Petőfi Sándor összetartó ereje
A nemzet költőjének mozgósító, összetartó ereje több mint másfél évszázad elteltével is töretlen: november utolsó szombatján az újszentesi magyarság apraja-nagyja részt vett az ősz folyamán egy sajnálatos baleset következtében összetört Petőfi-dombormű bronzból készült másának a felavatásán, a református templomkertben álló Petőfi-emlékmű újraszentelésén.
A tartásos ünnepségen részt vett Malac Victor újszentesi polgármester és Miklós Árpád alpolgármester, Halász Ferenc Temes megyei RMDSZ-elnök, Újszentes testvértelepülései, a történelmi egyházak, a helyi iskola és a civilszervezetek képviselői. Halász Ferenc történész ünnepi beszéde során felidézte Petőfi Sándor honvédőrnagy vadászerdei látogatásának történetét, aki az emléktábla tanúsága szerint 1849. május 26-án a Bem József honvéd-altábornagyot kísérő honvédtisztekkel és huszártisztekkel együtt részt vett a 14-es számú Lehel huszárok három századának díszszemléjén. Újszentesen 1900-ben leplezték le a Petőfi Sándor látogatásának emléket állító táblát a községháza falán, amelynek a két világháború közötti időszakban nyoma veszett. Az újszentesi magyarok 1945. július 29-én egy díszes emlékművet állítottak közadakozásból a helység parkjában Petőfi Sándor, a „népek szabadságeszményének lánglelkű költője” vadászerdei látogatása emlékére. Ezt az éppen 70. esztendős emlékművet díszítette az a Petőfi arcképét ábrázoló dombormű, amelyet az újszentesi parkban focizó gyerekek feltehetőleg labdával összetörtek és az Újszentesi Polgármesteri Hivatal példás gyorsasággal helyreállíttatott. A bronzból készült Petőfi-dombormű Bogdan Nueleanu Újszentesen élő szobrászművész alkotása, aki a helyi magyar közösség vezetőinek kérésére szívesen elvállalta a dombormű elkészítését és az avató ünnepségen is részt vett.
A Petőfi-emlékművet Szűcs András Ottó református lelkipásztor és Máté Lajos újszentesi plébános áldották meg és szentelték fel a helyi magyar közösség apraja-nagyja jelenlétében. Szűcs András Ottó lelkipásztor azzal egészítette ki az emlékmű történetét, hogy Petőfi Sándor vadászerdei látogatásának időpontja valószínűleg nem 1849. május 26-a, hanem egy május 3-ához közelebbi időpont (valószínűleg a május 4–6. közötti időszak) amikor Petőfi Sándort Szabadfalun honvéd őrnaggyá nevezte ki Bem József altábornagy. Az újszentesi lelkipásztor végezetül felolvasta id. Vastagh Imre Gyula versét, amelyet erre az ünnepi alkalomra írt. Az avatóünnepség az Újszentesi Általános Iskola magyar tagozatának diákjai által bemutatott színvonalas műsorral folytatódott, akik Petőfi-verseket szavaltak, nagy tapsot aratva. A kisdiákokat Dénes Ildikó tanítónő, az iskola aligazgatója készítette fel. Az ünnepi műsor a Butykos hagyományőrző csoportot képviselő Berta Brigitta szavalatával és az Újszentesi Háziasszonyok által előadott megzenésített Petőfi versekkel folytatódott. A szívet melengető ünnepség végén az újszentesi Polgármesteri Hivatal, az RMDSZ, Sándorfalva, Szentes, Balástya (Magyarország) és Tamásfalva (Szerbia) testvértelepülések képviselői, valamint az egyházak, a helyi iskola és a civilszervezetek képviselői elhelyezték a kegyelet koszorúit az újraavatott Petőfi-emlékmű talapzatánál.
Az avatóünnepség résztvevőit Miklós Árpád alpolgármester az iskola ebédlőjébe invitálta, ahol Szent Erzsébet jótékonysági bálra került sor a helyi RMDSZ, a református parókia és a római katolikus plébánia (Kolping család) szervezésében, zenélt a 4+2 Asszinkron zenekar.
Pataki Zoltán
Nyugati Jelen (Arad)

Műhelytanácskozás identitásépítésről
A Szórvány Alapítvány, az Esélyt a Szórványnak Alapítvánnyal közösen, műhelytanácskozást hívott össze május 6–7-én Temesváron, azzal a céllal, hogy a magyarországi Nagybánhegyes községben kialakítandó diáktábor és képzőközpont potenciális programjairól tárgyaljunk.
A rendezvényen részt vett a szamosújvári Téka Alapítvány két munkatársa, a szamosújvári kollégium oktatói, Fodor Emőke és Balla Imola, Károlyi Attila, a szegedi Dugonics András Piarista Gimnázium igazgatóhelyettese, Zsoldos Ferenc zentai történelemtanár és ifjúsági szakértő, továbbá tanulmányt küldött a tanácskozásra Bethlendi András, az Igen, tessék! mozgalom programigazgatója ( Kolozsvár). Temesvárról részt vett Tasi Ottilia, a Bartók Béla Elméleti Líceum tanítója, a legutóbbi civilgondnok program egyik koordinátora és Kele Lidia, az Eszterlánc Kulturális Egyesület képviselője, tanító, illetve a két megbeszélés moderátorai, dr. Erdei Ildikó, a Bartók Béla Elméleti Líceum igazgatója és dr. Bodó Barna, a Szórvány Alapítvány elnöke.
A szamosújváriak több olyan projektet, illetve módszert mutattak be, amelyeket a Téka Szórványkollégiumban dolgoztak ki tanulóik számára, mint pl. az értékleltár, a mezőségi tanösvény vagy a múzeumpedagógiai foglalkozások. Erdei Ildikó az Integratio Alapítvány magyarságismereti játékait mutatta be, amelyek a magyar kultúrát bemutató non-formális tanulási módszerekre alapuló ismeretterjesztő tudományos játékok és online játékfelületek. Ezen bemutatók kapcsán élénk, sok fontos részletet tisztázó párbeszéd alakult ki.
Szombat délelőtt Kele Lídia a néptánc és népzene identitásépítő szerepéről, Zsoldos Ferenc az ifjúság számára szervezett versenyek és fesztiválok tapasztalatairól, Károlyi Attila pedig a helytörténet és az identitásépítés összefüggéseiről és lehetőségeiről tartottak tanulságos bemutatókat. A tanácskozáson építő módon vettek részt a Szórvány Alapítvány munkatársai, Berta Brigitta, Kása Zsolt és Valdman Kinga.
Összefoglalásként Bodó Barna, a Szórvány Alapítvány elnöke hangsúlyozta, hogy a kialakítandó táborozóhely egyik fő szerepe a szórványban élő fiatalok identitásának építése. Ugyanakkor a beszélgetés során egyértelművé vált, hogy a nagybánhegyesi ingatlan kihasználható képzési központként is. Mindenekelőtt olyan területeken szükséges képzéseket elindítani, melyek szolgálják, szolgálhatják a szórványban élő fiatalok identitásépítését, mint például módszertani találkozó az értékleltárak készítéséről, a helytörténeti kutatás lehetőségeiről és módszertanáról, illetve a kisebbségi közösségek történelmének a tankönyvekben való bemutatásáról.
A szervezők köszönik a résztvevőknek, illetve a helyet biztosító Újezredév Református Központnak és a Bartók Béla Elméleti Líceumnak a sikeres munka lehetőségét.
Szórvány Alapítvány
Nyugati Jelen (Arad)