"Szamoskrassón a református templomban dec. 7-én volt a már hagyományossá vált Bem-ünnepség. Az eseményen részt vett Szabó István, a Szatmár Megyei Tanács elnöke, Szabó Károly szenátor, Erdei D. István és Pécsi Ferenc parlamenti képviselők, Kabai István, az RMDSZ szatmárnémeti szervezetének elnöke, a Magyar Ifjúsági Kezdeményezés képviseletében Kereskényi Gábor, Kovács Máté és Kovács Jácint, a Szent István Kör képviseletében Thoroczkay Sándor, Kiss Zsuzsa és Danku Pál is. Kiss Zsuzsa történelemtanár, a Szent István Kör tagja Deák Ferenc életéről és pályájáról tartott előadást. Ezt követően a templom előtt megkoszorúzták az első és a második világháborúban elesett szamoskrassói hősök emlékére állított emléktáblákat. A Darvay-kúria előtt Kónya László történelemtanár, főtanfelügyelő-helyettes a Bem-emlékszoba és a Szamosháti Múzeum létrehozásának történetéről és Bem forradalmi szerepéről beszélt. /Elek György: Bem tábornokra és Deák Ferencre emlékeztek Szamoskrassón. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), dec. 8./"

Temesvár Szabadfalu negyedében, Petőfi Sándor nevét viselő, kis, parkos téren két emlékmű áll. Az egyik annak emlékét őrzi, hogy 1849-ben a magyar honvédek itt táboroztak, s Petőfit itt nevezte ki Bem József őrnaggyá, a másikat az első világháborúban elesett hősöknek állították. Ez utóbbit kisebb-nagyobb betűkkel írt graffitik borítják, alig található már üres felület a kegyelet emelte építményen. A jórészt német neveket rögzítő emlékművön megjelent a legújabb “felirat.” Egyre gyakoribb a köztéri alkotások, emlékművek meggyalázása. Az illetékes hivatal pedig lassan mozdul. /(Sz. I.): Első világháborús emlékművet gyaláztak meg. = Nyugati Jelen (Arad), jan. 6./

Erdélyben a magyar szobrok és emlékhelyek rongálása, meggyalázása nem csak mostanában jellemző cselekedet. Erről tanúskodnak azok a cikkek, tudósítások, melyek a Brassói Lapok hasábjain jelentek meg 1925 és 1934 között. Ebből idézett az Erdélyi Napló. Az aradi Szabadság téren 1925-ben lebontották a tizenhárom aradi vértanú szobrát. Akkor Barabás Béla dr., volt országgyűlési képviselő kijelentette: A magyar kormány sajnos elhanyagolta ezt a kérdést, vagyis nem nézte azzal a kötelességtudattal, melyet ez az ügy megérdemelt volna, és az emlékművet a tűzoltólaktanya udvarán felépítendő deszkaketrecben helyezik el. (1925. júl. 5.) Románia csak ellenértékért hajlandó átadni Magyarországnak a ledöntött erdélyi szobrokat. A román hatóságok, mint ismeretes, egy csomó emlékművet lebontottak: Aradon így a tizenhárom vértanú szobrát, a segesvári Petőfi-szobrot és egyéb emlékművek közül a millenniumi oszlopot is. Eddig a román kormány a békeszerződés értelmében átadta Magyarországnak az eltávolított emlékműveket. Most azonban elhatározta, hogy ezeket a szobrokat csak akkor adják ki, ha cserébe kiszolgáltatja Romániának az ott őrzött román vonatkozású műkincseket. Homan Bálint, a Nemzeti Múzeum igazgatója kijelentette, hogy a budapesti Nemzeti Múzeumban egyetlen román vonatkozású ereklye vagy műkincs sincsen, így a Nemzeti Múzeum semmit sem tud kiszolgáltatni. Ezért a magyar kormány erélyesen visszautasít minden román követelést. (1926. jan. 13.) Eltűnnek a magyar szobrok és emlékművek. Egy rövid kimutatás a pusztításokról. 1. Aradon: a Kossuth Lajos-szobor mellékalakjait hat tüzérkocsihoz kötve rántották le, majd az egész szobrot összetörték. Ugyancsak itt megcsonkították Csiki Gergely szobrát, Zala György remeke, a Vértanú-szobor pedig a városi lovarda raktárában található. 2. Nagyszalontán: Kossuth Lajos életnagyságú szobrának nyakához kötelet erősítettek és lovakkal lerántották. 3. Nagyváradon: Szigligeti Ede és Szent László szobrait rejtekhelyre szállították. 4. Zsombolyán: Kossuth Lajos szobrát dinamittal felrobbantották. 5. Nagyszentmiklóson: Révai Miklós mellszobrát leszerelték s helyére Eminescu költő szobrát helyezték el. 6. Karánsebesen: Erzsébet királyné szobrát megcsonkították. A következő helységekben is tűnnek el a szobrok: Kolozsváron, ahol az Erzsébet-szobor fejét leütötték, Marosvásárhelyen a szobor fejét egy nyirkos pincében helyezték el, Temesváron a hadapródiskola udvaráról vitték el a szobrot, eltávolították még Ferencz József szobrát is. 7. Buziásfürdőn: A Trefort-szobor tűnt el. 8. Déván: A vértanúhalált halt első unitárius püspöknek, Dávid Ferencnek szobrát ledöntötték és darabokra törték. 9. Szinérváralján: Kossuth Lajos szobrát megcsonkították. 10. Boksabányán: A honvédemléket megrongálták, a főalakok fejét letörték. 11. Nagykárolyban: A hat méter magas Kossuth-szobrot pusztították el. Hurkot kötöttek nyakába és lovakkal lerántották. 12. Szatmáron: Elpusztították a 22 láb magas Kölcsey-szobrot és a humanista Kiss Gedeon szobrát. 13. Kolozsváron: A fából faragott Kárpátok őrét a katonák széjjeldarabolták. Egyedül Mátyás király szobrának kegyelmeztek meg azzal, hogy Mátyás román származású volt, aki csak kalandos diplomáciával akadályozta meg, hogy Erdélyt Romániához csatolják. 14. Nagyenyeden: A labancok ellen harcoló tíz nagyenyedi diák emlékoszlopát megcsonkították. 15. Marosvásárhelyen: Kossuth Lajos, Bem apó, II. Rákóczi Ferenc és a Szabadság-szobrot ledöntötték. A kultúrpalota remek mozaikjait, magyar tárgyuk miatt, kikaparták. A 48-as hazafiak emlékét megcsonkították. 16. Nyárádszeredán: A Bocskai-szobrot döntötték le. 17. A fehéregyházi csatatér honvédemlékét megcsonkították, mely alatt Petőfi Sándorral együtt 150 honvéd alussza örök álmát. 18. Sepsiszentgyörgyön: A honvédemlékeket lebontották, Gábor Áron szobrát megcsonkították. 19. Nagyszebenben: A Bem-szobrot eltávolították, a Petőfi-reliefet megrongálták. 20. Baróton: A szabadságharc emlékoszlopát megcsonkították. 21. Madéfalván: A székely emlékoszlopot megcsonkították. 22. Székelyudvarhelyen: A Vasszékely-szobrot elpusztították. És így lehetne tovább folytatni a rombolásokat. (1930. aug. 15.) Szilágysomlyón a Hősök emlékoszlopáról lerombolták a turulmadarat. A szilágysomlyói hősök emlékművén egy turulmadár van. Ezt a szobordíszt február 23-án éjszaka ismeretlen tettesek a szoborral lerombolták. Reggelre a megcsonkított szobron ott lengett a román lobogó. (1933. júl. 28.) Nagykárolyban ismeretlen tettesek lefűrészelték a nagykárolyi Kölcsey-szobor fejét. (1934. szept. 1.) Désen a lebontott Turul-emlékmű helyén a város szobrot akar emelni Mihali Tivadarnak. (1934. aug. 8.). /Szakács János: Az erdélyi szobrok sorsa. = Erdélyi Napló (Nagyvárad), febr. 24./

A Magyar Újságírók Romániai Egyesülete és a megalakulásának 155. évfordulóját ünneplő Brassói Lapok ápr. 2-án, pénteken szakmai tanácskozást szervezett Brassóban, a Reménység Háza Református Központban. Balázs János újságíró-helytörténész A brassói magyar sajtó történetét foglalta össze, hangsúlyozva, hogy a Brassói Lapokat Bem apó teremtette meg 1849. ápr. 16-án. Ambrus Attila, a Brassói Lapok főszerkesztője A névtelen források felhasználása az oknyomozó újságírásban címmel tartott előadást. /(Kiss): Bem apó “újságját” ünnepeltük. = Nyugati Jelen (Arad), ápr. 5./

Székelyudvarhely polgármesteri hivatala 13 alkotásból álló szoborcsoport, Székely Panteon felállítását tervezi a Nyugdíjasok parkjában. Szent László, Hunyadi László, Báthory István, Wesselényi Miklós, Bem József, Nyírő József, Kós Károly, II. Rákóczi Ferenc, Bethlen István, Bethlen Gábor, Fráter György, valamint Csaba királyfi szobra – fog helyet kapni Udvarhely Székely Panteonjában. A tizenharmadik a vándor, bujdosó székelynek a szobra lesz. A szoboregyüttes – melynek avatóünnepségére az előrejelzések szerint májusban kerül sor – több alkotó már elkészült munkájából áll. /Szász Emese: Székelyudvarhely. Szoboregyüttes a városközpontban. = Hargita Népe (Csíkszereda), ápr. 21./

Tizenhárom magyar történelmi személyiségnek állít emléket az a szoborpark, amelyet Székelyudvarhely központjában máj. 22-én Magyarország volt miniszterelnöke, Orbán Viktor, illetve Szász Jenő polgármester avat fel. A többnyire magyarországi képzőművészek által alkotott mellszobrokat a Blaskó János szobrászművész és Heil Tibor építész által megálmodott, illetve az udvarhelyi Macops Kft. által kivitelezett fa térplasztika övezi. Az Emlékezés Parkjában Szent László, Hunyadi László, Báthory István, Bethlen Gábor, Fráter György, II. Rákóczi Ferenc, Wesselényi Miklós, Bem József, Bethlen István, Nyírő József, Kós Károly, illetve a magyar történelem két allegorikus alakja, Csaba királyfi és a Vándor székely kap helyet. Orbán Viktor és Szász Jenő az ünnepség végső mozzanataként közösen elültetik a „megmaradás fáját”, egy fenyőt. /Z. I.: Orbán avatja az Emlékezés Parkját. = Krónika (Kolozsvár), máj. 21./

Máj. 22-én Székelyudvarhely központjában Orbán Viktor, a Fidesz–Magyar Polgári Szövetség elnöke és Szász Jenő polgármester leplezte le az Emlékezés Parkjában tizenhárom magyar történelmi személyiség mellszobrát, Blaskó János, Krisztiáni Sándor, Lessenyei Márta és Tóth Emőke által alkotott, és Magyarországon bronzba öntött szobrokat. Mintegy nyolcezren vettek részt az ünnepségen. Az Emlékezés Parkjának avatására Székelyföld valamennyi részéről érkeztek csoportok a Magyar Polgári Szövetség helyi szervezetei képviseletében. A tömegben egy gyergyói férfi „Hajrá magyarok! Bayer Zsolt, visszavárunk!” feliratú transzparenst tartott, odébb fiúk vállán ülő lányok óriási piros-fehér-zöld zászlót feszítettek ki. A szónokok közül Kató Béla református püspök-helyettes a nemzeti megmaradás leghatékonyabb módszerét példaként jelölve meg, elsőként gratulált a jelen lévő Orbán Viktornak ötödik gyermeke, Flóra születéséhez. Tőkés László református püspök, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács elnöke felsorolta a „román szociáldemokrata kommunista párt magyar tagozata”, az RMDSZ által elkövetett politikai tévedéseket. „Kérjük az autonómiát” – fogalmazta meg Tőkés után Szász Jenő is, aki – miután kiderült, hogy az MPSZ nem vehet részt a választásokon – harmadszorra is független jelöltként pályázza meg az udvarhelyi polgármesteri tisztséget. Az autonómiatörekvések, valamint a politikai pluralizmus megteremtése mellett foglalt állást Orbán Viktor is, aki Magyarország EU-csatlakozása kapcsán abbéli reményét fejtette ki, hogy Románia majdani csatlakozásakor a Székelyföld önálló régióként léphet a népek és kultúrák európai közösségébe. Végül Orbán és Szász sorra leleplezte a Vándor székely, Szent László, Hunyadi László, Báthory István, Bethlen Gábor, Fráter György, II. Rákóczi Ferenc, Wesselényi Miklós, Bem József, Bethlen István, Nyírő József, Kós Károly, valamint Csaba királyfi mellszobrát. Végezetül a két politikus elültette a parkban a Megmaradás fáját. /Zilahi Imre: Tucatnyi történelmi személyiség között Csaba királyfi is szobrot kapott. = Krónika (Kolozsvár), máj. 24./A csíkszeredai Julianus Alapítvány nevében átadták Orbán Viktornak a nemrég született Flóra lánya számára faragott bölcsőt. A szoborpark kapcsán a Fidesz elnöke kiemelte, ott a magyar nemzet történelmének mitikus alakjai kaptak helyet, de az igazi hős a tizenharmadik, az ismeretlen székely, aki a hétköznapi munkájával alakította, befolyásolta a történelmi folyamatokat. ,,Az Európai Unión belül minden lehetőséget meg kell ragadni a határon átívelő újraegyesítés előnyeinek kiaknázására” – jelentette ki. A közelgő helyhatósági választásokra utalva Orbán kijelentette: a választás tétje valójában európai ügy, hiszen az a nemzeti önrendelkezésről, az autonómiáról szól. Tőkés László hitet tett az értékelvű politizálás, az autonómia és a kettős állampolgárság ügye mellett. Kitért a múlt héten elfogadott esztergomi nyilatkozat fontosságára, mely az 1996-os budapesti összmagyar csúcstalálkozó nyilatkozatának értelmében a nemzet határok feletti egyesítése mellett és a határon túl élő magyarság önkormányzatának, köztük Székelyföld területi autonómiájának kivívása mellett tett hitet. /(s): Erdélyt s az autonóm Székelyföldet várja az unió. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), máj. 24./ Jónéhány hónappal ezelőtt mertünk nagyot álmodni akkor is, amikor mások arról próbáltak meg meggyőzni, hogy tanuljunk meg kicsik lenni. Nekünk Udvarhely több, mint város, nekünk a Székelyföld fővárosa – mondta Szász Jenő beszédében. /Rédai Attila: Orbán Viktor jelenlétében leplezték le az Emlékezés Parkját. = Udvarhelyi Híradó (Székelyudvarhely), máj. 24./ Orbán Viktor a szoboravatáson mondott beszédében hangsúlyozta: „Minden lehetőséget meg kell ragadnunk a határon átívelő újraegyesítés előnyeinek kiaknázására, hogy aztán Önök, és reményeink szerint belátható időn belül a délvidéki magyarok is megtapasztalhassák, micsoda felhajtó erőt, micsoda távlatokat és lehetőségeket ad a magyarság újraegyesülése az Európai Unió keretein belül. A teljes magyarság újraegyesülése az Európai Unión belül olyan ünnepnap lesz, melyet az emberek hosszú évekig csendben végzett szívós munkája emel a magasba.” Kérte a megjelenteket hogy védjék meg az erdélyi magyar autonómiatörekvéseket. /Orbán Viktor székelyudvarhelyi beszéde. = Erdélyi Napló (Kolozsvár), máj. 25./ Oláh István ironikus hangon számolt be a szoborállításról. /Oláh István: Szobrozó politikusok. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 26./

Az RMDSZ az Emlékezés Parkjának építkezési engedélyét kérte számon. A székelyudvarhelyi Emlékezés Parkjának építésére még a munkálatok megkezdése előtt kiállítottak minden szükséges engedélyt – nyilatkozta Farkas Domokos, a polgármesteri hivatal városrendészeti osztályának vezetője, az RMDSZ azon vádjára reagálva, hogy a létesítmény nem rendelkezik építkezési engedéllyel. Az RMDSZ máj. 4-én az Építkezésügyi Felügyelőségnél és Hargita megye prefektusánál is „feljelentette” a szoborparkot, azt állítva, a létesítmény nem rendelkezik építkezési engedéllyel. Az Emlékezés Parkjáról Blaskó János budapesti szobrászművész és Szász még 2003 őszén egyeztetett, 2004. máj. 22-én leplezték le a tizenhárom szobrot. A Székelyudvarhelyért Alapítvány, amelynek Szász Jenő az elnöke, adományként kapta a tizenhárom mellszobrot, és ajándékként adta tovább a városnak. Egy tábla hirdeti annak a kilenc magyarországi és három székelyudvarhelyi magánszemélynek a nevét, aki hozzájárult a szoborpark költségeihez. A szobrok talapzatait Tamás István kőfaragó, a teret körülölelő faszerkezetet pedig László Árpád vállalkozó építette. Blaskó János Csaba királyfit, Szent Lászlót, Bethlen Gábort, Bethlen Istvánt, Nyírő Józsefet és a sokak szerint Wass Albertre hasonlító Vándor székelyt mintázta meg, Krisztiáni Sándor szobrászművész Báthory István, II. Rákóczi Ferenc és Bem József mellszobrát jegyzi, Lessenyei Márta Munkácsy-díjjal kitüntetett szobrászművész keze alól Hunyadi János és Kós Károly szobra került ki, Fráter György és Wesselényi Miklós szobra pedig Tóth Emőke műhelyéből származik. /Zilahi Imre: Udvarhely ajándékba kapta a szoborparkot. = Krónika (Kolozsvár), jún. 16./

Öt éve Kézdivásárhely központjának a Kantával összekötő útját Márton Áron püspökről nevezték el. Most a főtér felőli végén található kis parkban szobrot állítottak a szentéletű püspöknek. A számos dombormű és emléktábla mellett Kézdivásárhelyen már áll Gábor Áronnak, Bem Józsefnek, Turóczy Mózesnek, a szabadságharcban és világháborúkban elesett hősöknek, Kossuth Lajosnak köztéri szobra, Petőfi Sándorra egy mellszobor emlékeztet a róla elnevezett általános iskola udvarán. A főtéri Gábor Áron-szobrot valamint a hősök emlékművét kivéve mindegyik alkotás a város kiváló szobrászművész-tanárának, Vetró Andrásnak a munkája. Márton Áron szobra is az ő alkotása. A bronzszobor Balogh József marosvásárhelyi öntőmester műhelyében készült. Az avatóünnepség pünkösdhétfőn, máj. 31-én volt. Az ünnepi szentmisét Jakubinyi György érsek celebrálta a környékbeli papság részvételével. Az ünnepségen jelen volt Íjgyártó István, Magyarország bukaresti nagykövete is. /Fórika Balázs: Szoboravatás Kézdivásárhelyen. = Vasárnap (Kolozsvár), jún. 20./

Kolozsváron a Deák Ferenc/Hősök utca 1. szám alatti épület homlokzatán áll az emléktábla a következő felirattal: "E házban volt szállva BEM JÓZSEF honvéd tábornok 1848 deczember 25-iki győzedelmes bevonulásakor". A tábla leleplezése 1898. dec. 25-én történt. 1994. jún. 2-án Funar levakoltatta a táblát, de szeptember végén az RMDSZ néhány városi tanácsosa /Boros János mai alpolgármester, az azóta elhunyt Herédi Gusztáv és Mikó Lőrinc/ saját kezűleg levakarta a takaró réteget. /Ö. I. B.: A funárjárás sebei (XVI.). = Szabadság (Kolozsvár), júl. 19./

Nov. 26-án Marosvásárhelyen az RMDSZ megyei szervezete leleplezte II. Rákóczi Ferenc szobrát, Pokorny Attila képzőművész alkotását. Kelemen Atilla, az RMDSZ megyei szervezetének elnöke szobraink sorsáról szólt, felemlegetve a nyárádszeredai Bocskai-szobor történetét, amelyet csak többszöri próbálkozásra sikerült felállítani, az aradi Szabadság-szobor kálváriáját, a vásárhelyi szobrokat – Kossuth Lajos, Bem tábornok és Széchenyi szobrát – amelyeket azóta beolvasztottak. Az RMDSZ megyei elnöke, a december 5-i, magyarországi népszavazásra utalva hangsúlyozta: reméli, semmiféle politikus szavazás nem határozhat arról, hogy mi a magyar nemzet részei vagyunk. Kijelentette és feladatként bízta a városi tanácsra: vissza kell állítani a Kossuth utcát, és legyen megint Rákóczi-lépcső. Megköszönte Pokorny Attilának, hogy a szobrot megalkotta, és Sántha Csabának, hogy az öntést elvégezte. Kötelességünk visszaállítani szobrainkat, és emléket állítani azoknak, akik tettek valamit a magyarságért, jelentette ki Borbély László, a Bernády Alapítvány elnöke, összefogásra buzdítva az aradi Szabadság-szobor példájával, amelyet csakis az összefogás erejével sikerült kiszabadítani 80 évig tartó rabságából. /Mózes Edith: Vigyázzunk a szobrainkra, vigyázzunk egymásra! Újra áll II. Rákóczi Ferenc szobra Marosvásárhelyen. = Népújság (Marosvásárhely), nov. 27./

Bem tábornok és Petőfi „kapitány” saját kezűleg is gyilkolták az erdélyi románokat, ez derül ki a Nagy-Románia Párt Tricolorul című napilapjának február 26–27-i számaiban Petre Turlea Petőfi Sándor – hős vagy hóhér? – című írásából. Turlea azt írta, hogy Petőfi gyilkos, elvetemült soviniszta, aki részt vett az öldöklésben, továbbá verseiben buzdította is a magyarokat, hogy kövessék példáját. Állításaira egyetlen forrást sem idézett Petre Turlea, aki szereti a neve előtt feltüntetni a „prof. univ. dr.” titulust. Felsorolt mintegy harminc erdélyi falut, ahol Bem és Petőfi 1849 nyarán olyan sok románt ölt meg, hogy ha összeadjuk a számokat, kiderül, hogy annyian összesen nem éltek e tájakon. Ha a térképen keressük a helységeket, olyan kacskaringós útvonal jön ki, amelyet bejárni a honvédseregnek egy évre lett volna szüksége. Dr. Turlea a forradalom után a ploiesti-i marxista tanszékről egyenesen a Román Nemzeti Egységpárt és a Vatra Romaneasca soraiban kötött ki. Kovászna megye parlamenti képviselője lett, de felvállalta a hargitai románság érdekeit is. Ilyen minőségben 1998. december 29-én a képviselőház plénumában hevesen tiltakozott a baláni bánya bezárása ellen. Azzal érvelt, hogy a város 10 ezer lakosából 7000 román, az RMDSZ őket akarja elűzni a megyéből azáltal, hogy kenyérkereset nélkül hagyja. Turlea azóta kibukott a parlamentből, de újságcikkeiben folytatja a soviniszta uszítást. Felemelte szavát a Petőfi-emlékművek ellen is. /Barabás István: Feltámadó kísértet. = Hargita Népe (Csíkszereda), márc. 12./

Székelykeresztúron az ünnepségsorozat az unitárius templomban tartott ünnepi istentisztelettel kezdődött. Az ünnepi műsort a keresztúri Unitárius Gimnázium és a nyíregyházi Evangélikus Gimnázium diákjai szolgáltatták. Ezután a Gyárfás-kúriánál a dunakeszi lengyel kisebbségi önkormányzattól ajándékba kapott Bem József-domborművet avatták fel. Beszédet mondott Jacek Paliszewski, Lengyelország bukaresti nagykövete. Felavatták a kúria egyik termében most létesített Petőfi-emlékszobát, melyet Fülöp Lajos múzeumigazgató ismertetett. Délután a fiatfalvi lovas bandérium és a fúvószenekar kíséretében a diákság az Orbán Balázs Gimnáziumtól a város központjába vonult, ahol a Balcescu- és Petőfi-szobor megkoszorúzása után Benyovszki Lajos polgármester és Egyed Ákos történész, az Erdélyi Múzeum Egyesület elnöke mondott ünnepi beszédet. Ezt követően üdvözlő beszédet mondott dr. Balázs Melinda a helyi MPSZ részéről. Székelyderzsben március 13-án az ünnepélyt az unitárius templomban tartották, majd az iskola előtt lévő kopjafáknál elhelyezték az emlékezés koszorúit. Március 13-án Kisgalambfalván szintén ünnepi istentisztelet keretében emlékeztek meg a neves évfordulóról, ugyanaznap Csekefalván is szerveztek ünnepséget. Etéden az ünnepséget március 15-én, a község központjában tartották. Szentábrahámon az ünnepségen a Vass Miklós-emlékművet koszorúzták meg. Nagygalambfalván március 15-én a református templomban tartották az emlékezést, este a kultúrotthonban ünnepi műsort mutattak be. /László Miklós: Az örök évforduló Keresztúron és környékén. = Udvarhelyi Híradó (Székelyudvarhely), márc. 16./

A múlt hét végén második alkalommal szerveztek falunapokat Lemhényen. Mivel a múlt esztendei rendezvényre a felsőlemhényi általános iskola udvarán került sor, az ideit az alsólemhényi Bem József Általános Iskola udvarán tartották meg. A faluünnep a kézdivásárhelyi mazsorettek utcai felvonulásával kezdődött. Következtek a vetélkedők és sportversenyek. A szabadtéri bálon Jakab Attila biztosította a talpalávalót. Másnap a délelőtti ünnepi szentmise után volt a vetélkedők döntője, délután a községi önkéntes tűzoltó-alakulat bemutatójára került sor, majd a kézdiszentléleki Perkő Táncegyüttes, a zabolai Gyöngyharmat Táncegyüttes és a Magic Club lépett színpadra. /(Iochom): Lemhényi falunapok – másodszor. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), szept. 5./

Három hét választ el a fehéregyházi Petőfi-ünnepségtől. Az Ispán-kút környéke rendezettnek tűnik. A turulmadaras emlékműhöz kis bekötőút vezet, korszerűsítették, mégis rosszul néz ki. A bekötőút előtt könnyen el lehet suhanni, a táblák nem feltűnőek. A múzeumházikó tetőzetén befolyik a víz, felújításra lenne szükség. A nemrég létesült Magyar Ház csoportokat fogadhat, találkozók, szeretetvendégségek színhelyéül is szolgál. Az Ispán-kúttól nem mesze, Héjjasfalva első házai közé ékelve szomorkodik Köllő Miklós szobrászművész alkotása, a Zeyk Domokos-emlékmű. Semmi sem hirdeti jelenlétét. Zeyk Domokos honvéd százados megmentette Bem tábornok életét, ő maga pedig a hősi halált választotta a rabság helyett. Az emlékmű körül nagyra nőtt a fű, nem, látszik a gondozás nyoma. /(b.d.): Fehéregyháza körül. = Népújság (Marosvásárhely), júl. 12./

A Szentegyházi Hagyományőrző Huszár Egyesület tagjai Erdélyben is egyedülálló módon emlékeztek az aradi vértanúkra. Az Őszi hadjárat elnevezésű, négynapos rendezvény október 6-án, csütörtökön a magyarországi – bicskei, pécsi, szarvasi, budapesti – huszárok fogadásával kezdődött. A program másnap megemlékezéssel, huszártanya-avatással és hangversennyel folytatódott, amelyen a Szentegyházi Gyermekfilharmónia tagjai a helyi huszárokkal közösen ’48-as dalokat adtak elő. – 1849-ben Bem József tábornok felszólította a székelyeket, hogy jöjjenek harcba, mert az osztrákok ellepték a hazát – mesélte Mihály József, a Szentegyházi Hagyományőrző Huszár Egyesület kapitánya. A hétvégi játékokon nyolcvan, korhűen felöltözött lovas huszár, valamint több mint húsz – fegyverkovácsokat, felcsereket, állatgondozókat, ételt, bort szállító – szekér vett részt. Az egynapos verbuválás alatt több tíz kilométert lovagoltak: Szentegyházáról indultak, és Lövéte, Homoródalmás, valamint Homoródszentmárton érintésével az Ilona-völgyén át estére érkeztek vissza a kisvárosba. Az említett településeken tánccal verbuválták a helyi legényeket a harcba. Íjász- és lovasbemutatóval ért véget az Őszi hadjárat. /Kozán István: Őszi hadjárat Szentegyházán. = Hargita Népe (Csíkszereda), okt. 9./

Az elmúlt év végén megjelent a Határvidék, 1762-1918 című kiadványsorozat második kötete (Charta Kiadó, Sepsiszentgyörgy, 2006). A hiánypótló munka a székely történelem alig ismert forrásaiba enged bepillantást: könyvtárakból, múzeumokból és levéltárakból előkerülő, nehezen kutatható dokumentumok, naplók, feljegyzések, visszaemlékezések válnak olvashatóvá. A Határvidék második kötetének tanulmányai az 1848-49-es dicsőséges időszak eseményeihez kötődnek. A tudományos igényű tanulmányok és forrásközlések sorát Demeter Lajos munkája nyitja, aki Gál Sándor ezredesnek a Székely Nemzeti Múzeumban őrzött négy levelét közölte. Demeter László Balás Konrád őrnagy feljegyzését rendezte sajtó alá. Balás uralkodóhű tisztként mutatja be székely határőrei szerbek elleni harcát 1848 nyarának végén. A tiszt teljesítette kötelességét, majd amikor módjában állt, visszatért a császár szolgálatába Fadgyas Bálint az 1849. július 5-i eprestetői tragikus harcokról írt. Kisgyörgy Zoltán és Albert Ernő Gábor Áron ágyúiról közölt újabb adatokat. Demeter Lajos adalékokat szolgáltatott Kibédy Simonffy Sámuel, Bem tábornok seregének egyik orvosa életrajzához. A kiadványt kronológia zárja Háromszék 1848. végi önvédelmi harcának eseményeiről. /Dr. Csikány Tamás, Zrínyi Miklós Nemzetvédelmi Egyetem, Budapest: Új könyv a szabadságharcról. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), márc. 10./

Gál Sándor honvédezredes (1817-1866) neve ma is ismerősen cseng Háromszéken, döntő szerepe volt a vidék önvédelmi harcának irányításában, lángoló szabadságharcos elkötelezettsége miatt került Bem tábornok bizalmasai közé. A bukás után Angliában, Konstantinápolyban bujdosott, majd Olaszországba került. Gál komolyan gondolkodott egy erdélyi betörésen, noha a függetlenségi harc feltételei ez időben, 1861-ben messzemenően hiányoztak. Gál Sándor megírta (vagy íratta-) olaszul megjelenő emlékiratát, amely Gál Sándor életrajza, avagy a székely ezredes, ki nem engedett a 48-ból /Pallas-Akadémia Könyvkiadó, Csíkszereda, 2006. Bibliotheca Transsylvanica, 49./ címmel végre száznegyvenhat év után magyarul is olvasható Egyed Ákos előszavával s Csikány Tamás tanulmányával és kronológiájával. Az eddig ismeretlen emlékirat fordításáért dicséret illeti Zágoni Zsoltot. /Bogdán László: Aki nem engedett a 48-ból. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), márc. 10./

Közösen ápolná a jövőben szabadságharcos Bem apó emlékét a lengyelországi Tarnov és a Szatmár megyei Szamoskrassó. Kevesen tudják, hogy 2000-ben Szamoskrassón Bem-emlékmúzeumot hoztak létre. A múzeumot az 1848-as forradalom évfordulója alkalmából Tarnovról, Bem apó szülővárosából érkező vendégek látogattak meg azzal a céllal, hogy együttműködjenek a partiumi településsel. Megegyeztek abban, hogy december 8–9-én Bem-emlékünnepséget szerveznek Szatmárnémetiben és Szamoskrassón. Szamoskrassón ekkor ünnepelik a múzeum alapításának 7. évfordulóját. A későbbiekben időszakos kiállításokkal mutatkozna be a Tarnov Szatmár megyében. Bem tábornok, az 1848-as szabadságharc idején Erdélyt is bejárta. Bem tábornoknak 1998-ban állítottak emléktáblát Szamoskrassón, Lengyelország nagykövete jelenlétében. Az emlékszobát két évvel később nyitották meg, a forradalom helyi relikviáit és a Bem alakjához fűződő tárgyakat állították ki. A jelenleg látogatható kiállítás anyagának nagy része Tarnovból származik. /Gergely Gizella: Találkozások Bem apóval. = Krónika (Kolozsvár), márc. 16./

Megjelent Mihály Gábor szárazajtai nyugalmazott tanító Monológ a múltról – Szárazajta monográfiája /Charta Könyvkiadó, Sepsiszentgyörgy/ című, munkája melyet június 11-én bemutattak a baróti Erdővidék Múzeumában. Monográfiájával Mihály Gábor azoknak az erdővidéki szerzőknek a sorába lépett, akik az évszázadok során önszorgalomból igyekeztek rögzíteni egy-egy helység történetét. Veszely Károly római katolikus plébános – az 1849-ben Bem József által alapított Brassói Lapok első főszerkesztője – a 19. század második felében írt monográfiát Barótról. A város történetéhez az 1960-as évek végén néhai Kese Jenő református lelkész gyűjtött kéziratban őrzött adalékokat, néhai Lázár Antal tanár is hozzáadott egy kisebb kötetre valót, ugyanakkor Demeter László szerkesztésében Adalékok Barót történetéhez címmel 1999-ben jelent meg több szerzőtől származó, hasonló kiegészítéseket tartalmazó kötet. Az erdővidéki falvak közül Magyarhermányról néhai Máthé János történetkutató az 1970-es években írt, nemrég nyomtatásban is megjelent kiváló monográfiát, amelyet a jelenkori adalékokkal Boér Imre nyugalmazott tanár egészített ki. Erdőfüléről Karácson Béla írt monográfiát, amelyhez Hermann Rozália tanár írt adalékokat. Néhai Gáspár József tanító Köpecről készített monográfiája kéziratban vár kiadásra. /Benkő Levente: Monográfia Szárazajtáról. = Krónika (Kolozsvár), júl. 12./

November 17-én a Szeben megyei Szelindeken kettős emléktábla-avatásra került sor a 13. Szórványtengely-találkozó keretében. Emléktáblát állítottak Bem Józsefnek és Petőfi Sándornak, „az itt élők kőtáblába vésték ragaszkodásukat a demokratikus értékeken alapuló nemzeti szabadság eszméjéhez. Kőtáblába vésték a három nép barátságát ennek az eszmének a jegyében“ – hangsúlyozta Szesztay Ádám, a bukaresti magyar nagykövetség tanácsosa az emléktábla-avatón. A Nagyszebeni Polgári Magyar Művelődési Egyesület és a Világhírnév internetes honlap szervezésében zajló ünnepségen több mint százan vettek részt Erdély különböző településeiről. A rendezvény a Szórványhűség-oklevél odaítélésével zárult. Az idei közösségi kitüntetett Szilágyi Szabolcs, a Kolozsvári Rádió munkatársa lett. /Kőbe vésett ragaszkodás. = Új Magyar Szó (Bukarest), nov. 19./

Kettős emléktábla-avatásra került sor a 13. Szórványtengely rendezvénysorozat keretében a Szeben megyei Szelindeken, ahol Bem Józsefnek és Petőfi Sándornak állítottak kőbe vésett emléket. A Nagyszebeni Polgári Magyar Művelődési Egyesület és a Világhírnév internetes honlap szervezésében lezajlott ünnepségen megjelentek a magyar és lengyel diplomaták, romániai önkormányzati képviselők is. A rendezvény célja az erdélyi szórványtelepülések közötti kapcsolatok elősegítése volt, és a 13. Szórványtengely-műhelyre főleg azon szórványtelepülések küldöttségei voltak hivatalosak, amelyeken Petőfi Sándor, illetve Bem József emléke lelhető fel. Most megjelölték azt az ingatlant, ahol 1849 januárjában Petőfi Sándor százados, valamint Bem József tábornok lakott. A német lutheránus parókia külső (vár)falára magyar, román és német nyelvű arckép-reliefes bronz emléktábla került. /Bem- és Petőfi-emléktábla Szelindeken. = Nyugati Jelen (Arad), nov. 27./

Bem József szülővárosából, a lengyelországi Tarnówból érkezett vendégekkel emlékeztek idén a szabadságharc tábornokára a Szatmár megyei Szamoskrassón. Bem 1848. december 12-én a szatmárnémeti díszszemléről utazott Nagybánya felé, ekkor szállt meg Darvay Ferenc, a reformnemesség nagy alakjának szamoskrassói kúriájában. A Darvay-kúriában öt évvel ezelőtt a tarnówi Bem-mauzóleum adományából emlékszobát rendeztek be a forradalom hősének tiszteletére. A lengyel vendégek emlékérmet ajándékoztak a szamoskrassóiaknak. December 15-én a szatmárnémeti Szent István Kör szervezésében előadásokat tartottak Bem Józsefről és a szabadságharc koráról. /Babos Krisztina: Bem Józsefre emlékeztek. = Krónika (Kolozsvár), dec. 17./ Mint minden évben, most is december 15–16–án tartottak megemlékezést Bem József tábornokról, Szatmárnémetiben és Szamoskrassón. December 16-án Szamoskrassón Kereskényi Sándor tartott előadást A lengyel-magyar kapcsolatok történelmi jelentősége címmel. /Márkus Mónika: Bem József ma is modellszerű egyéniség, példakép. = Szatmári Magyar Hírlap (Szatmárnémeti), dec. 17./

Székelykeresztúron számos hely idézi az 1848–49-es magyar forradalom és szabadságharc történéseit, valamint a forradalom költője, Petőfi Sándor emlékét. Az 1990 utáni években a Petőfi Sándor Általános Iskola előterében talapzatra került Márkos András 1948-ban mintázott és a szentkeresztbányai gyárban kiöntött, majd sokáig múzeumi raktáron tartott vas-Petőfije. Ezekben az években Demeter István helyi, fiatal szobrász elkészítette Orbán Balázs, Berde Mózes (1848-as kormánybiztos) bronzszobrát és Zeyk Domokos (Pefőfi honvéd-százados bajtársa) kőszobrát. A három személyiség nevét egy helyi iskola viseli, a szobrok az iskolák előtti parkokban állnak. Dunakeszi testvérváros 1998-ban, a szabadságharc 150. évfordulóján Petőfit és Bem tábornokot ábrázoló bronz kompozíciót állított fel a Gyárfás-kúria udvarán, majd 2005. március 15-én a Dunakeszin élő lengyel kisebbség helyezett el Bem József-emléktáblát a kúria falán és az épület előszobájában megnyílt a Petőfi-emlékszoba. Most pedig március 15-én a Csekefalvi utca sarkán álló épületre újabb Petőfi-emléktábla kerül a következő felirattal: „E ház helyén állt az egykori Szakál János-féle vendéglő, ahol Petőfi Sándor utolsó éjszakáját töltötte. ” /Fodor S. Sándor: Székelykeresztúr. = Hargita Népe (Csíkszereda), márc. 15./

Szente László, brassói műépítész nyilatkozta a sepsiszentgyörgyi Régió Rádiónak, hogy március 15-én Brassóban a Kelemen Lajos Műemlékvédő Társaság Bem József emléktáblát, helyez vissza a tanácstéren, a régi tanácsházával szemben. A csíkszeredai Julianus Alapítvány kuratóriuma, melynek Beder Tibor, nyugalmazott főtanfelügyelő az elnöke, Julianus-díjjal tüntette ki a sepsiszentgyörgyi Dan Manolachescu médiamenedzsert – aki anyanyelvi szinten beszéli a magyart. Dan Manolachescu, beutazta azokat a nyugat-európai területeket, ahol a területi autonómiának valamilyen szintű formái megtalálhatóak. Az ott szerzett tapasztalatok révén, népszerűsítette a területi autonómiát, a románok és a magyarok között. Nagy Attila cikkében hangoztatta, a Székelyföld tábla hirdette kizárólagossággal nem nyerünk, csak veszítünk. Szerinte Erdély, Székelyföld számára egy új kultúrát kell kialakítani, erre Bartók Béla életműve a példa. /Nagy Attila, Kökös: Dan Manolachescu és a székely területi autonómia. = Nyugati Jelen (Arad), márc. 17./

Brassóban ismeretlen tettesek eltüntették a Bem József brassói tartózkodását megörökítő két márványtábla egyikét, jelezte Szente László brassói RMDSZ-elnök, a Kelemen Lajos Műemlékvédő Társaság helyi titkára. A március 15-én felszerelt táblát lefeszítették a falról. Bem tábornoknak két emlékjelet állítottak az évtizedek során a brassóiak. Az eredeti, német nyelvű táblát az 1930-as évek végén eltávolították, miután 2002 februárjában a brassói Történeti Múzeumban rátaláltak, újra elhelyezték a ház falán. Ez a márványtábla érintetlen, viszont az idén március 15-én a Jacek Paliszewski bukaresti lengyel nagykövet és Kisvári Tamás bukaresti magyar katonai attasé jelenlétében leleplezett, román, magyar, német és francia nyelvű tábla már nincs. „Újat készítünk, a korábbi feliratok mellett pedig Bem anyanyelvén, azaz lengyelül, illetve törökül is megszövegezzük azt” – mondta Szente László. /Benkő Levente: Eltűnt a két hete felszerelt Bem-tábla. = Krónika (Kolozsvár), ápr. 1./

Időszaki kiállítás nyílt Kolozsváron, az Erdélyi Történeti Múzeumban A forradalomra emlékezve 1848–2008. címmel, melyben az erdélyi szabadságharc idejéből ránk maradt emléktárgyakat mutatják be. Korabeli fegyverek, egyenruhák, személyes használati tárgyak, kéziratok, zászlók, kitüntetések láthatók, melyek az akkor egymással hadakozó feleket, magyarokat, illetve osztrákokat és románokat szolgálták 1848–1849-ben. Ioan Piso múzeumigazgató azt emelte ki, hogy céljuk egyensúly-arányú helyzetben bemutatni annak az erdélyi háborús viszálynak mindkét oldalát, amely részét képezte az 1848-as, egész Közép-Európát lángba borító forrongás-hullámnak. A tárlaton láthatók többek között honvédcsákók, honvédtiszti tarsolytáskák, kardok, Bem József lovaglóostora, pecsétnyomója, Petőfi Sándor pohara stb. /Forradalmi emléktárgyak kiállítása a történelmi múzeumban. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 29./

Luka László András (Vasile Luca) egykori nagyhatalmú pénzügyminiszter Szentkatolnán született 1898. június 8-án, és 1963. július 23-án a nagyenyedi börtönben halt meg. Habár nem Lemhényben született, Luka élete végéig lemhényinek vallotta magát. Lemhényben az általános iskola falán – mely 1994 óta viseli a Bem József tábornok nevét, aki moldvai útjáról visszatérőben 1849-ben itt is átutazott – emléktáblát helyeztek el Luka, a Groza-kormány egykori pénzügyminiszterének tiszteletére. Ő építtette a jelenlegi alsólemhényi iskolát és a művelődési otthont, valamint a Brassót Bereckkel összekötő műutat. /Iochom István: Luka László Szentkatolnán született. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), aug. 29./ Luka László pénzügyminiszert 1952. augusztus 14-en letartóztatták közeli munkatársaival és a minisztérium felső apparátusával együtt és 1954 októberében életfogytiglani kényszermunkára ítélték.

Szeptember 28-án az alsólemhényi Bem József-iskola zsúfolásig telt osztálytermében került sor a lemhényi születésű, jelenleg Marosvásárhelyen élő Sigmond Alíz első könyvének bemutatására. A hetvenhárom esztendős, rendkívül tevékeny Sigmond Alíz Szépapáktól unokákig címet, és Mozaikkockák egy erdélyi család történetéhez alcímet viselő könyvét Káli Király István, a kötetet megjelentető, marosvásárhelyi Mentor Kiadó igazgatója mutatta be. A kötet nem egyszerű családtörténet, túlságosan Luka László-centrikus. Sigmond Elíz nagybátyját mindvégig kedvező fényben mutatja be, holott Luka 1947-ben az ,,elvtelen magyar egység" jelszavának meghirdetésével hozzájárult a Magyar Népi Szövetség szétveréséhez, az ellene indított koncepciós per anyaga 169 dossziét tartalmaz, s ez még feldolgozásra vár. Könyve anyagát a szerző 1986-tól gyűjtötte hangyaszorgalommal. /Iochom István: Könyvbemutató Lemhényben. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), szept. 30./ Luka László /1898-1963/ kommunista politikus. 1947 novemberétől pénzügyminiszter. 1952-ben letartóztatták, életfogytiglani kényszermunkára ítélték. 1963 halt meg a nagyenyedi börtönben.

Az egy főre eső Wass Albert szobormások alapján azt vélné valaki, hogy W. A. a legnagyobb magyar író, írta Sebestyén Mihály. Kifogásolta, mért nem Reményik Sándor, Kemény János, Tamási Áron /szülőfaluján kívül/ szobor készül, továbbá gróf, Bánffy Miklós, Áprily Lajos, Dsida Jenő stb. szobrát készítik el, a cikkíró folyatja az írók felsorolását. Ők „jobb ízlésű, Erdélyhez hűségesebb, egyetemes magyar irodalmat teremtettek”, mondott ítéletet a cikkben. „Miért a maga korában jelentéktelen író-nagyúr túldagasztott utókora?” Miért nincs inkább Kacsó Sándornak kultusza? /Sebestyén Mihály: Szoboröntők között. = Új Magyar Szó (Bukarest), okt. 27./ Megjegyzés: Kacsó Sándor dicstelen szerepet játszott a Magyar Népi Szövetség élén! A hiányolt írók közül többnek készült szobra:1995. június 24-én Marosvécsen leleplezték Kemény János író domborművét, Hunyadi László szobrászművész alkotását. 2007. október 27-én felavatták Marossárpatakon Kemény János szobrát, a helybéli Miholcsa József alkotását. Székelyudvarhelyen 1993. május 29-én ünnepélyesen felavatták Tamási Áron mellszobrát. 2003. jún. 13-án Korondon a középiskola előtt felavatták az Erős várunk nékünk az anyanyelv témájú térkompozíciót, Miholcsa József marosvásárhelyi képzőművész monumentális alkotását. Leleplezték azoknak a nagy személyiségeknek féldomborműveit – szám szerint 10 reliefet –, akik anyanyelvünk ápolásáért sokat fáradoztak, köztük a Tamási Áronét is. 2004. szeptember 25-én Kolozsváron, a Farkas utcai református templomban leleplezték gróf Bánffy Miklós bronzba öntött mellszobrát. Stróbl Alajos művének másolatát. Szatmárnémetiben az egykori Deák téren 1997. május 16-án volt a Dsida Jenő mellszobor felavatása. Baróthi Ádám szobrászművész elmondta, hogy Dsida Jenőnek állítanak emléktáblát, aki hajdanán Abafáján volt házitanító Huszár báró kastélyában. Marosvásárhelyen az Aquaserv vízüzemnél a vízüzem épülete tervezőjének, Kós Károlynak emeltek szobrot. A mellszobor tervét Gyarmathy János és Kiss Levente szobrász készítette. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), 2001. júl. 3./ Székelyudvarhelyen leleplezték a Vándor székely, Szent László, Hunyadi László, Báthory István, Bethlen Gábor, Fráter György, II. Rákóczi Ferenc, Wesselényi Miklós, Bem József, Bethlen István, Nyírő József, Kós Károly, valamint Csaba királyfi mellszobrát. /Krónika (Kolozsvár), 2004. máj. 24./ 2003. május 16-án leleplezték Kolozsváron, a Báthory István Elméleti Líceum folyosójának falán a Kuncz Aladár írót ábrázoló domborművet, amelyet alkotója, Kő Pál magyarországi szobrászművész ajándékozott az iskolának. 1991. október 13-án Bölönben ünnepélyesen felavatták a falu nagy szülötte, Bölöni Farkas Sándor szobrát, Jecza Péter szobrászművész alkotását. 2004. júl. 8-án felavatták Bölöni Farkas Sándornak a felújított síremlékét a Házsongárdi temetőben. Az obeliszk tetején, a Ledniczky Tamás szobrászművész által Bölöni Farkas Sándorról készített új mellszobor áll, az eredeti, Szathmári Pap Károly által kivitelezett mellszobor ugyanis egy közelmúltbeli viharos időjárás miatt kettétört.