Max van der Stoel, az EBESZ kisebbségügyi főbiztosa nov. 29-én kezdett négynapos látogatást Romániában. Útjának célja, hogy felmérje miként és milyen mértékben alkalmazzák a multikulturalitás gyakorlatát az egyetemi oktatásban. A kisebbségi főbiztost romániai látogatására elkíséri három, a multikulturális oktatásban jártas professzor, az angliai Schöpflin György, a belgiumi de Groof professzor és a kanadai Beillard professzor, akik Kolozsváron megvizsgálták, milyen konkrét lehetőségeket biztosít a nemzeti közösségek számára az új tanügyi törvény. /Max van der Stoel romániai látogatása. = RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), nov. 30. - 1613. sz./ Max van der Stoel, az EBESZ főbiztosa Kolozsváron tárgyalt egyetemi tanárokkal, majd azt nyilatkozta, hogy a multikulturalitás elvének továbbfejlesztése, gyakorlatba ültetése azt fogja eredményezni, hogy a magyar és német diákok is jól érezzék magukat az egyetemen. Példaértékűnek tartotta a Babes-Bolyai Tudományegyetemet, hozzátéve, hogy a multikulturalitás elvét ki kell terjeszteni a jogi és közgazdasági oktatásra is. Szilágyi Pál ideiglenes rektor a főbiztos tudomására hozta a romániai magyarságnak az önálló állami magyar egyetem alapítására való törekvését, amit az tesz indokolttá, hogy jelenleg nincs olyan struktúra, ami biztosítaná a magyar nyelvű oktatás tartós fennmaradását. /Max van der Stoel példaértékűnek tartja a Babes-Bolyai Tudományegyetemet. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 1./ Dec. 1-jén Markó Béla szövetségi elnök, Eckstein Kovács Péter kisebbségvédelmi miniszter, Verestóy Attila szenátusi frakcióvezető és Kötő József tanügyi államtitkár az RMDSZ bukaresti elnöki hivatalában fogadták Max van der Stoelt, az EBESZ kisebbségügyi főbiztosát és a küldöttségében levő oktatásügyi szakértőket. Az EBESZ főbiztosa beszámolt arról is, hogy javasolni fogja az Európa Bizottságnak: jelentős anyagi támogatást biztosítson a Babes-Bolyai Tudományegyetem számára multikulturális jellege fejlesztése, a kisebbségi tannyelvű tanszékek és karok kiépítése céljából. Markó Béla emlékeztetett arra, hogy az RMDSZ kitart az önálló állami magyar egyetem gondolata mellett. A BBTE esetében a multikulturalitáshoz a magyar oktatást kell bővíteni, elsősorban a jogi és a közgazdasági karon, valamint a döntéshozatali struktúrák létrehozására a magyar oktatási vonal esetében. Markó Béla hangsúlyozta, hogy az RMDSZ közpénzekből fenntartott magyar nyelvű oktatás fejlesztéséért küzd, ezért a megalakulandó egyházi hátterű magánegyetem nem lehet alternatívája a magyar nyelvű állami egyetemnek. /Markó Béla találkozott Max van der Stoel kisebbségi főbiztossal. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), dec. 4./

"Okt. 7-én Különbözőség a felsőoktatásban - Románia példája címmel rendezett szimpóziumot a Babes-Bolyai Tudományegyetem (BBTE), melyen részt vett Max van der Stoel, az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet (EBESZ) kisebbségügyi főbiztosa, Andrei Marga tanügyminiszter, Schöpflin György /London/, Roberto Toniatti, a olaszországi Trento Egyetem tanára, Jean-Michel Beillard, az Ottawai Egyetem rektor-helyettese, valamint a BBTE három oktatási vonaláért felelős rektor-helyettesek. Max van der Stoel elismerően méltatta a BBTE-n elért eredményeket, a BBTE Chartáját az egyetem fejlődési szándéka jelének nevezte. A közép- és kelet-európai társadalmak megújulásának átalakítása a többség-kisebbség kapcsolat új alapjaira kell helyezni - jelentette ki Andrei Marga. Marga az összeurópai oktatási rendszer fontos lépésének nevezte a BBTE chartájának elfogadását, amely "nem csupán a nemzetiségek nyelvein történő, minden szintű oktatás, hanem a különböző oktatási vonalaknak a döntési struktúrákban való részvételének is biztosítéka". Marga szerint 1993 óta a Babes-Bolyain nem jeleztek etnikai megkülönbözetés miatti feljelentést, és mindkét részről elkezdődött a történelem vállalásának a folyamata. - Attól, hogy többnyelvű oktatás zajlik, egyetemünk még nem feltétlenül multikulturális - mondotta Kása Zoltán, a magyar oktatási vonalért felelős rektor-helyettes, aki kifogásolta, hogy a BBTE újonnan elfogadott chartája nem alkalmazza a szubszidiaritás elvét, azaz a döntéseket nem azok hozzák, akik ezeknek a következményeit viselik. - A teológiai karokat kivéve, a döntés minden karon románok kezében van, a magyar tisztségviselőknek csupán reprezentatív szerepük van - jelentette ki Kása, aki szerint az EBESZ-főbiztos kikerülte a kérdés lényegét. A rektor-helyettes öt önálló magyar fakultás létrehozásában látta a megoldást, ami lehetővé tenné a jelenleg nem létező, magyar nyelvű zenei és mezőgazdasági oktatás beindítását is. Schöpflin György kifejtette, a kisebbségnek privilégiumokra van szüksége ahhoz, hogy áthághasson a hátrányos helyzetéből fakadó nehézségeken. - A multikulturális egyetem előnyei mellett eltörpülnek a kisebbségi egyetemmel szembeni hátrányok - vélte. Gabriel Andreescu annak veszélyére hívta fel a figyelmet, hogy az EBESZ legitimálja a kisebbségek jogait elnyomó hatalmat, és közbelépése hatástalan lesz. /Salamon Márton László: A BBTE chartáját méltatta Max van der Stoel. Kása Zoltán felületesnek, Gabriel Andreescu hatalomlegitimálónak minősítette az EBESZ tevékenységét. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 9./ Max van der Stoel EBESZ-főbiztos jelenlétében került sor a hét végén arra a szimpóziumra, amely Romániát hivatott követendő példaként állítani a világ elé. Az ürügy: a Babes-Bolyai chartájának elfogadása. Andrei Marga miniszter vezette az ülést. Kása prorektor állásfoglalása elütött a multikulturalitás eredményeit magasztaló felszólalók szónoklataitól, majd Gabriel Andreescu, a Román Helsinki Bizottság elnöke kifejtette: "Ha az EBESZ-főbiztos közbelépésére van szükség, ez vészhelyzetet jelent; a közbelépés hasznos lehet, de olykor haszontalan is - lásd Koszovó - , vagy éppenséggel káros, amennyiben megváltoztatja a játék adatait, belép a ringbe. Fennáll annak a veszélye is, hogy jelenléte legitimálja a hatalmat, amely immár hivatkozhat rá." A hallgatóság soraiból valaki megkérdezte Margától: létezik-e politikai akarat arra, hogy ott, ahol a magyar kisebbség aránya jelentős, a román iskolákban valamilyen formában sor kerüljön a magyar nyelv oktatására? A miniszter csak az általánosságok szintjén maradt: "Romániának fel kell újítania a nemzetiségek nyelvét beszélő románság hagyományát". Biztosított róla, nincs elvi vagy jogi akadálya ennek. Kötő József államtitkár megállapította: "Sajnos, intézményesített formában magyar nyelvű oktatás a román iskolákban nem létező fogalom, pedig valóban hasznos lenne abban az Erdélyben, ahol a román, magyar, német és más kultúrák hagyományosan egymást gazdagították. Ehhez azonban valós politikai nyitás szükséges." /Salamon Márton László: Interkulturalitás és multikulturalitás. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 10./"