Kisbaconban, szülőföldjén a 140 esztendővel ezelőtt született meseíró, Cimbora-szerkesztő és harcos publicista Benedek Elekre emlékeztek. Kerek harminc éve lett emlékházzá a Mari-villa. Az ünnepségen Szabó Réka könyvét dedikálta (Jézus tanítványa voltam. Válogatás Benedek Elek műveiből születésének 140., az emlékház 30. évfordulójára, válogatta Szabó Réka, Budapest, 1999). /Elek apóra emlékeztek. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), okt. 4./

Megtartotta alakuló ülését a Romániai Magyar Középiskolás-szövetség (RMKSZ). A középiskolások azzal indokolják az új alapokon induló kulturális és érdekképviseleti szerv életre hívását, hogy korábbi szervezetük, a MAKOSZ több éve rossz ügyvitelt folytat, s ezt az ifjúság részéről érkező negatív visszajelzések is megerősítik. Az alakuló ülésen a szatmárnémeti Kölcsey Ferenc Kollégium, a kolozsvári Brassai Sámuel Líceum, a székelyudvarhelyi Benedek Elek és a kézdivásárhelyi Bod Péter Tanítóképző, a csíkszeredai Márton Áron Elméleti Líceum és a szecselevárosi Zajzoni Rab István Líceum diáktanácsainak képviselői vettek részt. Kidolgozták az alapszabályt és a cselekvési programot, amelyben megjelölték, hogy rövid távon a tömörülés programszervezéssel és a diáktanácsoktól érkező tervezetek anyagi és szellemi támogatásával kíván foglalkozni. Az RMKSZ-t támogatásáról biztosította a Romániai Magyar Pedagógusok Szövetsége, a Romániai Magyar Diákújságírók Szövetsége (DUMA) és több közéleti személyiség. /Új diákszövetség alakult. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), nov. 2./

Október 23-án összeült néhány erdélyi középiskola, /a szatmári Kölcsey Ferenc, Kolozsvárról a Brassai Sámuel Líceum, a székelyudvarhelyi Benedek Elek Tanítóképző, a csíkszeredai Márton Áron Líceum, a kézdivásárhelyi Tanítóképző, a szecselevárosi Zajzoni Rab István Líceum/ diáktanácsa. A küldöttek elhatározták, hogy a MAKOSZ-szal (Magyar Középiskolások Országos Szövetsége) szembeni elégedetlenségük miatt megpróbálnak kidolgozni egy új utat a középiskolás diákszervezeteket tömörítő szövetség számára, megalakították a Romániai Magyar Középiskolás Szövetséget. - A MAKOSZ természetesen még működik, és folynak az egyeztetések arról, hogyan tovább, mert mindenki tudja, hogy ez a két szervezet párhuzamosan nem létezhet. Több alternatíva is létezik: az egyik az lenne, hogy a MAKOSZ-t is tovább vinni, ha ez nem megy, akkor az RMKSZ vonalát követni, esetleg a két szervezetet összevonva egy harmadikat indítanánk el. /Gáspár Miklós: MAKOSZ, holnap PISZOK Az RMKSZ mint alternatíva. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 6./

Megjelent a Hírmondó /Székelyudvarhely/, a Nyugdíjas Önsegélyző Pénztár negyedévi hírlapjának harmadik száma. A kiadvány Benedek Elekre emlékezett születésének 140. évfordulóján, dr. Bakk Elek székelyföldi orvos alakját dr. Bakk Sára idézte föl, Keszler Ibolya a Szolnokon lezajlott kárpát-medencei szépkorúak szavalóversenyéről számolt be. /Fekete B. Zoltán: Harmadszor is: Hírmondó. = Udvarhelyi Híradó (Székelyudvarhely), nov. 11./

Dec. 10-11-e között immár hetedik alkalommal rendezte meg a helyi a Gaál Mózes Közművelődési Egyesület Baróton az Erdővidéki Közművelődési Napokat. Az összejövetel keretében bemutatták a kovásznai Fábián Ernő A megmaradás parancsolatai című kötetét, majd a helybéli Erdővidék nevet viselő népi tánccsoport, valamint a sepsiszentgyörgyi Művészeti Líceum néptánc tagozatának előadására került sor. Megtartották az erdővidéki kultúrszervezők fórumát, melynek meghívottai Dáné Tibor Kálmán, az RMDSZ művelődési főosztályának főosztályvezetője, Balla Zoltán, a székelyudvarhelyi Humán Reform Alapítvány vezetője, valamint Illés Attila Tibor, a Pro Juventutis Alapítvány kuratóriumának alelnöke voltak. Szabó Zsolt, a Művelődés /Kolozsvár/ című folyóirat főszerkesztője Benedek Elek mának szóló üzenete címmel tartott előadást. /Erdővidéki Közművelődési Napok Baróton. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 16./

Hármas évfordulót ünnepelt decemberben Sepsiszentgyörgy és Kisbacon: Benedek Elek születésének száznegyvenedik, halálának hetvenedik, valamint az emlékház (a kisbaconi Mari-lak) fennállásának harmincadik évfordulójára emlékeztek. Kisbaconban az ünneplők megkoszorúzták az emlékház kertjében felállított kopjafát, a házban Szabó Réka, Elek apó dédunokája kalauzolta az érdeklődőket. Sepsiszentgyörgyön, a Megyei Könyvtárban tartották az emlékülést, melynek során előadások hangzottak el Benedek Elek életéről, munkásságáról, majd megnyitották a Benedek Elek-emlékkiállítást. A kolozsvári Babes-Bolyai Tudományegyetem újságíró szakának másodéves hallgatói olvasták fel ez alkalomra elkészített dolgozataikat. /Sándor Boglárka: Benedek Elekre emlékezve. = Szabadság (Kolozsvár), jan. 12./

Megjelent a Moldvai Magyarság idei 2. száma. Duma-István András autodidakta költő és a moldvai magyarság egyik leghatározottabb, naponként megalázott szószólója ebben a számban közölt versében olvasható: "Én országom Moldova / Ott nem tudok szólni (...) Szájam bé van dugva / Szemem el burkolva". A dioszéni (Gioseni) Füstös Gabriella életpályáját vázolta föl: a családban magyarul beszéltek, két testvérével együtt Erdélybe került, Csíkszeredába, majd a székelyudvarhelyi Benedek Elek Tanítóképzőbe. Ezután sikeresen felvételizett, bejutott a kolozsvári Babes-Bolyai Tudományegyetem gyógypedagógia szakára. 2000-ben összesen 103 csángó gyermek tanult Erdélyben anyanyelvén. A legtöbb gyermek (44) a gyimesfelsőloki Árpád-házi Szent Erzsébet Római Katolikus Gimnázium tanulója, öt fiatal a bukaresti Ady Endre Líceum diákja, többen Gyulafehérváron tanulnak. Sylvester Lajos megjegyezte, hogy egyetlen háromszéki iskolában sem tanulnak csángók. Fekete Réka Moldvában tiltás, Erdélyben elfogadás címen beszámolt arról, hogy Sepsiszentgyörgyön Hajdu János plébános román nyelvű misét tart. Erdélyben más településeken is tartanak román nyelven misét a moldvai katolikusok számára. Moldvában viszont a csángók hiába kérik a magyar nyelvű misét. /Sylvester Lajos: Én országom Moldova. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), márc. 23./

Elhunyt Marton Lili , aki nemrég még a Szabadság szerkesztőségébe látogatott, mesélt első írói sikeréről, a Cimborában napvilágot látott verséről és példaképéről, Benedek Elekről. Nem véletlenül írta meg Elek nagyapó életregényét is, valamint a jóság, a barátság, az emberek közti megértés szellemében fogant megannyi mesekönyvét, ifjúsági regényét, színdarabját. /Németh Júlia: Marton Lili emlékére (1914-2000) = Szabadság (Kolozsvár), márc. 28./ Marton Lili /Budapest, 1914. dec. 12. - Kolozsvár, 2000. márc. 27./

A székelyudvarhelyi Benedek Elek Tanárképző Főiskola tankönyveket, munkafüzeteket, feladatlapokat, szemléltető eszközöket kapott a szegedi Mozaik Könyvkiadótól. Török Zoltán, a kiadó igazgatójával való egyeztetés után a kápolnási iskolának is juttattak a könyvekből, munkafüzetekből. Bálint Mihály, a főiskola igazgatója elmondta, hogy mind tartalmilag, mind minőségileg csodálatosak a kiadványok. Ha jövőben is ilyen gyenge lesz a hazai magyar nyelvű tankönyvellátás, kénytelenek lesznek az újonnan induló ötödik osztálynak külföldről rendelni tankönyveket. /Tankönyvek Szegedről Székelyudvarhelyre. = Hargita Népe (Csíkszereda), márc. 30./

"Ápr. 15-én a kolozsvári Állami Magyar Opera termében zajlott le a magyar középiskolások II. országos kórustalálkozója, melyet a Romániai Magyar Dalosszövetség szervezett. Arany fokozattal minősítették a nagyenyedi Bethlen Gábor Kollégium Szkóláját, a kolozsvári Református Kollégium vegyes karát, a kolozsvári Báthory István Elméleti Líceum vegyes karát, a gyulafehérvári Gróf Mailáth Gusztáv Károly Líceumi Szeminárium fiú kórusát és a székelyudvarhelyi Benedek Elek Tanítóképző leánykarát. Ezüst fokozattal tüntették ki a sepsiszentgyörgyi Református Kollégium vegyes karát, bronz fokozatot nyert a kolozsvári Apáczai Csere János Tanítóképző leány kara, a kolozsvári Unitárius Kollégium vegyes kara, a székelyudvarhelyi Református Kollégium "Collegium Musicum" vegyes kara, valamint a marosvásárhelyi Református Kollégium vegyes kara. /Kulcsár Gabriella: Magyar középiskolások II. országos kórustalálkozója. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 18./"

1990. január 25-én a csíkszeredai 11-es Általános Iskolából kiváltak a magyar osztályok és magyar tannyelvű iskolát hoztak létre, amely felvette József Attila Általános Iskola nevet. Ez év április 10-14-e között ünnepelte az iskolája fennállásának 10. évfordulóját. Az iskola évkönyvében Borbáth Erzsébet nyugdíjas igazgatónő beszámolt a moldvai csángó gyerekek magyar nyelvi alapképzésének tapasztalatairól, ugyanis 1990. szeptemberétől 34 csángó gyerek tanult magyarul az iskolában. Szakmailag, pedagógiailag a legnagyobb gondot a felzárkóztatásuk, nyelvi beilleszkedési nehézségeik kezelése okozta. A kollégiumi költségeket kezdetben a katolikus egyház biztosította, majd a Domokos Pál Péter Alapítvány pályázatok, segélykérő levelek által, 1993-tól az Erdélyi Fiatalokért Alapítvány ajánlotta fel szerződéssel a tulajdonában levő Márton Áron Kollégiumot. A sok évi önzetlen munka után a József Attila Általános Iskola pedagógusai rádöbbentek arra, hogy munkájuk eredménye a Csángóföldön nem gyümölcsözik, a tanulók közül nagyon kevesen találtak munkahelyet, a székelyudvarhelyi Benedek Elek Tanítóképzőben végzett moldvai csángó tanítónők is Székelyföldön helyezkedtek el, hiszen otthon nem tarthattak magyar nyelvű órákat. Népszerűsítés hiányában 1998. szeptember 1-jétől már nem indult képzés magyar nyelven a csángó gyerekek számára, ám az itt végzett tanulók nagy része magyar nyelven folytatta tanulmányait középiskolákban, hazai és magyarországi egyetemeken. Veress Emőke igazgatónő elmondta, hogy az 1999/2000-es tanévtől új módszerrel működő, Step by Step osztályt is indítottak. /Hátsekné Kovács Kinga: Egy iskola, amely nem tér ki a kor kihívásai elől. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), ápr. 19./

"Nagyenyeden, a Bethlen Könyvtárban megnyílt az államalapításunk ezeréves múltját felidéző munkák kiállítása. Az első tárlóban, a honfoglalás ezeréves emlékére a Magyar Tudományos Akadémia megbízásából Pauler Gyula és Szilágyi Sándor szerkesztésében a Magyar honfoglalás kútfői c. munka látható, szomszédságában Hóman Bálint: Magyar történet (őstörténet - törzsszervezet - keresztény királyság) c. munkája, továbbá a Katolikus Magyarság c. munka, mely a magyarok megtérésének és a magyar királyság megalapításának kilencszázados évfordulója alkalmából látott napvilágot, a III. Béla magyar király emlékezetének szánt tekintélyes munka, melyet Forszter Gyula szerkesztett s adott ki Budapesten 1900-ban. S ugyanott a Frölich Róbert, Kuzsinszky Bálint, Nagy Géza és Marczali Henrik által írt Magyarország a királyság megalakulásáig c. munka. A következő tárlóban Szent István király halálának kilencszázadik évfordulóján kiadott háromkötetes Emlékkönyv van, továbbá a dr. Márki Sándor által szerkesztett Mátyás Király Emlékkönyv, mely királyunk kolozsvári szobrának leleplezése alkalmából látott napvilágot, Benedek Elek A Magyar nép múltja és jelene /Budapest, 1898/. Az 1848-49-es forradalmat az 1868-ban kiadott Honvédalbum idézi. Az aradi vértanúk emlékszobrának leleplezési ünnepségéről készült eredeti, kétoldalas fénykép a Vasárnapi Újság 1890. október 19-i számából került közszemlére. Látható A magyar viseletek története c. munka Nagy Géza kísérőszövegével, Heltai Gáspár Magyar krónikája, Árva Bethlen Kata eredeti önéletírása, Székely István 1559-es krónikája, mellette Magyar- és Erdélyország 1791-es históriája. Ott vannak a tárlókban a legújabb történelmi munkák is, melyek a Széchényi Könyvtár jóvoltából gazdagítják a nagyenyedi Bethlen Könyvtár állományát. Néhány név és cím sokatmondó, például Kristó Gyula - Makk Ferenc: Az Árpád-ház uralkodói, Csorba Csaba: Árpád örökében; "Árpád jöve magyar néppel, Magyar Zoltán: Szent István a magyar kultúrtörténetben, Esztergályos Jenő: A magyarok bejövetele, Závodszky Géza: Hazáért és szabadságért, Magyar mondák, László Gyula: A honfoglaló magyarok. /Millenniumi kiállítás a könyvtárban. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), ápr. 28./"

A romániai iskolák rehabilitációs programja keretén belül Hargita megyében 19 iskolát újítanak fel. A munkálatok összértéke megyeszinten 4,8 millió dollár, a pénzügyi alapot kedvezményes kamatú kölcsönként a Világbank biztosítja a tanügyi tárcának. Az első körben a gyergyószentmiklósi Salamon Ernő Gimnázium épületén, a székelyudvarhelyi Benedek Elek Tanítóképző két épületén, a csíkszeredai építőipari szakközépiskola, a dánfalvi közpiskola 1-4. osztályos iskolájának épületén, valamint a balánbányai szakközépiskolán végzik el a munkálatokat. /Sarány István: Iskolarehabilitációs program. = Hargita Népe (Csíkszereda), júl. 11./

"Az első körben valamennyi hely betelt Csíkszeredában a Márton Áron Gimnáziumban, a Nagy István Művészeti Szakközépiskola képzőművészeti és zene osztályaiban, az Octavian Goga Gimnázium reál osztályaiban, a Segítő Mária Római Katolikus Gimnáziumban, az építőipari szakközépiskolában, a Kájoni János Szakközépiskolában; Gyergyószentmiklóson a Salamon Ernő Gimnáziumban; Maroshévízen a szakközépiskolában, a Mihai Eminescu Kollégium technológiai osztályaiban; Székelyudvarhelyen az Eötvös József és a Kós Károly szakközépiskolákban, a Tamási Áron és a Baróti Szabó Dávid római katolikus gimnáziumokban, valamint a Benedek Elek Tanítóképzőben; Székelykeresztúron az Orbán Balázs Gimnáziumban és az unitárius gimnáziumban. /Lejárt a beiratkozások első köre. = Hargita Népe (Csíkszereda), júl. 20./"

Megjelent Szabó Kálmán Attila /a székelyudvarhelyi Benedek Elek Tanítóképző tanára/ terjedelmes munkája: A székelykeresztúri állami tanítóképző története /Benedek Elek Alapítvány, Székelyudvarhely, 2000/. A képző kiépülésének és virágzásának korszakát az 1871-1914 időszakban jelölte meg a szerző, majd tovább követte az intézmény működését egészen az 1955-ben bekövetkezett leépüléséig. A kötet része egy közel öt évvel ezelőtt indított, az egész történelmi Erdélyre kiterjedő, a magyar tanítóképzőket bemutató vállalkozásnak. /Sarány István: Székelykeresztúri iskola-monográfia. = Hargita Népe (Csíkszereda), aug. 31./

Székelyudvarhely középiskoláiban is elkezdődött a tanítás. A Palló Imre Zene- és Képzőművészeti Szakközépiskolában három kilencedik osztályt indítottak, nem teltek be mindenhol a helyek, a képzőművészeti osztályt leszámítva. A zeneosztály 22 diákkal indul, míg a színművészeti osztályban 20-an vannak. A Baróti Szabó Dávid iskolában beteltek a helyek, két osztályt indítottak 26-os létszámmal. Az egyik felekezeti, katolikus osztály, a másik pedig filológia. A Tamási Áron Gimnáziumban indított négy kilencedik osztályban beteltek a helyek. Mindössze három osztály indult a Benedek Elek Tanítóképzőben. A Kós Károly Szakközépiskola négy osztályt indított és a helyek beteltek, hasonlóan a Bányai János Szakközépiskolához, ahol hat líceumi és négy szakiskola osztály indult. Az Eötvös József Mezőgazdasági Szakközépiskolában a szakiskolásokkal együtt 226 kilencedik osztályos kezdi a tanévet: 126 líceumista és 100 szakiskolás. A helyek mind beteltek és egy esti osztályt is indítottak. Az Ucecom Szakközépiskolában még mindig vannak üres helyek. /Péter Attila: Iskolakezdés. = Udvarhely Szék (Székelyudvarhely), szept. 6./

Kétnapos tanácskozást tartott /nov. 3-4./ a Berzsenyi Irodalmi és Művészeti Társaság és a Xantus Nemzetközi Koordinációs iroda Magyar Kisebbségek a Kárpát-medencében témakörben Kaposváron. Takács Gyula Kossuth díjas költő, a Társaság elnöke nyitotta meg a közel százötven résztvevős tanácskozást, majd Bárdi Nándor, a Teleki László Intézet munkatársa tartott részletes beszámolót a témakörben. Kifejtette: nincs tizenötmillió magyar, ahogy ezt a közhiedelem tartotta, már csak alig tizenhárom és fél millió mutatható ki hitelesen. Magyarországon tízmillióan élnek, Erdélyben 1 667 ezren. A magyarság lélekszáma az utódállamokban megoszlik. Romániában a legnépesebb a székelyföldi tömb /több mint 780 000 magyar/, a többi megoszlik a Mezőség és Partium között. A legszomorúbb a helyzet a Mezőségen, ahol az egykézés és az elvándorlás egyre erősebb jelei látszanak. Ezzel szemben növekedőben van a magyarság létszáma Kárpátalján, és bizonyos helyeken Szlovákiában, de rendkívül erősen fogy a Vajdaságban. A vegyes házasságok Erdélyben is terjedőben vannak. Tóth Károly, a galántai Fórum Intézet igazgatója számolt be a szlovákiai helyzetről, majd az ugyancsak szlovákiai Fuksz Sándor a vállalkozók és vállalkozások helyzetéről. Kárpátaljáról Dupka György író, költő, a Magyar Értelmiségiek Kárpátaljai Közösségének elnöke beszélt, kiemelve az egyházak szerepét a fennmaradásban. Nagy szerepe van a beregszászi magyar Tanárképző Főiskolának a tanár-utánpótlásban. Kolozsvárról dr. Tonk Sándor, a Sapientia Alapítvány elnöke beszélt az önálló magyar egyetem létrehozását célzó törekvésekről. Vofkori László, a székelyudvarhelyi Benedek Elek Tanítóképző tanára, a gazdaságföldrajz ismert szakembere a Székelyföld hiányos gazdasági fejlesztésének okait és következményeit taglalta. Mirnics Károly, a szabadkai Magyarságkutató Tudományos Társaság elnöke az asszimiláció előretöréséről számolt be, Muzsnay Árpád /Szatmárnémeti/ tartott helyzetjelentést a művelődési eredményekről. - Az idei Berzsenyi-díjat Pávai Gyula /Arad/ kapta. /Pávai Gyula: Már csak tizenhárom és fél millió. Magyar kisebbség a Kárpát-medencében. = Nyugati Jelen (Arad), nov. 8./

Székelyudvarhelyen a Benedek Elek Tanítóképző a magyar tudomány napja tiszteletére tudományos ülésszakot szervezett nov. 17-én, a millennium szellemében, ezután millenniumi kopjafaavatás következett. Bálint Mihály igazgató az esemény jelentőségéről beszélt. A tudományos ülésszakon dr. Vofkori László Erdély kultúrföldrajzi korszakairól beszélt, Pálfalvi Pál a gyimesi csángóknál végzett etnobotanikai kutatásairól, Barabási Tünde az elmélet és gyakorlat integrálásáról tartott előadást. /Komoróczy György: Székelyudvarhely. Millenniumi kopjafaavatás. = Hargita Népe (Csíkszereda), nov. 18./

"Erdélyi körútra indult a Duna Televízió vezetősége. Udvarhely és Csíkszereda után Kolozsvárra látogatnak, majd Nagyváradra utazik a stáb. A küldöttség tagjai: Pekár István, a DTV elnöke, Meszleny László hírigazgató, dr. Csermák Zoltán marketing igazgató, Bayer Zsolt helyettes kulturális igazgató, Renge Csilla, a PR iroda vezetője, Lukács Bea műsorvezető. /Erdélyi körúton a Duna Televízió. = Szabadság (Kolozsvár), jan. 31./ Székelyudvarhely volt az első állomása a Duna Televízió vezetőinek az erdélyi közönségtalálkozó-sorozatban. Jan. 30-án a városban Pekár István, az televíziós társaság új elnöke az előrelépést a többi állami magyar médiával közösen kiépíthető hírhálózatban jelölte meg. A Kárpát-medence magyarok lakta vidékeire tíz-tizenkét, élő műsor szerkesztésére is alkalmas stúdió telepítését tervezik. A stúdiókból közel öt Erdélyben, az egyik pedig valószínűleg Székelyudvarhelyen működik majd. A közel kétmilliárd forint befektetést igénylő hálózat lehetővé teszi, hogy a határon túli magyarok életéről szóló híradások sokkal árnyaltabbak és aktuálisabbak legyenek. A Duna Televízió vezetői - továbbutazásuk előtt - ünnepélyesen átadják a helyi Benedek Elek Tanítóképző könyvtárának szánt több ezer kötetnyi adományt. /Zilahi Imre: Mit hozott a cseppnyi változás? Stúdiókat létesítenek a Kárpát-medencében. = Krónika (Kolozsvár), jan. 31./"

"Magyar-magyar oktatási kapcsolatokról jó tíz évvel ezelőtt gyakorlatilag nem beszélhettünk. Azóta oly sokrétűvé és szerteágazóvá vált, intézményes keretek között és civil kezdeményezések révén, átszőve az egész Kárpát-medencei magyarságot, hogy részletekbe menő számbavételük és régiók szerinti éles elkülönítésük szinte lehetetlenség. A Romániai Magyar Szó néhány olyan nagyobb programról kérdezte Pokorni Zoltán magyar oktatási minisztert. Az Apáczai Közalapítványt kormánydöntéssel 1998-ban hozták létre. Az alapítvány stratégiai programokkal beruházásokat, kifejezetten oktatási, döntően felsőoktatási kezdeményezéseket, pályázatokat támogat, évről évre nagyobb összegből gazdálkodva. A közalapítvány a határon túli magyar oktatás támogatására az idén valamivel több mint 750 millió forintot oszthat szét pályázati úton. A 2000/2001-es tanévben beindított Hallgatói Ösztöndíj Program a felsőoktatásban és a középfokú szakképzésben szülőföldjükön tanulóknak nyújt támogatást. Ennek keretében pályázati úton a Kárpát-medencében több mint 1500 magyar fiatal részesül 7000 Ft-nak megfelelő havi juttatásban. Az ösztöndíjak 51%-át Erdély kapja. A Magyarországon történő képzések esetében a hangsúlyt a részképzéses programokra fektetik. A minisztériumban működő Határon Túli Magyarok Főosztálya 2001-ben 400 millió forinttal gazdálkodik, amelyet részben magyarországi és szülőföldi ösztöndíjakra, részben pedig a máshol alig támogatott magyar nyelvű közoktatás fejlesztésére fordít, elsősorban a pedagógusok szülőföldi és magyarországi szakmai továbbképzésének, illetve a szomszédos országokban működő magyar pedagógusszövetségek munkájának támogatásával. - Magyarországon minden pedagógus 15-16 ezer forintot költhet a saját továbbképzésére évente, és kb. hasonló összeggel gazdálkodhat szakkönyvek vásárlására. Ezt a támogatási formát a státustörvény részeként szeretnék kiterjeszteni a magyar nemzetiségi oktatásban résztvevő pedagógusokra is. - Jelenleg folyik a határon túli magyar iskolák bekötése a magyarországi oktatási internetes hálózatba: 32 határon túli magyar iskoláról van szó. Most ennyire volt keret. A jövőben ez a hálózat bővíthető. A pedagógusszervezetek által kiválasztott iskolákat számítógépes laborokkal szerelik fel. Ez nyolc számítógépből áll és egy központi nagy szerverből, jár hozzá egy képleolvasó és egy nyomtató is. Ezek az informatikai laborok ugyanolyanok lesznek, mint amilyeneket a magyar iskolák kapnak, amikor bekötjük őket az internetre. A 32 oktatási intézmény közül 18 erdélyi, név szerint a következők: Nagyváradról a Sulyok István Református Főiskola, Nagyenyedről a Bethlen Gábor Kollégium, Székelyudvarhelyről a Benedek Elek Tanítóképő Főiskola, Kézdivásárhelyről a Bod Péter Tanítóképző Főiskola, Gyimesfelsőlokról a Szent Erzsébet Katolikus Szeminárium, Aradról a Csíki Gergely Iskolacsoport, Brassóból az Áprily Lajos Elméleti Líceum, Csíkszeredából a Márton Áron Elméleti Líceum, Székelykeresztúrról az Orbánt Balázs Elméleti Líceum, Gyergyószentmiklósról a Salamon Ernő Elméleti Líceum, Kolozsvárról a Báthory István Elméleti Líceum, Sepsiszentgyörgyről a Mikes Kelemen Elméleti Líceum, Nagybányáról a Németh László Elméleti Líceum, Marosvásárhelyről a Bolyai Farkas Elméleti Líceum, Szatmárnémetiből a Kölcsey Ferenc Elméleti Líceum, Temesvárról a Bartók Béla Elméleti Líceum, Szilágysomlyóról a Református Oktatási Központ és a Teleki Oktatási Központ révén a Szovátai Elméleti Líceum. Az informatikai laborokat az iskolák csak használatba kapják, a tulajdonjog az iskolákat támogató alapítványoké lesz. - A Testvériskolai Program idén fog elindulni. A költségvetésből erre 40 millió forint van. Az a cél, hogy az Oktatási Minisztérium összefogja, és megpróbálja bővíteni, egyfajta mozgalommá formálni azokat az évek, illetve évtizedek óta létező szórványos kapcsolatokat. Most folyik a már kialakult kapcsolatok teljes körű felmérése, a Magyar Állandó Értekezlet Oktatási Szakbizottságának keretében. Ez nagyon fontos a határon túli magyar gyerekeknek, hogy társaik, barátaik, partnereik legyenek itt. Ami talán még fontosabb: ez erősítené a magyarországi diákok ismereteit a határon túli magyarokról. - Az Erdélyi Magyar Tudományegyetem 2000 áprilisában megkezdődött létrehozásának és fejlesztésének évtizedes munkája a jószomszédi politika jegyében történik. Hasonló fontossággal bír, hogy a kolozsvári Babes-Bolyai Tudományegyetemen is erősödjön a magyar nyelvű képzés. Andrei Marga rektor úr is szorgalmazza a magyar nyelvű képzés bővítését, meghívására februárban nyolc magyarországi rektor látogatott Kolozsvárra. A Sapientia Alapítványt is meglátogatták, és tárgyaltak a román akkreditációs bizottság tagjaival is, hogy támogatásukat kérjék az EMTE szakjainak akkreditálásához. A folyamat befejezéséig az egyetem tulajdonosa és működtetője az erdélyi történelmi egyházak által életre hívott Sapientia Alapítvány. A magyar adófizető állampolgárok által nyújtott - az Országgyűlés által az 1999-es és 2000/2001-es költségvetésben is jóváhagyott - összesen közel 6 milliárd forintos támogatás nagylelkű és értékes segítség. Első lépése annak a hosszú távú tervnek, amelynek végeredménye egy teljes erdélyi egyetemi intézményrendszer lesz. A támogatási keretet a Külügyminisztérium felhatalmazása alapján a Határon Túli Magyarok Hivatala kezeli, amely szoros szakmai együttműködést valósít meg az Oktatási Minisztérium Nemzetközi és Határon Túli Felsőoktatási Fejlesztési Programirodájával. A tervezett egyetemi hálózat rektorátusi központja a kolozsvári Bocskai-ház. Négy önálló campusszal - Kolozsváron, Nagyváradon, Marosvásárhelyen és Csíkszeredában - várja a leendő hallgatókat. Csíkszeredai központtal az élelmiszeripari mérnök, környezetvédelmi mérnök, agrárközgazdász; könyvvitel, gazdasági informatika, rurális gazdaság és szociológia, valamint marosvásárhelyi székhellyel a szociálpedagógia szakok indítási kérelmei a román Akkreditációs Bizottság döntésére várnak, indításuk 2001 őszén várható. Folyamatban van a környezettudományok, az angol nyelv és kultúra, a műszaki informatikus mérnök, a gazdasági informatika, a könyvvitel és számítógépes nyilvántartás, a zenei felsőoktatás szakok akkreditációs csomagjainak összeállítása. Kolozsváron a posztgraduális és kiegészítő képzések igényszintjének felmérése zajlik. Januárban megkezdődött az EMTE jogász-közgazdász szakkollégiumának a szervezése is. Folyik egy több százezer kötetesre tervezett egyetemi könyvtár és informatikai központ terveinek kidolgozása, amely az elképzelések szerint egyben konferencia- és oktatási központ is lesz. Az oktatási programok összeállításával, a nemzetközi kapcsolatok felvételével, valamint az üzleti terv elkészítésével beindult az EMTE Üzleti Iskolájának kialakítása. Az Egyetem elkezdte saját kutatóintézetének felállítását Kutatási Programok Intézete néven. A doktorandusi ösztöndíjpályázat kiírásával elkezdődött a leendő oktatószemélyzet toborozása. - Hasonló ambíciójú, kulcsszerepet betöltő egyetemfejlesztés Szlovákia és Jugoszlávia irányában ebben az évben indult be. Természetesen ezek kisebb mértékűek lesznek, hisz Felvidéken és Vajdaságban a magyarság is kisebb lélekszámú. Szlovákia esetében Komáromban indulna a közgazdasági képzés, ha minden jól megy, akkor idén ősztől. A Vajdaságban is hasonló folyamat körvonalazódik. A komáromi egyetemfejlesztésre a tervek szerint 5-600 millió forintot fordítanánk évente. Vajdaságban terveznek valamilyen felsőfokú, alapítványi formában működő intézményt. - A szomszédos országokban élő magyarokról szóló törvénytervezet - az úgynevezett státustörvény - érinti az Oktatási Minisztériumot is. /Guther M. Ilona: Interjú Pokorni Zoltán magyar oktatási miniszterrel. Szívemhez közel álló a Testvériskolai Program. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 8./"

"Székelyudvarhelyen a Világbank és a helyi önkormányzat közös finanszírozásával megindulhat a Benedek Elek Tanítóképző régi épületrészének, a műemléképületnek a felújítása. Beder Tibor, Hargita megye főtanfelügyelője, valamint Kötő József egykori államtitkár közbenjárásával, több mint tízmilliárd lejes támogatással fog megkezdődni a munka. /Felújítják a tanítóképző főiskolát. = Hargita Népe (Csíkszereda), márc. 29./"

"Fosztó Erzsébet Gabriella, a székelyudvarhelyi Benedek Elek Tanítóképző Főiskola tanára állt elő az ötlettel: szervezzék meg a református kollégiumok első sporttalálkozóját. Álma valóra vált, a múlt héten rendezték meg a vetélkedőt. Az udvarhelyi Református Kollégium háromnapos rendezvénysorozatán hat református gimnázium vett részt. A kosárlabda-vetélkedőt a kolozsváriak nyerték, a további sorrend: 2. Székelyudvarhely, 3. Kézdivásárhely, 4. Nagyenyed, 5. Marosvásárhely, 6. Sepsiszentgyörgy. Műveltségi vetélkedőn is részt vettek a csapatok. /Erdélyi Áron: Református kollégiumok I. sporttalálkozója. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 11./"

"Ápr. 27-30-a között lesznek Szentegyházán az immár hagyományos filharmónianapok. Az első napon a helyi Canticum Novum, majd a hódmezővásárhelyi zene- és táncművészeti iskola tart előadást, 28-án zenei vetélkedőkre kerül sor, majd a rétyi ifjúsági fúvószenekar, a székelyudvarhelyi Benedek Elek Tanítóképző kamarakórusa lép fel. A helyi gyermekfilharmónia díszelőadást tart. /Filharmónia-napok Szentegyházán. = Hargita Népe (Csíkszereda), ápr. 26./ "

"1997-ben visszakapták Sztánán anyai nagyapja, Szentimrei Jenő házát és körülbelül másfél hektár telket, tájékoztatott Szabó Zsolt, akkor döntöttek úgy, hogy létrehozzák a Szentimrei Alapítványt, amely a kalotaszegi, azon belül pedig a sztánai szellemiséget, hagyományt ápolja. A ház közvetlenül a Varjúvár mellett van, és szintén Kós Károly tervezte. Szentimreiék Kós Károllyal közösen adták ki a Kaláka Kalendáriumot az 1925-ös esztendőre. Ez egy könyvritkaság, mindössze 250 példányban jelent meg. Ennek az újrakiadása volt az alapítvány első jelentkezése, ezt mutatták be 1998-ban. Szeretnék legalább részben visszaszerezni valamilyen módon Sztánának mint kulturális központnak a régi fényét. A kolozsvári egyetemről az újságíró szakos diákokkal is rendszeresen kijárnak Sztánára, mert nemcsak Szentimreiről, Kósról híres e település, hanem ellátogatott ide Benedek Elek, Kosztolányi Dezső, Szántó György, sőt járt itt Márton Áron püspök is. Szerveztünk már három egyhetes tábort is. /Megismertetni Kalotaszeg szépségeit. = Erdélyi Napló (Nagyvárad), jún. 12./"

"Asztalos Ferenc parlamenti képviselő elmondta, Erdei Líviusz főtanfelügyelő-helyettes közvetítette a szatmárnémeti katolikus, református és egyúttal a nagykárolyi felekezeti iskolák panaszát: a minisztérium jóváhagyta ugyan az általuk kért osztályszámot, de nem azokat a szakosztályokat, amiket ők kértek. Csupán a teológiai, illetve a teológiával kapcsolatos osztályokat hagyták jóvá, az informatikát, a matematikát, a humánt nem. Ez az egyházi középiskolák felszámolását jelentené. Marosvásárhelyről, Sepsiszentgyörgyről, Kolozsvárról, Nagyváradról hasonló hírek jöttek a gimnáziumokból, kollégiumokból, világi és egyházi főhatóságoktól. Asztalos beszélt a miniszterasszonnyal, aki szerint az 1999-ben módosított törvényszöveg értelmében az egyházak csak a teológiai képzést biztosító osztályok-iskolák fölött bábáskodhatnak, és csupán a szociális-missziós tevékenységet végző szakemberek képzését kérhetik. Valamit azonban elfelejtett a tárca. Még 2000-ben, amikor az RMDSZ kormányon volt, elérték Marga miniszter úrnál a pontosítást: a történelmi egyházak által működtetett iskolák nemcsak a saját szakemberképzést biztosító osztályokra jogosultak, mindent szabad oktatni, a laikus oktatási formákat is ideértve. Asztalos elmondtam a miniszter asszonynak, hogy ez politikai kérdés. A következő két napon a miniszter asszony rendkívül elfoglalt volt. Végül sikerült beszélni a miniszterasszonnyal, aki szavát adta, hogy megoldja a problémát. Aznap a megyei tanfelügyelőségek megkapták a minisztériumtól a kellő jóváhagyásokat a témában: a felekezeti iskolák szervezhetik a kért osztályokat. - Másik hír: Székelyudvarhelyen, a Benedek Elek Tanítóképző megkapta a jóváhagyást két osztályra. A minisztérium méltánytalanságot követett el az újrainduló középfokú tanítóképzés keretében az osztályszámokkal: a térségben tizenöt százaléknyi románságnak adott Maroshévizen egy osztályt, s a nyolcvanöt százalék részarányú magyarságnak szintén egyet. Ezt orvosolta a változtatás: két magyar osztály indulhat magyarul. /Oláh István: Valamit elfelejtett a tárca. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 13./"

"Puszt Tibor magyarországi filmrendező a Civis Film Kft. megbízásából készülő Ibrinkó című kalandfilmet Erdélyben forgatja. Benedek Elek három meséjét ollózta össze Jeli Ferenc dramaturg, amikor az Ibrinkó forgatókönyvét állította össze. A közeljövőben egy 1848-as témájú film helyszínéül szolgálhat a Lázár-kastély/Megéri Erdélyben forgatni. Ha kell, hiteles szereplőt faragnak az ökrös fogat hajtójából is. = Krónika (Kolozsvár), jún. 18./"

"Székelykeresztúron június 23-án hat személyt tüntettek ki. Díszpolgári címet adományoztak a város leghűbb festőjének, Ipó Lászlónak, születésének 90. Évfordulóján. Pro Urbe-kitüntetésben részesült Herbert von Euw svájci állampolgár. Az ő segítségével épült fel a fiatfalvi modern orvosi rendelő, a Petőfi Sándor Általános Iskola és az Orbán Balázs negyed modern fűtésrendszere, továbbá Hartung György Somogybabod polgármestere, Szécsi András festőművész és Kárpáti Zoltán dunakeszi tanácsos. Szabó Kálmán Attila megírta a Székelykeresztúri Állami Tanítóképző Intézetének történetét. Ezért a munkájáért Székelykeresztúr Kultúrájáért kitüntetésben részesült. /Díszpolgári címek Keresztúron. = Hargita Népe (Csíkszereda), jún. 25./ Ipó László (Felsőboldogfalva, 1911. március 4. - Székelykeresztúr, 1991. március 22.) első egyéni kiállítása 1936-ban volt Székelykeresztúron, 1944-ben véglegesen Székelykeresztúron telepedett le. A festészet mellett a zenével is foglalkozott, 15 esztendőn át a keresztúri Filharmónia elsőhegedűse volt, kiváló mesterhegedűket is faragott. Versei, elmélkedései, önéletrajzi írásai sem maradnak el többi alkotásaitól. Megfestette, többek között, Kelemen Lajos, Tompa László, Benedek Elek, Makkai Sándor, dr. Molnár István arcképét. Több munkáját a székelykeresztúri múzeumnak adományozta. 1994-ben nevét viselő művészeti alapítvány alakult, 1995-ben emléktáblával jelölték meg azt az épületet, amelyben élt és alkotott. /Művelődés. = Hargita Népe (Csíkszereda), jún. 29./"

"A minisztériumi rendelet szerint újraindul a középszintű tanítóképzés. Ennek megfelelően Székelyudvarhelyen, a Benedek Elek Tanítóképzőben újraindítják a középszintű tanítóképzést magyar nyelven két osztállyal, azaz 50 tanulóval, tájékoztatott Bálint Mihály igazgató. Ugyanakkor a főiskolai tanítóképzés nem szűnik meg. Ide csak a tanító-, illetve az óvónőképzőt végzettek felvételizhetnek, vagyis azok, akik gyakorló tanítók, óvónők. Ezt a szigorítást azért hozták, mert középiskolákból érkező felvételizők között az elmúlt években hatalmas tudásbeli különbségeket tapasztaltak. Több osztály lesz, a végzett négy évfolyam helyett hét évfolyam jön. A két tanítóképző évfolyamon kívül a református kollégium indít a humán teológiai osztály mellett egy informatika szakot. Remélik, hogy jövőre elkészül az a tíz tanteremből álló épület, melynek építését már elkezdték a jelenlegi intézmény mögötti területen, és amelyet világbanki kölcsönből finanszíroznak. /Bágyi Bencze Jakab: Újraindul a középszintű oktatás. = Hargita Népe (Csíkszereda), júl. 4./"

"Sarány István szerint munkanélküli-képzők a tanítóképzők. Hargita megyében: román tannyelvű tanítóképző osztályt indít ősztől a maroshévízi Mihai Eminescu Gimnázium és a székelyudvarhelyi Marin Preda Gimnázium. Egy-egy huszonöt fős osztály indításáról van szó. Két magyar tannyelvű osztályt indít a székelyudvarhelyi Benedek Elek Tanítóképző. Eddig a középfokú tanítóképzés. Emellett ún. posztliceális tanítóképzés is folyik a megyében. Felsőfokú, főiskolai szintű tanítóképzés folyik a kolozsvári Babes-Bolyai Tudományegyetem székelyudvarhelyi és maroshévízi tanítóképző főiskoláján. - Évente legalább száz - közép- vagy felsőfokon - képzett új tanítóval kell számolni. A szükséglet viszont ennek töredéke. Idén például egy román tannyelvű óvónői állást hirdettek meg a megyében, Balánbányán, román tanítói állást egyet sem. Valamennyi állást szakképzett tanító tölt be. Magyar óvónőkre, tanítókra is már csak a nagyon eldugott településeken van szükség. Az újságíró szerint tehát nincs szükség ilyen méretű tanítóképzésre. /Sarány István: Munkanélküli-képzők. = Hargita Népe (Csíkszereda), aug. 10./"

"A Horváth István Alapítvány által szervezett magyarózdi találkozón zárónyilatkozatot fogadtak el. Útkeresés volt a tanácskozás célja. Erősen lefokozódott az irodalom és általában a szellem jelentősége, 1989 után folytatódott a lefokozás, a hagyományos, az évszázadok által megmért esztétikai és erkölcsi értékrendek megbontása. Felemelték szavukat azért, hogy a magyarság léte által érintett országok rendszerváltoztató folyamatai a kultúra, az irodalom időket összefogó igényei szerint is alakulhassanak. A demokrácia némely országban látszatokra épülő gyakorlata a magyarság számára a kis- és nagyközösségi autonómiák kiharcolásában nem hozott eddig eredményt. A pártpolitika mellett az össznemzeti érdekeket és értékeket képviselő kultúra távlatosságára kellene áttenni a nyomatékot. Visszaadni a valóságos értékek becsületét. A közösségteremtés, a sorsvállalás pátoszát. Csak az "újra öntudatra ébredt közösség tudhatja elfogadni azt a nemzetegységesítő gondolatot, melyet végre bátor kiállással képviselnek legjobb államférfiaink. Nincs olyan demokrácia, amely a kultúra értékeit ismerő közösség nélkül is működőképes." "A magyar nemzet huszadik századi megmaradása nem képzelhető el Kodály és Bartók, Illyés és Németh László, Benedek Elek, Kós Károly és Tamási Áron életművének hatása nélkül." Az aláírók: Czirják Árpád, Vári Fábián László, Fülöp G. Dénes, Pálfy G. István, Horváth Arany, Sütő András, Csoóri Sándor, Lászlóffy Aladár, Pomogáts Béla, Nagy Pál, Fodor Sándor, Cseke Péter, Kötő József. /Nemzeti sors és irodalom. A Magyarózdi Találkozó zárónyilatkozata. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 11./"