífusznak 18 ezer áldozata volt. /A funárjárás sebei (VI.). = Szabadság (Kolozsvár), júl. 5./

Civakodó magyarok célt nem érhetnek el. Valahányszor össze tudtunk fogni, eredményt értünk el, amikor megosztottak vagyunk, végveszélybe kerültünk – ez volt az alapgondolata Markó Béla ünnepi beszédének a Marosvásárhelyen tartott központi megemlékezésen. Kifejtette: „Szembefordíthat minket a politika, összeugraszthatnak a politikusok népszavazáskor vagy máskor is, elválaszthatnak minket egymástól, távol tarthatnak magyart a magyartól jog szerint, elszakíthatott minket a történelem trianoni csontfűrésze, mégis egy nemzet vagyunk „ Felolvasták Gyurcsány Ferenc és Calin Popescu Tariceanu üzenetét. Több helyen is előfordult, hogy a hallgatóság megtapsolta a román kormányfőnek az ünneplő erdélyi magyarokhoz intézett üzenetét, a magyar miniszterelnökét azonban kifütyülték. Kolozsváron előbb ökumenikus istentiszteleten emlékeztek meg az 1848-as forradalomról és szabadságharcról, majd az ünnepségek a Petőfi Sándornak szálláshelyül szolgáló egykori Biasini szállónál folytatódtak, ahol több mint ezer magyar volt jelen. A résztvevők itt is kiabálással és fütyüléssel szakították félbe Szentpéteri István konzult, aki felolvasta a magyar kormányfő üzenetét. Az Ördögtérgye néptáncegyüttes és a színművészetis diákok fellépése után a magyar főkonzulátus, az RMDSZ, a polgármesteri hivatal (első alkalommal!), a megyei tanács, az MVSZ, az Euréka Alapítvány, ifjúsági szervezetek és tanintézmények helyezték el koszorúikat Petőfi Sándor, majd – a megbékélés jegyében – Balcescu emléktáblájánál is. Felolvasták Calin Popescu Tariceanu román és Gyurcsány Ferenc magyar miniszterelnök ünnepi üzenetét. A magyar kormányfő köszöntését Terényi János bukaresti magyar nagykövet tolmácsolta Marosvásárhelyen, a hallgatóság azonban végig füttykoncerttel, pfujolással és „áruló!” felkiáltásokkal viszonozta az üzenetet. Hasonló fogadtatásban volt része Csíkszeredában és Sepsiszentgyörgyön is a Gyurcsány-levélnek, ahol a résztvevők kifütyülték Zákony Botondot, Magyarország bukaresti nagykövetségének képviselőjét, aki a budapesti kormány üzenetét próbálta tolmácsolni, de megtapsolták Calin Popescu Tariceanu kormányfő üzenetét. Sógor Csaba RMDSZ-szenátor szerint a március 15-i rendezvényeken részt vevők reakciójának egyetlen magyarázata „a magyar kormány kampánya a határon túli magyarok kettős állampolgársága ellen”. Ráduly Róbert, Csíkszereda polgármestere elégedetlenségét fejezte ki az incidens kapcsán, és elmondta, „a következő alkalommal azokat fütyülik ki, akik most fütyültek”. A Gyurcsány-üzenetet a Felvidéken is kifütyülték. /Március idusa – megemlékezések Erdély-szerte. Több helyen is kifütyülték Gyurcsány üzenetét. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 16./

Kolozsváron a funári korszak lassan kezd feledésbe merülni. Azonban a nacionalista polgármester működésének sok nyoma maradt. A főtéri gödrök betömésre várnak, megmaradtak a kitett táblák („Romániában a hivatalos nyelv a román.”), a Mátyás-szobor elhelyezett felirat, a Mátyás-szülőházra, a Biasini-házra stb. felkerült, történelemhasító és provokáló célú „emléktáblák”, a Főtér hat darab zászlótartó monstruma stb. szintén megmaradt. Komoly fejlődési lehetőséget szalasztott el ez a város a nyugati tőke távoltartásával, az erkölcsi lezüllesztéssel stb. Azonban az említett cselekedetekért nem történt felelősségre vonás, Gheorghe Funar szenátor lett. /Ördög I. Béla: Győzelmi napok. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 9./