Műhelymunka autonómiáról
A Dél-Tirolban gyakorolt arányosság elvét, a finnországi tökéletes kétnyelvűséget vagy az Aland-szigetek területi autonómiáját kellene lemásolni és gyakorlatba ültetni a Székelyföldön – jelentette ki az Európai autonómiák a gyakorlatban című egyhetes műhelymunka megnyitóján Tamás Sándor, a rendezvényt szervező Kovászna megyei önkormányzat elnöke.
A péntekig tartó rendezvényen dél-tiroli, finnországi, felvidéki, törökországi és hazai résztvevők értekeznek az önrendelkezésről. A műhelymunka témái között szerepel a regionális identitás, az autonómiaformák, a multikulturalitás turisztikai vonzatai, a kisebbségi jogok, illetve a területi autonómia pénzügyi szempontjai. A konferencia végén a műhelymunka következtetéseit, tapasztalatait ismertetik a résztvevők, a zárt körű műhelymunkák után pénteken nyilvános kerekasztal-beszélgetéssel zárul a rendezvény, amelyen részt vesz Valentin Stan, a Bukaresti Tudományegyetem történelem karának professzora is.
Tamás Sándor köszöntőjében rámutatott: az Európai Unió 27 országából tizenegyben működik valamilyen autonómiaforma, ezek közül hatban területi autonómia, a többiben személyelvű vagy kulturális önrendelkezés. Mint mondta, a műhelymunka azoknak a fiatal kutatóknak szól, akik Európa különböző országaiból, illetve a bukaresti Etnikumközi Kapcsolatok Hivatalából és a kolozsvári Nemzeti Kisebbségkutató Intézetből érkeztek Sepsiszentgyörgyre. Leszögezte: a Székelyföldön csak azt szeretnék elérni, amit más európai országokban már gyakorolnak a kisebbségekkel kapcsolatban.
A szervező háromszéki közgyűlés elnöke üdvözölte, hogy a román kormány intézménye, a kisebbségügyi hivatal is képviselteti magát a konferencián, ugyanakkor sok fiatal is érdeklődik a téma iránt. „Meg kell vizsgálnunk, hogy egy-egy működő autonómiának milyen pénzügyi vonzatai vannak, például ki fizeti a kétnyelvűséggel járó többletköltségeket. Elemeznünk kell, hogy milyen döntéshozási szintek vannak, egy konkrét ügyben helyi, regionális vagy kormányszinten döntenek, milyen hatáskörökben határoznak a kisebbségek önállóan" – mondta Tamás Sándor.
A háromszéki politikus emlékeztetett, hogy Romániában a központi kormányzat részéről nagy az ellenállás az autonómia ügyében, ugyanakkor Európában sincs egységes irányelv vagy autonómiamodell, hanem többféleképpen valósul meg a gyakorlatban. „A műhelymunka során a pozitívumokat kell felleltározni, majd a többségi nemzet döntéshozóit kell meggyőzni, hogy amit a székelyek szeretnének, az mindenkinek jó, hiszen ha a kisebbségi közösség elégedett, az jó a központi kormányzatnak, és ez építő jellegű" – vázolta a tennivalókat Tamás Sándor. A tanácselnök megígérte továbbá: a hét folyamán a vendégek terepen is megismerkedhetnek a Székelyfölddel, több kiránduláson vesznek majd részt. Benkő Erika politológus, a rendezvény moderátora a megnyitón arról beszélt, a kisebbségi lét két szempontját vizsgálják a rendezvény keretében: amikor a kisebbséget pozitívan diszkriminálják, illetve amikor elnyomják, utóbbinak az orvoslására megoldásokat is keresnek a rendezvényen.
Tamás Sándor egyébként újságírói kérdésre megjegyezte, a bukaresti média máris azt kezdte firtatni, hogy miként nyerhettek egy ilyen témájú rendezvényre uniós támogatást a román oktatásügyi minisztériumon keresztül. A média számonkérése következtében a minisztérium ellenőrző csoportja csütörtökön helyszíni szemlére érkezik Sepsiszentgyörgyre.
Bíró Blanka
Krónika (Kolozsvár)

EP-Választások RMDSZ-es lista MPP-s támogatással
Hétfőn kezdi az EP-választásokon induláshoz szükséges aláírások gyűjtését a háromszéki RMDSZ – erről a polgármesterekkel folytatott tegnapi megbeszélésen született döntés – nyilatkozta Tamás Sándor megyei elnök. Az országos leosztás szerint Kovászna megyében legalább 26 ezer támogató aláírást kell összesíteniük, és bíznak benne, hogy a tulipános lista is megkapja az országos öt százalék eléréséhez szükséges 51 ezer szavazatot térségünkben.
Az RMDSZ szombaton rangsorolja az EP-választásokra jelentkezett jelölteket, a háromszékiek Winkler Gyulát és Sógor Csabát támogatják a lista élére kerülésben, és még három megyei jelöltet szeretnének látni a nem befutónak tekintett helyeken, kettőt közülük lehetőleg az első tízben. Az MPP elnöke, Bíró Zsolt tegnap bejelentette, a hosszú távú együttműködés reményében hajlandóak támogatni az RMDSZ EP-listáját, befutóhelyre nem tartanak igényt. Az EMNP a hét végén dönt arról, milyen stratégiát választ: saját listával indul, független jelöltet támogat, vagy nem vesz részt a megmérettetésen. Mindez Tőkés László álláspontjától is függ, aki az Orbán Viktorral folytatott egyeztetés után azt nyilatkozta, még nem tudott dönteni arról, hogy a több lehetőség közül melyiket válassza. Hozzátette: az erdélyi érdekek megkövetelik, hogy legalább az a három képviselő legyen ott Brüsszelben, aki eddig, és ismét kiemelte, a magyar képviselet forog kockán az RMDSZ pártos magatartása miatt. Tőkés László azt ígérte, egy héten belül meghozza döntését.
Bizakodó háromszékiek
Az RMDSZ elkészített egy forgatókönyvet, kiszámolták, legkevesebb hány szavazat kell, hogy a legrosszabb esetben is elérjék az ötszázalékos küszöböt. Magas román jelenléttel számoltak, hogy összejön az alkotmányos népszavazás érvényességéhez szükséges 50 százalék, és arra a következtetésre jutottak: országosan legalább 435 ezer voksra lesz szüksége a szövetségnek. Ugyanakkor az induláshoz 200 ezer támogató aláírást is össze kell gyűjteniük, vélhetően március 22-ig, ezt Háromszéken már hétfőn megkezdik, megyeszerte 200 önkéntesük dolgozik azért, hogy minél több háromszéki emberhez eljussanak az aláíró ívek. Tamás Sándor szerint nem lesz nehéz 26 ezer támogatót toborozniuk, hisz tavaly ősszel tíz nap alatt 30 ezer aláírást gyűjtöttek össze a fejlesztési régióról szóló népszavazás támogatására. Ugyanakkor azt is kifejtette: a 200 ezer aláírás összesítésére a romániai magyar szervezetek közül csak az RMDSZ képes. Az EP-választásokon Háromszéknek célul kitűzött 51 ezer szavazat teljesítését is elérhetőnek tartja Tamás. Igaz, hogy 2007-ben az első EP-választásokon a szövetség 20 090 voksot szerzett a megyében és Tőkés László 30 ezret, de a tavalyi választásokon az alapul vehető megyei listára már 51 700-an szavaztak, Tamás Sándor megyeitanács-elnökként 53 ezer szavazatot kapott úgy, hogy indultak MPP-s és EMNP-s ellenjelöltek is. A hivatalos névjegyzék szerint 185 ezer szavazópolgár él a megyében, ám a népszámlálási adatok alapján elmondható, hogy a valós szám nem több 100–120 ezernél, az RMDSZ-nek tehát legalább felét kell meggyőznie – mondta az elnök. Euroszkepticizmus valóban létezik, de a magyarság körében ez kisebb, mint országosan – vélekedett. A Szövetségi Állandó Tanács, melynek két háromszéki tagja van – Tamás Sándor és Antal Árpád –, február 22-én rangsorolja a jelölteket. Háromszékről a nőszövetség nevében indul Benkő Erika, a területi szervezet küldötte Klárik Attila, az országos ifjúsági szervezet, a Miért pedig a szintén háromszéki Demeter Ferencet javasolja a listára.
A közösség ereje
Az európai parlamenti választáson nemcsak az lesz a tét, hogy sikerül-e képviselőket elküldenünk Brüsszelbe, hanem az, hogy az erdélyi magyar közösség ismét felmutassa erejét, a szövetség túllépje az ötszázalékos bejutási küszöböt, mert ez jelzés lesz a román politikai erők felé. Amint azt érzékelik, hogy gyengült az erdélyi magyar közösség érdekérvényesítő ereje, ezt azonnal, gátlástalanul kihasználják majd ellenünk – jelentette ki Kelemen Hunor az RMDSZ Partiumi Önkormányzati Tanácsának tegnapi ülésén. Hozzátette, érzékelhető egyfajta kiábrándulás az európai intézményrendszerből, viszont szerinte az ezzel szemben álló nemzetállami bezárkózás semmiképpen nem megoldás az erdélyi magyar nemzeti közösség számára, hanem továbbra is az uniós nyitás, a felzárkózás a járható út. A szövetség európai parlamenti jelöltjeinek rangsoráról e hét végén dönt az RMDSZ Szövetségi Állandó Tanácsa, majd ezt a március 1-jére összehívott Szövetségi Képviselők Tanácsának kell megerősítenie.
Fontos az együttműködés
Az MPP átnyújtotta az RMDSZ-nek azt a megállapodástervezetet, mely a két politikai szervezetnek az Európai Parlamenti választásokon való együttműködésére vonatkozik, ebben többek között az Európai Néppártba és az Európai Nemzetiségek Föderatív Uniójába való tagfelvételük támogatását is kérik a szövetségtől – közölte Bíró Zsolt pártelnök. A tervezet az autonómiatörekvések terén történő együttműködésre is kitér, „vállaljuk, hogy az RMDSZ Kulturális Autonómiatanácsában együttműködünk, és támogatjuk az RMDSZ kulturális autonómiatervezetét, de ezt a támogatást várjuk el az RMDSZ részéről is a székelyföldi területi autonómia tekintetében” – fogalmazott Biró Zsolt. Hangsúlyozta, számukra az elvi együttműködés a fontosabb, nem az európai parlamenti jelöltlistán elfoglalt helyek. Sajnálattal állapította meg, hogy az RMDSZ továbbra is elutasítja a koalíciós jelöltállítást, ezzel kapcsolatban megjegyezte: tudomásul kell venniük, hogy „a válogatott csapathoz” nem ők adják „a szövetségi kapitányt”. A pártelnök a felelős politizálás jelének tartotta az RMDSZ-szel folytatott tárgyalásokat, és bírálta az Erdélyi Magyar Néppártot. Megállapította: az EMNP tudathasadásos helyzetbe került, mert egyfelől együttműködést szorgalmaz, de „azt is kilátásba helyezi, hogy kamikazeakcióval verje szét a képviseletet” – utalt a Néppárt azon megfontolására, hogy önálló jelöltlistát állítson az EP-választásokra, vagy Tőkés László független indulását támogassa. Biró Zsolt úgy fogalmazott, Tőkés László már nem a „magyar válogatottban játszik”, hanem „klubcsapathoz igazolt”.
Háromszék (Sepsiszentgyörgy),

A Mikó Imre Jogvédő szolgálat adataira is alapozott az amerikai külügyminisztérium
A háromszéki Mikó Imre Jogvédő szolgálat adataira alapozva került be az amerikai külügyminisztérium Romániáról szóló jelentésébe a székelyföldi szimbólumok használatának korlátozása. Az amerikai jelentést John Kerry külügyminiszter részvételével hozták nyilvánosságra.
A dokumentum kitér a romániai magyarokat érintő etnikai diszkriminációra is. Megemlíti, hogy Háromszéken a prefektúra pereket indított több önkormányzat ellen a székely zászló használata miatt. Idézi az RMDSZ Mikó Imre Jogvédelmi Szolgálatának adatait miszerint nehézkes a magyar nyelv használata az állam intézményeiben és a törvényszéken, hiányzik az orvosságok feliratairól az anyanyelvű tájékoztatás, nyelvi és kulturális diszkrimináció tapasztalható az oktatásban, a személyes iratok, a személyi igazolvány és a hivatalos levelezés kizárólag román nyelven lehetséges. A Romániáról szóló amerikai jelentésben szerepelnek még a magyarellenes médiakampányok és a közösségi szimbólumok ellen intézett peres eljárások. Benkő Erika, a háromszéki Mikó Imre Jogvédő Szolgálat irodavezetője elmondta: „az amerikai jelentés jól tükrözi azt, hogy mennyire fontosak a nemzetközi közvéleményt megcélzó angol nyelvű anyagok, melyek pontosan és konkrétan leírják mindazokat a problémákat, melyekkel az erdélyi magyarok naponta szembesülnek, pusztán azért, mert magyarok." Kovács Zsolt
marosvasarhelyiradio.ro
Erdély.ma,

Markó: érvényesítsük nyelvi jogainkat!
„Az Európa Tanács Regionális vagy Kisebbségi Nyelvek Chartájának az összes cikkelyének kell legyen megfelelője a romániai törvénykezésben. Ezen dolgozunk” – fejtette ki Markó Attila annak kapcsán, hogy háromszéki Mikó Imre Jogvédő Szolgálat előzetes jelentésére alapoz az amerikai emberjogi jelentés a romániai magyarok helyzetéről szóló fejezetében.
Rég láttam ennyire pontosan és hitelesen visszaadott jelentést – számolt be Markó sajtótájékoztatóján, hozzátéve, hogy nyílt titok az is, hogy a Mikó pert is figyelemmel kíséri az Amerikai Egyesült Államok, amelynek nagykövetségének számos tagja részt vesz a tárgyalásokon. Markó szerint függetlenül attól, hogy az RMDSZ kormányzáson van, vagy ellenzékben, ezt a munkát folytatni kell, a nyelvi jogokról szóló jelentésbe foglaltakra immár figyel az egész világ.
A jelentésben szerepel a székely zászló betiltása, és ismertetik a zászlóval kapcsolatos peres eljárásokat is, de kitér a magyar nyelv használatára az állami intézményekben és az oktatásban tapasztalt hátrányos megkülönböztetésre is. Itt külön kitérnek a román nyelv tanulására elemi osztályban és a magyar diákok akadályozására saját történelmének megismerésében.
A nyelvi jogok esetében van egy sor szabály, és az alkalmazás teljes hiánya észlelhető – állapította meg Markó.
Súlyos gondok vannak a nyelvi jogok érvényesítésében az igazságügy, de még inkább az egészségügy esetében. Hiszen egy románul nehézkesen beszélő személy nem tudja elmondani anyanyelvén a szakorvosnak, hogy mi fáj – fejtette ki Markó Attila, parlamenti képviselő. Leszögezte: fontos céljuk óriási nyomást gyakorolni az intézményekre, hogy ültessék gyakorlatba a nyelvi jogokat, de véleménye szerint ugyanilyen fontos saját magunkban is tudatosítani jogainkat és élni velük.
Kétségtelen, hogy a háromszéki közintézmények többségében magyar igazgatók fejtik ki tevékenységüket, de a helyzetjelentés alapján kimondható, hogy kevés kivétellel ezen intézményekben is elégtelen a magyar nyelv használata. Ebben az esetben is fontos a jogérvényesítés igényét megfogalmazni – fejtette ki Markó.
Benkő Erika, a háromszéki Mikó Imre Jogvédő Szolgálat irodavezetője, az előzetes jelentés szerkesztője leszögezte, idén is át fogják adni a jelentést a közösség elleni támadásokról és jogtiprásokról. A cél gyakorlatban is megvalósítani a nyelvi jogok érvényesítését.
A Mikó Imre Jogvédő Szolgálat munkatársai arról tájékoztattak, hogy a jogérvényesítésre több programot is indítottak: többek között felhívásokat intéznek ez ügyben a közintézmények, a kereskedelmi egységek felé, de tervezik az oktatási intézményekben, tanórákon ismertetni a diákokkal jogaikat. A tájékoztató képzéseket osztályfőnöki, polgári nevelés, illetve magyar órákon látják megvalósíthatónak.
A kereskedelmi egységek esetében már sikertörténetnek számít az, hogy a Lidl nagyáruház eleget tett felkérésüknek és kétnyelvűsítették a kínálatukban szereplő termékek címkézését. A jogszolgálat hamarosan díjat is alapít azon cégek számára, melyek tekintettel a vásárlók nemzetiségére, kínálatukat magyarul is ismertetik – tette hozzá Markó.
Szabó Enikő
Székelyhon.ro,

A himnusz védelmében – Ezrek imádkoztak a Szabadság téren Sepsiszentgyörgyön
Ökumenikus szabadtéri istentisztelethez, nem zajos politikai rendezvényhez hasonlított a tegnapi megmozdulás, amelyen mintegy ötezer teli torokból szállt fel a nemzeti ima. Áhítattal, méltósággal, emelt fővel énekelt mindenki a Himnusz védelmében meghirdetett utcai tüntetés ötödik napján, békére buzdított minden felszólaló lelkész és politikus. Akkor sem volt kiabálás vagy fütyülés, amikor a kormányhoz címzett petíciót olvasták fel, három nyelven: hiszen nem valaki ellen, hanem saját szimbólumaink és jogaink érdekében vonultunk ki a Szabadság térre. A prefektúra sötét és néma maradt, ahogy eddig.
Szívszorító és felemelő is volt, ahogy a két hosszú zászló a fúvósok és huszárok mögött bekanyarodott a megyeháza elé. Az 250 méteres magyar zászlóval az állomási Szent Benedek-templomtól, az ugyanakkora székely zászlóval a szemerjai református templomtól indultak a hívek. Érkezésüket zászlólengetéssel és tapssal fogadták a már ott várakozók, és voltak könnyes szemek, amikor a tömeg rázendített a nemzeti imára. Ezek után a történelmi magyar egyházak egy-egy lelkésze állt – együtt – a kis emelvényre. Incze Zsolt református esperes arról beszélt, hogy szomorú és keserű érzései vannak, békétlen, mert ebben az államban a magyarokat nem szeretik, nem engedik énekelni és imádkozni, mert nincs igazságszolgáltatás, mert be akarják zárni a közösségért cselekvőket. Jó lenne harcra buzdítani, de a Biblia arra tanít, „egymással békében éljetek”, és mi azért vagyunk itt, hogy békességet kérjünk magunknak – mondotta, és áldott ünnepeket kívánt mindenkinek, aki ebben az országban él.
Dávid György római katolikus plébános könyörgést tartott, amelyben a nemzet és a valamiért szenvedő embertársak mellett a vezetőkért is elhangzott több kérés: legyenek bölcsek és előrelátók. A belső szabadságunktól nem tudnak megfosztani – hangsúlyozta, és végül a vallásgyakorlás szabadsága mellett foglalt állást. Bíró Attila unitárius lelkész arról beszélt, hogy egyesek szerint bűn áldást kérni és Istenhez anyanyelvünkön fordulni, de nincs olyan földi hatalom, amely megkövetelheti, hogy bánatunkban jókedvet, szűkölködésünkben bőséget hazudjunk. Segítséget kérünk Istentől, és ezt senki nem tilthatja meg nekünk – vette át a szót Zelenák József evangélikus-lutheránus esperes is, aki szerint a keresztény embernek joga és kötelessége imádkozni, lélek nélkül embertelenné válunk. Volt idő, amikor azt szerették volna, hogy ne imádkozzunk, lesték és számon kérték a templomba járókat, de ez is elmúlt, habár ma már látjuk, hogy mindig jönnek újak a régiek helyére. Csütörtökön leváltották a prefektust, de semmi nem szavatolja, hogy utódja más lesz – mégse féljünk, énekeljük bátran a mi himnuszunkat, ami nem mások ellen, hanem Istenhez szól.
Ekkor énekelték el másodszor a himnuszt a jelenlevők. Karácsonyi vers következett, Wass Albert ünnepre hangoló költeménye Kovács Emese XI. osztályos diák előadásában hangzott el. Ekkor már sötétedett, és gyertyákat, fáklyákat adogattak kézről kézre. A lángok fényében Kató Béla, az Erdélyi Református Egyházkerület püspöke mondott beszédet. Ha karácsony előtt pár nappal a székelyek nem otthon, a családban, a templomban készülnek az ünnepre, akkor baj van – jelentette ki, és a 123. zsoltárt idézve kifejtette: ez is jelzi, hogy torkig vagyunk már. Egyéni és közösségi gondjaink összefonódnak, fulladozunk, tényleg elegünk van, és nem tudjuk már visszanyelni, muszáj kimondani fájdalmunkat. Gúnyolnak, bántanak a másságunkért, elegünk van a szegénységből, munkából, hátrányos megkülönböztetésből, igazságtalanságból – sorolta, és egy másik zsoltárral szemléltette, hogy akik állandóan a mások lepipálására törtek, azok még szegényebbek és nyomorultabbak lettek. Torkig vagyunk már, ezért fordulunk Istenhez – hangoztatta. Mintha csak erre vártak volna, megszólaltak a templomi harangok. A Miatyánkot egymás kezét fogva mormolta el a tömeg.
A kormányhoz címzett petíciót magyarul Gazda Zoltán, románul Tamás Sándor háromszéki RMDSZ-elnök, angolul Benkő Erika, a Mikó Imre Jogvédő Szolgálat képviselője olvasta fel. Tamás Sándor maga mellé szólította Biró Zsolt MPP-elnököt és Váncsa Albert sepsiszentgyörgyi EMNP-elnököt is, és kijelentette: a sérelmeket nem lehet a prefektus leváltásával orvosolni. A kisebbség jogaiért, közérzetéért mindig a többség, a hatalom a felelős, és egyesek nem akarják, hogy otthon érezzük magunkat. Mi azonban felkérjük a hatalmat, hasson oda, hogy 25 évvel a diktatúra megdöntése után egyenlő polgárként élhessünk a szülőföldünkön.
Megemlítette, hogy Antal Árpád ellen a terroristaellenes ügyészség indított vizsgálatot, és biztosította, hogy nincs egyedül, mellette állnak – a tömeg tapssal fejezte ki szolidaritását. Biró Zsolt megköszönte a jelenlétet, az összefogást és a kitartást, és úgy vélekedett: együtt meg tudjuk védeni szülőföldünket, és jövőt tudunk biztosítani gyermekeinknek. Utolsóként a sorozatos, közös himnuszéneklés ötletgazdája, Bálint József lépett mikrofonhoz: elmondta, ezen a héten megtudtuk, milyen érzés együtt lenni, napról napra nagyobb létszámban, azokkal is, akikkel máskor talán haragosok és ellenfelek is vagyunk. Az első napokban megmutattuk, hogy bátrak vagyunk, ma megmutattuk, hogy sokan vagyunk és erősek vagyunk, a továbbiakban azt kell megmutatni, hogy kitartóak vagyunk – jelentette ki. És újból felcsendült a magyar, majd a székely himnusz is.
A Himnusz védelmében elindított közös éneklés szombaton déli 12 órakor az Erzsébet parkban felállított székely zászlónál folytatódik.
A székelyföldi követelések
Elfogadhatatlannak tartjuk, hogy Románia kormánya hatalmát a kisebbségek elnémítására, megsemmisítésére, megalázására és ellehetetlenítésére használja. A kisebbségi nyelv üldözése, a kisebbségi vezetők börtönnel való fenyegetése, a visszaállamosítás, az erdélyi magyarság elleni rendszeres uszítás a XXI. században, az Európai Unióban nem méltó egy olyan országhoz, amely 25 éve lerázta magáról a diktatúra, az elnyomás láncait és a szabadság, a jogállamiság és az önkifejezés szabadságát választotta – ezzel kezdődik az a petíció, amelyet tegnap, a himnusz védelmében szervezett ötödik közös éneklésen olvastak fel Sepsiszentgyörgyön a prefektúra előtt; a román szöveget benyújtják a kormánynak.
A magyar közösség követeléseit tíz pontban fogalmazták meg: a magyar közösség elemi jogainak elvitatásával ne szítsák az ellentéteket a Székelyföldön élő románok és magyarok között, fogadjanak el a kisebbségi szimbólumok használatát, identitásának megőrzését lehetővé tevő törvényeket, hagyjanak fel a székely zászló, a magyar feliratok és a magyar himnusz üldözésével, tartsák tiszteletben a tulajdont, adják vissza a Mikót a református egyháznak, és mindent, amit államosítottak, tegyék lehetővé az érdemi párbeszédet Székelyföld autonómiájáról, adjanak kulturális autonómiát az erdélyi magyaroknak, önállósítsák a magyar orvosképzést Marosvásárhelyen, Székelyföldön legyen a magyar is regionális hivatalos nyelv, legyen vége a székelyföldi gazdasági bojkottnak, és tegyenek róla, hogy a székelység ne megtűrt idegen, hanem teljes jogú polgár legyen Romániában, amelynek ugyanolyan alkotó része, mint a többségi nemzet.
Háromszék
Erdély.ma

Vezércikkünkre reagált a Mikó Imre Jogvédelmi Szolgálat
Alább közöljük a Mikó Imre Jogvédelmi Szolgálat reakcióját lapunk csütörtöki számában megjelent, VV RMDSZ című vezércikkünkre.
Háromszéki Mikó Imre Jogvédő Szolgálat: közösségi és nyelvi jogainknak az élet minden területén érvényt kell szereznünk
Őszintén örülünk annak, hogy a cikkíró, Páva Adorján jó kezdeményezésnek tartja a Mikó Imre Jogvédő Szolgálat Háromszéki Szervezetének heti rendszerességgel küldött angol nyelvű hírlevelét.
A kezdeményezés nemrég indult, eddig tíz hírlevelet küldtünk, és a tapasztalat azt mutatja, hogy máris nagy az érdeklődés az erdélyi magyarság ügyei iránt, és az is világossá vált, hogy nagy szükség van az angol nyelvű híradásokra, összefoglalókra, ha az erdélyi magyarság törekvéseit a nemzetközi közvélemény figyelme elé akarjuk tárni.
Éppen ezért a Mikó Imre Jogvédő Szolgálat Háromszéki Szervezete nemcsak angol nyelvű hírlevelet működtet, hanem angol nyelvű éves jelentéseket is készít.
Sikernek könyveltük el az erdélyi magyarság ügyének nemzetközi megjelenítése szempontjából, hogy az Egyesült Államok Romániáról készített 2013-as emberjogi jelentésében az erdélyi magyarokról szóló részében a szervezetünk előzetes jelentésében szereplő problémák pontról pontra megjelentek.
Hibák sajnos néha előfordulnak, és ezért elnézést is kérünk azoktól, akik ezt nehezményezték, mi több, köszönettel tartozunk azért, amiért erre felhívták a figyelmünket. Őszintén remélem azonban, hogy egy angol nyelvű szövegben található, magyar névben előforduló ponthiba (Csiky Gergely Főgimnázium helyett Csíki Gergely Főgimnáziumot írtunk) nem változtat a híradás jelentőségén és nem kisebbíti munkatársaim érdemeit sem, akik önkéntes alapon végzik ezt a felelősségteljes és nagy figyelmet igénylő, fontos társadalmi és a közösség nemzetközi érdekképviseleti szempontjából jelentőségteljes munkát.
A hírleveleket úgy állítjuk össze, hogy azok ne csak szimbolikus témákat, hanem gyakorlati kérdéseket is érintsenek. Mi felhívjuk a világ figyelmét a székely zászlóra és az autonómiatörekvések fontosságára ugyanúgy, ahogyan a magyar kisiskolások, vagy a magyar fogvatartottakkal szemben elkövetett nyelvi diszkriminációra is, mert abban hiszünk, hogy közösségi és nyelvi jogainknak az élet minden területén érvényt kell szereznünk.
Szervezetünket egyébként bárki megkeresheti panaszokkal és javaslatokkal egyaránt, így jutott el hozzánk egy magyar fogvatartott panaszlevele, aki egy romániai börtönben tölti a büntetését. Munkatársunk meglátogatta őt és a helyszínen tájékozódott a helyzetről. Úgy találtuk, hogy a levélben jelzett problémák valósak, ezért tavalyi jelentésünkben már szerepel ez a probléma, és múlt heti hírlevelünkbe is belefoglaltuk, mivel mi minden magyar ember jogainak csorbítására odafigyelünk.
Ugyanakkor újfent hangsúlyozom, hogy hírleveleinkben kiemelt figyelmet kapott és kap ezután is a székely zászló, a székelység politikai törekvései, valamint a hatóságok azon igyekezete, hogy a székelyföldi törekvéseket csírájában elfojtsák. De ez nem jelenti azt, hogy szótlanul elmegyünk a hétköznapok szintjén felmerülő gyakorlati problémák mellett, őszintén remélem, hogy Páva Adorján sem gondolja azt, hogy a kettő kizárná egymást.
Mi örülünk annak, hogy a munkánkat figyelemmel kísérik, kérem, tegyenek így a továbbiakban is.
Tisztelettel, Benkő Erika
A Mikó Imre Jogvédő Szolgálat Háromszéki Szervezetének vezetője
Krónika (Kolozsvár)

"Neptun 2": mi történik, ha románok és magyarok egy asztalhoz ülnek?
A tavalyi találkozókon a román félnek nem volt különösebb baja az RMDSZ autonómiatervezetével, a kontextussal annál inkább.
2014. júniusában és októberében Brassó pojánán a Friends of The Project on Ethnic Relations (FPER) civil szervezet közvetítésével román-magyar tárgyalások zajlottak az erdélyi magyar kisebbség helyzetéről. A Neptun 2-ként elhíresült találkozókról részletes blogbejegyzésben számolt be néhány napja Larry Watts biztonságpolitikai szakértő, aki már az 1993-as neptuni találkozókról is részletes jegyzőkönyveket írt. A beszélgetéseket Allen Kassof, a Project on Ethnic Relations (PER) egykori vezetője moderálta.
A júniusi kerekasztalon tíz pontot fogalmazott meg Székelyföld jövőjével kapcsolatban Antal Árpád, Sepsiszentgyörgy polgármestere és Tamás Sándor, Kovászna Megye Tanácsának elnöke, amelyek közül néggyel – székely zászló, gazdasági fejlődés, kétnyelvűség, etnikai arányosság a közintézményekben – kapcsolatban hangzott el, hogy közvetlen aggodalomra adnak okot. Ezekről bővebben is olvasni lehet Watts bejegyzéseiben.
A székely zászló használata az etnikai identitás szimbólumaként rendkívül érzékeny kérdés a magyar politikai vezetők számára, mind végrehajtás és jogalkalmazás, mind pedig a visszaélések megelőzése terén. A bejegyzés szerint a Román Tudományos Akadémia heraldikai bizottsága és a romániai törvények szerint is a székely zászló jogos és elismert jelkép, és megjelenhet a közintézményeken a román lobogó mellett.
A román lakosságot is be kell vonni a vitába
A vita során elhangzott, hogy a székely zászló problémája a két magyar többségű megye közül Kovászna megyében nyilvánult meg, Hargita megyében nincsenek fennakadások ezzel kapcsolatban. A felek egyetértettek abban, hogy a helyi zászlóhasználatra vonatkozó jog alkalmazását a központi hatóságoknak kellene felügyelniük, hogy elejét vegyék az esetleges visszaéléseknek, amelyek negatívan befolyásolhatják az országos szintű magyar-román kapcsolatokat.
Az összefoglaló azért nem említi név szerint a hozzászólókat, mert a kerekasztal-beszélgetések alapszabálya, hogy a résztvevők nem fedhetik fel egyes hozzászólók kilétét, bár idézni lehet tőlük. A szabály lényege, hogy a résztvevők ne érezzenek megfelelési kényszert a választóik elvárásaival szemben.
A megfogalmazott magyar igények jó része gazdasági jellegű: Székelyföld fejlesztési régió létrehozatala; területi és fiskális autonómia; Székelyföld altalaj, ásványi és természeti kincseinek a felügyeleti, kitermelési és koncessziós joga tartozzon a régió kompetenciái közé; Székelyföldön vezessen át autópálya; a kétnyelvűséget az állam finanszírozza. Az egyik román résztvevő azt jósolta, ha a gazdasági elemet sikerül megoldani, akkor az összes többi elem viszonylag gyorsan a helyére kerülhet.
Fontos kérdésként merült fel az autópálya, amelyik összekötné a régiót Románia többi részével és Európával, és amelyiknek építését régóta ígérik, de idáig nem valósult meg. Kiderült, hogy a késedelemnek elsősorban nem etnikai okai vannak - mint hogy attól néhány magyar résztvevő tartott -, hanem az anyagi lehetőségek korlátozottsága. Sőt, elhangzott, hogy már el is készült egy megvalósíthatósági tanulmány, a finanszírozási problémák is megoldódnak, és az építkezés már 2015-ben elkezdődhet.
A kétnyelvűségre vonatkozó kérelem kettős kihívást jelent: egyrészt a kisebbségi nyelv használata biztosítja a nemzeti kisebbség hosszú távú fennmaradását, míg ugyanabban az időben biztosítani kell a többségi nyelven való általános műveltséget, ez a kettő együtt pedig biztosíthatja az integrációt közösségi szinten, és az esélyegyenlőséget egyéni szinten. A bejegyzés szerint ugyanakkor ezeket néha egymásnak ellentmondó céloknak tartják. A résztvevők egyetértettek abban, hogy ezekhez a kihívásokhoz és félelmekhez leginkább érzékenységgel lehet közelíteni, és a párbeszédbe a kisebbségben élő román lakosságot is be kell vonni.
Idegenkednek a magyarok a köztisztviselői állásoktól
A témakör kapcsán konkrét panaszokról is szó esett: hiányzik a finanszírozás a kétnyelvű táblák felszerelésére, nincsenek képzett tolmácsok az igazságszolgáltatásban, valamint hiányoznak a hivatalos kétnyelvű dokumentumok és formanyomtatványok. A központi ellenállásnak és a helyi szeszélyességnek is szerepe lehet abban, hogy a jogalkalmazás komoly hiányosságokat mutat, de a legfőbb probléma ez esetben is az, hogy nem állnak rendelkezésre anyagi források a párhuzamos dokumentáció nyomtatására és a közalkalmazottak kétnyelvű képzésére. A felek egyetértettek abban, hogy nagyobb figyelmet kell fordítani ezekre a kérdésekre, és gyorsítani kell a végrehajtási folyamatot. Több felszólaló szorgalmazta az etnikai arányosság bevezetését az igazságszolgáltatás, a katonaság, a belügyminisztérium, a csendőrség és a rendőrség székelyföldi egységeiben. Míg az etnikai összetétel az állami intézményekben tagadhatatlanul figyelmet érdemel, és az etnikai arányosság nemes eszme és gyakorlati cél is egyben, azonban hibás, de legalábbis leegyszerűsítő megközelítés, hogy a jelenlegi aránytalanságok egyedül a diszkriminatív állami/kormányzati politika következményei. Ahogy az egyik magyar résztvevő megjegyezte, általános idegenkedés tapasztalható a magyarok részéről a köztisztviselői állások iránt, ami szintén egyik oka lehet a közszférában tapasztalható aránytalanságnak. A kérdést mélységeiben kell megvitatni - hangzott el.
Az autonómia tekintetében némi vitára is sor került. Az egyik résztvevő, bár elismerte, hogy az autonómia kapcsán ugyan több a megértés, mint korábban, mégis arra panaszkodott, hogy gyakorlatilag semmilyen előrelépés nem történt az ügyben. A vita során kiviláglott: a magyar politikai vezetők szerint egy sor, a magyar kisebbséget érintő sajátos kérdést kellene ehhez megoldani, és az autonómia feltétele az, hogy ezeknek a konkrét kérdéseknek a megvitatásában és megoldásában egyeztetni lehessen a román tisztviselőkkel. Ha a központi intézmények és tisztségviselők válasz nélkül hagyják ezeket a megkereséseket, a magyar vezetők a saját maguk módján fognak hozzá e kérdések megoldásához – önállóan és elkülönülve –, inkább összhangban az autonómia radikálisabb értelmezéseivel. Bezavar Budapest
Másrészt az autonómia a román elitek számára a végső célt jelenti, és a résztvevők közül többen is megjegyezték, hogy meglehetősen pontatlan kifejezés. Az aggodalmakat az általános precedensek és a történelmi tapasztalat táplálja. A területi autonómia az ország szuverenitása egy részének elvesztését feltételezi, és bármilyen kísérlet az állami szuverenitás korlátozására hagyományos értelemben nemzetbiztonsági fenyegetést jelenthet - hangzott el.
A júniusi találkozón résztvevők és megfigyelők:
- a PSD részéről: Viorel Hrebenciuc, Georgian Pop, Anca Spiridon, Angel Tîlvar, Ionuț Vulpescu, Valeriu Zgonea - a PNL részéről: Marius Obreja Lucian - a PDL részéről: Alexandru Nazare, Andreea Paul - a PMP részéről: Cristian Diaconescu - az FC részéről: Mihai Răzvan Ungureanu - az RMDSZ részéről: Antal Árpád András, Tánczos Barna, Benkő Erika, Borbély László, Frunda György, Tamás Sándor - az Egyesült Államok nagykövetsége részéről: John McLoon, Laurențiu Ștefan - a civil társadalom részéről: Ambrus Attila, Dan Ghibernea, Emil Hurezeanu, Marius Pieleanu - moderátorok: Allen Kassof, Jonathan Rickert
- jelentéstevő: Larry Watts - szervezők: Nicolae Mergeani, Ionas Vladimir
A kérdést még jobban összezavarja Budapest kitartó támogatása a területi autonómia mellett. Egy amerikai résztvevő arra kérdezett rá, hogy az autonómia, mint a magyar célok elérésének gyűjtőfogalma nem-e inkább több riadalmat váltott ki, mint szimpátiát a románok körében, akik közül egyesek számára az autonómia a szeparatizmus egyik szinonimája. Az egyik magyar résztvevő elismerte, hogy vannak pillanatok, amikor Budapest részvétele bonyolítja a dolgokat. Egy román résztvevő ezzel kapcsolatban megjegyezte, hogy a Fidesz szerepet játszott két radikális erdélyi magyar párt létrehozásában is, hogy megtámadja az RMDSZ-t. Ugyanezen felszólaló arról is beszélt, hogy a PSD abból indul ki, hogy az RMDSZ-nek jelen kell lennie a parlamentben, részt kell vállalnia a vitákban, mert ha parlamenten kívül marad, kétségtelenül radikalizálódna. A korábbi PER-tárgyalások tapasztalatai azt mutatják, hogy a konkrét, specifikus kérések kezelése könnyebbnek bizonyult, ha azokat leválasztották az autonómia meglehetősen homályos fogalmáról.
Egyszerű a zászlókérdés megoldása
Ugyanakkor az autonómia koncepciónak erőteljes politikai és kulturális vonzereje van, és elismerték, hogy nehéz és hosszú folyamat a márkaátnevezés. A kerekasztal résztvevői nem tudtak konszenzusra jutni az autonómia kapcsán, de úgy gondolták, hasznos lehet arról beszélni, hogy milyen konkrétumok tartoznak ide. Több résztvevő megjegyezte, hogy az 1989 utáni problémákat az etnikai csoportok egymással szemben tanúsított félelme, bizalmatlansága, és a kölcsönös ismeretek hiánya okozta.
Az októberi kerekasztalon jelentős hangsúlyt fektettek a felek álláspontjaik újrafogalmazására, és arra, hogy jobban figyelembe vegyék a másik oldal perspektíváit és álláspontját. A második bogbejegyzés megemlíti, hogy az első kerekasztal óta volt kis előrelépés. Ismét terítékre került a székely zászló ügye, amellyel kapcsolatban az egyik magyar résztvevő amerikai kérdésre elmondta, 2008-ban robbant ki az első vitás ügy, és 2010 óta vált egyre problémásabbá, míg a kétnyelvűség alkalmazása is hasonló cipőben jár. Az egyik magyar résztvevő itt a marosvásárhelyi helyzetre hívta fel a résztvevők figyelmét. Az egyik parlamenti képviselő azt mondta, hogy a zászlókérdés megoldása „egyszerű és egyértelmű”, ha nem is éppen könnyű: Románia minden megyéjének a lobogóját ki lehetne tűzni a parlament épületére. Egy másik képviselő azt javasolta, hogy megoldást jelenthetne, ha törvényileg kötelezővé tennék az önkormányzat, a megye, az EU, a NATO és Románia nemzeti lobogójának kitűzését az összes kormányzati épületre, megyei tanácsi és helyi önkormányzati épületre. A vélekedés szerint ez az intézkedés az ország egész területén megszüntetné a feszültségek forrását az interetnikus kapcsolatokban. Eltérő álláspontok autonómiaügyben
Egy olyan javaslat is elhangzott, miszerint úgy tegyék hivatalos regionális nyelvvé a magyart Székelyföldön, hogy annak jogállása első körben ne legyen egyenlő az államnyelvvel. Ezzel kapcsolatban a román és magyar résztvevők egyetértettek abban, hogy könnyíteni kell az anyanyelvhasználatot a közigazgatási intézményekben és az igazságszolgáltatásban.
A bejegyzés szerint egyedül az autópálya ügyében történt előrelépés a júniusi kerekasztal óta: lezárták a Brassó-Bákó autópálya első szakaszának megvalósíthatósági tanulmányát, a sztráda finanszírozása bekerült az EU közlekedési fejlesztési tervébe, így brüsszeli források is rendelkezésre állnak. Az egyik román képviselő úgy fogalmazott, hogy ez egy win-win helyzet, a pályát pedig 2018-ra tervezik átadni. Míg a kétnyelvűség, a székely zászló, vagy az autópálya ügyében az álláspontok összeegyeztethetőnek tűntek, addig az autonómia kérdése kapcsán eltérő felfogások jelentkeztek. A magyar fél szerint az EU egyik legnagyobb problémáját jelenleg a nemzeti kisebbségek helyzete jelenti. Az egyik magyar résztvevő az európai nemzeti kisebbségek kapcsán az ukrajnai, skóciai és spanyolországi feszültségeket említette, és a „többségi arroganciáról” valamint a „többség részéről mutatkozó empátiahiányról” beszélt. A magyar oldal álláspontja szerint tiszta megoldást további jogok biztosítása és a teljes autonómia jelenthetne. Ezzel szemben a többségi vezetők szerint az autonómia a területi integritást érintő nemzetbiztonsági probléma.
A résztvevők ugyanakkor a romániai nemzetiségek szerkezeti viszonyait meghatározó nemzetközi szereplőkről is beszélgettek. Több magyar hozzászóló is elégedetlenségét fejezte ki amiatt, hogy míg a kilencvenes években úgy tűnt, az EU és a NATO kitüntetett figyelemmel kezelte a kérdést, és kiváló standardokat alakított ki, ám ezek betartatásáról és végrehajtásáról nem rendelkezett.
Terminológiai kérdések
A decentralizáció, a szuverenitás és az autonómia újrafogalmazása kapcsán elhangzott, hogy az egyik legmakacsabb akadály a terminológia. Például az autonómia egyet jelent a függetlenséggel, ami kapcsán már szeparatizmust lehet emlegetni. Hasonló probléma merül fel, amikor a politikai hatalom és döntéshozatal decentralizációját tévesen az állami szuverenitásra vonatkoztatják.
A terminológiai problémák akkor váltak nyilvánvalóvá, amikor a kerekasztalon az autonómia bevezetéséről, vagy a részleges autonómia lehetőségeiről kezdtek beszélgetni. Az egyik javaslat szerint a szuverenitás egy részét úgy ruházzák át a kisebbségekre, mint ahogy az IMF és az EU kapcsán a román állam hajlandó szuverenitása egy részét feladni: ez egy szerződést feltételezne, amelyben a felek elfogadnak és vállalnak bizonyos kötelezettségeket.
Egy másik javaslattevő pedig az autonómia korlátozott idejű bevezetését javasolta. E szerint érdemes lenne kipróbálni a fiskális autonómiát, és ha három éven belül nem indulna be a növekedés, öt év múlva meg lehetne szüntetni. Igaz, azt is megemlítették, hogy számos olyan nemzetközi jogi álláspont létezik, amely szerint a már egyszer megítélt autonómiát nem lehet visszavonni nemzetközi jogi következmények nélkül. Ugyanakkor a központi hatóságok gyakran ellenállnak a politikai decentralizációnak, mert attól tartanak, hogy az megkönnyítheti az elszakadást.
Az amerikai moderátor itt úgy fogalmazott, hogy osztozik a többi amerikai résztvevő azon véleményével, hogy az érzelmekkel telített fogalmak és a terminológia hátráltathatja a konkrét problémák megvitatását és megoldását. „Kíváncsi vagyok, vajon az autonómia szó használata milyen mértékben jelent akadályt, és mi történne, ha egy átdolgozott formában az egyenlő jogokra helyeznék a hangsúlyt? Van-e lehetőség mindezt taktikailag új keretbe helyezni a közösség igényeinek feláldozása nélkül?” – kérdezte a moderátor.
Rossz volt az időzítés
Elhangzott, hogy bár a 2014-es autonómiatervezet kifinomultabb, mint a korábbi javaslatok, de a körülmények még messze vannak attól, hogy teljesen komolyan lehessen venni addig, amíg minden elemét nem tárgyalták és nem értették meg, és külön-külön nem határoztak azokról. A magyar felszólalók nem zárkóztak el a másik megközelítéstől, az egyik résztvevő úgy fogalmazott, hogy az autonómia projektnek két eleme van: politikai-gazdasági decentralizáció és kisebbségvédelem. Innen nézve pedig lehetséges, hogy a fő kérdésekhez más terminológia felől közelítsenek.
Az októberi találkozón résztvevők és megfigyelők:
- az RMDSZ részéről: Antal Árpád András, Tánczos Barna, Benkő Erika, Borbély László, Markó Béla, Tamás Sándor, Borboly Csaba - a PSD részéről: Viorel Hrebenciuc, Georgian Pop, Angel Tîlvar, Ionuț Vulpescu, Valeriu Zgonea - a PDL részéről: Alexandru Nazare, Andreea Paul - a PNL részéről: Alina Gheorghiu, Dan Motreanu, George Scutaru - az Elnöki Hivatal részéről: Mihail Sandu - a civil társadalom részéről: Ambrus Attila, Emil Hurezeanu, Marius Pieleanu, Dan Tapalaga - moderátorok: Allen Kassof, Jonathan Rickert - jelentéstevő: Larry Watts - szervezők: Ionas Vladimir
A beszélgetés során egy közvélemény-kutatás eredményeire is hivatkoztak, amely szerint a román lakosság 78 százaléka ellenséges az autonómia-projekttel szemben. Allen Kassof ekkor a román résztvevőkhöz fordult, és megkérdezte, hogy ha az autonómiakoncepciónak más neve lenne, elfogadnák? Az egyik román hozzászóló azt mondta, hogy nem is a tartalommal, inkább a kontextussal van probléma.
Mindenekelőtt az, hogy a projektet a választások előtt dobták be a köztudatba, katasztrofális következményekkel járhat, hisz kampánycélokra fogják felhasználni, ami csökkenti a komoly megvitatás esélyét. Továbbá a projekt tematizálása egy olyan nemzetközi politikai környezetben történik, amikor a nacionalizmus és a szélsőséges irányzatok erősödőben vannak, ezért nehéz a románok számára különbséget tenni az ésszerű magyar igények és a magyar kormány agresszív retorikája között, különösen úgy, hogy ez utóbbival van tele a nemzetközi sajtó. Ezért félő, hogy a projekt elindítása nacionalista diskurzust fog provokálni.
Románia ideges Orbán Viktor miatt
Több magyar résztvevő elismerte, hogy az időzítés nem volt ideális, de hozzátették, hogy külső és belső okok is kényszerítően hatottak. „Időközben új pártok alakultak, amelyek nyomást gyakorolnak a teljesítetlen dolgokra koncentrálva. Mivel nincs más felelősségük, radikalizálódtak. Némileg igazuk van, hisz kudarcot vallottunk ezen dolgok gyakorlatba ültetésében” – hangzott el.
„Ha nem sikerül öt éven belül, akkor sokkal radikálisabb politikusok ülhetnek itt” – fogalmaztak. Egy másik azonosított probléma a túlzott etnicizálódás volt, ami kapcsán az egyik román résztvevő megjegyezte, nem gondolták, hogy ilyen kevéssel a második világháború után ismét erőszakkal rajzolják át Európa határait. A Budapest és Moszkva között egyre nyilvánvalóbb energiaügyi, pénzügyi kapcsolat bel- és külpolitikai idegességet szül. „Amikor Orbán a moszkvai szemléletet kezdi el magáénak vallani a határ közelében élő magyarok miatt, akkor Románia ideges lesz” – mondta. A résztvevők egyetértettek abban, hogy a kommunikáció folyamatos akadályt képez a megértésben, ezért javasolták egy román-magyar nyelvű hírportál létrehozását.
A kerekasztal végén általános volt az egyetértés abban, hogy pártszinten jóval bonyolultabb ezekről a dolgokról beszélni, hisz a politikai alakulatok különösen a választási kampányokban nacionalista diskurzusokkal is operálnak. Egy résztvevő megjegyezte, hogy míg a lakosság szintjén alig jelent problémát az együttélés, a politikai elit folyamatosan visszatér a nemzeti/etnikai kártya kijátszásához. A következtetés az volt, hogy meg kell oldani ezt a diszfunkcionális visszafejlődést. Továbbá elhangzott, hogy a következő lépés az interetnikus viszonyokban azon teendők kölcsönös azonosítása, amelyeket még nem teljesítettek.
Volt idő, amikor működtek a dolgok
Meg kell határozni a konkrét problémák listáját, amelyekkel a választások után foglalkozni kell. Ahogy az egyik RMDSZ-es résztvevő még az első kerekasztal alkalmával megjegyezte: a jó intézményi együttműködés alapja 1993-ban kezdődött el, és 2004-ben romlott el. Amíg jól működtek ezek a folyamatok, addig a román többség nem cselekedett a magyar közösség akarata ellenére. Az így keletkező tízéves késés során, amikor már a PER-folyamat nem működött, minden érintett hibás volt. A központi román hatóságok abban, hogy a meglévő jogszabályokat nem alkalmazták és nem tartatták be helyi szinten, az RMDSZ képviselői pedig arról tehetnek, hogy nem sikerült ezeket az érdekeket előremozdítani és teljesíteni, valamint a radikalizáció számára motivációt teremtettek.
Az egyik PER-veterán arról beszélt, hogy 2000 és 2004 között a román hatóságok rendszeresen találkoztak minden, magyarok által is lakott megye kisebbségi vezetőivel, képviselőivel, ám 2004 után ezek az egyeztetések abbamaradtak. Hasonlóképpen 2004 előtt volt egy kijelölt csoport, amelyik minden hétfőn a szenátus alelnökével találkozott, hogy megvitassák a magyar kérdést. Most nincs kijelölt csoport, senki sem követi figyelemmel az eseményeket. Az eredmény nem is lehet más: döntések, esetleg megállapodások születhetnek, de semmi egyéb nem történik.
Folytatnák A kiszámítható folyamathoz következetes és gyakori találkozók szükségesek, valamint egy közös munkacsoportot is létre kell hozni a végrehajtás ellenőrzése céljából, első lépésként pedig el kell fogadni egy közös listát a lehetséges célokról. Egy magyar PER-veterán megjegyezte, hogy bár a radikalizmus és a szélsőségesség problémát jelentenek, a résztvevők hálásak lehetnek, hogy a román és magyar nemzetiségű politikusok megmutatták, „bölcsen együtt tudnak működni a parlamentben és a kormányban”. Szerinte a szolidaritás tekintetében nincs nagy különbség a román nemzeti érdek és a romániai magyar nemzeti érdek között. Továbbá a román hatóságoknak és magyar kollégáiknak proaktívan és közösen kell hozzáállniuk a regionalizmus és az anyanyelvhasználat kérdésköréhez.
Allen Kassof szerint Románia nagy előnye, hogy a felek hajlandóak beszélni egymással, és ez alatt a folyamat alatt nagy tapasztalat halmozódott fel. Úgy vélte, további előnynek számít, hogy a két fél közötti problémákat a múltban is megoldották, függetlenül attól, hogy azok mennyire tűntek kezelhetetlennek. „A szomszédos Magyarország mindig is bonyolító tényező lesz, de most különösen kellemetlen, mivel virulens nacionalizmusa hatással van a kétoldalú kapcsolatokra. Bizonyos szempontból a romániai magyaroknak meg kell birkózniuk a budapesti nyomással és azzal az elvárással, hogy felelős román állampolgárként számítanak rájuk” – mondta a narrátor.
Szerinte ugyanakkor a helyi lakosokra is felelősség hárul, hogy saját megközelítéseket és megoldásokat dolgozzanak ki. Budapest hirdetheti a saját érdekeit, de ez még mindig a romániai magyarok problémája, mert ők élnek itt. Kassof hangsúlyozta: ha az eddigi tapasztalatok útmutatóként szolgálnak, akkor adott lehet egy nem tökéletes, de működőképes következtetés, csakúgy, mint korábban, vita és párbeszéd útján. Ők segítenek. A résztvevők mindkét oldalról úgy vélték, épp ideje volt újraindítani hosszú időszak után a párbeszédet, és egyetértettek, hogy a 2016-os választások után a lehető legrövidebb időn belül újabb kerekasztalt kell összehívni.
S.I.
Transindex.ro

Nyelvi jogok Európában – Románia nem modell
A nyelvek európai napjának kikiáltott szeptember 26. előtt egy nappal a regionális nyelvekről, a nyelvi jogokról, a rendkívül különböző anyanyelvhasználati lehetőségekről tartottak konferenciát Sepsiszentgyörgyön. A Mikó Imre Jogvédő Szolgálat által szervezett rendezvényen Kárpát-medencei és európai „körúton” vehettek részt az érdeklődők, pozitív és negatív példák sokaságát ismerhették meg, nemcsak a romániai helyzet fonákságaival szembesültek, de bepillantást nyerhettek az ennél is rosszabb felvidéki valóságba, hallhattak a jelentősen jobb vajdasági eredményekről, de a katalánok és a finnországi svédek helyzetéről is.
A román média képviselői, intézményvezetők távol maradtak, így a nyelvi jogok kiterjesztésének szükségességéről, az anyanyelvhasználat fontosságáról, a népek önrendelkezési jogáról megfogalmazott üzenetek nem érhettek célba.
A külföldi vendégek felé tett gesztusként angolul üdvözölte az egybegyűlteket a szervezők nevében Benkő Erika, reményét fejezte ki, hogy új, hasznos tudásra tehetnek szert a jelenlevők. Magyarul folytatta Kovács Péter, az RMDSZ ügyvezető elnöke, aki elsősorban arra hívta fel a figyelmet, nem a román állam képviselőinek kell megfogalmazniuk, hogy példaértékű-e a romániai kisebbségek helyzete, erről véleményt mondani nekünk van jogunk. Valóban rengeteg előrelépés történt 1989 óta, de véleménye szerint azok az európai országok tekinthetőek modellnek, ahol egyenlő partnerként ismerik el a kisebbségben élő nemzeti közösségeket. Románia csak külső nyomásra volt hajlandó engedményeket tenni, most azonban ennek hiányában egy helyben állnak a dolgok, sőt, annak a veszélye is fenyeget, hogy elvesznek a megszerzett jogokból. Az ilyen konferenciák nagy hozadéka, hogy meg tudja mutatni a román közvéleménynek, mi az európai gyakorlat – vélekedett Kovács Péter.
Az önrendelkezés alanyi jogon jár
Tamás Sándor, Kovászna Megye Tanácsának elnöke rövid székelyföldi bemutatót tartott a vendégeknek, majd Csóti György, a magyarországi Kisebbségi Jogvédő Intézet igazgatója kapott szót, áttekintést nyújtott a magyar nyelvhasználati jogok Kárpát-medencei helyzetéről. Erdélyről szólva kiemelte, a román kisebbségpolitika szemfényvesztő és kétszínű. Elvárásként fogalmazta meg: anyanyelvhasználat születéstől a halálig, az élet minden területén. Ez a nemzeti megmaradásnak is alapfeltétele – mondotta. Nemzetpolitikai ars poeticaként jelentette ki: nem a többségi nemzettől kell várni, hogy jogokat adjon, az önrendelkezés alanyi jogon jár, hisz itt születtünk, őseink itt éltek, építkeztek, alkottak.
A magyarság megmaradását a különféle autonómiák szavatolhatják, és ezek megvalósításához két feltételnek kell teljesülnie: a legszélesebb össze­fogásra van szükség a magyar politikai erők között (véleménye szerint egy gyűjtőpárt tudna a leghatékonyabban fellépni), és kell az áldozathozatal a politikum és az egyszerű polgárok részéről egyaránt.
Az előbbieknek le kell tudniuk mondani a hatalomról, ha nem teljesülnek feltételeik, a kis lépések politikája nem hozta a várt eredményt, a lakosságnak pedig meg kell mozdulnia, tüntetésekre, közös fellépésekre, tömegtiltakozásokra lenne szükség. Székelyföldön megindult valami, lát kitörési lehetőséget – mondotta, de idézte Makovecz Imre tíz évvel ezelőtti kijelentését: „A szavak ideje lejárt, cselekedni kell”.
Pozitív példák
A dél-tiroli helyzetet ismertette Sergiu Constantin, az ottani Kisebbségi Jogok Európai Akadémiájának kutatója a teljes kétnyelvűségről és a ladinokat érintő részleges háromnyelvűségről beszélt, az oktatási hálózatról, a közigazgatási, igazságszolgáltatási nyelvhasználatról, a kultúrához való korlátlan hozzáférésről, és körvonalazódott az a modell, amely a kisebbségbe kényszerült magyarság számára egy­előre elérhetetlen álom.
A romániai helyzetnél sokkal jobb a szerbiai – derült ki Beretka Katinka előadásából, aki a Magyar Nemzeti Tanács nyelvhasználati bizottságának tagjaként számolt be eddigi munkájukról, stratégiájukról, és példákkal is igazolta, kevés pénzzel is el lehet érni jó eredményeket. Szerbiában a magyarság aránya 3,5 százalék, jelentős többségük a Vajdaságban él, körülbelül 250 ezren. A szerb az állam nyelve, de minden más nyelv hivatalosan bevezethető, ha az azt anyanyelvének tekintő lakosság aránya eléri a 15 százalékot. Vajdaság 45 önkormányzata közül 31-ben a magyar nyelv egyenrangú a szerbbel. „Ez azt jelenti, hogy minden olyan szervnek, amely valamilyen közszolgáltatást végez, egyenrangúként kell használnia a magyar nyelvet is. Az összes eljárást magyar nyelven kell folytatni, ha ezt kérik, el kell fogadniuk a magyar nyelvű kérvényeket, magyar nyelvű okiratokat kell kiadniuk, illetve egyenrangúként kell elfogadniuk azokat, minden településen, intézményen meg kell jelentetni a két- vagy többnyelvű feliratokat” – mondta el.
Beszélt a magyar kisebbségi önkormányzat, a demokratikusan megválasztott Magyar Nemzeti Tanács feladatairól és arról a nyelvhasználati stratégiáról, amely vázolta, hogy 2012–2017 között honnan hová kell eljutni a jogérvényesítésben. A jogi keretek bővítésén túl igyekeztek a lakosságot is felrázni, reklámfilmekkel, szórólapokkal népszerűsítették jogaikat, és így érték el, hogy míg korábban heti egy, ma már napi 15 bejelentés érkezik a sérelmekről. Államot segítő akcióik is voltak, például kis szótárat állítottak össze a szerb hivatalnokok számára magyar alapkifejezésekkel, ebből több tízezer példányt juttattak el az önkormányzatoknak. Beretka Katinka azt is elmondta, hogy mindezen sikeres akcióikat nagy összefogással és kevés pénzből hajtották végre, 40 ezer euróból fedezték a költségeket.
Anyanyelv és identitás
Adrian Szelmeczi, az ActiveWatch munkatársa számos példával mutatta be, miként sérülnek az erdélyi magyarság nyelvhasználati és más jogai. Románia nagyon jól áll a törvények területén, nemzetközi jogszabályokat is ratifikált, de ezek gyakorlati alkalmazása hiányos, aránytalan a média és a hatóságok reakciója a kisebbségi követelésekre, a román hatóságok nagyobb figyelmet szentelnek a román nyelvi jogok tiszteletben tartására, mint a kisebbségi nyelvi jogokéra – mutatott rá. Bogdán Andrea és Mohácsek Magdolna a romániai Nemzeti Kisebbségkutató Intézet munkáját ismertette, Marc Gafarot i Monjo pedig a katalánok helyzetéről beszélt. A barcelonai Külügyi Intézet közpolitikai koordinátora a spanyolországi autonóm tartomány történelmét vázolta, a nyelvi standardizációs törvény volt az egyike az elsőknek, amit az autonómia elnyerése után a katalán parlament elfogadott, és minden bizonnyal ennek is köszönhető, hogy valós kétnyelvűség alakult ki.
Neki katalán az anyanyelve, de a spanyolt nem tekinti idegen nyelvnek, és nagyon sok spanyol család tanítja otthon is katalánul gyermekét, mert tudja, ez segíti boldogulását. Az autonómia elnyerése után megtapasztalták a katalán nyelv újjászületését, és ez nagyon fontos az identitás megőrzése szempontjából – mondotta. Peter Backa szociológus a finnországi svédek történelmét, jelenkori helyzetét ismertette, nem kisebbségként élnek Finnországban – kikérik maguknak, ha valaki így nevezi –, amelynek már alkotmánya is kimondja: kétnyelvű ország. Finnországban a nyelvi küszöb 8 százalék, de számos esetben ennél kisebb arányú lakosságnál is bevezetik a kétnyelvűséget, mert az állam sok pénzt ad a svéd fordításokra. A kép, amelyet helyzetükről festett, az erdélyi magyarság számára álomszerűen ideális, problémáik, dilemmáik pedig eltörpülnek az itteni gondok mellett.
Nagyon hasonlít a romániai helyzethez a szlovákiai – derült ki Kovács Balázs felvidéki nyelvi jogi aktivista előadásából, sőt, sok szempontból még nehezebb, sötétebb a helyzetük, mint a miénk. A szlovák törvények a szlovák nyelv használatát kötelezik, megengedik ugyan a magyarét is, de mindenütt alárendeltként jelenik meg, és ebben a légkörben ez olyan, mintha be lenne tiltva – fejtette ki. Elsősorban a civil aktivisták tevékenységeit ismertette, több oka volt annak, hogy létrejött az új mozgalom: a népességfogyás jelentős mértéke – húsz év alatt 180 ezerrel fogyott a ma 448 ezres szlovákiai magyar közösség –, de hozzájárult a magyar politika fokozódó válsága is, mint fogalmazott, „összetévesztették a dolgokról való beszélést a munkával”, és megjelent egy új nemzedék új szemléletmóddal, új eszközrendszerrel. Számos akciójuk volt, magyar településtáblákat szereltek fel, tüntetéseket szerveztek, céljuk, hogy a magyar nyelv a szlovákkal egyenrangú regionális nyelv legyen – fejtette ki.
Farkas Réka
Háromszék (Sepsiszentgyörgy)

Sovén „ellátás” a szentgyörgyi sürgősségen
Vizsgálat indult a sepsiszentgyörgyi megyei kórház sürgősségi osztályán, miután az egyik beteg arra panaszkodott: hátrányos megkülönböztetésben volt része, mivel nem tudott románul.
A sepsikőröspataki M. M. a Háromszék helyi napilapnak írt olvasói levélben számol be az esetről. Múlt héten éjszaka kért segítséget a sepsiszentgyörgyi megyei kórház sürgősségi osztályán, ám amikor kiderült, hogy csak magyarul tudja elmondani a tüneteit, a szolgálatos orvos azt mondta neki: „ha nem tud románul, menjen haza”.
Az asszony beszámolója szerint sokáig várakozott, amíg egy nővér lefordította a mondanivalóját, csak azután vizsgálta meg az ügyeletes orvos. Utána infúziót kapott, ám amikor az elfogyott, szinte fél órát kellett várnia, amíg a tűt kivették. „Nem ilyen ellátásra számítottam” – fogalmaz levelében a nő.
András-Nagy Róbert, a sepsiszentgyörgyi kórház igazgatója szerkesztőségünknek elmondta, hogy kivizsgálás indult az ügyben, és csak annak lezárása után hozzák nyilvánosságra következtetéseiket. Kifejtette, a beteg nem tett hivatalos panaszt az egészségügyi intézménynél, annak vezetői a sajtóban megjelent információk alapján kezdeményeztek kivizsgálást.
Az esetről a Mikó Imre Jogvédelmi Szolgálat is értesült. Benkő Erika irodavezető érdeklődésünkre elmondta, hogy hivatalos levélben kértek tájékoztatást a kórház vezetőségétől az ügyről. Mint mesélte, felvették a kapcsolatot a panaszos hölggyel, aki elmondta, azért nem tett feljelentést, mivel nem tudta, hogy miként kell eljárni.
A páciens szerint a váróteremben az is elhangzott, hogy az orvosnő Brassóból ingázik, és nem ez az első eset, hogy számon kéri a betegektől: miért nem beszélnek románul. Benkő Erika elmondta, jogi tanácsadást nyújtanak a sértettnek, és segítenek megfogalmazni a kórház vezetőségének címzett feljelentést.
Korábban a sepsiszentgyörgyi kórház vezetősége a kétnyelvűség biztosítása kapcsán lapunknak úgy nyilatkozott, hogy minden téren biztosítani próbálják a betegekkel való akadálytalan kommunikációt, az akkreditáció egyik feltétele ugyanis az volt, hogy szolgáltatói szerződéssel olyan szakembert is foglalkoztassanak, aki szükség esetén jelbeszéddel tolmácsol a siketnémák és orvosok között. A szakemberek szerint az egészségügy nagyon érzékeny terület a kétnyelvűség szempontjából, a beteg számára ugyanis már az is kommunikációs korlátot jelent, hogy rosszul érzi magát, ezért fontos, hogy anyanyelvén kommunikálhasson állapotáról.
Egyébként az egészségügyi minisztérium 2013-ban készített felmérést az Európa Tanácsnak arról, hogy a hazai egészségügyi intézmények mennyire tesznek eleget a Kisebbségi és Regionális Nyelvek Európai Chartájában előírtaknak. A székelyföldi egészségügyi illetékesek akkor azt nyilatkozták, megpróbálják biztosítani a magyar nyelvű kommunikációt is a többségében magyarok által lakott térségben.
Bíró Blanka
Székelyhon.ro

Anyanyelvűséget az igazságszolgáltatásban
Beadvánnyal fordult a Mikó Imre Jogvédő Szolgálat a sepsiszentgyörgyi bírósághoz és törvényszékhez, melyben arra figyelmeztetik az intézményeket: Románia vállalta, hogy biztosítja a magyar közösség tagjai számára az anyanyelvűséget az igazságszolgáltatásban, ez azonban mindeddig nem történt meg a sepsiszentgyörgyi bíróságon és törvényszéken. Ellenkezőleg, a gyakorlat azt mutatja, hogy az intézményekben nem tartják be a többnyelvűséggel kapcsolatos alapvető jogokat. A Mikó Imre Jogvédő Szolgálat annak kapcsán fordult a sepsiszentgyörgyi igazságügyi szervekhez, hogy múlt héten a közösségi médiában egy olyan videó került megosztásra, ahol egy idős magyar asszonyt utasítottak el a sepsiszentgyörgyi bíróságon azért, mert nem beszélt és nem értett románul. Az idős asszony sírt kétségbeesésében. Magyar nyelvű kérvényét nem fogadták el, miközben erre jogi lehetősége van a hatályos törvények értelmében.
Ismeretes, hogy Romániában a perrendtartás nyelve a román, de a bíróságnak és a törvényszéknek biztosítania kell az anyanyelvű írásbeliséget, ahogyan a helyi közigazgatási egységeknél is megvan ennek a lehetősége. Ott is románul történik a hivatalos ügyintézés, de a kérvényező leadhatja a kérést anyanyelvén, amelyet a hivatal románra fordít, románul megválaszol, majd visszafordítva a választ, az állampolgár anyanyelvén kapja meg azt.
„Korábban jelentéseinkben is megfogalmaztuk azt, hogy nagy gondok tapasztalhatók az igazságszolgáltatás terén, ami a nyelvi jogokat illeti. Nagyon nehéz vagy szinte lehetetlen a magyar nyelvet az igazságszolgáltatásban használni. A románul nem értő személyek számára, akik az igazukat keresik a bíróságon, elvileg jár a magyar tolmács. Mi ugyanakkor visszalépésnek tartjuk azt a gyakorlatot, hogy a peres ügyvitel nyelve csakis román lehet, még akkor is, ha a bíró, ügyvéd és felperes is magyar anyanyelvű. A törvény szerint ugyanis ebben az esetben is románul kell beszélni, és tolmácsnak kell fordítania az ügyvitelt” – nyilatkozta Benkő Erika, a Mikó Imre Jogvédő Szervezet igazgatója. A beadványban felkérik az intézmény vezetőit, hogy biztosítsák a magyar közösség számára a magyar feliratokat, a magyar nyelven való szóbeli és írásbeli ügyintézést és peres ügyvitelt.
Háromszék (Sepsiszentgyörgy)

Magyar nyelvű igazságszolgáltatást kér a jogvédelmi szolgálat
Beadványt intézett az RMDSZ Mikó Imre Jogvédelmi Szolgálata a sepsiszentgyörgyi bírósághoz és törvényszékhez, amelyben arra figyelmeztetik az intézményeket, hogy Románia vállalta, biztosítja a magyar közösség tagjai számára az anyanyelvhasználatot az igazságszolgáltatásban, ez azonban mindeddig nem történt meg a sepsiszentgyörgyi bíróságon és törvényszéken.
A Mikó Imre Jogvédelmi Szolgálat annak kapcsán fordult a sepsiszentgyörgyi igazságügyi szervekhez, hogy múlt héten a közösségi médiában egy olyan videó került megosztásra, amelyben egy idős magyar asszonyt utasítottak el a sepsiszentgyörgyi bíróságon azért, mert nem beszélt és nem értett románul. Az idős asszony sírt kétségbeesésében. Magyar nyelvű kérvényét nem fogadták el, miközben erre jogi lehetősége van a hatályos törvények értelmében.
„Korábban jelentéseinkben is megfogalmaztuk azt, hogy nagy gondok tapasztalhatók az igazságszolgáltatás terén, ami a nyelvi jogokat illeti. Nagyon nehéz vagy szinte lehetetlen a magyar nyelvet az igazságszolgáltatásban használni. A románul nem értő személyek számára, akik az igazukat keresik a bíróságon, elvileg jár a magyar tolmács. Mi ugyanakkor visszalépésnek tartjuk azt a gyakorlatot, hogy a peres ügyvitel nyelve csakis román lehet, még akkor is, ha a bíró, ügyvéd és felperes is magyar anyanyelvű. A törvény szerint ugyanis ebben az esetben is románul kell beszélni, és tolmácsnak kell fordítania az ügyvitelt” – nyilatkozta Benkő Erika, a Mikó Imre Jogvédelmi Szolgálat igazgatója. A beadványban felkérik az intézmény vezetőit, biztosítsák a magyar feliratokat, a magyar nyelven való szóbeli és írásbeli ügyintézést és peres ügyvitelt.
Krónika (Kolozsvár)

Összeállt az RMDSZ-es jelöltlista (Parlamenti választások)
Megújuló csapattal, fiatalokkal és szakpolitikusokkal gazdagított jelöltlistával indul a Háromszéki RMDSZ az őszi parlamenti választásokon. A jelentkezés tegnap délben zárult, és a megyei állandó bizottság döntött a helyek elosztásának elvéről is. Azt már biztosan tudni, hogy a képviselőlistát Benkő Erika vezeti, második helyen szerepel Márton Árpád, a harmadik pedig az MPP jelöltjéé. A szenátori lista első helyét Fejér László Ödön foglalja el, a másodikat Miklós Zoltán. A végső szót a szeptember 15-ére összehívott megyei küldöttgyűlés mondja ki, de az első (befutónak tekintett) helyeknél változás már nem valószínű.
A két lista tíz (hat képviselői és négy szenátori) helyére tízen jelentkeztek, és mivel egy helyet felajánlottak a Magyar Polgári Pártnak, vitát elsősorban a nevek rangsorolása váltott ki. Tamás Sándor, az RMDSZ Háromszéki elnöke az állandó tanács ülése után hangsúlyozta, a Háromszéki jelöltek 80 százaléka új, többségük nem az RMDSZ-ben töltött be valamilyen tisztséget, hanem szakmájukban tettek le az átlagosnál többet az asztalra. Elmondta azt is, az MPP-nek a képviselői lista harmadik helyét ajánlották fel, erre a párt nevesítheti jelöltjét, az RMDSZ nem szól bele, de a választási törvény kitétele miatt kötelezően be kell iratkoznia a szövetségbe. Tamás felsorolta jelöltjeiket, a már említetteken kívül a képviselői listán kap helyet Pál-Szilágyi Zoltán baróti mérnök vagy Könczei Csaba megyei mezőgazdasági igazgató (a küldöttgyűlés dönti el, melyiküknek szavaz bizalmat), Dezső Csongor Kézdivásárhelyi ügyvéd, Oltyán Csongor az ifjúsági szervezet képviseletében, a szenátori lista harmadik helyét Makkai Péter árkosi református lelkipásztor foglalja el, a negyediket Sütő Mária Rita Kézdivásárhelyi logopédus.
Antal Árpád, a Sepsiszentgyörgyi RMDSZ elnöke megköszönte Klárik László és Markó Attila parlamenti munkáját, elmondta, Klárik nem kívánta folytatni politikusi pályáját, az akadémiai szférában tevékenykedik a továbbiakban, de szaktudásával segíti az RMDSZ munkáját, Markó Attila pedig nem indulhat, mert „elüldözték az országból”.
A megyeközponti szervezet három jelöltet nevesített: Benkő Erikát, Miklós Zoltánt és Makkai Pétert, ők azok, akik értékeikkel, elveikkel legnagyobb mértékben azonosulnak. Fontosnak tartotta kiemelni, hogy egyikük sem pártpolitikus, mindhárman szakemberek, több területet is lefednek, a nemzetpolitikát, külpolitikát, gazdaságpolitikát és a szociálpolitikát is, nem csak a Sepsiszentgyörgyieket képviselik majd a parlamentben, hanem az egész erdélyi magyar közösséget. „Versenyképes tudással, felkészültséggel rendelkeznek, elkötelezettek nemzetpolitikai céljaink mellett, törekednek a párbeszédre, és bár nem voltak előtérben, az elmúlt években is csapatunkat erősítették” – indokolta döntésüket Antal Árpád.
A három Sepsiszentgyörgyi RMDSZ által delegált jelölt tegnap a sajtó előtt is bemutatkozott röviden. Benkő Erika politológus, tíz éve a közéletben dolgozik politikai és külpolitikai tanácsadóként, megalapítása óta vezeti a Mikó Imre Jogvédő Szolgálatot, tagja a megyei tanácsnak. A nyelvi jogok, az etnikai diszkrimináció kérdéseiben tett szert olyan tapasztalatokra, melyeket képviselőként is hasznosítani tudna, de külpolitikai kapcsolatait is kamatoztathatja. „A jelenlegi geopolitikai helyzetben közösségünk számára rendkívül fontos, hogy hangsúlyosan képviseljük problémáit, közvetítsük politikai célkitűzéseit” – fogalmazott. Tapasztalata, hogy nem elegendő jelentéseket írni, nagyon fontosak a személyes kapcsolatok, és rendkívül büszke arra, hogy a Mikó Imre Jogvédő Szolgálat jelentése szinte szóról szóra bekerült az Amerikai Egyesült Államok Romániáról szóló emberjogi jelentésébe. Célkitűzésként említette az erdélyi magyarság anyanyelvhasználatának törvény általi szabályozását, akadályt legtöbb esetben a pénzhiány jelent, és ezt a román államnak kellene átvállalnia. Szigorúbb szabályozás szükséges az egyre jobban terjedő gyűlöletbeszéd megfékezésére, de végre rendezni kellene a románnyelv-oktatás kérdését is – sorolta a legsürgetőbb teendőket. Miklós Zoltán közgazdász, a CEC Bank helyi kirendeltségének vezetője, kilenc éve tagja a Sepsiszentgyörgyi tanácsnak, alapítója a Pro Regio Siculorum Egyesületnek és igazgatótanácsi elnöke a Sepsi Sic sportegyesületnek. „Eddigi munkám során arra törekedtem, hogy gazdagítsuk és fejlesszük közösségünket, hogy itthon jól érezhessük magunkat” – mondotta, majd kitért arra, Székelyföld erős, meg tudna élni saját lábán is, hisz sok pénzt fizet a központi költségvetésbe, sokat tudott lehívni pályázatok útján, és jók a foglalkoztatási mutatói. Legfontosabb célkitűzéseként említette a fenntartható fejlődés biztosítását, és felsorolt több, orvoslásra váró problémát is: a pénzügyi autonómia biztosítását, a minimálbér fokozatos emelését, a devizahitelek lejhitelre való átalakítását, az országos lakáspolitika módosítását, a sportfinanszírozás kérdésének rendezését. Makkai Péter egy hasonlattal kezdte bemutatkozását, nem a frissen készülő kád hosszabb dongáit kell levágni, hanem a rövidebbet meghosszabbítani úgy, hogy minél több cefre férjen a kádba. Jelen pillanatban a szociális szféra a legrövidebb donga, sok mindent sikerült elérni az elmúlt 25 évben, de az elesettek, a hátrányos helyzetűek, idősek, fogyatékkal élők sorsán kevéssé javítottak. „Addig lehet ezt a közösséget megtölteni élettel, amíg ez a legrövidebb donga él. Ebben vállaltam felelősséget, és úgy érzem, ebben tudok szolgálatára lenni nem is annyira az RMDSZ-nek, mint a Székelyföldi közösségnek” – fejtette ki. Lelkészi mivoltát nem kívánja félretenni, de úgy érzi, „Isten áldásával ezt a munkát előrébb tudják mozdítani, hogy a Székelyföldi közösség számára ne könnyebb, de boldogabb legyen” – fogalmazott. „Ezt a boldogságot úgy tudjuk megtalálni, ha egymás kezét megfogjuk, újragondoljuk azokat a társadalmi szöveteket, amelyek szép lassan szétmállottak körülöttünk. A politikumot kell közelebb vinni az emberek valós problémáihoz, én ezen szeretnék dolgozni” – hangsúlyozta a szenátori lista harmadik helyén szereplő Makkai Péter lelkész.
Háromszék (Sepsiszentgyörgy)

Új arcok, régi örökség?
Jól hangzik és nagyobb részben igaz is, hogy megújuló csapattal, fiatalokkal és szakpolitikusokkal gazdagított listával vág neki a Háromszéki RMDSZ az őszi parlamenti választásoknak. Több nevet kétségkívül szakmaiság, közösségi megbecsülés leng körül, és az is figyelemre méltó, hogy Benkő Erika személyében a csapat élére olyan, a Székelyföldi autonómia ügye iránt elkötelezett fiatal nő került, aki a Mikó Imre Jogvédelmi Szolgálat vezetőjeként vált ismertté, és konkrét eredményeket tud felmutatni törekvéseinknek a világgal való megismertetésében.
Gondok nem is az új nevekkel vannak – saját szakterületén nagyjából minden új jelölt fel tud mutatni a közösség számára hasznos megvalósításokat –, de azzal a most készülődő csapatnak is számolnia kell, hogy kezdenie kell valamit a korábbi gárda örökségével. Ami, ismerjük el, nem sikerült túl fényesre. Két Háromszéki szenátorunk közül az egyik, Olosz Gergely korrupciós ügybe keveredve mondott le mandátumáról, Felső-Háromszék azóta felsőházi képviselet nélkül mAradt – az is kérdés, érzik-e a különbséget. De Klárik László tevékenységéről sem tudunk sok mindent: az Erdővidéket és Sepsiszentgyörgyöt képviselő szenátor nem tartotta fontosnak, hogy bár időnként sajtótájékoztatón számoljon be munkájáról. Képviselőink száma is megfogyatkozott: Markó Attila a Mikó-ügy áldozata lett. A másik két honatya, Márton Árpád és Fejér László Ödön azonban újrázni készül, folytatnák, úgymond, a munkát. Jó lenne hát, ha legalább most, a voksolás előtt beszámolnának tevékenységükről, hadd tudja a választópolgár, pontosan mit szeretnének folytatni. Némely ügyben talán magyarázattal is szolgálhatnak: a Háromszéki kisnyugdíjasok bizonyára kíváncsiak arra, miként képviseli a választópolgárok érdekeit az, ha Bukarestbe küldött honatyáik saját maguk részére szavaznak meg különnyugdíjat. Honatyáink elszámolása azért is oly fontos, mert ha a papírforma szerinti három képviselői és két szenátori hellyel számolunk, az öt befutó hely közül kettőt a régi csapat tagjai kapnak, egy jut az MPP-nek – így gyakorlatilag csak egy képviselői és egy szenátori tisztség jelenti a megújulást és a szakmaiságot.
Márpedig a legnagyobb kihívás régi és új neveknek egyaránt az lesz, hogy meggyőzzék a választópolgárokat: van tétje a Háromszéki parlamenti jelenlétnek, nem mindegy, hányan és kik jutnak be a törvényhozásba. Az elmúlt négy év tapasztalata ebben nem sokat segít, ezért politikai alkuk megkötése, rangsorok és listák felállítása, nevek bemutatása után lassan arról is el kellene kezdeni beszélni, hogy milyen elképzelésekkel, programmal kívánnak a parlamentbe jutni, és milyen esélyekkel tudják a célkitűzéseket valóra váltani.
Farcádi Botond
Háromszék (Sepsiszentgyörgy)

RMDSZ: rangsorolták a Háromszéki jelölteket
Közel háromszáz küldött döntött az RMDSZ Háromszéki szenátor- és képviselőjelöltjeinek rangsoráról.
A szövetség területi szervezetének szeptember 15-i Kézdivásárhelyi küldöttgyűlésén a 282 küldött döntése eredményeként Háromszék szenátorjelöltjei Fejér László, Miklós Zoltán, Makkai Péter és Sütő Mária Rita. Képviselőjelöltek Benkő Erika, Márton Árpád, Kulcsár Terza-József ( MPP), Könczei Csaba, Dezső Csongor és Olteán Csongor – tájékoztatnak az RMDSZ hírlevelében.
Kelemen Hunor szövetségi elnök a gyűlésen elmondta, az idei önkormányzati választások jó eredményeit megerősítheti vagy gyengítheti a parlamenti választások kimenetele. „A mi esetünkben a szavazásnak van egy nagyon fontos üzenete. Közösségünk a választási részvétellel mutatja meg erejét, azt, hogy létezik, hogy a fontos pillanatokban képes összefogni. Tetszik vagy sem, a politikában csak az számít, hogy a képviseletnek van-e ereje vagy nincs” – idézik az elnököt a hírlevélben.
A szövetségi elnök kijelentette, azok a jelöltek, akik 2016-ban az RMDSZ színeiben indulnak, szolgálatra jelentkeztek, a közjót akarják szolgálni. Az RMDSZ-t pedig a legerősebb eszköznek tekintik ebben a szolgálatban. Ezt az eszközt használni kell, de a cél az, amit az emberek döntenek el, amit a közösség célként határoz meg.
Kelemen Hunor kiemelte ugyanakkor a Háromszéki szervezet példamutató szerepvállalását, ami a Magyar Polgári Párttal kötött együttműködési megállapodásra vonatkozik.
Tamás Sándor, az RMDSZ Háromszéki területi szervezetének elnöke szerint „Erdélyben nem vagyunk olyan fényűző helyzetben, hogy egymás torkának essünk. Eddig sem volt könnyű, az elmúlt huszonöt, száz vagy ezer évben, ezután sem lesz könnyebb. Egy biztos: másként lesz nehezebb.” Szerinte a parlamenti választások nagy tétje, hogy felszámolják-e a magyar községeket, a városokat visszaminősítik-e, és az, hogy a Székelyföldi megyéket beolvasztják-e egy megamegyébe, vagy pedig eredményesen tudunk Székelyföld jövője érdekében erőt felmutatni.
Székelyhon.ro

25 ezer aláírást gyűjtenek
Tíz százalékát az MPP-re bízzák
Az RMDSZ holnap Háromszéken is megkezdi a parlamenti választásokon való induláshoz szükséges támogatói aláírások összegyűjtését, tájékoztatott Tamás Sándor, a Háromszéki szervezet elnöke. Az RMDSZ hírlevele szerint országos szinten a cél legkevesebb 200 ezer aláírás, amelyet várhatóan október 10-én adnak le, és iktatnak.
Tamás Sándor érdeklődésünkre elmondta, a Háromszéki szervezet 25 ezer aláírás összegyűjtését vállalta, és ennek tíz százalékát szövetségeseikre, az MPP-re bízzák. A területi elnök kifejtette, hogy egyfelől az RMDSZ-székházakban gyűjtik majd az aláírásokat, másfelől vidéken a szövetség tisztségviselői és a polgármesterek, de a városokban az utcára is kiköltöznek. Ugyanakkor az önkéntesek és fiatalok támogatására is számítanak az aláírásgyűjtési akcióban.
Mint korábban beszámoltunk, az RMDSZ megyei küldöttgyűlése csütörtökön titkos szavazással döntött a végleges képviselő- és szenátorjelölt-listáról. A széki szervezetek javaslatai alapján a képviselőjelölti listát Benkő Erika megyei tanácsos vezeti, őt Márton Árpád képviselő és az MPP jelöltje, Kulcsár-Terza József megyei elnök követi. A negyedik helyre a küldöttgyűlés titkos szavazata értelmében a Sepsiszentgyörgyi Könczei Csaba mezőgazdasági igazgató került, a névsort Dezső Csongor Kézdivásárhelyi ügyvéd és Oltean Csongor, az ifjúsági szervezet elnöke zárja.
A szenátorjelöltek a rangsor szerint: a Kézdivásárhelyi Fejér László képviselő, Miklós Zoltán Sepsiszentgyörgyi tanácsos, Makkai Péter református lelkész és Sütő Mária Rita Kézdivásárhelyi logopédus. A parlamenti választásokat december 11-én rendezik.
Kiss Edit
Székely Hírmondó (Kézdivásárhely)

Az RMDSZ véglegesítette a bejutók névsorát
Megújul a szövetség parlamenti frakcióinak a fele
A magyar emberek a politika megújulását várják el az RMDSZ-től. Mi ennek az óhajnak tettünk eleget akkor, amikor úgy döntöttünk: megújítjuk parlamenti frakcióinknak a felét. Olyan emberekkel veszünk részt december 11. után a törvényalkotás folyamatában, akik versenyképes tudással rendelkeznek, megvalósítható elképzelésekkel fel tudják vázolni, mit tudnak tenni azért, hogy az ország biztosabb alapokon álljon. A szövetség képviselő- és szenátorjelöltjei versenyképesek, meggyőződésem, hogy felkészültségükkel gazdagítani és befolyásolni tudják a parlamenti munkát – jelentette be Kovács Péter ügyvezető elnök október 3-án, hétfőn azt követően, hogy a Szövetségi Állandó Tanács a múlt hét végén véglegesítette a bejutónak tekinthető személyek neveit az RMDSZ parlamenti jelöltlistáin.
Az ügyvezető elnök azt is hangsúlyozta, hogy olyan jelöltek indulnak a szövetség színeiben, akik a magyar ügy elkötelezettjei, akik az RMDSZ alapelveinek megfelelően prioritásként kezelik a közösség gyarapodását, kiállnak a magyar emberekért Bukarestben is.
A székely–szórvány együttműködésre kitérve Kovács Péter elmondta: ahogyan négy évvel ezelőtt Háromszék vállalta, hogy a Brassó megyei Markó Attilát saját listáján indítja, ezúttal 2016-ban a Hargita megyei lista negyedik, biztosnak számító helyét a Szeben megyei Benedek Zakariásnak adja át a székelyföldi megye. A SZÁT ugyanakkor arról is döntött a múlt hét végén, hogy megerősíti a Magyar Polgári Párttal kötött együttműködési szerződést: az MPP egy-egy jelöltje befutó helyen indul Maros és Kovászna megyében – ismertette.
Jó eredmény esetén befutónak tekinthető helyen a következő személyek szerepelnek:
Arad megye: Faragó Péter képviselőjelölt
Bihar megye: Szabó Ödön, Biró Rozália képviselőjelölt, Cseke Attila szenátorjelölt
Brassó megye: Ambrus Izabella képviselőjelölt
Hargita megye: Kelemen Hunor, Korodi Attila, Bende Sándor, Benedek Zakariás képviselőjelölt, Verestóy Attila, Tánczos Barna szenátorjelölt
Kolozs megye: Csoma Botond, Hegedüs Csilla képviselőjelölt, László Attila szenátorjelölt
Kovászna megye: Benkő Erika, Márton Árpád, Kulcsár Terza József képviselőjelölt, Fejér László- Ödön, Miklós Zoltán szenátorjelölt
Maros megye: Vass Levente, Csép Andrea, Biró Zsolt képviselőjelölt, Novák Zoltán szenátorjelölt
Máramaros megye: Apjok Norbert képviselőjelölt
Szatmár megye: Magyar Loránd, Erdei-Dolóczki István képviselőjelölt, Turos Lóránd szenátorjelölt
Szilágy megye: Seres Dénes képviselőjelölt, Végh Sándor szenátorjelölt
Temes megye: Molnár Zsolt képviselőjelölt Népújság (Marosvásárhely)

Tisztelgés a bátrak előtt (Sepsiszentgyörgy)
A tizenhárom aradi vértanú előtt tisztelgő kopjafapark idén is benépesült a sepsiszentgyörgyi megemlékezőkkel. A 167 évvel ezelőtti történelmi eseményeket idézte a Székely Mikó Kollégium diákjainak előadása (fotó), a hősök mártírhalálának mához szóló üzenetét tolmácsolták a szónokok. Nem mozgatott nagy tömeget a megemlékezés, de méltóságteljesen, szépen rótták le kegyeletüket idén is a sepsiszentgyörgyiek.
A Bod Péter Megyei Könyvtár mögötti téren 2011-ben állították fel a tizenhárom kopjafát, Balázs Antal fafaragó ötletének és kivitelezésének köszönhetően új kegyhellyel gyarapodott Sepsiszentgyörgy, és azóta minden esztendőben október 6-án itt gyülekeznek a főhajtók. Hagyománnyá vált immár a Székely Mikó Kollégium diákjainak fellépése is, évről évre ők állnak díszőrséget, mondanak verset, prózát, énekelnek a megemlékezésen. Idén Szemből, halál volt a címe irodalmi összeállításuknak, majd beszédet mondott Benkő Erika, a Mikó Imre Jogvédő Szolgálat vezetője, megyei tanácstag és Latorcai János, a Magyar Országgyűlés alelnöke. Jó lenne, ha ünnepeink nem gyászos eseményekhez kapcsolódnának, de a viharos magyar történelemnek előnye is van, megerősített bennünket – hangsúlyozta beszédében Benkő Erika. Az aradi tizenhármak példát mutattak a magyarok méltóságából és szabadságvágyából, korai haláluk nem volt értelmetlen, hisz „nem az a fontos, hogy mennyit élünk, sokkal fontosabb, hogyan élünk, mit teszünk, milyen ügyek mellett állunk ki. A tartalmas és értékes élet lényege nem szűnik meg a halál után, aki alkotó, tevékeny életet él a közösség érdekében, annak csak a teste enyészik el, a szelleme addig nem, amíg vannak olyanok, akik hisznek az eszmében, amelyért dolgozott” – mondotta. „Bármilyen szörnyű volt is a történelem, nekünk mindig azt kell keresnünk benne, ami biztató, ami megerősít bennünket. A tizenhárom aradi vértanú halálában hagyatékuk a biztató, a bátran élt, teljes élet példája, amely mindannyiunk számára követendő út. Nekünk vannak még beteljesületlen álmaink, vannak céljaink, a mi időnk csak ezután jön el. Tudjuk, kik vagyunk, tudjuk, mit akarunk, mi a célunk a földön, és azt is, hogy mindezért dolgoznunk kell, és dolgozni is fogunk” – zárta beszédét Benkő Erika.
Latorcai János a reformkor nemzeti öntudatot élesztő, szellemi nagyságokat teremtő időszakát idézte fel. Beszélt a kivégzett tizenhármak bátorságáról, nagyságáról, és október 6. egyik legfontosabb üzeneteként fogalmazta meg: a halál nemcsak ölni, de éltetni is tud egy egész nemzetet, „vértanúink azért vállalták a halált, hogy elvezessenek bennünket a győzelemhez, hogy elhiggyük, véráldozatuk nem volt hiábavaló. Megtanították számunkra, hogy a nemzeti sorscsapásokban ne a könnyebbik utat keressük, hanem azt, amelyik, ha nekünk nem is hoz jót, de a nemzet javát szolgálja.” Mint fogalmazott, ez itt, Erdélyben nem szorul különösebb magyarázatra, hisz az itt élők ezt tapasztalják nap mint nap, generációról generációra. „167 éve a nemzet nagyjainak titka éppen abban rejlett, hogy a létkérdésekben világosan látták a megoldás útját, megértették, hogy itt, Nyugat és Kelet határán jövőnk csak akkor lehet, ha Európa irányába haladunk, de megtartjuk, ápoljuk saját különleges gyökereinket, kultúránkat.” Latorcai János szerint nemzeti identitásunk megőrzése ma éppen olyan fontos, mint 167 éve volt, akkor az osztrák elnyomás, ma a nemzetek létjogosultságát tagadó kozmopolitizmus jelenti a legnagyobb veszélyt, megmaradásunk csak akkor biztosított, ha nem tévesztjük szem elől, hogy minden magyar – a csonka Magyarországon, az elszakított részeken, az öt világrész bármely táján élő – egy nemzet. 
Balázs Antal nyugalmazott tanító szomorúan állapította meg, hogy kevesen tartották fontosnak a tisztelgést az aradi hősök előtt, elsősorban az idősebb korosztály tagjai jelentek meg a sepsiszentgyörgyi főhajtáson. Pedagógustársaihoz szólt: próbálják megtanítani a gyermekeknek, hogy emlékezni kötelességünk. Szabó Lajos római katolikus kanonok áldásában arra kérte az Urat, hogy „az aradi tizenhármak istenhite, család- és nemzetszeretete a miénk is legyen, így épüljön, szépüljön a magyar jövendő. Ne engedd, Uram, hogy az áldozatos életük árán megszerzett szabadságot szabadosságba kergessük, hanem engedd, hogy a hősök szeretetével, kitartásával és hitével bízzunk mi is a te atyai szeretetedben, általad, veled és benned épüljön újra a magyar nép.” A felszólalások és a kopjafák megkoszorúzása után himnuszaink csendültek fel, majd az egybegyűltek az Erzsébet park oroszlános emlékművénél is lerótták kegyeletüket.
Farkas Réka Háromszék (Sepsiszentgyörgy)

Kampány: Kelemen Hunor úgy módosítana alkotmányt, hogy a gyulafehérvári ígéretek is belekerüljenek
Az 1918-as egyesülés centenáriumi évéig, 2018-ig módosítani kell Románia alkotmányát, belefoglalva a gyulafehérvári nyilatkozatban megfogalmazott ígéreteket – nyilatkozta szombaton Nagyváradon Kelemen Hunor RMDSZ-elnök.
Amennyiben a modern román állam erkölcsi és jogalapját az 1918-as gyulafehérvári nagygyűlés képezi, törvényi erővel kell bírniuk azoknak az ígéreteknek is, amelyeket a kisebbségekre vonatkozóan tesz az ott elfogadott nyilatkozat az oktatással, kultúrával, közigazgatással és igazságszolgáltatással kapcsolatban – hangsúlyozta a szövetségi elnök.
Elmondta, alakulatának a következő négy évre szóló vaskos, 70 oldalas programja négy pillérre épül, kitér a romániai magyarság sajátos problémáira, a szociális és gazdasági kérdésekre, a közúti és vasúti infrastruktúra problematikájára, illetve az oktatás kérdéskörére is – számol be az Agerpres hírügynökség.
„A közjó és a magyar közösség szolgálata a legfőbb cél. Nagy elvárásokat támaszt a társadalom, nekünk pedig hiteles válaszokkal, hiteles projektekkel kell előállnunk. Természetesen semmi olyant nem szeretnénk ígérni, ami nem kivitelezhető. Az, hogy jelenleg nagyon rossz a politikai osztály megítélése, a 26 éve be nem tartott ígéretekkel is magyarázható” – tette hozzá Kelemen Hunor.
A szövetségi elnök részt vett az RMDSZ Nőszervezetének Nagyváradon tartott küldöttgyűlésén, amelyen bemutatták az alakulat parlamenti választási listáin befutó helyen szereplő női jelölteket. A Nőszervezet elnöke, Biró Rozália szenátor mellett Ambrus Izabella ügyvéd, a Brassó Megyei Tanács alelnöke, Benkő Erika politológus, Kovászna megyei tanácsos, Csép Éva Andrea kommunikációs szakember, Maros megyei tanácsos és Hegedüs Csilla volt kulturális miniszter kapott még helyet az RMDSZ parlamenti választási listáin.
A nagyváradi küldöttgyűlésen részt vett az Európai Néppárt Nőszervezetének elnöke, Doris Pack is, aki támogatásáról biztosította a szövetség női jelöltjeit. Székelyhon.ro

Az ügy nemes, a cél közös (Székelyföld autonómiájának napja)
Több mint kétszázan dacoltak a meglehetősen hideg, zord időjárással tegnap este Sepsiszentgyörgyön az Erzsébet parkban, hogy gyertyát gyújtva, közös imával kérjék Székelyföld területi autonómiáját. A negyvennyolcas emlékműnél gyertyákból rakták ki Székelyföld térképét (fotó), a résztvevők székely és magyar zászlókkal érkeztek az első ízben megszervezett Székelyföld autonómiájának napjára. Mint Gazda Zoltántól, a Sepsiszéki Székely Tanács elnökétől megtudtuk: tegnap este a régióban több mint kétszáz helyszínen gyújtottak őrtüzet, fáklyát vagy gyertyát.
A sepsiszentgyörgyi eseményen Gazda Zoltán felidézte: az elmúlt években október végén a Székely Nemzeti Tanács nagyszabású rendezvényeket kezdeményezett – székelyek nagy menetelése, Székelyföld határainak kivilágítása –, ezért is javasolták, hogy október utolsó vasárnapja legyen Székelyföld autonómiájának napja, és ezért kérték, hogy a templomokban imádkozzanak a régió önrendelkezéséért, a településeken pedig őrtüzek, fáklyák, gyertyák gyújtásával hívják fel a figyelmet követelésünkre. „A hatalom teszteli reakciónkat, ha szétszórt, gyenge közösséget látnak, bármit megtehetnek, de ha elszánt tömeget, erős akaratot észlelnek, megfontolják, mit tesznek, mert félnek, nem tiszta a lelkiismeretük, hiszen köpönyegforgató politikájukért ajándékba kapták Erdélyt, de a vállalt ígéreteket nem teljesítették. Mi, magyarok semmit nem kaptunk ajándékba, nekünk mindenért meg kell küzdenünk” – hangoztatta a szónok. 
Benkő Erika, a Mikó Imre Jogvédő Szolgálat vezetője, parlamenti képviselőjelölt felidézte: meghatározó közösségi élményben volt része három évvel ezelőtt a székelyek nagy menetelésén, a rendezvény erőt, lendületet, hitet adott a közösségnek. Azért vállalta, hogy képviselőjelöltként indul a decemberi parlamenti választásokon, mert meggyőződése: nekünk, akik hiszünk Székelyföldben, nekünk kell odamenni, ahol a döntéseket hozzák, és ott bátran képviselni az itt élő közösség érdekeit. Ehhez összefogásra van szükség: pár évvel korábban, amikor több civil szervezettel közösen árnyékjelentést nyújtottak be az Európa Tanácshoz, megtapasztalta: csak úgy érhetünk el eredményeket, ha kifelé, a nagyvilág felé egységet sugárzunk. Hisz abban, hogy az autonómia a garancia a közösség megmaradására, és lehetőséget jelent a fejlődésre, kiteljesedésre. Az autonómia azt jelenti, magunk döntünk, és felelősek vagyunk egymásért. Jelenleg a döntések többsége nem a régió érdekeit szolgálja: jó esetben afféle mellékszál vagyunk, rosszabb esetben akadályozzák Székelyföld fejlődését – hívta fel a figyelmet. Párhuzamot vonva az autonómiát követelő székelység és Bukarest, illetve a gyermekét nevelő anya között, leszögezte: Bukarest nem jó szülő, mert nem engedi kibontakozni, nem engedi szabadon gyermekét. Az ügy nemes, a cél közös, az irány helyes – biztatta a résztvevőket Benkő Erika. 
Csinta Samu, a Székely Nemzeti Tanács alelnöke olvasta fel azt a kiáltványt, amely a Székelyföld autonómiájának napján több mint kétszáz településen elhangzott. Emlékeztetnek: Románia kormánya nem mondott le arról, hogy Székelyföldet egy román többségű óriásrégióba beolvassza vagy feldarabolja, ugyanakkor az autonómiára vonatkozó, több alkalommal és több formában kinyilvánított igényt évek óta figyelmen kívül hagyja. „Ma, október 30-án a Székelyföld településein összegyűlt székelyek, a velük szolidaritást vállaló erdélyi és Kárpát-medencei s a világban szétszóródott magyarok ősi hagyományaink felelevenítése révén, lármafák gyújtásával, őrtüzek, fáklyák és gyertyák ezreivel világítottuk ki Székelyföldet. Ezzel kívánjuk Románia kormánya, de a nagyvilág tudomására hozni, hogy Székelyföld létezik, ezzel kívánjuk ismételten megerősíteni a gyergyóditrói Székely Nemzetgyűlésen kinyilvánított történelmi igényünket: élni akarunk az önrendelkezés jogával, és e jog alapján követeljük Székelyföld államon belüli önkormányzását! Ragaszkodunk a nyolc székely széket és 153 önkormányzatot magában foglaló Székelyföld határaihoz, amelyet a helyi közösségek népszavazása tesz majd véglegessé. Követeljük, hogy az Európában gyakorolt normák érvényesüljenek, és a Székely Nép – Európa autonóm közösségeihez hasonlóan – megélhesse önrendelkezését Székelyföld autonómiája révén” – áll a kiáltványban. 
Kovács István unitárius lelkész imában kért erőt, hitet a küzdelemhez, felidézve: a történelem során oly sokszor kellett őrtüzeket gyújtanunk. Hangsúlyozta: e maroknyi nép megmaradásáért küzd, szabadon, tisztán akarunk élni. Nem mások ellen, hanem másokért is imádkozunk, hogy megértsék: az lehet szabad, aki másokat is enged szabadon élni. Imájában arra kérte Istent, bocsásson meg azoknak is, akik nem meg-, hanem lehallgatnak, és nem megértenek, hanem félreértenek.
Alkalmazott autonómia – tárlat a Míves Házban
A magyar és a székely himnusz közös eléneklése után a résztvevők jelentős része átvonult a Míves Házba, ahol megnyitották az Alkalmazott autonómia tárlatot. Ütő Gusztáv képzőművész, házigazda, a tárlat kurátora felidézte: három évvel korábban Az autonómia anatómiája címmel rendeztek nagy sikerű kiállítást, amely vándortárlatként Magyarországra és a Vajdaságba is eljutott. A mostani annak folytatása, öt országból 26 művész válaszolt felhívásukra, 60 munkát küldtek be, ebből 51-et állítottak ki a Míves Házban – ismertette. Megtanulva az autonóm létezést és gyakorolva is azt, példát kell mutatni kifelé is erre vonatkozóan mind a művészeti alkotások, mind a hétköznapi élet által. „Mindez megvalósítható a kortárs irányzatok szintjén, a műfaji változatosság adta lehetőségekben, az anyanyelv használata révén, az épített örökség megmentése által, hagyományaink megélése során, a történelmi hitelesség megjelenítéseként, ősi hitvilágunk bevonzására és tovább éltetésére, a szülőföldön maradás vagy az oda történő visszatérés által, de hasonlóképpen szellemi kapcsolataink fejlesztése érdekében és a gyermekvállalás örömeinek megtapasztalása révén és lelki táplálékunk mindennapi betevőként történő alkalmazásaként. A látványként megalkotott művek a felsoroltakat mélységeiben is tárgyiasíthatják, kifejtett hatásaik pedig mérhetetlenül fontos szerepet tölthetnek be földi hivatásunk autonóm kiteljesítésére nézve” – fejtette ki. 
Sánta Imre bikfalvi református lelkipásztor a korábbi tárlat születéséről is mesélt, felidézve: Ütő Gusztáv kezdeményezésére az volt a céljuk, hogy olyan kiállítás szülessen, amely a képzőművészet eszközeivel népszerűsíti az autonómia gondolatát. A művészet nem oldhatja meg a társadalmi, gazdasági, szociális problémákat, de hozzájárulhat az autonómiához szükséges öntudat erősítéséhez. Az autonómia gondolatának képviselete több formában lehetséges: ma őrtűzzel, gyertyával, imával vagy képzőművészeti tárlattal is. Vécsi Nagy Zoltán művészettörténész, az Erdélyi Művészeti Központ vezetője szakmailag méltatta a tárlatot, ismertette a kiállított munkákat, majd rövid performansszal ért véget az esemény, amely az „Ami még nincs, de lesz, az már van” gondolata köré szerveződött.
Őrtüzek Székelyföld-szerte
A szervezők összesítése szerint több mint kétszáz helyszínen gyújtottak őrtüzet vagy gyertyákat tegnap Székelyföldön. Gazda Zoltán lapunknak elmondta: a csendőrparancsnok tegnap esti tájékoztatása szerint Háromszéken mindenütt rendben zajlott az akció, sehol nem történt semmilyen incidens. A rendezvény igazi közösségi élménnyé vált, az ima, a kiáltvány felolvasása után több helyütt együtt maradtak még a résztvevők a tűz körül: szalonnát sütni, beszélgetni, énekelni. Őrmáglya Budapesten
A székelyföldi településekhez csatlakozva, Székelyföld autonómiájának napja alkalmából őrmáglyát gyújtottak tegnap a magyar főváros XXII. kerületében, Budafok-Tétényben. Szabolcs Attila, az Országgyűlés nemzeti összetartozás bizottságának alelnöke, az esemény kezdeményezője azt mondta: ha a székely nép nem létezne, az elmúlt ezer esztendőben kihalt volna a magyar szó a Kárpát-medencében, és ma nem lennénk itt. A Jóisten jókedvében teremtette a székelyeket, akik egy nagyon egyszerű dolgot akarnak, ez pedig az önrendelkezés, vagyis az autonómia. Annál is inkább, mert egy népcsoport nyelvi és kulturális megmaradásának garanciája az autonómia. Ezért a székelyek a területi autonómia eléréséhez kérik minden magyar támogatását, és „nekünk kötelességünk segíteni ebben; az őrtüzekkel pedig felhívjuk a figyelmet arra, hogy az autonómia nélkül veszélyben a székelység jövője” – mondta Szabolcs Attila. (MTI)
Farcádi Botond Háromszék (Sepsiszentgyörgy)

Háromszék világított
Imádsággal és őrtüzekkel Székelyföld autonómiájáért 
Tegnap délelőtt Székelyföld autonómiájáért imádkoztak azokban a háromszéki templomokban, amelyek eleget tettek a Székely Nemzeti Tanács (SZNT) felhívásának, az esti órákban az autonómiakövetelés jeleként pedig őrtüzeket gyúltak.
Sepsiszentgyörgyön több mint kétszázan kérték Székelyföld területi autonómiáját az Erzsébet parkban, a ’48-as emlékmű előtt, ahol gyertyákkal jelenítették meg Székelyföld térképét. Gazda Zoltán, a Sepsiszéki Székely Tanács elnöke beszédében kiemelte, a közösségünk elszántságát a hatalom folyamatosan méri, és ha passzívak vagyunk, „akkor bátorságra gerjesszük, és bármit megtehetnek velünk”. Benkő Erika, a Mikó Imre Jogvédő Szolgálat irodavezetője is aláhúzta, „a román állam nem jó szülő”, mert semmibe veszi a mi akaratunkat. „Meg kell értetnünk a román állammal azt, hogy ne ellenfélként kezeljen bennünket, hanem vállalja fel a jó szülő szerepét, tartsa be azokat az ígéreteket, melyeket a nemzetünknek tettek akkor, amikor létrejött a modern román állam”, nyomatékosította. 
A hideg és szeles idő, meg a szokatlan helyszín ellenére Kézdivásárhelyen mintegy ötvenen gyűltek össze, hogy őrtüzet gyújtsanak a cukorrépa-begyűjtő állomás területén. Az őrtűz meggyújtása után Péter János, a Székely Nemzeti Tanács alelnöke felolvasta az alkalomra íródott SZNT-kiáltványt, majd Kicsi Kincső Kriszta, a Bod Péter Tanítóképző diákja és Tódor Pál szavalt. A méltóságteljes megemlékezés a székely és a magyar himnusz eléneklésével ért véget. 
Baróton alig százan gyűltek össze vasárnap este a Millennium parkban, hogy őrtűzgyújtással tisztelegjenek a székely autonómia napján. A jelenlevőket Zsombori Csaba köszöntötte, emlékeztetve őket arra, hogy a Székely Nemzeti Tanács létrehozásában Barót játszotta a legfontosabb szerepet: 2003. október 17-én személyesen Csapó József volt szenátor eskette fel annak testületét a baróti református templomban, ugyaninnen indult 2006. december 14-én az autonómia melletti népszavazás, mely később egész Székelyföldre kiterjedt. Megemlékezett a Barót Települési Székely Tanács egyik leglelkesebb tagjáról, Zoltán Elekről is. Szekeres Gabriella előadásában Egyed Emese Ébredés című verse csendült fel, majd ugyancsak Zsombori Csaba olvasta fel Izsák Balázsnak, az SZNT elnökének üzenetét. 
A kovásznaiak a csomakőrösi temető mögött imádkoztak az autonómiáért. A rendezvényen több száz személy vett részt. A kiáltványt Ferencz Botond, az Orbaiszéki Székely Tanács elnöke olvasta. Imát mondott Madaras Mihály Attila, a kovásznai belvárosi református gyülekezet gyakornok lelkésze. Az őrtüzet a Havadtőy Sándor Cserkészcsapat gyújtotta meg, a rendezvény fennköltségét a Dévai Szent Ferenc Alapítvány égisze alatt működő kovásznai Boldog Apor Vilmos Gyermekvédelmi központ lakóinak zenés összeállítása fokozta. 
Szentivánlaborfalván, az őrtűz meggyújtása után, sámánok kérték az ősök segítségét. A tüzet sajátos eszközeikkel, dobbal és síppal járták körbe, a tűzre zsályát és egyéb aromás gyógynövényeket szórtak, és pálinkát áldoztak. „A sámán elsősorban segítő ember. Az ősök maguktól nem, csak kérésre segítsenek. Ezért szólítottuk meg őket dobbal és síppal, és arra kértük, hogy bölcsességükben, másoknak nem ártva avatkozzanak közbe céljaink elérésében” – mondta el a Sepsiszentgyörgyről Pécsre elszármazott Bálint Mária, akit 2014-ben, többrendbeli vizsga után avattak a Bükkben sámánná. Székely Hírmondó (Kézdivásárhely)

Most már kötelező
Magyar gyerekeknek magyar iskolai minősítéseket!
Két éve tartó vitás ügy végére tett pontot az a levél, amelyet a minap kapott meg a Kovászna Megyei Tanfelügyelőség, és amelyben a minisztérium értesíti a kisebbségek iskoláit, hogy a szülőkkel való kapcsolattartás nyelve az illető közösség nyelve, esetünkben a magyar, tehát kizár minden egyéb értelmezési lehetőséget.
Két éve bonyolódott hosszas levelezésbe a Mikó Imre Jogvédő Szolgálat a tanügyminisztériummal, az illetékes államtitkárral, a helyi tanfelügyelőséggel annak kapcsán, hogy miért kell a románul még nem beszélő kisiskolások ellenőrzőjébe csak román nyelven beírni a tanulmányi előmenetelüket jelző minősítéseket. Főként, hogy az értesítés magyar intézménytől magyar szülőnek szól.
Az október 25-én keltezett minisztériumi levélben közlik, a magyar oktatási intézményekben a belső kommunikáció, illetve a családdal való kapcsolattartás nyelve lehet a magyar is, és elemiben a minősítéseket kötelezően így kell beírni.
– Ez egy kis, de rendkívül fontos előrelépés. Ahhoz, hogy ennél nagyobbat léphessünk, szükség van a kormány politikai akaratára és pénzre, hiszen a hivatalokban külön fordítót kellene alkalmazni ahhoz, hogy mindent a helyi lakosság nyelvén is közöljenek – mondta a jogvédő szolgálat vezetője, Benkő Erika.
Az iskolákban furcsa volt, hogy a gyermekek „suficientet” meg „foarte binet” vagy „föböt” kaptak, nem elégségest meg nagyon jót, valamint az is, hogy az ellenőrző könyvben esetenként magyarul szerepelt a tantárgy, de románul a minősítés. Benkő Erika szerint már tavaly felhívták az iskolák figyelmét, hogy a hatályos törvények értelmében lehetőség van arra, hogy a minősítéseket magyarul is beírják. Elsőként a Székely Mikó Kollégium és a Mikes Kelemen Líceum élt a lehetőséggel, majd sorban a többi városi iskola is áttért a magyar minősítésekre, bár akadnak még iskolák, főleg vidéken, ahol valamiért még mindig románul írja be a tanító ezeket.
A minisztériumi átiratnak azonban leginkább a szórványban van jelentősége, mert ott jobban hajlanak a nyelvi asszimilációra, sokan úgy vélik – olykor nem megalapozatlanul –, jobb az állam nyelvét használni, hogy ne diszkriminálják őket, és mert ügyük így hamarabb elintéződik.
A gyermekek ezután tehát Nj (nagyon jó), J (jó), elégséges (Es) és elégtelen (Et) beírást kapnak, ezt erősíti meg a múlt héten kiküldött minisztériumi levél is.
Zsigmond József városi tanácsos, maga is munkatársa a jogvédő szolgálatnak, kérdésünkre közölte, jelenleg egy, a magyar feliratok és zászlók eltávolítása elleni stratégián dolgoznak, de igen időigényes dolog, hiszen sokféle indokkal és jogalappal indította a székelység szimbólumainak hadat üzenő Dan Tanasă azokat a pereket, amelyek nyomán le kellett venni azokat, és ezekre mind megfelelő választ kell találni.
Bodor Tünde
Székely Hírmondó (Kézdivásárhely)

Feljelentették a magyargyűlölő szurkolókat
A hatóságoknak és a sportkluboknak is erőteljesebben kell fellépniük a sportban tapasztalható magyarellenességgel szemben – szögezi le tegnapi állásfoglalásában a Háromszéki Területi RMDSZ.
A közlemény emlékeztet arra, hogy a Román Kosárlabda-szövetség fegyelmi bizottsága klubonként 500 eurós büntetést szabott ki november 7-én a kolozsvári és a jászvásári sportegyesületnek a magyarellenes rendbontások miatt. A Mikó Imre Jogvédelmi Szolgálat elnöke, Benkő Erika ezt igen csekélynek tartja „ahhoz a felfokozott magyargyűlölethez képest, amelyről az illető csapatok szurkolói tettek bizonyságot”, és úgy véli, a kosárlabda-szövetségnek, a sportkluboknak és a hatóságoknak is sokkal erőteljesebben fel kell lépniük a sportrendezvényeken egyre terjedő idegengyűlölettel szemben; épp ezért feljelentést tett a kolozsvári és jászvásári meccsen történtek miatt az Országos Diszkriminációellenes Tanácsnál.
A közleményben Miklós Zoltán, a Sepsi-SIC kosárlabdaklub elnöke felháborodását fejezi ki, hogy „csapatunk folyamatos támadásoknak van kitéve azért, mert székelyföldi magyar csapatként az ország legjobbja”; üdvözölte a kirótt bírságokat, és arra kérte a háromszéki szurkolókat, hogy magyarellenes provokációkra ne válaszoljanak.
Demeter J. Ildikó
Háromszék (Sepsiszentgyörgy)

Emléktábla a zalánpataki hősöknek
Három emléktáblát helyeztek el a zalánpataki római katolikus templom külső falán, a világháborúkban és a szabadságharcban elesett 33 zalánpataki hős tiszteletére.
Préda Barna helyi tanácsos, aki megírta a falu monográfiáját és az üknagyszülei által épített szülőházában falumúzeumot létesített, kezdeményezte, hogy állítsanak emléket azoknak, akik a fronton, a fogolytáborokban vagy megbetegedve hazatérve veszítették életüket.
„Olyan méltó emléket állítunk, ahol évtizedek után először gyújthatunk gyertyát és helyezhetünk virágot az édesapák, testvérek és gyermekek emlékére, akik messze hazájuktól, idegen földön, jeltelen sírokban pihennek” – fogalmazott szombaton köszöntőjében Préda Barna.
Kovászna Megye Tanácsának elnöke, Tamás Sándor egy megyezászlót ajándékozott a katolikus egyháznak. Beszédében kiemelte, „ma már tudjuk, hogy a történelmet utólag a győztesek írják, de a történelem menetén csak a hősök tudnak fordítani. Ilyen volt az a 33 férfiú, akiknek ma emléket állítunk.”
Benkő Erika, a Mikó Imre Jogvédelmi Szolgálat vezetője arról beszélt, ma ahhoz kell bátorság, hogy kiálljunk a közösségi ügyeinkért. Az eseményen Simó Gábor plébános tartott szentmisét és áldotta meg a leleplezett emléktáblákat. Az ünnepet színesítették a Székely Virtus Hagyományőrző Egyesület és a Háromszéki Vitézi Rend tagjai, valamint a helyi énekkar és Farkas Anita szavalata.
Bíró Blanka
Székelyhon.ro

„Lehessen magyarul is ügyet intézni” – ezért szükséges a nyelvi jogok kiszélesítése
Legyen a magyar a második hivatalos nyelv ott, ahol a magyarok többségben élnek; csökkenjen a felére az anyanyelv-használati küszöb azért, hogy minden olyan településen, ahol a lakosság egytizede magyar, lehessen magyarul is ügyet intézni – tűzte ki célul választási programjában az RMDSZ. Székelyföldön és Kolozsváron néztünk utána, mit jelentenének a magyar közösség számára ezek az intézkedések, illetve milyen értékben érvényesülnek a jelenlegi törvények.
Székelyföldön esetleges és helyzetfüggő a magyar nyelvhasználat biztosítása, hiába élnek többségben a magyarok, a közélet majd-minden területén tapasztalható a közösség nyelvi jogainak korlátozása – jelentette ki a Maszolnak Benkő Erika. A Mikó Imre Jogvédő Szolgálat vezetője szerint néhány éve azért hozták létre a jogsegély-szolgálatot, hogy védelmet tudjanak biztosítani azoknak, akiket hátrányos megkülönböztetés ér, és tapasztalataik szerint széles a panaszosok köre az etnikai diszkriminációtól a nyelvi jogok biztosításáig. Benkő Erika szerint tevékenységüknek köszönhetően némileg változott a helyzet, pozitív példákról is be lehet számolni.
A Mikó Imre Jogvédő Szolgálat az elmúlt években kérdőívekkel kereste fel a háromszéki közintézményeket, önkormányzatokat, amelyekben a magyar feliratokról, tájékoztató kiadványokról, magyar formanyomtatványokról, magyar nyelvű honlapról, magyar nyelven is megfogalmazott határozatokról érdeklődtek. Tapasztalatok szerint már attól történtek előrelépések, hogy ezekre a dolgokra rákérdeztek az intézményvezetőknél. Voltak közintézmények és önkormányzatok, ahol korábban nem voltak sem magyar formanyomtatványok, nem létezett magyar ügyfélszolgálat és magyar honlap, de azáltal, hogy érdeklődtek, az érintett intézmények legalább részlegesen próbálták megoldani a hiányosságokat.
Többletkiadásokkal is jár
Benkő Erika szerint minden szinten tenni kell annak érdekében, hogy kiszélesedjenek nyelvhasználati jogaink. Hozzátette, hogy ő maga november 23-án, az ENSZ kisebbségügyi tanácsában mutat be egy jelentést és felkéri a nemzetközi fórumot, hassanak oda, hogy Románia tartsa be a kisebbségügyi vállalásait.
„Sajnos a Mikó Imre Jogvédő Szolgálat keretében elvégzett munkánk során azt tapasztaltuk, annak ellenére, hogy Románia nagyszerű vállalásokat tett arra az anyanyelvűséghez való jog biztosítására, a gyakorlatban ez esetleges és helyzetfüggő” – mondta Benkő Erika. Szerinte a közhivatalok viszonyulása attól függ, hogy van-e megfelelő alkalmazott, aki el tudja végezni a kétnyelvűséggel járó többletmunkát, hiszen ha például egy beadványra magyarul kell válaszolni, a közhivatalnoknak azt először meg kell írnia románul és lefordítania magyarra.
A kétnyelvűség többletkiadásokkal is jár, ezért a Mikó Imre Jogvédő Szolgálat azt szeretné elérni, hogy a román állam vállalja fel a kétnyelvűséggel járó plusz kiadásokat. „Rá kell vennünk a román államot, hogy foglalkozzon ezzel a kérdéssel, ezért nem elegendőek a nemzetközi ajánlások, hanem világos törvények kellenek, hiszen a jelenlegi törvénykezések biztosítják a kétnyelvűséghez való jogot, de nem rendelnek melléke finanszírozást”– mondta Benkő Erika.
Abszurd helyzetek az igazságügyben
A Mikó Imre Jogvédő Szolgálat vezetője több problémát is felsorolt, olyan esetekről, ahol sérül az anyanyelvhasználati jog. Például előfordult, hogy a sepsiszentgyörgyi kórház sürgősségi osztályán a beteg nem tudott anyanyelvén beszélni az orvossal. A jogvédő szolgálat panasza nyomán a sepsiszentgyörgyi kórház vezetősége elrendelte, hogy a sürgősségi osztályon mindig legyen legalább egy olyan személy, aki beszél magyarul, és tud kommunikálni a kiszolgáltatott beteggel. „Azoknak is gondjuk lehet az orvosi szaknyelvvel, akik jól beszélnek románul, ezért dolgoznunk kell azon, hogy az egészségügyben biztosítani lehessen az anyanyelv használatot” – magyarázta a jogász.
Benkő Erika szerint az igazságszolgáltatásban is van helye a jobbnak, hiszen törvény szerint a tárgyalásokon tolmács biztosítja az anyanyelvűséget, de ezt előzetesen kell kérvényezni. Emellett az az abszurd helyzet tapasztalható, hogy akkor sem zajlik a tárgyalás magyarul, ha a bíró, az ügyvéd és a felperes is magyar. Emlékeztetett, hogy az elmúlt rendszerben és a forradalom után is egy ideig ez bevett szokás volt az igazságszolgáltatásban, de ma már akkor is románul kell beszélni, ha minden résztvevő magyar.
Az emberek félelmét le kell építeni
A székelyföldi önkormányzatokban történtek előrelépések a magyar nyelv használata terén, de ennek minősége és mennyisége nagyban függ a polgármestertől és tanácsosoktól. Benkő Erika szerint van lehetőség magyar nyelven megfogalmazni a beadványokat, de sok esetben csak románul érkezik rá válasz. Törvény szerint azonban, ha valaki magyarul fordul a közhivatalhoz vagy önkormányzathoz, annak kötelessége magyarul is válaszolni.
Tapasztalatok szerint jelenleg ez 60 százalékban megtörténik, de még dolgozni kell rajta, hogy minden érintett közintézmény és önkormányzat betartsa a törvényt. Ez esetben az emberek félelmét, régi beidegződéseket is le kell építeni, mivel sokan azt tartják, hogy magyarul fogalmazzák meg a beadványaikat, kéréseiket, akkor kedvezőtlenül bírálhatják el azt, vagy késve kap rá választ. „Rajtunk áll, hogy a közintézmények hogyan kezelik ezt a kérdést. Tudni kell, hogy bármikor, bármilyen helyzetben jogunk van az anyanyelv használatra, ezért éljünk ezzel a lehetőséggel”, hívta fel a figyelmet Benkő Erika.
A Maszol érdeklődésére, hogy szokott-re élni az anyanyelvhasználati jogaival, egy sepsiszentgyörgyi férfi, T. Attila elmondta: előfordult már, hogy egy önkormányzathoz leadott magyar nyelvű kérésére kizárólag román nyelvű választ kapott. Hozzátette: hiányolja, hogy az iskolákban nem tanítják meg a gyerekeket arra, hogy miként kell magyar nyelvű beadványokat megfogalmazni. Tudomása szerint a tanterv tartalmazza, hogy a diákoknak meg kell tanítani a kérések, beadványok megfogalmazását, de tanárokon múlik, hogy azt kizárólag román nyelven-, vagy magyarul is megtanítják.
A Mikó Imre Jogvédő Szolgálat vezetője szerint valóban fontos, hogy a fiatalokban tudatosítsák az anyanyelv használatának fontosságát. „Nagyon fontos, hogy mindenki megtanuljon beszélni román nyelven is, de legkönnyebben anyanyelvünkön tudunk érvényesülni ” – mondta Benkő Erika. Hozzátette: büszke arra, hogy miután a jogvédő szolgálat néhány éve intenzív levelezést folytatott az oktatási minisztériummal és a tanfelügyelőséggel, most sikerült azt elérni, hogy az ellenőrzőbe magyarul írják be a minősítéseket. Rossz volt hallani, hogy a gyerekek a „kitűnő” minősítés helyett azt mondták: „kaptam egy fb-t vagy foarte binét”, mondta Benkő Erika, aki szerint gyermekkorban kell kialakítani az öntudatot és kifejleszteni azt a mentalitást, hogy számít az anyanyelv és lehet érvényesülni magyarul is.
Antal Árpád: reális célkitűzés
Reális célkitűzés az, hogy a magyar nyelv legyen regionális hivatalos nyelv Székelyföldön – jelentette ki a Maszol megkeresésére Antal Árpád. Sepsiszentgyörgy polgármesterének magyarázata szerint Romániára jellemző, hogy amit tíz év alatt nem lehetett megoldani, kedvező konjunktúrában egy nap alatt megoldódik. Rámutatott, hogy ha Szlovéniában lehet regionális hivatalos nyelv a magyar, ha Szerbiában négy nyelven, így magyarul is kiállítják az anyakönyvi dokumentumokat, akkor Romániában is lehet a törvényeket és az alkotmányt a valósághoz igazítani.
Antal Árpád szerint azért van szükség arra, hogy a magyar nyelv regionális hivatalos nyelvvé váljon, mert ezáltal több tucat pert lehetne megspórolni, és véget lehetne vetni a folyamatos jogi herce-hurcának. A sepsiszentgyörgyi elöljáró szerint a magyar nyelv hivatalos státusa arra is jogi alapot teremtene, hogy a Székelyföldön szolgáló rendőröktől, csendőröktől megköveteljék a nyelvismeretet.
Még mindig nincs többnyelvű helységnévtábla Kolozsváron
Kolozsvár az erdélyi magyar kultúra fellegvára, ennek ellenére a rendszerváltás után sem került többnyelvű helységnévtábla a város határába. Pedig 2014. július 14-én még a bíróság is erre kötelezte az önkormányzatot, de Emil Boc polgármester fellebbezett arra hivatkozva, hogy a magyarság aránya nem éri el a húsz százalékot a városban. 2015. február 5-én a Kolozsvári Táblabíróság érvénytelenítette a korábbi ítéletet. Már ez a példa szemlélteti, mit jelentene a kolozsvári magyarok számára az anyanyelv-használati küszöb 20 százalékról 10 százalékra történő csökkentése.
Idén június 24-én mutatták be az RMDSZ és PNL közötti megállapodást a szövetség szervezeti vezetői, amely értelmében a kisebbségek etnikai arányától függetlenül háromnyelvű (román, magyar, német) helységnévtáblákat helyeznek azokon a Kolozs megyei településeken, amelyek helyi önkormányzatában a két párt van többségben. Csoma Botond Kolozs megyei RMDSZ-elnök elmondta, a megállapodás továbbra is érvényben van, viszont nem kötötték határidőhöz a dokumentumban szereplő kérdéseket.
Véleménye szerint ugyanakkor egy országra kiterjedő problémát általános szabályozással kell elérni, hogy többé ne interpretációkon múljon a nyelvi jogok betartása. Ezért is érett meg az idő a törvénymódosítási javaslatra.
„Azt szeretnénk elérni, hogy a törvényben határozottan megjelenjen az önkormányzat joga arra, hogy ha sem a tíz százalékos arány, sem az abszolút számú közösség nincs jelen, legyen joga dönteni ebben a kérdésben” – magyarázta. A képviselőjelölt szerint az alsó küszöbökről lehet vitázni, de a tíz százalék egy olyan cél, amit reálisan, egy adott politikai kontextusban el lehet érni.
Az a lehetőség is fennáll, hogy a törvénymódosítást követően polgármesterek továbbra is ellenállnának, de inkább az tapasztalható, hogy ahol a húsz százalékos küszöböt elérte a kisebbség, kitették a többnyelvű táblát – mondta el Csoma.
Bethlendi: fontos az ötezres küszöb
A Musai-Muszáj mozgalom képviselője, Bethlendi András szerint a küszöb csökkentése javít a nyelvi jogok helyzetén, mert így több település, tehát több magyar esne a törvény hatálya alá. Úgy véli azonban: a probléma abban rejlik, hogy Romániában viszonylag jó hogszabályok vannak, csakhogy ezeket nem tartják be. „A civilek szerepe, hogy számon kérjék ezeket, ha a politikum nem jár sikerrel. Kolozsváron ugyanakkor nem egy meghatározott küszöb miatt kellene kitenni a táblát” – tette hozzá Bethlendi.
Szerinte RMDSZ javaslatának előnye, hogy egy abszolút küszöböt is kijelöl, az ötezer főt, amely fölött az adott kisebbség közösséget nyelvi jogok illeti meg. Erre szerinte mindenképpen szükség van, mert nem csak az arányokat kell figyelembe venni, hanem egy nagyobb település több ezer fős magyar közösségének igényeit is. Ugyanakkor fontos arra odafigyelni, hogy amikor nem biztosítanak mindenkinek ugyanolyan jogokat, az visszalépést jelent. „Egy olyan küszöböt kell keresni, amelyiknél a legkisebb a visszalépés, de még működőképes tőle a rendszer. Ez a finnországi svédek példája, ahol nyolc százalékban és háromezer főben állapodtak meg” – fogalmazott Bethlendi.
Idén a Musai-Muszáj civil kezdeményező csoport helyi lakosok a többnyelvű táblára vonatkozó kérését gyűjtötte és adta le a polgármesteri hivatalnál, májusban arra buzdította a kolozsvári lakcímmel rendelkezőket, hogy csatlakozzanak a táblák kihelyezéséért indított perhez. 2015-ben számos villámcsődületet szerveztek, intolerancia díjat ítéltek oda. A bíróság idén február 15-én döntött: Kolozsvár magyarságát nem illetik meg a többnyelvű helységnévtáblák, a felperes Minority Rights Egyesület keresetét nem tartotta megalapozottnak. A felperes ismét fellebbezett, mert véleményük szerint a bíróság nem vizsgálta meg helyesen az ügyet és nem indokolta meg alaposan a döntését. A bíróság alapfokra visszaküldte az ügyet, a következő tárgyalás pedig december 6-án zajlik.
A törvényt nem tartják be
Szőcs Izabella jogtanácsos tapasztalata szerint Romániában a nyelvi jogok érvényesítésében nem a 20 százalékos küszöb jelenti a legnagyobb problémát. „Számtalan helységben hiába van meg a törvényes küszöb, nem tartják be a törvényt” – állapította meg. Fontosnak tartotta megjegyezni, hogy a húsz százalékos arányt nem a jelenlegi adatok, hanem a közigazgatási törvény hatályba lépésekor érvényben lévő népszámlálás szerint kell vizsgálni. „Ez az időpont 2001. Kolozsváron is hasonló a helyzet, mivel 2001-ben a magyarok aránya jóval 20 százalék fölött volt. Tehát a törvényes alap létezik, csak a végrehajtás, a politikai akarat hiánya miatt nem hajtották végre, ezért szükséges pereskedni” – mondta a Maszolnak.
A küszöb csökkentése véleménye szerint Kolozsváron nem változtatna a jelenlegi helyzeten. Ha ugyanis tíz százalékos a küszöb, de a polgármester nem akarja végrehajtani a törvényt, akkor szintén perelni kell. „Úgy gondolom, hogy első sorban az olyan helységekben kéne végrehajtatni az anyanyelv-használati jogokat, ahol megvan a húsz százalék, és majd következhet a küszöb csökkentése. Az 1206/2001-es kormányhatározat tartalmaz egy listát, azokkal a helyiségekkel, ahol esedékes a tábla kihelyezése és a többi jog betartása. Mindenki figyelmébe ajánlom ezt a listát, mivel a felsorolt helységek többségében nincs tábla, a többi jogról nem is beszélve” – magyarázta Szőcs Izabella.
Kovács Zsolt/Kustán Magyari Attila
maszol.ro

A hősökre emlékeztek
Egy piciny falu nagy ünnepe
Vasárnap szűknek bizonyult Zalánpatak római katolikus temploma, a környéken dühöngő hóvihar ellenére sokan gyűltek oltalmazó fedele alá, hogy az 1848–49-es forradalom és szabadságharc, valamint a két világégés áldozataira emlékezzenek, illetve leleplezzék a neveiket őrző emléktáblákat. A főhajtást megtisztelték jelenlétükkel a megye és Málnás község vezetői, valamint a Háromszéki Vitézi Rend és a Székely Virtus Hagyományőrző Egyesület tagjai is.
Az egybegyűlteket a szentmisét celebráló Simó Gábor mikóújfalusi plébános köszöntötte, aki sokunk nevében fogalmazva kimondta, hogy nem vagyunk a vándortarisznya hívei, és nem választjuk az egyéni érvényesülés útját sem. Éppen ezért mi, akik idehaza maradtunk Erdély szent földjén, szeretetben, egyetértésben, békességben, összefogásban akarunk élni, és közösen harcolni azon sötét erők ellen, akik népeink, tájaink civilizációs újraébredését mindenáron meg akarják akadályozni.
Az egyházi szertartás végeztével Préda Barna, az emlékünnepséget megálmodó és megszervező zalánpataki fiatalember üdvözölte a megjelent egyházi és világi méltóságokat és a messzi tájakról hazazarándokolt falusfeleit.
Megtudhattuk tőle, hogy az 1848–49-es forradalom és szabadságharc idején a faluban 279-en laktak, akik közül tízen életüket adták a hazáért és a nemzetért. Az I. világháború kezdetekor a település lélekszáma 344 volt, közülük tizenegyen vesztették életüket, a II. világháború kirobbanásának pillanatában itt élő 382 személyből pedig tizenketten.
Végezetül megköszönte Kovászna Megye Tanácsának, Málnás Község Polgármesteri Hivatalának, a Communitas Alapítványnak, a római katolikus egyháznak, valamint Simó Gábor plébánosnak, továbbá Ráduly Irénke és József, nyugalmazott pedagógusoknak, a csíkszeredai Dóczi András kőfaragó mesternek, illetve Zalánpatak lakóinak az anyagi és szellemi támogatást. Külön kiemelte v. Nagy Zoltánnak az emléktáblák állításában és az ünnepség megszervezésében játszott szerepét és anyagi hozzájárulását.
Az elkövetkezőkben Szotyori Angéla, Málnás község polgármestere, Benkő Erika, a Mikó Imre Jogvédő Szolgálat vezetője és az RMDSZ parlamenti képviselőjelöltje, valamint Tamás Sándor megyetanácselnök szólt az egybegyűltekhez. Háromszék első számú tisztségviselője ez alkalomból egy megyezászlót adományozott a jelenleg 110 lelket számláló közösségnek. Az ünnepi beszédek elhangzása után a zalánpataki dalárda világháborús katonanótákat énekelt, Farkas Anita diáklány pedig elszavalta Wass Albert Gyertyaláng című versét.
Himnuszaink eléneklése után – a zord időjárás ellenére – az egybegyűltek kivonultak a templom külső falára rögzített emléktáblákhoz, melyeket a polgármesterasszony és a tanácselnök leplezett le, és Simó Gábor plébános szentelt meg.
Bedő Zoltán
Székely Hírmondó (Kézdivásárhely)

Benkő Erika Genfben: a magyar közösség folyamatosan támadásoknak van kitéve
Benkő Erika, a Mikó Imre Jogvédelemi Szolgálat vezetője, az RMDSZ parlamenti képviselőjelöltje Genfben, az ENSZ Ember Jogi Tanácsának Fórumán szólalt fel csütörtökön.
A Fórumot azzal a céllal hozták létre, hogy meghatározott, tematikus, kisebbségügyi kérdésekben minden évben konkrét javaslatok készüljenek az ENSZ rendszerében, éves ajánlások formájában. A Fórum tevékenységét az ENSZ kisebbségügyi különmegbízottja koordinálja, amely tisztséget jelenleg a magyar származású Izsák Rita tölti be, akivel a Mikó Imre Jogvédelmi Szolgálat küldöttsége a pénteki nap során találkozik, azért, hogy az erdélyi magyarság helyzetéről tájékoztassák. A Fórum munkálatain részt vesznek a tagállamok állandó képviselői, valamint civil és jogvédő szervezetek.
Beszédében Benkő Erika elmondta, annak ellenére, hogy az államok a kisebbségeket a társadalomhoz hozzáadott értéknek tekintenék, sokkal inkább marginalizálják és diszkriminálják, illetve bizonyos esetekben a közösségeket intenzív támadások érik azoknak az államoknak a részéről, amelyeket otthonuknak tekintenek, mi több, sok esetben ijesztő méreteket ölt a kisebbség-ellenesség.
„A romániai magyar közösséget több fronton is támadások érik az állam részéről” – hangsúlyozta a képviselőjelölt. „A közösség javait újraállamosítják, a közösségi vezetőket üldözik azért, mert a közösség szimbólumait használják, iskolákat zárnak be és iskolaigazgatókat vizsgál a korrupcióellenes ügyészség csak azért, mert újraalapítottak egy nagynevű iskolát. Olyannyira felerősödött a magyarellenesség a román társadalomban, hogy a magyarok ellen nyíltan lehet szítani egyes központi tévéadókban, a közösségi médiában és erőszakosan lehet fellépni sporteseményeken.”
A szervezet vezetője kitért beszédében arra, hogy a magyar közösségi vezetőket az igazságszolgáltatás leple alatt zaklatják és így ellehetetlenítik munkájukat. Kiemelte azt is, hogy a gyűlöletkeltés eredményeképpen több erőszakos incidens is előfordult a román és a magyar közösség tagjai között, többször elégették a közösség zászlaját, valamint a közösségi vezetőket halálos fenyegetések érik a közösségi médiában. A szimbolikus és verbális agresszió, ami a magyar közösséget éri, ijesztő méreteket öltött – fejtette ki beszédében Benkő Erika, aki arra kérte a Fórum résztvevőit, kísérjék figyelemmel az erdélyi magyar közösséget érintő támadásokat.
maszol.ro

Sorsdöntő választás
Németh Zsolt, a Magyar Országgyűlés Külügyi Bizottsága elnökének meghívására Benkő Erika, az RMDSZ háromszéki képviselőjelöltje részt vett a bizottság tegnapi zárt ülésén, ahol tájékoztatta a bizottság tagjait az erdélyi magyarság sorsát meghatározó vasárnapi választások tétjéről, a magyar közösség helyzetéről, valamint a választásokat követő kihívásokról. A testület ülése utáni sajtótájékoztatón Semjén Zsolt nemzetpolitikáért felelős miniszterelnök-helyettes és Németh Zsolt egyaránt sordöntőnek nevezte a december 11-i választást az erdélyi magyarság szempontjából. 
Az ülést Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes nyitotta meg, aki maga is kiemelte annak fontosságát, hogy az erdélyi magyarságnak erős képviselete legyen a bukaresti parlamentben. Semjén Zsolt úgy fogalmazott: döntő jelentőségű, hogy az RMDSZ, együttműködve a Magyar Polgári Párttal, átlépje az ötszázalékos küszöböt, és ott legyen a parlamentben. „Ha egyszer nem jutnak be, akkor más magyar szervezet sem tud bekerülni a parlamentbe. Ez a magyar képviselet végét jelentené” – hangsúlyozta. Hozzátette: minden magyar embernek erkölcsi és politikai kötelessége az egyetlen magyar erőre szavazni. Nemcsak Erdélyben, de Magyarországon is, ha rendelkezik román állampolgársággal.  Semjén Zsolt a sajtótájékoztatón kitért arra is, hogy a visszaszerzett egyházi ingatlanokat a Ceauşescu-időket idéző módon próbálják visszaállamosítani, s kriminalizálják a magyar vezetőket, hogy ne vállaljanak politikai szerepet. A miniszterelnök-helyettes kérdésre azt mondta, a megromlott viszonyban a magyar diplomáciának nincs felelőssége, ha kritika illeti, csak abból a szempontból, hogy „nem vágtak előbb az asztalra”. Világosan meg kell mondani, a románok átlépték a határt, amit még a magyarság el tudna viselni. 
Németh Zsolt azt mondta: a magyar–román viszony rendkívül kedvezőtlenül alakult az elmúlt időszakban. Úgy látta: december 11-e esély a viszony javítására, és nagyon fontos, hogy minél nagyobb arányban éljen ezzel az eséllyel minden érintett. Az RMDSZ számára is esély a voksolás, hiszen a párt a romániai magyarság parlamenti képviselettel rendelkező pártja. Minél erősebb képviselettel bír a romániai magyarság, annál nagyobb az esélye, hogy sikerül megváltoztatni a magyar–román viszonyt – mondta. Ehhez nélkülözhetetlen, hogy a magyarok minél nagyobb számban menjenek el és adják le szavazatukat a magyar listára. A voksolás tétjéről szólva kiemelte: az erdélyi magyarság egyértelműen megfogalmazta, hogy az autonómia stratégiai cél. Ennek megvalósítása nem lehetséges, ha nincs jó magyar–román viszony – mutatott rá. Az ülésen részt vett Kántor Zoltán, a Nemzetpolitikai Kutatóintézet vezetője és Ilyés Gergő politológus, aki adatokkal támasztotta alá azt, hogy szükséges a magyarság nagyarányú részvétele a december 11-i választásokon ahhoz, hogy a magyar közösség érdekeit a bukaresti törvényhozásban sikeresen védelmezni lehessen.
Benkő Erika többek között arról tájékoztatta a Külügyi Bizottságot, amelyet a magyar parlamenti pártok képviselői alkotnak, hogy „sajnos a NATO- és EU-csatlakozás után a magyar közösség helyzetében nem történt előrelépés, a létező jogaink gyakorlására nincs lehetőség, újabban egyfajta visszarendeződés tapasztalható mind a nyelvi jogok, mind az egyházi restitúció terén. Mindezek eszköze az úgynevezett független igazságszolgáltatás, hiszen bíróságok döntenek a magyar feliratok műemlék épületekről való eltávolításáról, és kötelezik a székelyföldi polgármestereket a székely zászló levevésére a polgármesteri hivatalokról.”
Az ülést követő közös sajtótájékoztatón Benkő Erika elmondta, milyen kihívások előtt áll az erdélyi magyarság a választások után, különös tekintettel az 1918-as centenáriumra, tekintve, hogy a román és a magyar közösségek eltérően ítélik meg és eltérően viszonyulnak ehhez a kérdéshez, mindenképpen fokozódni fog a hangulat. Ebben a kontextusban a közelgő regionalizáció is elengedhetetlen témakör. A közigazgatási átszervezés Romániában hatalmas veszélyeket tartogat a magyar közösség számára. Erőteljes központosító törekvésekre lehet számítani a következőkben, ugyanis a román kormány célja már régóta az, hogy feldarabolja Székelyföldet, olyan közigazgatási régiókat kialakítva, amelyekben csupán 25 százalékot tenne ki a magyarság. „Teljesen mindegy, milyen összetételű kormányról van szó, egyikük régiósítási terve sem elfogadható a magyar közösség, különös tekintettel a székelység számára. Ahhoz képest, hogy jelenleg Kovászna és Hargita megyében közel 80 százalék, Maros megyében csak negyven százalék a magyar lakosság száma. A régiósítási terv azt eredményezné, hogy kb. 25–27 százalék között lenne az arányunk az új megarégióban” – fogalmazott Benkő Erika. „Ezért nagyon fontos az, hogy az erdélyi magyarságnak erős képviselete legyen a román parlamentben, hiszen a múltban is csak így tudtuk megakadályozni a hasonló régiósítási kísérleteket, és ezután is csak így lehetséges” – tette hozzá.
A vasárnapi választáson való részvételt, a magyar lista, a magyar jelöltek támogatását kéri az erdélyi magyaroktól Szili Katalin, a Miniszterelnökség miniszterelnöki megbízottja. Közleményében azt írta: december 5-e, a 2004-es népszavazás évfordulóján különösen az összefogásra figyelmeztet. Kiemelte: a nemzet mindenekfelett álló érdeke, hogy az erdélyi magyarság erős képviselettel rendelkezzen az elkövetkező időszakban Románia parlamentjében. Ehhez szükséges, de – mint írta – „nem elégséges” lépés volt, hogy egy magyar listára lehessen szavazni. Az érdekek együttes képviselete és egységes álláspont érdekében az európai gyakorlatnak is megfelelő autonómia kérdésében a több mint egy éve Kolozsváron megkezdett egyeztetést a politikai, társadalmi szervezetekkel tovább folytatja a kormány. Ugyanezen közös cél érdekében kérik Erdély magyarságát is, hogy a vasárnapi választáson támogassák a magyar listát, a magyar jelölteket – áll Szili Katalin közleményében. Háromszék (Sepsiszentgyörgy)

Háromszék választott
A megyében leadott szavazatok valamivel több mint felének feldolgozottsága mellett már éjjel egykor kétségtelen volt, hogy három parlamenti képviselője, illetve két szenátora lesz Háromszéknek az RMDSZ színeiben az eljövendő négy évben a bukaresti törvényhozásban. A támogatottságot tekintve ez a szavazatok valamivel több mint hetven százalékát jelentette az említett feldolgozottság mellett.
Nem tülekedtek tegnap a háromszékiek az urnáknál, este kilenc óráig a lakosság 38,25 százaléka (70 221 polgár) szavazott, bő egy százalékkal kevesebben az országos átlagnál és a négy évvel ezelőtti részvételi aránynál. A nők közül kicsit többen voksoltak, mint a férfiak, és egy kicsivel nagyobb volt a városiak részvételi aránya, mint a falvakon élőké. Legnagyobb mértékben a 43 és 64 év közöttiek járultak az urnákhoz, és akárcsak országosan, megyénkben is gyenge volt a fiatalok szereplése, a 65 év fölöttiek közül jóval többen nyilvánítottak véleményt, mint a 35 év alattiak. A Beör-palotában már az urnazárás után két órával elkezdődött az ünneplés, az országos exit poll eredmények, illetve a párhuzamos számlálás alapján már sejteni lehetett, hogy a befutó helyen szereplők közül legkevesebb négyen bejutnak a törvényhozásba, majd a kezdetben nagyon lassan érkező adatok alapján az is nyilvánvalóvá vált, hogy a harmadik képviselői mandátum is biztos. Egy órára már kialakult a végső sorrend: Benkő Erika, Márton Árpád, valamint Kulcsár-Terza József – az MPP részéről – képviselőként, míg Fejér László Ödön és Miklós Zoltán biztos szenátorként tevékenykedhet az eljövendő négy évben. Mivel az RMDSZ–MPP közös listára többen szavaztak, mint ahány a biztos mandátumokhoz szükséges volt, felvetődött a negyedik képviselői hely elnyerésének lehetősége Könczei Csaba által, de ennek esélyét mindenki alacsonyra taksálta. Tamás Sándor, az RMDSZ megyei szervezetének elnöke úgy vélte, van ok az örömre, mivel úgy tűnik, az emberek értékelték, hogy odafigyeltek a véleményükre, mely szerint nem jó a magyar–magyar testvérharc. Ennek eredménye, hogy támogatták a Magyar Polgári Párttal létrejött összefogást, és ezáltal tíz év után sikerült megtörni egy negatív spirált (a szavazatok számának választásról választásra csökkenése). Az elnök szerint fontos jel, hogy a magyarok nagyobb arányban mentek el szavazni. Tamás Sándor abbéli meggyőződésének is hangot adott: esély van arra, hogy megyeszinten akár a magyarság etnikai aránya fölötti szavazati aránnyal zárják a választást, azaz 73 százalék feletti eredmény szülessen. Ami az országos eredményeket illeti, Tamás Sándor szerint a szavazatok visszaosztása nyomán az RMDSZ mandátumbeli aránya elérheti a hét százalékot is a törvényhozásban, és ezáltal olyan tényezővé válhat, amelyet nem lehet megkerülni. Az elnök ugyanakkor elismerte, hogy a jobb forgatókönyv az RMDSZ számára az lett volna, ha a Szociáldemokrata Párt kevésbé nyeri túl magát, és a szövetség segítségére is szorul a parlamenti többség, és esetleg a kormányalakítás terén. A jelenlegi helyzet beszűkíti a szövetség mozgásterét, viszont még mindig jobb, mintha a román pártok 2018 előtt nagykoalíciót alkotnának – tette hozzá. Antal Árpád, Sepsiszentgyörgy polgármestere, a szövetség megyeszékhelyi szervezetének vezetője is úgy vélte: a választások előtt meghirdetett összefogás, illetve az, hogy az RMDSZ megpróbálta a politikáját a magyar emberektől érkező visszajelzések alapján korrigálni, vezetett oda, hogy sikerült megtörni a választásról választásra való egyre gyengébb szereplés trendjét mind megyei, mind országos szinten. Antal Árpád szerint a szavazás bebizonyította, hogy az RMDSZ egy megújulásra képes alakulat (és ezt folytatni akarják, hogy minél nagyobb mértékben megfeleljenek az emberek elvárásainak). Ami a választások hozta helyzetet illeti, Antal Árpád úgy vélte: az RMDSZ-nek most arra kell törekednie, hogy minden számottevő román politikai alakulatot megkeressenek, és egy interetnikus paktum, egyfajta társadalmi szerződés jöhessen létre. A kormányra lépés akkor bír kiemelt fontossággal, amennyiben az egy ilyen társadalmi szerződés létrejöttét segíti elő – magyarázta.
Nagy D. István Háromszék (Sepsiszentgyörgy)

Magyar–román társadalmi szerződést (Elégedett az eredménnyel a háromszéki RMDSZ)
Megfordult az a negatív spirál, amelyben az elmúlt években mozogtunk, hogy egyre kevesebben mentek el szavazni az RMDSZ-re. Az erdélyi magyar közösség visszanyerte önbizalmát, a parlamentbe bejutott képviselőknek és szenátoroknak azért kell dolgozniuk, hogy a megelőlegezett bizalomra rászolgáljanak – így értékelték a vasárnapi parlamenti választások eredményeit a szövetség háromszéki vezetői és parlamentbe jutott képviselői, szenátorai tegnapi sepsiszentgyörgyi sajtótájékoztatójukon.
A szövetség három képviselői helyet szerzett – Benkő Erika, Márton Árpád, Kulcsár-Terza József, a negyedik helyről induló Könczei Csabának inkább csak matematikai esélyei vannak már a bejutásra –, továbbá várhatóan két szenátora lesz a megyének Fejér László Ödön és Miklós Zoltán személyében. Antal Árpád új román–magyar társadalmi szerződés szükségességét hangsúlyozta, szerinte ennek kell alárendelni minden más kérdést: az esetleges kormányzati részvételt, az ellenzéki politizálást vagy a kormány parlamenti támogatását. Szó esett Liviu Dragnea szociáldemokrata pártelnök kijelentéséről is, mely szerint megvizsgálják az RMDSZ-szel való együttműködés lehetőségét. Tamás Sándor háromszéki területi elnök azt hangsúlyozta: túl kell lépni a kishitűségen, ha van hit a becsületes ügyekben, azt az emberek értékelik, és lehetetlennek tűnő kihívásokat lehet teljesíteni. Ilyennek tűnt az a céljuk, hogy 50 ezer szavazatot szerezzenek a megyében, de megvalósult: az RMDSZ képviselőházi listájára 50 128-an, a szenátusi jelöltekre 50 410-en szavaztak a megyében. Ez 25 százalékkal több, mint négy évvel ezelőtt (amikor valamivel több mint 40 ezer voksot szereztek), és 45 százalékkal több, mint nyolc évvel ezelőtt. Ráadásul 16 év után először az RMDSZ a magyarság etnikai arányán felüli eredményt ért el: Kovászna megyében ugyanis 74,18 (képviselőház), illetve 75,3 százalékos támogatottsággal büszkélkedhet, miközben a magyar lakosság aránya 72 százalék. Az, hogy a negatív spirálból pozitív irányba mozdult el a szövetség támogatottsága, annak tudható be, hogy odafigyeltek arra, amit az emberek mondtak – értékelt az elnök, éspedig arra, hogy össze kell fognia a magyarságnak, mert a jó szándékú, tartalmas együttműködés mobilizál, továbbá arra, hogy nagyobb alázattal kell viszonyulni a politikustársakhoz, illetve az emberekhez. Ennek is köszönhetően a megye magyar többségű településein az országos átlagnál is nagyobb volt a részvételi arány – Esztelneken, Barátoson, Málnáson, Árkoson, Sepsibodokon meghaladta, Kommandón megközelítette az 50 százalékot –, a román többségű Bodza-vidéken viszont ennél alacsonyabb arányban járultak az urnákhoz a választók. Antal Árpád sepsiszentgyörgyi RMDSZ-elnök is jónak értékelte az eredményt, melyben szerepet játszott szerinte az összefogás-sorozat, amelyet a szövetség az elmúlt időszakban megvalósított a Fidesszel, a magyar kormánnyal, az MPP-vel, az erdélyi magyar emberekkel, de az is, hogy a szervezet bebizonyította: képes megújulni, átalakulni, megfelelni a választók elvárásainak. A jövőre nézve a feladat, hogy folytassák a szövetség megújítását, tartsák meg és növeljék azt a bizalmi tőkét, amit most kaptak.
A magyar–román viszony rendezését sürgetve a következő napokra, hetekre megfogalmazott néhány üzenetet. Az egyik ilyen, hogy a szolgálatos feljelentő, Dan Tanasă nem merte vállalni a megmérettetést a megyében, elmenekült Bukarestbe, és ott indult jelöltként, pártja pedig (a Marian Munteanu-féle alakulat színeiben próbálkozott) Kovászna megyében 339, ebből Sepsiszentgyörgyön 118 voksot kapott, támogatottsága tehát nem éri el az 1 százalékot sem. Ezek az emberek nem képviselik az itt élő románságot – vonta le a következtetést, hangsúlyozva: a legitimitás nem azon múlik, hogy ki tud több gyűlöletet szítani a televíziókban és ki tud hangosabban uszítani a magyarok ellen. Antal Árpád fontosnak nevezte azt is, hogy egyetlen szélsőséges, magyarellenes párt sem jutott be a parlamentbe – bár nem zárta ki annak lehetőségét, hogy Traian Băsescu szervezete átalakul ilyenné. Ugyanakkor új magyar–román társadalmi szerződést szorgalmazott, szerinte az RMDSZ-nek minden parlamentbe jutott politikai erővel tárgyalnia kellene erről, hiszen ez garantálhatja a magyar közösség biztonságát, fejlődését. A román államnak meg kellene értenie, hogy akkor lehet sikeres, ha az erdélyi magyarok ebben stratégiai partnerei lesznek, ha jól érzik magukat Romániában. Ugyanilyen fontos, hogy a magyar–román államközi kapcsolatok javuljanak, ebben az RMDSZ tud közvetíteni. A magyar–román viszony rendezése a legfontosabb, ennek kell alárendelni minden más kérdést, azt, hogy kormányra megy-e az RMDSZ, parlamenti támogatást nyújt-e vagy ellenzékben politizál. Benkő Erika azt mondta: büszke az erdélyi magyar közösségre, amely felmérte a választások fontosságát, felismerte a ránk nehezedő nyomást és a veszélyeket – szerinte ez is azt bizonyítja, hogy életképes közösség vagyunk. Sokat és jól kell dolgoznunk, hogy rászolgáljunk a megelőlegezett bizalomra – mondta, és úgy vélekedett, a közösség visszanyerte önbizalmát. Márton Árpád azt hangsúlyozta, az új parlamentben súlyában nagyobb lesz az RMDSZ-frakció, Kulcsár-Terza József pedig az összefogás sikereként értékelte az eredményt. Őszinte, a valóságot kimondó politizálásra van szükség – szögezte le. Azt is elmondta: folytatni szeretné az együttműködést az RMDSZ-szel, a következő időszakban az MPP országos elnökségével és Kövér László tiszteletbeli elnökkel konzultálva határozzák meg a prioritásokat. Fejér László Ödön szenátor a vállalkozók és a gazdák érdekeinek képviseletére kívánja helyezni a hangsúlyt, Miklós Zoltán pedig annak fontosságát hangsúlyozta, hogy a teljes közösséget képviseljék, beleértve a románságot, a kiábrándultakat, a távol maradtakat is. Újságírói kérdés kapcsán merült fel Liviu Dragnea vasárnap éjszaka tett nyilatkozata, melyben kizárta az együttműködést a liberálisokkal, Băsescu pártjával és a Mentsétek meg Romániát Szövetséggel, de azt mondta: megvitatják az együttműködés lehetőségét az RMDSZ-szel. Tamás Sándor azt mondta: nem kell szerelmesnek lenni egyetlen román pártba sem, az RMDSZ-nek célokat, becsületes ügyeket kell meghatároznia, és ezekről kell tárgyalni. E célok egy része a magyar közösség jogainak bővítését célozza, a másik a magyarok lakta települések, régiók fejlesztését. Ismerjük Liviu Dragneát, nem könnyű eset, kemény politikus, de jó ügyekben akár vele, akár másokkal meg lehet egyezni – vélekedett. Antal Árpád ezzel szemben azt hangsúlyozta: a következő napokban, hetekben az RMDSZ-nek minden parlamentbe jutott párt képviselőivel, a teljes politikai elittel tárgyalnia kell egy új magyar–román társadalmi szerződésről. Ez a legfontosabb, mindent annak kell alárendelni, hogy miként szolgálja, miként segíti ezt a kormányzati részvétel, az ellenzéki politizálás vagy a parlamenti támogatás a kormánynak. A Háromszék kérdésére azt mondta: a társadalmi szerződésnek tartalmaznia kell, hogy a törvényekben foglalt jogokat alkalmazzák és biztosítják, kisebbségi jogok tekintetében semmilyen körülmények között nem lépnek vissza, ugyanakkor ezen jogok bővítésének menetéről is rendelkezik
Farcádi Botond Háromszék (Sepsiszentgyörgy)

Az RMDSZ jobban teljesít
ERDÉLYI ÖSSZEFOGLALÓ – A négy évvel ezelőtti eredményeihez képest lényegesen jobban teljesített az RMDSZ a vasárnapi parlamenti választásokon: az adatok 95,8 százalékos feldolgozottságánál a szövetség képviselőházi jelöltlistája 6,43, míg szenátusi listája 6,49 százalékos támogatottsággal szerepel a Központi Választási Iroda (BEC) hivatalos adatsorában.
A hétfő kora esti összesítés szerint a szövetség képviselőjelölt-listája 433 631, szenátorjelölt-listája pedig 438 027 szavazatot kapott, ezáltal biztosítani tudja a magyarok arányos képviseletét a törvényhozásban. A számok azt is mutatják, hogy az erdélyi magyarság körében nagyobb volt a szavazói kedv, mint négy évvel ezelőtt, amikor a két tulipános jelöltlista 388 528, illetve 380 656 voksot tudott begyűjteni, ami 5 százalékos átlagot ért.
Bejöttek a székelyföldi számítások
Az országosan mért, 39 százalékos részvételi arányhoz képest Hargita megyében nem adódtak problémák a mozgósítást illetően. A legnagyobb székelyföldi megyében a szavazók 44 százaléka kívánt beleszólni az új parlament összetételébe – ez az erdélyi megyék közt a legmagasabb részvételi aránynak számít –, a magyarság pedig hathatós segítséget nyújtott abban, hogy az RMDSZ-nek bejöjjenek a számításai.
A szövetség képviselő- és szenátorjelölt-listája a megyében leadott voksok 85 százalékát gyűjtötte össze 99 százalékos feldolgozottságnál, így a számítások szerint Kelemen Hunor, Korodi Attila, Bende Sándor és a Szeben megyéből befutó helyre került Benedek Zakariás képviselői mandátumot szerzett, míg az 1990 óta honatyaként tevékenykedő Verestóy Attila folytathatja szenátori munkáját. Verestóy egyébként az Agerpres hírügynökségnek azt mondta, arra számítanak, hogy a visszaosztást követően Tánczos Barna is szenátorként folytathatja, ugyannakkor van remény egy ötödik képviselői mandátumra is.
Bejött a papírforma Kovászna megyében is, mi több, az RMDSZ listája a 73 százalékos magyarság arányán felüli támogatottságot szerzett: a szenátusi jelöltlista a szavazatok 74,4, a képviselőjelölt-lista pedig 74,1 százalékát kapta meg. „Jóval több szavazatot kaptunk, mint az elmúlt 10 évben bármely parlamenti választáson. Az emberek méltányolták, hogy odafigyeltünk a véleményükre” – jegyezte meg Facebook-bejegyzésében Tamás Sándor, az RMDSZ megyei elnöke. A háromszékiek továbbra megőrzik a súlyukat az RMDSZ-frakcióban: Benkő Erika, Márton Árpád (aki Verestóyhoz hasonlóan a rekordnak számító nyolcadik mandátumára készül) és a Magyar Polgári Párt (MPP) által jelölt Kulcsár Terza József képviselői mandátumhoz jutott, Fejér László Ödön és Miklós Zoltán pedig a szenátusban foglalhat helyet. Az alakulat helyi szervezete úgy számol, van matematikai esély arra, hogy Könczei Csaba megszerezze a negyedik képviselői tisztséget a visszaosztást követően. A részvételi arány kevéssel haladta meg a 38 százalékot.
Győzelmet aratott az RMDSZ Maros megyében is, ahol az 568 szavazókörzet összesített adatai alapján a szövetség 38 százalékos részvételi arány mellett a voksok 38,6 százalékát zsebelte be, és teljesen új csapattal készül Bukarestbe. A számítások szerint az RMDSZ így három képviselőt küldhet a parlamentbe Vass Levente, Csép Éva-Andrea, illetve Biró Zsolt MPP-elnök személyében, Novák Csaba Zoltán és Császár Károly pedig szenátori mandátumhoz jut. Az RMDSZ egyébként 68 564 szavazatot kapott a képviselőjelölt-listájára, míg a felsőházi jelöltlistát 68 968-an támogatták.  
A helyhatósági választásokhoz hasonlóan az RMDSZ ismét bebizonyította, hogy Szatmár megyében nincs nála hatékonyabban mozgósító politikai alakulat. A szövetség a szociáldemokratákat és a liberálisokat legyőzve a voksok 39,9 százalékát kapta meg. Bár végleges eredmények még nincsenek, valószínűsíthető, hogy Magyar Loránd, Erdei-Dolóczki István képviselői, Turos Loránd pedig szenátori mandátumhoz jutott. 
Megerősödtek a bihariak
Az eddig feldolgozott adatok alapján Bihar megyében az RMDSZ a voksok 23 százalékát gyűjtötte be. Az alakulat számításai szerint Szabó Ödön és Biró Rozália képviselőjelölt, valamint Cseke Attila szenátorjelölt biztosan mandátumhoz jut, a visszaosztás azonban még felfele kerekítheti az RMDSZ eredményét. „Az RMDSZ listáira leadott szavazatok alapján azt tapasztalhatjuk, hogy Hargita és Maros megyét követően a harmadik helyen állunk, 50 ezer szavazat fölötti eredménnyel. A Bihar megyei RMDSZ megerősödött az elmúlt évek választási eredményeihez képest” – kommentálta a számokat hétfőn Cseke Attila. Biharban egyébként országos átlagon felüli, 43 százalékos részvétel mellett a szociáldemokrata alakulat vitte a legtöbb voksot, megelőzve a legfontosabb riválisát, a liberálisokat.
Kolozs megyében a szavazatok 14 százalékát tudhatja magáénak a szövetség a szavazatok 99 százalékos feldolgozottságánál, ami a Mediafax hírügynökség számításai szerint három parlamenti mandátumot biztosít az RMDSZ-nek. Csoma Botond és Hegedüs Csilla tehát képviselői mandátumhoz jut, a szenátusban pedig László Attila képviselheti továbbra is a megye magyarságát. A megyében egyébként a részvételi arány 40,49 százalékos volt, öt százalékkal kevesebb, mint a 2012-es parlamenti voksoláson.
Szilágy megyében is a PSD teljesített a legjobban, a második helyen a PNL, a harmadikon az RMDSZ végzett – derül ki a megyei választási iroda által ismertetett végleges adatokból. A képviselőházi listákra leadott érvényes szavazatból az RMDSZ 21 189 szavazatot kapott (a voksok 25 százalékát), a szenátorjelöltek pedig 21 279-et. A szövetség valószínűnek tartja, hogy Seres Dénes képviselői, Végh Sándor pedig szenátori mandátumra válthatja a voksokat.
Arad megyében a szavazók 8 százaléka támogatta az RMDSZ listáit, míg Máramaros megyében a szövetség 6,7 százalékos teljesítményt tudott felmutatni. Brassó megyében – ahol a szociáldemokraták 1990 óta először tudtak nyerni – az RMDSZ szintén 6 százalék feletti eredményt ért el, hétfőn azonban még nem derült ki, hogy négy év szünet után lesz-e újra magyar képviselője a megye magyarságának.
A visszaosztást várja a szövetség Temes megyében is, ahol a szavazók 3,7 százaléka szeretné, ha Molnár Zsolt folytatná képviselői munkáját. Beszterce-Naszód megyében az RMDSZ voksszámlálója 4,67 százalékot jelzett. Fehér megyében 3,5, Hunyad megyében pedig mintegy 3 százalékos teljesítményt nyújtott a szövetség, míg Szebenben csaknem 2, Krassó-Szörénybenpedig 0,65 százalék az RMDSZ eredménye.
Gyergyai Csaba | Krónika (Kolozsvár)