Nem két lejbe kerül egy képviselői vagy szenátori szék megszerzése – írta a Ziare.com. A Capital című lap szerint van tíz olyan jelölt, akiknek összvagyona 4,7 milliárd dollárt tesz ki. Az első Gigi Becali a maga hárommilliárd dollárjával, a második helyezett, Dan Voiculescu egymilliárd dolláros vagyon tulajdonosa, a harmadik Robert Negoita 350 millió dollárral. Silviu Prigoana a negyedik, az ő vagyonát 150 millió dollárra becsülik, és ötödik a sorban Verestóy Attila a maga 82 millió dolláros vagyonával. /Gazdagok a politikában. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), okt. 3./

Eddig a Capital gazdasági hetilap készített évente toplistát a 300 leggazdagabb románról, most azonban az Adevarul című napilap is hasonló kezdeményezéssel rukkolt elő, és közzétette saját rangsorát az 500 leggazdagabb románról. Lényegesen különböznek egymástól a toplisták. A különböző becsléseken és számításokon alapuló összesítés annyira eltér egymástól, hogy például az első tíz leggazdagabb román között csak egyetlen milliomos szerepel mindkét toplistán. Ez Ion Tiriac volt teniszcsillag, aki mindkét rangsorban a második helyet foglalja el. A hasonlóságok azonban ezzel véget is érnek, hiszen a két rangsorban az egykori sportoló vagyonának feltüntetett értéke között több mint egymilliárd eurónyi különbség figyelhető meg. Az Adevarul szerint Dinu Patriciu olajmágnás áll az első helyen 1,9–2 milliárd euróra becsült vagyonnal. A Capital is körülbelül ennyire értékelte az olajmágnás javainak értékét, de Patriciu az ő rangsorukban csak a harmadik helyen áll. Így a hetilap szerint Romániában a legnagyobb vagyont George Becali üzletember birtokolja, vagyona a lap becslése szerint eléri a 2,5 milliárd eurót. Az egyik üzletember szerint nem létezik olyan egységes számítási alap, aminek segítségével számszerűsíteni lehetne a vagyonokat. Akárcsak az előző években, Teszári Zoltán nagyváradi üzletember bizonyult a leggazdagabb romániai magyarnak, 900 millió euróra becsült vagyonával. A második 250 millió eurós vagyonával Verestóy Attila RMDSZ-es szenátor. 160–170 millió eurós vagyonával harmadik a magyarok topjában a nagyváradi Mudura Sándor. A negyedik legvagyonosabb magyar a kolozsvári Fodor Zsolt és felesége Silvia, 90–100 millió euróra becsült vagyonukat főként az Euro GSM cég által szerezték. Az ötödik legvagyonosabb magyar, a szintén kolozsvári Urasi Béla, /65–70 millió euró/. A kolozsvári CFR futballcsapat tulajdonosa, a szintén kincses városi Pászkány Árpád /60–65 millió euró/. Három kézdivásárhelyi vállalkozó következik: Hegedűs Ferenc (45–50 millió euró) és Szarvadi Lóránd (55–60 millió euró) egyaránt a Domo üzletlánccal alapozta meg vagyonát, időközben azonban mindketten eladták a részvények zömét, átnyergeltek ingatlanberuházásokra. Az elektronikai cikkek és háztartási gépek forgalmazásából szerezte vagyona javát a Cosmo üzletlánc tulajdonosa, Bába György (30–33 millió euró). A kolozsvári Secpral Pro Instalatii cég tulajdonosa, Hristea Erika vagyona eléri a 27 millió eurót. László János székelyudvarhelyi vállalkozó (20 millió euró) tulajdonában van a Székelyudvarhely központjában található Küküllő Szálloda. A temesvári Kovács Zoltán (20 millió euró) az Agenda sajtótrösztöt építette ki a kilencvenes évek elejétől kezdődően, jelenleg a lapkiadás mellett nyomdát működtet, és terjesztési hálózat is van a birtokában. A marosvásárhelyi Szász Roland és testvére, Orlando védőfelszerelések, öltözetek forgalmazásából gyűjtötte 19–20 millió eurós vagyonát. A Hargita megyei Pálfi Miklós (17 millió euró) a borszéki ásványvizet palackozó Romaqua Csoport részvényeinek 30,5 százalékát birtokolja. A csíkszeredai Kurkó János (15–17 millió euró) a jégkorongszurkolók számára cseng ismerősen, vendéglátásból és ingatlanüzletekből szerezte vagyonát. A világítóeszközöket forgalmazó kolozsvári Mezei Ferenc (11 millió euró) tulajdonában levő van az Electro Daniella cég. A marosvásárhelyi Prosszer család (8 millió euró) vagyonuk javát a Romcab és Paneuro cégek működtetéséből szerezték. A leggazdagabb romániai magyarok: Teszári Zoltán – 900 millió euró; Verestóy Attila – 250 millió euró; Fodor Zsolt és Silvia – 90–100 millió euró; Urasi Béla – 65–70 millió euró; Pászkány Árpád – 60–65 millió euró; Hegedűs Ferenc – 45–50 millió euró; Szarvadi Lóránd – 55–60 millió euró; Bába György – 30–33 millió euró; Hristea Erika – 25 millió euró; László János – 20 millió euró; Kovács Zoltán – 20 millió euró; Szász Roland és Orlando – 19–20 millió euró; Pálfi Miklós –17 millió euró; Kurkó János – 15–17 millió euró; Mezei Ferenc – 11 millió euró; Prosszer család – 8 millió euró. Forrás: Adevarul/Bálint Eszter: Ki a leggazdagabb: Patriciu vagy Becali? = Krónika (Kolozsvár), okt. 15./

A választásnak megvannak a nagy vesztesei és a meglepetésként ható győztesei. Nem jutott be Gigi Becali és C. V. Tudor, a Nagy-Románia Párt elnöke mellett a t. Házba Adrian Paunescu, Norica Nicolai és Gheorghe Funar sem. A román parlament tagja lett Oana Mizil, Ceausescu kommunista miniszterelnökének unokája, Toader Paleologu, Dan Voiculescu, Ioan Talpes /évekig a Külföldi Hírszerző Szolgálat elnöke volt/ és Elena Udrea. /Hírsaláta. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), dec. 3./

Jó lenne, ha teret vesztene a nacionalizmus Romániában. A Nagy-Románia Párt és Gigi Becali alakulatának választási veresége nem jelent változást. Vannak újabbak, amellett a nagy-romániások ― vesztüket érezve ― tömegesen igazoltak át a liberális, demokrata-liberális és a szociáldemokrata pártba, s magukkal vitték kisebbségellenes, szélsőséges nacionalizmusukat. Horia Grama háromszéki szociáldemokrata képviselő például első nyilatkozatában aberrációnak nevezte Székelyföld területi autonómiáját, s az ellene való küzdelmet fő feladataként határozta meg. Silviu Prigoana a demokrata-liberálisok legújabb szerzeménye. Kijelentette: nem tűrheti, hogy az ő hazájában kétnyelvű feliratok legyenek, hogy az iskolákban ne csak románul tanuljanak, hogy országában ne kizárólag román nyelven beszéljenek. Ez a képviselő nincs egyedül. /Simó Erzsébet: A nacionalizmus új papjai. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), dec. 5./

Szomoru Edina, a nagyváradi TVS magyar nyelvű műsorainak szerkesztője, illetve Gigi Becali milliárdos sajtószóvivője egyaránt cáfolta azt a hírt, miszerint a televíziót Teszári Zoltán a Steaua labdarúgóklub tulajdonosának, Becalinak adta volna el. Az egész televíziót átszervezik, de a magyar adások, illetve a naponta jelentkező magyar nyelvű híradók megmaradnak. /F. H. : Rejtélyes TVS-tulajdonos. = Új Magyar Szó (Bukarest), dec. 9./

Műveletlen, telekspekuláns, útszéli figura, félanalfabéta juhászból lett kalandor kiskirály, maffiózó, ugyanakkor politikus, pártelnök, államfőjelölt, tévé-műsorok kedvenc meghívottja, egyszemélyes sportnagyhatalom, eurómilliárdos üzletember – mindez Gigi Becali. Életpályája jól bizonyítja, hogy a romániai törvénykezési és erkölcsi káosz világát. Juhász volt, néhány frissen levágott állat húsát bevitte a piacra, a törvényszegés már kiskorától kezdve a vérévé vált. Először Hagi, az ismert focista adott neki 150 ezer dolláros kölcsönt, ezt a pénzt Becali csempészként megsokszorozta. A kilencvenes évek elején vásárolta az akkor olcsó telkeket. A telekárak robbanása után dollármilliomos lett. Időközben megjött Gigi Becali „politikai étvágya” is. Pártot vásárolt a levitézlett volt bukaresti polgármestertől, Viorel Listől, majd Gigi a mindenre kész médiának is köszönhetően rohamosan emelkedett, indult az államfőválasztásokon. A politikus „bojtár” pártja azonban minden lehetséges választáson megalázó eredményt ért el, mígnem a legutóbbi parlamenti választások után Becali kijelentette, visszavonul a politikától. Ekkor már számos bűnvádi eljárás fenyegette őt. Alapos volt a gyanúja annak, hogy 3,3 millió euróval rövidítette meg a Védelmi Minisztériumot azzal, hogy Ilfov megyei értéktelen területeket cserélt el a tárcával, utóbbi rovására. Azonban nem esett bántódása, mint ahogyan annak sem lett következménye. Élhelyre került a 300 leggazdagabb román listáján, 2006-ban a politikusok népszerűségi listáján a második helyre került, Traian Basescu államfő után. – Becali most letartóztatták, négy másik bűnözővel együtt. /Bogdán Tibor: Becalitól Becaliig. = Új Magyar Szó (Bukarest), ápr. 6./

Az előzetes letartóztatásban levő Gigi Becali milliomos üzletember, az Új Generáció Pártjának (PNG) elnöke elfogadta Corneliu Vadim Tudor, a Nagy-Románia Párt (PRM) elnökének korábbi felajánlását, így a második helyet foglalja el a PRM vezetője mögött az alakulat európai parlamenti listáján. Tudor és Becali korábban többször keveredett éles szóváltásba, minden adandó alkalommal káromló szavakkal illeték egymást. „Zsák a foltját megtalálta” – jellemezte Markó Béla RMDSZ-elnök a Gigi Becalinak a Nagy-Románia Párt (PRM) európai parlamenti listáján való indulása nyomán kialakult helyzetet. /Egyesült erejű szélsőjobb. = Új Magyar Szó (Bukarest), ápr. 9./

Ha Gigi Becali nem mehet Brüsszelbe, akkor ő sem, jelentette be C. V. Tudor, a Nagy-Románia Párt elnöke. Ha Európa tudná, hogy miről maradhat le. Gigi Becalit a román igazságszolgáltatás megakadályozza küldetésének teljesítésében, a bíróság nem oldotta fel a Becalira kiszabott mozgáskorlátozást. Ellene ugyanis büntetőeljárás indult. Becali a döntés miatt dühösen támadta az ügyészeket, a bírókat, az államfőt és mindenkit, aki csak eszébe jutott. /Szüszer-Nagy Róbert: Ha itthon maradnak. = Hargita Népe (Csíkszereda), jún. 12./

Órák 300 ezer euró értékben, luxusautók, ékszerek, ingatlanok, kölcsönbe adott tízmillió euró – többek között ezek szerepelnek Gigi Becalinak, a június 7-i európai parlamenti választásokon mandátumot szerző képviselőnek a vagyonnyilatkozatában. A 33 romániai EP-képviselő közül ő a leggazdagabb. Őt követi Theodor Stolojan /volt miniszterelnök/ és Monica Macovei demokrata-liberális, továbbá Ioan Mircea Pascu és Rovana Plumb szociáldemokrata képviselők. A toplista hatodik helyezettje Tőkés László, a Magyar Összefogás listavezetője. Tőkés több ingó és ingatlan tulajdonnal rendelkezik, bankszámláján azonban nem szerepel pénz. /Becali a leggazdagabb, Tőkés a hatodik helyen. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 13./

A bukaresti törvényszék úgy döntött, George Becali továbbra sem hagyhatja el a fővárost. Ez azt jelenti, hogy Becali nem fogja tudni személyesen átvenni Brüsszelben európai parlamenti mandátumát. Becalit, a Steaua futballklub tulajdonosát április 3-án tartóztatták le, majd ezt a település elhagyásának tilalmára könnyítették. A vád szerint Becali és személyi testőrei megfosztották szabadságuktól azt a három személyt, akik év elején megpróbálták ellopni az üzletember luxusautóját. /Becali nem utazhat. = Nyugati Jelen (Arad), jún. 19./

Kiutazhat Romániából Gigi Becali európai parlamenti képviselő, miután az illetékes bukaresti bíróság úgy határozott, hogy az ügyészségi eljárás alatt álló üzletember elhagyhatja az országot. A szélsőségesen nacionalista Nagy-Románia Párt (PRM) színeiben június 7-én európai parlamenti képviselői mandátumot nyert Becali azért kérte az utazási korlátozás feloldását, hogy Brüsszelben átvehesse EP-képviselői mandátumát. /Brüsszelbe utazhat Gigi Becali. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 27./

A Nagy-Románia Párt (PRM) színeiben európai képviselői mandátumot nyert Gigi Becali jelezte, hogy Corneliu Vadim Tudorral együtt az Európai Parlament legnépesebb frakcióját adó politikai családhoz, az Európai Néppárthoz (EPP) csatlakozna. A PRM két politikusának a felvételével azonban nem ért egyet a Demokrata Liberális Párt (PD-L), amely a romániai néppárti küldöttség meghatározó alakulata. Theodor Stolojan, a román EPP-küldöttség vezetője közölte: a román delegáció nem ért egyet a PRM-sek felvételével. /B. T. : Becaliékat nem veszik fel az EPP-be. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 15./

Július 15-én megszavazták az Európai Parlamentben (EP) a szakbizottságok összetételét. Két erdélyi EP-képviselő is a Nagy-Románia Párt (PRM) színeiben mandátumot szerzett Corneliu Vadim Tudorral és Gigi Becalival került egy szakbizottságba. Így Tőkés László nem csak az európai törvényhozó testületben lesz kollégája Corneliu Vadim Tudornak, hanem az Oktatási és Kulturális Bizottságban is. Winkler Gyula a Nemzetközi kereskedelem szakbizottságban kapott helyet, ahol többek között Gigi Becali is tevékenykedni fog. Tőkés a Külügyi Bizottság (AFET) albizottságaként működő Emberjogi Bizottságnak (DROI) is rendes tagja, továbbá póttagként került be a Külügyi Bizottságba. A magyarországi néppárti küldöttség Tőkést megválasztotta a testület tiszteletbeli elnökévé is. Ezt a tisztséget eddig a Fideszes Schmitt Pál töltötte be, akit az EP alelnökévé választottak, emiatt lemondott erről a tisztségről. /Tőkésnek Vadim, Winklernek Becali „jutott”. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 17./

Két zártkapus mérkőzésre büntette az Európai Labdarúgó Szövetség (UEFA) a Bukaresti Steauát az Újpest elleni találkozón történt incidensek miatt. Az európai szövetség súlyosbította a román csapat büntetését, amely korábban csak 50 ezer euró pénzbírság volt. A csapatnak az Európa Ligában (EL) zárt kapuk mögött kell lejátszania a következő két otthoni mérkőzését. Az EL második selejtezőkörében, július 16-án Bukarestben rendezett Steaua–Újpest mérkőzés ideje alatt egy szurkoló a pályára szaladt, a román drukkerek pedig egy magyargyalázó feliratot is kifüggesztettek, ami hatalmas felháborodást váltott ki Magyarországon. Az UEFA ellenőrének jelentésében összesen négy komoly kihágás szerepelt, mert megdobálták a kiállított újpesti Korcsmár Zsoltot, a szurkolók pedig tiltott pirotechnikai eszközöket is alkalmaztak. Gigi Becali, a Steaua tulajdonosa szerint a szurkolók felelőtlensége miatt összesen körülbelül 700 ezer euró kár éri a klubot a bevételkiesés miatt. /Kemény büntetés a magyargyalázó felirat miatt. = Szabadság (Kolozsvár), aug. 8./

Ioan Talpes tábornok bejelentette, hogy függetlenként megpályázza az államfői tisztséget. Talpes annak idején független szenátor volt, miniszterelnök-helyettes, az elnöki hivatal vezetője, valamint a külügyi hírszerzés, az egyik titkosszolgálat igazgatója. Miron Cozma bányászvezér meggyőződését fejezte ki, hogy képes megnyerni az elnökválasztást. Gigi Becali is bejelentette, hogy versenybe száll az államfői tisztségért. /Államfő akar lenni Talpes, Cozma, illetve Becali. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 5./

Hetedikként lépett az elnökjelöltek sorába Sorin Oprescu bukaresti főpolgármester. A függetlenként induló főpolgármester nehezíti Mircea Geoana, a Szociáldemokrata Párt (PSD) jelöltje esélyeit. Oprescu ugyanis elsősorban a szociáldemokrata táborból fogja elhalászni a szavazatokat. Eddig Nati Meir, Traian Basescu államfő, Mircea Geoana és Sorin Oprescu mellett Crin Antonescu, George Becali üzletember és az RMDSZ által támogatott Kelemen Hunor jelentette be részvételi szándékát az elnökválasztáson. /Oprescu a hetedik jelölt. = Új Magyar Szó (Bukarest), okt. 6./

Csapody Miklós MDF-es országgyűlési képviselő szerint a romániai elnökválasztás bebizonyította, hogy Orbán Viktor, a Fidesz elnöke nemcsak a határon innen, de a határon túl is a magyarság megosztására „játszik”. /MDF: Orbán Viktor megosztásra „játszik” = Szabadság (Kolozsvár), dec. 9./ Csapody Miklóshoz hasonlóan Bíró Béla is elítélte Orbán Viktort és a Basescura szavazó magyarokat. Gyulafehérvár magyarfaló románjai és a székelyföld románfaló magyarjai példás egyetértésben adták szavazataikat Traian Basescu volt és leendő államfőre, írta Bíró Béla, az elnök állíthatja majd, hogy állama tökéletesen megoldotta a nemzetiségi kérdést. Romániának most a magyarok által tisztelt és szeretett elnöke van, akit nemcsak Orbán Viktorhoz fűz baráti viszony. Bíró azt állította, hogy a romániai magyarok jelentős része szerint minél rosszabb, annál jobb. Basescu a székelység területi autonómiáját határozottan elutasította. Basescu manipulatív szándékait sem Tőkés László, sem Orbán Viktor nem sietett leleplezni. Bíró Béla a Háromszék című napilapot is elítélte, amiért heti műsormelléklet hátoldalán Orbán Viktort és Traian Basescut közös fotón szerepeltette. /Bíró Béla: Orbán Viktor és Gigi Becali. = Új Magyar Szó (Bukarest), dec. 9./ Az Új Magyar Szó egy további cikke szintén Orbán Viktorral foglalkozott: Erdélyben létrehoznák az erdélyi magyar egyesült jobb oldalt, annak tiszteletbeli elnöke, Basescu titokban tett javaslatára Orbán Viktor lenne. /Sike Lajos: Vox dei. = Új Magyar Szó (Bukarest), dec. 9./

Bűnözők és cinkosaik
Civil szervezetek nemrégiben feltérképezték a romániai alvilágot, az egyes klánok befolyási övezeteit, amelyek az ország minden részében fellelhetők.
Egy idő óta szinte naponta érkeznek a hírek véres utcai leszámolásokról, lövöldözésekről, rablásokról, ami arra utal: a rendőrség képtelen úrrá lenni az egyre szervezettebbé és agresszívebbé váló alvilág fölött. A különféle klánok pedig eközben lassan felosztják maguk között az országot, behálózva a rendfenntartókat is.
Bukaresti bandák
Sok esetben a bűnözők a rendfenntartók, befolyásos üzletemberek, politikusok támogatásával építik ki és tartják kezükben birodalmukat. Mindez olykor óhatatlanul botrányhoz vezet, ami néha egy-egy magas rangú tisztségviselő székébe kerülhet, ami azonban kevés az alvilág megfékezéséhez.
A bűnbandák elsősorban a fővárosban szaporodtak el. A leghírhedtebb klánok közé tartozott Fane Spoitoru bandája, amelynek hatalma a bandavezér letartóztatása után meggyengült. Így feltörhetett a Ion és Vasile Balint testvérpár által vezetett csoport, valamint a Cămătaru- klán.
Utóbbi vezetője, Nuţu Cămătaru, akit 2004-ben tartóztattak le, nemrégiben éjfekete lovon, hívei által felröppentett fehér galambok kíséretében hagyta el a börtönt, sőt – amolyan romániai specialitásként – az államtól 3200 eurós kártérítést kapott, miután a strasbourgi Európai Emberjogi Bíróság helyt adott panaszának, miszerint az igazságszolgáltatás képtelenül elnyújtotta perét, amely 1996–2004 között tartott.
Cămătaruék letartóztatását kihasználva, Bukarestben a Ştoacă-csoport rátette a kezét az 5. kerületre. Tagjai főleg heroincsempészettel foglalkoznak, zsarolásból, prostituáltak futtatásából, „védelmi díjból” és uzsorakölcsönökből élnek meg.
A Geamănu-testvérek bandája tavaly híresült el, amikor ellopta Gigi Becali autóját, amelyet a „piperai földbirtokos” gorillái szereztek vissza, ugyancsak törvényszegő módon.
A bukaresti Militari és Crângaşi negyedben garázdálkodó csoportok fő megélhetési forrását a sírokra kivetett kényszeradók és a kölcsönbehajtások jelentik. A 6. kerületben nemrégiben még az egykori profi birkózó, Eugen Preda volt az úr. Ők hajtották végre a Ciorogârlán elkövetett, mindeddig legnagyobb romániai fegyverlopást. Tavaly év végén viszont a bandát a bűnüldözők – kevés sikerük egyikeként – nagyrészt felszámolták.
A főváros keleti részét Sile Pietroi, azaz Vasile Fierbântu tartja hatalmában. A klán illegális fogva tartásaival, zsarolásaival tette magát félelmetessé, olyannyira, hogy a Pantelimon negyedet kézben tartó Duduianu-klán is meghátrálni látszik előtte.
Erdély alvilága
A bűnbandák Erdélyben is viszonylag zavartalanul működhetnek. Nagyszeben lakosságát a Blaga-csoport tartja rettegésben: tagjai prostituáltak kihasználásával és embercsempészéssel foglalkoznak.
A szervezett bűnözés elleni ügyészek állítása szerint a városban sikerült ártalmatlanná tenni az aranykereskedelemre szakosodott Râcean-bandát, amelynek idén februárban több tagját is letartóztatták. A Lenis-banda számláját két év alatt több mint száz bűncselekmény – rablás, zsarolás, csalás, magánterület megsértése, súlyos bántalmazás, gyilkossági kísérlet – terhelte már, amikor tavaly végre sikerült ártalmatlanná tenni.
Gyulafehérváron Claudiu Mircea Sibişean és Adrian Bălan klánjai garázdálkodnak: előbbi szeméremsértések, fogva tartások, gyilkossági kísérletek sorozatával, utóbbi utcai verekedésekkel, nyilvános botrányokkal hívta fel magára a figyelmet.
Arad jó ideig az önmagát Ştefan cel Marénak, illetve Vlad Ţepesnek nevező Uţu Rohozeanu bandájáé volt, amely része a nyugati országrész legnagyobb szervezett bűnhálózatának. Legnagyobb vetélytársa a temesvári Claudiu Baderca csoportja, amelynek sikerült részben rátennie a kezét a Bánság egyik legnagyobb tervező intézetére, az Iprotimre. A bandavezér ugyanis tavaly negyedmillió eurót kölcsönzött az olasz állampolgárságú Pietro Manitónak, aki az intézmény 340 ezer részvényével garantálta a hitelt. Ezzel a bandavezér a részvénycsomag 40 százalékának tulajdonába jutott.
Temesváron alakította ki a törvény embereinek nem kevés cinkosságával ingatlan-maffiáját Ionelaş Cârpaci, aki emberek százait kényszerítette lakásaik elhagyására. Így a polgármesteri hivatal, a rendőrség és az igazságszolgáltatás néhány képviselőjének támogatásával számos villát kaparintott meg a város történelmi negyedében.
Dévát több mint egy évtizedig tartotta rettegésben Spuma és Bibanu bandája, amely a dák aranykarperecek ellopásában is részes volt – az egykori forradalmár, Dan Iosif cselekvő közreműködésével. A bandavezérek idén tavasszal kerültek rendőrkézre, 5-5 évi börtönre ítélték őket, a volt dévai rendőrparancsnokkal, Ioan Daviddal együtt.
Klánok a déli és keleti országrészben
A déli országrészt vadnyugataként tartják számon Craiovát, ahol a rivális bandák rendszerint az utcákon csapnak össze, fehér és lőfegyvereket egyaránt használva. A városban a Gigiók, a Para- és az Enriko-klán vetekszik egymással a hatalomért. Dolj megye székhelyének alvilága legutóbb a hírhedt bandavezér, Caiac meggyilkolásával hívta fel magára a figyelmet.
Târgoviştéban a Ghenosu-csoport egyik maffiózója rendőrre támadt, aki kómába esett, és mindmáig nem épült fel. Piteşti-ben hét alvilági banda is működik. A Titoaşcă-csoport egyik vezére, Alexandru Ion, a maneleénekes, Adi Minune barátja. A volt birkózó, Dan Cârciumaru kemény ökléről híresült el, akárcsak az egykor testőrként tevékenykedő Căldaru testvérpár.
Slatinán Bercea Mondialu, alias Anghel Sandu az úr. Ő jó kapcsolatot ápol Traian Băsescu államfő testvérével, Mircea Băsescuval, aki a bandavezér unokájának keresztapja.
A moldvai Iaşi-ban két egykori ifjúsági szabadfogású birkózó Európa-bajnok, volt olimpikon, Costel és Gheorghe Corduneanu épített ki maffiahálózatot, amely a Tănase-csoporttal osztozik a városon.
Neamţ megyében nemrégiben az uzsorakamattal foglalkozó Gheorghe Mărarut tette hidegre hét golyóval a „konkurencia”. Az incidens támogatójuk, az uzsorakamat védelmében fellépő megyei rendőrfőnök, Aurelian Şoric székébe került.
A felsoroltak csak a legfontosabb bűnbandák, és csupán a jéghegy csúcsát jelentik. A jéghegy pedig terebélyesedik, és ha a rendfenntartók, az illetékesek továbbra is a jelenlegihez hasonló közönnyel viszonyulnak, olykor pedig még cinkosságot is vállalnak a szervezett bűnözéssel, akkor félő, hogy hamarosan az ország egész területe „eljegesedik”.
Bogdán Tibor, Új Magyar Szó (Bukarest)

WikiLeaks: Verestóy Attila a „helyi kiskirályok” között
Románia legerősebb oligarcháiról és helyi kiskirályairól szól az Egyesült Államok bukaresti nagykövetségének egy 2007-es bizalmas távirata a Hotnews szerint. A WikiLeaks által kiszivárogtatott táviratban többek között Dinu Patriciu, Dan Voiculescu, Sorin Ovidiu Vântu, Verestóy Attila neve szerepel.
A bizalmas minősítésű távirat egy jelentést ismertet, amelynek címe: Pénz és politika. Valójában kié Románia?, Az elemzés rangsorolja az öt legfontosabbnak tartott romániai oligarchát: Dinu Patriciu, Dan Voiculescu, Sorin Ovidiu Vântu, Ioan Niculae és Gigi Becali.
Helyi kiskirályokként mutatja be a dokumentum Verestóy Attilát, Viorel és Ioan Miculát, valamint Iulian Dascălut.
„A romániai rendszerváltásból, az azt követő vállalati privatizációból hatalmas hasznot húzott egy kis csoport, amely kapcsolatban állt a kommunista rendszer bukása után hatalomra került rezsimmel és/vagy a mindenhol jelen levő Szekuritátéval. E személyek egy része a szekuritátés karrierje során szerzett információkat és kapcsolatokat használta vagyonszerzésre, míg mások egykori szekustisztek szolgálataira támaszkodtak” – írja a távirat bevezetőjében Mark Taplin, aki 2007-ben a bukaresti amerikai nagykövetség helyettes vezetője volt.
„Miközben 1989 után több tucat helyi kiskirály jelent meg, nagyon befolyásos személyek kis csoportjának továbbra is jelentős hatása volt a romániai politikára. E személyek egyike sem kapcsolódik kizárólag egyetlen párthoz, akkor sem, ha ők maguk párttagok. Többen kapcsolatban állnak az egykori Szekuritátéval vagy titkosszolgálati emberekkel, és a tulajdonukban levő médiatrösztökön keresztül érvényesítik személyes érdekeiket” – folytatja Mark Taplin.
Taplin megjegyzi: a jelentést az amerikai Indiana Egyetem végzős hallgatója, Jeremy Stewart készítette, aki nyári gyakorlatát az Egyesült Államok bukaresti nagykövetségén végezte.
A dokumentum a Rompetrol Group főrészvényeseként és elnökeként, a Nemzeti Liberális Párt (PNL) egyik prominens képviselőjeként beszél Dinu Patriciuról. Patriciu ellenőrzése alatt tartja a PNL felső vezetését, közel áll Tăriceanu miniszterelnökhöz és több szálon képes befolyásolni a kormányzatot. Patriciu egyike volt azoknak a politikusoknak, akik 2003-ban az összeférhetetlenség törvénye alapján az üzleti szférát választotta a parlamenti mandátum helyett. Több PNL-politikus Patriciu anyagi támogatásának köszönheti karrierjét. A 2004-es parlamenti választások idején Patriciu a PNL egyik fő anyagi támogatója, hivatalosan 23 ezer dollárt, valójában azonban sokkal több pénzt juttatott a pártnak, áll a jelentésben. Emellett a Szociáldemokrata Pártot (PSD) is legalább 60 ezer dollárral támogatta a kampányban, mivel szorgalmazta a liberálisok és a szociáldemokraták szövetségének létrehozását. Azt is megemlíti a jelentés, hogy Patriciut 2005-ben letartóztatták a Petromidia kőolajfinomító privatizációja ügyében.
Dan Voiculescu szenátor a Konzervatív Pártot (PC) vezeti, a Grivco cégcsoport többségi tulajdonosa, ellenőrzése alatt áll az Intact Media Group. 2006-ban hivatalosan szekus-kollaboránssá nyilvánították, fedőneve Felix volt, írja a jelentés. 1989 előtti pozíciója azt sugallja, hogy magas rangú szekustisztként dolgozott. Băsescu ellenfele, az államfő tisztségből való felfüggesztésének egyik kezdeményezője. 2007-ben pénzmosással vádolták meg. Voiculescu pártjának legfőbb feladata a jelentés szerint az, hogy saját üzleti érdekeit védelmezze.
Sorin Ovidiu Vântu, noha állítása szerint jobboldali meggyőződésű, nincs közvetlen kapcsolatban egy bizonyos párttal, ehelyett minden alakulatot befolyásolni kíván. Vântu privatizációs jegyekkel üzletelve tett szert vagyonára, az ehhez szükséges információkat szekustisztek hálózata szállította neki. 2000-ben az általa irányított befektetési alap – egy piramisjáték – összeomlott, 400 millió dolláros kárt okozva mintegy 300 ezer embernek. Tanácsadója volt Mircea Geoanănak, de kapcsolatban áll Sebastian Vlădescuval, Varujan Vosganiannal, barátságot ápolt Radu Timofte időközben elhunyt titkosszolgálati vezetővel. Liviu Luca szakszervezeti vezetőn keresztül a romániai szakszervezetekre is befolyása van. Hatalma a tulajdonában levő Realitatea hírtelevíziónak is köszönhető, állítja a jelentés.
Ioan Niculae, az ASIROM biztosítótársaság és az Astra kőolajfinomító tulajdonosa a dokumentum szerint minden nagyobb párttal és minden kormányzattal jó viszonyt ápolt, korábban a PSD egyik fő anyagi támogatójaként tartották számon, 840 ezer dollárt juttatott a szociáldemokratáknak. Kapcsolatban áll magas rangú SRI-tisztekkel is.
Gigi Becali vagyona apja kétes juh-üzleteiből származik, a nevéhez fűződik egy számára hatalmas hasznot hozó, rendkívül vitatott telekcsere a védelmi minisztériummal. Kapcsolatban áll a szociáldemokrata Viorel Hrebenciuc-kal, de Traian Băsescu államfővel is
A helyi kiskirályok között említi az amerikai jelentés Verestóy Attila RMDSZ-szenátort, a szövetség „fő anyagi támogatóját”. Verestóy az RMDSZ szenátusi frakcióvezetője és a SRI tevékenységét felügyelő parlamenti bizottság alelnöke. 1989 előtt a vegyészi végzettségű Verestóy egy Elena Ceauşescu által vezetett kutatóintézetben dolgozott. 2007-ben az Atac című lap egy egykori szekustisztet idézett, aki szerint Verestóyt szülővárosában, Székelyudvarhelyen beszervezte a Szekuritáté, noha az átvilágító testület 2006-ban közölte: a politikus nem működött együtt a Szekuritátéval. Vagyona 1990-től a Hargita megyei fűrészáru-iparból és tőzsdei portfóliójából táplálkozik. Megemlíti a jelentés azt is, hogy Verestóy volt a fő tulajdonosa annak a Hungastro társaságnak, amellyel az egészségügyi minisztérium 7 millió dolláros, kórházi szolgáltatások nyújtására vonatkozó szerződést ajánlott, miután a közbeszerzési eljárás legfontosabb ajánlattevőjét technikai alapon kizárták. Arról is szól a dokumentum, hogy Verestóy vélhetően részt vett egy „insider trading” típusú spekulációban a tőzsdén, mivel olyan részvényekkel folytatott tranzakciókat, amelyekre egy elfogadás előtt álló törvény vonatkozott. A távirat megjegyzi, hogy a helyi kiskirályok befolyása megváltozott a 2004-es parlamenti választások után, valamint a 2007-es kormányváltást követően.
Verestóy Attila hétfőn újságírói kérdésre válaszolva kijelentette: semmi újdonság nincs a WikiLeaks által kiszivárogtatott táviratban, amely az akkori sajtócikkekből szemléz. Krónika (Kolozsvár)

Közép-Európa népeihez: Legyünk együtt nagyok!
Surján László magyarországi EP-képviselő (FIDESZ) kizárólag a civil társadalmak bevonásával és a politika kizárásával szándékszik megvalósítani két éve megálmodott programját, amelynek lényege a Kárpát-medencei Megbékélés Mozgalom létrehozása. Ennek egyik láncszemeként szombat délután Kolozsváron, a Protestáns Teológiai Intézet dísztermében, jeles közéleti személyiségek részvételével, nyilvános magyar–román kerekasztal-beszélgetést tartottak. A kezdeményezés alapeszméje, hogy földrészünknek ezen a részén 50 millióan élünk múltból örökölt sebeinkkel, amelyek feltépésével csak szenvedést okozunk, de ezek gyógyíthatók, ha nem az egymással való leszámolást, hanem az együttműködést, a közös érdekeket tekintjük feladatunknak. A mozgalom kiszélesítésére aláírásgyűjtés folyik.
Surján László szerint a német–francia vagy az olasz–osztrák viszony rendezésének példáin kell okulnunk, különben Európa peremvidékére sodródunk. A politikus felidézte 2009. június 4-ét, a magyar szempontból trianoni gyásznapi évfordulót, amikor elhatározta, hogy siránkozás, igazságkeresés helyett inkább a megbékélést fogja keresni. A Kárpát-medencei Megbékélés Mozgalomnak a Chartáját eddig több mint ezerhatszázan írták alá, ami jelzi, hogy a különféle gyökerekből lehet közös együttműködést megcélozni.
A délvidéki találkozójukon jelmondatuk is megszületett: Legyünk együtt nagyok! A politikát távol tartják maguktól, mert az csak elrontaná álmaikat. Honlapjukon (www.chartaxxi.eu) aláírásokat gyűjtenek a mozgalom kiszélesítése érdekében. „Funar és Csurka biztosan nem fogják aláírni, de számítunk a nagy tömegek támogatására” – mondotta Surján.
Smaranda Enache közismert polgárjogi harcos, a Pro Europa Liga elnöke arra emlékeztetett, hogy mindkét ország – Magyarország és Románia – önként vállalta az EU-tagságot, ezért tudniuk kell alkalmazkodni, mellőzve a sovinizmust vagy vallási fundamentalizmust. A megbékéléshez jóakarat és szimpátia szükséges, politikailag pedig a szélsőséges erők (Jobbik, Noua Dreaptă) ellen kell fellépni – vélekedik.
Lucian Năstasă történész, kisebbségkutató a közös történelem kölcsönös elfogadását tartja fontosnak, a sokáig önálló államként élt Erdélyt pedig amolyan „román–magyar laboratóriumnak” tekinti, amelyben mindkét fél múltjában akadnak pozitív és negatív élmények, amelyeket el kell tudni ismerni.
Marius Tabacu, a Kolozsvári Transilvania Filharmónia igazgatója egymás jobb megismerése mellett tette le a garast, és a megbékélés helyett inkább a megértés fogalmát szorgalmazza. Beke Mihály író az őszinte párbeszédet sürgette, amelyhez a civil társadalom hitének kell társulnia, és arra emlékeztetett, hogy annak idején a német–francia megbékélést is gazdasági érdek, a vas- és szénfeldolgozás igénye siettette.
Ovidiu Pecican történész, esszéíró szerint nem a C. V. Tudor és Gigi Becali kaliberű EP-honatyák viselkedésére kell figyelnünk, hanem a közös jövőbe kell előre tekintenünk, és ehhez egymás jobb megismerése szükséges.
A konferenciát Sebestyén Márta népdalénekes rövid műsora színezte.
Szabadság (Kolozsvár)

Hírsaláta
SZEGÉNY MAROSVÁSÁRHELY, AVAGY VASS KONTRA FRUNDA. Frunda György saját rádiójában, a Gagában regált Vass Levente polgármesterjelölt ama véleményére, melyet a Facebookon hozott nyilvánosságra, miszerint Frunda Györgynek el kellene számolnia az elmúlt húszévi szenátori tevékenységével. Erre Frunda azt fejtegette, hogy Vass Levente úgy tesz, mint Gigi Becali, aki rendre beleköt a nagy európai klubcsapatok vezetőibe annak reményében, hogy figyelemre méltatják, de mindig válasz nélkül marad. Frunda György csalódottságának adott hangot amiatt is, hogy az RMDSZ Maros megyei elnöke, Kelemen Atilla, miként reagált a történtekre. Ő tudniillik azt sejtette válaszában, hogy Vass Levente és Frunda György kvittek az egymást támadó nyilatkozatok tekintetében. (Mediatica.ro)
Háromszék (Sepsiszentgyörgy)

Dúl a nyilatkozatháború Vass Levente és Frunda György között
Vass Levente marosvásárhelyi RMDSZ-es polgármesterjelölt szerint Frunda György szenátor és neje, dr. Mártha Orsolya rágalmazási kampányt indított személye ellen. „Hallottuk a rágalmak egy részét RMDSZ-es találkozókon, másik részét a jelölésem után is Frunda saját rádiójában, amikor a belső szabályainkat is felrúgva, nem a megválasztott jelöltet támogatta” – írja újabb Facebook-bejegyzésében Vass Levente.
”Megértem azokat a marosvásárhelyi embereket, akik védelem hiányában úgy érzik, hogy ki vannak szolgáltatva a forradalom után pozícióba került és túlgazdagodott politikusok kényének-kedvének, mert, ugye nekik mindent szabad.” Az orvos-polgármesterjelölt ugyanakkor közölte: Frunda felesége is rendszeresen lejárató feljelentéseket küld Vass ellen és az általa vezetett urológia-kőtörő részleg ellen. „Szenátor úr, szenátor asszony még mire számítsak..., a jelöltségemet vagy a fejemet akarják!? Kérem, írják meg, hogy tudjam, hogy mire készítsem lelkileg a feleségemet és két szép kicsi gyermekemet!” – fogalmaz bejegyzésében Vass.
Frunda György egyébként a helyi Gaga Rádió egyik műsorának meghívottjaként Gigi Becalihoz hasonlította Vass Leventét, az RMDSZ marosvásárhelyi polgármesterjelöltjét. A szenátor Vass Levente román nyelvű Facebook-bejegyzésére kívánt reagálni, melyben a polgármesterjelölt azt írta: Frunda György el kellene hogy számoljon az elmúlt 20 évi szenátori tevékenységével.
Frunda úgy fogalmazott, Vass Levente úgy tesz, mint Gigi Becali bukaresti üzletember, a Steaua labdarúgócsapat tulajdonosa, aki rendre beleköt a nagy európai klubcsapatok vezetőibe, annak reményében, hogy figyelemre méltatják, de mindig válasz nélkül marad. Frunda szerint az sem véletlen, hogy Vass nem ismeri szenátori tevékenységét, hiszen nem is marosvásárhelyi. „Vass Levente mielott beszélne vagy írna valamirol, javasolom, hogy elobb olvasson utána” – jegyezte meg Frunda
Krónika (Kolozsvár)

Vége a marosvásárhelyi álegységnek
Húsvét előtt közzétett nyílt levélben Vass Levente marosvásárhelyi polgármesterjelölt tudatta: csak akkor vállalja a választásokon való részvételt, ha a magyar politikai szervezetek közösen támogatják indulását.
Az RMDSZ elutasítja az ultimátumot, és valószínűleg Frunda György szenátort indítja a Szövetség marosvásárhelyi polgármesterjelöltjeként a júniusi önkormányzati választásokon.
Vass Leventét először az Erdélyi Magyar Néppárt (EMNP) marosvásárhelyi szervezete javasolta jelöltnek, majd kevéssel azután az RMDSZ a szövetség hivatalos jelöltjének nevezte ki az orvos-politikust.
Az egészségügyi miniszter tanácsadójaként dolgozó, sepsiszentgyörgyi származású orvos azt követően fogalmazta meg nyílt levelét, miután világossá vált számára: az erdélyi magyar pártok nem tudnak megegyezni a közös jelöltállításról. Noha személyét elvileg az RMDSZ és az EMNP is támogatta, a Szövetség elutasította, hogy Vass magyar koalíció jelöltjeként vegyen részt a választáson, és ragaszkodott ahhoz, hogy az RMDSZ választási jele alatt induljon.
Az RMDSZ Maros megyei Területi Állandó Tanácsának (TÁT) közleménye szerint az elmúlt hónapokban többször is tárgyalóasztalhoz ültek, a Magyar Polgári Párt (MPP) azonban elutasította, hogy RMDSZ-tagot támogasson, az EMNP pedig csak abban az esetben lenne hajlandó részt venni a közös kampányban, ha a szavazólapokon is megjelenítenénk pártjelképét. Kelemen Atilla, az RMDSZ Maros megyei szervezetének elnöke az MTI-nek elmondta: azért tartják elfogadhatatlannak a választási koalíció megkötését, mert a törvény nem teszi lehetővé, hogy az csak a polgármester személyére vonatkozzék. Koalíció esetén az önkormányzati képviselőjelöltek listáját is közösen kellene összeállítaniuk a pártoknak, ezt pedig az RMDSZ nem tartja elfogadhatónak. Kelemen szerint várhatóan Frunda György szenátor lesz az RMDSZ marosvásárhelyi polgármesterjelöltje. Az RMDSZ úgy véli, Vass a lehetetlent kérte. „Amikor Marosvásárhely jövője a tét, többről van szó, mint Vass Levente személyéről” – áll többek között az orvos-politikusnak címzett válaszban.
Az EMNP-nek viszont nem kell Frunda. „A napokban előbb az a szégyenletes esemény történt, hogy korrupció gyanúja miatt távoznia kellett miniszteri székéből Borbély Lászlónak, most pedig minden jel szerint Frunda György számára készítik elő hű csatlósai a menekülési utat Marosvásárhelyen át, semmibe véve civil szervezetek, értelmiségiek, egyházi vezetők – marosvásárhelyiek – akaratát, amikor kitúrják Vass Leventét a lehetséges közös polgármester-jelölti pozícióból” – fogalmaz a Toró T. Tibor elnök által aláírt közlemény. A néppártiak szerint Frunda esetleges jelölésének híre arconcsapásként érte a marosvásárhelyi magyar választókat. Frundát az autonómiaprogramot aprópénzre váltó neptuni paktum kimódolói egyikének tartják, továbbá azt is a szemére vetik, hogy az Európa Tanács Parlamenti Közgyűlésében a román küldöttség vezetőjeként tüntetőleg képviselte a román egységes nemzetállami szempontokat a Székely Nemzeti Tanács – több mint kétszázezer szavazattal megtámogatott – területi autonómiaigényével szemben. „Becsapta szavazóit 2007-ben is, amikor listavezetőként az Európai Parlamentbe küldték, ő pedig megválasztása után visszalépett. Egyike volt azon RMDSZ-politikusoknak, akik ellenezték a magyar állampolgárság egyszerűsített megadását az azt igénylő külhoni magyaroknak.
A román civil társadalom rokonszenvét azonban akkor veszítette el végleg, amikor megragadott minden alkalmat, hogy ellehetetlenítse a romániai hatóságok korrupcióellenes tevékenységét, szégyent hozva a magyar közösségre, és kárt okozva nemcsak a magyaroknak, hanem az egész országnak, amely többek között ezért várakozik még mindig Európa schengeni előszobájában” – rója fel az EMNP Frunda Györgynek.
A két jelölt egyébként nyílt konfliktusban áll egymással egy ideje. Vass szerint Frunda őt szinte valamennyi RMDSZ-rendezvényen rágalmazta, és a lejáratókampányt saját kereskedelmi rádióadójában is folytatta. Megítélésében azzal, hogy a szenátor nem a választott jelöltet támogatta, Frunda György felrúgta a szervezet belső szabályait. A marosvásárhelyi Rádió GaGa egyik műsorában az adó társtulajdonosa Gigi Becalihoz hasonlította Vass Leventét. A fiatal orvos-polgármesterjelölt szerint minderre Frunda felesége is rátett egy lapáttal. Dr. Mártha Orsolya, aki Vass felettese az urológiai klinikán, rendszeresen lejárató feljelentéseket küld ellene és az általa vezetett részleg ellen. Vass Levente egy Facebook-bejegyzésében azt írta Frunda Györgyről, hogy húsz év után illene, ha végre elszámolna szenátori tevékenységével. A Krónika című napilapnak nyilatkozva Frunda kijelentette: Vass hátat fordított a választóknak. „Az idő bebizonyította, hogy miféle ember Vass Levente. Én nem hagyom a vásárhelyieket a bajban, mert az emberek bennem bíznak” – mondta az RMDSZ-politikus. Erdélyi Napló (Kolozsvár)

K… mint összekötő
Kiegészítés városunk „reneszánszához”
Természetesen tudom, hogy sokféle kiegészítés fűzhető a pár nappal ezelőtt, a Szabadság „Vélemény” oldalán közölt kérdésfelvetésemhez; most csak a tér és idő szorításában kimaradt két, egymástól nagyon különböző területről vett példát próbálok pótlólag hozzáadni a „reneszánsz” vitához, egyúttal pedig a nemzeti önvizsgálat szükségességéhez.
Utaltam a Budapesten sorra kerülő Hitel-konferenciára, ezzel kapcsolatban pedig Szabédi László hetven évvel ezelőtt elhangzott figyelemfelhívására: a magyar önvizsgálatra. Azóta (május végén) a Magyar Írószövetségben lezajlott egy egész napos tudományos tanácskozás a Kolozsvárt 1935 januárjában indult, 1936-ban újraindított és 1944-ig megjelent folyóirat, a meglehetősen elfelejtett, noha igazán jelentős szerzőket és tanulmányokat, felméréseket közölt Hitel éveiről, reális helyéről az erdélyi és az egész magyar folyóirat-történetben. Szó került az egyes előadásokban a felejtés okairól, mulasztásokról és bűnökről. Nem kívánom összefoglalni a rendkívül hasznos rendezvényen elhangzottakat, igazságot téve a közülünk régebb eltávozottaknak Makkai Lászlótól és Venczel Józseftől Tamási Áronig (aki mintha kezdene háttérbe szorulni, messze Nyirő mögé, a médiában és a helyszíni beszédekben átpolitizált múltban-jelenben) s a Hitel-feledtetésben nem alaptalanul elmarasztalt Balogh Edgárig. Mindenesetre szükségesnek tartanám, hogy e 2012. májusi, budapesti kezdetet kövesse majd egy kolozsvári, további tisztázást segítő tanácskozás. A Kolozsvár Társaságban remélhetőleg fogunk tudni erre is vállalkozni.
A másik pótlás a sport világába visz. Lehet, egyeseknek furcsa, de hát a nemzeti önképnek nem akármilyen tartozéka „dicsőségünk” (netán a szégyen) e részlege. Álljon tehát itt a legutóbbi K… mint összekötőből helyszűke miatt kimaradt alfejezet.
Sportpályákon: a nemzet büszkesége vagy szégyene?
A Korunk európai labdarúgásra (Európa-bajnokságra) és a londoni olimpiai játékokra „előzetest” ígérő számának szerkesztése közben az ember folyamatosan figyel arra is, ami már nem fér be a tanulmányok, esszék nyersanyagába. A büszkeség és a szégyen ugyanis természetszerűen újratermelődik. Bukaresti román tévéadón (TVR2) követni a debreceni úszó Európa-bajnokságot (M1 vétel híján), magyarként, ritka öröm volt. Annyi dicséretet a „szomszéd” nemzetről rég nem hallottam, mint ezektől a román közvetítőktől. Hát persze, megérdemeltük. Még azt is – pozitívan – szóba hozták, hogy Magyarország miniszterelnöke adta át Cseh Lászlónak a harmadik aranyérmét. (És van a világbajnok amerikai Sőni-lány vagy unoka után anyai ágon erdélyinek mondott Európa-bajnokunk, Kapás Boglárka. – De ezt már én mondom.)
Egy másik médiás sportélményemről is szólnom kell az elmúlt hetekből. Ellenkező előjelű, noha „autochton” ügy. Talán nem is a sportról szól. A kolozsvári CFR országos bajnoki címéhez, az idáig vezető úthoz kapcsolható. Ismét az ún. magyar futballcsapat a főszereplő, amelynek bajnoki címe a kolozsvári „testvércsapat”, a román nemzeti színeket hagyományosan képviselő-megtestesítő, egyébként most a 7. helyre jó „U”, az egyetemista gárda elleni mérkőzéstől függött. Ráadásul ez a sorsdöntő meccs a most felépült városi stadionban került sorra. Elvben ez a mutatós, modern stadion Kolozsvár minden csapatának egyformán otthona, a gyakorlatban azonban ez nem így van. Mindenütt olvasni, hallani lehetett, hogy az egész ország az „U”-nak szurkol – a Pászkány Árpád tulajdonában levő CFR drukkereit kivéve természetesen egész Kolozsvár is. És amikor az úgymond egyetemisták tettlegessége miatt, CFR-vezetésnél, félbeszakadt a mérkőzés, Bukarestben a hivatalosak egyformán marasztalták el a két csapatot, újrajátszást rendeltek el. A második meccset is megnyerte – immár horvát játékvezető bíráskodása mellett – a CFR. Természetesen a horvát bíró részrehajló volt, netán lefizették, mondta egyik-másik tévés kommentátor. De már nincs mit tenni, nem lehetett a Vasluit vagy a páratlan egykori juhász Gigi Becali csapatát, a Steauát kihozni országos bajnoknak. A BL selejtezőjében a CFR indulhat.
Én csak azt nem értem, hogyan fér össze ez az „U” kontra CFR ügy – ennek a kolozsvári oldala – a városvezetés és a lakosság óhajával, hogy 2020-ban Kolozsvár legyen Európa kulturális fővárosa. Horvát bírót kérünk majd a pályázat elbírálásához?
(Netán a PSD-s miniszterelnök Victor Pontának és liberálisnak mondott szövetségesének, Crin Antonescunak is ajánljunk egy horvát vagy még inkább finn tanácsadót?)
KÁNTOR LAJOS. Szabadság (Kolozsvár)

Megtámadták az utcán Asztalos Csabát, a diszkriminációellenes tanács elnökét
Az utcán támadta meg négy személy az Országos Diszkriminációellenes Tanács (CNCD) elnökét, miután Asztalos Csaba rasszizmussal vádolta a Steaua labdarúgócsapatának szurkolóit, vezetőit és játékosait. Asztalos nem nyilatkozott a támadás kapcsán, az incidens miatt civilek emelték fel a szavukat. Victor Ponta kormányfő kérte a tettesek megbüntetését.
A Romániai Diszkriminációellenes Koalícióba tömörülő több civil szervezet nevében a Közpolitikai Intézet (IPP) igazgatója, Violeta Alexandru kérte szombaton kiadott közleményében, hogy Victor Ponta miniszterelnök nyilvánosan ítélje el az Asztalos Csaba elleni megfélemlítő támadást.
A civilek közleménye szerint Asztalost október 10-én, Bukarest központjában támadta meg négy személy, néhány nappal azt követően, hogy a CNCD vezetője a Steaua és az FC Koppenhága közötti Európa Liga-találkozó rasszista megnyilvánulásai ellen foglalt állást.
Az Asztalos elleni támadásról a román sajtó is cikkezett a múlt héten, a CNCD elnöke azonban eleinte nem kívánt reagálni az őt ért szóbeli és tettleges bántalmazásra.
Szombaton viszont Asztalos elmondta a Mediafax hírügynökségnek, hogy pénteken feljelentést tett a rendőrségen, további részleteket azonban nem kívánt elárulni.
A CNCD elnöke a Steaua-FC Koppenhága mérkőzés után beszélt arról, hogy a meccs végén a Steaua képviselői és a szurkolók közösen skandáltak cigányellenes rigmusokat.
Gigi Becali, a Steaua tulajdonosa ezt követően a klub ellen ügyködő sötét erők képviselőjének, és „őrültnek” nevezte Asztalost, aki két héttel korábban a Rapid elleni Liga 1-es mérkőzés után is hasonló incidenseket jelentett az UEFA-nak.
Erre reagálva írt levelet október 3-án a román szövetségnek (FRF) Michel Platini, az UEFA elnöke, amelyben a futballstadionokban megnyilvánuló rasszizmus és idegengyűlölet elleni szigorú fellépést sürgetett, és kemény büntetéseket helyezett kilátásba, amennyiben az általa vezetett szervezet égisze alatt, román csapatok részvételével zajló találkozókon is hasonló megnyilvánulások lesznek.
Ennek ellenére a Steaua mindössze 20 ezer lejes pénzbüntetést kapott a Hivatásos Labdarúgóliga (LPF) fegyelmi bizottságától a Rapid elleni meccsen elhangzott rasszista szurkolói rigmusok és feliratok miatt. A ligát vezető Dumitru Dragomir durva támadást intézett Asztalos ellen, és közölte: azt tervezi, hogy parlamenti képviselőként javasolja a kormánynál Asztalos leváltását a CNCD éléről. „Nálunk nincs xenofóbia, ezek csak viccek. Asztalos rengeteg marhaságot csinál” – nyilatkozta a LPF elnöke.
(Victor Ponta a támadók megbüntetését kérte
Victor Ponta miniszterelnök vasárnap kérte, hogy az illetékes hatóságok azonosítsák és büntessék meg Asztalos Csaba támadóit. A kormány vasárnapi közleménye szerint a miniszterelnök nyilvánosan elítéli a diszkriminációellenes tanács elnökét ért támadást és az ellen irányuló megfélemlítési kísérletet. A közlemény hangsúlyozza: Románia nem tűri el az állampolgári és emberi jogokat sértő kijelentéseket és megnyilvánulásokat.
Elfogadhatatlan, hogy a román állam egy tisztségviselőjét hivatali tevékenysége miatt éri támadás – áll a kormány közleményében, amely szerint a miniszterelnök kéri, hogy az állami hatóságok határozottan lépjenek fel minden olyan esetben, amikor a nyilvánosságban rasszista vagy idegengyűlölő megnyilvánulások történnek.)
Krónika (Kolozsvár)

Belföldi hírek
Marad a szakmai érettségi
Egyetlen ellenszavazattal a szakmai érettséginek a tanügyi törvényben való megmaradása mellett döntött a parlament tanügyi bizottsága tegnap, visszautasítva ezáltal Traian Băsescu államfőnek az erre vonatkozó sürgősségi kormányrendelet fülelülbírálási kérését. A tanügyi bizottság ülésén az ellenzéki demokrata-liberálisok nem vettek részt, a szakmai érettségi ellen Kötő József RMDSZ-es képviselő szavazott, aki szerint az nem megoldás, csak szemfényvesztés, a törvény csak bátorítja a lustaságot és a hozzá nem értést.
Lesz pénz az állam működésére
Victor Ponta kormányfő tegnap kijelentette, 1,3 milliárd lejjel egészíti ki az állami költségvetést annak érdekében, hogy az állam működését tovább biztosítsák, és bírálta a demokrata-liberális kormányt amiatt, hogy az nem utalt ki az év végéig elégséges pénzalapokat. „Találtunk pénzalapokat, mivel vannak pótjövedelmeink, és mivel máshonnan utalunk át. A DLP november 1-jén bezárta volna Romániát” – mondta Ponta. Rámutatott, a kormány prioritása jelenleg az, hogy alapokat keressen a kórházak működtetéséhez, a nyugdíjak egy részének visszafizetéséhez, illetve a közigazgatási és belügyi tárca működéséhez, tekintve, hogy a büdzsé nem biztosít pénzt az év utolsó 45 napjára. Eközben a DLP tegnap ismét benyújtotta a képviselőházhoz a költségvetést érintő egyszerű indítványát, melyben azt kérik, a kormány november elsejéig mutassa be a 2013-as állami költségvetést.
Korlátozott termőföldvásárlás
Románia korlátozná 2014-től a külföldi magánszemélyek termőföldvásárlását, ugyanakkor megfelelő feltételeket teremtene a mezőgazdaságban beruházni akaró külföldiek számára – jelentette ki Daniel Constantin mezőgazdasági miniszter. A tárcavezető emlékeztetett, 2013-ban jár le a külföldi állampolgárok termőföld-vásárlási moratóriuma, ami ellen Románia nem tehet semmit, de jövőre egy ügynökség létrehozását tervezik, amelynél kérvényezniük kell majd a külföldi állampolgároknak a termőföldvásárlás engedélyezését. Constantin szerint 500 hektárra korlátoznák a külföldi magánszemélyek által megvásárolható földterületet, ugyanakkor kedvező feltételeket akarnak teremteni a mezőgazdaságba befektetők számára. Romániában jelenleg a termőföld 8,5 százalékát, 700 ezer hektárt használnak külföldiek, a legtöbb terület olasz, német és arab tulajdonban van.
Becalival DD ellen
George Becali a Szociál-Liberális Szövetség (SZLSZ) jelöltjeként indul a választásokon a fővárosi 6. kerület egyik körzetében, abban, ahol Dan Diaconescu is jelölteti magát – jelentette ki Victor Ponta szociáldemokrata pártelnök, hozzátéve, hogy Becali fog nyerni. Az Új Generáció Pártjának (ÚGP) elnöke, Gigi Becali európai parlamenti képviselő a hét végén jelentette be jelölését az SZLSZ színeiben, azt állítva, Crin Antonescu liberális pártelnökkel támogatási megállapodás megkötéséről egyeztetett az ÚGP és az NLP között, anélkül hogy pártja beolvadna a liberális pártba. Az NLP egyébként nemcsak George Becali pártjával kezd tárgyalásokba politikai megállapodás érdekében, hanem a parasztpárt Ciorbea-ágával is – jelentette be tegnap Crin Antonescu, hozzátéve, amennyiben a tárgyalások sikerrel járnak, az ÚGP támogatni fogja az SZLSZ jelöltjeit, és George Becalinak be kell iratkoznia valamely SZLSZ-beli pártba, azonban gyakorlatilag saját pártjának a politikai vezetője marad.
Növekvő külföldi tőkeberuházás
Ötvenöt százalékkal nőtt az idei év első nyolc hónapjában a közvetlen külföldi tőkeberuházások értéke Romániában, elérve a 941 millió eurót – derült ki a központi bank összesítéséből. A külföldi beruházások értéke tavaly 1,946 milliárd eurót tett ki, ami az elmúlt kilenc év legalacsonyabb értékének számít. A legtöbb pénz külföldről 2008-ban áramlott be a román gazdaságba: 9,496 milliárd euró. Az idei év első nyolc hónapjában a külföldi beruházások 30 százalékban fedezték a folyó fizetési mérleg hiányát, amely 3,123 milliárd euró volt. Ez utóbbi 23 százalékkal kisebb a tavalyi hasonló időszakban regisztrált deficithez képest.
Háromszék (Sepsiszentgyörgy)

Európa- és magyarellenes hőzöngők
Több Európa mottóval zajlott a bukaresti parlamentben az Európai Néppárt kongresszusa – az esemény napján, azzal párhuzamosan a kormánypártok több tízezres nagygyűlést szerveztek a Nemzeti Arénában azzal a nyilvánvaló céllal, hogy eltereljék a figyelmet a jobboldal rendezvényéről.
Európa neve mindkét helyszínen igen gyakran elhangzott. De míg a néppárt összejövetelén többnyire a válságból való lehetséges kiutakról értekeztek az állam- és kormányfők, a Szociál-Liberális Szövetség tüntetésén erőteljesen Európa-ellenes beszédek hangzottak el, a baloldal képviselői Traian Băsescu elleni gyűlöletüket kiterjesztették mindenkire, aki csak részt vett a kongresszuson vagy szóba állt a román államelnökkel. S mert önmagában az EU mégsem lehet célpont, hát előrántották ismét a magyar kártyát. Victor Ponta azzal fenyegetőzött, hogy Băsescu barátai, Orbán Viktor meg Tőkés László épp most osztják fel egymás között az országot, Crin Antonescu pedig azt harsogta, Bukarest példaértékűen bánik kisebbségeivel, de vegye tudomásul mindenki: Románia egységes nemzetállam. Került hát ellenség, nacionalista mámorban úszott a tömeg, megvédték az országot, teljes volt a siker… Túloldalt a román államfő az integráció elmélyítését szorgalmazta, az Európai Egyesült Államok mielőbbi létrejötte mellett szállt síkra. A legnagyobb európai pártcsalád programjába a romániai magyar EP-képviselők közös fellépése nyomán bekerült az őshonos kisebbségek védelméről szóló passzus is. Tőkés László regionalizációról, az ország föderalizálásáról beszélt – mert lehet tárgyalni erről, mert ez is a krízisből kivezető utak egyike, mert mikor, ha nem akkor, amikor a föderális berendezkedésű német állam feje, Angela Merkel kancellár is ott van? A stadionban szekusnak nevezték Băsescut – azok, akik ismét jelöltként indítják a bizonyítottan szekus besúgó Dan Voiculescut, alias Felixet. A tüntetésen Románia korszerűsítését, felzárkóztatását ígérték – azok, akik most éppen Gigi Becalival szövetkeznek. Csak néhány benyomás a két nagyszabású politikai rendezvényről. De jóval több kérdés, fokozódó aggodalom. Mi lesz még itt december 9-ig, ha a politikusok már most ily felelőtlenül szítják a gyűlöletet? Mi következik, ha azoké lesz majd a tér a parlament falain belül is, akik a stadionban hőzöngnek, és akiknek ily megnyilvánulások mellett csakis ott lenne a helyük? Mi lesz majd, ha e posztkommunista szövetség pillanatnyi pártérdekből, kihasználva a válság gerjesztette társadalmi elégedetlenséget, egyszer csak hátat fordít Európának? Fracádi Botond
Háromszék (Sepsiszentgyörgy)

Szájtépők
Először nem hittem a szememnek: dugig volt az ország legnagyobb stadionja. De nem sportesemény zajlott, még csak nem is valamelyik vallásos szekta kongresszusa. Hanem csak egy sima politikai gyűlés, igaz, kétpárti. Jelöltbemutatónak mondták, de inkább kampányindítónak tűnt, emiatt persze illegálisnak is nevezhetnénk, mert a decemberi parlamenti választásokat megelőző kampány hivatalosan csak november 9-én indul(hat). Ám törvényességről beszélni a balkáni Romániában olyan, mintha világszínvonalú magyar futballról beszélnénk. Tény, hogy egyik napról a másikra félszázezernél is több pártaktivistát, politrukkot, közalkalmazottat, helyezkedő iparost és tizedrangú sztárocskát rendelt fel a két kormányzó párt Bukarestbe, becsődítették őket az új „nemzeti arénába”, ahol hosszan szidták-mocskolták az általuk meneszteni nem tudott államfőt, meg mindenkit, aki eszükbe jutott. A legundorítóbb kiállás azon vezérszónokoké volt, akik úgy méltatták és óhajtották és nyaldosták Európát meg az Uniót, hogy közben folyvást köpködték és fenyegették mindkettőt. Tették ezt annak ürügyén, hogy a legjelentősebb kontinentális politikai család, az Európai Néppárt épp akkor tartotta kétnapos kongresszusát pár kilométerrel arrább. Az USL nevű torzszülött (szocialistákkal cimboráló liberálisok érdekszövetsége) percre pontosan a vezető európai politikusok felszólalásának idősávjára szervezte rá a két román pártkorifeus, Ponta és Antonescu diskurzusát. A demagógiával, populizmussal, handabandázással átszőtt stadionbeli beszédek semmiről sem szóltak, a politikai elemzők nem is tudták érdemben értekelni őket. A nacionalista hörrentések hallatán már csak Vadim Tudort és Gigi Becalit hiányolták a balliberális társaságból, de előbb, mint utóbb összenő, ami összetartozik. „Ezekben a percekben Băsescu elnök két jó barátja, Tőkés László és Orbán Viktor Románia föderalizációjáról beszélnek a parlament épületében” – hazudta Ponta bele a mikrofonba, Antonescu meg azokat dicsérte, akik már rég elhagyták az országot, majd pedig az öklét rázta a nyugat felé. Nos, ezektől, pártjaiktól meg a mögöttük állóktól semmi jóra nem számíthatunk a következőkben, de félnünk nem érdemes, mert láttunk mi már karón varjút.
Dénes László
Székelyhon.ro

Hírsaláta
ELHUNYT MAG PÉTER, a bukaresti televízió és rádió magyar műsorának közkedvelt újságírója. Századunk gyógyíthatatlan betegsége, a rák végzett vele is. Élt 82 esztendőt.
KELL A CIÁN, NEM KELL A CIÁN? Hét elején a fővárosban mintegy ezren tiltakoztak a ciántechnológiájú bányászat engedélyezése és az ellen, hogy a Gold Corporation aranybányát nyisson, Verespatak központjában ugyancsak körülbelül ezren kérték, indítsák be a kitermelést. A beruházás megkezdését kérő Fehér és Hunyad megyeiek azt mondják, a verespataki tervvel újra lesz munkahelyük. Közben a környezetvédelmi minisztérium tegnapi közleményében leszögezte: kizárólag az összes környezetvédelmi előírás betartásával nyithat bányát Verespatakon a Roşia Montana Gold Corporation. (Ziare.com)
NINCS HIÁNY ÖNBIZALOMBAN. A képviselőház jogi bizottságában szeretne tevékenykedni Gigi Becali, a Steaua labdarúgócsapat tulajdonosa. Következő célja, hogy a liberális párt elnöke legyen, míg Crin Antonescu lesz az ország államfője. Becali szerint, ha Antonescu Cotroceni-be megy, és a liberális alakulat Tăriceanu kezére kerül, felveti a por a pártot. „Célom – jelentette ki –, hogy Antonescu elnök legyen, én meg a Nemzeti Liberális Párt elnöke. 2014-ben én írok alá, én csinálom a kormányt. Ez a célom.” Különben az ambiciózus férfiú ipari líceumban érettségizett, pásztorkodásból élt, viselkedni soha nem tanult meg. Most egyebek közt azt is ígéri, hogy megtanul viselkedni. (Puterea)
7HATAR.RO – GAZDÁKNAK. A Csíkszépvízen bejegyzett Agrár Média Egyesület Luca napján indította el Erdély első gazdaportálját, amely a világhálón a 7hatar.ro címen érhető el. Az oldal szerkesztői azt szeretnék, ha az olvasó hozzájuthatna azokhoz az információkhoz, amelyeket az erdélyi gazda eddig nem talált meg magyar nyelven. A hírértékű tájékoztatások, riportok, szaktanácsok mellett a mezőgazdasági törvénykezés újdonságairól, a vita alatt álló tervezetekről is tájékoztat majd a 7határ. A laptulajdonosok szerint fontos szempont, hogy – szemben a nyomtatott magazinokkal, amelyek terjesztési akadályokba ütköznek – az oldal tartalma akár minden erdélyi aktív gazdához eljuthat ingyen.
VÁLASZTÁSI ADOMÁNYOK PÁRTOKNAK. Az Állandó Választási Hatóság szerint a december 9-i parlamenti választások kampányában az SZLSZ több mint 15,5 millió lej, míg a jobboldali pártszövetség 7,7 millió lej támogatást gyűjtött össze. Az RMDSZ összesen 682 235 lej adományt kapott, ebből 112 692 lej jogi, 569 543 lej természetes személyektől származik. A Dan Diaconescu Néppárt 4 162 727 lejt költhetett el a választási kampányban, ebből 124 345 lej jogi, 4 038 382 lej pedig természetes személyektől folyt be. Összesen 28 734 439 lejt adományoztak a politikai pártoknak, szövetségeknek, jelölteknek, ebből 3 258 194 lejt jogi, 25 476 245 lejt természetes személyek adták. (Mediafax)
Háromszék (Sepsiszentgyörgy)

A Securitate egy volt kémelhárítója kerül az EP- be
A Securitate – az egykori kommunista titkosszolgálat – egy volt tisztje kerül Romániából az Európai Parlamentbe – közölte keddi számában a România Libera című napilap.
Dan Zamfirescu a Nagy Románia Párt (PRM) jelöltjeként kap mandátumot, miután a párt listáján 2009-ben EP-képviselővé lett Gigi Becali futballmecénást decemberben a román parlament képviselőjévé választották, és lemondott európai parlamenti mandátumáról.
Zamfirescuról, aki 1980-tól 1990-ig a Securitate, majd 1990- től 2002-es nyugdíjazásáig a Román Hírszerző Szolgálat tisztje volt, a román átvilágítási intézet 2007-ben megállapította, hogy a rendszerváltás előtt "politikai rendőrségi tevékenységet" folytatott – írta a bukaresti lap.
"Én a Securitate tisztje voltam, nem besúgó. A kötelességemet teljesítettem, és azt teszem halálomig: szükség esetén kész vagyok fegyverrel a kezemben meghalni a hazáért. Büszke vagyok arra, hogy a román kémelhárítás tisztje voltam" – idézte a România Libera Zamfirescut.
Corneliu Vadim Tudor EP-képviselő, a PRM elnöke hivatalos átiratban értesítette a román állandó választási hatóságot arról, hogy a párt pótlistájáról Zamfirescut küldik Becali helyett Brüsszelbe. A România Libera úgy tudja, a párt európai parlamenti listáján egy másik jelöltet illetett volna a mandátum, de Vadim Tudor szerint azért ugrották át az illetőt, mert már nem tagja a PRM-nek, nem fizette rendesen a tagdíjat, és már három éve nem látták a pártszékházban.
A pásztorból lett milliárdos üzletember Gigi Becalit, a bukaresti Steaua futballklub tulajdonosát annak ellenére választották meg 2009-ban Nagy Románia párti EP-képviselőnek, hogy a választási kampány jelentős részét – egy önbíráskodás gyanúja miatt elrendelt – előzetes letartóztatásban töltötte. Az idegengyűlölő kijelentései miatt több ízben megbírságolt Becalit decemberben a Nemzeti Liberális Párt színeiben választották parlamenti képviselővé Bukarestben.
Népújság (Marosvásárhely),