Udvardy Frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990–2017
év
Bertalan István
4 tétel
2007. június 5.
Temesvár szellemi és művészeti életében betöltött szerepéért díszpolgársággal jutalmazta a helyi tanács Bertalan István képzőművészt. A Németországban élő 77 éves alkotó (1930-ban született a Hunyad megyei Rákosdon) igazán nagyot Temesváron alkotott az 1960-as évek közepétől 1980-ig. A konstruktivizmus, az op-art, a térszervezés és az ipari formatervezés alapjait tanította nemcsak a középiskolásoknak, hanem a Tanárképző Főiskola diákjainak, valamint a műegyetem építészeti karán. Bertalan István 1989 után többször hosszabb ideig tartózkodott Temesváron, a Bega-parti városban, modern művészetekről tartott előadást vagy bemutatót. /Szekernyés Irén: Díszpolgári címet kapott Bertalan István. = Nyugati Jelen (Arad), jún. 5./
2009. szeptember 18.
Művészettörténeti időutazásban lehet része mindazoknak, akik a napokban ellátogatnak a kolozsvári Bánffy-palotába. Az „Aki magát bünteti” címet viselő kiállításon három képzőművész, Bertalan István, Florin Mitroi és Ion Grigorescu munkáin keresztül jelenik meg a ‘80-as és ‘90-es évek képzőművészeti élete. A depresszív hatású munkák Erwin Kessler művészettörténész szerint az ország egy olyan korszakára összpontosulnak, amikor a tanácstalanság a tetőfokára hágott. A tárlat korábban Bukarestben, Temesváron és Szebenben is látható volt. Kolozsvár után Bécsben majd Krakkóban állítják ki a kordokumentum-értékű munkákat. /Sipos M. Zoltán: Rossz emlékek tárlata. = Új Magyar Szó (Bukarest), szept. 18./
2014. május 2.
Fiatal erdélyi építészeket támogat Winkler Gyula
EP-képviselőként egyik kiemelt célunk, hogy elvigyük az erdélyi magyarság értékeit Európába. Öröm látni, hogy erdélyi fiatalok nemzetközi szinten érnek el sikereket szakmájukban, ráadásul úgy teszik mindezt, hogy az erdélyi magyar hagyományokat is továbbviszik”– mondta el Winkler Gyula a „Szakállszárító” csapat tagjainak a temesvári RMDSZ székházban szerdán.
A hat fiatal műépítész alkotta csapat megnyerte a 14. Velencei Nemzetközi Építészeti Biennále magyar pavilonjának a „Fogadótér-kapu” tervezési és építési pályázatát. A Kárpát-medencében meghirdetett pályázati kiírásra 43 csapat küldött be pályamunkákat. A nyertes csapat részt vesz a projekt továbbtervezésében és előkészítésében, valamint a velencei magyar pavilonban fel is építi azt.
A fiatal tervezők levélben keresték meg az EP-képviselőt, aki Temesváron találkozott velük. Ez alkalommal bemutatták neki az erdélyi néprajzi hagyományokból ihletet merítő pályázatot, amely ezt a szakmán belül nagy tekintéllyel és hagyománnyal bíró versenyt megnyerte. A csapat a szakállszárító koncepcióját használta fel, amely egyrészt a közösségi együttlétet szolgálja, másrészt a közösségi építéshez, a kalákamunkához is köthető, ezáltal is élteti és továbbgondolja az erdélyi magyar hagyományokat.
„Az RMDSZ Brüsszelben eddig is népszerűsítette és ezután is fogja promoválni az erdélyi értékeket, büszkeséggel tölt el, hogy a ti munkátok is hasonló célt szolgál, örülök, hogy támogathatom munkátokat” – mondta a fiataloknak Winkler Gyula. A csapatot alkotó egyetemisták: Järger Zsolt (Temesvár), Szemcsuk Franciska (Déva), Benedek Tímea (Nagyszeben) és Tóth Bertalan István (Arad), Molnár Zsolt és Czáka Zoltán (Csíkszereda). maszol.ro
EP-képviselőként egyik kiemelt célunk, hogy elvigyük az erdélyi magyarság értékeit Európába. Öröm látni, hogy erdélyi fiatalok nemzetközi szinten érnek el sikereket szakmájukban, ráadásul úgy teszik mindezt, hogy az erdélyi magyar hagyományokat is továbbviszik”– mondta el Winkler Gyula a „Szakállszárító” csapat tagjainak a temesvári RMDSZ székházban szerdán.
A hat fiatal műépítész alkotta csapat megnyerte a 14. Velencei Nemzetközi Építészeti Biennále magyar pavilonjának a „Fogadótér-kapu” tervezési és építési pályázatát. A Kárpát-medencében meghirdetett pályázati kiírásra 43 csapat küldött be pályamunkákat. A nyertes csapat részt vesz a projekt továbbtervezésében és előkészítésében, valamint a velencei magyar pavilonban fel is építi azt.
A fiatal tervezők levélben keresték meg az EP-képviselőt, aki Temesváron találkozott velük. Ez alkalommal bemutatták neki az erdélyi néprajzi hagyományokból ihletet merítő pályázatot, amely ezt a szakmán belül nagy tekintéllyel és hagyománnyal bíró versenyt megnyerte. A csapat a szakállszárító koncepcióját használta fel, amely egyrészt a közösségi együttlétet szolgálja, másrészt a közösségi építéshez, a kalákamunkához is köthető, ezáltal is élteti és továbbgondolja az erdélyi magyar hagyományokat.
„Az RMDSZ Brüsszelben eddig is népszerűsítette és ezután is fogja promoválni az erdélyi értékeket, büszkeséggel tölt el, hogy a ti munkátok is hasonló célt szolgál, örülök, hogy támogathatom munkátokat” – mondta a fiataloknak Winkler Gyula. A csapatot alkotó egyetemisták: Järger Zsolt (Temesvár), Szemcsuk Franciska (Déva), Benedek Tímea (Nagyszeben) és Tóth Bertalan István (Arad), Molnár Zsolt és Czáka Zoltán (Csíkszereda). maszol.ro
2015. január 7.
In memoriam Bertalan István
Nagy művészünk hunyt el Temesváron 2014. december 30-án.
Bertalan István 1932. május 30-án született Rákosdon (Hunyad megye). Nagy tehetségű képzőművész, nyitott szellemű, művelt kutató, iskolaalapító pedagógus. 1962-ben végzett festészet szakon a kolozsvári Ion Andreescu Képzőművészeti Főiskolán. A tanári kar merev viselkedésétől eltérően Kádár Tibor volt igazi ablaknyitó tanárunk az akkori kommunista világban. A fiatalság sokat köszönhetett Kádárnak, ugyanúgy, ahogy később Bertalan Istvánnak jutott ez a fontos szerep Temesváron, aki új szellemiséget vitt a hatvanas években az ottani képzőművészeti középiskolába.
1970-ben alapító tagja volt a Sigma-I csoportnak. Kiemelkedő tehetségű rajzművész volt.
Családjával 1985-ben Németországba települt, ahonnan később megkeseredve járt haza. Depressziója az évek során súlyosbodott, egyik telefonbeszélgetésünk alkalmával fájdalommal mondta-sírta: „azok az erdélyi virágzó almafák…”. Utolsó éveit egy temesvári öregotthonban töltötte. Nagy művészt veszítettünk el.
Berci, Isten veled…
Kancsura István
Szabadság (Kolozsvár)
Nagy művészünk hunyt el Temesváron 2014. december 30-án.
Bertalan István 1932. május 30-án született Rákosdon (Hunyad megye). Nagy tehetségű képzőművész, nyitott szellemű, művelt kutató, iskolaalapító pedagógus. 1962-ben végzett festészet szakon a kolozsvári Ion Andreescu Képzőművészeti Főiskolán. A tanári kar merev viselkedésétől eltérően Kádár Tibor volt igazi ablaknyitó tanárunk az akkori kommunista világban. A fiatalság sokat köszönhetett Kádárnak, ugyanúgy, ahogy később Bertalan Istvánnak jutott ez a fontos szerep Temesváron, aki új szellemiséget vitt a hatvanas években az ottani képzőművészeti középiskolába.
1970-ben alapító tagja volt a Sigma-I csoportnak. Kiemelkedő tehetségű rajzművész volt.
Családjával 1985-ben Németországba települt, ahonnan később megkeseredve járt haza. Depressziója az évek során súlyosbodott, egyik telefonbeszélgetésünk alkalmával fájdalommal mondta-sírta: „azok az erdélyi virágzó almafák…”. Utolsó éveit egy temesvári öregotthonban töltötte. Nagy művészt veszítettünk el.
Berci, Isten veled…
Kancsura István
Szabadság (Kolozsvár)