"Aug. 15-én, Nagyboldogasszony napján a moldvai csángók a Radóc közelében levő Cacica kegytemplomban magyar nyelvű szentmisét hallhattak. Ezt öt éve engedélyezte Ioan Gherghel iasi-i püspök. A győri Jáki Teodóz páter, a csángók nagy barátja vezette be énekelve az összegyűlt csángókat, akik énekelték? "Boldogasszony anyánk / Régi nagy pátrónánk/ Nagy ínségben lévén/ Így szólít meg hazánk/ Moldováról, édes hazánkról,/ Ne feledkezzél el/ szegény csángó-magyarokról". A Gyimesben szolgáló Berszán atya hirdette az igét. "Isten veletek lesz, a újratanuljátok énekeiteket és imádságaitokat." A templom zsúfolásig megtelt, Jászvásártól Bákóig, Románvásártól Aknavásárig, Szabófalvától Tázlóig ezrek jöttek. Még többen jöttek volna, ha papjaik nem tartják távol őket azzal, hogy tartsák távol magukat a magyar misétől. van olyan csángómagyar pap is, aki minden tiltás ellenére mer magyarul misézni, azaz a román után magyarul is elismétli az igét. Az egyik csángómagyar papot, aki magyarul prédikált, a püspök elhelyezte színromán településre. - Az elmúlt hónapokban ismét több helyről kérték a magyar misét és a magyar oktatást. Duma András, a Csángószövetség egyik klézsei vezetője elmondta: 31 aláírassal küldték el a magyar tanfelügyelőséghez azt a kérvényt, amelyben magyar nyelvű oktatást igényelnek. Ennél több aláírás sorakozik azon a kérvényen, amelyben magyar nyelvű szentmisét kérnek. Duma András magyar újságokat és könyveket kér. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), aug. 22./"

"Ápr. 1-2-án rendezték meg Budapesten a Miniszterelnöki Hivatal és a Határon Túli Magyarok Hivatala szervezésében Az egyházak szerepe a kisebbségi közösségek szellemi és gazdasági építésében címmel a II. kárpát-medencei egyházi konferenciát. Az előző konferencián, 1997-ben általános jelleggel tekintették át az egyházak közösségépítő szerepét, hozzájárulásukat az anyanyelv, a magyarságtudat, a közösségi összetartás megőrzéséhez. A mostanin is a magyarországi egyházak, valamint a határon túli magyarság egyházi képviselői vettek részt: római katolikusok, reformátusok, evangélikusok, unitáriusok, görög katolikusok, baptisták. Magyarországon kívül nyolc országból érkeztek a résztvevők: Romániából, Szlovákiából, Ukrajnából, Jugoszláviából, Horvátországból, Szlovéniából, Ausztriából és Németországból. A tanácskozást Mózes Árpád erdélyi evangélikus püspök nyitotta meg, Tempfli József /Nagyvárad/ katolikus püspök az "aratók felelősségéről", Gulácsy Lajos /Munkács/ református püspök a kárpátaljai magyarok nehéz helyzetérről beszélt. A párbeszédre való készséget hangsúlyozta Tabajdi Csaba államtitkár, kiemelte, hogy "pótolhatatlan szerepe van az egyházaknak a nemzeti kisebbségek építésében". Az EU-integrációról elmondta: "úgy kell integrálódni, hogy ne távolodjunk el a határon túli kisebbségektől". Csiha Kálmán /Kolozsvár/ református püspök emlékeztetett: a kommunizmus időszakában a templomok képezték az egyetlen helyet az igazi magyar közösségek számára, majd felhívta figyelmet arra, hogy az egyházak nem kapták vissza elvett ingatlanaikat. Berszán Lajos gyimesfelsőloki plébános a helybeli segítséggel felépült iskoláról beszélt, amely 105 gyermeknek biztosít magyar tanulási lehetőséget, Zsidó János /Dunaszerdahely/ a 12 szlovákiai magyar egyházi iskoláról, Böjte Csaba ferences atya a szinte semmiből létrehozott, Déván működő iskolaközpontról, Fülöp G. Dénes /Marosvásárhely/ a helybeli népfőiskoláról, melynek 652 hallgatója van, Szabó Béla /Beregszász/ református lelkész és Majnek Antal /Munkács/ római katolikus püspök egyházaik nehézségeiről. A magyarság vészes fogyatkozására sem az anyaországban, sem Erdélyben nem számolnak igazán, fejtette ki Papp Géza /Kolozsvár/ református lelkész. Tabajdi Csaba zárszavában a konferenciát úgy jellemezte, hogy "hitbéli, emberi, nemzeti megerősítést adott mindannyiunknak". Az egyházi közösségeket nem lehet megkerülni, mondotta, "cselekvő, gondoskodó egyházra van szükség". /Szabadság (Kolozsvár), ápr. 6., Erdélyi Napló (Nagyvárad), ápr. 14./"

Nov. 2-án Budapesten, a Magyarok Házában átadták a húsz évvel ezelőtt létrehozott Bethlen Gábor Alapítvány idei kitüntetéseit. Bethlen Gábor-díjat kapott Tempfli József nagyváradi megyéspüspök. Tamási Áron-díjban részesült Cselényi László, a Duna Televízió rendezője. Márton Áron püspökről elnevezett emlékérmet kapott az erdélyi Berszán Lajos atya /Gyimesközéplok/, a Nyugat-Európában élő Prágay Dezső és a felvidéki Zalabai Zsigmond /Somorja/. Az alapítvány azokat jutalmazza évente, akik munkájukkal az egyetemes magyar kultúra értékeit gyarapítják a határokon belül és kívül, továbbá tevékenységükkel hozzájárulnak a közép-európai népek megbékéléséhez, szellemi együttműködéséhez. /Kiosztották a Bethlen Gábor Alapítvány kitüntetéseit. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 4./

Húsz évvel ezelőtt, 1979 karácsonyán magyar írók, tudósok és művészek kezdeményezésére hozták létre, de csak 1985-ben engedélyezték hivatalosan a Bethlen Gábor Alapítványt, amely évente azokat jutalmazza, akik munkájukkal az egyetemes magyar kultúra értékeit gyarapítják az anyaországban és a határokon kívül, tevékenységükkel hozzájárulnak a közép-európai népek megbékéléséhez, szellemi együttműködéséhez. Az idei díjazottak között van Berszán Lajos gyimesfelsőloki plébános, az iskolaalapító: az ő nevéhez fűződik a gyimesfelsőloki Szent Erzsébet Római Katolikus Gimnázium létrehozása, csakúgy, mint az intézménynek otthont adó modern iskolaépület megépítése. A felsőloki gimnáziumban nemcsak gyimesi gyerekek tanulnak, hanem nagyon sok moldvai csángó fiatalnak is továbbtanulási lehetőséget biztosít. /Márton Áron-emlékérem Berszán Lajosnak. = Hargita Népe (Csíkszereda), nov. 4./

Jún. 2-án tartották az I. Csángó Oktatási Konferenciát Csíkszeredában, az Apáczai Csere János Pedagógusok Házának előadótermében. Deáky András gyimesfelsőloki iskolaigazgató emlékeztetett, hogy a moldvai csángó falvakban a szülők kérése ellenére sem tanulhatnak magyarul a gyermekek. Csicsó Antal, a Moldvai Csángómagyarok Szövetségének elnöke kijelentette, hogy a jelenlevők felelősek a magyar nemzet ezen darabjáért, mert az összmagyarságnak is érdeke a csángómagyarok integrálódása. Csicsó Antal statisztikai adatokkal ismertette az általános-, közép és felsőfokú iskolákat magyar nyelven elvégzett csángó gyerekek számát, kiemelve ennek fontosságát. Felmérések alapján 50-60 000 megmenthető csángó lélekkel kell számolni - mondta dr. Kötő József államtitkár, a közoktatásügyi minisztérium képviselője. Sajnos nagyon sok településen csak meghatározott számú anyanyelvi órákra vagy vasárnapi oktatásra van lehetőség. Nem elég csak az anyanyelv ismerete, a nemzettudat formálására is szükség van - hangsúlyozta dr. Kötő József. Az előadók között volt dr. Szilágyi Pál, Tánczos Vilmos, mindketten a kolozsvári Babes-Bolyai Tudományegyetem tanárai, Borbáth Erzsébet csíkszeredai tanárnő, Berszán Lajos gyimesfelsőloki katolikus esperes, Szalay Gyula, a Magyar Nyelvi Intézet képviseletében, Mesterházy Szilvia, Ríz Ádám, mindketten a budapesti Határon Túli Magyarok Hivatalának munkatársai. Délután Merre, hogyan tovább címmel kerekasztal beszélgetésre került sor a gyimesfelsőloki Árpád-házi Szent Erzsébet Gimnáziumban. /(Hátsekné Kovács Kinga): Hogyan tovább, csángó oktatás? = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 5./ A magyar oktatási intézmények létrehozása, a már beindult oktatási formák megtartása a Moldvai Csángómagyarok Szövetségének (MCSSZ) legfontosabb célja - jelentette ki Csicsó Antal, a szervezet elnöke. Dr. Kötő József, a Román Oktatási Minisztérium államtitkára a magyar nyelvnek a csángóföldi iskolákban való oktatásának törvényes kereteit vázolta. Dr. Szilágyi Pál professzor a felsőfokú oktatásban való részvétel lehetőségeiről beszélt. Előadást tartott továbbá a BBTE két, a csángó-kérdés szakavatott oktatója, Tánczos Vilmos és Pozsony Ferenc. Tapasztalatokról számoltak be Borbáth Erzsébet csíkszeredai ny. iskolaigazgató és Berszán Lajos esperes, a gyimesfelsőloki Árpád-házi Szent Erzsébet Római Katolikus Gimnázium igazgatója. /Csángó oktatási konferencia. = Hargita Népe (Csíkszereda), 2000. jún. 3./ Tánczos Vilmos egyetemi tanár álláspontja képviselte a radikális vonalat, mely szerint a moldvai csángó fiatalokat magyarországi kitelepedésükben kell segíteni. A résztvevők egyetértettek abban, hogy az elmúlt tíz évben a csángó oktatásra fordított szakmai és szervezési munka, a befektetett pénzmennyiség jóval meghaladja az elért eredményeket. A csángó gyermekek erdélyi iskolákba irányítása nem bizonyult sikeresnek, többnyire beilleszkedési gondjaik voltak, legtöbben korán lemorzsolódtak. A magyarországi főiskolákra, egyetemekre bejutó ösztöndíjas fiatalok közül is többen abbahagyták tanulmányaikat, munkát vállaltak, és nem tértek haza. Miközben folyt a konferencia, az oktatási minisztérium küldöttsége a bákói tanfelügyelőségen vizsgálta: adottak-e a feltételek, hogy azokban a falvakban, ahol a szülők és a csángó szövetség kérte, ősztől magyar nyelvű órák beindítását engedélyezzék. /(fekete): I. Csángó Oktatási Konferencia. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), jún. 6./

Okt. 15-én szervezte meg Gyimesfelsőlokon a falunapot a Gyimesfelsőloki Ifjúsági és Közművelődési Egyesület /GIM/ a Polgármesteri Hivatallal közösen. Az ünnepi szentmise után a kultúrotthonban Berszán Lajos, az Árpád-házi Szent Erzsébet Katolikus Líceum igazgatója és Ferencz Laura Kinga, a GIM elnöke köszöntőt mondott. Bemutatták a Gyimesfelsőlokról készült képeslapot, fellépett a hely Vadhajtás néptánccsoport. A falunapon lovasbemutató és más rendezvények is voltak. /Ferencz Laura Kinga, Gyimesfelsőlok: Jól sikerült falunapok Gyimesfelsőlokon. = Hargita Népe (Csíkszereda), okt. 18./

Csíkszeredában dec. 3-án, vasárnap egész napon át tartottak a csángó nap rendezvényei. Dr. Csedő Csaba polgármester valamikor a moldvai csángómagyarok körében kezdte pályáját. Borbáth Erzsébet nyugdíjas tanárnő az a pedagógus, akit a csángó gyermekek és a csángó szülők leginkább ismernek, hisz az utóbbi évtizedben a csíkszeredai József Attila iskola volt az egyik erdélyi központja a csángó fiatalok magyar nyelvű oktatásának. Ádám Gyula csángó fotóit már többször is kiállították és kötetekben is megjelentek. A Székelyföld folyóirat és annak főszerkesztője, Ferenczes István felvállalta a sok viszontagságot megért Moldvai Magyarság című havilap további kiadását, amely tizedik évfolyamában most már rendszeresen megjelenik. Megjelent a gyimesbükki Deáky András, akinek szívós és kitartó munkája nélkül a Bákó megyei községben bizony aligha lett volna újra magyar oktatás, továbbá Berszán Lajos gyimesközéploki plébános, akinek köszönhető a katolikus középiskola a Gyimesekben. - Csíkszeredában és Erdélyben 1990 után áttörésnek számító kísérlet kezdődött: alapítványok, pedagógusok, politikusok, a papság támogatásával magyar iskolákban tanítottak csángó gyermekeket, hogy ők majd Csángóföldre visszatérnek. Azonban nem ez történt. Csángóföldön szinte lehetetlen az elhelyezkedés. Borbáth Erzsébet megállapíthatta sorsukat: ″Kevés kivétellel visszaasszimilálódnak, vagy Székelyföldön és Magyarországon próbálnak munkahelyet találni, letelepedni″. Talán soha ennyi tanulmány nem jelent meg a csángók életéről, történelméről, eredetéről, talán soha ennyi intézmény nem foglalkozott megmentésükkel. Az egyének pedig szétszóródnak, írta Székedi Ferenc. /Székedi Ferenc: Zsögödből a világ. Haza az otthonban. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), dec. 6./

"Gyimesbükk nagyközséget az 1960-as években politikai okokból elválasztották a két másik gyimesi községtől, és a tiszta román Bákó megyéhez csatolták. Ez azzal járt, hogy itt nem működhetett magyar nyelvű oktatás. Jól számított a román politika, mára teljesen beérett a bomlasztó munkája! Ma, amikor járhatnának magyar iskolába, magyarórákra a gyermekek, a szülők nagy része román osztályokba íratja gyermekeit. Emlékezetes, hogy Gyimesbükkön létezett egy Dani Gergely pap, aki a hetvenes, nyolcvanas években, amikor ezért meghurcoltatás járt, a templomban írni-olvasni tanította a gyimesbükki gyermekeket. Vannak emberek, akik már belefáradtak ebbe a harcba, akik többet vártak a helyiektől. Hány fenyegetést kellett elhallgatnia Deáky András tanárnak, amíg belefáradt és más utakat keresett arra, hogy szolgálja ezt a közösséget? Félő, hogy egyszer majd elfárad Berszán Lajos felsőloki esperes is, aki megteremtette a gyimesi középiskolai oktatást, ahol sokan tanulnak magyarul a moldvai gyermekek közül is. - Amikor Amerikában összegyűltek a lángész magyar kutatók, elterjesztették róluk, hogy valamilyen idegen bolygóról származnak. Szilárd Leó, Teller Ede, később Kemény János (a Basic megalkotója), Oláh György, Angliában Gábor Dénes, és a sor itt nem ér véget, ámulatba ejtették a világot, pedig mind egy szálig magyarul tanultak és mindnyájan abból az iskolából rajoztak ki a világba, amelyet még Eötvös Loránd indított! /Tankó Gyula: A csángók elcsángálódása Gyimesbükkön... = Hargita Népe (Csíkszereda), ápr. 19./"

"A negyedik iskolaalapító osztály készül a szárnybontogatásra. Gyimesfelsőlokon, az Árpád-házi Szent Erzsébet Gimnáziumban ápr. 22-én közel harminc fiatal nagykorúsítására került sor. Az Árpád-házi Szent Erzsébet Gimnáziumban jelenleg kilencvenhat diák tanul, köztük moldvai csángómagyar gyerekek is. /Gyimesfelsőloki csángó diákok közt. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), ápr. 25./ Berszán Lajos atya, az iskola vezetője elmondta, hogy van egy testvérvárosuk, Tiszakécske, oda mentek a tanulók szakképzésre érettségi után. Az itt végzettek egyetemre, főiskolára mentek. /A gyimesfelsőloki Áprád-házi Szent Erzsébet Gimnáziumban. Felszentelődnek magyar kultúrával, magyar érzelmekkel. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), ápr. 27./"

"A Gyimesfelsőlokon levő Árpád-házi Szent Erzsébet Líceum Haranghy Sándor tervezte épülete az egymásra figyelés, az egy és oszthatatlan nemzetben való gondolkodás jelképévé vált. A 3000 lelkes magyarlakta katolikus községben évente több a keresztelő, mint a temetés. Berzsán Lajos atya, az igazgató arról tájékoztatott, hogy kinőtték az épületet, új épület kell, hogy még egy kilencedik osztályt indíthassanak. A tanulók helyből, a megyéből és a szomszédos megyékből érkeznek. Az épület alapkövét már elhelyezték. Gyimesbükk végén, a hajdani ezeréves határon még áll a Szent István kápolna, 1919-ig a határőrség istenháza. /Tüzes Bálint: Napszentület Erdély határán. = Vasárnap (Kolozsvár), aug. 26./"

"Csíkszeredán tartanak tanácskozást hazai és magyarországi meghívottak jelenlétében a csángó-magyar kérdésről, Csángómagyar önazonosság címmel. A rendezvény szervezője a magyarországi Erdélyi Szövetség, célja a nemzeti közösség-vállalás és a magyarországi közösségtudat szélesítése, ezért tevékenységét összehangolja a MÁÉRT elveivel és a kedvezménytörvény keretével. Okt. 5-én Berszán Lajos a Szent Erzsébet Gimnázium igazgatója tartott előadást, amelyben az elmúlt évek tapasztalatáról szólt. A gimnáziumban moldvai és gyimesi csángók, valamint székely gyerekek tanulnak. Az iskolában ez évben végezett az első moldvai csángó-magyar diák, aki sikeresen felvételizett a Sapientia egyetemre. A résztvevők között jelen van Székelyhidi Ágoston, az Erdélyi Szövetség elnöke, a Magyar Állandó Értekezlet tagja, Kötő József, Beder Tibor, valamint a moldvai szervezetek vezetői. /(Daczó Dénes): Csángó kérdésről a Lazarus Házban. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 6./"

Csíkszeredában második alkalommal szerveztek csángónapot tavaly november 25-én a Szakszervezetek Művelődési Háza, a Domokos Pál Péter Alapítvány, a Szent Kereszt római katolikus plébánia, a Moldvai magyarság című folyóirat szerkesztősége, a Németh Géza Egyesület és a Hargita Megyei Kulturális Központ közreműködésével. "Szükség van az ilyen szellemi és kulturális rendezvényekre, hogy kinyilváníthassuk keleten élő testvéreink iránti együttérzésünk, segítőkészségünk" – mondta dr. Csedő Csaba, Csíkszereda polgármestere. A moldvai magyar csángók is nemzetünk szerves részei, akik évszázadokon át megmaradtak hitükben és e hit megtartotta őket. A csángónapi program keretében a csíki és csángó településekről érkező érdeklődők megtekinthették a Csibi család szabófalvi gyűjteményének legértékesebb darabjait, ingek, katrincák, háziszőttesek értékes példányait, ahogyan ők nevezik: az innapi azaz ünnepi és miesnapi, vagyis hétköznapi népviseletet bemutató kiállítást. Bemutatkoztak hagyományőrző csoportok. Berszán Lajos gyimesfelsőloki plébános osztotta meg a résztvevőkkel gondolatait. E népcsoport veszélybe sodrásával egyesek Isten kertjéből akarnak kiirtani egy bokrot. A csángók gyönyörű szavakat, kifejezéseket használnak, eszünkbe juttatják ősmagyar nyelvemlékeinket, s ha ezek a kincsek kimúlnak, szegényebb lesz a magyar nemzet, szegényebb Európa, szegényebb a világ. A csángónapon szervezett fórumon a moldvai csángókat érintő problémák, aktuális kérdések kerültek terítékre. /Csúcs Mária: Magyar szóra nyílt a nyelvük. Csángónap Csíkszeredában. = Vasárnap (Kolozsvár), jan. 6./

Gyimesfelsőlokon az Árpád-házi Szent Erzsébet Gimnáziumban immár az ötödik osztály tanulói ballagtak. Bálint Lajos érsek, aki a tavalyi ballagáson már megszentelhette az új (második) iskola alapköveit, celebrálta az ünneplés előtt tartott szentmisét. A diákokat Berszán Lajos atya a keresztény hit és a magyarság szellemében neveli. Ritka élmény volt látni, amint a diákok különböző népviseletekben szekereken és lóháton vonultak át a falun a ballagási ünneplést megelőzően. /Vass Kinga Zita, Gyimesfelsőlok: A sziklára épített ház búcsúztatott. = Hargita Népe (Csíkszereda), jún. 19./

"Berszán Lajos atya, a gyimesfelsőloki Árpád-házi Szent Erzsébet Iskola igazgatója beszámolt arról, hogy a nyolc évvel ezelőtt harminc diákkal induló iskolában ezúttal közel háromszáz diák kezdte meg a tanulást. Idén közel nyolcvan csángó diák tanul itt Moldvából és a gyarapodó létszám bíztató: van értelme az eddigi munkának. A főépület mellett májusban kezdték el az új iskola építését. A tervek szerint nov. 19-ig elkészül az iskola. /(Daczó Dénes): Gyarapodó létszám az Árpád-házi Szent Erzsébet iskolában. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 19./ "

"Máj. 17-én és 18-án a Magyarok Világszövetségének elnöke Kossuth-emlékzászlókat adott át három településen a csángómagyaroknak: a moldvai Klézsén, a Szeret-Klézse Alapítvány székházában magyar nyelvű mise keretében, másnap az erdélyi Gyimesfelsőlokon, délben pedig Gyimesbükkön került sor a zászlók átadására. A bükki Deáky András egy kárpátaljai település magyar közösségének ajánlotta fel a Kossuth-emlékzászló költségeinek támogatását, míg a most közigazgatásilag a moldvai Bákó megyéhez tartozó hegyvidéki településre érkező zászló költségeit Zabolai Csekme Éva és Kvacskay Károly svájci állampolgárok fedezték. A zászlóátadáson jelen volt Berszán Lajos gyimesfelsőloki és Antal Imre gyimesbükki plébános. /Kossuth-emlékzászlók a csángóknak. = Erdélyi Napló (Nagyvárad), máj. 21./"

"Sepsiillyefalván a KIDA-központban Kató Béla, az Erdélyi Református Egyházkerület főjegyzője fogadta Mádl Ferenc köztársaság elnököt és Dalma asszonyt. A magyar államfő a LAM Alapítvány által indított vállalkozókkal is találkozott. Az esemény végén Kónya Ádám a Székely Nemzeti Tanács nevében átadta Mádl Ferencnek a kettős állampolgárságra vonatkozó nyilatkozatot és az SZNT elfogadott dokumentumait. A köztársasági elnök Berszán Lajos (Gyimesközéplok), Böjte Csaba (Déva), Gergely István (Csíksomlyó), Szegedi László (Kőhalom), Haszmann Pál (Alsócsernáton) és a házigazda Kató Béla társaságában vacsorázott.Szerre bemutatkoztak azok a vállalkozók, akik a LAM Alapítványtól kapott hitelből indították tevékenységüket, bemutatkozott a Diakónia Keresztyén Alapítvány, Kató Ibolya pedig ismertette a gyermekfalu-programot. /Fekete Réka: Itthon otthonra lelni (Mádl Ferenc Illyefalván). = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), okt. 28./"

"Dr. Bárth János /Kecskemét/, a Megyei Múzeum igazgatója évek óta foglalkozik a csíki néprajzi, néprajzi és történelmi örökség kutatásával. A többi között 2001-ben Kecskeméten kiadta Varság, a székely tanyaközség című monográfiáját. 2003 elején Gyimesfelsőloki emléklapok. A templom építésének 100. évfordulójára címen ugyancsak Kecskeméten közzétette könyvét. Ebben a munkájában tájékoztatott Gyimes 18-19. századi múltjáról, a Gyimesi-havasok 18. századi birtokosairól, a gyimesi völgyekbe letelepedő csángókról, lelki gondozásukról. 1993-ban Berszán Lajos felsőloki esperes kezdeményezésére az új oktatási központot hoztak létre. /Demény Lajos: Gyimesfelsőlok évszázada népismereti szempontból. = Hargita Népe (Csíkszereda), nov. 7./"

A madéfalvi veszedelem (Siculicidium) közelgő 240. évfordulója alkalmából Csíkdelne műemlék templomában január 4-én, vasárnap ünnepi szentmisét tartottak, ezt követően pedig emléktáblákat lepleztek le. Berszán Lajos gyimesfelsőloki esperes prédikációjában a székely ellenállás, Beke István és Zöld Péter lelkipásztorok, valamint Páll Gáborné és Vámszer Géza, a templom megmentőinek szerepét méltatta. Ferenczes István költő, a Székelyföld folyóirat főszerkesztője ünnepi beszédében többek között azt hangsúlyozta, hogy az utódoknak kötelessége mindig méltóan emlékezni azokra, akik minden időkben gerincesen felvállalják népük sorsát. Az emléktáblák szövege a következő: Ebben a szentegyházban szolgálták Istent és népüket Beke István és Zöld Péter lelkipásztorok, a madéfalvi veszedelmet megelőzően a székely szabadságküzdelmek szellemi vezetői, állíttatta a Székelyföld folyóirat, a másikon pedig ez áll: Páll Gáborné, Kamer Edit és Vámszer Géza emlékére, akik áldozatvállalásukkal az 1930-as években megmentették ezt a templomot a végromlástól, Csíkdelne–Pálfalva egyházközsége. /Kristó Tibor: Megemlékező szentmise a Szent János-templomban. = Hargita Népe (Csíkszereda), jan. 5./

Fennállásának tizedik évfordulóját ünnepli a gyimesfelsőloki Árpád-házi Szent Erzsébet Római Katolikus Gimnázium. A helyi katolikus plébános, Berszán Lajos vetette fel egy középiskola létesítésének gondolatát a völgy lakói, illetve a moldvai csángó-magyarok számára. Segítséget kapott: a debreceni Keresztény Értelmiségiek Szövetsége kezdeményezésére közösségi ház épült Sziklára épített ház néven. Alapkövét 1993 májusában tették le, egy év múlva már állt az épület. Közösségi házként azonban többnyire nyáron szolgál az épület, hasznosítási módot kellett találni, így született meg a középfokú oktatási intézmény létesítésének gondolata. Egy évvel később egy IX. osztállyal megindult az új gimnázium, azóta évente bővült az osztályok száma. Ma már óvoda, elemi és általános iskolai tagozat működik az intézményben. A tizedik tanév végén az óvodások száma 54, az elemistáké 68, az V-VIII. osztályosoké 83, a gimnazistáké pedig 153. A ház szűknek bizonyult az intézmény céljaira. Magyarországi közalapítványok, a Mocsáry, az Illyés, az Apáczai Közalapítvány, valamint a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériuma segítségével új iskolaépületet emeltek. Gyimesfelsőlokon a ballagás az egész közösség ünnepévé vált. Egyedivé teszi a ballagást az is, hogy az igazgató minden végzős számára beszerzi az adakozó kedvű emberek jóvoltából az egy rend ruhára való szövetet. Teszi ezt annak emlékére, hogy a legendás hírű erdélyi püspök, Márton Áron is a végzős papnövendékeknek egy-egy reverendával kedveskedett. /Tízéves fennállását ünnepli a gyimesfelsőloki katolikus gimnázium. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 4./

Tíz évvel ezelőtt, 1994-ben nyílt meg a gyimesfelsőloki Árpád-házi Szent Erzsébet Római Katolikus Líceum. A lelkes kezdeményező, Berszán Lajos kanonok – akkor plébános – erőfeszítésének és szervezőkészségének köszönhetően a faluban építettek egy házat, ahol elfért négy osztály, harminc diákkal. Szükség volt azonban önálló iskolaépületre. A debreceni értelmiségiek egy csoportja által e célból működtetett Sziklára Épített Ház Alapítvány segítségével építkezésbe kezdtek, ami éppen akkor fejeződött be, amikor az első osztály eljutott az érettségiig. Egyre többen jelentkeztek a moldvai csángó fiatalok közül is, hogy magyarul tanulhassanak. Mára számuk meghaladja a hatvanat. A növekvő létszám szükségessé tette egy új épület emelését. Ehhez 2002-ben fogott hozzá Berszán Lajos igazgató Magyarország kormányának támogatásával. Ma már tizenkét tanteremben oktat a lelkes, fiatal tantestület. Az épület teljes befejezéséhez további támogatásra van szükség. Az iskolaalapító Berszán Lajos /sz. Zágon, 1943. jan. 15./ életművéért jún. 26-án Magyar Örökség-díjban részesítik Budapesten. Az ünnepségen bemutatkozik a gyimesfelsőloki iskolakomplexum énekkara is. /Fodor György: Jubilál a gyimesfelsőloki katolikus iskolakomplexum. = Vasárnap (Kolozsvár), jún. 20./

A Magyar Örökség-díj bírálóbizottsága 35. alkalommal hozta meg döntését. A grémium Magyar Örökség-díjjal ismerte el Berszán Lajos atya, a tíz esztendeje alapított székelyföldi gyimesfelsőloki Árpád-házi Szent Erzsébet Római Katolikus Gimnázium igazgatójának iskolateremtő tevékenységét, Wigner Jenő (1902–1995) budapesti születésű Nobel-díjas tudós elméleti fizikai munkásságát, Huszár Lajos (1906–1987) numizmatika terén kifejtetett tudományteremtő munkásságát, Örkény István (1912–1979) írói életművét, a pécsi Zsolnay-gyár majolika művészetét és a százéves Lutheránia Énekkart. /Magyar Örökség – 35. díjkiosztó ünnepség. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 1./

A zágoni születésű Berszán Lajos gyimesfelsőloki esperes-plébánost, az Árpád-házi Szent Erzsébet Katolikus Líceum alapítóját, a gyimesvölgyi Sziklára Épített Ház kezdeményezőjét Magyar Örökség-díjjal tüntették ki.  Az eddig odaítélt díjak révén a Magyarság Szellemi Múzeumát olyan személyek, együttesek, intézmények és teljesítmények alkotják és gyarapítják, mint – a post mortem kitüntetettek közül – Antall József, Teleki Pál, Bartók Béla, Kodály Zoltán, Illyés Gyula, Nagy László, Márai Sándor, József Attila, Radnóti Miklós, Szentgyörgyi Albert, Neumann János, Teller Ede, Kandó Kálmán. Az intézmények, egyesületek kategóriában van a Magyar Nemzet napilap, a Száztagú Cigányzenekar, a Herendi Porcelán Manufaktúra, az Országos Széchényi Könyvtár, a Magyar Nemzeti Múzeum., a Duna Televízió.  A kortárs nevek közül Böjte Csaba vagy Egerszegi Krisztina említhető.  Berszán Lajost előzően Márton Áron-díjjal is kitüntették.  Berszán Lajos /sz. Zágon, 1943/ szolgálati idejének többségét a szórványmagyarság körében töltötte. 1980-ban került Gyimesfelsőlokra, a Szent András-plébániára. A szomszédos nagyközség, Gyimesbükk papi teendőit is háromszéki plébános, a boldog emlékezetű lemhényi Dani Gergely látta el. Dani Gergely a diktatúrával dacolva templomépítéshez fogott. Egészségével és életével fizetett érte, de a templom áll. Berszán Lajos először a népi szokások felelevenítésére összpontosított. Elsőáldozáskor és bérmáláskor gyimesi népviseletben fogadta a gyermeksereget.     1989-ben, a diktatúra tobzódásának csúcsévében egy debreceni értelmiségi csoport elhatározta, hogy pünkösdkor Csíksomlyóra zarándokolnak. A Debreceni Keresztény Értelmiségiek Szövetsége tagjai 1992-ben elhatározták a Sziklára Épített Ház megvalósítását. Otthon, Debrecenben alapítványt hoztak létre. Kezdeti céljuk az volt, hogy Gyimesfelsőlokon egy lelkigyakorlatos közösségi házat építsenek. A házat a gyimesi csángó és az erdélyi, magyarországi magyar közösségek kapcsolatteremtő intézményének szánták. A későbbiekben a Sziklára Épített Ház fontos oktatási intézménnyé alakulhatott, de a munka dandárja Berszán Lajos plébános nyakába szakadt.  Haranghy Sándor műépítész olyan épületformát választott, amely a táj építészeti hagyományaihoz igazodik. Az épületet 1996 novemberében, Szent Erzsébet napján avatták. Erre az időre elkészült a ház első szárnya, és a diákok beköltözhettek az internátusba. A Gyimes völgyében nagy szükség van erre az iskolára, hiszen az itt lakó fiatalok középiskolába csak a 30-50 kilométerre lévő Csíkszeredába járhattak, s ezt a rossz szociális helyzetben lévő családok csak nehezen vagy egyáltalán nem engedhették meg maguknak. Az intézményben félszáznál több moldvai csángó-magyar középiskolás van jelen. Nem egy közülük főiskolákon, egyetemeken Erdélyben és Magyarországon tanul tovább. Gyimesbükköt 1950-ben választották le Székelyföld pereméről, és csatolták át a moldvai Bákó megyéhez. Néhai Dani Gergely gyimesbükki plébános és Berszán Lajos gyimesfelsőloki esperes-plébános a szétszakított völgy magyar lakosságát lelkileg egybetartották. /Sylvester Lajos: Aki tudja, merre akar hajózni= Háromszék (Sepsiszentgyörgy), júl. 3./

Aug. 20-án a készdiszentléleki Perkőn népes zarándoksereg, számos egyházi méltóság jelenlétében tartották meg Szent István államalapító királyra emlékező hagyományos búcsút, amelyet a Duna Televízió közvetített. Berszán Lajos gyimesközéploki esperes Márton Áron püspök példájára hivatkozva hangoztatta az áldozatvállalás szükségességét, de a gyermekvállalás fontosságára is utalt. /Búcsú a Perkőn = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), aug. 21./

,,A XX. század magyarsága a népesedési mutatók tekintetében zuhanó pályára került. Számbeli fogyatkozásunk a Kárpát-medencében drámai méreteket öltött. Mindez arra készteti a felelősen gondolkodó magyar közéletet, egyházakat, intézményeket, civil szervezeteket, iskolákat, tudományos műhelyeket, gazdasági szakembereket, hogy a tudományos igényű helyzetfelmérésen túl a lehető legszélesebb összefogást keresve olyan cselekvési programot készítsünk, amely nem csupán a fájdalmas demográfiai helyzetünkre tekint, hanem a sorvadás mélyén húzódó bajokat akarja orvosolni” – olvasható az Áldás, népesség – Sorskérdés a Kárpát-medencében témájú konferencia meghívójában, amelyre október 1-jén és 2-án Nagyváradon és Félixfürdőn kerül sor a Királyhágómelléki Református Egyházkerület és a Polgári Magyar­orszá­gért Alapítvány rendezésében, Vizi E. Szilveszter, a ­Magyar Tudományos Akadémia fővédnöksége alatt.  Megnyitóbeszédet Orbán Viktor volt miniszterelnök mond, az Áldás, Népesség Mozgalom célját és működését Csép Sándor ismerteti, Erdély demográfiai jelenéről és jövőjéről Veres Valér beszél. Népesedésünk 1100 esztendeje címmel dr. Für Lajos és Balog Zoltán tart előadást, ezt követően a Kárpát-medencei népesedési helyzetkép bemutatására kerül sor, Lőrincz Csaba a Kárpát-medencei migrációról, Kiss Tamás az erdélyi migrációról beszél. A hasznosítható tapasztalatokat Berszán Lajos (Gyimes), Böjte Csaba (Déva), Gergely István (Csíksomlyó), Lukácsi Szilamér (Erdőcsinád), Márkus András (Sepsiszentgyörgy), dr. Molnár János (Zsobok), Szegedy László (Kőhalom) a konferencia vitaalapjaként terjeszti elő. Október 2-án Mikola István volt egészségügyi miniszter Testi és lelki népesség címmel értekezik, Vasile Ghetau A román és magyar demográfiai jelentések összevetése, Szilágyi N. Sándor Az asszimiláció, vegyes házasságok és terápiák hatékonysága, Lászlóffy Pál Demográfiai szakkérdések az oktatásban és a teendők, a magyar kormány képviselője pedig a Népesedési Kormánybizottság eredményeit taglalja. Vetési László az erdélyi szórványjövőt vázolja, Somai József a Romániai Magyar Közgazdásztársaság programját, Kötő József az EMKE demográfiai programját mutatja be. A konferencián ismertetik az erdélyi történelmi egyházak népesedési programját. A konferencia hat munkacsoportjában gazdaság, településfejlesztés, oktatás és szórvány, család-egészségügy, egyházi-karitatív, a média és a sajtó témakörök szerepelnek.   A kétnapos konferencia tanulságainak összegezését, a zárónyilatkozat és a felhívás előterjesztését Tőkés ­László püspök végzi el.  A résztvevők az első nap Csép Sándor Egyetlenem című filmjét, másnap a jeles újságíró-rendező Áldás, népesség című alkotását tekintik meg.  /Sylvester Lajos: Áldás, népesség konferencia Nagyváradon. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), szept. 30./

Idén ünnepli Gyimesfelsőlokon a Berszán Lajos esperes által alapított Árpád-házi Szent Erzsébet Római Katolikus Gimnázium tanintézet fennállásának tizedik évét. Az egyetlen kilencedikes osztállyal induló iskolában ma már 54 óvodás, 68 elemista, 83 V–VIII. osztályos diák és 153 gimnazista tanul. A Moldvából, Székelyföldről és a szórványból érkező bentlakók száma megközelíti a másfél százat. Sok moldvai csángó gyermek kerül ide úgy, hogy alig beszél magyarul. Mire végeznek, visszakapják anyanyelvüket. Az elmúlt tíz esztendőben mindig akadt, aki az iskolát támogassa, de voltak támadók is. A Bákó megyei Desteptarea című napilap néhány évvel ezelőtt azzal vádolta Berszán Lajost, hogy veri a gyerekeket. Az iskolát pénzügyi ellenőrök hada szállta meg, végül négy, leltáron szereplő könyv hiánya volt a legsúlyosabb hiba. Az állam csak a pedagógusok fizetését biztosítja. A nyáron igényelt nyolcmilliárd lejes támogatásból csak 300 milliót ítéltek meg. /Szucher Ervin: Szilárd hittel a Sziklára épített házban. = Krónika (Kolozsvár), nov. 17./

Révész Máriusz Sorsfordítók Erdélyben című interjúkötetének bemutatóját dec. 18-án tartják Budapesten. A könyv az erdélyi gyermekvédelem hét nagy egyéniségéről szól, akik közül a bemutatón részt vesz: Berszán Lajos gyimesfelsőloki plébános, Böjte Csaba ferences szerzetes, Kató Béla református segédpüspök és Szegedi László református lelkész. Rajtuk kívül Molnár Jánosné zsoboki lelkésszel, Gergely István csíksomlyói plébánossal és Pakó Benedek szászrégeni plébánossal készült beszélgetések olvashatók még a kötetben. /Könyv az erdélyi gyermekvédelemről. = Hargita Népe (Csíkszereda), dec. 18./

„Örvendhetünk, hogy nemzetünknek még vannak olyan nagyjai, akik önzetlenül dolgoznak népünk megmaradásáért” – mondta a Julianus Alapítvány díjátadó ünnepségét megelőzően Berszán Lajos gyimesfelsőloki esperes. A csíkszeredai alapítvány első román díjazottja, Smaranda Enache emberjogi aktivista hosszas, elismerő taps közepette vette át a díjat. A budapesti dr. Atzél Endre a moldvai csángómagyarokért végzett karitatív tevékenységéért, az 1989-ben Magyarországra menekülő magyarok intézményes támogatásáért vehette át az elismerést. Az idei díjazottak listáján a brüsszeli dr. Kállay Oszkár, dr. Czirják Árpád kolozsvári kanonok, Lapohos András ördöngösfüzesi tanár, valamint Kovács Miklós kárpátaljai politikus szerepelt. A város legkiemelkedőbb személyiségeit díjazta a nagyváradi önkormányzat a Kiválóságok gáláján. A tizenöt terület közül kilencben magyar jelölt nyerte el a város címerével díszített szobrocskát és a huszonötmillió lejes pénzjutalmat. A képzőművészek közül Jakobovits Márta, a legjobb színész kategóriában pedig Kiss Törék Ildikó, a Kiss Stúdió Színház alapítója kapta a fődíjat. Thurzó Sándor, a Varadinum vonósnégyes alapítója a legjobb zenész, Tóth Márta, az Ady Endre Gimnázium igazgatója az oktatás kategóriában vette át a jutalmat. Az év nagykövete Tóth István, a Tavirózsa fotóklub és a Foto Art Galéria alapítója, a szociális téren nyújtott tevékenységéért Rajna József, a Caritas Catholica vezetője kapta meg a díjat, az elismerésre legméltóbb fiatal Debreczeni Sándor, a Nagyváradi Magyar Diákszövetség elnöke. A sport kategóriában Nyisztor Sándor vívót jutalmazták, aki az idei athéni ötkarikás játékokon képviselte a várost. A sajtó kategóriában győztes Szűcs László, az Ady Endre Sajtókollégium igazgatója a pénzdíj egy részét egy ferences apácának, Zita nővérnek ajánlotta föl, aki az elmúlt évtizedekben sokat tett a városért, az utóbbi időben pedig szegény sorban él. Díszoklevéllel tüntetett ki Szász Jenő székelyudvarhelyi polgármester évzáró fogadásán több magánszemélyt és szervezetet. A főtéri Emlékezés Parkjának alkotói közül ketten, Blaskó János szobrászművész és Heil Tibor építészmérnök részesült a kitüntetésben. Díjazták az Artera Alapítványt, a Székely Dalegyletet, a Balázs Ferenc Vegyeskart, Gergely József mesterszakácsot, a Mallersdorfi Ferences Apácarendet, az udvarhelyi Fafaragók Szövetségét, valamint Ilyés Ferenc futballistát, Hosszú Attila vállalkozót és Geréb Péter matematikatanárt. /Díjözön az éves munkáért. = Krónika (Kolozsvár), dec. 20./

Révész Máriusz Sorsfordítók Erdélyben /Kairosz Kiadó, Budapest/ című interjúkötetét Budapesten, a Polgárok Házában mutatta be Orbán Viktor. Mádl Dalma, a Katolikus Karitász jószolgálati nagykövete írta a könyv előszavát. Hét interjút tartalmaz a könyv. Molnár Jánosné református lelkész; Berszán Lajos plébános-esperes; Gergely István plébános; Kató Béla református lelkész, püspök-helyettes; Pakó Benedek plébános, Szegedi László református lelkész és Böjte Csaba ferences szerzetes ismerhető meg a könyvből. /Pásztori Tibor Endre: Langymeleg helyett fészekmeleg. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), febr. 16./

A gyimesfelsőloki Árpád-házi Szent Erzsébet Római Katolikus Gimnázium létrehozója és igazgatója, Berszán Lajos címzetes kanonok kapja idén a Hargita Megyéért Díjat, amelyet évente adnak át a megye jeles személyiségeinek. A díjátadásra május 12-én, a Gyimesfelsőlokon tartandó ünnepi tanácsülésen kerül sor. /Kovács Attila: Berszán Lajos kapja a Hargita Megyéért Díjat. = Hargita Népe (Csíkszereda), ápr. 30./

Több százezer ember gyűlt össze május 16-án a 438. csíksomlyói pünkösdszombati zarándoklaton, a híres csíksomlyói búcsún. Délelőtt 11 órakor a templom előtti térről indult a búcsú jelképeivel és a főpapsággal a körmenet, az úgynevezett kordon a déli szentmise színhelyére. A zarándokokat Páll Leó, az erdélyi ferences rendtartomány elöljárója köszöntötte, majd Jakubinyi György, a Gyulafehérvári Főegyházmegye érseke üdvözölte a főpapságot, akárcsak a zarándokhelyet 750 éve őrző ferenceseket. Az érsek a Vatikán – Leonardo Sandri helyettes államtitkár – üzenetét tolmácsolta az egybegyűlteknek. Jakubinyi reményét fejezte ki, hogy XVI. Benedek pápa valóra váltja előde ígéretét, miszerint ellátogat majd Csíksomlyóra. A hagyományos búcsúra Magyarországról is jöttek közéleti személyiségek: Németh Zsolt, Dávid Ibolya, Szabó Vilmos kisebbségi ügyekkel foglalkozó államtitkár, Bálint-Pataki József, a Határon Túli Magyarok Hivatalának (HTMH) elnöke, Terényi János bukaresti magyar nagykövet, Cseh Áron kolozsvári magyar főkonzul. Mádl Dalma, a köztársasági elnök felesége jószolgálati úton tartózkodik Romániában. Szovátán megtekintette a Szent József Gyermekotthont, megismerkedett az ott lakó gyermekekkel és az otthon vezetőivel, tanáraival, majd Gyimesfelsőlokon meglátogatta az Árpád-házi Szent Erzsébet Római Katolikus Gimnáziumot, Berszán Lajos esperes vendégeként. Dalma asszony maga is részt vett a búcsún, majd pünkösdvasárnap a csángóföldi Rekecsinbe vezetett útja. E helyen a csángó gyermekek számára épülő iskola alapkőletételi ünnepségén vett részt. Az erdélyi magyarság megmaradásának feltételeiről, az anyanyelv megőrzéséről, a család értékeiről, valamint az erdélyi magyarság autonómiájának fontosságáról beszélt a csíksomlyói búcsún elhangzott ünnepi beszédében Hajdó István gyergyói főesperes. „Koldusboton, törött mankón jövünk búcsút járni, szűzmáriás magyaroknak kopott unokái. Éjfél van a Duna táján, magyaroknak éjszakáján, nincs más, ki virrasszon. Baráttalan, testvértelen, hozzád ver a veszedelem, Boldogságos Asszony!” – ezzel a magyar búcsújáró énekkel kezdte ünnepi szentbeszédét Hajdó István főesperes. Különleges figyelmet szentelt beszédében a család hagyományos értékeinek, szót emelve a válások ellen. A válás a főesperes szerint elsősorban a gyermekeket károsítja. Hajdó István a nemzet megmaradásának feltételeként három dolgot határozott meg: a hitet, az anyanyelvet és az autonómiát. Ami a hitet illeti, Szent István király egykori parancsát idézte fel, miszerint minden tíz falu népe építsen templomot. „Ma is kéri tőlünk Szent István király: ne hagyjátok a templomokat! Istennek üres templomra nincs szüksége. A földi templomokat töltsük meg élettel, élő templomokkal”. A nemzet egységéről szólva így szólt a főesperes: a „megoldott kévét”, amíg nem késő, együtt kell összegyűjtenie a magyarságnak. „Az imádság adott erőt, hogy mindenki előtt valljuk, mi egy láthatatlan magyar nemzethez tartozunk, és minket nem lehet országhatárok közé zárni... Ne adjuk fel! Az oldott kévét gyűjtsük össze, még akkor is, ha minden esztendőben megrendezik 2004. december 5-ét, amikor a nemzetet két részre szakították. Mindent elkövettek, hogy a többség letagadja azt az igazságot, hogy mi testvérek vagyunk. Nem győztek, mert a testvéreinket félrevezetőkkel szemben, másfél millióan vállalták az igent” – fejtette ki az egyházi elöljáró. Úgy vélte: az igent vállalók felismerték, hogy a magyar nép, a magyar nemzet nem alakulhat tömeggé. Hangsúlyozta, hogy egy nemzet feltámadása akkor jön el, amikor kiutasítja életéből a koporsót, megszünteti a gyermekellenes hangulatot, és vállalja az életet. Hajdó István szerint „a mai vezetők olyan Európát akarnak teremteni, amelyből kihagyják a keresztény értékrendet, mint fogalmazott, az erkölcsi rend fölött emberi törvényeket hoztak, meghirdették, hogy szabad az abortusz, az időseknek szabad a kegyes halál, és ifjúságunk fogyaszthatja az enyhe kábítószert. Ne adjátok fel, ébresszétek a nemzetet, az oldott kévét gyűjtsétek össze” – kérte a jelenlévőket a főesperes, aki szerint a gyermekekbe a helytálló öntudatot kell beleimádkozni és megálmodni. A csángómagyarok védelmében mondta a szónok a magyarság minden vezetőjéhez szólva: miért kellett, hogy éppen egy finn asszony (Titty Isohookana Asunmaa) emelje fel szavát az Európa Tanácsban a 150 ezer csángómagyar jogaiért? Az erdélyi magyarság autonómiájáról szólva Hajdó érthetetlennek nevezte, hogy a „körülöttünk élő nemzetek” ezt a szót, hogy autonómia, nem szeretik hallani. /Pünkösdszombati búcsú – 438. alkalommal. Hajdó István: megmaradásunk feltétele a hit, anyanyelv, autonómia. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 16./