"Beder Imre, Papolc református lelkésze megmozgatta a falut. A faluban nincs se '48-as, se világháborús emlékmű, s a kommunizmus áldozatairól is csak a Bede Erika tanárnő, a Papolc-monográfia szerzője tudósít. Papolcon nincs RMDSZ sem, a magyar államalapítás ezeresztendős évfordulóján itt nem volt emlékező ünnepség. Most pótolni óhajtják a mulasztásokat. Májusban volt könyvtáravatás, elkészült a falumonográfia, a kis kultúrházat rendberakták. A Duna Televízió, Bede Erika és társai közbenjárására, a Papolcról elszármazott Földes István révén egész könyvtárra való könyvadománnyal lepte meg a helyieket. /Sylvester Lajos: Papolc - papharc. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), júl. 2./"

Papolc falu református gyülekezetének temploma belső falán látható az az emléktábla, amelyet a Román Akadémia Kolozsvári Fiókja és a Magyar Tudományos Akadémia állított születésének 140. évfordulója alkalmával a falu jeles szülöttének, Barabás Samu (1855–1940) történelmi forráskutatónak és történetírónak, a Székely Oklevéltár szerkesztőjének. A templomban látható Kiss Sándor (1809–1849) honvédhuszár ezredes, a Tömösi-szoros hősének emléktáblája is.  A templom közvetlen közelében áll az egyházközség gyülekezeti terme, átellenben a parókia impozáns épülete. Ebben a hármas épületegyüttesben zajlik le a település jelenleg 572 lelket számláló gyülekezetének élete. A papolci gyülekezet száma is egyre fogy, egyre több a vegyes házasság, és eléggé kevés a fiatal, tájékoztatott Beder Imre, az egyházközség fiatal lelkésze. Felújítják a templomot. Idén faragott székely kaput akarnak állítani a templom bejáratához és az imaterem elé.   Papolcon élénk a gyülekezeti élet. A lelkész egyházi kórust alakított, s ezzel vettek részt a Kézdivásárhelyen megtartott egyházi kórustalálkozón. Mint másutt, Papolcon is oroszlánrészt vállal az egyházi rendezvények sikerében a nőszövetség. Papolcon van az ifjúsági bibliakör is. /Papolcon (Élő egyház). = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), máj. 11./

A Zágon nagyközséghez tartozó Papolcon augusztus 26-án, a községközpontban pedig augusztus 27-én, vasárnap tartották a falunapokat. A kétnapos rendezvény alatt a szervezők meg akarták ismertetni ország-világ előtt a község hagyományait és kulturális értékeit. Papolcon a református templom imaházánál Beder Imre helybeli református lelkész felavatta a székely kaput, amelyet nemrég állítottak fel, faragómestere a gelencei Both László. A favágóverseny szintén a helyi hagyományokat erősítette. Zágonban Kiss József polgármester megnyitóbeszédében köszöntötte a község testvértelepüléseinek képviselőit. A színpadon számos kultúrcsoport lépett fel. Volt ökörsütés, főzőverseny, végül tűzijáték. /Bodor János: Falunapok Zágonban. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), aug. 28./

Református kórusok találkozója
A kézdivásárhelyi református egyházközség szombaton a főtéri templomban nyolc énekkar részvételével tartotta meg a kézdi-orbaiszéki református egyházmegye templomi kórusainak nyolcadik találkozóját.
A Bereczki László gidófalvi református lelkipásztor által tartott istentisztelet után Beder Imre helybeli református lelkész Kolonics István híres orgonaépítőre emlékezett halálának 120. évfordulóján. Elmondta: a templomban az általa készített 151 éves orgona ma is működőképes. Az 1826-ban a Bácskában született mester Fogarassy Mihály püspök felkérésére érkezett Erdélybe, Kézdivásárhelyen 1851-ben telepedett le, és számos orgonát készített római katolikus és református templomok számára. A megemlékezést követően a papolci református vegyes kórus (karnagy Márton János), a kantai Szentháromság római katolikus templom kórusa (Héjja István), a kézdivásárhelyi Hálaadás református dalárda (Demény József és Balázs István), a kézdikővári római katolikus kórus (Csulak Csaba), a székelytamásfalvi református férfikar (id. és ifj. Tusa János), a kézdivásárhelyi Maassluis Nyugdíjasklub Rozmaring énekkara (Héjja István), a gidófalvi református egyház kórusa (Sárdi Hunor) és a helybeli Boldog Özséb Kórus (Gergely Gábor) énekelt.(Iochom) Háromszék (Sepsiszentgyörgy)

Református templomi kórusok találkozója
A kézdivásárhelyi református egyházközség szombaton a főtéri templomban hét énekkar részvételével szervezte meg a kézdi-orbaiszéki református egyházmegye templomi kórusainak kilencedik találkozóját.
A Beder Imre helybeli református lelkipásztor által tartott istentiszteletet követően a kézdivásárhelyi Hálaadás református dalárda (vezényelt Demény József és Balázs István), a kézdivásárhelyi Boldog Özséb kórus (Gergely Gábor, felvételünk), a pákéi református férfikar (Szántó István), a kézdivásárhelyi Maassluis Nyugdíjasklub Rozmaring énekkara (Héjja István), a felsőcsernátni református énekkar (Ruszka Sándor), az alsócsernátoni kórus (Jakab Árpád) és a kantai Szentháromság-templomi kórus (Fórika Balázs) adta elő repertoárját. A közös énektanulás után a szervezők a kórusvezetőknek emléklapokat nyújtottak át. A kilencedik kórustalálkozó a református egyházpalota étkezdéjében szeretetvendégséggel ért véget.
(iochom)
Háromszék (Sepsiszentgyörgy).

Kevesebb osztály a Bod Péter Tanítóképzőben (Kézdivásárhely)
Tizenegy osztályban 295 tanulóval kezdte az új tanévet tegnap a kézdivásárhelyi Bod Péter Tanítóképző. Harminc-harminc tanulóval két kilencedik, egy óvó-tanító képzős és egy filológia–nyelv osztály indult. Tíz osztály középiskolai, egy pedig technikumi. Az előző tanévhez viszonyítva idén egy líceumi és egy technikumi osztállyal indult kevesebb.
A tanévnyitó Beder Imre református lelkipásztor áldásával kezdődött, majd Len Rita iskolaigazgató szólt az egybegyűltekhez, köszöntötte a gólyákat és az iskola többi tanulóját, illetve a pedagógusokat. Külön megköszönte eddigi munkáját a nyáron nyugdíjba vonult László Katalin volt iskolaigazgatónak. A megyei tanfelügyelőség üdvözletét Kőmíves Noémi magyar szakos tanfelügyelő, a polgárközeli rendőrség üzenetét pedig Szőcs Tibor tolmácsolta. Ezt követően az iskola tanulói tanévnyitó műsort mutattak be.
Iochom István
Háromszék (Sepsiszentgyörgy),

Hazatért az orgonakészítő (Kézdivásárhely)
Újabb köztéri szoborral gazdagodott Kézdivásárhely: november 16-án, szombaton a főtéri református templom bejáratánál kialakított téren felavatták Kolonics István (1826–1892), Erdély egyik leghíresebb orgonakészítő mesterének bronz mellszobrát, Vargha Mihály szobrász alkotását.
A szoborállítást Fórika Balázs római katolikus kántor, a Pro Cantus Egyesület elnöke kezdeményezte, Kolonics István ugyanis harminchét évig lakott Kézdivásárhelyen, a szobrához közeli templomban található Kézdiszék egyik legnagyobb Kolonics-orgonája. Vargha Mihály mellszobrát Sántha Csaba szovátai szobrász öntötte bronzba, talapzatát a csíksomlyói Dóczi András készítette. A szombati ünnepség a református templomban ökumenikus istentisztelettel kezdődött, melyen a reformátusok mellett római katolikusok is nagy számban részt vettek, a környékbeli magyar történelmi egyházak lelkészeivel együtt. Csíkcsatószegről is érkeztek megemlékezők, a mester 121 évvel ezelőtt falujukban, 199. orgonája készítése közben hunyt el, sírja a csíkcsatószegi temetőben található. Isten igéjét Tamás József gyulafehérvári püspök és házigazdaként Beder Imre református lelkész hirdette, felidézve a neves orgonakészítő mester életét és munkásságát. A püspök az orgona szerelmesének nevezte Kolonics Istvánt, aki az orgonaépítésnek szentelte életét, és készítette el az erdélyi orgonák legmegbízhatóbb darabjait. Munkásságát Szőcs László, a kézdi-orbaiszéki református egyházkerület főjegyzője is méltatta, Fórika Balázs pedig köszönetét fejezte ki mindazoknak, akik felkarolták, támogatták kezdményezését. A gondviselésnek köszönhetően 120 esztendő után Kolonics István visszaköltözött Kézdivásárhelyre – mondotta Fórika Balázs. Az ökumenikus istentisztelet után a tömeg a szoborhoz vonult, azt Fórika Balázs felkérésére Tamás Sándor, a megyei önkormányzat elnöke és Bokor Tibor polgármester leplezte le. A Kolonics-szobrot Tamás József püspök és Szőcs László református főjegyző áldotta meg. A szobor talapzatára elsőként a kegyelet virágait a mester unokája, Borcsa Julianna helyezte el, majd önkormányzatok, civil szervezetek és magánszemélyek koszorúztak.
Iochom István
Háromszék (Sepsiszentgyörgy)

Semjén: azt kérjük, ami másoknak is megvan!
Kézdivásárhelyre figyelt a román média: a március 15-ei ünnepségen részt vett Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes, 10-e után pedig minden egyes anyaországi politikus kiemelt figyelemben részesül.
Több mint tízezer ember zsúfolódott össze Kézdivásárhelye főterén az 1848-as forradalom kirobbanásának évfordulójára megszervezett ünnepségen. Az elmúlt napok történései miatt (a zavargásokkal befejeződő március 10-ei Székely Szabadság Napja) a román média is erőteljesen jelen volt, a tucatnyi román tévécsatorna képviselői már reggel elfoglalták helyüket a Gábor Áron téren, élőben közvetítve a céhes városban zajló eseményeket.
A sajtósok nem ok nélkül voltak nagy számban jelen, hiszen Magyarország a legmagasabb szinten idén ismét Kézdivásárhelyen képviseltette magát Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes révén, aki a tavaly is Háromszék Párisában ünnepelt. A KDNP elnöke amúgy az esemény kezdetére a régi kaszárnyaként ismert Székely Katonanevelde előtti téren, lóháton várakozott: a mentébe, lovagolócsizmába öltözött politikus Tamás Sándor, a megyei tanács elnöke és Fejér László Ödön RMDSZ-es képviselő társaságába várta a lovas, illetve szekeres felvonulás kezdetét.
A felvonulás idén 11 órakor kezdődött, először Kézdivásárhely iskolásai tettek tiszteletkört a város központjában, utánuk gyalogos hagyományőrzők, majd tapsvihart aratva Semjén vonult fel Tamás Sándor és Fejér László Ödön kíséretében. Utánuk a települések felvonulása következett, érdemes kiemelni a felső-háromszéki községek közül a hagyományőrzők után parádésan vonuló, póniló által vontatott parányi szekéren üldögélő óvodáskorú, székely ruhába öltöztetett torjai gyerekeket, a gyönyörű méneken ülő székely ruhás torjai ünneplőket, vagy a nagyméretű magyar zászlókkal megjelent kézdiszentlélekieket.
A mintegy órás felvonulás után a berecki ágyúöntő mester szobra előtt folytatódott az ünnepség. A jelen levő közéleti személyiségek a Gábor Áron rézágyúja fel van virágozva című hazafias dal szólamai közepette egy-egy szál virágot helyeztek a mester ágyújának másolata torkolatába, majd kezdetét vették az ünnepi beszédek. A kéttucatnyi tévékamera tüzében elsőként Bokor Tibor polgármester osztotta meg gondolatait.
„Voltunk, vagyunk, leszünk! Talán így lehetne összefoglalni történetünket. Talán 166 év kellett ahhoz, hogy ma igazán fontosnak érezzük magunkat. Fontosnak, mert térségünk egy olyan hőst adott a székelynek, a magyarnak, a világnak, akit 200 évvel születésének, 165 évvel halálának évfordulóján országok magyarjai ünnepelnek. Talán sosem gondoltunk igazán bele, hogy valóban mekkora értéke van annak, hogy Gábor Áron nemzedékének, őseinek honfitársai lehetünk. Tudjuk, hogy mekkora értéke van annak, hogy az első dolog, ami Kézdivásárhelyről az emberek eszébe jut, hogy itt öntötte ágyúit Gábor Áron, itt szedte áldozatait rézágyúja, itt dőlt el a magyar szabadság, itt haltak meg a bátor székelyek, érted, értünk, mindannyiunkért. Ilyenkor, március 15-én valahogy mindig az az érzésem, hogy megelevenedik a történelem. Amikor itt látom ezt a sok embert, számunkra a legszebb három színnel a mellükön, amikor itt vagyunk a legnemesebb huszárruhás vitézeink társaságában, magyar és székely érzésekkel szívükben. Mitől lett volna más ez 166 évvel ezelőtt? Gábor Áron idén lenne 200 éves. Lehet, hogy ha nem esik el 1849-ben, 35 évesen, ma lenne autonómiánk, mert beleszülettünk volna. Ma lennének mások által is elismert szimbólumaink, mert már legitimizálták volna őket. Lehet, hogy gazdaságunk virágzóbb, környezetünk zöldebb, kultúránk még színesebb, emberiségünk kiegyensúlyozottabb, egészségünk erősebb lenne. Kis nemzet vagyunk, de nagycsalád a miénk. Ha számba vennénk, mennyivel több az, ami összeköt bennünket, mint az, ami szétválaszt, magunk is csodálkoznánk. Őseink meglehetősen erős fából faragták azt a nagy asztalt nekünk, amelyet csak körül kéne ülnünk. Nagynak is faragták, szélesnek is. Mindenkinek jut hely körülötte. Gábor Áron azt akarta, hogy elhiggyük: hazánk olyan lesz, amilyenné mi magunk azt képességeink nyomán formáljuk. Maroknyi nemzetünk Európa népei között megbecsült helyet csak akkor tud kivívni, ha közös erővel, együtt cselekszünk, biztos jövőnk érdekében” – mondotta a céhes város első embere.
Bokor Tibor után Semjén Zsolt beszélt. A magyarországi politikus a székely-magyarság évszázadok során folytatott, Európa határainak megvédése kapcsán kifejtett küzdelmeiről beszélt, majd az önrendelkezés jogkörével kapcsolatos véleményét fejtette ki, elsősorban köszönetet mondva a helyi hagyományőrzőknek, akiket meghívott a tápióbicskei csata évfordulójára szervezett ünnepségre.
„Létszámában kis nép számára csak akkor van megmaradás, ha minden egyes magyarban benne él az egész magyar történelem és az egész magyar kultúra. És ebben segít minket a korabeli magyar ruha, az ünnep, a felvonulás, a zászlók, az egyenruhák, mert ez teszi megélhetővé azt, hogy a mi őseink nagyszerű dolgokat cselekedtek. És ezért büszkeség az, hogy magyarok lehetünk” – mondotta a KDNP vezető politikusa, aki az önrendelkezésről is szólt. „Ami az Európai Unióban más népeknek szabad és lehet, nekünk pedig nem, akkor azt fogadhatnánk el, hogy másodosztálybeli emberek vagyunk, másodosztálybeli állampolgárok, és alábbvalók a többi népnél. És miután ez nincs így, és ezt nem fogadhatjuk el, ezért ki kell mondanunk: ami másoknak jár, nekünk is jár. Amit másnak szabad, nekünk is szabad. Megjegyzem, hogy a magyarság soha nem kért, soha nem követelt olyat, amire ne lenne precedens. Ami ne lenne megvalósult valóság az Európai Unióban. Tehát amit mi mondunk, amit mi kérünk az nem valamilyen székely specialitás, valamilyen soha nem látott és soha nem hallott, túlzott követelés. Hanem az, ami másoknak természtesen napi valóság az Európai Unióban” – mondotta Semjén.
A zenés-verses összeállításokkal tarkított ünnepség végén Csige Sándor, Magyarország csíkszeredai konzulátusának vezető konzulja tolmácsolta Orbán Viktor üzenetét, majd Varga Béla kézdi-orbaiszéki római katolikus főesperes és Beder Imre kézdivásárhelyi református lelkész mondott áldást. A március 15-ei megemlékezés koszorúzással és a nemzeti imáink eléneklésével ért véget.
Bartos Lóránt
Székelyhon.ro,

Ballagás a tanítóképzőben (Kézdivásárhely)
Szombat délelőtt ballagtak el a Bod Péter Tanítóképző végzősei, huszonnyolcan a matematika–fizika, harmincan az óvodapedagógia szakról, tizenketten pedig a titkársági munkakör szakos posztlíceumi osztályból. A hetven ballagót Deák Magdolna nevelési igazgató, a megyei tanfelügyelőség képviseletében Kőmíves Noémi, az iskolai szülői bizottság nevében Lénárt László búcsúztatta el. Áldást mondott Beder Imre református lelkipásztor.
Az ünnepi beszédeket követően a Gyöngyvirág Táncegyüttes végzősei eljárták búcsútáncukat, majd az iskolazászló és az aranykönyv átadására, illetve a végzősök díjazására került sor. A két líceumi osztály évfolyamelsője Pénzes Janka, akinek a négyéves általánosa 9,92, a posztlicis osztály legjobb tanulója Ráduly Emőke. Az évfolyamelsőnek a városi tanács ajándékát Babos Botond önkormányzati képviselő nyújtotta át, és több tucat végzős különdíjban részesült. A végzősök nevében Tálas Eszter mondott búcsúbeszédet. A ballagást az iskola énekkarának a fellépése tette ünnepélyesebbé. Ugyancsak szombaton ballagtak el a Gábor Áron Szakképző Líceum végzős osztályai.
Iochom István. Háromszék (Sepsiszentgyörgy)

Trianonnak vesznie kell!
Kézdivásárhelyen felvonulást és rövid megemlékezést tartottak a szomorú emlékű trianoni diktátum évfordulója alkalmából. A szónokok a magyar történelem egyik legfájóbb momentumának nevezték az anyaország 1920. június 4-én történt megcsonkítását.
A Hatvannégy Vármegye Ifjúsági Mozgalom (HVIM) által szervezett felvonulás 17 óra 32 perckor indult a Dózsa György utcából. A magyar, székely és Árpád-sávos zászlókat, illetve a HVIM lobogóját viselők Székelyföld nem Románia! és Ria-ria Hungária! jelszavakat skandálva, élükön egy nagyméretű, Vesszen Trianon! feliratot víve vonultak végig a Petőfi Sándor utcán, majd a Gábor Áron térről az egykori Székely Katonanevelde előtt levő Hősök emlékműhöz mentek, ahol beszédekkel és kulturális műsorral tarkított megemlékezés vette kezdetét. A jelenlevőket a HVIM részéről Beke István köszöntötte, majd a Vitézi Rend nevében v. Ambrus Ágnes emlékezett Magyarországnak a nagyhatalmak általi megcsúfolásáról.
„Trianont nem békeszerződésnek tekintette (a vitézi rend – szerk. megj.) akkor sem, amikor az országot, Magyarországot rákényszerítették arra, hogy aláírja, elfogadja. Nem tekintette békeszerződésnek akkor sem, amikor a jóvátételért harcolt a két világháború között, utána, a második világháborúban és akkor sem, amikor a rendet betiltották és akkor sem, amikor külföldön kellett a nemzet ügyét szolgálni. A vitézi rend igazságtalannak tartotta és tartja Trianont” – mondotta a beszédek sorát megnyitó Ambrus Ágnes, aki után Péter János, a Székely Nemzeti Tanács alelnöke, Peter Taierling, a Minta kézdivásárhelyi elnöke majd Tóth Bálint, a HVIM szóvivője osztotta meg a jelenlevőkkel gondolatait.
„Mi akik itt vagyunk, egységesen borult gyászba a szívünk. Egységesen erőként kell kiállnunk nemzetünk igazáért, istentől kapott jogainkkal felvértezve kell harcoljunk. Ne mások hibáit emlegessük folyton, hanem arra törekedjünk hogy mi ne kövessük el azokat. Ne azon vívódjunk, hogy mit mondanak mások. Ne ítélkezzünk mások felett. Felettünk csak az egy igaz Isten ítélkezhet, mert ő teremtett ide, a Kárpátok szent gyűrűjébe. Merítsetek hát erőt abból, mit ő adott nekünk: a hegyeinkből, dús legelőinkből, termékeny földünkből, folyóinkból. Legyen hitetek egymásban, legyetek hűségesek e föld iránt, melyet most határok ívelnek át, de ne feledjétek: lelketeknek nem szab határt az emberi kéz. Minél erősebben akarjátok, minél erősebben és többen akarjuk: leomlanak a határok!” – mondotta a Tóth Bálint, aki üzenetet tolmácsolt a román kormány felé: a székelység nem tágít, autonómiát akar.
Beder Imre református tiszteletes gondolatai és áldása után a jelenlevők elénekelték a székely és a magyar himnuszt, majd a megemlékezés koszorúzással ért véget.
Bartos Lóránt. Székelyhon.ro

Emlékkereszt a világháborús hősöknek Kézdivásárhelyen
Advent harmadik vasárnapján, tegnap a kézdivásárhelyi református templomban tartott istentiszteletet követően a mintegy százfős tömeg a református temetőkertbe vonult, ahol az Erdélyi Kutatócsoport Egyesület által felújított első világháborús sírnál emlékeztek a világégés kitörésének centenáriumára, a tömegsírban nyugvó névtelen hősi halottakra.
A csíkszeredai egyesület által állított hadisírkereszten Az első világháborúban elesett honvédek emlékére 1914–1918. Nevük a múlt homályába vész, de Isten előtt nem ismeretlenek! felirat olvasható. A megemlékezésen a kutatócsoport tagjai mellett a Székely Nemzeti Tanács, a Kézdivásárhelyi Székely Tanács és a Hatvannégy Vármegye Ifjúsági Mozgalom is képviseltette magát, s jelen voltak a Nagy-Szabó Kornélia karnagy által vezényelt szegedi Kiss István Kórus tagjai, akik a kézdivásárhelyi református dalárdával közösen egyházi énekeket és a Trianon Himnuszt énekelték el.
Az esemény házigazdájaként Beder Imre tiszteletes köszöntötte a megjelenteket, majd Vásárhelyi Gábor József, az Erdélyi Kutatócsoport Egyesület elnöke, arról szólt: az utókor kötelessége emlékezni mindazokra, akik elestek a haza védelmében, a legszentebbet adva, amit bárki is adhat hazájáért: az életüket szülőföldjüktől távol vagy akár szülőföldjükön. „Nem meghalni, hanem élni kell a hazáért, itt megmaradni a Kárpát-medencében és akárhol, ahol élünk. Annak a nemzetnek, amelynek nincs gyökere, nincs jelene és jövője sem” – hangoztatta. A kutatócsoport azt szeretné, ha a kézdivásárhelyiek ezután számon tartanák ezt a szent helyet, ahol tudomásuk szerint többen vannak névtelenül eltemetve, kinevelnének egy olyan nemzedéket, amely továbbviszi a hősök iránti tiszteletet, és minden évben emlékezzenek meg e névtelen hősökről. 
Felszólalását követően Beder Imre tiszteletes örömét fejezte ki a kutatócsoport kezdeményezéséért, akik emberi és anyagi lehetőségeiket latba vetve, sőt, azokat túlszárnyalva tették rendbe a sírt, és arra szabvány hadisírkeresztet állítottak. A református lelkész köszönetét fejezte ki Dimény Attila múzeumvezetőnek, az egyházi sírok kitűnő ismerőjének, szakavatott kutatójának és az Erdélyi Kutatócsoport Egyesületnek. A szegedi Fazakas János Varga Kálmán Hazádnak élj! című versét szavalta el. A felújított honvédsírt ft. Vargha Béla kézdiorbaiszéki római katolikus főesperes szentelte meg. A megemlékezés a kegyelet koszorúinak elhelyezésével ért véget.
Iochom István
Háromszék (Sepsiszentgyörgy)

Református kórustalálkozó Kézdivásárhelyen
A kézdivásárhelyi református egyházközség szombaton tizenegyedik alkalommal szervezte meg a főtéri református templomban a Kézdi-orbai Református Egyházmegye kórusainak találkozóját. A Beder Imre lelkipásztor által tartott istentiszteletet és a kórusok köszöntését követően fellépett a kézdivásárhelyi Hálaadás református dalárda Demény József és Balázs István, az altorjai római katolikus templom énekkara Pál László, a lécfalvi református vegyes kórus Kertész Tibor Barna, a kézdivásárhelyi Boldog Özséb római katolikus templom énekkara Dezső Zelinda, a kisbaconi református vegyes kórus Farkas Erzsébet Eszter, a kézdivásárhelyi-kantai Szentháromság római katolikus templom énekkara Fórika Balázs, a pákéi református dalárda Szántó István és a kézdivásárhelyi Maassluis Nyugdíjasklub Rozmaring énekkara Héjja István karnagy vezényletével.
A találkozó közös énekléssel, emléklapátadással, a Szózat és a himnuszaink eléneklésével, szeretetvendégséggel ért véget.
(iochom)
Háromszék (Sepsiszentgyörgy)

Antall Józsefre emlékeztek Kisborosnyón (Jeszenszky Géza Háromszéken)
Antall József-emlékfát ültetett szombat délután a kisborosnyói Székely-Magyar Történelmi Emlékparkban Jeszenszky Géza történész, egyetemi tanár, 1990–1994 között az Antall-kormány külügyminisztere, 1998–2002 között Magyarország washingtoni, majd 2011–2014 között norvégiai és izlandi nagykövete és felesége, Héjj Edit, Antall József (1932–1993) néhai miniszterelnök unokahúga.
A jeles vendégeket az emlékhely bejáratánál Damó Gyula ny. tanító, az emlékpark megálmodója és a nagyborosnyói Pakucs Etelka ny. tanítónő fogadta, majd a Jeszenszky házaspár egy mályvafacsemetét ültetett a rendszerváltás utáni Magyarország első szabadon választott miniszterelnöke emlékére. A volt külügyminiszter köszönetét fejezte ki azért, hogy Háromszéken halála után több mint két évtizeddel is tisztelik Antall Józsefnek, a lélekben tizenötmillió magyar miniszterelnökének emlékét, aki írásaival ma is üzen számunkra: a tizenötmillió magyar – melynek létszáma, akárcsak más népeké, csökken – csak akkor maradhat fönn a következő évszázadokban, ha a bajban össze tud tartani. Ezen múlik az erdélyi, illetve az összmagyarság jövője. „Ez a kis fa még ebben a kis faluban is emlékeztessen arra, hogy a magyaroknak milyen nagy embereik voltak” – mondotta. Az emlékparkban a kopjafák és emlékkövek mellett többek között Mikes Kelemennek, Kőrösi Csoma Sándornak, Orbán Balázsnak, Benedek Eleknek, Dávid Ferencnek, Kodály Zoltánnak, Bartók Bélának, Csutak Vilmosnak, Haszmann Pálnak és Sylvester Lajosnak ültettek eddig emlékfát. Szombat este Jeszenszky Géza részt vett az imecsfalvi falunapokon. Tegnap délelőtt a Jeszenszky házaspár a kézdivásárhelyi református templomban istentiszteleten vett részt, és Beder Imre tiszteletes felkérésére ünnepi beszédet is mondott. Az istentiszteletet követően a volt külügyminiszter Kosztándi Jenő festő- és Vetró András szobrász­művész műtermeit látogatta meg. Délután megkoszorúzta távoli rokona, Turóczi Mózes mellszobrát, majd a Bujdosó vendéglő különtermében a Turóczi nemzetség mintegy húsz tagjával találkozott. Jeszenszky Géza és felesége ma reggel utazott el.
Iochom István
Háromszék (Sepsiszentgyörgy)

Elvetélt álmok nyomában
A Szentkereszty bárók háromszéki emlékezete
Szép kivitelezésű és tartalmas kötetet mutattak be a Háromszék közéletében jelentős szerepet vállaló Szentkereszty család történetéről kedd este Kézdivásárhelyen, a református parókia dísztermében tartott találkozón. Szerzőivel ma 17 órától a Bod Péter Megyei Könyvtár Gábor Áron Termében találkozhatnak az érdeklődők, beszélgetőtársuk Szonda Szabolcs könyvtárigazgató.
A „Hagyatékul hagyod utódaidnak.” Elvetélt álmok nyomában – fejezetek a zágoni báró Szentkereszty család életéből című, gazdagon illusztrált és dokumentált, vaskos kötet négy szerzője közül Sándor Lajos Levente nem lehetett jelen a kézdivásárhelyi bemutatón. Viszont Balog László történész–irodalomtörténész, Málnási Levente magyartanár és a Szentkereszty-leszármazott Kovács Márta Mária előadásában elhangzott szövegrészletekből és összegzésekből kiderült, nemcsak egy, a történelem süllyesztőjében eltűnt családról szól a könyv, hanem az önismeretünk egy fontos szeletéről is letörölték a feledés porát, hiszen a Szentkeresztyek az erdélyi és jelesen a háromszéki közélet majd minden területén jelentős szerepet vállaltak.
Az érdeklődőket és előadókat Beder Imre lelkész köszöntötte, kifejtve, hogy a történelmet nemcsak tények sorozataként kellene értelmezni, hanem észre kellene venni a benne tetten érhető isteni akaratot is. Balog László, a csíkszeredai Sapientia Egyetem könyvtárigazgatója a szent család útra kelésének jelképével indította gondolatait, elmondva, hogy a kutatás és könyvírás magányos foglalkozásából az olvasókkal való találkozás zökkenti ki a szerzőket. Ilyenkor érezhetik, hogy célba értek, és befogadást nyertek olyan körülmények közepette is, amikor a jelen társadalmában eluralkodott az írott szó iránti érdektelenség. Hiszen nemcsak a bajba jutottak iránt lettünk közömbösek, hanem az idő, illetve totalitárius rendszerek által bedaráltakkal szemben is csökkent az érdeklődés az újabb nemzedékekben. A Szentkereszty család sorsának tragikus fordulatairól, eltűnésükről, de még a fénykorukról sem tudunk semmit vagy vajmi keveset, és talán azt is pletykák formájában.
„Úgy érezzük, jogunk van a történelmünk felemlegetése jogán időnként magyarkodni, miközben elfedjük azt a tényt, hogy a háttérben valójában történelmünk alapos ismeretének hiánya lapul, ezt viszont jobbára zászlólengetéssel és kokárdákkal leplezzük” – fejtette ki a történész annak kapcsán, hogy egy ilyen átfogó, többéves munka során nem csupán az adott téma kerül a felszínre, hanem az a hiányérzet is, hogy még számos, hasonló sorsú főnemesi család története vár feldolgozásra, miközben a lehetőségek tára nagyon szűk teret szab a kutatások folytatására, anyagiak és idő hiányában.
Málnási Levente csíkszeredai magyartanár részleteket olvasott fel a könyvből, meggyőzve hallgatóit, hogy nemcsak történelmi tényeket feltáró, hanem egyben olvasmányos kötetet vehetnek kézhez. Kovács Márta Mária a családhoz fűződő személyes vallomásait osztotta meg a közönséggel. A könyv a zágoni Veres családnál, Beder Imre tiszteletesnél, valamint a mai sepsiszentgyörgyi bemutatón is megvásárolható.
Jancsó Katalin
Székely Hírmondó (Kézdivásárhely

Hálátlan utókor
Felszámolták Zsögön Zoltán költő sírját
Halottak napján még virágot helyeztek Zsögön Zoltán (1880, Ozsdola – 1951, Kézdivásárhely) tanár, költő sírjára a kézdivásárhelyi régi református temetőben, de nem sokkal utána a leszármazottak eladták a sírhelyet. Azóta a kőkeret egy kripta falának támasztva vár sorsára, és félő, hogy (a hasonló esetek ismeretében) valamelyik sír alapzatában végzi.
Az elismert iskolaigazgató és háromkötetes költő, Zsögön Zoltán fiatalemberként, 1905-ben a csíkmadéfalvi székely vértanúk emlékhelyének felavatásakor elszavalta a Bíborban rejtőző porkoláb című versét. Ezért letartóztatták, s csak Erdély akkori püspöke, gr. Majláth Gusztáv Károly közbenjárására bocsátották szabadon. Csíksomlyói, marosvásárhelyi és kézdivásárhelyi, valamint több országos magyar lap munkatársa volt, Adyhoz meleg barátság fűzte, nyugdíjas éveiben meg is szervezte Kézdivásárhelyen az Ady Endre Írói Kört.
Az egyház néha tehetetlen
Az eset kapcsán Beder Imre kézdivásárhelyi református lelkész elmondta:
– Az egyház már évek óta nem ad el sírhelyeket a régi temetőben, a régi tulajdonosok azonban igen. Azon kívül, hogy figyelmeztetjük a tulajdonost, méltó módon őrizze az elhunyt emlékét, nem sokat tehetünk. Olyanról is tudunk, hogy a szülei sírhelyét adta el valaki. Ha az örökös hajlandó arra, hogy átadja az egyháznak, városnak, más intézménynek, amely ápolja, több a beleszólási lehetőség. Így tudtuk megakadályozni pl. a Timár-kripta eladását, és a polgármesteri hivatal segítségével felújíthattuk. Jelen esetben Zsögön Zoltán örökösei adták el a sírhelyet, és a kérésük az volt, hogy ne az új sírkő mögé, sem az új sír lábtól eső részéhez kerüljön a régi sírkő, ahol takarná a szomszéd síremlék, hanem a tulajdonukban levő szomszédos Bartha-kripta oldalához, a régi helyétől kb. 1,30 méterre, ahol takarás nélkül már az ösvényről is jól látható. Ilyen helyzetekre az élőkkel kell megoldást találni, nem elég az egyház, a múzeum, a polgármesteri hivatal igyekezete.
Az örökösök kötelessége
Dr. Dimény Attila múzeumigazgató elmondta, a temető sajátossága, hogy a sírjelek ápolása, védelme addig tart, amíg él az elhunyt emlékezete. A kő vagy egyéb tartósabb anyagból készült sírjelek túlélik az emlékezeti határokat, de a mindenkori társadalom csak az utóbbi időben figyelt fel ezek kulturális örökségi mivoltára. Ugyanakkor az sem mellékes, hogy azokat a hozzátartozók saját pénzből állítják, így mondhatni jogukban áll változtatni rajtuk.
Brânduş-Dendyuk Szilveszter, Ozsdola község polgármestere megdöbbenéssel vette tudomásul a történteket, szerinte nem elfogadható a sír felszámolása, hiszen az utókor nem fogja tudni, hol nyugszik a költő. Ezért ha nem születik elfogadható megoldás, hogy legalább egy kopjafa felállításával jelöljék meg az eredeti helyet, akkor azt is elképzelhetőnek tartja, hogy a sírkövet hazaszállítják a szülőfalu temetőjébe, és ott állítják fel.
Jancsó Katalin
Székely Hírmondó (Kézdivásárhely

Ünnepi rendezvények Háromszéken
Sepsiszentgyörgyön ma a Zathureczky Berta Idősek Otthonában 9 órától Rab Sándor tanár Gábor Áron címmel tart történelmi előadást; megemlékezések 10 órától az Olt utca 16. szám alatt Kiss János ágyúöntő emléktáblájánál és az őrkői Váradi–Bartalis-vesztőhelynél – közreműködnek a Váradi József Általános Iskola gimnazistái és a Néri Szent Fülöp Általános Iskola tanulói;
11 órától a Csíki negyedi Gábor Áron- és Nicolae Bălcescu-szobornál – közreműködnek a Gödri Ferenc Általános Iskola tanulói, a Lábas Háznál a Váradi–Bartalis-siralomház emléktáblájánál – közreműködnek a Mikes Kelemen Elméleti Líceum diákjai; 11.30-tól az Erzsébet parkban gróf Mikó Imre szobránál – közreműködnek a Székely Mikó Kollégium és a Református Kollégium diákjai, a szemerjai csata emlékművénél  – közreműködnek a Gulliver Óvoda gyermekei és a sepsiszentgyörgyi cserkészek; 12 órától a Bod Péter Megyei Könyvtár épületén található Gábor Áron-emléktáblánál – közreműködnek a Kós Károly Szakképző Líceum tanulói és a sepsiszentgyörgyi cserkészek; 12.30-tól a Malomgát utcában Incze Dániel kopjafás sírhelyénél – közreműködnek a sepsiszentgyörgyi cserkészek és a Székely Mikó Kollégium diákjai; 13 órától a Kónya Ádám Művelődési Háznál álló Kossuth Lajos-szobornál; 14 órától a Váradi József Általános Iskola udvarán levő Váradi–Bartalis kőtömbös kopjafánál – közreműködnek a Váradi József Általános Iskola I–IV. osztályos tanulói, az Állomás negyedi eprestetői csata emlékművénél – közreműködnek az Ady Endre Általános Iskola diákjai; 15 órától indulás a Váradi–Bartalis kőtömbös kopjafától – közreműködik a Szilaj Hagyományőrző Egyesület, a Shagya Lovasklub, a Vadon Egyesület, az Étfalvi Szász Band ’93 Fúvószenekar és Sepsiszentgyörgy cserkészcsapatai – és az eprestetői csata emlékművétől – közreműködik a rétyi Kováts András Ifjúsági Fúvószenekar, a Székely Virtus Hagyományőrző Egyesület, Sepsiszentgyörgy cserkészcsapatai – az új főtérre; 15.30-tól megemlékezés az Erzsébet parki 1848–49-es honvédemlékműnél; 16 órától kezdődik az új főtéren az ünnepi műsor, beszédet mond Antal Árpád polgármester – műsorvezető: Nagy-Kopeczky Kristóf, közreműködik a rétyi Kováts András Ifjúsági Fúvószenekar, a városi egyesített kórusok, Nemes Levente színművész, Stekbauer-Hanzi Réka, Íjgyártó István kulturális és tudománydiplomáciáért felelős államtitkár, az EMI által szervezett szónokverseny nyertese, Bartos Barna, Filip Zsombor, Opra Balázs, a Plugor Sándor Művészeti Líceum volt és jelenlegi diákjai, áldást mond Kató Béla, az Erdélyi Református Egyházkerület püspöke. Fellépnek: a rétyi Kováts András Ifjúsági Fúvószenekar (karvezető: Maksai József), a Cantus Firmus Vegyes Kar, a Magyar Férfidalárda (Jakab Árpád), a Pro Musica Kamarakórus, a Szemerjai Református Dalárda (Sipos Zoltán), a Jubilate Deo Evangélikus Vegyes Kórus (Pál Gecse Mihály), a Kriza János Unitárius Vegyes Kar (Karácsony Gabriella), a Székely Mikó Kollégium diákkórusa, a Sepsiszentgyörgyi Női Kar (Dombora Anna), a Református Kollégium Refsonor diákkórusa (Szilágyi Andrea), a Mikes Kelemen Elméleti Líceum ifjúsági kórusa (Szőcs Dániel), a Laudate Kamarakórus (Lőfi Gellért), az Őszirózsa Dalkör (Venczel Anna). Szotyorban ma 12 órától a református temetőkertben koszorúzás a kőtömbös kopjafánál. Kilyénben ma 11 órától a református templomnál koszorúzás a ’48-as kopjafás emlékműnél. Kézdivásárhelyen ma 9 órától ökumenikus istentisztelet a református templomban, ünnepi műsor a Református Kollégium és a mezőtúri diákok és tanárok, valamint a helyi és a mezőtúri református gyülekezeti tagok részvételével; 9.45-től megemlékezés Bem József szobránál – közreműködnek az Apor Péter Szaklíceum tanulói és a tótkomlósi Jankó János Általános Iskola és Gimnázium diákjai, ünnepi szónok Kiss Renáta; 10 órától ünnepi műsor a Petőfi Sándor Általános Iskola udvarán a szobornál, Turóczi Mózes sírhelyénél és a Gábor Áron Műszaki Oktatási Központ diákjainak A tűz márciusa című zenés-verses irodalmi összeállítása; 10.30-tól koszorúzás a Szacsvay János-domborműnél és a Kossuth Lajos-szobornál, megemlékezés a Hősök emlékművénél – beszédet mond Vasas István, a mezőtúri Református Kollégium főigazgatója – és a Turóczi-szobornál – énekel az iskola kórusa, szaval Fazakas Anita és Jánosi Zsolt; 10.40-től a Molnár Józsiás-mauzóleumnál a Molnár Józsiás Általános Iskola tanulóinak és tanárainak ünnepi műsora és koszorúzás; 11 órától gyülekező és az iskolások felvonulása; 11.15-től a lovas huszárok, hagyományőrző csapatok és a környező falvak képviselőinek felvonulása; 12 órától kezdődik a Gábor Áron téren az ünnepi műsor – közreműködik a Tanulók Klubjának fúvószenekara, a Református Kollégium zenekara és diákjai, Bokor Tibor, Kézdivásárhely polgármestere, Böjte Csaba testvér, ferences szerzetes, Horváth Zoltán atya, a terézvárosi Avilai Nagy Szent Teréz-templom plébánosa, Terézváros díszpolgára, Márdirosz Ágnes és Puskás László, a Csíki Játékszín színművészei, Mitykó Zsolt, Mezőhegyes polgármestere, a Cantus Kamarakórus, Kaján Botond, a Petőfi Sándor-iskola diákja, áldást mond ft. Vargha Béla főesperes és Beder Imre lelkipásztor; 18.30-tól a Vigadó Művelődési Ház Galériában A mi március 15-énk fotókiállítás; 19 órától a Vigadó Művelődési Ház nagytermében Hozzád, hazám, most verset írnék! című ünnepi előadás Markó Béla, Fekete Vince, Dimény-Haszmann Árpád és Sántha Attila versei alapján – közreműködik a Sepsi Kamarazenekar, a Snaps Band, a Voces női kar, a Perkő Néptáncegyüttes, Kolcsár József (Tamási Áron Színház), Kozma Attila, Márdirosz Ágnes, Puskás László (Csíki Játékszín), Kreiter Helga (Nagy István Művészeti Líceum), Bakó-Fazakas Vajk, Biszak Beáta (Minisnaps), Nagy-Babos Tamás versét elmondja Rancz-Gyárfás Hanna (Macskakő színjátszó csoport), rendező: Lung László Zsolt.
Kovásznán ma a városközpontban 14 órától a megemlékezésen ünnepi beszédet mond Böjte Csaba Ferenc-rendi szerzetes, a Dévai Szent Ferenc Alapítvány alapítója. A rendezvény ünnepi felvonulással kezdődik, amely a Dózsa György utcából indul, innen az ünneplők a központban felállított szabadtéri színpadhoz vonulnak, majd a műsor végeztével koszorúzás a belvárosi református templom kertjében, az 1848-as emlékműnél. 19 órától a Kovásznai Művelődési Központban kerül sor az 1848-as forradalom emlékére szervezett gálaműsorra, amelyen közreműködik a Kőrösi Csoma Sándor Líceum (Orbán Balázs-iskola) Recefice néptánccsoportja, a Kovásznai Tanulók Klubjának La Fiesta tánccsoportja, a Boldog Apor Vilmos Gyermekotthon Hangfoglalás zenekara, a Kőrösi Csoma Sándor Líceum Diákszínpada irodalmi összeállítással, a Tiszta Szív Kórus, a PinceBand zenekar, valamint bemutatkozik a szavalóverseny első három helyezettje és a szónoklatverseny Pro Csoma-díjazottja. Baróton ma 14 órától a véczeri emlékműnél beszédet mondanak a politikai pártok és szervezetek képviselői – közreműködik az ürmösi unitárius egyházközség dalárdája, áldást mond Szabó Előd ürmösi unitárius lelkész; 15.30-tól felvonul a Székely Virtus Hagyományőrző Egyesület erdővidéki huszárcsapata, a Csala Kürtje fúvószenekar és a Princess mazsorettcsoport; 16 órától a Diákdomb előtt lesz megemlékezés – közreműködik a baróti Rozmaring kórus, a Baróti Szabó Dávid Középiskola, a sepsiszentgyörgyi Plugor Sándor Művészeti Líceum tanárai és diákjai, beszédet mond Lázár-Kiss Barna polgármester és Demeter László történész; 19 órától ünnepi műsor a városi művelődési házban A nemzet szolgálatában címmel – fellép a Transylmania zenekar, a Gyöngyharmat gyermekkórus, a Kormos Néptánccsoport és a Wesselényi Miklós Kórus.  Ma Martonfalván 8.30-tól, Bélafalván 9 órától a Tuzson János-emlékplakettnél; Szentkatolnán9.30-tól, Gidófalván, Kökösben, Sepsibodokon, Sepsibükszádon, Zágonban, Köpecen, Magyarhermányban, Kisbaconban, Szárazajtán, Bardocon, Dálnokban, Székelyszáldobosonés Lisznyóban 11 órától, Albisban, Étfalván és Bikfalván 12 órától, Papolcon 14 órától, Szentivánlaborfalván 15 órától, Olaszteleken 16 órától, Hidvégen 16.30-tól, Ikafalván, Bodosban,Uzonban és Fotosmartonoson 17 órától, Erdőfülében 19 órától kezdődik az ünnepi megemlékezés a templomban; Bereckben 11 órától, Kommandón és Árkoson 12 órától, Zabolán12, 16 és 16.30-tól, Rétyen 13 órától a központban; Felsőcsernátonban és Kézdialmáson 10 órától, Alsócsernátonban és Kézdiszentkereszten 14 órától, Gelencén 15 órától a hősök emlékművénél; Mikóújfaluban 11 órától a kultúrotthon nagytermében ünnepi előadás; Nagybaconban 11 órától a művelődési háznál, 11.30-tól a ’48-as kopjafánál (felvonulás az iskolától),  Illyefalván 12 órától a kultúrházban és a központban iskolások műsora és koszorúzás; Kálnokon 12 órától emlékünnepség; Bölönben 12 órától a Bölöni Farkas Sándor-szobornál; Kurtapatakon 14 órától a millecentenáriumi kopjafánál; Kézdiszárazpatakon 15 órától a kultúrotthonban; Kézdiszentléleken 16 órától a Petőfi Sándor Művelődési Házban lesz ünnepi megemlékezés. Háromszék (Sepsiszentgyörgy)

Zászlóözön a Gábor Áron téren
Legnagyobb nemzeti ünnepünkön, az 1848–49-es magyar forradalom és szabadságharc 168. évfordulóján Kézdivásárhely díszbe öltözött, a villanyoszlopokon nemzeti színű és székely zászlókat, valamint a város lobogóit lengette a Nemere. A magyarországi testvérvárosok közül Szentendre, Hatvan, Paks, Terézváros, Mezőhegyes, Gyöngyös és Mezőkövesd küldöttei ünnepeltek együtt a céhes város lakóival.  
Az ünnepségsorozat a református templomban ökumenikus istentisztelettel kezdődött, majd a hagyományhoz híven a főtéri rendezvény megkezdése előtt a város iskoláinak küldöttei rótták le kegyeletüket, és helyezték el az emlékezés koszorúit Bem József, Petőfi Sándor, Kossuth Lajos, Turóczi Mózes szobránál és kriptájánál, illetve a Szacsvay-domborműnél, a Molnár Józsiás-mauzóleumnál, a világháborús hősök emlékművénél. 
A főtéren mintegy négy-ötezer fős tömeg gyűlt össze, az ünnepség az általános és középiskolák felvonulásával kezdődött – több tanintézmény magyarországi testvériskolája küldöttségével közösen vonult fel –, majd a hagyományőrzők, a civil szervezetek – a Kézdiváshelyi Nők Egyesülete, a Történelmi Vitézi Rend – és a huszárok következtek. Felvonultak a Székely Virtus kézdiszéki huszárjai, a torjai huszárcsapat, a Vetró András százados vezette Hagyományőrző Csapat, a Vass László ezredes által vezetett Szegedi 3-as Honvéd Zászlóalj Hagyományőrző Egyesület, a 15. Székely Határőr Gyalogezred bélafalvi Tuzson János Szakasza, a tápióbicskei tüzérek és betyárok, a 15. Székely Határőr Gyalogezred gelencei ütege. Felvonultak Bélafalva, Bereck, Kézdimartonos, Kézdisárfalva, Csernáton, Esztelnek, Gelence, Kézdiszárazpatak, Kézdiszentkereszt, Kézdiszentlélek, Lemhény, Kézdialmás, Ozsdola, Szentkatolna, Futásfalva és Torja lovas-szekeres küldöttségei. A Hatvannégy Vármegye Ifjúsági Mozgalom kézdivásárhelyi tagjai nagy méretű székely zászlót vittek. A zászlós felvonulás immár második éve a leglátványosabb momentuma az ünnepségnek, ezúttal ötven kézdiszéki lovas vonult fel nagy méretű székely és magyar lobogóval kezében.  A központi ünnepség a Református Kollégium zenekarának és tanulóinak dalával kezdődött, a rendezvényen, mint minden évben, közreműködött a Tanulók Klubja fúvószenekara. „Lészen ágyú – mondotta Gábor Áron, és ezzel a mondattal gyakorlatilag aláírta a halálos ítéletét” – hangoztatta beszédében Bokor Tibor polgármester. Ma nem fegyverektől, összecsapásoktól kell tartanunk, folytatta, ma annak vagyunk tanúi, hogy ha valaki a hatalomnak nem tetsző véleményt vállal fel, kitartóan képviseli egy közösség álmát, vagy egyszerűen csak magyar, Gábor Áronhoz hasonlóan végzi. „Viszont nem csatában, tisztességgel adja életét, mint a berecki ágyúöntő, nem emelt fővel vonul be a hősök panteonjába, hanem bíróságon, ügyészségen, titkosszolgák által meghurcolva, becsületében megsértve folytat szélmalomharcot a hatalommal, így ott tartunk, mint 1848-ban” – hangsúlyozta Bokor.
Ünnepi beszédet mondott Horváth Zoltán atya, a terézvárosi Avilai Nagy Szent Teréz-templom plébánosa, Molnár Balázs, a Nagy Mózes Elméleti Líceum tizenegyedikes tanulója, a Zúg március szónokverseny idei győztese pedig az ifjúság gondolatait fogalmazta meg. A rendezvény díszmeghívottja, Böjte Csaba ferences szerzetes, a Dévai Szent Ferenc Alapítvány vezetője arról szólt, hogy napjainkban a bürokrácia miatt mennyire nehézkes az örökbefogadás, és azt is kiemelte, hogy az iskolát végzett ifjak kirepülnek a nagyvilágba, ahol mások szolgái lesznek, nekik itthon, a szülőföldön kellene megtalálniuk a megélhetést becsületes munkával.  Ezt követően a Csíki Játékszín művészei léptek a pódiumra, Márdírosz Ágnes népdalt énekelt, Puskás László pedig Tompa László versét mondta el. Mitykó Zsolt, Mezőhegyes testvérváros polgármestere egy nemzeti lobogót adott át Bokor Tibornak, amelyet Kövér László, a magyar országgyűlés elnöke adományozott a kézdivásárhelyieknek. Az ünnepség végén áldást mondott Horváth Zoltán atya és Beder Imre református lelkipásztor, majd koszorúzás és himnuszaink eléneklése következett.
Iochom István. Háromszék (Sepsiszentgyörgy)

Maraton negyedszer Székelyföld autonómiájáért
Juhos Gábor budapesti maratonfutó, akinek tavaly óta második otthona Bereck, vasárnap negyedszer tette meg gyalog az 56 kilométeres távot Kököstől Bereckig. Juhos egyik évben Bereckből, a következő évben pedig Kökösből indulva teljesíti 2013-ban vállalt célkitűzését, amelynek a Maraton Székelyföld autonómiájáért nevet adta, ezzel járulva hozzá az oszthatatlan és egységes Székelyföld megmaradásához, az önrendelkezéshez.
A maratonfutót Kökösben Gazda Zoltán, a Sepsiszéki Székely Tanács elnöke, Péter János, a Székely Nemzeti Tanács alelnöke és Vass Imre, a Kézdivásárhelyi Székely Tanács képviselője fogadta, utóbbiak személygépkocsival kísérték végig az egész útvonalon. A délelőtt fél tízes induláskor a kökösi református lelkész mondott útjára áldást. Szentivánlaborfalván a Beke csárdánál annak tulajdonosai, Beke Tibor és családja kürtőskaláccsal, házikenyérrel és hűsítővel várták. A következő megálló Réty volt, ahol a 2013-ban általa ültetett és kőtáblával megjelölt kis fenyőfát nézte meg, majd a kézdivásárhelyi református templomnál tartott rövid szünetet, ahol 2013-ban a Maraton Székelyföldért emlékére szintén fenyőcsemetét ültetett. Itt Beder Imre református tiszteletes fogadta. Juhos Gábor és kísérői, Péter János és Vass Imre, miután tettek egy tiszteletkört a Gábor Áron téren és közös fotót készítettek a szobornál, Bereck felé indultak. A kézdioroszfalvi hídnál Beke Ernő egykori atléta várta őket, az ágyúöntő szülőfalujának táblájánál két berecki tanuló csatlakozott hozzá. Az idei maratonfutás a Juhos Gábor által tavaly megvásárolt és emléktáblával ellátott Gábor Áron-háznál ért véget.
Iochom István
Háromszék (Sepsiszentgyörgy)

Száznégyen ballagtak a kantai középiskolában
A 336 éves kézdivásárhelyi Nagy Mózes Elméleti Líceum négy végzős osztályának száznégy székely ruhás diákja ballagott tegnap délelőtt. Az iskola udvarán nagyszámú szülő, nagyszülő, hozzátartozó és meghívott jelenlétében megtartott ünnepségen számos díjat is átadtak.
Elsőként Beder Imre református lelkipásztor köszöntötte Isten igéjével a ballagókat, majd Bejan András iskolaigazgató értékelte a négy végzős osztály négyéves tevékenységét. „Adjátok tovább Nagy Mózes szellemiségét” – kérte a ballagókat az iskola igazgatója. Bokor Tibor polgármester, az iskola volt igazgatója felidézte azt a huszonöt esztendőt, amikor még neki kellett tanárként, igazgatóként, majd politikusként a búcsúzókat jó tanácsokkal ellátnia. A megyei tanfelügyelőség üzenetét Farkas Csaba tanfelügyelő tolmácsolta. A tizenegyedikes tanulók zenés-verses ünnepi műsort adtak elő, ezzel búcsúztak végzős barátaiktól. Az évfolyam nevében ifj. Budai István mondott köszöntőt, az ünnepi zászlóátadást követően a végzősök József Attila versei alapján összeállított ünnepi műsora következett, majd a ballagók nevében Papp Andrea búcsúbeszéde hangzott el. A négy évfolyamelső: Elekes Emese, Fejér Henrietta, Bíró Anita és Illés Enikő. Elekes Emesét, az évfolyam legjobb tanulóját az önkormányzat nevében Bokor Tibor polgármester díjazta. A Nagy Mózes Közművelődési Egyesület kuratóriuma nevében id. Budai István tanár, egyesületi elnök nyújtotta át az iskola névadójáról elnevezett díjat, amelyet idén felnőtt kategóriában Rozsnyai Árpád kémiatanár és első alkalommal a szülői közösségből Dénes Imola, a szülőbizottság tagja, az iskola könyvelője vehetett át. A diákok közül a Nagy Mózes-díjat Csomós Attilának, Bíró Anitának, Dénes Botondnak, Fórika Zalánnak és Váncsa Róbertnek nyújtották oda. A végzős osztályok éltanulóit az osztályfőnökök könyvekkel ajándékozták meg, ezen kívül a Romániai Magyar Pedagógus Szövetség és a Rotary Klub is díjazott. Ma 10 órától búcsúztatják el a Gábor Áron Szakképző Líceum 107 végzősét, június 3-án, pénteken 11 órakor a kézdivásárhelyi Apor Péter Szakközépiskolában 148, a Református Kollégiumban 52, a Bod Péter Tanítóképzőben pedig 63 végzős diák ballag.
Iochom István
Háromszék (Sepsiszentgyörgy)

„Fel búcsúcsókra, cimborák!”
Elballagott a háromszéki végzősök egy része
Idén 2070 nyolcadikost és közel 1500 tizenkettedikes diákot csengetnek ki a megyében, közülük hétvégén több mint hatszázan ballagtak el. A kézdivásárhelyi Nagy Mózes Elméleti Líceum pénteken 104 végzősét búcsúztatta, a Gábor Áron Szakképző Líceumban szombaton 107, ugyancsak aznap Sepsiszentgyörgyön a Székely Mikó Kollégiumban 109, a Plugor Sándor Művészeti Líceumban 50, a Berde Áron Gazdasági Szakközépiskolában 80, a Baróti Szabó Dávid Technológiai Líceumban 89 diákot búcsúztatott az iskolacsengő.
Eltrombitált Gaudeamus
Utolsót szólt nemcsak a csengő, de a trombita is a sepsiszentgyörgyi Berde Áron Közgazdasági és Közigazgatási Szakképző Líceumban. A klasszikus Gaudeamus igiturt ugyanis Szép Szilamér, a Plugor Sándor Művészeti Líceum diákja trombitálta el azalatt, míg a négy osztály 80 tanulója az iskolazászló alatt kivonult az osztálytermekből az udvarra. A székely ruhában ballagó diákok egyperces néma csenddel emlékeztek néhai társukra, Györgybíró Gyula Árpádra. Gazdag Ildikó igazgató köszöntőjében a magyarból megbukó Örkény István, a matematikából „gyengélkedő” Albert Einstein és a templom ablakát befocizó II. János Pál pápa példáján át bizonygatta: nem feltétlenül az iskolában dől el, hogy kiből mi lesz utólag.
– Nem akarom én ezzel azt mondani, hogy az elmúlt tizenkét esztendő nem volt meghatározó az életetekben: az volt, hiszen az itt megszerzett tudás jó útravaló arra, hogy elkerüljétek az élet vakvágányait, de hogy ezekből az alapokból mit építetek fel, az legnagyobb részt rajtatok múlik – mondta az igazgatóasszony.
Az ünnepségen díjazták a kiemelkedő tanulókat, köztük Tála Árpád évfolyamelsőt.
„Tégy jól, akikkel tehetsz”
A Székely Mikó Kollégiumban négy osztály vett búcsút a tanároktól, az iskolatársaktól. A ballagókat és a jelen lévő pedagógusokat, szülőket, meghívottakat Kotró-Kosztándi László tanár köszöntötte. Útravalóként gróf Mikó Imre évszázadokon átívelő gondolatát osztotta meg a diákokkal: „Tégy jól, akikkel tehetsz, ez emberi kötelesség”.
Kondor Ágota igazgató a bizalomról, a felelősségről, az élet szépségeiről, az álmokról, célokról beszélt. Ünnepi beszédében kiemelte: „Azzal a reménnyel és hittel engedünk útra, hogy sikerült benneteket felvérteznünk mindazzal, ami ott kint, az iskola falain kívül véd benneteket, ami képessé tesz arra, hogy boldogok legyetek, hogy hasznosak legyetek magatoknak és másoknak, hogy jó szakemberek, családanyák és -apák, jó emberek legyetek”.
Sánta Yvette ballagó diák a felelősségvállalásról, a helyállásról, a próbatételekről szólt. Pénzes Ábel előkészítő osztályos versben búcsúzott azoktól, akik szeptemberben kézen fogva vezették be őt és társait az iskolába. Fejér Ágnes tizenegyedikes diák szerint a mai nappal lezárult egy szakasz a búcsúzó diákok életében, de „ez nem a könyv vége, hanem csak egy fejezet záró mondata”.
Az igazgató mesét mondott
A Plugor Sándor Művészeti Líceumban három osztály 50 diákja számára szólalt meg az iskolás évek végét jelző csengőszó. Lőfi Gellért igazgató mesét mondott a ballagóknak egy kisgyerekről, akit az édesapja kivitt az erdő szélére, s búcsúzáskor azt mondta neki: okosodj és tanulj, észben, tudatban gyarapodj, s mire megtalálod az erdő túlsó végéhez vezető utat, arra ember lesz belőled. A kicsi félve lépett be a rengetegbe, de találkozott egy töpörödött anyókával, aki segítette az úton, s elváláskor egy tarisznyát adott neki. „Ha gyengül a hited, vess egy pillantást a kőtáblára, és megtalálod azt a törvényt, amelyet követve a helyes úton járhatsz. Ha kevésnek érzed a tudásod, csak pillants rá a papírra, s azonnal kiolvashatod a szükséges ismeretet. Ha találkozol egy elesett, éhező embertársaddal, ott lesz a kenyér, adj neki belőle. Minél többet adsz, annál jobban fog szaporodni” – zárta meséjét az igazgató.
Antal Árpád polgármester üzenetét Nagy Zoltán és Magyarósi Imola tolmácsolta magyar és román nyelven, majd a helyi önkormányzati testület nevében 200 lejes pénzjutalmat és oklevelet adtak át Sibianu Andrea évfolyamelsőnek, akit a Kiwanis Klub és az RMPSZ is díjazott. Példamutatásukért, közösségi munkájukért (a diákok szavazatai alapján) Mentor-díjban részesült Gheorghiță Claudiu, Kovács Emese és Székely Kitti Fruzsina.
„Emeljétek fel szívünket”
Pénteken a Nagy Mózes Elméleti Líceum négy végzős osztályának száznégy, székely ruhába öltözött diákja vett búcsút az alma matertől. A jelenlévőket Beder Imre református lelkipásztor köszöntötte, majd Bejan András igazgató értékelte a végzős osztályok tevékenységét, a diákok derültsége közepette. „Emlékekkel bőven tele a tarisznya, és most már nemcsak az iskola padlására lehet felfedező útra indulni, hanem egy ennél is izgalmasabb világba”, fogalmazott.
Bokor Tibor polgármester, az intézmény egykori tanára és igazgatója huszonötödször búcsúztatott el ballagókat az iskola udvaráról, majd Farkas Csaba szaktanfelügyelő tolmácsolta a megyei tanfelügyelőség üzenetét. A tizenegyedikesek verses-dalos összeállítással és ifj. Budai István szónoklatával búcsúztatták a végzősöket, majd a zászlóátadást a ballagó diákok Emeljétek fel szívünket mottójú műsora és Papp Andrea búcsúbeszéde követte.
A Nagy Mózes-díjat idén Csomós Attila, Bíró Anita, Dénes Botond, Fórika Zalán és Váncsa Róbert végzősök, Rozsnyai Árpád nyugalmazott kémiatanár és Dénes Imola szülő kapta meg. Az évfolyamelsőnek járó díjat Elekes Emese, az RMPSZ-díjat Sebestyén Rita, míg a Rotary Klub díját Dán Kinga és Ábrahám Zita vehette át.
„Legyetek büszkék, hogy itt végeztetek”
Szombaton a Gábor Áron Műszaki Oktatási Központ három nappali és két posztlíceumi osztályának 107 diákját csengették ki. A végzősök az utolsó osztályfőnöki óra után a Gaudeamust énekelve vonultak a tanintézmény udvarára. Az egybegyűlteket Gábor Rezső igazgató köszöntötte. „Azt kívánom, hogy amit elterveztetek, megvalósuljon, és az út, amely odáig vezet, legyen izgalmakkal teli” – engedte útjukra növendékeit.
Bokor Tibor polgármester arra biztatta a ballagókat, merjenek nagyot álmodni, míg Fejér László Ödön képviselő a „legyetek büszkék, hogy itt végeztetek, és vigyétek tovább az intézmény hírnevét” szavakkal búcsúzott tőlük. A „kicsik” és a végzősök verses-zenés műsorát követően a ballagók nevében Ráduly Richárd mondott búcsúbeszédet, majd a zászlóátadás után a búcsúzó évfolyamok emlékszalagot kötöttek az évfolyambotra.
Az évfolyamelsőnek járó díjat, a polgármesteri hivatal különdíját, valamint a Rotary Klub díját Lukács Róbert vehette át. Az RMPSZ-díjat Kalányos Ibolya, míg az EVITA-díjat Baricz Tímea érdemelte ki.
Elballagott az igazgató is
Szombaton a Baróti Szabó Dávid Technológiai Líceum udvarán felsorakozott 89 ballagóhoz előbb Dimény János iskolaigazgató, majd Lázár-Kiss Barna polgármester szólt, mindketten azt kívánva a végzős diákoknak, találják meg számításaikat az életben, és legyenek elég bölcsek ahhoz, hogy a sok kínálkozó életút közül a számukra legmegfelelőbbet tudják kiválasztani. Kiss Imre főtanfelügyelő is köszöntötte a ballagókat, továbbá Dimény János iskolaigazgató, akinek – megköszönve munkásságát – batyut adott át. A baróti középiskolát 25 éven át vezető Ezüst Gyopár-díjas pedagógus ugyanis ősszel nyugdíjba vonul.
Botos Erikának, a sepsiszentgyörgyi Tanulók Háza igazgatójának és a XI-es Balázsi Andreának a köszöntőbeszédei után a kicsengetettek búcsúműsora, majd a díjátadások következtek. Idén a Baróti Szabó Dávid Emlékbizottság és Alapítvány nagydíját Bíró Réka kapta, Érdemes diák-díjat vehetett át Ágoston Péter, Bíró Réka, Buda Klaudia, Szőcs-Trinfa Klementina Fruzsina és Tatár Ágnes Tekla. A Nebuló-díjon Székely Laura Melinda és Tókos Edina osztozott.
Június 3-án, pénteken 11 órakor a kézdivásárhelyi Apor Péter Szakközépiskolában 148 diák, a Református Kollégiumban 52, a Bod Péter Tanítóképzőben 63 diák ballag. Június 4-én, szombaton 9 órától a Mikes Kelemen Főgimnázium négy végzős osztályának 116 tanulóját csengetik ki. A kovásznai Kőrösi Csoma Sándor Líceumban június 11-én, szombaton búcsúznak a 114 végzőstől.
SzH-összeállítás
Székely Hírmondó (Kézdivásárhely)

Egymás erősítésére éljünk
CSAládban Keresztényként IStennel
Augusztus 11-e és 13-a között rendezték meg Kézdivásárhelyen a CSAKIS Családos Keresztény Fesztivált. A három nap alatt mintegy hétszázan regisztráltak a sportcsarnokban és annak környékén lebonyolított – tudomásunk szerint a maga nemében magyar nyelvterületen egyedülálló – programra, ahol nemcsak a szülők, hanem a gyermekek is kikapcsolódhattak.
A Manna Egyesület és a Kézdivásárhelyi önkormányzat által tető alá hozott családos fesztivál csütörtök esti megnyitóján Beder Imre helybeli református lelkész, illetve dr. Kerekes László római katolikus plébános adta áldását a jelen levő családokra, ezt követően a Kovászna Belvárosi Ifjúsági Zenekar keresztény dalokkal teremtett imádságos hangulatot.
Pénteken délelőtt dr. Komlósi Piroska családterapeuta, a Károli Gáspár Református Egyetem docense, a Budapesti Bethesda Gyermekkórház vezető pszichológusa a családi élet áldásai kapcsán tartott előadást a szülőknek, a gyerekek ez idő alatt négy korcsoportban, gyermek- és ifjúsági munkások által vezetett foglalkozásokon vehettek részt.
– A családi élet keretet és lehetőséget ad arra, hogy szeretetben és egymás erősítésére, épülésére, örömére éljünk. A keresztény ember, ha hitben tud élni, és naponta „újratöltődik” az általa megélt krisztusi szeretettel, akkor talán a lelke nem fárad el, és a családi élet nehézségeit, kríziseit – a buktatókat, betegségeket – könnyebben tudja kezelni, mederben tartani – mondta el lapunknak a fesztivál fő előadója.
A délelőtti előadások után páros és csoportbeszélgetésekre is lehetőséget adtak, a délután folyamán a felnőttek mentálhigiénés beszélgetéseken, műhelymunkákon vehettek részt, ahol többek között a családi élet ciklusai, a szerető kommunikáció, a feleségek, anyák, illetve a kamaszkorúakat nevelő családok nehézségei kerültek terítékre. A lazítás és tartalmas szórakozás sem mAradt ki a programból: a szervezők cserkészfoglalkozásokkal, „zöld” játékokkal, családos vetélkedőkkel, kézművessarokkal, de sportolási lehetőséggel és táncoktatással is készültek.
– Olyan szakembereket, családokat hívtunk meg, akik már megtalálták a kiutat egy-egy nehéz helyzetből, és beszéltek is erről. Hiszem, hogy ennek a hatására továbbléphetnek a gondokkal küzdők – mondta el érdeklődésünkre Bardócz Csaba ikafalvi református lelkipásztor, a rendezvény főszervezője, aki szerint az idei a fesztivál megalapozó kiadása volt, épp ezért túl sok résztvevőre nem is számítottak.
Azzal számolnak, hogy akik most jól érezték magukat, továbbviszik a hírt, a következő programra is eljönnek, és másokat is magukkal hoznak. Raff Róbert berecki református missziós lelkipásztor, a Manna Egyesület titkára kiemelte, az Istent dicsőítő koncertekre is olyan előadókat választottak, akik példás családi életet élnek.
Péntek este a magyarországi Pécelről érkezett Kármel együttes, szombaton Balogh Zoltán kézdi-orbai református esperes és Farkas Alajos katolikus segédlelkész elbocsátó áldása után a Reménység együttes, majd Csiszér László, Magyarország egyik legelismertebb dicsőítésvezetője és zenekara lépett színpadra.
Kertész Tibor
Székely Hírmondó (Kézdivásárhely)

Nem engedik egyházi területre a székely zászlót (Kézdivásárhely)
A Kézdivásárhelyi református egyház nem engedélyezi a székely zászlók kitűzését a Kolonics-szobor melletti területén, az egyházi tulajdonban lévő terület helyett magánterületet javasol a lobogók elhelyezésére – közölte lapunkkal Péter János, a Székely Nemzeti Tanács (SZNT) alelnöke. Miután jogerős és visszavonhatatlan ítélettel a román igazságszolgáltatás másodszor is levetette Kézdivásárhelyen a székely zászlókat – először a Gábor Áron-szobortól, majd az egykori hadapródiskola előtti hősi emlékmű mellől –, Péter János, az SZNT alelnöke augusztus 7-én beadvánnyal fordult a Kézdivásárhelyi Református Egyházközség Lelkészi Hivatalához, azt kérve, hogy engedélyezzék a zászlók felvonását a Kolonics-szobor két oldalán, a református egyház területén. A lelkészi hivatal augusztus 30-án keltezett válaszát Péter János tegnap kapta meg postán. A Beder Imre lelkipásztor és Dakó Károly főgondnok által aláírt hivatalos válaszból kiderül: „2016. június 12-én, jóval az Önök írásos kérése előtt szóbeli megkeresésre a presbitérium meghatározta, hogy a december 1. óta különös figyelemmel kísért és beperelt városvezetés zászlóüggyel kapcsolatos megalázását nem óhajtja magára venni, ugyanis csak idő kérdése, hogy az egyházközséget és vezetőit is, mint intézményt, mikor kezdik támadni és perelni ilyen ügyben. Templombelsőnkben vannak nemzeti zászlók, a külső oszlop- és zászlóelhelyezést ezért inkább nem egyházi, hanem magánterületre javasolnánk”. Péter János csalódottan nyilatkozta lapunknak, mindezek után megfontolja, hogy még mAradjon-e vagy sem református vallása mellett. „Nagyon szomorú, hogy a székely nép akaratát és szimbólumát egyes vezetők csak formaságokban hordozzák. Mi a harcunkat folytatni fogjuk, míg célunkat el nem érjük” – mondotta az SZNT alelnöke.
Háromszék (Sepsiszentgyörgy)

Püspöki vizitáció
Kató Béla, Erdély református püspöke és kísérete – Dézsi Zoltán egyházkerületi főgondnok, Kántor Csaba egyházkerületi főjegyző, püspökhelyettes, Szegedi László generális direktor, Ungvári Éva, a pénzügyi testület főellenőre és Gáll Sándor igazgatótanácsi kancellár, tanügyi előadó – generális vizitációt tartott tegnap a kézdivásárhelyi református egyházközségben.
Az egyházfőt és a vizitációs bizottság tagjait a református műemlék templom főtérre nyíló kapuja előtt Balogh Zoltán, a Kézdi-Orbai Református Egyházmegye esperese, a kézdivásárhelyi  egyházközség papsága, gondnoka és presbitériuma, valamint Bokor Tibor és Derzsi Gyula, a céhes város polgármestere, illetve alpolgármestere fogadta. A püspököt és kíséretét az egyházmegye esperese, házigazdaként pedig Beder Imre lelkipásztor köszöntötte, majd Bokor Tibor szólt az egybegyűltekhez, örömét fejezve ki a püspöki látogatásért. „Egy közösség akkor erős, ha az egyházi és világi elöljárók együttműködnek, és együtt keresik a felmerülő problémákra a megoldásokat” – mondta. Ezt követően egy Reményik Sándor-vers hangzott el, majd Erdély püspöke mondotta el, hogy vizitációs körútjuk során azért esett a választás Kézdivásárhelyre, mert az egyházmegyében ez a legnagyobb városi gyülekezet. A nap során ízelítőt kaphatnak abból a munkából és egyházi életből, amely nagyon fontos számukra. 
A kezdő áhítat után a vizitációs bizottság megkezdte ellenőrző munkáját, majd Bokor Tibor polgármesterrel tanácskoztak. A programban szerepelt találkozó a vallásórásokkal, az IKE és a református nőszövetség tagjaival, presbiteri gyűlés, istentisztelet és ünnepi műsor.
Iochom István Háromszék (Sepsiszentgyörgy)

A fiataloké volt a fő szerep (Kézdivásárhely)
Tegnap, az 1956-os magyar forradalom és szabadságharc 60. évfordulóján Kézdivásárhelyen egész napos rendezénysorozattal emlékeztek. 
Délelőtt a református templomban ünnepi istentisztelet zajlott, ahol az alkalomhoz illő műsort adtak elő a Református Kollégium tanulói. A megemlékezés a református temetőben a Szoboszlai-kirakatper áldozatai emlékére 1994-ben felavatott kopjafánál folytatódott, ahol a többéves hagyományhoz híven a Református Kollégium diákjai ünnepi műsorral rótták le kegyeletüket az 1956-os hősök emléke előtt.
A megemlékezésen Beder Imre református lelkész Makay Botond ny. református lelkipásztor Könyv vagy te is! című kötetéből olvasott fel részleteket, majd Mike Bernadett, az iskola végzős tanulója idézte fel a hatvan évvel ezelőtti eseményeket, a pesti srácok küzdelmét, akik életüket adták a magyar szabadságért. Ezt követően a Református Kollégium három tanulója a templomban előadott ünnepi műsorukból szavalt verset, majd Fórizs Barbara énekelt, gitáron kísérte Ruszka Sándor lelkipásztor. A temetői ünnepség a magyar himnusz eléneklésével, koszorúzással és gyertyagyújtással ért véget. Az iskola tanulói gyertyákból kirakták az ’56-os évszámot. 
Annak jegyében, hogy a forradalom kitörésében a fiatalok játszották a kulcsszerepet, Kézdivásárhelyen a diákoké, ifjaké volt a fő szerep délután is. A 60. évforduló tiszteletére a város középiskolásai fáklyákkal vonultak fel a Gábor Áron téren, majd a Vigadó színháztermében került sor a megemlékező gálaműsorra. 
A Vigadóból a résztvevők fáklyákkal a kezükben a Hősök emlékműve elé vonultak: énekek és szavalatok mellett videoaláfestés színesítette a kulturális programot, amelyeket a CsomóPont Egyesület és a KreaKids Stúdió munkatársai valósítottak meg. A megemlékezés himnuszaink eléneklésével és koszorúzással zárult.
Iochom István Háromszék (Sepsiszentgyörgy)

Jusson eszedbe, minek születtél!
Kézdiszék kivágta a rezet
Az idén 590 éves Kézdivásárhelyen a Gábor Áron téri ünnepség az iskolák, a helyi Tanulók Klubja fúvószenekara, a hagyományőrző csapatok, a környező falvak képviselői és a zászlókkal felvonuló kézdiszéki lovasok bevonulásával kezdődött, majd az ünneplőket Bokor Tibor, Kézdivásárhely polgármestere köszöntötte.
Budai István, a Nagy Mózes Elméleti Líceum végzős diákja, a Zúg Március szónokverseny győztese így szólt az ünneplő tömeghez: „utadon jusson eszedbe, hogy minek születtél, valld, hogy hálás vagy az áldozatokért, s mutasd meg, ha kell az egész világnak, hogy te magyar vagy!”
Orbán Viktor miniszterelnök üzenetét dr. Csige Sándor Zoltán, Magyarország Csíkszeredai Főkonzulátusának vezető konzulja tolmácsolta, majd Kaján Botond, a Petőfi Sándor-iskola ötödikes diákja szavalatát követően Tállai András, a Magyar Kormány parlamenti és adóügyekért felelős államtitkára szólt az egybegyűltekhez. Bogdán Zsolt, a Kolozsvári Állami Magyar Színház színművésze Radnóti Miklós Nem tudhatom című versét adta elő, majd Beder Imre református lelkipásztor megáldotta az ünnepet, amely himnuszaink eléneklésével és koszorúzással ért véget. Az ünnepi műsor hangulatát a Tanulók Klubja fúvószenekara, a Református Kollégium és a Nagy Mózes Elméleti Líceum zenekara és diákjai, és Biszak Beáta, a Molnár Józsiás Általános Iskola IV. osztályos tanulója által előadott dalok tették emelkedettebbé.
Délután a Vigadóban megnyitották Makó András paksi festőművész Összetartozunk című tárlatát, majd az ünnep záróakkordjaként a Hazád, ha volt is – ünnepi előadást mutatták be a Vigadó nagytermében.
Daczó Hodor Barna
Székely Hírmondó (Kézdivásárhely)

Elkezdődött a Családos Keresztény Fesztivál (Kézdivásárhely)
A kézdivásárhelyi sportcsarnokban és környékén tegnap délután kezdődött és vasárnap este ér véget a második alkalommal megszervezett Családos Keresztény Fesztivál, a Csakis, ami a Családban keresztényként Istennel jelmondat rövidítése.
Az első fesztivál a múlt év augusztusában több mint hétszáz résztvevővel zajlott. A szervezők a rendezvénnyel egy nyári pihenési és töltekezési lehetőséget szeretnének biztosítani a családoknak. A fesztivál programja és légköre kimondottan keresztény jellegű, áhítatokkal, előadásokkal, lelkigondozói és fórumbeszélgetésekkel kívánják erősíteni a házassági kötelékeket Isten segedelmével. Emellett játékok, gyerekfoglalkozások, ifjúsági programok, vetélkedők és sporttevékenységek várnak a gyermekekre. A fesztivál fő előadója, akárcsak előző évben, Komlósi Piroska családterapeuta, nagycsaládos családgondozó. Esténként zenei élményt szolgáltat, dicsőítést vezet a Reménység együttes, Csiszér László és Szabó Balázs. A két és fél napos rendezvényt tegnap este Beder Imre református lelkipásztor és Kerekes László római katolikus plébános nyitotta meg, majd a koncert előtt családos esti imát tartottak.
Iochom István / Háromszék (Sepsiszentgyörgy)

Kitüntetésözön székelyföldieknek (A Magyar Művészetért Díjak)
A Magyar Művészetért Díj gáláját – alapításának 30. évében – idén két helyszínen: július elsején Marosvásárhelyen a Kultúrpalotában, szombaton pedig Kézdivásárhelyen a Vigadó színháztermében tartották meg. Árpád fejedelem-díjban Pászka Lehel sepsiszentgyörgyi lovas íjász, Gubcsi Lajos Ex Libris díjban pedig tizenkét háromszéki és csíkszeredai személyiség, illetve intézmény részesült. A harminc év alatt – Budapestet leszámítva – a legtöbb, 9–9 Ex Libris díjat csíkszeredaiak és kézdivásárhelyiek kaptak.
A díjátadó gálán elsőként Dobra Imola, a Vigadó munkatársa tolmácsolta Bokor Tibor polgármester üzenetét és gratulációját, majd Gubcsi Lajos, az 1987-ben megalapított, A Magyar Művészetért Díj kuratóriumának elnöke üdvözölte a gála résztvevőit, külön köszönetet mondva Beke Ernőnek, a Gyűjtemények Háza tulajdonosának, aki az elmúlt fél évben oroszlánrészt vállalt a rendezvény megszervezésében. Elmondta, hogy az elmúlt harminc esztendő alatt A Magyar Művészetért Díjból a művészetek valamennyi ágában tizenöt másik díj nőtt ki, köztük a pontosan tíz évvel ezelőtt alapított Árpád fejedelem- és az Ex Libris díj. 1300 díjat adtak eddig át a Kárpát-medence azon kiemelkedő személyiségeinek és közösségeinek, templomainak, városainak, egyesületeinek, iskoláinak, várainak, akik/amelyek nemcsak megbecsülik, képviselik, ápolják és védik a magyar örökséget, hanem alkotó vagy egyéb szorgalmas munkájukkal mindennap újjá is teremtik azt a jövő számára. Ezt követően Szabó Enikő, a Csíki Játékszín színművésze magyar költők műveiből összeállított, Versek és dalok című egyéni műsorából adott elő részleteket Varga Nándor gitár- és Szabó Zsolt zongorakíséretében, majd Bagoly Anabella Illyés Gyula Haza a magasban című versét, Kalányos Roland pedig egy zeneszámot adott elő (mindketten a Nagy Mózes Elméleti Líceum tanulói). Gubcsi Lajos elsőként a herendi porcelánból készült Árpád fejedelem-díjat adta át Pászka Lehelnek, a kivételes tehetségű sepsiszentgyörgyi lovas íjásznak. Két mondat a laudációból: „A világrekord 2015-ben született – Pászka Lehel az Óriáspince-tetőn egy 400 méteres pályán kantár és nyereg nélkül vágtázó lóról 37.73 másodperc alatt 15 célzott lövést adott le, s mindannyiszor célba talált. A székelyek világrekordere lett, Guinness-rekordot állítva fel.” Ezt követően a kovásznai Kőrösi Csoma Sándor-iskola Diákszínpadának művészi csoportja lépett színpadra, akik Babits Mihály Jónás könyve című művét adták elő, majd az Ex Libris díjak átadása következett. Elsőként Ex Libris díjban részesült a világ egyik legelismertebb élő magyar tudósa, a székelyföldi származású, Bostonban és Budapesten élő fizikus, hálózatkutató, Barabási Albert László. Egy mondat a laudációból: „Többek között Barabási érdeme, hogy a 90-es évek végén rájöttek: a hálózatok többsége nem véletlenszerű, nagyon bonyolult matematikai összefüggések fedezhetők fel bennük – s közben egy út a csíki Karcfalváról a világ közepébe.” A jelenleg Bostonban tartózkodó tudós díját Csíkszeredában élő édesanyja vette át. A következő Ex Libris díjat a csíkszeredai Beder Tibor nyugalmazott földrajztanár, volt főtanfelügyelő, közíró, kutató, tíz könyv szerzője, a Lármafa-talákozók szervezője vette át. Ugyancsak Gubcsi Lajos Ex Libris díjban részesült a Gyűjtemények Háza és a kovásznai Kőrösi Csoma Sándor Diákszínpad is. A díjat Molnár Jánosnak, a Diákszínpad jelenlegi vezetőjének nyújtották át. Bejan András, a Nagy Mózes Elméleti Líceum igazgatója is átvette a Gubcsi Lajos Ex Libris díjat. A Romániai Magyar Pedagógus Szövetségnek a magyar nyelv ápolásában vállalt szerepéért odaítélt Ex Libris díjat Péter Sándor magyartanár, a pedagógusszövetség sepsiszentgyörgyi elnöke vette át. A következő díjazott Sántha Attila kézdivásárhelyi író, költő, lapszerkesztő volt. Két mondat a laudációból: „Az Előretolt Helyőrség volt, ha nem is az egyetlen, ám a legnagyobb hatású csoport a prérin, amely az utóbbi évtizedekben komolyan elgondolkodott az irodalom mibenlétéről, papírra vetette elképzeléseit, és annak szellemében is próbált cselekedni. Mi mondtuk ki azt, hogy egyetlen urat ismerünk el magunk felett: az olvasót.” Ugyancsak Ex Libris díjban részesült Szabó Enikő csíkszeredai színművésznő, és díjazták Szima Csaba helytörténészt, a céhes város szülöttjét, Felső-Háromszék és egész Erdély elkötelezett lokálpatriótáját. Idén egy szakácsot, a város szülöttjét, a budapesti Bábel vendéglő vezető séfjét, Veres Istvánt is kitüntették, aki erre az alkalomra hazautazott, hogy személyesen vegye át a díjat. Utolsóként Vetró Bodoni András szobrászművész, a Nagy Mózes Közművelődési Egyesület Hagyományőrző Társaságának keretében működő 15. Székely Határőr Gyalogezred I. zászlóalja 1. századának parancsnoka vette át a díjat. Végezetül az ünnepséget és a díjazottakat Beder Imre református lelkész áldotta meg.
Iochom István / Háromszék (Sepsiszentgyörgy)