Korondon Gheorghe Puscasu 22 éves rendőr szakaszvezető ittas állapotban, szolgálati fegyverét használva, meggyilkolta Benke János 34 éves korondi lakost. A katonai ügyészség megindította a vizsgálatot. /Pesti Hírlap, nov. 21./

Új gyülekezeti újság az Alvégen
A lassan elfogyó esztendő elején Háromszög néven kezdett lapjának szerkesztésébe az aldobolyi református egyházközség. Négy A4-es oldalnyi téren egyházi, közéleti és – dicséretére váljék – hely- és családtörténeti írásokat is közöl.
Hogy miért Háromszög a neve, arra szerkesztője, Benke János helybeli lelkipásztor adott feleletet még induláskor. „Mint ismeretes, az egyenlő oldalú háromszög – írja – a szentháromság Isten jelképe: három szöge jelenti az Atyát–Fiút–Szentlelket, az egymásnak alá nem rendelhető, munkájukban megkülönböztethető, de egymástól el nem választható három személyt, aki az egy örök Istent alkotja. Háromszög formában ábrázolták elődeink például a templomok kőből rakott kapuzatában a három-egy Istent, akinek a léte, jelenléte életünk sorsdöntő valósága.” Az csak természetes, hogy vezércikknek a lelkész vasárnapi szószéki beszédeit hozza, mert akadnak olyan hívei, akik a valamilyen okból nem hallott prédikációt utólag szívesen elolvassák. Egyfajta helybeli missziói lapnak is indítottuk – tájékoztatott a lelkész. A vezércikket egyházi és közösségi gondok részletezése követi: iskolai névadás, templomápolás szárítórendszerrel, nyári tábor a gyerekeknek, a volt felekezeti iskola gyülekezeti házzá, orvosi rendelővé való átalakítása stb. Állandó rovattal jelentkezik a presbiter Csergő Mária hely- és igen értékes családtörténeti mazsoláival, a szintén presbiter Muscalu Anna Ágota gyógynövényajánlataival (apróbojtorján, kék iringó, apró szulák, ánizs, articsóka, cickafarok stb.). A háziasszonyok különleges ínyenc falatairól mindig más és más szerző ír: Lepedus Hajnal, Zsigmond Tünde, Daniela Ardelan, Csere Erzsébet. Közlik a soros gyülekezeti és ünnepi alkalmak (vallásórák, bibliaórák) időpontjait, ritkábban jeles költők alkalomra illő verseit, helyi alkotott örökségeket, érdekes tárgyakat (varrottas a prázsmári református imaházból), helyi gyerekek rajzait, fényképeket, olvasnivalóként meséket, mondákat, legendákat. E sorok írója különösképpen értékesnek tartja Csergő Mária helytörténeti adatait, annál is inkább, mert erről az alvégi, igen érdekes és változatos történelemmel rendelkező, vegyes lakosságú faluról tudtunkkal nem jelent meg falufüzet, kismonográfia, amelyben rögzíteni lehetett volna a hely- és családtörténet adatait. Az Emlékképek című rovat például arról szól, hogy miért nevezik Lázárfalvának Aldoboly egy falurészét: nevét a dálnoki származású 1848-as szabadságharcostól, majd főispántól, Lázár Mihálytól örökölte, akinek sírkövét megmenti a magyar egyház. Érdekes családtörténeti adatokat közöl a rokon Reznek családról, Reznek-Kósa Károly székely huszárkapitányról, akinek síremléke a helybeli temetőben van, kertjét ma is Reznek-kertként emlegetik. Külön cikket szánt a rovatszerkesztő erdőfülei Boda Dénes (1844–1936) naplóíró néptanítónak, közéleti tevékenységének (iskolát és óvodát épített Farkasvágón, Aldobolyban Ifjúsági Egyletet, dalárdát, könyvtárat, olvasóegyletet, gazdakört és községi állatbiztosító szövetkezetet hozott létre), mellyel kiérdemelte, hogy a rendszerváltás után róla nevezzék el az aldobolyi elemi iskolát. A rovat révén megismerhettük Magyari Ferenc aldobolyi és prázsmári körjegyző tevékenységét. Ő irányította 1902-ben a telekkönyvezést és a tagosítást, 1895-ben pedig Rákossy Ferenccel együtt megalakították a ma is sok fejtörést okozó Kétág Katonaság erdő-közbirtokosságot. A helybeli Rákossy család bemutatása révén Csergő Mária kiderítette, hogy ebből a családból származott az ünnepelt sepsiszentgyörgyi Gödri Ferenc polgármester nagyanyja, Rákossy Anna. Azt is elmondta: családja rokoni szálakkal kapcsolódott a lapunkban is bemutatott, tragikus véget ért kálnoki Hosszu Zoltán színművészhez.
Kisgyörgy Zoltán
Háromszék (Sepsiszentgyörgy)

Szórványreformációi nap
A reformáció 500. évfordulója alkalmából szórványreformációi napot szerveznek Nagysármáson. A rendezvény 10 órakor istentisztelettel kezdődik, igét hirdet Jakab István, a Maros-Mezőségi Egyházmegye esperese, 12 órától szeretetvendégséget tartanak, majd 13 órától Benke János lelkipásztor előadása következik Újratervezés címmel. 14 órától a nagysármási fúvószenekart hallhatja a gyülekezet. Népújság (Marosvásárhely)

Építeni a közösséget
Az ötszáz lelkes mezőcsávási gyülekezet tagjai vasárnap délelőttönként átlagon felüli számban vesznek részt az istentiszteleten, ami azt jelzi, hogy megszerették Benke János református lelkészt, aki két éve hirdeti az igét a domb tetején őrt álló műemlék templomban. A lelkész elmondása szerint, akinek felesége a marosvásárhelyi filharmónia hegedűse, úgy gondolják, hogy megtalálták a hangot a helybeliekkel, érzik a szeretetüket és figyelmességüket, és nagy örömöt jelent a lelkész családnak, hogy nemrégiben kislányuk született. A lelkész helybenhagyja, hogy viszonylag fiatalokból áll a mezőcsávási gyülekezet, amelynek tagjai között több vállalkozó is van, akik lelkesen támogatják anyagilag is az egyházközséget. Az adományokból bővítik a gyülekezeti termet, hogy kényelmesen elférjenek a különböző alkalmakkor. Az idén kopjafát állítottak a templom mellett a reformáció 500. évfordulója tiszteletére. Az ünnepségen részt vettek a nyírbátori testvérgyülekezet tagjai is, akikkel 2009 óta ápolnak eredményes kapcsolatot. A gyülekezetnek szépszámú kórusa van, amelyet Babos Zsolt kántor vezet. Légrádi Nagy József irányításával működik a fúvószenekar is, amelyben szükség lenne a fiatalításra – tette hozzá. Benke János lelkész nagy hangsúlyt fektet a gyermekekkel, a fiatalokkal való foglalkozásra is, külön járnak az óvodások és előké- szítősök, a kiskátésok, nagykátésok és az ifisek. Vallásórán sokat játszanak, festenek, énekelnek. Ha megszokják és megszeretik, felnőttkorukban sem maradnak ki a gyülekezetből, reméli a lelkész, aki azért is fontosnak tartja ezeket az alkalmakat, hogy a városi tanintézményekbe járó gyermekek megismerjék egymást, és összebarátkozzanak. Ezek az alkalmak ugyanis a közösségépítés első lépését jelentik. A családok összetartása is fontos, ezt volt a célja az anyák napi ünnepségnek, valamint a gyülekezeti családi napnak, szabadtéri istentisztelettel, koncerttel, focimeccsel, amelyen a fiatalok és presbiterek játszottak. Népújság (Marosvásárhely)