Az utókor is ismerje a múltat (Szentivánlaborfalva)
Szentivánlaborfalva utóbbi másfél évszázadának monográfiáját írja Kányádi Mihály (sz. 1936) nyugalmazott mezőgazdász technikus. Tizennyolc évvel ezelőtt, 1996-ban, amikor nyugdíjba vonult, azzal a céllal kezdte el a munkát, hogy az utókor ismerhesse meg Szentivánlaborfalva múltját. Az utóbbi százötven évet, mondhatjuk, Orbán Balázs A Székelyföld leírása című művének megjelenésétől eltelt nagyon bonyolult és érdekes időszak történéseit, változásait írja meg – vázolta lapunk érdeklődésére.
Két világháború s különböző változások mentek végbe, melyeket az ifjúság nem ismer – magyarázta, hozzáfűzve: a nyersanyag nyolcvan százaléka megvan, a bevezető részt már kezdte letisztázni, de még legalább egy év hátravan a befejezésig, s azután lektoráltatni szeretné a szöveget. Tulajdonképpen elmesélő monográfia születik, az adatok mellett idős emberek visszaemlékezéseit is összegyűjtötte. Ír a környezetéről, tájról, adottságairól, emberekről, népszokásokról, népviseletről. Munkájához tanácsot kért a Réty monográfiáját megíró dr. Nagy Lajostól. A szerző bemutatja a település nagyjait – mint Berde Mózsa, Berde Áron, Jókainé Laborfalvi Róza, aki itt született, Benke leány volt, továbbá dr. Opra Pál, a kolozsvári mezőgazdasági egyetem tanára, Szentványi Gábor főispán, Székely István kántortanító, akinek a dalárda köszönhető, és a mai dalkör a nevét viseli, Benedek Pál mezőgazdász, aki aranykalászos tanfolyamokat szervezett, Pál Ferenc, aki malmot alapított, rengeteg embernek adott munkát, kenyeret. Azok az emberek, akik szerepet vállaltak templomok, utak, hidak létesítésében, megérdemlik, hogy nevük, tettük fennmaradjon, legalább a faluban – mondja Kányádi Mihály.
A szerző kitér a faluban bekövetkezett átalakításokra is. A település két falu egyesítése révén jött lére. Határuk a Szentiványi-kúria, mely még Sepsiszentivánban áll, tehát az Uzon felőli részen, az unitárius templom már Laborfalván. A régi település a mostani országútnak csak egyik oldalán létezett, a Feketeügyhöz közelebb, a másik rész később épült ki. Szentiványi Gábor beültettette a Rétyi Nyír nyúlványaként a település határában levő futóhomokot mintegy hektár fenyvessel – az mára elszaporodott, közel tizennyolc hektárnyi erdő származott abból. Amikor az 1970-es években a Feketeügyet szabályozták, három méter kerületű cserefák maradványai kerültek elő, és ez azt jelenti, itt valamikor rengeteg erdő volt – mondja a szerző. A Labor-völgyben egykoron átvezetett egy út és az úgynevezett Réz-híd, melyet Részes hídként is említenek. A Kézdivásárhely felőli út Eresztevényről Illyefalvára egyenesen ment, később kanyarították le Laborfalva felé. Érdekességként említi, hogy fennmaradt egy legenda, miszerint az 1800-as évek elején egy Márkos nevű ember az út mentén aranyleletet talált. Ekéje megakadt egy ládában, melyben arany volt. Azt elvitte Brassóba, s egy aranyneműs annyi pénzt adott érte, amiért négy ökröt vásárolt. Ezt a történetet is belefűzte a monográfiába.
Szentivánlaborfalváról mindkét világháborúban sok fiatal maradt oda, hősök, a hazájukért estek el. A második világháború második felében mozgósítottak öregeket és nagyon fiatalokat is. Így az Úz völgyébe vittek el negyven férfit. Sokan közülük odavesztek. Kányádi Mihály kezdeményezésére a Székely István Dalkör tagjaival közösen emlékkopját állítottak a helyszínen. Itt védte hazáját 40 szentivánlaborfalvi székely határőr – hirdeti a faragott oszlop. Ezt nem szabad feledni – szögezi le.
Szekeres Attila. Háromszék (Sepsiszentgyörgy)

Mit hoz ki a Szent István-napokból az új városvezetés?
Kétnapos lesz idén a Szent István-napi ünnepségsorozat, amelyet a Székelyudvarhelyi Polgármesteri Hivatal immár hetedik alkalommal szervez meg, ám most először új városvezetés kezébe került a rendezvény. Ezúttal is minden Székelyudvarhelyi lakoshoz szólnak, ám most – a szervezők ígérete szerint – minőségibb, méltóbb programok lesznek a városhoz és az államalapítóhoz egyaránt.
Olyan ünnepi programot állítottak össze szombatra és vasárnapra, amely minden Székelyudvarhelyi lakos számára fontos lehet, így mindenki találhat számára vonzó rendezvénypontot – mondta el sajtótájékoztatón Gálfi Árpád, Székelyudvarhely polgármestere. Mint kiderült, Bölöni Ildikót és Benedek Pált bízták meg a rendezvény szervezésével, valamint a korábbi évekhez hasonlóan a főszervező polgármesteri hivatal mellett partnerként kapcsolódnak be különböző tevékenységekkel, állandó programokkal az intézmények.
„Két napba van sűrítve, de tartalmas” – beszélt a tematikusan négy blokkra osztott programról Bölöni Ildikó. A délelőttöket többnyire a gyerekekre igyekeztek összpontosítani, így szombaton tíz órától az Udvarhelyszék Fúvószenekar zenés toborzójával indul a program, majd interaktív gyermekkoncert és bábelőadás vár a kicsikre. A nekik szánt rendezvényeket az állandó, egész napos programok egészítik ki.
Délután négykor kezdődik a Székelyudvarhelyi Arany Griff Rend középkori hadi bemutatója, ezzel egy időben lesz a városháza udvarán a Virágos Székelyudvarhely vetélkedő díjkiosztója. Délután fél hattól a Pécsi Kamarakórus és az Alla Breve Vegyeskar közös előadása tekinthető meg, majd hattól megszentelik és megáldják az új kenyeret. Fél nyolctól kezdődik a Haáz Rezső Múzeum Gyámolító gyógyír, kúráló pirula. Mozzanatok a gyógyszerészet történetéből nevű kiállításának megnyitója a Haberstumpf-villában. Héttől koncertezik a Four People One Pack, fél kilenctől a Transylvania Rock Band, majd tíztől tízperces tűzijáték következik, végül pedig a Váci Arcok zenekar zárja a napot fellépésével.
Vasárnap szintén az Udvarhelyszék Fúvószenekar toborzója indítja a programokat délelőtt tíztől, negyed tizenegytől pedig ismét gyerekprogramok várnak a kicsikre. Délután fél öttől operettgálát tekinthetnek meg, hattól pedig a jubiláló házasokat köszöntik a városháza Szent István Termében. Hét előtt húsz perccel Vizi Imre dzsesszkoncertje kezdődik, nyolctól Nagy Feró és a Beatrice koncertezik, tíztől pedig a Karthago együttes koncertje zárja az ünnepséget.
„Az egységes zöld sátrakban harmincegy népművész fogja kiállítani alkotásait a városháza előtt, a vendéglátókat pedig faházakba rendszereztük, így elkerülve azt, hogy sörfesztivál jellege legyen a Szent István-napi ünnepségnek” – mondta el Benedek. Asztalok és székek is lesznek a vendéglátósoknál, a szervezők pedig igyekeztek rávenni őket, hogy állítsanak össze menürendszert, lehetőséget nyújtva a családosoknak az elérhető árakhoz.
Sörfesztivál-hangulatú vásár helyett inkább az államalapítóhoz méltó, minőségi programpontokból összeálló ünnepséget terveznek – hangsúlyozta Orbán Balázs, az MPP– EMNP-koalíció frakcióvezető-helyettese, hozzátéve, az elkövetkezőkben minden programnál arra fognak törekedni, hogy a programkínálat, a rendezvény arculata, berendezése igazodjon az ünnephez és a városhoz. Azt is közölte, minden olyan rendezvényt, ami korábban sikeres volt, megtartanak, de ahol lehet, ott még javítanak.
A rendezvény fő helyszíne a Városháza tér, így a református templomtól a körforgalomig tartó szakaszt, valamint a Vár utcát lezárják a gépjárműforgalom elől az események ideje alatt.
Veres Réka
Székelyhon.ro