"Hogyan tovább főiskolai szintű tanítóképzés? címmel kezdődött nov. 21-én Nagyenyeden országos értekezlet. A kétnapos rendezvényen - amelynek a Bethlen Gábor Kollégium ad otthont - részt vesznek a kézdivásárhelyi, székelyudvarhelyi, marosvásárhelyi, szatmárnémeti tanítóképzők oktatói, illetve igazgatói, de magas szinten képviselteti magát a BBTE magyar oktatási vonala is. Azért vállaltuk el Demény Piroska kollaganőmmel együtt ennek az országos fórumnak a megrendezését - mondta Simon János igazgató -, mert a mi kollégiumunk mozdony szerepet szeretne betölteni a tanítóképzés új alapokra való helyezése terén. /Nagyenyed. Tanítóképzés - országos értekezlet. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 22./"

"Nov. 22-én Nagyenyeden, a Bethlen Gábor Kollégiumban került sor a Tudományos Diákkörök II. Erdélyi Konferenciájára (TUDEK). Az eseményre tizenhét településről és huszonkét iskolából hetvenöt pályamunka érkezett. A versenyzők biológia; fizika, kémia, matematika és informatika; földrajz és környezetvédelem; pszichológia és neveléstudomány; történelem és társadalomtudományok; magyar és néprajz kategóriákban bizonyíthattak. A pályázók közül hat vehetett át első, kilenc második, és további hat harmadik díjat. Vekerdi László Két korszak dialógusa. Galilei című előadását hallgathatta meg a közönség. A Tudekkel egy időben zajlott a Hogyan tovább főiskolai szintű tanítóképzés? című országos kerekasztal-beszélgetés. Jelen voltak a tanintézményeknek a képviselői. A tanácskozáson több, a romániai tanítóképzés helyzetének javítására vonatkozó javaslat hangzott el, ezeket a beszélgetésen részt vevő szakemberek a Tanügyminisztérium, illetve az RMDSZ szaktestületei elé fogják terjeszteni. /Dézsi Ildikó: TUDEK és országos kerekasztal Nagyenyeden. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 24./"

"Simon János, a Bethlen Gábor Kollégium igazgatója emlékeztetett: a 2002-2003-as tanévben nem sikerült a BBTE keretében indított főiskolai szintű tanítóképző-évet elkezdeniük, ez rossz hatással volt az egész kollégiumra. Most viszont Kása Zoltán rektor-helyettes ígérete, miszerint a következő tanévben talán már az ösztöndíjak kérdésköre is időszerűvé válhat, egészen felvillanyozta az iskolát. /Elterjedt Kása örömhíre. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 29./"

"Nagyenyeden, a Bethlen Gábor Kollégiumban megtartották a tudományos diákkonferenciát (TUDEK). Szervezője, Dvorácsek Ágoston tanár elmondta, hogy öt évvel ezelőtt a vadvirágokról írt dolgozatot irányításával egyik diákja, Nagy Kinga. Ezzel a Szeltersz varázslatos növényvilága című dolgozattal Csíkszeredában, majd Kunszentmiklóson nyertek előkelő helyezést. A következő évben a budapesti Természet Világa című folyóirathoz két dolgozatot nyújtottak be, az egyikért első díjat, a másikért dicséretet kaptak. Azóta minden évben küldenek cikkeket a Természet Világa által meghirdetett Református Középiskolák Tudományos Diákkonferencia (RKTDK) pályázatára. Dvorácsek Ágoston megalakította a kollégiumban a Fenichel Sámuel Önképző Kört, ahol minden iskolai évben 20-30 diák fejti ki munkáját. Támogatják őket a Budapesti Kutató Diákokért Alapítvány, a Természet Világa folyóirat, de sokszor váratlan adakozók is jelentkeznek. 1999-től 80 díjat és dicséretet hozott el a Bethlen Gábor Kollégium. A legtöbbet az anyaországból. /N. T.: "Mindenképp folytatni kell!"- Interjú Dvorácsek Ágostonnal. = Nyugati Jelen (Arad), nov. 29./"

"Simon János, a nagyenyedi Bethlen Gábor Kollégium igazgatója beszámolt arról, hogy Debrecenben jártak, ahol az iskola három diákja mutatta be tudományos dolgozatát. Debrecenben a református kollégium vezetőségével megállapodtak a kölcsönös látogatásban. Nagyenyeden a kollégiumban vissza szeretnék állítani a több száz éves hagyományokkal rendelkező református felekezeti oktatást. A nagyenyedi kollégium 1 milliárd lejt kapott a Tanügyminisztériumtól, amit a központifűtés-hálózat csőrendszerének felújítására használnak fel. /N. T.: Évharmad végén, ünnepek előtt. = Nyugati Jelen (Arad), dec. 18./"

"Fordulópont címmel dec. 5-6-án konferencia zajlott Budapesten, a határon túli magyarság gazdasági tevékenységének erősítéséről. A Miniszterelnöki Hivatal, a Határon Túli Magyarok Hivatala és az Új Kézfogás Közalapítvány szervezésében a politikusok mellett több erdélyi vállalkozót is meghívtak a rendezvényre. Köztük volt László János /Székelyudvarhely/, a Bethlen Gábor Alapítvány megbízott elnöke, sikeres vállalkozó. A Bethlen Gábor Alapítvány kamatmentes hitelt nyújt kisvállalkozásoknak. Az alapot az Új Kézfogás Közalapítvány biztosítja, és a programot Erdély-szerte a vállalkozásfejlesztési központokon keresztül bonyolítják le. László János érdekeltségébe tartozó egyik cég vásárolta meg a szentpáli halastavakat. Mind az öt tavat újralétesítve, horgászó- és kirándulóhellyé akarja változtatni Szentpált és környékét. László János nevéhez kötődik az Abásfalváért Alapítvány. Abásfalva szülőhelye. Szeretne segíteni a leépülő szülőfalun. Bevezetik a vizet. Magyar felirat került a templomra ("Isten hozott, erdélyiek"). László János szerepel a Capital folyóirat 300 romániai legvagyonosabb emberét felsorakoztató listáján. /(F. D. D.): Interjú László Jánossal. = Udvarhelyi Híradó (Székelyudvarhely), dec. 19./"

"Megjelent Szász Margit Székely életmód és népművészet című könyve. A könyv szerzője fiatfalvi születésű, a Bethlen Gábor Általános Iskola tanítónője. Elmondta, hogy a Székelyföldet kényszerűségből elhagyó fiataloknak is szól a könyve, hogy meg tudjanak maradni nemzetükhöz ragaszkodó, igaz embereknek. /(bágyi): Székely életmód és népművészet. = Udvarhelyi Híradó (Székelyudvarhely), dec. 19./"

Az 1989-es változás után 1990. febr. 27-én Tankó Albert kezdeményezésére Székelyudvarhelyen alakult meg az első cserkészcsapat, rá egy hétre Csíkszeredában létrejött a Romániai Magyar Cserkész-Szövetség, Kolozsváron pedig Kovács Nemere vezetésével őrsök kezdték meg tevékenységüket. 1991-ben a székelyudvarhelyi csapat 150 tagot számlált, de mindig akadt új jelentkező. 1993-ban az egykori 6-os iskola diákjai Salamon Andrea vezetésével Bethlen Gábor név alatt külön csapatot indítottak. Jelenleg a városban három csapat tevékenykedik. Az elmúlt 14 év alatt Erdély-szerte több mint 110 csapat alakult, ha átlagosan csapatonként 40-50 taggal számolunk, akkor legkevesebb 4.000 olyan fiatalról van szó. A cserkészek már szervezik a jövő évi 15 éves jubileumi ünnepséget. /Máthé László Ferenc: Tizennégy éve résen a helyiek. Városunkban alakult az első romániai cserkészcsapat. = Udvarhelyi Híradó (Székelyudvarhely), jan. 20./

A nagyenyedi Bethlen Gábor Kollégium lassan egyedül maradt a dél-erdélyi végvársorban, így sorsa egész Erdély számára fontossá vált. Simon János igazgató elmondta, hogy a tanárok 80 százaléka lelkiismeretesen és hivatástudattal végzi munkáját. Jó eredményeket értek el a képességvizsgák, érettségi és felvételi vizsgák alkalmával. Sikerült a beütemezett négy kilencedik osztályt teljes létszámmal beindítani a 2003–2004-es tanévben is. Az iskolai rendezvények között a már megszokott ünnepélyek: Bethlen-bál, szalagavató ünnepség, diáknapok, végzősök ballagási ünnepsége, ünnepi műsorok mellett különleges helyet foglal ez évben az áprilisra tervezett I.György-szoboravatás, megemlékezés a 300 évvel ezelőtti kollégiumi pusztulásról. Lehetőség nyílik a felekezeti oktatás beindítására. Ez abban az esetben valósulhat meg teljesen, ha a református egyházkerület visszakapja a kollégium épületeit. Jó lenne, ha nemcsak az épületek, hanem a Dokumentációs Könyvtár és a Természetrajzi Múzeum is visszakerülne jogos tulajdonosához. Az RMDSZ ügyvezető elnöksége is támogatja kollégiumot. Az RMDSZ csúcsvezetésének köszönhetően 1 milliárd lejt kapott az iskola a központi fűtési hálózat főcsöveinek kicserélésére. /Szabó Csaba: Tűzfelelősök a Bethlen Gábor Kollégiumban. Jövőkép felekezeti oktatással – hivatástudattal. = Szabadság (Kolozsvár), jan. 28./

Február 6-án Nagyenyeden, a Bethlen Gábor Kollégiumban mutatta be a kolozsvári Tinivár Kiadó a Géniusz ifjúsági ismeretterjesztő folyóirat legújabb számát. A Molnos Lajos főszerkesztő által vezetett Tinivár Kiadó a Géniuszt hiánypótló lapként adja ki, a Napsugár  és annak melléklete, a Szivárvány gyermekirodalmi lap által hagyott űr betöltésére jött létre. A Diákabrak szórakoztató magazin, amelyben viccek, aforizmák stb. találhatók. A Géniusz az Élet és Tudomány ifjúsági változata, mely tudományos igényű és jellegű, történelmi, tudományos témájú cikkeket tartalmaz. A Géniusz-Műhelyben a nagyenyedi diákok dolgozataiból is megjelentettek párat. /N. T.: Tinivár-találkozó. = Nyugati Jelen (Arad), febr. 10./

A Maros megyei vállalkozókat hívta meg a napokban a marosvásárhelyi dr. Bernády György Házba a helyi Vianova Proiect vállalkozásfejlesztési központ, hogy Németh Attilával, a magyarországi Új Kézfogás Közalapítvány (ÚKKA) ügyvezető igazgatójával, valamint Halász Jánossal, az ITD Hungary romániai kirendeltségének a vezetőjével találkozzanak. Németh Attila arról tájékoztatott, hogy a kisvállalkozások számára hasznos a kölcsönök igénybevétele. Az erdélyi Bethlen Gábor Közalapítványtól lehet ezt igényelni, jelenleg 7-800 ezer amerikai dollár várja Erdélyben, hogy ennek egy- egy részét kamatmentes hitelként igényeljék a vállalkozók. A kért összeg értéke nem lehet több, mint másfél millió forint. A pályázóknak a regionális vállalkozásfejlesztő központokhoz kell beadniuk a pályázatot, 14 működik belőlük Erdély különböző városaiban. A www.ukka.hu honlapon minden vállalkozásfejlesztési központ adata szerepel. Az ÚKKA a minőségbiztosítás megszerzéséhez is nyújt anyagi támogatást. Az uniós pályázatok megírásához is segítséget fognak nyújtani Idén 560 millió forint áll az ÚKKA rendelkezésére, ez ugyanakkora összeg, mint amekkora a tavalyi volt. Megpróbálnak más forrásokat is igénybe venni. Az uniós alapokra gondolnak. Halász János hangsúlyozta: Románia 10 milliárd eurónyi csatlakozási támogatást kap, erre figyelniük kell az erdélyi magyar vállalkozóknak is. A magyar vállalkozóknak célszerű lenne magyarországi pályázati szakértőket igénybe venni. – Erdélyben még nem létezik egy szakember-adatbank, illetve munkavállalói adattár. /Máthé Éva: Üzletember-találkozó Marosvásárhelyen. Tíz milliárd eurós csatlakozási támogatás! = Romániai Magyar Szó (Bukarest), febr. 17./

A Bethlen Gábor Alapítvány tizenhét éve olyan személyiségeket díjaz Bethlen Gábor-, Márton Áron- és Tamási Áron-díjjal, akik a nagy névadók szellemiségéhez, szándékaihoz és erkölcsi igényeihez igazodva dolgoztak egész életükben. Az évek során a díjazottak között olyanok voltak, mint Domokos Pál Péter, Szabó T. Attila, Király Károly, Tőkés László, Duray Miklós, Erdélyi Zsuzsanna, Sütő András és mások. Tavaly nov. 3-án, az Országos Széchényi Könyvtár dísztermében megtartott ünnepélyes díjátadáson Bethlen Gábor-díjat kapott dr. Jakubinyi György gyulafehérvári érsek is. Laudációját Erdő Péter bíboros, esztergom-budapesti érsek mondta el. Kifejtette, hogy ismerve Jakubinyi György személyiségét, megdöbbentően széles körű nyelvtudását, amely a keleti és biblikus nyelvekre és nagyon sok modern nyelvre kiterjed, ismerve irodalmi munkásságát, maradandó értékekkel gazdagította a magyar nyelvű irodalmat. Aki Erdélyben a magyarságért tesz, dolgozik, az az egész magyarság életéhez járul lényegesen hozzá. Erdő Péter kiemelte: „elfogadni a nemzeti azonosságot és tenni érte, az egyben katolikus hitünk szerint is hozzátartozik az ember igazi méltóságához, a nemzeti szolgálata vallási szempontból is értékes cselekedet.” /Nagy és kettős kihívás. = Hargita Népe (Csíkszereda), febr. 19./

Az egyházi ingatlanok restitúcióját végző bizottság február 27-i ülésén újabb 71 ingatlan visszaszolgáltatásáról született döntés. Ezek közül ezúttal 41 az erdélyi magyar történelmi egyházak tulajdonába kerül vissza: 20 ingatlan az Erdélyi Református Egyházkerület, 10 a Gyulafehérvári Római Katolikus Érsekség, 8 a Nagyváradi Római Katolikus Püspökség és további 3 ingatlan a Szatmári Római Katolikus Püspökség tulajdonába. Az említett ingatlanok között található a romániai magyarság számára nagy jelentőséggel bíró nagyenyedi Bethlen Gábor Kollégium épületcsoportja, amely az Erdélyi Református Egyházkerület tulajdonába kerül vissza. /Visszaadták a Bethlen-kollégiumot. Újabb ingatlanokat kaptak vissza a magyar egyházak. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 28./

Az egyházi ingatlanok visszaszolgáltatásáért felelős bukaresti bizottság döntése értelmében a nagyenyedi Bethlen Gábor Kollégium épületcsoportja az Erdélyi Református Egyházkerület tulajdonába került vissza. Simon János igazgató elmondta: módosítani kell a tanügyi törvényt az új alkotmány szellemében, hogy a felekezeti iskolák is ugyanolyan támogatásban részesüljenek, mint az államiak, mert a magyar tanulók szülei is adófizetői ennek az országnak. A kollégium épülete rossz állapotban van, felújítás szükséges. /Ferencz L. Imre: Örömhír Nagyenyeden. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 4./

Márc. 3-án Kónya Tibor lelkipásztort beiktatták iskolalelkésznek a nagyenyedi, immár református kollégiumba. Egyúttal a kollégium visszatértét is ünnepelték. Simon János, a Bethlen Gábor Kollégium igazgatója azt kívánta: Álljon ez az iskola, visszanyerve régi fényét, mint a Kárpát-medence Heidelbergje. Pásztori Kuppán István lelkész, teológiai és kollégiumi tanár szerint “a szórvány magyart sokszor leírták már, félholtnak nyilvánították. Mi mégis inkább félig élők voltunk”. /Iskolalelkészt avattak Nagyenyeden. = Nyugati Jelen (Arad), márc. 4./

Az egyház visszakapta nagyenyedi Bethlen Gábor Kollégium épületét, valamint hét tanári lakást. Simon János igazgató elmondta, közel húsz tanári lakást vesztett el az egyház. Ezek egy részét lebontották, vagy átalakították. Most az állam hét tanári lakást és a kollégiumnak azt az épületét szolgáltatta vissza, ahol oktatás folyik. A többi épületrész visszaszolgáltatásának ügye még nem teljesen egyértelmű. Az egyház természetesen mindent el fog követni, hogy ezek is visszatérjenek jogos tulajdonosukhoz. Amint lehetőség nyílik rá, a kollégium beiktatja nevébe a református jelzőt: Bethlen Gábor Református Kollégium. A kollégium ugyanolyan nyitott marad, mint amilyen volt az évszázadok során, szó sincs arról, hogy a kollégium csak a reformátusokat fogadja majd. A jövőben szórványközpontként is meg kell majd állnia a helyét a kollégiumnak. Megnyílnak az utak a magyarországi egyházak felé is, könnyebben lehet majd pályázatokat benyújtani különböző alapítványokhoz. /Szabó Csaba: Ünneplőbe öltözött a Bethlen-kollégium lelke. Lépések a felekezeti oktatás udvara felé. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 6./

Az erdélyi magyar nyelvű ének-zeneoktatás válságban van. Megyei szinten a 91 ének- és zenetanári helyből 57-et tölt be címzetes pedagógus, s közöttük sokan a kis óraszám miatt két, sőt három iskola illetve település között ingáznak. Nagy hiányt jelent, hogy a marosvásárhelyi Pedagógiai Főiskola megszűntével az országban nem képeznek magyar nyelven zenetanárokat (egyetemi, főiskolai szinten). A kolozsvári Gh. Dima Zeneakadémián, bár a hallgatók közel fele magyar, a mai napig sem sikerült elérni, hogy magyar tagozatot indítsanak, ahol elsősorban sajátos zenekultúránkat és zenepedagógiánkat sajátíthatnák el a fiatalok. A magyar hallgatók román tannyelvű gyakorló iskolában oktatnak, a diplomadolgozatot ezen a nyelven kell elkészíteniük, és később ének- és zenetanárként is román nyelven kell első fokozati és doktorátusi dolgozatot írni. A kényszerűségből még használt általános iskolai ének-zene tankönyvek már régen elavultak, de sajátos kerettanterv sem készül a magyar tagozatok számára, így a zenetanár felkészültségén és lelkiismeretességén múlik, hogyan sikerül a magyar zenei anyanyelv megalapozása. A 91. évében járó Kiss Ferenc a zene, a kórusmozgalom fontosságát szerette volna bizonyítani azzal a több mint ezeroldalas, nyomtatásra előkészített kötettel (Bekecs alatt zeng az ének), amelyben a Nyárád mente 54 kórusának történetét, énekoktatók, karvezetők, tanítók, zenetanárok tevékenységét gyűjtötte össze. Hajdó Károly negyven évvel ezelőtt kezdte zenetanári pályafutását Marosszentgyörgyön. Feleségével, Hajdó Mária-Magdolnával sikerült elérniük, hogy a zenei nevelésnek rangja legyen. Munkájuknak köszönhetően ma öt kórus és több zenekar is tevékenykedik Marosszentgyörgyön. Balásné Mezei Erzsébetnek nagy szerepe van abban, hogy a mezőpaniti iskolában szeretnek énekelni, hiszen 38 éven át tanította az ének-zenét. Aszalós Enikő, a marosvásárhelyi Romulus Guga Általános Iskola zenetanárnője vezeti a szaktanárok módszertani körét. Az óvodai és elemi iskolai oktatás fontosságáról Trózner Erzsébet, a marosvásárhelyi Tanítóképző Főiskola aligazgatónője beszélt. A szaktanárképzés hiányát részben a református Kántor-Tanítóképző Főiskola próbálta pótolni, s Nagyváradról is várják az első végzős évfolyamot. A tankönyvhiány kapcsán elmondta, hogy az I-IV. osztály számára a nagyenyedi Bethlen Gábor Kollégium ének-zene szakos tanárai egy jó tanítói kézikönyvet és tankönyvet is készítettek. /Bodolai Gyöngyi: "Nyelvében él, zenéjében érez a nemzet". Zenei írástudatlanság. = Népújság (Marosvásárhely), márc. 11./

A vállalkozásfejlesztés új lehetőségeiről volt szó márc. 27-én Temesváron az üzletember-találkozón, melyet a Regió Invest Kft., a befektetők és vállalkozók bánsági irodája, , az ITDH, a magyarországi üzletemberek romániai tanácsadói hivatala és az Aradi Kis- és Középvállalkozásokat Fejlesztő Központ szervezett. A rendezvény meghívottja Németh Attila, az Új Kézfogás Alapítvány igazgatója az alapítvány támogatási rendszerét ismertette a térség magyar vállalkozóival.  Németh Attila visszatekintett az elmúlt tizenkét év (1992–2004) támogatási rendszerére. A magyar adófizetők pénzéből származó erőforrásaikat célszerűen használják fel, ezért április elsejétől egységesítik a pályázatok nyilvántartását, hogy kiszűrhessék azokat, akik ugyanarra a projektre több alapítványnál is pályáznak. A kisvállalkozásokat fejlesztő kölcsönöket Romániában a Bethlen Gábor Alapítványhoz benyújtott pályázat alapján ítélik oda. A vállalkozók pályázhatnak 5-7 százalékos hiteltámogatásra, megfelelő ingatlan garanciákkal. Honlapjukról – www.ukka.hu pályázati űrlapok is letölthetők. /Szekernyés Irén: A nyugati régió magyar üzletembereinek találkozója. = Nyugati Jelen (Arad), márc. 29./

Kolozsváron a városi tanács több új utca nevéről szavazott. Annak ellenére, hogy a nagy-romániás önkormányzati képviselők és a polgármester hevesen tiltakozott, a helyi döntéshozó testület jóváhagyta, hogy hat utcát magyar építészekről, írókról, költőkről, fejedelmekről nevezzenek el. A városi tanács határozata értelmében az épülő villanegyedekben utcát neveznek el Kós Károlyról, Dsida Jenőről, II. Rákóczi Ferencről, Móricz Zsigmondról, Bethlen Gáborról és gróf Mikó Imréről. Funar polgármester bűnügyi feljelentéssel fenyegetőzött, ugyanis szerinte Kós románellenes tevékenységet folytatott. /K. O.: Hat új magyar utcanév Kolozsváron. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 7./

Nagyenyeden csengő van Bethlen Gábor Kollégium a régi falai között. A csengő a mindenkori nagyenyedi diák számára sokat jelent. A régi nagy csengőt 1891-ben még a nagyenyedi református tanoda öntette a kolozsvári Andrásovszky Efráim műhelyében. A idő azonban megviselte, megrepedt, és néhány hónappal ezelőtt leszerelték. Helyére most a testvérváros, Siklós polgármestere, Kozma Sándor által finanszírozott új csengőt helyeztek. A bronzcsengő a marosvásárhelyi Rácz harangöntő műhelyben készült, a következő felirattal: “Öntette a Bethlen Gábor Kollégium vezetősége, a siklósi önkormányzat segítségével”. A felszerelésnél ott volt Simon János igazgató és Krizbai Jenő történelemtanár. A hivatalos felavatásra az ápr. 24-i ünnepség keretében kerül sor. /N. T.: Új csengő a Bethlenben. = Nyugati Jelen (Arad), ápr. 10./

Ápr. 17-én Kolozsváron, a Bethlen Kata Diakóniai Intézetben kettős rendezvényt szervezett a Rajka Péter Vállalkozók Szövetsége (RPVSZ). Előbb évi közgyűlését tartotta meg, amelyen jóváhagyták Farkas Mária elnöki beszámolóját, valamint a 2004-es költségvetési tervet, majd a tisztújítás nyomán a régi-új elnökség már a jövőbeli tennivalókról beszélhetett. A közgyűlést követte a kis- és középvállalkozóknak megtartott fórum. Kónya László, a kolozsvári magyar főkonzulátus gazdasági attaséja az anyaország május elsejei EU-s csatlakozása után várható román–magyar és magyar–magyar gazdasági kapcsolatok alakulásáról beszélt. Kántor Lajos, a Kolozsvár Társaság alelnöke, a város magyar vállalkozóinak a közügyeket támogató lehetőségeit vette számba. Lőrinczi Zoltán RPVSZ-igazgató az Új Kézfogás Közalapítvány és a Bethlen Gábor Alapítvány által kínált forráslehetőségeket vázolta. /Ö. I. B.: Kis- és középvállalkozók fóruma. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 19./

Székelyudvarhely polgármesteri hivatala 13 alkotásból álló szoborcsoport, Székely Panteon felállítását tervezi a Nyugdíjasok parkjában. Szent László, Hunyadi László, Báthory István, Wesselényi Miklós, Bem József, Nyírő József, Kós Károly, II. Rákóczi Ferenc, Bethlen István, Bethlen Gábor, Fráter György, valamint Csaba királyfi szobra – fog helyet kapni Udvarhely Székely Panteonjában. A tizenharmadik a vándor, bujdosó székelynek a szobra lesz. A szoboregyüttes – melynek avatóünnepségére az előrejelzések szerint májusban kerül sor – több alkotó már elkészült munkájából áll. /Szász Emese: Székelyudvarhely. Szoboregyüttes a városközpontban. = Hargita Népe (Csíkszereda), ápr. 21./

A Rákóczi szabadságharc 300. évfordulójának nagyenyedi eseményeire, többek között az akkor hősi halált halt diákokra emlékeztek a hét végén a Bethlen Gábor Kollégiumban. A díszbeszédek sorát Szabó Hajnal kollégiumi igazgatóhelyettes nyitotta meg. Mádl Ferenc köztársasági elnök és Szili Katalin, az Országgyűlés elnöke üzenetének tolmácsolása után Kötő József, az EMKE főjegyzője emelkedett szólásra. Az emlékünnepségen felavatták a magyarországi Siklós település támogatásával újraöntött iskolacsengőt, majd ismertették a diákok és tanárok tudományos dolgozatait. Bemutatták az I. György angol király mellszobrát, a budapesti Mikó Diana szobrászművész munkáját. A király a 300 évvel ezelőtti labanc pusztításokat követően oroszlánrészt vállalt a kollégium újjáépítésében. Az avatások sorát a kollégium véndiákjának, Barabás Miklós festőművésznek emléket állító dombormű leleplezése zárta (Lőrinc Lehel műve). A kollégiumokban kiállítások nyíltak meg, tárlatok fogadták az érdeklődőket. A rendezvényt az ápr. 25-i ünnepi istentisztelet és a "nagyenyedi két fűzfa" újraültetése zárta. /Szabó Csaba: Emlékünnep a nagyenyedi két fűzfa árnyékában. Felavatták I. György angol király mellszobrát. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 26./

Nagyenyeden a Rákóczi szabadságharc 300. évfordulója alkalmából szervezett ünnepségek keretében két facsemetét ültettek el az immár legendává vált fűzfák helyére. Alig két órával az esemény után ismeretlenek tövestől kirángatták azokat. Simon János, a Bethlen Gábor Kollégium igazgatója elmondta, sajnálatos, hogy még mindig akad néhány olyan szélsőséges, akiket bánt a másság, a mások ünnepe. Ezért is ültettek el ugyanaznap két további facsemetét a kollégium udvarára is. /Sz. K.: Nagyenyedi fűzek szomorú vége. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 27./

A Természet Világa című magyarországi természettudományi folyóirat áprilisi számának közel egyharmadát a nagyenyedi Bethlen Gábor Kollégiumot népszerűsítő szakcikkek teszik ki. Bakó Botond cikkében (A nagyenyedi Bethlen Kollégium) a kezdetektől göngyölíti fel a tanintézmény életét. Győrfi Dénes A természettudományok a nagyenyedi Bethlen Gábor Kollégiumban címmel közölt tanulmányt a könyvtár kincseiről. /Fehér megye. Természet – Világ – Kollégium. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 28./

II. Rákóczi Ferenc fejedelemmé választásának 300. évfordulója alkalmából történelmi tanácskozás kezdődött ápr. 29-én Nagyenyeden, a Bethlen Gábor Kollégiumban. A háromnapos rendezvényt – amelynek fő szervezője az EMKE, az EME, a Fehér megyei és Nagykárolyi RMDSZ és a Szatmárnémeti Kölcsey Kör – Muzsnay Árpád, az EMKE alelnöke nyitotta meg, jelezve, hogy az Élő Rákóczi tanácskozásra ilyen nagy számban jöttek el hazai és külföldi szaktekintélyek. Az első előadó Magyari András egyetemi tanár volt. Őt Köpeczi Béla akadémikus, egyetemi tanár követte. Bariska István kőszegi főlevéltáros, Zachar József budapesti egyetemi tanár, Czigány István, Csetri Elek akadémikust és Varga J. János tudományos kutató tartott még előadást. Másnap Gyulafehérvárra, a 300 évvel ezelőtti fejedelemválasztás helyszínére látogatnak az illusztris vendégek. A rendezvény máj. 1-jén, a nagymajtényi síkon, illetve Nagykárolyban ér véget. /Szabó Csaba: Történelmi szaktanácskozás Nagyenyeden. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 30./

Csató Béla római katolikus főesperes, a marosvásárhelyi Unirea, volt II. Rákóczi Ferenc Fiú Főgimnázium, illetve a Művészeti Líceum, volt Római Katolikus Leánygimnázium jövőbeni sorsáról leszögezte, hogy nem az egyházi iskolákat szolgáltatták vissza, csupán az iskolák épületét, vagyon nélkül. A törvény értelmében az egyház köteles 5 évre szóló szerződést kötni az épületben működő tanintézménnyel, amely bérleti díjat fizet majd az egyháznak. A római katolikus egyháznak újra működtetnie kell egy testületet, az iskolaszéki testületet, amelynek végig kell gondolnia, mi lesz öt év múlva. Ötvös József, az Erdélyi Református Egyházkerület generális direktora a jelenlegi Bolyai Farkas Líceumról kifejtette: céljuk, hogy a Marosvásárhelyi Református Kollégiumban keresztény szellemben minőségi oktatás folyjon. Jelenleg öt kollégium az Erdélyi Református Egyházkerület tulajdona. Az első hármat – a kolozsvárit, a sepsiszentgyörgyi Székely Mikó Kollégiumot és a nagyenyedi Bethlen Gábor Kollégiumot – már régebb visszaszolgáltatták. A marosvásárhelyit és a székelyudvarhelyit csak most sikerül visszaszerezni. /Mezey Sarolta: Mi lesz a visszaszolgáltatott iskolákkal? = Népújság (Marosvásárhely), máj. 5./

Máj. 14-én a nagyszebeni RMDSZ-székházban a Szabadság szerkesztői olvasóikkal találkoztak. Ettől a héttől Szeben az ötödik olyan erdélyi megye Kolozs, Szilágy, Beszterce-Naszód és Fehér megye után, ahol a Szabadság megvásárolható. A találkozóra a Szórványtengelyek nevet viselő szórványfórum keretében került sor, amelyet a nagyszebeni RMDSZ a Világhírnév című internetes újsággal közösen szervezett. A rendezvényen nagyszebeni, nagydisznódi, talmácsi, vöröstoronyi, feleki, vízaknai, mihályfalvi és bólyai magyarok vettek részt a szórványvidékekről. Balló Áron főszerkesztő és Makkay József főszerkesztő-helyettes a szórványban élő magyarság iránti fokozottabb érdeklődés tényével is magyarázta, hogy a romániai magyar lapok közül a Szabadság internetes változatát olvassák a legtöbben. /K. Zs.: Öt megye napilapja vagyunk. Nagyszebeni szórványtalálkozó olvasóinkkal. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 18./ A Szórvány tengelyek címmel Nagyszebenben rendezett szórványtalálkozó célja az volt, hogy kapcsolatokat hozzanak létre erdélyi magyar szórvány-kisvárosok iskolái és intézményei között. Az újszerű szórványstratégia első alapköveit a bethleni Bethlen Egyesület, a Bethlen Gábor Alapítvány, valamint a nagyszebeni Octavian Goga Líceum képviselői tették le: ők a tagjai az első szórványtengelynek. A három tanintézmény – a bethleni Grigore Silasi Iskola, a nagyenyedi Bethlen Gábor Kollégium és a nagyszebeni Octavian Goga Líceum – magyar tagozatának küldöttei külön teremben tárgyalták meg iskoláik együttműködésének lehetőségeit. Szegő József, a Világhírnév internetes névsorolvasó igazgatója leszögezte: a Szórványtengelyek-ötlet lassan tervvé, sőt mozgalom-csírává nőtte ki magát. Ilyen találkozókra szükség van a szórványban, hiszen a szétszórtan élő magyar közösségek alig tudnak egymásról, és alig-alig van részük magyar kollektív élményekben. Szegő József igazgató az internetes "kiadvány", a Világhírnév (www.vilaghirnev.net) hőskorát elevenítette fel. A megjelentek elfogadták a Szórványtengelyek-kiáltványt. /Schneider Tamás: Új szórványstratégia alapjait tették le Nagyszebenben. Médiahonfoglalás – hírmondók között. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 22./ „Kénytelenek leszünk felfedezni egymást és egymásban a szigetet – azaz szórványaországot.” Ez egy új szórványstratégia alapjainak lerakása lehet. /Szabó Csaba, Világhírnév (www.vilaghirnev.net): Szórványtengelyek-kiáltvány. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 22./

Nagyenyeden, a Bethlen Gábor Kollégiumban Balassi Bálintra emlékeztek a költő születése 450. évfordulóján. A kollégium diákjai Balassi legszebb verseiből válogattak egy csokorra valót, majd a kollégium Gabrielense régizene- és táncegyüttes tagjai gyönyörű táncokkal elevenítették fel a reneszánsz korszakot. /D. P.: Balassi Bálint emlékére. = Nyugati Jelen (Arad), máj. 18./

Tizenhárom magyar történelmi személyiségnek állít emléket az a szoborpark, amelyet Székelyudvarhely központjában máj. 22-én Magyarország volt miniszterelnöke, Orbán Viktor, illetve Szász Jenő polgármester avat fel. A többnyire magyarországi képzőművészek által alkotott mellszobrokat a Blaskó János szobrászművész és Heil Tibor építész által megálmodott, illetve az udvarhelyi Macops Kft. által kivitelezett fa térplasztika övezi. Az Emlékezés Parkjában Szent László, Hunyadi László, Báthory István, Bethlen Gábor, Fráter György, II. Rákóczi Ferenc, Wesselényi Miklós, Bem József, Bethlen István, Nyírő József, Kós Károly, illetve a magyar történelem két allegorikus alakja, Csaba királyfi és a Vándor székely kap helyet. Orbán Viktor és Szász Jenő az ünnepség végső mozzanataként közösen elültetik a „megmaradás fáját”, egy fenyőt. /Z. I.: Orbán avatja az Emlékezés Parkját. = Krónika (Kolozsvár), máj. 21./