Udvardy Frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990–2017
év
Besenyei Lajos
1 tétel
2011. október 17.
Segítség a magyar felsőoktatásnak
A tudományos utánpótlás kérdésében és számos más témában rögzítették a tennivalókat a Magyar Professzorok Nemzetközi Szövetség és az erdélyi magyar felsőoktatási intézmények vezetőinek pénteki kolozsvári fórumán.
Dr. Besenyei Lajos, a Magyar Professzorok Nemzetközi Szövetségének elnöke szerint arról is szó esett, hogy hogyan tudnak a magyarországi tanárok hosszabb ideig Erdélybe települni. A készülő új magyar felsőoktatási törvény ugyanis lehetővé teszi, hogy az anyaországi professzorok másodállást vállalhassanak az itteni egyetemeken, ellentétben az eddigi gyakorlattal, amikor csak néhány órát tarthattak.
Az elnök a Krónikának elmondta: a szövetség egy éve átalakult, és a megváltozott feltételek között más munkamódszerekre volt szükség. „Korábban a főcél az volt, hogy a Kárpát-medencei professzorok találkozzanak egymással, közösséget alakítsanak ki, a mai helyzet azonban a tetteket követeli meg. Ma már nem elég, ha leülünk és egyetértünk, az elméleti stratégai kérdések mellett a konkrét napi cselekvésben is részt kell venni” – magyarázta dr. Besenyei Lajos.
Dávid László, az eseménynek otthont adó Sapientia EMTE rektora a Krónikának elmondta: a megbeszélésnek az volt a célja, hogy számba vegyék azokat a gondokat, amelyek azonnali megoldásra szorulnak. Arról is szó esett, hogy a szövetség hogyan tudja támogatni az erdélyi magyar felsőoktatást. „Az új romániai oktatási törvény olyan követelményeket állít a fiatal oktatókkal szemben, amelyre nem voltak felkészülve, és sok esetben nem teljesítik az előrelépési feltételeket. Egy nemzetközi szervezet segítséget nyújthat az előléptetéshez szükséges publikációk megjelentetésében, illetve a habilitáció (a doktori címet követő következő egyetemi fokozat) megszerzésében” – részletezte Dávid László.
A külföldi habilitáció megszerzése azért fontos a fiatal tanároknak, mert a hazai oktatási törvénynek még nem készült el az alkalmazási módszertana, így itthon két évig nem tudják megszerezni a professzori, illetve docensi címhez elengedhetetlen fokozatot. Pedig a kötelező kényszernyugdíjazások miatt üresen maradó állásokat csak a fiatal tanárok előléptetésével tudják betölteni az egyetemek.
Kiss Előd-Gergely
Krónika (Kolozsvár)
A tudományos utánpótlás kérdésében és számos más témában rögzítették a tennivalókat a Magyar Professzorok Nemzetközi Szövetség és az erdélyi magyar felsőoktatási intézmények vezetőinek pénteki kolozsvári fórumán.
Dr. Besenyei Lajos, a Magyar Professzorok Nemzetközi Szövetségének elnöke szerint arról is szó esett, hogy hogyan tudnak a magyarországi tanárok hosszabb ideig Erdélybe települni. A készülő új magyar felsőoktatási törvény ugyanis lehetővé teszi, hogy az anyaországi professzorok másodállást vállalhassanak az itteni egyetemeken, ellentétben az eddigi gyakorlattal, amikor csak néhány órát tarthattak.
Az elnök a Krónikának elmondta: a szövetség egy éve átalakult, és a megváltozott feltételek között más munkamódszerekre volt szükség. „Korábban a főcél az volt, hogy a Kárpát-medencei professzorok találkozzanak egymással, közösséget alakítsanak ki, a mai helyzet azonban a tetteket követeli meg. Ma már nem elég, ha leülünk és egyetértünk, az elméleti stratégai kérdések mellett a konkrét napi cselekvésben is részt kell venni” – magyarázta dr. Besenyei Lajos.
Dávid László, az eseménynek otthont adó Sapientia EMTE rektora a Krónikának elmondta: a megbeszélésnek az volt a célja, hogy számba vegyék azokat a gondokat, amelyek azonnali megoldásra szorulnak. Arról is szó esett, hogy a szövetség hogyan tudja támogatni az erdélyi magyar felsőoktatást. „Az új romániai oktatási törvény olyan követelményeket állít a fiatal oktatókkal szemben, amelyre nem voltak felkészülve, és sok esetben nem teljesítik az előrelépési feltételeket. Egy nemzetközi szervezet segítséget nyújthat az előléptetéshez szükséges publikációk megjelentetésében, illetve a habilitáció (a doktori címet követő következő egyetemi fokozat) megszerzésében” – részletezte Dávid László.
A külföldi habilitáció megszerzése azért fontos a fiatal tanároknak, mert a hazai oktatási törvénynek még nem készült el az alkalmazási módszertana, így itthon két évig nem tudják megszerezni a professzori, illetve docensi címhez elengedhetetlen fokozatot. Pedig a kötelező kényszernyugdíjazások miatt üresen maradó állásokat csak a fiatal tanárok előléptetésével tudják betölteni az egyetemek.
Kiss Előd-Gergely
Krónika (Kolozsvár)