Mérlegre tették a véndiákokat a Sapientián és a PKE-n
Sokat nyom a latban egy felsőoktatási intézmény megítélésében, hogy mennyire tudtak szakmájukban elhelyezkedni az ott végzettek, illetve hogyan sikerült azóta boldogulniuk. A Sapientia és a PKE vezetői és volt diákjai egyaránt elégedettek.
Egyre biztosabbnak tűnik, hogy az ősztől már akkreditált felsőoktatási intézményként várja a gólyákat, illetve a már ott tanuló diákokat a Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem. Dávid László, a magánegyetemként működő, magyarországi kormánypénzekből finanszírozott felsőoktatási intézmény rektora a Krónikának elmondta, a Felsőoktatási Minőségbiztosítási Hatóság (ARACIS) július 24-én szavaz az egyetem engedélyeztetéséről, és ezután már csak a kormányrendeletet kell megvárniuk, hogy akkreditált egyetemként működhessen a Sapientia. Az intézményvezető pedig bizakodó, mint elmondta, az ARACIS szakemberei legutóbbi vizsgálódásuk alkalmával pozitívan értékelték a csíkszeredai, kolozsvári és marosvásárhelyi karokon zajló oktatás minőségét. Az elbíráláskor ugyan nem volt leszögezett pontértéke annak, hogyan alakult az egyetemen végzett diákok szakmai pályafutása, de a pozitív életpéldák mindenképp hozzájárultak az akkreditáció folyamatának alakulásához.
Dávid László lapunknak elmondta, már évekkel ezelőtt bevezették az úgynevezett Alumni rendszert, ami tulajdonképpen a végzettek további sorsának alakulását monitorozza. Ezt többféleképpen igyekeztek megvalósítani.
Egyrészt kihasználták azt a lehetőséget, hogy az államvizsgázó diák szoros kapcsolatot alakít ki a témavezető tanárával, aki a sikeres vizsga után is nyomon követi diákja sorsának alakulását. Másrészt létrehoztak egy digitális információs rendszert, amely interneten keresztül elérhető valamennyi diák számára, és mindenki feltöltheti ide az adatait. Ugyanakkor arra is van példa, hogy a végzős évfolyamok közös levelezőlistát hoznak létre, ahonnan az adatok szintén eljutnak az illetékesekhez. A rektor arra is kitért, hogy március, április folyamán –, amikor a Felsőoktatási Minőségbiztosítási Hatóság ellenőrei vizsgálódtak a Sapientia három városban működő karain – találkozókat hívtak össze jelenlegi és volt diákokkal, illetve a munkáltatóikkal. „Meglepő módon ezekre a találkozókra a vártnál népesebb létszámban jelentek meg mind a volt diákjaink, mind a munkáltatók” – magyarázta a rektor, kifejtve, hogy tudomása szerint más egyetemekre nem jellemző, hogy a tanulmányaik befejeztével a diákok ennyire népes létszámban jelenjenek meg az egyetem hívására. Mint mondta, ezt kifejezetten pozitívan értékelték az ellenőrök.
Büszke ex-sapientiások
Lapunk a korábbi évfolyamokon végzettek véleményére is kíváncsi volt. Hargitay Tamás, a Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem első évfolyamának hallgatója volt, 2005-ben végzett könyvelés és gazdálkodási informatika szakon. A fiatalember jelenleg a csíkszeredai AAM Management Information Consulting Kft.-nél dolgozik szaktanácsadóként. „Induló dolgokba belevágni mindig nagy kockázattal jár, hiszen számtalan bizonytalansági tényezővel néz szembe az ember” – részletezte Hargitay kérdésünkre, miért esett a választása az éppen akkor induló Sapientiára. Hozzátette: soha nem bánta meg, hogy ide jelentkezett, mivel szerinte itt olyan tapasztalatokat szerzett, amely komoly kihatással volt sorsának alakulására. Egy szakmai áthallgatási program keretében lehetősége adódott közel egy évig tanulni a Budapesti Corvinus Egyetemen, de jó tapasztalatnak bizonyultak a nyaranta szervezett szakmai gyakorlatok, amelyek később jelentősen megkönnyítették a munkaerőpiacon való elhelyezkedést.
Tomonicska Ingrid Nagybányáról került Csíkszeredába egy kis kitérővel. Előbb Kolozsváron elvégezte a Babeş–Bolyai Tudományegyetem térképészet és kataszteri szakát, majd három évet szakképzetlen tanárként román nyelv és irodalmat tanított a Hargita megyei Borzonton. Ezt követően felvételizett a Sapientia román–angol szakára. A 2006-os államvizsgát követően versenyvizsgával került a csíkszeredai Kós Károly Építészeti Szakközépiskolába, majd következő évtől a Segítő Mária Római Katolikus Teológiai Gimnáziumba, ahol jelenleg is tanít. Tomonicska szerint a Sapientia sokkal alaposabb felkészülést nyújt a tanári pályára, mint más hasonló egyetemek. „Láttam olyan kezdő tanárokat, akik pszicho-pedagógiai, vagy éppen módszertani hiányosságokkal küszködnek. Ezeket az ismereteket azonban mind megtanították nekünk” – fogalmazott a tanárnő. Mint részletezte, ezt igazolja az a tény is, hogy a Brassói Transilvania Egyetemen lezajlott államvizsgán valamennyi sapientiás átmenőjegyet kapott, esetében pedig a munkahely megszerzéséért tett versenyvizsga eredménye is annyira magas volt, hogy bárhol elhelyezkedhetett volna.
PKE: folyamatosan bizonyítani kell
Bár a nagyváradi székhelyű Partiumi Keresztény Egyetemet már 2008-ban akkreditálták, máig nagy hangsúlyt fektetnek a végzettekkel való kapcsolattartásra, folyamatosan követik egykori hallgatóik sorsának alakulását – nyilatkozta a Krónikának János-Szatmári Szabolcs rektor, aki azt is elárulta, hogy ez alapkövetelés a finanszírozó magyarországi kormány részéről.
Az intézményvezető úgy látja, bár egyre inkább érzékelhető nálunk is az élethosszig való tanulás tendenciája, az egyetem diplomásai közül sokaknak sikerült a szakmájukban elhelyezkedni. A nyelv szakokon végzettek szinte mindegyike abban a szférában dolgozik, amelyre az intézményben felkészült, akár tanár, akár fordító vagy irodai dolgozó lett belőle. Ugyanez elmondható a közgazdá-szokról és reklámgrafikusokról is, tudtuk meg. Azok közül, akik tovább tanulnak, sokan folytatják a PKE-n, hiszen az akkreditáció óta itt is megindultak a magiszteri képzések, ugyanakkor mindegyik szakon akadnak olyanok, akik később doktori képzésbe is belefognak, ők Kolozsvárra, Temesvárra vagy magyarországi egyetemekre kerülnek, legtöbben Budapestre, Debrecenbe vagy Szegedre.
„Első próbálkozásra sikerült elhelyezkednem a tanügyben, ezért sosem éreztem úgy, hogy hátrányom származna abból, hogy nem állami egyetemen diplomáztam” – fejtette ki lapunk érdeklődésére Beke Beáta angoltanár. A négy évvel ezelőtt végzett pedagógus azt mondja, az egyetem nyelv szakai erősnek számítanak. „A szakmámban dolgozom, méghozzá az állami szférában, s ennél mi sem bizonyítja jobban, hogy esélyeim egyenlőek voltak az állami egyetemeken végzettekével. Az átlagember véleménye szerint azonban a PKE képzése nem ér fel egy akármilyen más egyetemével, úgy tűnik tehát, hogy nekünk, itt végzetteknek még bizonyítanunk kell, de talán ez a normális. Idő kérdése csupán. Én mindenesetre elégedett vagyok mindennel, amit itt kaptam” – fogalmazott Beke Beáta.
Nagy Orsolya, Jánossy Alíz. Krónika (Kolozsvár)

Esterházyra és az 1956-os szabadsághősökre emlékeztek Rozsnyón
Rozsnyón ért véget az 1956-os koncert-, kiállítás- és előadássorozat március 31-én, ez alkalomból a forradalom mártírja, Esterházy János halálának 60. évfordulójáról is megemlékeztek
Az 1956-os forradalom 60. évfordulójára emlékévet hirdetett a magyar kormány. A Pozsonyi Magyar Intézet ebből az alkalomból Vadkerti Imrével és zenészbarátaival közösen egy 1956-os koncert-, kiállítás- és előadássorozatot állított össze, amely Dél-Szlovákia több jelentős településén került bemutatásra a megnyitó óta.
Az „1956 – A szabadságért és a függetlenségért “című kiállítást Balog Zoltán, az emberi erőforrások minisztere és Marek Maďarič kulturális miniszter nyitották meg 2016. október 20-án Pozsonyban. Ugyanezen a napon Az 1956-os magyar forradalom és (Cseh)Szlovákia címmel történész konferenciát, valamint a Magyar Művészeti Akadémia 1956-2016 című kiállításának megnyitóját tartották a Pozsonyi Magyar Intézetben.
A rendezvény utolsó állomása volt Rozsnyó. „Mivel március van, és ebben a hónapban van az évfordulója Esterházy János halálának, ezért ez a két évforduló, két emlékév ebben a hónapban keresztezi egymást, ezért itt Rozsnyón külön megemlékeztünk Esterházy János mártírhalálának 60. évfordulójáról is. Annál is inkább, mert őt az 1956-os Magyar Szabadságharcosok Világszövetsége 1957-ben, halála után az 1956-os forradalom mártírjává avatta. A mírovi börtönben bekövetkezett halála egybeesett a magyar forradalmárok kivégzésének, letartóztatásának, börtönbe zárásának időszakával. Közös volt bennük, hogy Esterházy és a sok-sok 1956-os vértanú az életüket áldozták a szabadságért, azért, hogy nekünk ma jobb életünk, szebb jövőnk, szabad körülményeink legyenek. A kérdés az, hogy tudunk-e ezzel a szabadsággal élni. Meg tudjuk-e ezt úgy becsülni, ahogy ezt az 1956-os forradalmárok megbecsülték, vagy pedig Deák Ferenc szavaihoz leszünk hasonlóak, hogy „nem lehet tőlünk elvenni, csak akkor, ha magunk, önként mondunk le róla“ – fejtette ki Molnár Imre, a Pozsonyi Magyar Intézet igazgatója.
A rozsnyói rendezvény teltházasra sikerült, amelyet a Csemadok Rozsnyói Alapszervezetének rendezésében, Magyarország Kassai Főkonzulátusának támogatásával tekinthettek meg az érdeklődők. Molnár Imrének, a Pozsonyi Magyar Intézet igazgatójának történelmi előadását követően a dalok szóltak az időszak eseményeiről. „2016-ban az 1956-os forradalom 60. évfordulójára, Molnár Imre megkeresésére állítottuk össze a zenés műsort. A műsor mély üzeneteket hordoz. Az ´56-os Kormorán- és Korzár-dalok mellett Jónás Csaba, Wass Albert-díjas szavaló előadásában verseket is tartalmaz. Rengeteg szép dal van benne, amelyek nekünk sokat jelentenek” – nyilatkozta a Felvidék.ma-nak Vadkerti Imre.
A koncerten közreműködött Jónás Csaba – versmondó, Madarász András – gitár, zongora, Sipos Dávid – szaxofon, Vadkerti Imre – ének, gitár, Zsapka Attila – ének, gitár. A csapat az összeállított műsort nyolc felvidéki helyszínen mutatta be. Többek között Kolonban, Komáromban, Rimaszombatban, Királyhelmecen, Nyitrán, majd fél év után Rozsnyón zárták a turnét.
Beke Beáta / Felvidék.ma