A Székelyföld kulturális folyóirat augusztusi számában jelent meg először nyomtatásban a Kossuth-díjas Benedek Marcell író, műfordító, esztéta, szabadkőműves nagymester A zongora című színdarabja. Berényi Zsuzsanna Ágnes történész az 1997-ben kiadott A nagymester című, Benedek Marcell szabadkőműves tevékenységéről szóló könyvében még csak a darab címét ismertethette, de időközben az addig kiadatlan kézirat is előkerült a szerző hagyatékából. A szabadkőműves Benedek Elek elsőszülött fia, Marcell szabadkőműves szellemben nevelkedett, 1910-ben a budapesti „Deák Ferenc, a Testvériséghez” című páholy tagja lett. 1949-ben kezdődött a magyar szabadkőművesség Benedek Marcell nagymesterségével fémjelzett rövid korszaka. Nagymesteri székfoglalójában Benedek kifejtette, hogy a kommunista önkényuralom keretében a magyar szabadkőművesség egyedüli működési területe a kultúra lehet. A Kelet című, belső terjesztésű szabadkőműves lap számolt be az összes páholy részvételével 1950. január 14-én megrendezett nővérestről, amelyen Supka Géza megnyitója és Jancsin Ferenc hegedűjátéka után A zongora címmel Benedek Marcell nagymester erre az alkalomra írt „kis színdarabját” mutatták be. A magánipar államosításáról szóló mű humort és vígjátéki jeleneteket is becsempészve az egyén, a közösség és az erkölcs tragédiáját mutatja be. /Megjelent Benedek Marcell eddig kiadatlan műve. = Krónika (Kolozsvár), aug. 15./