Megjelent a „vádirat” és született rá számos reakció. Az egész a Stefano Bottoni történész tanulmánya kapcsán kirobbant Földes-vitával kezdődött a Transindex és A Hét lapjain, majd Kuszálik Péter Purgatórium című kötetével csúcsosodott ki, amelynek szerzője elmarasztalta Sütő Andrást, az író diktatúrabeli közéleti szerepvállalása, illetve korai írásai miatt. A marosvásárhelyi Bethlen Gábor Egyesület irodalmi-közéleti fiktív esküdtszéket hívott össze, nyílt vitára szólítva az állásfoglalókat. Körülbelül nyolcvanan jelentek meg november 19-én, háromórás, többé-kevésbé civilizált hangnemben folytatott vitán ismertették érveiket a felszólalók. Stefano Bottoni: Az első probléma az integráció. A magyarságot nem űzték ki Romániából a világháború után. Lehetőség és kényszer: integrálódni kell. A második probléma: a hatalomban való részvétel. Kényszerhelyzet ez, de a résztvevőknek milyen mozgásterük van? Sütő mind közéleti, mind irodalmi szempontból a hetvenes években van a csúcson, és ekkor törik meg, ekkor fordul el. Abban hitt, hogy a pártvezetésen belül eredményeket lehet elérni. Sokkal bátrabb, mint akik kizárólag a rendszeren belül gondolkodtak. Bottoni négy éve írta a tanulmányt, amelyből kirobbant a Sütő–Földes-vita. Most már úgy látja, ez hiba volt. Nem gondolta volna, hogy ez lesz belőle. Ha tudta volna, nem írja meg. Virág György szerint Sütő és mások azért maradtak a hatalomban, mert úgy vélték, hogy tehetnek valamit. Hangsúlyozta: soha, senki sem tudja lerombolni azokat a csodálatos élményeket, amelyeket Sütő művei benne keltettek. Kincses Előd: Nagyon komoly hibák és tévedések vannak Kuszálik kötetében, amelynek vitastílusával sem ért egyet. Mátyás Zoltán: 1974. július 4-én Sütő írt egy levelet Illyés Gyulának a romániai magyarság szomorú helyzetéről. Ő vitte el ezt a levelet. Magyarországon a párt központi bizottságától azt a választ kapták, hogy a magyarság sorsa megoldott. Nem szabad elfelejteni, hogy Sütőnek a magyarságért végzett harca, szemlélete ‘83 után teljesen megváltozott. Benke István: Az Anyám könnyű álmot ígér számukra azokban az időkben reveláció volt. Kuszálik Péter: Szét kell választani a tehetséget a tettektől. Az értelmiségi élet képviselői vállalják fel önmagukat. Cáfolják meg vitairatát. Lázok János: A színházban átélték a lázadás lehetőségét. Ezért volt a Sütő-dráma, az Egy lócsiszár virágvasárnapja tíz évig a színpadon és fulladt botrányba, letiltásba. Sütő ezekben a drámákban fogalmazta meg a hatalommal szemben való ambivalens viszonyulását. Amikor a hatalom önmagát célnak tekinti és nem az élet folytonosságának, akkor ellene lázadni kell! A Sütő András-i életmű ismerete nélkül nem lehet azt nyilatkozni, hogy 5-6 drámája fog megmaradni és azokkal sincs már mit kezdeni. Ötvös József: A teológián megoszlottak Sütő drámáiról a vélemények. Tudták, hogy mindez példázat. Sütő számára mindez eszköz volt arra, hogy elmondhassa mindazt, ami akkor fontos volt. Kincses Elemér: Sütőt lehet szeretni, nem szeretni, de megtagadni nem lehet! És kitől kérjen Sütő András bocsánatot!? Vére a műtőasztalon mindenféle bocsánatkérést megér. Vida Gábor: – A magyar irodalom nagy problémája: nem tudjuk megérteni azt, hogy egy alkotó végtelenül sérülékeny és sebezhető ember. Dr. Nagy Attila: Sütő Andrásnak, az író fiának a szeku törte el a lábát. Nagy Attilát a szeku lefényképezte, amikor átvett egy könyvet. Vida szerint nem ártana a mai gárdát is feldolgozni, hogy ki melyik titkosszolgálatnak dolgozik. A Hét-beli vita ízléstelen volt. Sütőt akkor már a rákkal kezelték, ez a vita legalább egy évvel megrövidítette az életét. Dr. Lőrinczi Zoltán: Sütő András jól akart élni. És ezért neki árat kellett fizetnie, amit meg is fizetett. Ezt prostitúciónak hívják. Gáspár Sándor: – Nincsenek dokumentumok, amik vannak, titkosak és hamisak. Nem lehet igazolni, hogy mi az, amit kényszerből írt a műveibe. Haller Béla: A ‘80-as években Sütő már elsőrendű ellenzékinek számított. Szinte senki sem mert érintkezni vele. „Valamennyiünk sorsába beépült, ő adta meg a lehetőséget arra, hogy méltóságérzéssel lehessünk együtt. És ez a Sütő kikezdhetetlen. ” Spielmann Mihály: Szerkesztői szempontból Kuszálik Péter könyve rettenetesen rendetlen. Rengeteg az ismétlés, az átfedés, az olyan szövegrész, amelyből érezhető, hogy az olvasót hülyének tekinti. /Nagy Botond: Sütő András és a Purgatórium. „Jegyzőkönyv” a Vitáról. = Népújság (Marosvásárhely), nov. 24./

Petíció a marosvásárhelyi Kultúrpalotáért
A marosvásárhelyi lelkészi hivatalokban lehet aláírni azt a petíciót, amelyet a Kultúrpalota mögé tervezett emeletes parkolóház ellen indítottak.
A tiltakozó akció kezdeményezője, Kovács István Dávid azt reméli, hogy magyar és román lakosok egyaránt csatlakoznak az általa felvállalt ügyhöz, és sikerül megakadályozni, hogy az idén százéves Kultúrpalota és a mellette levő egykori Nyugdíjpalota veszélybe kerüljön.
Mint arról beszámoltunk, a marosvásárhelyi polgármesteri hivatal a korábbi önkormányzati képviselők beleegyezésével versenytárgyalást hirdetett, és kiválasztotta azt a céget, amely a Kultúrpalota háta mögé egy ötszintes parkolóházat épít majd. Az építészek és műemlékvédő szakemberek azonban amiatt aggódnak, hogy a nagyméretű munkálatok során károsodik a szecessziós palota és a környező épületek is.
Kedd este kerekasztal-beszélgetést is szerveztek a témában, amelyen Kovács István Dávid bemutatta az általa szerkesztett és a római katolikus, unitárius és református lelkészi hivatalokban aláírható petíciót. „Nem értek egyet azzal, hogy a Kultúrpalota háta mögé emeletes parkolóházat építsenek” – áll a dokumentumban. Mint elhangzott: az akcióval nem a parkolóház építése ellen akarnak fellépni, hanem azt szeretnék megakadályozni, hogy Marosvásárhely büszkesége, a Kultúrpalota veszélybe kerüljön.
A beszélgetésen Keresztes Géza műépítész arra hívta fel a figyelmet, hogy a parkolóház bevonzza majd a főtérre a gépkocsiforgalmat, így a zajártalom is jelentősen megnő majd. Benke István építész elmondta: tudomása szerint a Baross Gábor (jelenleg Horea) utcában levő, a parkolóház miatt lebontásra ítélt házak lakóit folyamatosan nyomás alatt tartják, hogy adják el házaikat.
Soós Zoltán, a Maros Megyei Múzeum igazgatója arra hívta fel a figyelmet, hogy a közelben két hely is van – a Színház mögötti parkoló, valamint a Sportcsarnok közelében levő terület –, ahova érdemes lenne emeletes parkolót építeni. „A Kultúrpalota háta mögé digitális könyvtárat vagy komplex kulturális központot kellene építeni, amire nagy szükség van” – hangoztatta a szakember.
Kérdésünkre, van-e reális esélye annak, hogy a két éve elfogadott, és azóta a tervezés szintjén részben megvalósított munkálatot megállítsák, Soós Zoltán elmondta: a versenytárgyaláson nyertesnek kikiáltott cég már befektetett az előtanulmányok és különböző engedélyek beszerzésébe, kártérítést lehetne felajánlani neki, illetve kijelölni egy másik helyszínt, ahol megvalósíthatja tervét. „Amennyiben az önkormányzati képviselőket meg tudnánk győzni arról, hogy a lakosság óhaja az, hogy legyen parkolóház, de máshol, akkor lenne esély visszafordítani ezt a folyamatot. Meg lehetne találni azt a kompromisszumos megoldást, amely nem sodorná veszélybe a város legfontosabb műemlék épületét” – mondta bizakodóan.
Az önkormányzati képviselő úgy tudja, hogy a Maros Megyei Tanácsnak is bele kell egyeznie abba, hogy a tulajdonában levő Kultúrpalota szomszédságában építkezzenek. Azt reméli, Ciprian Dobre tanácselnök a döntés előtt meghallgatja majd a szakemberek aggályait, és megvédi a palotát.
Simon Virág
Krónika (Kolozsvár)

Meghívó a Türi Magyar Napokra, a Magyar Ház szentelésére
Az álmok valóra válnak! Az életet álommá kell átalakítani, s az álmunkból valóságot formálni! Igen, mert az álom nem képzelet, hanem a valóság, más nézőpontból. Egyre többen vagyunk, akik hiszünk a csodákban. Az angyalokban, a tündérekben, akik hiszünk abban az álomban, amelynek a neve Türi Magyar Ház. Abban, amely lassan készen áll, amely nem ragadt meg az álmodozások szintjén.
Túl merésznek tűnt ez az álom, és lám, ITT VAN! Hát ne csak álmodozzunk, hanem éljük is meg!
Szeptember 27-én és 28-án, minden igazi magyar szívvel érző embert örömmel és szeretettel várunk Türbe, hogy átadhassuk rendeltetésének a TÜRI MAGYAR HÁZAT!
Minden nagy teljesítmény egy álommal kezdődik. A tölgyfa alszik a makkban, a madárka vár a tojásban, és a lélek látomásában egy ébredező angyal mozdul. Az álmok tehát a valóság magjai! És hogy ne csak káprázat, ne csak álmodozás legyen, íme itt van:
ÁTADJUK RENDELTETÉSÉNEK A TÜRI MAGYAR HÁZAT!
Jöjjünk el, örüljünk egyre többen annak, hogy vagyunk, és azok vagyunk, akiket a Teremtőnk megálmodott: magyarok. Magyarok, akik bár a tudattal zavarunk sokakat, amiért egyáltalán vagyunk. Mi azonban nem zavart szeretnénk kelteni, hanem örömöt hozni ebbe a régióba.
Szeptember 27., 28., Türi Magyar Napok, második alkalommal. Magyar Ház-szentelés.
Mindenkinek a Balázsfalvához tartozó Türben a helye!
P R O G R A M
2014. szeptember 27. (szombat)
10:00 – Toborzó: lovasok, barantások. 10:15 – Óriásgulyás-készítés – Török Zoltán szakácsmester fakanalas vezényletével elkezdődik az ebédfőzés 10:30 – Baranta-bemutató (magyar harcművészeti bemutató) – Kincses Kálmán és csapata. Érdeklődőknek foglalkozások, sok kipróbálható harci fogással!!! 11:00 – Gyerekprogramok: kézművesség, néptánc, mézeskalács-készítés, íjászkodás, ügyességi versenyek. 12:00 – Harangszóra a Magyar Szent Korona hiteles másolatának fogadása és elhelyezése a Magyar Házban - Úrangyala imádság, Himnusz és Házszentelés – A Türi Magyar Ház megáldása - Előadás a Szent Koronáról 14:00 Közös ebéd a kifogyhatatlannak tűnő üstből 15:30 – Ünnepi köszöntők, irodalmi és kultúrműsor (közreműködnek Kulcsár-Székely Attila színművész, tánccsoport, stb), pezsgőbontás 17:00 – „Én is ebbe az iskolába jártam” – egykori diákok emlékezése 18:00 – Szentmise 19:30 – Magyar bál - az augusztusban és szeptemberben születettek köszöntése - játékok, mulatságos történetek - vidám együttlét
2014. szeptember 28. (vasárnap)
9:00 – Üres az üst, főzzünk benne valami finomat! – Török Zoltán szakácsmester fakanalas vezényletével elkezdődik az ebédfőzés 12:00 – Ünnepi szentmise, a Remény ének-és zenekar közreműködésével - hálaadó dicsőítés - közös ebéd az üstből, melyre MINDENKIT várunk! - zárszó Legyünk együtt, maradjunk egyek, mert ez a mi szórványlétünk éltetője és alapja!
Akik támogattak, lelkesítettek, erőt adtak: Erdélyi Magyar Televízió, Marosvásárhely; Erdély.ma, Csíkszereda; Emberi Erőforrások Minisztériuma, Budapest; Bethlen Gábor Alapkezelő Zrt., Budapest; Osthilfe, Linz (dr. Vencser László); Magyar Patrióták Közössége, Budapest; Kovászna megye tanácsa, Sepsiszentgyörgy; Magyar Máltai Szeretetszolgálat, Miskolc; Magyar Katolikus Karitász, Budapest (Csongrádi Gergely); Agytop Kft, Marosvásárhely; Eta Energie Consult Kft., Marosvásárhely (Lészai Ferenc Bendegúz); Primer Electro Kft, Jedd (Kovács Lajos); Varga Imre, Marosvásárhely; Benke István, Marosvásárhely; Kocs Lajos, Marosvásárhely; Domahidi István, Marosvásárhely; Peti Péter, Marosvásárhely; Dobai Jenő, Egyesült Államok; Kulcsár-Székely Attila, Ülke; Füzes Oszkár és Bajtai Erzsébet; Simon Emőke és Török Ferenc; Takács Péter, Sopron; Tamás József, Csíkszereda; Farr László, Marosvásárhely; Kincses Kálmán és csapata, Székelyszenterzsébet; Nagy András, Solymár; Eötvös György, Budapest; Fáy András, Magyarország; Gencsi András, Marosvásárhely; Kémenes Hajnal, Marosvásárhely; Bajkó Teréz, Gyulafehérvár; Gál Emil, Gyergyókilyénfalva; Marso Kft, Nagyernye; Gyergyóditrói Közbirtokosság; Gyergyószentmiklósi Közbirtokosság; Magyarói Polgármesteri Hivatal; Vargyasi Dávid Ferenc Ifjúsági Egylet; Ludas utcai református gyülekezet, Marosvásárhely; Misszió Tours, Szigetszentmiklós; Communitas Alapítvány, Kolozsvár; és sok jószándékú magyar ember.
Isten fizesse meg sokszorosan jóságukat!!!
Erdély.ma

Az őt megfigyelő határrendészeti tisztet jelentette fel Kincses Előd
Hivatali hatalommal való visszaélés miatt tett feljelentést a korrupcióellenes ügyészségen Kincses Előd az ellen a határrendészeti tiszt ellen, aki utasítást adott az ő megfigyelésére. A marosvásárhelyi ügyvéd mai sajtótájékoztatóján számolt be az őt ért inzultusról, amely május 2-án történt, majd tíz nappal később ugyanúgy megismétlődött a marosvásárhelyi Transilvania repülőtéren, amikor külföldre utazott, illetve, mikor hazatért külföldi útjáról. A sajtótájékoztatón jelen volt Benke István mérnök, az ügyvéd barátja, aki tanúja volt a repülőtéren történteknek. Kincses nem tartja véletlennek az egybeesést azzal, hogy éppen az azt megelőző napokban nyújtott be bűnvádi feljelentést az ügyészségen Valentin Bretfelean városi rendőrparancsnok ellen, amiért az megfenyegette a házaikra kétnyelvű utcanévtáblákat kihelyező személyeket. Kincses Előd összefüggést lát a két eset között.
Amikor május 2-án a repülőtéren áthaladt az útlevél-ellenőrző sávon, utánaszaladt az alkalmazott és kérte, hogy pár percre adja át személyi igazolványát, hogy fénymásolatot készíthessen róla. Visszaérkezvén tíz nap múlva Marosvásárhelyen, a repülőtéren az útlevél-ellenőrzés előtt nevetve mesélte a történteket Benke Istvánnak. Majd, mikor sorra került, akkor újból félreállították és kérték, hogy várjon, fénymásolni kell az igazolványát. „Arra kértem a sorban utánam következő Benke István barátomat, maradjon mellettem, legyen a tanúm” – mesélte az ügyvéd, aki rákérdezett a hivatalnoknál, hogy miért van szükség az igazolványának a fénymásolására.
A válasz szerint felsőbb utasításra járt el a hivatalnok. Kincses miután érdeklődött, megtudta, hogy az Országos Rendőrkapitányságon adták ki az utasítást, majd amikor ott is magyarázatot kért, a határrendészethez igazították. Ott is érdeklődött a személyét ért eset felől. A válasz most érkezett meg és azt tartalmazza, hogy nem történt kihágás, a személyi iratok vizsgálatánál törvényesen jártak el, hiszen nincs arra vonatkozó szabály, hogy mennyit lehet várakoztatni valakit az országba történő belépéskor.
Antal Erika
maszol.ro