"Egyre több településen jönnek rá arra, hogy a népélet tárgyi hagyatékát meg kell menteni. A néhány lelkes pedagógus által valamikor összegyűjtött, múzeumokban kiállított értékes anyagot sok helyen nem kellőképpen gondozzák, ápolják (Rugonfalván, Kászonimpérben, Gyergyóalfaluban - a sort lehetne folytatni). Csíkdánfalván lebontották azt a faházat, mely a budapesti millenniumi kiállításon volt látható, és tavasszal a kultúrotthon mellett építik fel újra. Csíkszentdomokoson ugyancsak a kultúrotthon mellett látható egy nem olyan régen újjáépült boronaház, melyben korabeli néprajzi tárgyakat állítanak ki. Berecz István csíkcsicsói plébános, hívta fel a figyelmet arra a több mint 200 éves épületre, melyet a plébánia udvarára szándékoznak átköltöztetni. /Kristó Tibor: Falumúzeum-mozgalom. = Hargita Népe (Csíkszereda), márc. 4./"

Fölszállott a páva – Közönségdíjas lett az Ördögborda táncegyüttes –
Csizmadia Anna, Berecz István, a Parapács és a Jászság táncegyüttes nyert, a közönségdíj az Ördögborda táncegyüttesé.
A szombat este zárult tehetségkutató műsor döntőjében szóló ének és hangszer kategóriában Csizmadia Anna, szóló tánc és páros tánc kategóriában Berecz István, zenekar kategóriában a Parapács együttes, a tánccsoport kategóriában pedig a Jászság táncegyüttes vihette haza a nyerteseknek járó 1-1 millió forintot.
Balog Zoltán, az Emberi Erőforrások minisztere is két díjjal érkezett: a legjobb magyarországi nemzetiségi együttes a Cace Rom lett, a legjobb határon túli produkciónak járó díjat pedig a Szellő táncegyüttes kapta. Közönségdíjas az Ördögborda táncegyüttes lett.
MTI
Erdély.ma

Erdélyiek a nemzet színpadán (Fölszállott a páva)
Közönségdíjas a balánybányai Ördögborda Néptáncegyüttes, a kosteleki (gyimesi csángó) Szellő Néptáncegyüttes pedig a legjobb, határon túli produkció díját kapta meg a vasárnap zárult Fölszállott a páva Kárpát-medencei népzene- és néptáncvetélkedőn, amelynek döntőjében a kolozsvári Harmadik zenekar másodikként végzett a zenekari kategóriában.
A Duna Televízió, az MTVA és a budapesti Hagyományok Háza által tavasszal meghirdetett tehetségkutató vetélkedőre négyszázötven produkcióval közel kétezer versenyző nevezett be, a többfordulós megmérettetésen a továbbjutók szakaszonként más-más vidék táncát, zenéjét, dalát tolmácsolták a döntő felé haladva egyre magasabb színvonalon. Az erdélyi népzenei és néptánckincsből majd mindenki merített, függetlenül attól, hogy Felvidékről, Vajdaságból, Magyarországról érkeztek-e a versenyzők, és nem véletlen, hogy ennek a kincsnek szépsége, gazdagsága az eredményekben is megmutatkozik. A hazai nyertesek esetében a népszerűség nem véletlen – ebben a kultúrkörben sokan ismerik Sándor Csaba néptánc-pedagógiai munkáját, amellyel Balánbánya és környéke gyermekeit, fiataljait saját értékeik felé fordítja több mint egy évtizede, és azt is sokan tudják, az Isten háta mögötti Kosteleken a sepsiszentgyörgyi Imreh Éva és Ferencz András (mindketten a moldvai magyar oktatási program tanítói) milyen eredményesen vitte vissza a falu gyermekközösségébe, fiataljai közé a magyar nyelvet és néphagyományokat. És hogy a versenyzők tudástartalékának ébren tartóit, a verseny mestereit is közel hozzuk Háromszékhez, a neves zenészekből, táncosokból, énekesekből, koreográfusokból álló testületben ott volt Orza Călin, a sepsiszentgyörgyi Háromszék Táncegyüttes egykori táncosa, koreográfus-rendezője, több erdélyi és magyarországi hivatásos együttes által jelenleg is sokat foglalkoztatott koreográfus. A Fölszállott a páva nyertesei: énekes és hangszeres szólisták kategóriában a bácskai Kupuszinából (Bácskertes, Vajdaság) érkező Csizmadia Anna, a táncos szólisták és táncospárok kategóriában a budapesti Berecz István, a népzenekarok közül a tornaljai (Felvidék) Parapács zenekar, a táncegyüttesek közül a jászberényi Jászság Népi Együttes. Véget ért tehát a negyven éve indult táncházmozgalomból kinőtt, népzenét és néptáncot kedvelő és művelő nemzedék eddigi legnépesebb, legszebb, legnemesebb és legszínvonalasabb versenye, amelynek közel kétezer résztvevője és több millió televíziónéző a nyertese. Kétség nem fér hozzá, a Fölszállott a páva méltán érdemelte ki az UNESCO-védnökséget, ahhoz ellenben, hogy az induláskor felmutatott szellemiségéhez hű maradjon, talán nem kellene minden esztendőben megrendezni,  három-öt évente jobban biztosítható a kezdetihez hasonló színvonalú részvétel.
Fekete Réka
Háromszék (Sepsiszentgyörgy)

Új emlékhely Gelencén (Jancsó napok)
A magyarság két döntő történelmi eseményének állítottak emlékjelet Gelencén: a faluközpontban elhelyezett köztéri alkotás egyrészt a nándorfehérvári győzelemre, másrészt a trianoni döntésre emlékeztet. Az avatóünnepségen méltatták a kétoszlopos emlékmű megálmodóját és elkészítőjét, Kelemen Dénes nyugalmazott tanítót. A tegnapi rendezvény a Jancsó Benedek Emléknapokhoz kapcsolódott.
A két oszlopról maga az alkotó beszélt: a baloldali oszlopon az 1456. július 22. dátum olvasható, egy stilizált óramutató pedig déli tizenkét órát mutat. Kelemen Dénes így ismertette Hunyadi János törökök feletti győzelmét, mely nemcsak Magyarországot, hanem egész Európát is megmentette a turbános uralomtól. A déli harangszó az egész keresztény világban azóta is a nándorfehérvári diadalra emlékeztet, III. Kallixtusz pápa ezzel hívta fel az emberek figyelmét arra, hogy imádkozzanak a szabadságukért.
A második oszlop pontosan 282 centiméter magas – 282 ezer négyzetkilométer volt egykoron Magyarország területe – magyarázta Kelemen Dénes. A több szakaszra osztott oszlopon a Magyarország nevével jegyzett rész 93 centiméter, 93 ezer négyzetkilométer maradt az ország területe a trianoni döntés után. Erdélyt 102 centiméter jelzi, helyet kapott Felvidék, Délvidék neve is, kisebb sávok jelzik a Csehszlovákiához, Olaszországhoz, Ausztriához csatolt magyar területeket. A fába faragott Trianon név a helyesírási szabályok tudatos megszegésével kisbetűvel íródott, három részre osztott. Tri-a-non – olvasta, ami azt jelzi: háromszor is nem a döntésre! Ezt a kijelentését vastapssal fogadta a több mint százfős közönség. Egy képletes harang is helyet kapott az oszlopon, félredöntött helyzetben. Néma harang, ez Trianon jelképe – jelentette ki. Az alkotás oldalán lévő négy fül a Tiszát, Dunát, Drávát és Szávát jelképezi. Ott, ahol zúg az a négy folyó – ismertette a tanító.
Az emlékhely még nem teljes, itt kap majd helyet a falu három korszakát bemutató térképegyüttes, és két másik, kisebb oszlop is. Ezeket június 20-án, pontban 16.32 órakor (a trianoni döntés ideje), illetve július 22-én délben avatják. Úgy lesznek beállítva, hogy említett időpontokban a kis és nagy oszlopok árnyéka épp egybe fog esni – magyarázta Kelemen Dénes. Az alkotót hosszasan méltatta Cseh József polgármester. Ötven éve él Gelencén, nemcsak tanítóként, hanem művelődés- és turizmusszervezőként, köztéri alkotások létrehozójaként, fafaragóként, festőként is beírta nevét Gelence történetébe. Nyolcvanhét székely kaput faragott, ezekből huszonegyet Gelencén állítottak fel, a többi a világ minden sarkában – mondta a községvezető. A polgármester a helyi tanács és a község nevében emléklappal, plakettel tüntette ki Kelemen Dénest. Az új emlékhelyet Berecz István plébános áldotta meg. Rövid beszédében hangoztatta: nem sebeket akarnak felszakítani, emlékeztető, meggondolkodtató jel kell legyen az emlékhely.
Bokor Gábor, Háromszék (Sepsiszentgyörgy)

Nem kötelező a vallásóra
Az iskolák baját gyűjtheti meg a döntés
Az alkotmánybíróság január 27-én úgy döntött, a jövő tanévtől egyetlen tanuló sem kötelezhető arra, hogy részt vegyen az iskolai vallásórákon. Eddig a szülő kérhette, hogy gyereke ne járjon be az órákra, most fordítva lesz: kérni kell, ha azt akarják, hogy a diákok tanuljanak hitről, bibliai eseményekről.
Szaktanfelügyelőt, katolikus hitoktatót, plébánost és református lelkipásztort kerestünk meg, hogy fejtsék ki véleményüket az üggyel kapcsolatban.
– Egyelőre még semmi gyakorlati előrelépés nem történt ebben az ügyben, tudniillik még érvényes a régi kerettanterv, amely egyértelműen előírja, hogy a diákok órarendjében egy vallásórának kell szerepelnie. Az alkotmánybíróság döntését követően még külön módszertant kell kidolgozni erre vonatkozóan – mondta megkeresésünkre Bokor Attila, a magyar vonal speciális, roma- és vallásügyi szaktanfelügyelője.
Szerinte az új döntés egy sor szervezési problémát vet fel az iskolák esetében, hiszen nem lehet a vallásórákat mindig az utolsó helyre tenni, hogy aki nem jár, hazamehessen, viszont ha egyéb tanórák közé iktatják, akkor megoldást kell találni arra, hogy milyen elfoglaltságot adjanak a vallásoktatást nem igénylő diákoknak.
– Azt javasolom, hogy mielőtt a szülők meghoznák a döntésüket, olvassanak utána, mit is tanítanak a vallásórákon a 7–8. osztályosoknak vagy a középiskolásoknak, hiszen többnyire személyiségfejlesztő tevékenységek szerepelnek a programban, nem kimondottan bibliai ismeretek átadása vagy dogmatikai kérdések felvetése. A kollégák a vallási és világi nézet kialakítására törekszenek, egy sor olyan témát beszélnek meg, ami szerintem nagyon fontos, és akár az osztályfőnöki órákon is fel lehetne vetni – véli Bokor Attila, hozzátéve, a programok teljesen nyilvánosak. A szaktanfelügyelő elmondta: eddig nagyon kevés háromszéki szülő kérte azt, hogy gyereke ne járjon vallásórára.
Biszak Zsuzsa, a Turóczi Mózes Általános Iskola katolikus hitoktatója úgy véli, ez a döntés elsősorban a nagyvárosokban tanító kollégákat érintheti kellemetlenül, mivel a kisebb közösségekben az emberek ragaszkodnak a valláshoz, tudják, hogy a gyerekek rosszat nem tanulnak hittanórán. Azt is biztosítani kellene, hogy ha csak egy gyerek is szeretne vallásórára járni, akkor legyen arra lehetősége.
Berecz István gelencei plébános is úgy gondolja, falun és általában Székelyföldön nagy változást nem fog okozni ez a rendelkezés, ám elvi szinten nem ért vele egyet, mivel nem tartja helyesnek, hogy a vallásórákat úgynevezett lyukasórákra lehessen váltani, mert a gyerekek hajlamosak arra, hogy ezt válasszák, a szülők egy része meg kímélni szeretné csemetéjét a „terheléstől”.
Bardócz Csaba ikafalvi református lelkész reméli, a magyar szülők érdemben fogják kezelni a választás lehetőségét, és felelősségteljesen döntenek, mert a kisebbségi létben a vallásoktatás többet jelent, a megmaradás egyik záloga is. Erdély földjén a hit mindig is összekapcsolódott a nyelvvel, éppen ezért a szórványvidékeken ez a rendelkezés még súlyosabb következményekkel járhat, mint a tömbmagyarság esetében – állapította meg.
Lévai Barna, Jancsó Katalin
Székely Hírmondó (Kézdivásárhely)

Hagyományőrző néptánccsoportok Gyimesfelsőlokon
A csángó közösség sajátos kultúrájára kívánják felhívni a figyelmet az idei csángó fesztiválon. A szombaton és vasárnap zajló gyimesfelsőloki rendezvényen népzene- és néptáncelőadásokkal, vetélkedőkkel, kulturális és szórakoztató programokkal várják az érdeklődőket.
Szombaton Csángó Olimpiát tartanak a katonaság focipályáján, ahol 11 órától labdarúgó-bajnokságon, 13 órától bicikliversenyen, 14 órától pedig ügyességi vetélkedőkön bizonyíthatnak az arra vállalkozók. Emellett reggel kilenc órától sakkbajnokságot tartanak a helyi polgármesteri hivatal gyűléstermében. A labdarúgótornára szombaton 11 óráig, az 1–8. osztályos diákoknak szervezett bicikliversenyre pedig 13 óráig várják a jelentkezők nevezését a helyszínen.
Vasárnap a Domokos Pál Péter Általános Iskola udvarán tíz órától kezdődik a főzőverseny. Fél 12-től ünnepi szentmisén vehetnek részt a hívek, amely után felvonulnak a szabadtéri színpadhoz. Rossz idő esetén a helyi kultúrotthonban zajlik a program, ugyanis fél kettőtől népzene- és néptáncelőadásokat tekinthetnek meg az érdeklődők. Fellép a Hidegségi Hagyományőrző Néptánccsoport, a Kosteleki Szellő Néptáncegyüttes, a Gyimesközéploki Ordasok Hagyományőrző Néptáncegyüttes. Emellett bemutatja tudását a tatrangi, somoskai és sötétpataki hagyományőrző néptánccsoport, valamint a Felsőloki Kesice Hagyományőrző Néptáncegyüttes.
A táncfellépéseket követően zenél, énekel Farkas Tímea, Tankó Eszter, a Magyarországról érkező Berecz István és barátai, Antal Tibor és a Heveder Zenekar, továbbá táncelőadással szórakoztatja a jelenlevőket a csíkszeredai Boriska Néptáncegyüttes és a Hargita Nemzeti Székely Népi Együttes. Délután hat órától serketáncot tartanak, hét órától szabadtéri csángó bálon rophatják a táncos kedvűek, este tíz órakor pedig tűzijátékkal zárul az esemény.
Kömény Kamilla
Székelyhon.ro

Gyimesfelsőloki Csángófesztivál: sajátos kultúrájukat népszerűsítik
A csángó közösség sajátos kultúrájára kívánják felhívni a figyelmet az idén harminckilencedik alkalommal megszervezendő Csángófesztiválon.
A szombaton és vasárnap zajló gyimesfelsőloki rendezvényen népzene- és néptáncelőadásokkal, sportvetélkedőkkel, kulturális és szórakoztató programokkal várják az érdeklődőket.
Szombaton Csángó Olimpiát tartanak a katonaság focipályáján, ahol 11 órától labdarúgó-bajnokságon, 13 órától bicikliversenyen, 14 órától pedig ügyességi vetélkedőkön bizonyíthatnak az arra vállalkozók. Reggel kilenc órától sakkbajnokságot tartanak a helyi polgármesteri hivatal gyűléstermében. A labdarúgótornára szombaton 11 óráig, az 1–8. osztályos diákoknak szervezett bicikliversenyre pedig 13 óráig várják a jelentkezők nevezését a helyszínen.
Vasárnap a Domokos Pál Péter Általános Iskola udvarán tíz órától kezdődik a főzőverseny. Fél 12-től ünnepi szentmisén vehetnek részt a hívek, akik ezt követően együtt vonulnak a szabadtéri színpadhoz. Rossz idő esetén a helyi kultúrotthonban zajlik a program: fél kettőtől népzene- és néptáncelőadásokat tekinthetnek meg az érdeklődők.
Fellép a Hidegségi Hagyományőrző Néptánccsoport, a Kosteleki Szellő Néptáncegyüttes, a Gyimesközéploki Ordasok Hagyományőrző Néptáncegyüttes. Emellett bemutatja tudását a tatrangi, somoskai és sötétpataki hagyományőrző néptánccsoport, valamint a Felsőloki Kesice Hagyományőrző Néptáncegyüttes.
A táncfellépéseket követően zenél, énekel Farkas Tímea, Tankó Eszter, a Magyarországról érkező Berecz István Kossuth-díjas ének- és mesemondó, valamint barátai, Antal Tibor és a Heveder Zenekar, továbbá táncelőadással szórakoztatja a jelenlevőket a csíkszeredai Boriska Néptáncegyüttes és a Hargita Nemzeti Székely Népi Együttes. Délután hat órától serketáncot tartanak, hét órától szabadtéri csángó bálon rophatják a táncos kedvűek, este tíz órakor pedig tűzijátékkal zárul az esemény.
Kömény Kamilla
Krónika (Kolozsvár)

Nyerő széki dallamok a Fölszállott a pávában
A lehető legmagasabb pontszámot kapta a zsűritől a kolozsvári Gorzó Boglárka a Fölszállott a páva népzenei és néptánc-tehetségkutató pénteki, első elődöntőjében.
Az élő adásban sugárzott vetélkedőn az énekesek kategóriájában nyűgözte le az ítészeket a János Zsigmond Unitárius Kollégium diákja, aki széki dallamokkal állt a zsűri és a kamerák elé.
Gorzó Boglárka már a nyáron, a területi válogatón elbűvölte Sebestyén Márta népdalénekest, zsűritagot, aki dicsérte az ifjú énekes felnőttekéhez hasonló, érett stílusát.
A nyolcadikos osztályos lány így megkapta a maximális 60 pontot és továbbjutott a tehetségkutató középdöntőjébe az énekes szólisták kategóriában.
A hangszeres szólisták és zenekarok kategóriájában Kovács Dániel és az Aprája Dudazenekar, a táncegyüttesek kategóriában a Bartina, a táncos szólisták közül Sándor Zsigmond, s a Busai Bori – Mahovics Tamás páros jutott tovább a középdöntőkbe. Sebő Ferenc zsűritag szerint már az is győzelem a versenyzők számára, hogy bemutathatják tehetségüket, tudásukat, valamint a magyar kultúra gazdagságát a nagyközönség előtt.
Bár nem jutott tovább a középdöntőbe, de dicséretet kapott a zsűritől a Kolozs megyei Mérából érkezett Sándor Anna és Antal János, akik kalotaszegi csárdással és szaporával versenyeztek. Berecz István zsűritag elmondta, úgy gondolja, a páros táncát nézve érthetjük meg Ady sorait a kalotaszegi pompás magyarokról.
A soron következő elődöntőkben egyébként még számos erdélyi ifjú tehetség mutatja be tehetségét és tudását. Sebő Ferenc, a zsűri elnöke elmondta, a versenyt a 6-14 éves kor közötti gyerekek számára hirdették meg, akik négy – énekes, hangszeres, szóló- és páros tánc, valamint táncegyüttes – kategóriában mutatják be tudásukat.
Négy elődöntőt rendeznek, ezeket két középdöntő követi, a döntőt pedig december 18-án láthatják a nézők. A zsűri elnöke Sebő Ferenc zenész, népzenekutató, tagjai Timár Böske néptáncos, Kocsis Enikő táncművész-koreográfus, Eredics Gábor népzenész, Berecz István néptáncos és Sebestyén Márta népdalénekes.
Az MTVA és a Hagyományok Háza közös népzenei és néptáncos tehetségkutató műsorának harmadik évadában több mint kétezer, 6 és 14 év közötti ifjú tehetség állt a szakmai zsűri elé Magyarországról és a határokon túlról.
Krónika (Kolozsvár)

Erdélyi nyertese is van a Föszállott a páva gyerekkiadásának
csíkmadarasi Antal Adorján a szóló és páros táncosok mezőnyében került a Fölszállott a páva péntek este kihirdetett nyertesei közé. A vetélkedő gyerekkiadásának végeredménye szerint az erdélyi résztvevőn kívül énekes szólisták és énekegyüttesek kategóriában a bátonyterenyei Haraszti-ikrek, a hangszeres szólisták és zenekarok között a budapesti ifj. Ürmös Sándor, a táncegyüttesek körében pedig a szekszárdi Bartian Gyermekcsoport nyert.
Az ifjú csíkmadarasi táncos felcsíki verbunkkal jutott az élő adásokba. A 10 éves fiatalember nem csak tánctudásával nyűgözi le a környezetét: másodállásban bűvészkedik is! Kicsit hegedül is, gyűjti a kalapokat, és szeret táncolni.
Az MTVA és a Hagyományok Háza közös népzenei és néptáncos tehetségkutatójának döntőjében a közönség is szavazhatott kedvencére, ezt a díjat a dombrádi Hoksz Attila nyerte el.
Balog Zoltán, az emberi erőforrások minisztere két különdíjat is felajánlott a középdöntőben kiesettek részére: egyet a legjobb határon túli produkciónak - ezt a kárpátaljai hegedűs, Kovács Dániel kapta -, egyet pedig a legjobb hazai nemzetiségi produkciónak; ezt a Biseri Drave Tamburazenekar vehette át.
Lezsák Sándor, az Országgyűlés alelnöke a Lakiteleki Népfőiskola nevében 500 ezer forintos különdíjat ajánlott föl a kosteleki Vrencsán Anitának, és a politikus ehhez további 500 ezer forintot adott még.
Az OTP Bank a díjat nem nyert versenyzőket 1-1 millió forinttal jutalmazza, emellett a többi díjat is a pénzintézet finanszírozza.
A Duna Televízióban látható döntőben tizenegy versenyző állt színpadra. A második középdöntőből - hasonlóan az elsőhöz - csak öt produkció juthatott volna tovább, azonban Sebő Ferenc zsűrielnök a magával ragadó előadások magas színvonala miatt úgy döntött, hogy a gyimesi énekstílust megszólaltató Vrencsán Anitának és a Haraszti-ikreknek is helye van a döntőben.
A fináléba a szervezők a legemlékezetesebb produkciókat is visszahívták, továbbá a Csík Zenekar is fellépett Fitos Dezső társulatával kiegészülve.
A zsűri elnöke Sebő Ferenc zenész, tagjai Timár Böske néptáncos, Kocsis Enikő táncművész-koreográfus, Eredics Gábor népzenész, Berecz István néptáncos és Sebestyén Márta népdalénekes voltak.
A népzenei és néptáncos tehetségkutató műsor harmadik évadában több mint kétezer, 6 és 14 év közötti ifjú tehetség állt a szakmai zsűri elé határon innen és túl.
Összesen 48, adásonként 12-12 produkció mutatkozhatott be a Duna Televízióban péntek esténként - a négy elődöntőt két középdöntő, majd a pénteki döntő követte.
maszol.ro

Minden korosztálynak szól a Magyarság Háza programsorozata, a nemzeti összetartozás hete
Minden korosztálynak szól a Magyarság Háza programsorozata, a május 30-tól június 4-éig tartó nemzeti összetartozás hete - mondta Csibi Krisztina, az intézmény igazgatója kedden reggel az M1 aktuális csatornán.
"Nemcsak az idősebbeket, hanem a fiatalokat is megpróbáljuk megmozdítani az idei rendezvénnyel, mely egész hetes programsorozattá bővült, nemcsak a Magyarság Házát töltjük meg programokkal, de a Szentháromság teret is birtokba vehetjük" - hangsúlyozta Csibi Krisztina.
A fiatalokat egyébként a Magyarság Háza egész évben várja, különösen sikeres a diákok körében a Mi, magyarok című kiállítás, naponta százával jönnek, eddig több mint 20 ezren látogatták meg - emlékeztetett az igazgató.
Magyarországi és határon túli együttesek, fellépők szerepelnek idén is a programokban: itt lesz többek között a kassai Thália Színház és a magyarkanizsai Udvari Kamaraszínház.
Hétfőn A megmaradás útjai címmel kezdődik konferencia, kedden pódiumbeszélgetés lesz, melyen a határon túli magyarok képviselőivel találkoznak magyar politikusok, szerdán kultúráról, irodalomról, zenéről társalognak a színpadon, csütörtökön szabadtéri koncert lesz, a szombaton az egész nap a néptáncé, moldvai és gyimesi táncokat lehet tanulni.
Szombat este gálaműsor zárja a rendezvényt, fellép többek között a Kikelet együttes Felvidékről, a Borzsavári zenekar Kárpátaljáról, Szvorák Katalin és Petrás Mária, a műsort Berecz István szerkeszti és vezeti - ismertette Csibi Krisztina, aki idén is több ezer látogatót vár a nemzeti összetartozás hetére.
MTI

Mátyás István „Mundruc” nyomdokain
Kalotaszegi legényesversenyt szerveztek
Második alkalommal szer¬vezték meg a Járd ki lábam, járd ki most! kalotaszegi legényesversenyt december 4-én Bánffyhunyadon, amellyel a szervezők a legényes tánc minél magasabb színvonalú elsajátítására és továbbéltetésére kívánnak teret biztosítani.
Az évente megszervezett versenyen Kalotaszeg kiváló legényes táncosainak anyagából válogatnak a szervezők. Az idei kötelező táncanyagot a felnőtt korosztály számára a magyarvistai Mátyás István „Mundruc” legényeséből jelölték ki. A megmérettetésen összesen 24-en vettek részt, amelyből 7-en a felnőtt kategóriában versenyeztek.
A szakmai zsűri az erdélyi és magyarországi néptánc szakma elismert személyiségeiből állt: Könczei Árpád, zeneszerző, koreográfus (zsűrielnök), Berecz István, a Fölszállott a páva tehetségkutató első kiadásának nyertese szólótánc kategóriában, illetve a Fonó Budai Zeneház népzenei művészeti vezetője, Both József, néptáncoktató, a Kolozsvári Népi Alkotások Háza munkatársa, a Népművészet Ifjú Mestere, Kádár Elemér, táncpedagógus, tánckritikus, művészettörténész és Sánta Gergő, örökös aranysarkantyús és -gyöngyös táncos, a Magyar Nemzeti Táncegyüttes szólótáncosa, Junior Príma díjas, az évad legjobb férfi táncművésze díjasa 2016-ban.
Gyerek kategóriában első díjat kapott a mérai Konti Alfréd, második díjban rsézesült a bánffyhunyadi Laczi Lóránd, harmadik díjat érdemelt a mérai Bria János. A felnőtt kategória díjazottai: első díjat nyert a bánffyhunyadi Vincz Pistuka Hunor és a mákói Gál-Csordás Gergő, második díjat kapott a mérai Mezei László, harmadik díjjal jutalmazták az oroszhegyi Hajdó Árpádot.
A verseny gáláján fellépett a bánffyhunyadi Suhanc Néptánccsoport, illetve a Mérai Cifra Néptáncegyüttes és a Kalotaszeg Néptáncegyüttes közös műsora zárta az eseményt. Szabadság (Kolozsvár)

Ők nyerték a Fölszállott a páva tehetségkutatót
A dusnoki Aprók Gyermek Néptáncegyüttes nyerte el a közönségdíjat a Fölszállott a páva című népzenei és néptáncos tehetségkutató műsor pénteki döntőjében, amelyet a Duna televízió élőben közvetített. A legjobb határon túli produkcióért járó egymillió forintot Bálint Róbert pusztinai furulyás vihette el. 
A táncegyüttesek kategóriájában a felvidéki Csali Gyermek Néptáncegyüttes, szóló és párostánc kategóriában Albert Csaba, a hangszeres szólisták és zenekarok kategóriájában Horváth Áron cimbalmos, énekes szólisták és énekegyüttesek kategóriájában Erdélyi Luca vehette át az egy-egy millió forintos nyereményt Gáspár Bencétől, az OTP Bank Kommunikációs és Társadalmi Kapcsolatok főosztályának vezetőjétől.
Balog Zoltán miniszter az Emberi Erőforrások Minisztériumának különdíjait adta át: a legjobb határon túli produkciónak járó 1 millió forintot Bálint Róbert pusztinai furulyás, a legjobb hazai nemzetiségi produkciójának járó 1 millió forintos különdíjat Makula Zoltán jászberényi szólótáncos érdemelte ki.
Az OTP Bank különdíjait - egy-egy millió forintot - Gáspár Bence adta át Molnár Bencének, a dusnoki Aprók Gyermek Néptáncegyüttesnek, a Sarjú Bandának, a Jászság Gyermek Néptáncegyüttesnek és a mérai Czifra Néptánccsoportnak.
Gyúr Gabriellának adta át az 1 millió forintos különdíjat a Földművelésügyi Minisztérium és a Hungarikum Bizottság nevében V. Németh Zsolt környezetügyért, agrárfejlesztésért és hungarikumokért felelős államtitkár. A szolnoki Rotary Club Egyesület nevében Bartalos Zoltán ösztöndíjat nyújtott át Gyúr Gabriellának, további egy millió forinttal segítve a fiatal művészeti tanulmányait.
A Veresegyházi Medveotthon határon túli csoport számára alapított Mackó elnevezésű különdíját a Csali Gyermek Néptáncegyüttes vehette át az intézmény vezetőjétől, Bankó Lászlótól.
A Folklórfesztiválok Magyarországi Szövetségének képviseletében Szigetvári József a világszövetség meghívását adta át a kategóriagyőzteseknek a legjelentősebb nemzetközi gyermek népművészeti fesztiváljára: a Fölszállott a páva idei nyertesei 2017 nyarán Magyarországot fogják képviselni Tajvanon, az ILAN Nemzetközi Népművészeti Fesztiválon.
Sebő Ferenc, a zsűri elnöke kiemelte: a fellépő fiatalok megmutatták, hogy a hagyományban micsoda fantasztikus erők vannak, s hogy mennyire a közösséghez kapcsolódnak az egyéni teljesítmények is. Ezek a fiatalok meggyőztek minket arról, hogy számukra ez örömforrás, birtokolják és beszélik ezt a nyelvet - mutatott rá.
A Duna Médiaszolgáltató Zrt. televíziós médiaszolgáltatási igazgatója, Medveczky Balázs elmondta, hogy a televíziósok az értékmentők munkáját a Fölszállott a páva című műsorral próbálták támogatni, amely nemcsak tartalmát és lelkét tekintve magyar, hanem licencét tekintve is hazai termék. Kiemelte: büszkék arra, hogy a műsor bebizonyította, sem a népzene és néptánc, sem pedig a közszolgálat nem tűr meg magán port. "Képesek vagyunk megújulni és képesek vagyunk trendeket teremteni, hiszen a mai médiapalettán ritkaságszámba megy a valódi értékközvetítés és a jövőbe mutató képivilág-technika ötvözése" - fogalmazott.
A Médiaszolgáltatás-támogató és Vagyonkezelő Alap (MTVA), valamint a Hagyományok Háza negyedszer megrendezett tehetségkutatójában a 6-14 éves fiatalok négy kategóriában mutathatták meg tehetségüket: külön versenyeztek a néptáncegyüttesek; az énekes szólisták és énekegyüttesek; a hangszeres szólisták és zenekarok; a táncos szólisták és táncospárok.
A zsűri elnöke volt Sebő Ferenc Kossuth-díjas zenész, a Nemzet Művésze; tagja Timár Böske táncművész, a Csillagszeműek művészeti igazgatója; Agócs Gergely néprajzkutató, népzenész, a Hagyományok Háza tudományos munkatársa; Sebestyén Márta Kossuth-díjas énekes; Kocsis Enikő Harangozó-díjas táncművész, a Fitos Dezső társulat művészeti vezetője és Berecz István, az első Fölszállott a páva győztese, kétszeres aranysarkantyús táncos. maszol.ro

Héttorony Fesztivál
Csíkszereda is otthont adott idén a 2002 óta minden évben megszervezett Héttorony Fesztiválnak. A Makovecz Imre által megálmodott terekben évről évre színvonalas zenés és táncos előadásokat, kiállításokat tekinthetnek meg a 2011-ben elhunyt nagynevű építész tisztelői. Csíkszeredában az általa tervezett Millenniumi-templom volt a fesztivál központi helyszíne pénteken.
A Héttorony Fesztivált hagyományosan Imre napja, november 5. és Makovecz születésnapja, november 20. között szervezik meg a Kárpát-medence több helyszínén. A fesztivált az 1992-es Sevillai Világkiállítás tizedik évfordulóján tartották meg először a Makovecz által tervezett nagysikerű magyar pavilonnal is jelképezett munkássága tiszteletére. A Millenniumi-templomban a pavilon építésének folyamatát és szimbolikáját ismertető kiállítás tekinthető meg november 20-ig. A tárlatot Csernyus Lőrinc építész, Makovecz Imre közeli munkatársa, hagyatékénak gondozója nyitotta meg.
– Ikonikus épület a sevillai magyar pavilon, úgyis mondhatnánk, hogy a magyar rendszerváltás emblematikus épülete. Nagy reményeket fejezett ki akkor, ez volt ugyanis az első alkalom, hogy Magyarország nem valamilyen jellegtelen termékbemutatóval jelentkezett a világkiállításon. Makovecznek mindössze három napja volt kitalálni és megrajzolni az épületet, mi pedig fél éven át dolgoztunk a megépítésével – emlékezett vissza a hét tornyot egyik oldalán nyugati keresztény, másik oldalán a pogány hitvilág jelképeit megjelenítő épületre. Csernyus Lőrinc elmondta, hogy a pavilon még ma is áll Sevillában, műemléknek nyilvánították, azonban a tulajdonosa csődbe ment, ezért az épület enyészetnek indult. Hozzátette, hogy a magyar kormány támogatja azt az elgondolást, hogy hű mását megépítsék Magyarországon. A kiállításmegnyitó után fent, a templomban egy tűt sem lehetett leejteni. Az érdeklődés Berecz András mesemondó, népmesegyűjtő, énekes, valamint fia, Berecz István zenész, táncos közös produkciója, az Evezők csillaga című műsora iránt volt ekkora. A fesztivál ezután a városi művelődési házban a Héttorony táncházzal folytatódott, amelynek házigazdája a Hargita Nemzeti Székely Népi Együttes és Berecz István volt. Kacsó Ani és barátai zenéltek, Berecz András pedig éneket tanított. Márk Boglárka / Hargita Népe (Csíkszereda)