1919. április 18-án a Kőröstárkányba és Nyégerfalvára bevonuló román félkatonai alakulatok vérfürdőt rendeztek és kirabolták a településeket. Kilencvenkét férfi, nő és gyermek esett áldozatul a pogromnak. Köröstárkány RMDSZ-szervezete elhatározta, hogy emlékművet állít. A polgármester, az RMDSZ által jelölt Benedek Ferenc és hívei úgy vélték, hogy kár felszaggatni a múlt sebeit. A református templom előtti poros téren már áll a Vági László által tervezett emlékmű. Gábor Ferenc RMDSZ-elnök elmondta, hogy a falat szimbolizáló alkotáson minden áldozat neve márványtáblán lesz majd olvasható. Az emlékmű mintegy ötvenmillió lejbe kerül. Ebből közel 21 millió lejt a Magyarok Világszövetsége állt. Augusztus 15-re tervezett megemlékezésre készül el az emlékmű. Csoóri Sándor, a Magyarok Világszövetségének elnöke jelen lesz a rendezvényen, várják Markó Bélát, az RMDSZ országos elnökét és Tőkés László tiszteletbeli elnököt is, továbbá a hazai közélet mintegy félszáz személyiségét. /Pálfy Török László: Készül a tárkányi emlékmű. = Bihari Napló (Nagyvárad), júl. 27./

A megyésítéskor a színmagyar Kőröstárkány községközponthoz csapták a környékbeli színromán falvakat, úgymond az etnikai arányokat kiegyensúlyozandó. Így aztán a kétezres lélekszámú Tárkánynak csak akkor lehet magyar polgármestere és magyar többségű önkormányzata, ha mindenki egységben szavaz. Ami meg is történt 1996-ban, csakhogy az akkor az RMDSZ színeiben megválasztott elöljáró nem váltotta be a hozzá fűzött reményeket. Benedek Ferenc polgármester állítólag kiépítette a saját kliensrendszerét. S amikor ezt a szemére vetették, a magyarfaló sajtóhoz ment panaszkodni. Ennek ellenére, a Bihar megyei RMDSZ új vezetői - akik harcban állnak a Gábor Ferenc elnökölte tárkányi szervezet által nagy becsben tartott autonomistákkal - Benedek Ferencet támogatják. A kényes etnikai egyensúly miatt (51 százalékos volt az évtized elején a magyarság aránya a községben, de azóta folyamatos az apadás) érdemes ragaszkodni az egységes fellépéshez a helyi választásokon. A mostani előválasztáson Benedek alulmaradt, megállapították Illés Péter gazdamérnök győzelmét. A vereségébe beletörődni nem tudó polgármester másnap összeszólalkozott az egyik ivócimborájával, aminek duhajkodás, majd rövid kórházi kezelés lett a vége. Az eset kapóra jött a megyei vezérkarnak, nosza gyorsan érvénytelennek nyilvánították az előző napi előválasztást! Egy hét alatt talpra állították Benedeket, megszervezték a kampányát, beleértve a plakátolást is, majd pedig pár szavazatos többséggel kihozták győztesnek. Amennyiben a jelenlegi polgármester lesz az RMDSZ jelöltje, akkor még a legádázabb ellenfeleinek is mellette kell kampányolniuk. Amennyiben ugyani másik jelöltet is állítanak, egyikőjük sem győz, hanem valamely másik - román nemzetiségű - földijük. Dénes László szerint a tárkányi politikai-etnikai konstelláció számos erdélyi településre ráillik. A dilemmák hasonlatosak. A kőröstárkányi eset Dénes Lászlót arra emlékezteti, hogy 1994-ben Horn Gyula előbb kitörte a nyakát, majd megnyerte a választásokat Magyarországon. Huncut politológusok megkockáztatták: talán a szerencsétlenül járt emberke iránti össznépi együttérzés is közrejátszott a sikerben. - Másutt is voltak a kőröstárkányihoz hasonló esetek. Gyergyócsomafalván például, Nagyszalontán az urnához csődített romák billentették ki a mérleg nyelvét, Sepsiszentgyörgyön hoci nesze alapon neveztek ki némely jelölteket a megyei tanácsba, a Szilágyságban lakhely szerint osztották a ki a mandátumokat, Zágonban óránként írták át a választási jegyzőkönyvet. /Dénes László: A Horn-effektus Kőröstárkányban. = Erdélyi Napló (Nagyvárad), ápr. 25./

Ismeretlen tettesek jún. 19-re virradó éjszaka vörös festékkel bemázolták Kőröstárkányon a magyar mártírok emlékművét. A helyi RMDSZ-szervezetbeli fiatalok fáradságos munkával letakarították, amennyire lehetett. Helyenként az oldószer a feliratot is lemosta. Az eset a helyhatósági választások második fordulóját követő éjszakáján történt. Akkorra már kiderült, hogy a hivatalban lévő polgármester, Benedek Ferenc vesztett az RTDP jelöltjével, Aurel Ilével szemben. - Benedek Ferenc jelölése miatt megoszlott a tárkányi magyar közösség, s a választási kudarcért most egymást okolja a két tábor. Gábor Ferenc helyi RMDSZ-elnök szerint a két független magyar induló annyi szavazatot kapott, mint az RMDSZ-es tanácsosi lista. A leköszönő polgármesterre /Benedek Ferencre/ szerinte jellemző volt a szembenállás az RMDSZ-szel, ellenezte az emlékmű felállítását, majd elkészülte után leszólta az alkotást. Gábor Ferenc a megyei RMDSZ ügyvezetésre hárított minden felelősséget. Benedek Ferenc azt állította, hogy ő kezdeményezte az emlékmű felállítását, csak azt más formában képzelte el. /Máté Zsófia: Kőröstárkányban kiújult a feszültség. Az emlékművön álltak bosszút. = Bihari Napló (Nagyvárad), jún. 20./

Jún. 19-én éjszaka, mikor már tudni lehetett, hogy az RMDSZ jelöltje, Benedek Ferenc nem lesz többé polgármester, ismeretlen tettesek vörös festéket öntöttek a mártírok emlékművére. Azóta az emlékművet dr. Csapó I. József szenátor segítségével rendbe tették. Azóta a szél, vagy ismét vandál kezek felborogatták a virágvázákat. /Both Abigél: Kőröstárkány. Az emlékmű újra a régi. = Bihari Napló (Nagyvárad), jún. 28./

Marosvásárhelyen a Bernády Házban megnyílt Felvincen élő Sipos László festőművész tárlata, egyúttal bemutatták a munkásságáról szóló albumot, megjelent Tőzsér József, az albumot kiadó csíkszeredai Pallas Akadémia Kiadó igazgatója is. Tőzsér József szólt a tizenötödik évét ünneplő kiadóról, illetve a megjelenés előtt álló kötetekről: Nyirő József Elszántak és Havasok című regényeiről, Páter Benedek ferences atya kolostortörténetének második, többek között a csíksomlyói kolostort bemutató kötetéről, Natalie Kálnoky grófnő könyv formájában megjelenő doktorátusi dolgozatáról, illetve a Műterem-sorozat legutóbbi, Major Gizellát bemutató kötetéről. /Nagy Botond: Boszorkánykonyha az értéktelenség korából. = Népújság (Marosvásárhely), febr. 27./

Templomot építeni a reménység jele
A 21. század elején templomot építeni a reménység jele, a kezdeményezők nagy hitét és buzgóságát jelzi – mutatott rá Jakubinyi György érsek hétfő délután Csíkszentkirály új kápolnájának szentelési ünnepén.
Több százan gyűltek össze hétfőn csíkszentkirály újonnan elkészült kápolnájánál, hogy részt vehessenek annak felszentelési ünnepségén. Miután az egyházi elöljáróságok megnyitották az istenháza ajtóit, bevonult a tömeg, majd elsőként Csató Béla helyi plébános ismertette röviden a kápolnaépítés előzményeit. Mint a jelenlevők megtudhatták, ahhoz hogy a plébános kápolnaépítés mellett döntött, hozzájárult Bangha Béla jezsuita atya Világhódító kereszténység című könyve, illetve Ferenc pápa kijelentése is, miszerint a templomok hatósugara 500 méter.
Így a plébániatemplomtól nagyobb távolságra lévő Poklondfalva falurészen 2014-ben telket vásárolt a plébános, 2015-ben hozzáláttak Hadnagy Judit marosvásárhelyi építész tervének kivitelezéséhez, 2016-ban felépült az épület, 2017-ben pedig a szakrális teret „hívták életre – foglalta össze a plébános. Azt is elmondta a lelkipásztor, hogy az építő cég az Impex Aurora Kft., a szentélytervezetet Jakab Gyula geológus gyergyószentmiklósi műhelye vitelezte ki, az oltárkép-kompozíció Barabás Márton festőművész alkotása. A keresztút elkészítését Szabó Ottó képzőművész vállalta, míg a harangok Lázár Imre székelyudvarhelyi műhelyében készültek – Benedek Ferenc, Székely Ernő és még egy neve elhallgatását kérő csíkszentkirályi jóvoltából.
Csató Béla kiemelte továbbá, hogy a magyar szentek, boldogok és vértanúk tiszteletére szentelték fel az istenházát, amely esetében „nem a magyar etnikumot jelző szó az erkölcsi kategória, hanem a szent, a hűséges, Krisztus melletti tanúságtétel, az Istenben beteljesülő emberi élet”. A lelkipásztor beszédét követően megáldották a keresztutat, a harangokat, majd az orgonát.
Az ünnepi szentmise szentbeszédében Jakubinyi György érsek rámutatott, a 21. század elején itt Székelyföldön is templomot építeni, a ti nagy hiteteket és lelkipásztorotok buzgóságát jelzi. Akkor, amikor egész Európa kezd elkereszténytelenedni, nem születnek gyermekek, mások veszik át a helyünket, csak Németországban évenként 150 katolikus templomot zárnak be, akkor templomot építeni, valóban a reménység jele.
A szentbeszédet követően elhangzott a mindenszentek litánia, s miután helyére illesztették az ereklyét is tartalmazó oltárkövet, az érsek krizmával megkente az oltárt, illetve a templom falait. A szentelési szertartás alatt sötét volt még a templomban, azt követően felkapcsolták a fényforrásokat, így fényárban úszó templombelsőben folytatódott az ünnepi szentmise. Kömény Kamilla / Székelyhon.ro