Szept. 22-én a III. Csíkszeredai Társadalomtudományi Szeminárium keretében megkezdte munkálatait a Vidékfejlesztés a Székelyföldön témájú konferencia. A kétnapos régiófejlesztési tanácskozáson a Helyi Fejlesztések Közép-Európai Információs Hálózata (CELODIN) programot mutatták be. Amint Benedek László, a budapesti Térfél Alapítvány munkatársa mondta, a CELODIN-hálózatot a helyzet teremtette kényszer hozta létre, a vidékfejlesztéssel foglalkozó szervezetek, szakemberek segítségére kíván lenni az általa biztosított információcserével, szaktanácsadással és partneri viszony megteremtését segítő munkájával. /Régiófejlesztési konferencia. = Hargita Népe (Csíkszereda), szept. 23./

Nemrég Marosvásárhelyen tartották meg a Határon Túli Magyar Szervezetek harmadik fórumát. A tanácskozáson jelen volt Benedek László Argentínából, a latin-amerikai Magyar Országos Szervezetek Szövetségének képviseletében. Elmondta, hogy Latin-Amerikában három olyan ország van, ahol jelentős magyar diaszpóra él: Argentínában, Venezuelában és Brazíliában. Kisebb magyar közösségek élnek Costa Ricában, Paraguayban, Uruguayban és Chilében. A hét végi magyar iskolákban óvodás kortól egészen a középiskola végéig magyar földrajzot, történelmet, irodalmat és nyelvet tanítanak a gyerekeknek. Buenos Airesben a Zrínyi Kör már több mint 50 éves iskola, és stabilan 60-80 gyerekkel foglalkozik. – A dél-amerikai országok befogadók. Nincs semmi bajuk a különböző kisebbségekkel. Nincs elnyomás, de támogatás sincs. Argentínában aktív a magyar közösségi élet. Gyakorlatilag az óvodáskorú gyerekektől a felnőttekig a teljes hétvége magyar környezetben tud lefolyni. Amikor a dél-amerikai magyar szervezetek kiváltak a Magyarok Világszövetségéből, megszűntek a hivatalos képviseleti lehetőségeik. A Határon Túli Magyar Szervezetek Fóruma kínálta erre újra az esélyt, amikor meghívást kaptak a szabadkai tanácskozásra. Gyakorlatilag sem Magyarországon, sem pedig a Kárpát-medencében semmilyen információ nincs arról, hogy igazi magyar közösségek működnek Nyugaton. Évtizedeken át létezett egy újság, a Dél-amerikai Magyar Hírlap, amely megszűnt. Egy másik társaság nekiállt és elkezdett dolgozni, és ez év márciusában újra megjelent az Argentínai Magyar Hírlap. Emellett ösztöndíjprogramokat dolgoztak ki. Az elmúlt 8-9 évben 20-25 argentínai magyar fiatalt juttattak el 10 hónapra Magyarországra továbbképzés céljából. Szeretnék elérni, hogy a mindenkori magyar kormány felfigyeljen rájuk is. /Mózes Edith: Benedek László: A magyar kormány minket is vegyen figyelembe! = Népújság (Marosvásárhely), okt. 18./

Áradás Udvarhelyszéken
Hirtelen lezúduló eső okozott áradást az udvarhelyszéki Kápolnásfaluban és Szentegyháza alsó részén.
A megáradt patakok miatt pincékbe és lakóházakba is befolyt a víz szerdán délután. Kápolnásfaluban a helybéliek elmondása szerint szerdán délután 14 óra körül kezdett esni az eső. A rövid idő alatt lezúduló, hatalmas menynyiségű csapadék miatt kiléptek medrükből a településen átfolyó patakok, a Kis- és Nagy-Homoród. Homoródfürdőn nem okozott nagy gondot a patak megáradása, viszont Szentegyháza alsó részén több helyen is kilépett medréből a Nagy-Homoród, és gyárudvarokat öntött el a víz. Főképp Kápolnásfaluban tett sok kárt az áradás. A Hargitáról lefolyó nagy vízmennyiség annyira megduzzasztotta a Csonka-patakot és a Homoródot, hogy 30 családi házba befolyt a víz.
Este 18 óra után kezdtek apadni a patakok, a falu felső részén a házakból elkezdték kiszivattyúzni a vizet. Benedek László polgármester elmondta, körülbelül hat kilométer utat tett járhatatlanná az áradás, továbbá rengeteg kis hidat megrongált, valamint az erdei utak is tönkrementek. Az elöljáró elmondta, megpróbálnak lehívni kormánypénzeket a sürgősségi esetekre elkülönített alapból.
Pál Gábor
Krónika (Kolozsvár)

Biró Zsolt: a székely autonómia nem kerül le a napirendről
Az Európa Tanács Helyi és Regionális Önkormányzatok Kongresszusának főtitkárát, Andreas Kiefert tájékoztatta a romániai helyzetről, az erdélyi magyarok jogfosztásairól a Magyar Polgári Párt és az RMDSZ Strasbourgban tartózkodó delegációja. A találkozóra azt követően került sor, hogy a testület Monitoring Bizottsága kimondta, hogy nem kompetens annak a dokumentumnak a vizsgálatára, amelyben több székelyföldi önkormányzat kinyilvánítja, hogy a Székelyföld nevű, különálló közigazgatási egységbe akar tartozni.
Biró Zsolt, a Magyar Polgári Párt elnöke tájékoztatta Andreas Kiefert a romániai régióátszervezési tervekről és az „autonómiapárti határozatok” elfogadásáról. Kiemelte, hogy a tervezett közigazgatási átszervezés hátrányosan érintené Székelyföld lakóit. „Ez ellen több ízben is tiltakoztunk, de a központi Román hatalom elzárkózik a párbeszédtől, nem ad lehetőséget népszavazások megszervezésére, ez késztette a helyi tanácsokat az elvi határozatok elfogadására. Románia minden eszközzel gátat szab a közösségi akarat kinyilvánításának, így például olyan alapvető jogok, mint a szólás és véleménynyilvánítás szabadsága, illetve a gyülekezési jog gyakorlása is sérül, ha a régióátszervezés kérdése képezi annak tárgyát, ahogy történt ez március 10-én, Marosvásárhelyen.” – mondta Biró Zsolt, aki hozzátette, hogy az önkormányzatiság, a szubszidiaritás elve sérül.
„Azt szeretnénk ha régiókat elismernék és nem kijelölnék Romániában” mondta az MPP elnöke, aki arra is rávilágított, hogy korábban egy román alkotmányjogászokból álló bizottság (Stanomir Bizottság) ugyanerre a következtetésre jutott, de mégsem alkalmazzák ezt a demokratikus elvet. Biró Zsolt reményét fejezte ki, hogy ha most nem is kerül sor monitorizálásra, de a a 2016-ban esedékes romániai monitoring esetében hangsúlyosan odafigyelnek a most felvetett problémákra.
Antal Árpád, Sepsiszentgyörgy polgármestere is a demokráciadeficitre hívta fel a figyelmet. „Románia uniós csatlakozását követően 2007-től folyamatosan „visszavesznek” jogainkból, legyen szó bármilyen közösségi jogról” fogalmazott.
Az MPP delegációjában két olyan polgármester kapott helyet, akik olyan településeket képviselnek, amelyek elfogadták az autonómia-határozatokat, így Gyergyószentmiklós képviseletében Nagy Zoltán alpolgármester és Kápolnásfalu polgármestere Benedek László kísérte el Biró Zsoltot az Andreas Kiferrel folytatott megbeszélésre. Az RMDSZ-t Antal Árpád Sepsiszentgyörgy polgármestere és Klárik Attila Kovászna megyei tanácsos képviselte. (Délelőtt a monitoring Bizottság ülésén jelen volt Tamás Sándor Kovászna megye tanácselnöke is.)
Andreas Kiefert a Helyi és Regionális Önkormányzatok Kongresszusának tegnapi (keddi) plenáris ülésen választották újra a testület főtitkárának.
A székelyföldi küldöttség érdeklődéssel követi a plenáris ülés munkálatait, hiszen számos olyan kérdés szerepel napirenden, amely áttételesen érinti a székelyföldi helyzetet. Ilyen a skóciai népszavazás eredményeinek értékelése illetve az ukrán decentralizációs folyamat kérdésköre, melyet sokan sürgetnek. Elhangzott, hogy a központosítás lebontása mellett Kijevnek autonómiát kell biztosítania a régióknak.
Közlemény
Erdély.ma

Kipakoltak bajainkról (Székelyföldiek Strasbourgban)
Nem ért véget a székelyföldi küldöttség programja a félsikernek minősített strasbourgi kongresszusi ülés után: kedden délután az Európa Tanács Helyi és Regionális Önkormányzatok Kongresszusának frissen újraválasztott főtitkárát, Andreas Kiefert tájékoztatták a romániai helyzetről, az erdélyi magyarok jogfosztásairól. Az eseményről az MPP számolt be sajtóközleményben.
A Magyar Polgári Párt és az RMDSZ Strasbourgban tartózkodó delegációját azt követően fogadta Kiefer, hogy a testület monitoring- bizottsága kimondta: nem hivatott annak a dokumentumnak a vizsgálatára, amelyben több székelyföldi önkormányzat kinyilvánítja, hogy a Székelyföld nevű, különálló közigazgatási egységbe akar tartozni. Biró Zsolt, a Magyar Polgári Párt elnöke tájékoztatta Andreas Kiefert a romániai régióátszervezési tervekről és az „autonómiapárti határozatok” elfogadásáról. Kiemelte, hogy a tervezett közigazgatási átszervezés hátrányosan érintené Székelyföld lakóit. „Ez ellen több ízben is tiltakoztunk, de a központi román hatalom elzárkózik a párbeszédtől, nem ad lehetőséget népszavazások megszervezésére, ez késztette a helyi tanácsokat az elvi határozatok elfogadására” – fejtette ki Bíró Zsolt. Kitért arra is, hogy Románia minden eszközzel gátat szab a közösségi akarat kinyilvánításának, így például olyan alapvető jogok sérülnek, mint a szólás és véleménynyilvánítás szabadsága, illetve a gyülekezési jog gyakorlása – utalt a március 10-ei marosvásárhelyi tiltásra. Hozzáfűzte, az önkormányzatiság, a szubszidiaritás elve sérül. „Azt szeretnénk, ha a régiókat elismernék, és nem kijelölnék Romániában” – mondta az MPP elnöke, aki arra is rávilágított, hogy korábban egy román alkotmányjogászokból álló bizottság (Stanomir Bizottság) ugyanerre a következtetésre jutott, de mégsem alkalmazzák ezt a demokratikus elvet. Biró Zsolt reményét fejezte ki, hogy a 2016-ban esedékes romániai monitoring esetében hangsúlyosan odafigyelnek a most felvetett problémákra. Antal Árpád, Sepsiszentgyörgy polgármestere is a demokráciadeficitre hívta fel a figyelmet. „Románia uniós csatlakozását követően, 2007-től folyamatosan „visszavesznek” jogainkból, legyen szó bármilyen közösségi jogról” – fogalmazott. Az MPP delegációjában két olyan településvezető kapott helyet, ahol elfogadták az autonómiahatározatot, Gyergyószentmiklósról Nagy Zoltán alpolgármester és Kápolnásfaluról Benedek László polgármester kísérte el Biró Zsoltot az Andreas Kiferrel folytatott megbeszélésre. Az RMDSZ-t Antal Árpád, Sepsiszentgyörgy polgármestere és Klárik Attila Kovászna megyei tanácsos képviselte. A székelyföldi küldöttség érdeklődéssel követi a plenáris ülés munkálatait, hiszen számos olyan kérdés szerepel napirenden, amely áttételesen érinti térségünk helyzetét. Ilyen a skóciai népszavazás eredményeinek értékelése, illetve az ukrán decentralizációs folyamat kérdésköre, melyet sokan sürgetnek. Elhangzott, hogy a központosítás lebontása mellett Kijevnek autonómiát kell biztosítania a területén lévő régióknak.
Háromszék (Sepsiszentgyörgy)

Jubilált az Őszi Hadjárat
Kerek évfordulót ünnepeltek a hétvégén a szentegyházi huszárok, közelről és távolról érkezett vendégeik, és barátaik: tizedik kiadását érte meg az Őszi Hadjárat, ahol hagyományos ruhákban, lovakkal, szekerekkel tizedszer indultak toborzó-körútra. Mint minden évben, idén is felelevenítették az 1848-’49-es toborzásokat, ugyanakkor az aradi vértanúkról is megemlékeztek.
„Hadba vonulók” szombat reggel. Az eseményen való részvétel egyik feltétele a korhű, vagy ünneplő ruhában való megjelenés volt. Számos hagyományőrző csapat, egyesület tette tiszteletét a rendezvényen.
A Szentegyházi Hagyományőrző Huszáregyesület vezette a közel száz lovasból, és több mint hatvan szekérből álló „hadoszlopot”. A szekereken több százan utaztak.
Be- és átvonulási, valamint toborzási engedélyt kért Sándor Péter huszárkapitány Szentegyháza polgármesterétől. A településvezető megadta az engedélyt.
Idén sem maradt el az ágyú, amely korábban a hatóságok érdeklődését is felkeltette, és vizsgálatokat, házkutatásokat tartottak miatta több személynél is. Mint látható ez egy egy fából készült ágyúforma, amelyen még kilövőnyílás sincs.
Kápolnás polgármesterétől, Benedek Lászlótól (fehér lovon) is megkapták a toborzási engedélyt a huszárok, közben pedig Haáz Sándor karnagynak, a Gyermekfilharmóniai vezetőjének a hegedűje is megérkezett.
Szürkületre mindenki visszaérkezett a kiindulási ponthoz, a szentegyházi templomtérre. Vacsorával, majd az érdemérmek kiosztásával és bállal folytatódott az esti program. Ha minden a tervek szerint alakul, 2016. októberének első hétvégéjén indulnak ismét toborzó körútra a huszárok és barátaik.
Tamás Attila
Székelyhon.ro

Udvarhelyszék: hat településen lesz új polgármester
A huszonhatból hat udvarhelyszéki közigazgatási egységnek – két városnak és négy községnek – lesz új polgármestere a vasárnap lezajlott helyhatósági választások nem végleges eredménye szerint.
A megválasztott településvezetők közül Bálint Imre Elemér a veterán, ő hatodik mandátumát kezdi meg. Negyvenhét polgármesterjelölt közül választhattak az udvarhelyszéki szavazópolgárok, tizenkét településen nem született meglepetés, hiszen ott csak egyetlen jelölt indult.
A választásra jogosultak közül arányaiban Homoródszentmártonban mentek el a legtöbben voksolni, a községben meghaladta a 62 százalékot a részvételi arány. A szavazópolgárok közül a legkevesebben Zetelakán adták le voksukat az egyetlen jelöltre, ott valamivel kevesebb, mint 23 százalékos részvételi arányt mértek.
Az alábbiakban a központi választási hivatal adatai alapján az udvarhelyszéki településeken urnazáráskor mért részvételi arányokat is közöljük, valamint a rendelkezésünkre álló adatokat a megválasztott polgármesterekről.
Település Részvételi arány Nyertes Székelyudvarhely 42,24% Gálfi Árpád
Székelykeresztúr 38,44% Rafai Emil
Szentegyháza 52,42% Molnár Tibor (korábbi alpolgármester)
Bögöz 56,90% Farkas Mózes
* Etéd 26,07 % Szőcs László
* Farkaslaka 54,96 % Kovács Lehel
Felsőboldogfalva 60,05% Sándor József
* Fenyéd 48,61% Bokor Botond
*Galambfalva 57,37% Gyerkó László
Homoródszentmárton 62,08% Jakab Attila
* Homoródalmás 35,23% Tikosi László
*Kányád 30,79% György Sándor
Kápolnásfalu 53,80% Benedek László
Korond 52,64% Katona Mihály
Lövéte Mihály Dénes
* Máréfalva: 39,51% Kovács Imre
* Oklánd 38,50% Cseke Miklós
* Oroszhegy 32,77% Bálint Elemér
Parajd 53,71% Bokor Sándor
Siménfalva 51,06% Péter Zoltán
* Szentábrahám 32,20% Simó Dezső Szabolcs
Székelyandrásfalva 52,25% Nagy Lajos
* Székelyderzs 50,96% István Adrián
Újszékely 45,59% Baló Zoltán
Székelyvarság 57,03% Tamás Ernő
* Zetelaka 22,97% Nagy Attila
* Ahol csak egy jelölt volt.
Székelyhon.ro

Tizenöt település képviselői mutatták be a Homoród-menti népviseletet
Idén Kápolnásfaluban tartották meg a Homoród-mente népviseletben című rendezvényt, ahol tizenöt település képviselői mutatták be a helyi székely ruhákat. A szombati eseményen két, a témához kapcsolódó kiállítást is megnyitottak.
„Nagyon fontos a hagyományaink felelevenítése, megőrzése. Tudnunk kell, hogyan éltek annak idején az elődeink, és ezt be kell mutatnunk a gyerekeinknek is. Megtiszteltetés, hogy idén Kápolnásfaluban tarthattuk meg a Homoród-menti viseletek bemutatóját” – fogalmazott Benedek László Kápolnásfalu polgármestere.
Nagyjából háromszáz résztvevője volt a rendezvénynek – a település vezetője valamivel többre számított, úgy gondolja, hogy a helybéliek egy része a mezei munkákkal volt elfoglalva, azért nem tudott elmenni – számol be a kronika.ro-n.
Az ökumenikus istentisztelet és a rendezvény ünnepélyes megnyitója után Salló Szilárd népviselettörténeti előadása következett, amelyen a néprajzkutató ízelítőt adott abból, hogy milyen jelentése volt régen az egyes ruhadaraboknak, hogyan öltözködtek a nők, illetve a férfiak. A Kárpát-medencei népviseletek című, ruházatokat bemutató kiállítást Péterbencze Anikó néprajzkutató nyitotta meg. Őseink viseletben címmel egy fotótárlat is megnyílt, amelynek anyagáról Mihály János történész elmondta, a régi fényképeket a kápolnásfalusiaktól gyűjtötték össze. Több mint háromszáz felajánlás érkezett, ebből százat állítottak ki. Meghívottként Szentegyháza, Lövéte, Homoródalmás, Oklánd, Homoródújfalu, Gyepes, Homoródkeményfalva, Homoródabásfalva, Bágy, Homoródszentmárton, Homoródszentpál, Városfalva, Jánosfalva, Daróc és Petek képviselői a kultúrház színpadán énekekkel, történetekkel és táncokkal fűszerezve mutatták be a helyi viseleteket.
Noha szinte szomszédos településekről van szó, nagyon eltérő ruhákat mutattak be a falvak képviselői, a színek és a díszítések is nagyon elütöttek egymástól. A rendezvényen a felsoroltnál több településről származó viseletet lehetett látni, ugyanis voltak olyanok, akik csak közönségként érkeztek népviseletben. A bemutató után közös ebéd, illetve mulatság következett.
Az eseményt a Nemzetstratégiai Kutatóintézet, a kápolnásfalui önkormányzat, valamint a Kápolnásfaluért Egyesület szervezte – írja a kronika.ro.
Erdély.ma

Tömbházból az iskolába: költöznie kellett a kápolnási óvodának
Költöznie kellett a kápolnási óvodának, melynek működési engedélyét szeptemberben felfüggesztette a Hargita Megyei Népegészségügyi Igazgatóság. Az óvoda igazgatónője nem tartja jó megoldásnak azt, hogy a település általános iskolájában kell folytatniuk a tevékenységet.
A kápolnásfalusi Kriza János Általános Iskolába költözött múlt héten a település óvodája, ugyanis szeptember közepén felfüggesztette az oktatási egység működési engedélyét a népegészségügyi igazgatóság. Az intézkedést azért hozták meg, mert az óvoda egy tömbház első és második szintjén működött, és nem volt saját bejárata, a lépcsőházat is közösen használták a lakók és a gyerekek, ezt viszont nem engedik meg a vonatkozó előírások.
A szabálytalanságra egy ellenőrzésen derült fény, azt követően függesztették fel a működési engedélyt. A megyei népegészségügyi igazgatóság képviselői a tanintézet vezetőségével közösen találták ki megoldásként azt, hogy az iskolába költöztetik az óvodát, aminek az iskola és egyben az óvoda igazgatónője nem nagyon örvendett, ám sajnos ez volt az egyetlen működőképes javaslat – közölte megkeresésünkre Tar Gyöngyi. A megyei népegészségügyi igazgatóság vezetője elmondta, megteremtették az iskolában az óvoda működtetéséhez szükséges körülményeket, és ez a megoldás senkinek sem rossz, sem a kisebb, sem a nagyobb gyerekeknek, ő személyesen is megbizonyosodott erről.
Az óvoda és egyben a kápolnásfalusi Kriza János Általános Iskola igazgatónője, Bálint Irma visszalépésnek tartja az óvoda elköltöztetését. Emlékeztetett rá, hogy ő megfellebbezte a megyei népegészségügyi igazgatóság határozatát, de ez nem hozott eredményt, nem vonták vissza az intézkedést. Az igazgatónő egyebek mellett azt kifogásolja, hogy az összevonás miatt teret veszített az iskola. Az intézkedésnek az lett az eredménye, hogy bevittük az óvodásokat az iskolaépületbe, ezzel megszüntettük a földrajz és a biológia szaktermet, illetve a jól felszerelt fizikalaboratóriumot, ugyanis ezekben mind óvodai termeket kellett berendeznünk – fogalmazott.
Kérték azt is, hogy költözhessenek a vakációban, de nem kaptak haladékot, ezért nem kockáztatták meg a több tízezer lejes pénzbírságot, és eleget tettek a kompromisszumos megoldásnak. Az igazgatónő azt is kifogásolja, hogy bár az iskolának három bejárata is van, az épületen belül nem tudják elkülöníteni a kisgyerekeket a nagyobbaktól, miközben a biztonságra vonatkozó népegészségügyi előírások ezt is megkövetelik.
Romlanak ugyanakkor a higiéniai feltételek is, hiszen több gyerekre jut egy wc, ráadásul az iskolai wc-csészék nem az óvodáskorúakra vannak méretezve. Bálint Irma további egészségügyi problémának látja azt, hogy az esetleges fertőzésveszély is megnőtt amiatt, hogy az épület szerkezetéből adódóan nem tudják különválasztani az óvodás és iskolás gyerekeket. Szerinte kollégái és az óvodás gyerekek szüleinek többsége is visszalépésként értékeli a költözést, ő maga pedig fájlalja, hogy nem kaptak a költözésre egyéves türelmi időt, amíg pályázati pénzből felépül az új óvodaépület. A kápolnási általános iskolában jelenleg 219 diák és 55 óvodás tanul. Egyébként az óvodának egyelőre az új helyszínen sincs működési engedélye, az igazgatónő most készíti a dokumentációt, de ígéretet kapott a népegészségügyi igazgatóságtól, hogy jóváhagyják a kérést.
Új óvodát építenek
A település európai uniós vidékfejlesztési pályázaton 500 ezer eurós áfamentes finanszírozást nyert az új napköziépület felépítésére, és már lezajlott a beruházás kivitelezésére vonatkozó közbeszerzési eljárás is. Mint Benedek László, a község polgármestere korábban lapunknak elmondta, reményeik szerint az alap már idén elkészülhet, a következő tanévkezdésig azonban valószínűleg még nem lesz kész az új épület. Széchely István / Székelyhon.ro