Udvardy Frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990–2017
év
1995. október 26.
"Gagyi-Balla István kolozsvári nyugdíjas történelemtanár az 1956-os magyar forradalom romániai hatását kutatja évek óta. Kutatómunkájának egyes részleteit közölte a Magyar Fórum. S. L. gyergyószentmiklósi lakos a forradalom idején Magyarországon volt, rokoni látogatáson. A Fehér Könyvben megjelent a fényképe. A fénykép alapján tíz évre ítélték az "ellenforradalomban részvétel" miatt. - Szoboszlay Aladár aradi plébános illegális szervezetet hozott létre Keresztény Munkáspárt néven, Székelyföldön is voltak tagjai. Ebben az ügyben többszáz embert tartóztattak le, majd kb. 200 főt állítottak bíróság elé, fegyveres szervezkedés vádjával. A fegyveres jelző onnan származott, hogy volt köztük román katonatiszt is. A Szoboszlay-ügyben 57 személyt ítéltek el, köztük tíz főt halálra. A halálos ítéleteket 1958 szeptemberében Aradon hajtották végre. - Dobay István kolozsvári jogász elaborátumot készített az erdélyi kérdés megoldásáról, melyet az ENSZ-hez kívánt eljuttatni. Végül kilenc vádlottat ítéltek el, közülük ötre az ügyész halált követelt. - Brassóban alakult meg az Erdélyi Magyar Ifjak Egyesülete /EMISZ/, Orbán László társaival gyűjtötte az erdélyi magyarok panaszait, hogy azokat eljuttassa az ENSZ-hez. Ügyükben 77 főt állítottak bíróság elé. - A csíkszeredai líceum több tanárát és diákját /11 személyt/ tiltott iratok terjesztésével állították bíróság elé. -A galócásiak bűnperében 12 huszonéves fiatalt ítéltek el 5-től 12 évig terjedő börtönre. - Gyulakután hét vádlottat ítéltek 7 és 20 év közötti kényszermunkára. - Nagyváradon a forradalom hatására diákok megalapították a Szabadságra Vágyó Ifjak Szervezetét. Összeesküvés vádjával két tanárt 18 évi, három diákot 25 évi kényszermunkára ítéltek. Szászrégeni diákok ügyét fegyveres szervezkedésnek minősítették és 1960-ban a 24 vádlott súlyos börtönbüntetést kapott. A szilágysomlyóiak ügyében öt főt ítéltek el. - A Bolyai Tudományegyetem hallgatóinak és tanárainak a pere ismert, több beszámoló jelent meg róla, azonban a teljes feltárás még mindig nem történt meg. /Magyar Fórum (Budapest), okt. 26./"
1999. július 1.
Dombay István egyetemi tanársegéd, a Babes-Bolyai Tudományegyetem Gyergyószentmiklóson levő idegenforgalmi földrajz főiskolájának igazgatóhelyettese elmondta, hogy jelenleg a két évfolyamon összesen 151 hallgatójuk van. A főiskola két évvel ezelőtt indult idegenforgalmi szakkal, tavaly térképészeti-földmérő szakkal bővült. Magyarul csak itt lehet e szakokat hallgatni. A hallgatók döntő többsége, 90 százaléka magyar anyanyelvű. Első éven a földmérés szakon 20 hallgató van a magyar és 5 a román tagozaton, idegenforgalmi szakon 53-an a magyar és 30-an a román tagozaton, míg a másodéves idegenforgalmi szakosok 30-an vannak a magyar és 13-an a román tagozaton. Ezenkívül vannak tandíjas és másoddiplomás hallgatók is. Õszre a földmérés szakra 20 helyet hirdettek a magyar tagozatra és 10-et a románra, az idegenforgalom szakon pedig 24-et a magyar és 12-t a román tagozatra. Ezeken kívül tandíjas, illetve másoddiplomás helyek is lesznek. A gyergyószentmiklósi főiskolán eddig három-négyszeres volt a túljelentkezés. - Jelenleg négy előadóteremmel, három laboratóriummal, egy 3000 kötetes könyvtárral rendelkeznek. A főiskola alapítóinak elképzelése kezd valóra válni: helyben biztosítani felsőfokú tanulási lehetőséget a székelyföldi fiataloknak. Ezt egészíti ki a Sepsiszentgyörgyön már működő gazdasági, meg az ősztől induló székelyudvarhelyi pedagógiai és egészségügyi főiskola. /Idegenforgalmi földrajz ? Eredményes tanévet zár a gyergyószentmiklósi főiskola. = Hargita Népe (Csíkszereda), júl. 1./
1999. szeptember 11.
Szept. 7-én kezdődtek a felvételi vizsgák a turisztikai főiskolán Gyergyószentmiklóson, összesen 170-en jelentkeztek, háromszoros a túljelentkezés. A turisztika-idegen nyelv magyar tagozatán 24 hallgató kezdi meg az első évet, míg román tagozaton 12, ezenkívül e szakon van 11 fizetéses magyar, és öt fizetéses román hely is. A kartográfia szak magyar tagozata 20, míg román tagozata 10 diákkal indul, a fizetéses helyek száma öt. Másoddiploma megszerzését van öt-öt hely. Dombay István, a főiskola helyi igazgatója a főiskola tanári karáról tájékoztatott: még két fiatal gyakornok, egy informatikus mérnök és egy angol szakos tanárnő szerződött a főiskolához, a Gyergyószentmiklóson élő tanárok: két docens, dr. Garda Dezső és dr. Jakab Gyula, ő, valamint Magyari Zsolt, Horváth Alpár és Pállfy Elvira gyakornokok. A többi kolléga Kolozsvárról jár ide tanítani. Egy 65 férőhelyes amfiteátrummal, és három laboratóriummal bővült az épület, egy másik épületet most véglegesítenek a Csíky-kertben, a tanév végéig megnyitják az ásványtani múzeumot, amelynek anyagát dr. Jakab Gyula bocsátja a főiskola rendelkezésére. 2000 júniusában összesen 43-án végeznek a turisztikán, és ebből 20-nak már van állása. A végzősök az állami diploma mellé működési engedélyt is kapnak, s azonnal állást vállalhatnak a turisztikában, szállodáknál, turisztikai irodáknál stb. /Gál Éva Emese: Új évfolyam a Gyergyószentmiklósi főiskolán. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 11./
1999. szeptember 15.
Szept. 10-én Andrei Marga közoktatásügyi miniszter meglátogatta a gyergyószentmiklósi főiskolát, ahol megbeszéléseket folytatott Dombay Istvánnal, a főiskolai kar vezetőjével és dr. Garda Dezső parlamenti képviselővel. A megbeszéléseken fölmerült annak lehetősége is, hogy a gyergyószentmiklósi kihelyezett tagozat új szakkal bővüljön. A miniszter felajánlotta, hogy amennyiben 3-4 napon belül kézhez kapja a szükséges kéréseket, az új szak már e tanévtől beindulhat. Dombay István földrajz-idegen nyelv tanári szakot kezdeményezett, dr. Garda Dezső erdészet- környezetvédelem szakot, végül kivitelezési nehézségek miatt a lehetőség jövőbeni terv maradt. Dr. Garda Dezső parlamenti képviselő a turisztikai főiskolát végzők ügyében a brevet kérdését vetette föl, de a miniszter jelezte, hogy ebben nem tud segíteni. /Gál Éva Emese: Miniszter a gyergyói egyetemen. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 15./
2001. március 10.
"Szóbeszéd tárgyát képezte Gyergyószentmiklóson, hogy a főiskolán felhígult az oktatás. Dombay István egyetemi adjunktus, a Babes-Bolyai Tudományegyetem Gyergyószentmiklósra kihelyezett idegenforgalom-földrajz karának igazgatóhelyettesét kérdezte az újságíró. Dombay elmondta, hogy az idei tanévben a főiskola hallgatóinak összlétszáma 299, ebből 186-an vannak idegenforgalom- földrajz szakon, 125 magyar és 61 román tagozatos, és 113-an kartográfia-földmérés szakon, amelyből 77 magyar és 36 román tagozatos. A 2001-2002-es tanévben is indulni fog mindkét szak. Kolozsvárról az egyetemi tanárok rendszeresen eljönnek megtartani az órákat. Általában kéthetente jönnek, amikor 3-4 napot tömbösítve, intenzíven tanítanak. Dombay arról is tájékoztatott, hogy áprilisban meglátogatják a székesfehérvári Kodolányi János Főiskolát, és aláírják az együttműködési szerződést a két főiskola között. A szerződés diák- és tanárcserét jelent. Egyelőre próbaképpen a 2001-2002-es tanév első félévében 10 diák fog menni innen Székesfehérvárra tanulni, és 10 diák jön onnan ide. Tavaly 45-en végeztek, és valamennyien államvizsgáztak. Visszajelzéseink alapján valamennyien kaptak otthon állást, a gyergyóiak is. Többen továbbtanulnak. /Gál Éva Emese: "Már sokan ismernek bennünket" = Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 10./"
2001. október 2.
"Tanévet nyitottak Gyergyószentmiklóson, a főiskolán is. A Babes-Bolyai Tudományegyetem Földrajz Karának kihelyezett tagozatán az idén már 275 diákkal kezdték a tanévet, közülük 110 elsőéves. Dr. Pándi Gábor, a főiskola igazgatója, Dombay István aligazgató, Zsombori Vilmos, Hargita megye tanácsának elnöke; Dézsi Zoltán, a megye alprefektusa, végül Pál Árpád polgármester szólt az egybegyűltekhez. - A 110 elsőévesből 82 Hargita megyei, 13 Kovászna megyei, 10 Maros megyei. A tanári karban 7 helyi illetőségű van már, s egy fél esztendeig dr. László Péter, a székesfehérvári Kodolányi János Főiskola adjunktusa is Gyergyószentmiklóson oktat. Négy - az általános osztályzat alapján kiválasztott - másodéves pedig Székesfehérváron tanul egy fél esztendőt, majd nyári gyakorlatát is ott végzi a két intézmény közötti együttműködés jóvoltából. - Okt. 1-jén megkezdődött az oktatás a Babes-Bolyai Tudományegyetem csíkszeredai informatikai főiskoláján. Nem tartottunk ünnepélyes tanévnyitót - közölte dr. Oláh Gál Róbert egyetemi adjunktus, a főiskola igazgatója -, mert nincs rá pénzünk. A megyei, valamint a városi önkormányzattól kapott korábbi ígéretek ellenére sem részesült a főiskola anyagi támogatásban. Leszámítva azt a pár alkalmat, amikor a kolozsvári vendégtanárokat elszállásolták. Jelenleg 102 hallgatójuk van, ebből 30 elsőéves, 40 pedig végzős. Első éven 21 magyar hallgató van, másodéven 25, harmadéven pedig 28. /Bajna György, Sarány István: Főiskolai évnyitó. Már tegnap délután megkezdődött az oktatás. = Hargita Népe (Csíkszereda), okt. 2./"
2002. június 1.
A Babes–Bolyai Tudományegyetem gyergyószentmiklósi főiskoláján, az idegenforgalom–földrajz szakon harmadszor, a földmérő szakon másodszor búcsúztattak máj. 31-én végzősöket. Pándi Gábor, a főiskola igazgatója és Pál Árpád polgármester méltatta a főiskola sikereit és fontosságát. Kása Zoltán professzor az egyetem mintegy 20 főiskolai kara közül a legjobbnak nevezte a gyergyószentmiklósit. Dombay István aligazgató a legkiválóbbaknak adott át könyvajándékot. /Bajna György: Gyergyószentmiklós. 81 végzős ballagott. = Hargita Népe (Csíkszereda), jún. 1./
2003. július 5.
"A Kriterion Könyvkiadó nyolcvan év elmúltával jelentette meg a Tizenegyek című antológiát, az eredeti kötet hasonmásában, illetve külön kötetben foglalkozott annak jelentőségével, Egy antológia elő- és utóélete (1923-2003) címmel. A kettős kiadvány szerkesztője Cseke Péter, akinek Paradigmaváltó erdélyi törekvések című tanulmánykötetét (amelyet szintén a Kriterion adott ki, Gordiusz sorozatában) a Tizenegyekkel egy időben mutatták be júl. 3-án Kolozsváron a Gaudeamus könyvesboltban. A csoport rövid életűnek bizonyult ugyan, ám tagjai annál jelentősebbek. A legismertebb nevek: Tamási Áron, Kacsó Sándor, Maksay Albert, Balázs Ferenc, Jancsó Béla, Kemény János. De nem szabad megfeledkezni a többiekről sem: Dobay István, Finta Zoltán, Jakab Géza, Mihály László és Szentiványi Sándor nevével teljes a lista. A méltató külön kiemelte: Cseke Péternek ez a harmadik ilyen jellegű munkája, hiszen korábban már földolgozta az Erdélyi Fiatalok irodalmi csoportosulás történetét, illetve Makkai Sándor Nem lehet! című vitairatát. /Sándor Boglárka Ágnes: Bemutatták a Tizenegyek hasonmáskötetét. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 5./ "
2003. július 11.
"A Gyergyószentmiklósi Egyetemi Jogú Főiskola a 2003-2004-es tanévben is indít évfolyamot mind idegenforgalmi, mind a térképészeti szakon - jelezte dr. Dombay István egyetemi adjunktus, a főiskola aligazgatója. Felvételi vizsga nincs, a felvétel egyetlen kritériuma az érettségin elért átlag. Az idegenforgalom magyar tagozatán 22 állami és 20 tandíjas hely van, míg a földmérés magyar tagozatán 20 állami és 10 tandíjas hely. A tandíj a tanévre 300 euró, amit négy részletben lehet befizetni. Az idén a magyar és román szakon összesen 84-en végeztek, az államvizsga a diákok felének sikerült. Az idegenforgalom-szakon végezettek iránt érdeklődtek cégek, turisztikai irodák. Sok fiatal tanársegéd van Gyergyószentmiklóson, mindegyik doktorandus. Dombay vezetésével, a minisztériummal közösen a kidolgozták a Gyilkos-tó turisztikai település rövid- és középfokú fejlesztési stratégiáját. Az idei végzősök közül két hallgató a földmérő szakról elkészítette a Csíky-kert nagyon részletes térképét. /Gál Éva Emese: Helyek a gyergyói főiskolán. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 11./"
2003. november 5.
"Megkapta végleges akkreditációját a Babes-Bolyai Tudományegyetem gyergyószentmiklósi főiskoláján működő idegenforgalmi szak, tájékoztatott dr. Dombay István, az intézet aligazgatója. Jövőre a térképész-földmérő szak elismerése is várható. Új szak is indul - már nem a földrajz kar keretében. A környezetvédelmi szakot választók számára jövőtől a gyergyói egyetemi jogú főiskolán is megkezdődik a képzés - közölte dr. Pándi Gábor, a főiskola igazgatója. /Bajna György: Új szak indul a gyergyói főiskolán. = Hargita Népe (Csíkszereda), nov. 5./"
2004. május 22.
Dr. Dombay István, a Babes–Bolyai Tudományegyetem Földrajz Kara kihelyezett főiskolájának igazgatója 83 végzőst búcsúztatott máj. 21-én Gyergyószentmiklóson. Jelen volt Pál Árpád polgármester is, aki a főiskola végleges akkreditálását és újabb szak létrehozását tartotta a legfontosabb jövőbeni lépésnek. A 83 végzős közül 33 diák az idegenforgalom földrajza, 25 a földmérő, térképész szakon magyar nyelven tanulhatott. (A román tagozatokon végzettek mintegy 80%-a szintén magyar anyanyelvű diák volt.) A főiskola idén is fenntartotta kapcsolatait a székesfehérvári Kodolányi János Egyetemi Jogú Főiskolával, az I. félévben két, a második félévben egy diák tanulhatott a magyarországi főiskolán. Onnan 14 diák vett részt a diákcsere keretében itteni oktatáson. Székesfehérvárról három tanár tanított Gyergyószentmiklóson, innen egy tanár tartott előadásokat a székesfehérvári főiskolán. /Kicsengetés a gyergyószentmiklósi főiskolán. = Hargita Népe (Csíkszereda), máj. 22./
2004. július 26.
Júl. 24-én a gyilkostói búcsú alkalmával dr. Osztie Zoltán, a Keresztény Értelmiségi Szövetség (KÉSZ) elnöke megszentelte a kápolna erre az alkalomra befejezett haranglábát. A búcsús szentmise alkalmával három, keresztény hitében erős értelmiségit tüntettek ki: dr. Dombay Istvánt, a Babes–Bolyai Tudományegyetem adjunktusát; dr. Marc Zsuzsanna családorvost és Kovács Éva jogászt, a Szent Miklós Szervezet elnökét. /(Bajna György): Haranglábszentelés és kitüntetés. = Hargita Népe (Csíkszereda), júl. 26./
2004. október 2.
Okt. 1-jén tartották Gyergyószentmiklóson a kolozsvári Babes–Bolyai Tudományegyetem földrajz karának kihelyezett főiskoláján az immár hetedik ünnepélyes tanévnyitót. Dr. Garda Dezső képviselő, majd Dézsi Zoltán alprefektus a főiskola tanáraiként szóltak a hallgatókhoz. Dr. Dombay István, a főiskola igazgatója megnyitóbeszédében kitért az idén már 313 diákkal működő, intézmény jelenére és jövőjére. /Évnyitó a Csiky-kertben. = Hargita Népe (Csíkszereda), okt. 2./
2005. április 13.
Egyetemi minősítéssel és jogosultságokkal működik a 2005-2006-os tanévtől kezdve a kolozsvári Babes–Bolyai Tudományegyetem (BBTE) földrajz karának Gyergyószentmiklósra kihelyezett, eddig főiskolai besorolású intézménye. Az egyetemi rangra emelkedett oktatás eredményeként a 2005-ben beiratkozó diákok idegenforgalmi szakoktatásban részesülnek, és megszűnik az eddigi topográfia-földmérés szak. Dombay István, az intézmény vezetője elmondta, a júliusban zajló felvételin magyar tagozatra 15 ingyenes és 30 fizetéses, román tagozaton 15 ingyenes és 15 tandíjas helyre lehet pályázni. „Román tagozatunk 90 százalékát magyar ajkú diákok teszik ki, mivel a magyar tagozaton a legerősebb a verseny a felvételiken” – tájékoztatott Dombay. A 2008-ban végző hallgató idegenforgalom-földrajz diplomához, valamint idegenforgalom szakdiplomához jut majd egyszerre. /G. E.: Egyetemi rangú lesz a főiskola. = Krónika (Kolozsvár), ápr. 13./
2006. december 8.
Több százan vonultak utcára december 7-én Erdély négy városában, követelve a Babes–Bolyai Tudományegyetemről kizárt Hantz Péter és Kovács Lehel visszafogadását, valamint az önálló Bolyai Egyetem újjáalapítását. Kisebb incidens csupán a kincses városban történt, a sepsiszentgyörgyi, gyergyószentmiklósi és csíkszeredai megmozdulások békésen zajlottak. Megszervezésükben az Erdélyi Magyar Ifjak (EMI) és a Magyar Ifjúsági Tanács (MIT) mellett a Magyar Ifjúsági Értekezlet (MIÉRT), a Kolozsvári Magyar Diákszövetség (KMDSZ), az Országos magyar Diákszövetség (OMDSZ), illetve más civil szervezetek is részt vállaltak. Kolozsváron, a Farkas utcában, a tüntetésen Hantz Péter, a Bolyai Kezdeményező Bizottság (BKB) alelnöke szégyenletesnek nevezte azt a diktatórikus vezetést, amely a BBTE-n sem a román, sem a magyar ellenvéleményeket nem tűri. A gyűlésen felolvasták romániai, magyarországi és európai politikusok – köztük Gál Kinga, Szentiványi István, Tabajdi Csaba, Ignasi Guardans Cambo, Michl Ebner –, valamint az öt magyar parlamenti párt közös állásfoglalását, amelyekben teljes támogatásukról biztosítják a két tanársegédet és az önálló magyar felsőoktatás ügyét. Sepsiszentgyörgyön mintegy 200, többnyire idősebb résztvevője volt a prefektúra épülete előtt megszervezett tüntetésnek. Nemes Előd, az EMI helyi elnöke felolvasott egy nyilatkozatot, amelyben a két adjunktus menesztésére vonatkozó határozat visszavonását, illetve magyar és német nyelvű táblák elhelyezését követelték. A sepsiszentgyörgyi tüntetéssel egy időben zajlott Szövetség a Székelyföldért Egyesület alakuló ülésén Markó Béla, az RMDSZ szövetségi elnöke újságírói kérdésre válaszolva elmondta: a BBTE-n kirobbant táblaügy kapcsán alkalmazott módszerek vitathatók, de ma már Erdélyben a kétnyelvűség nem terv, hanem megvalósult megoldás, amelynek vannak törvényes alapjai. „Aki tagadja vagy halogatja ennek érvényesítését, azt kénytelen vagyok intoleranciával vádolni” – szögezte le Markó. Gyergyószentmiklóson száznál alig többen vettek részt a tüntetésen, amelyről hiányoztak a BBTE földrajz karának Gyergyószentmiklósra kihelyezett idegenforgalmi szakának képviselői. Dombay István, az oktatási intézet igazgatója elmondta, az általa vezetett intézményben 1997 óta magyar és román nyelvű feliratok vannak. „Célunk szolidarizálni a Babes–Bolyai Tudományegyetemről törvénytelenül elbocsátott két magyar oktatóval, illetve a parlamenti beszédében megakadályozott Garda Dezső képviselővel” – hangoztatta Magyari Levente, az EMI és a Gyergyói Fiatal Fórum képviselője. Csíkszeredán a transzparensek között egy székely rovásírással teleírt tábla is látható volt. Ez utóbbira az „Ébredj székely!” felszólítást írták a szervezők A Szabadság téren közel 300 résztvevő fejezte ki szolidaritását a BBTE-ről kizárt két magyar oktatóval, illetve követelte az önálló Bolyai Egyetem visszaállítását. A diákok és tanárok mellett a római katolikus egyház képviselői és idős csíkszeredai polgárok is részt vettek a demonstráción. /Elítélték a nyelvháborút. Négy erdélyi városban tartottak a BBTE-ről eltávolított oktatókkal szolidarizáló utcai demonstrációt. = Krónika (Kolozsvár), dec. 8./
2007. augusztus 30.
„A Babes–Bolyai Tudományegyetem többnyelvű megjelenítésének új folyamata egy hosszan, nehezen egyeztetett, de immár politikai indulatoktól megtisztított igyekezet” – fejtette ki közleményében Magyari Tivadar, a BBTE magyar tagozatának rektor-helyettese. A BBTE főépületében, illetve az egyes fakultásokon elhelyezett információs és adminisztratív jellegű táblákról Demostene Sofron, az egyetem média főosztályának vezetője azt nyilatkozta, ezeket felújították, az alkotmányosság betartásával: „A bölcsészkaron köztudott, hogy ahány tanszék, annyi idegen nyelvű tábla szükségeltetik az egyes tanszékek megnevezésére. Ezért mindenhol párhuzamosan kihelyeztük a többnyelvű feliratokat. A világnyelvek, a magyar nyelv, a skandináv, szláv nyelvek mellé idén újdonságnak számít az ázsiai és arab országok nyelvén feltüntetett felirat is, ami eddig nem volt. ”Az üdvözlőfeliratok Szatmárnémetiben három nyelven fogadják a tanárokat és hallgatókat: románul, magyarul, németül. Bár nem sikerült az épület teljes belső felújítása, évadnyitóra minden fontosabb munkálatot befejeznek az építők, közölte Végh Béla Balázs, a Babes–Bolyai Tudományegyetem szatmári tagozatának igazgatója. Minden terembe bekötik az internetet. Ősztől immár fürdővel, konyhával kiegészített vendégszobája is lesz a tagozatnak. Kétnyelvű a tábla a kolozsvári Babes–Bolyai Tudományegyetem Csíkszeredai, és Gyergyószentmiklósi Egyetemi Jogú Főiskoláján is, „ez így van már tíz éve – mondta Dombay István, ez utóbbi intézmény vezetője. A gyergyószentmiklósi egyetemen a karbantartási munkálatokat befejezik szeptember elejéig. /Barabás Márti, Pásztor Krisztina, Sike Lajos: Alkotmányos többnyelvűség. = Új Magyar Szó (Bukarest), aug. 30./
2007. szeptember 5.
Utazási iroda vezetőinek, panziósoknak és idegenvezetőknek szerveznek hat–kilenc hónapos képzést a Babes–Bolyai Tudományegyetem (BBTE) Földrajz Karának Gyergyószentmiklósra kihelyezett idegenforgalmi tagozatán, jelezte dr. Dombay István, a gyergyószentmiklósi tagozat igazgatója. A tanfolyam résztvevői az Európai Unió és a román turisztikai tárca által láttamozott oklevelet kapnak. A 2007–2008-as tanévre összesen 30 tandíjmentes és 100 tandíjköteles magyar helyet hirdettek meg, míg a román tagozaton 14 ingyenes, illetve 20 fizetéses helyet biztosítottak. /Jánossy Alíz: Turisztikai képzés indul Gyergyószentmiklós. = Krónika (Kolozsvár), szept. 5./
2007. október 2.
Együttműködési szerződést írtak alá október 1-jén a Babes–Bolyai Tudományegyetem (BBTE) földrajz karának Gyergyószentmiklósra kihelyezett idegenforgalmi tagozata, a székesfehérvári Kodolányi János Egyetem, valamint a kairói Sinai Turizmus- és Szállodavezetési Egyetem képviselői. A tanévnyitón a kihelyezett idegenforgalmi tagozat tíz éves jubileumát ünnepelték. Andrei Marga, a BBTE Akadémiai Tanácsának elnöke, egykori tanügyminiszter úttörőnek nevezte azt az 1997-es kezdeményezést, melynek révén létrejött Gyergyószentmiklóson a BBTE földrajz karának kihelyezett tagozata. Mint mondta, abban az időben csupán Gyergyószentmiklóson, Sepsiszentgyörgyön és Besztercén gondolt arra a város vezetése, hogy az otthon maradó fiataloknak is biztosítsák a továbbtanulási lehetőséget. Azóta a BBTE-nek Erdély területén 18 kihelyezett tagozata működik, a gyergyószentmiklósi egyetem pedig több mint 1000 diáknak adott oklevelet. A 30 magyar és 15 román nyelven tanuló diákkal induló tagozatnak ma már több mint 300 hallgatója van, kétharmaduk magyar, egyharmaduk román nyelven tanul. /Jánossy Alíz: Jubileumi tanévnyitó Gyergyóban. = Krónika (Kolozsvár), okt. 2./ 1997-ben nyitotta meg kapuit a Babes–Bolyai Tudományegyetem földrajz karának Gyergyószentmiklósra kihelyezett, akkor főiskolai, ma egyetemi rangú részlege. Dr. Dombay István, a kihelyezett tagozat igazgatója Egyiptomból és Magyarországról érkezett kollegákat is köszönthetett dr. Nirvana Harpaz, a sínai Idegenforgalmi és Szállodaipari Főiskola dékánjának és dr. Szabó Péter, a székesfehérvári Kodolányi János Idegenforgalmi Főiskola dékánjának személyében. Dr. Andrei Marga, az egyetem akadémiai tanácsának elnöke szóba hozta az egyetem fejlesztésének terveit, illetve elképzeléseiket a multikultúra fogalmának általa értelmezett jelentéséről. Október 1-jén a Babes–Bolyai Egyetem csíkszeredai informatika kihelyezett tagozatán is elkezdődött a tanítás. Első éven 28, másodéven 11, harmadéven 15 hallgató kezdte meg, illetve folytatja tanulmányait. /Bajna György: Jubiláló felsőoktatás. = Hargita Népe (Csíkszereda), okt. 2./ Dr. Dombay István igazgató megköszönte az egyetemalapítás ötletét dr. Dézsi Zoltánnak, Pál Árpádnak, az akkori tanácsnak, a jelenlegi városvezetésnek, ugyanakkor minden volt és jelenlegi munkatársnak. A támogatóknak is köszönetet mondott. /Rancz Enikő: Megnyitották az új akadémiai évet. „Erdélyt tegyük igazi campusszá…” . = Gyergyói Kisújság (Gyergyószentmiklós), okt. 2. – 40. sz. /
2008. június 15.
Két éve indították újra Gyergyószentmiklóson a római katolikus teológiai oktatást, a II. Teológiai Napokon, május 29-30-án neves kutatók tartottak előadást, az iskola diákjai alaposan felkészültek ószövetségi dolgozataikkal. A rendezvényt dr. Nóda Mózes, a kolozsvári Babes–Bolyai Tudományegyetem Római Katolikus Teológia Karának dékánja nyitotta meg a kar bemutatásával. Részeg Ildikó igazgató a Szentírás pedagógiája alapján beszélt azokról az értékekről, amelyeknek helye kell legyen az oktatásban. Dr. Dombay István docens (BBTE Földrajzi Kar) a vallásos jellegű erdélyi turizmus példáit ismertette a népes közönségnek, külön kitérve a Gyergyó-vidéki egyházi emlékművekre. Dr. Nóda Mózes dékán előadása a zsidó liturgiát mutatta be. A moldvai Diószénből származó Fazakas Gizella csángó egyházi népénekekkel lépett fel, majd a teológia osztályok kórusa énekelt. A második napon ószövetségi diákkonferenciára került sor. Kercsó Katalin dolgozatában a teológia és az evolúciós elmélet viszonyát elemezte, kitérve Pierre Th. de Chardin teológusra, aki szerint az állandóan fejlődő teremtett világ Krisztus felé tart, és ezért a dolgozatáért megkapta az Év Ifjú Teológusa címet. /(GIK): Teológiai napok Gyergyószentmiklóson. = Vasárnap (Kolozsvár), jún. 15./
2008. október 1.
Tizenegy esztendeje negyvenöt tanulni akaró alkotta a Babes–Bolyai Tudományegyetem gyergyószentmiklósi kihelyezett tagozatának diákságát, most pedig 310 egyetemista vett részt az új tanévköszöntő rendezvényen. A szellemi tőke fontosságáról szólt beszédében Mezei János, Gyergyószentmiklós polgármestere. Az egykor főiskolaként indult, ma egyetemi rangú képzést nyújtó Csiky-kerti tagozaton a turizmus földrajza mellett idéntől beindult a geodézia szakoktatás is; az intézményvezető, dr. Dombay István elmondta, a geodézia a turizmus után a leginkább keresett gazdasági ágazat, több ezer ilyen szakemberre lesz szükség országos szinten a következő évtizedekben. /Balázs Katalin: Gyergyószentmiklós. Csiky-kerti tanévkezdés. = Hargita Népe (Csíkszereda), okt. 1./
2009. október 1.
Ünnepélyes keretek között nyitották meg a tanévet a Babes–Bolyai Tudományegyetem Földrajz Karának kihelyezett tagozatán Gyergyószentmiklóson, ahol 76 elsőéves hallgató kezdi idén tanulmányait a Csiky-kertben. A megnyitón megjelent Andrei Marga, a Babes–Bolyai Tudományegyetem rektora is, aki köszöntőjében az 1997-ben Gyergyószentmiklósra kihelyezett, akkor főiskolai, ma egyetemi rangú, 300 diákkal rendelkező részleg jelentős fejlődését emelte ki. Megjegyezte, igyekeznek mindenben támogatni dr. Dombay Istvánnak, a gyergyói kar igazgatójának törekvéseit. Végezetül a rektor magyar nyelven kívánt sikeres tanévet hallgatóknak és tanároknak egyaránt. A tanév újdonsága, hogy idéntől beindult az Ökoturizmus és fenntartható fejlesztés nevet viselő mesteri képzés. /Lázár Hajnal: Új tanévet nyitottak Gyergyóban. = Hargita Népe (Csíkszereda), okt. 1./
2012. szeptember 22.
Gyárfás Győző halálának 100. évfordulójára (1855. március 24.–1912. szeptember 22.)
A XIX. század vége, illetve a századforduló Háromszék vármegyének és településeinek urbanisztikai fejlődése szempontjából kulcsfontosságú. Ennek az időszaknak ma már kevésbé ismert, de igencsak meghatározó egyénisége a lécfalvi Gyárfás Győző királyi mérnök. Igazi reneszánsz személyiség: rajzol, utakat, hidakat, épületeket tervez, és felügyeli a kivitelezési munkálatokat, szenvedélyesen gyűjt kőzeteket, néprajzi tárgyakat, szerkeszt és publikál. Kivételes munkabírása, mélyreható szaktudása révén sokrétű feladatait rendkívüli precizitással hajtja végre.
1855. március 24-én született Sepsiszentgyörgyön Gyárfás Lajos 1848-as honvéd hadnagy, később Sepsiszentgyörgy városának főjegyzője és Szilágyi Zsuzsanna gyermekeként. Az önkényuralom éveiben világra jött gyermeket Gyárfás Victorként jegyezték be a sepsiszentgyörgyi református egyház anyakönyvébe. Erdély legjobb iskoláiban pallérozhatta tudását: középiskolai tanulmányait a nagyszebeni ágostai evangélikusok elismert, hírneves gimnáziumában végezte, majd a nagyenyedi Bethlen Gábor Kollégiumban érettségizett. Az iskolákhoz vezető hosszú szekérutak során folyamatosan készít rajzokat az erdélyi tájról, a szász erődtemplomokról, épületekről. A sikeres érettségi vizsga után mégsem művészi pályát választ, hanem a budapesti Műszaki Egyetemen tanul tovább, ahol rajztudásának is nagy hasznát veszi. Az építőmérnökként végző Gyárfás Győző több tanulmányutat is tesz német területeken, illetve Olaszországban. A nyugati világ urbanisztikai megoldásaival felvértezve tér haza, célja szűkebb hazájába visszakerülni és kamatoztatni a külföldön látottakat. Meggyőződése, és egész életét ennek szenteli, hogy Erdély út- és vasúthálózatának, valamint egyéb infrastruktúrájának kiépítése után hazai és külföldi utazók, kirándulók számára ideális turisztikai célpont lesz. 1888 márciusában a budapesti Közmunka és Közlekedésügyi Minisztérium kinevezi Háromszék vármegye királyi államépítészeti hivatalának főnökévé. A hivatal a közel húsz évig tartó irányítása alatt egyre nagyobb tekintélyt szerez, lelkiismeretes, pontos munkával eléri, hogy egyre több elöljáró kéri ki a véleményét, tervezési megbízásokat kap – legyen szó útról, hídról, épületről vagy emlékműről –, és a kivitelezési munkáknál felügyeletre kap felkérést. Ilyen a Brassó–Ojtoz közút kiépítése – az Ojtozi-szoros tájait kiváló kirándulócélpontnak tekinti a Rákóczi-várral, ugyanakkor fontos kereskedelmi út is –, a nyén–bodzakrasznai átkelő, a mikóújfalu–baconi közút kiépítése a Hatodon keresztül, és ő tervezi a Sugásfürdőre vezető utat is. Mint királyi főmérnök szigorúan követi az építkezésekre vonatkozó tűzvédelmi előírásokat: cserépfedésű borítást kér, megköveteli az épületek közti távolságok betartását, a városokban pedig ragaszkodik a téglafalazathoz az új épületek esetében. Elismert építészként több tervet is készít felkérésre vagy pályázatra, ilyen többek közt a lisznyói községház megtervezése, de nemrég a Székely Nemzeti Múzeumban előkerült egy Gyárfás Győző királyi mérnök és Székely Károly építőmester nevével jelzett terv is a múzeum épületének tervezésére vonatkozóan. Mindeközben szakít időt a publikációkra is: megérti, hogy a folyóiratok nagyszerű lehetőséget jelentenek Erdély természeti, építészeti tájainak népszerűsítésére. Többször közöl a Székely Nemzetben. Írásai valóságos turisztikai élménybeszámolók, melyekhez előszeretettel csatol saját készítésű rajzokat. Tájrajzai mellett szívesen készít portrékat is: a kézdivásárhelyi Incze László Céhtörténeti Múzeum őrzi az általa készített, mai napig egyetlen, hitelesnek tartott Gábor Áron-arcképet. 1900-ban Bay István városi mérnök lemondása után a sepsiszentgyörgyi városi tanács felkéri, hogy napidíj ellenében, hivatali óráin kívül ellássa a városi urbanisztikai teendőket is. Az 1907. esztendő fordulópont Gyárfás életében. A kedvezőtlen politikai fordulatok következtében áthelyezik a szeretett Háromszékről az udvarhelyi állami építészeti hivatalhoz. Gyárfás ezt visszautasítja. Visszavonulni készül, amikor a budapesti Kereskedelemügyi Minisztérium amellett dönt, hogy szaktudásának elismeréseként Budapesten Erdélyért felelős munkakörben folytathatja munkáját. Ebben a minőségben fog neki a Békási-szoros közútjának kiépítéséhez, amelyet szintén Erdély fontos vendégforgalmi vonzerejeként tart számon, és szeretné a tömegek számára is elérhetőbbé tenni. Éppen innen tért vissza Budapestre, amikor 1912 szeptemberében, 57 éves korában tragikus hirtelenséggel elhunyt. Gyárfás Győző mindenre kiterjedő, sokrétű munkássága révén olyan előremutató urbanisztikai, infrastrukturális fejlődésvonalat szabott meg, amelyre mind a mai napig
Magyarósi Imola
Háromszék (Sepsiszentgyörgy)
A XIX. század vége, illetve a századforduló Háromszék vármegyének és településeinek urbanisztikai fejlődése szempontjából kulcsfontosságú. Ennek az időszaknak ma már kevésbé ismert, de igencsak meghatározó egyénisége a lécfalvi Gyárfás Győző királyi mérnök. Igazi reneszánsz személyiség: rajzol, utakat, hidakat, épületeket tervez, és felügyeli a kivitelezési munkálatokat, szenvedélyesen gyűjt kőzeteket, néprajzi tárgyakat, szerkeszt és publikál. Kivételes munkabírása, mélyreható szaktudása révén sokrétű feladatait rendkívüli precizitással hajtja végre.
1855. március 24-én született Sepsiszentgyörgyön Gyárfás Lajos 1848-as honvéd hadnagy, később Sepsiszentgyörgy városának főjegyzője és Szilágyi Zsuzsanna gyermekeként. Az önkényuralom éveiben világra jött gyermeket Gyárfás Victorként jegyezték be a sepsiszentgyörgyi református egyház anyakönyvébe. Erdély legjobb iskoláiban pallérozhatta tudását: középiskolai tanulmányait a nagyszebeni ágostai evangélikusok elismert, hírneves gimnáziumában végezte, majd a nagyenyedi Bethlen Gábor Kollégiumban érettségizett. Az iskolákhoz vezető hosszú szekérutak során folyamatosan készít rajzokat az erdélyi tájról, a szász erődtemplomokról, épületekről. A sikeres érettségi vizsga után mégsem művészi pályát választ, hanem a budapesti Műszaki Egyetemen tanul tovább, ahol rajztudásának is nagy hasznát veszi. Az építőmérnökként végző Gyárfás Győző több tanulmányutat is tesz német területeken, illetve Olaszországban. A nyugati világ urbanisztikai megoldásaival felvértezve tér haza, célja szűkebb hazájába visszakerülni és kamatoztatni a külföldön látottakat. Meggyőződése, és egész életét ennek szenteli, hogy Erdély út- és vasúthálózatának, valamint egyéb infrastruktúrájának kiépítése után hazai és külföldi utazók, kirándulók számára ideális turisztikai célpont lesz. 1888 márciusában a budapesti Közmunka és Közlekedésügyi Minisztérium kinevezi Háromszék vármegye királyi államépítészeti hivatalának főnökévé. A hivatal a közel húsz évig tartó irányítása alatt egyre nagyobb tekintélyt szerez, lelkiismeretes, pontos munkával eléri, hogy egyre több elöljáró kéri ki a véleményét, tervezési megbízásokat kap – legyen szó útról, hídról, épületről vagy emlékműről –, és a kivitelezési munkáknál felügyeletre kap felkérést. Ilyen a Brassó–Ojtoz közút kiépítése – az Ojtozi-szoros tájait kiváló kirándulócélpontnak tekinti a Rákóczi-várral, ugyanakkor fontos kereskedelmi út is –, a nyén–bodzakrasznai átkelő, a mikóújfalu–baconi közút kiépítése a Hatodon keresztül, és ő tervezi a Sugásfürdőre vezető utat is. Mint királyi főmérnök szigorúan követi az építkezésekre vonatkozó tűzvédelmi előírásokat: cserépfedésű borítást kér, megköveteli az épületek közti távolságok betartását, a városokban pedig ragaszkodik a téglafalazathoz az új épületek esetében. Elismert építészként több tervet is készít felkérésre vagy pályázatra, ilyen többek közt a lisznyói községház megtervezése, de nemrég a Székely Nemzeti Múzeumban előkerült egy Gyárfás Győző királyi mérnök és Székely Károly építőmester nevével jelzett terv is a múzeum épületének tervezésére vonatkozóan. Mindeközben szakít időt a publikációkra is: megérti, hogy a folyóiratok nagyszerű lehetőséget jelentenek Erdély természeti, építészeti tájainak népszerűsítésére. Többször közöl a Székely Nemzetben. Írásai valóságos turisztikai élménybeszámolók, melyekhez előszeretettel csatol saját készítésű rajzokat. Tájrajzai mellett szívesen készít portrékat is: a kézdivásárhelyi Incze László Céhtörténeti Múzeum őrzi az általa készített, mai napig egyetlen, hitelesnek tartott Gábor Áron-arcképet. 1900-ban Bay István városi mérnök lemondása után a sepsiszentgyörgyi városi tanács felkéri, hogy napidíj ellenében, hivatali óráin kívül ellássa a városi urbanisztikai teendőket is. Az 1907. esztendő fordulópont Gyárfás életében. A kedvezőtlen politikai fordulatok következtében áthelyezik a szeretett Háromszékről az udvarhelyi állami építészeti hivatalhoz. Gyárfás ezt visszautasítja. Visszavonulni készül, amikor a budapesti Kereskedelemügyi Minisztérium amellett dönt, hogy szaktudásának elismeréseként Budapesten Erdélyért felelős munkakörben folytathatja munkáját. Ebben a minőségben fog neki a Békási-szoros közútjának kiépítéséhez, amelyet szintén Erdély fontos vendégforgalmi vonzerejeként tart számon, és szeretné a tömegek számára is elérhetőbbé tenni. Éppen innen tért vissza Budapestre, amikor 1912 szeptemberében, 57 éves korában tragikus hirtelenséggel elhunyt. Gyárfás Győző mindenre kiterjedő, sokrétű munkássága révén olyan előremutató urbanisztikai, infrastrukturális fejlődésvonalat szabott meg, amelyre mind a mai napig
Magyarósi Imola
Háromszék (Sepsiszentgyörgy)
2012. október 1.
Tanévnyitó a Csiky-kerti egyetemen
185 diák kezdte el az új tanévet a Babeş-Bolyai Tudományegyetem Gyergyószentmiklósi Kihelyezett Tagozatán. A Csiky-kerti egyetemen idegenforgalom-földrajz alapképzés, valamint az ökoturizmus és fenntartható fejlesztés mesterképzés zajlik.
Az idei gyenge érettségi eredmények ellenére volt elegendő jelentkező a gyergyószentmiklósi egyetemen, így mind a magyar nyelvű, mind pedig a román tagozaton beteltek az állami támogatású helyek a 2012/13-as tanévben is – mondta Dombay István egyetemi docens, az intézmény igazgatója a tanévnyitón. Ez azt jelzi, hogy a turizmusban ma is sokan látnak jövőt, érdemesnek tartják, hogy ezt a pályát válasszák. Ha jobb eredmények születtek volna az érettségin, biztosan több lett volna a jelentkező is az egyetemre – vonta le a következtetést.
A turizmusnak a válság sem árt
Hogy mennyire van jövője a turizmusnak, mind Székelyföldön, mind világszerte, azt Horváth Alpár egyetemi adjunktus érzékeltette – elmondva, hogy a gazdasági válság alig éreztette hatását a vendéglátásban, turizmusban, sőt, egyes helyeken növekedés is mutatkozott az ágazatban. Horváth hozzátette, szükség van jól képzett szakemberekre a turizmusban, hogy megfelelő módon lehessen idevonzani a vendégeket. Ennek előnyeit nem csupán a vendéglők, szállodák tapasztalhatják, hanem ennél jóval tágabb réteg, az építkezésben érdekeltektől a gazdákig, akik a vendégek által elfogyasztott ételek alapanyagait megtermelik. A turizmus fejlődik, munkahelyet tud biztosítani a jól képzett szakembereknek, így a Babeş-Bolyai Tudományegyetem Gyergyószentmiklósi Kihelyezett Tagozatán diplomát szerzőknek is.
Itthon kell a boldogulást keresni
Az egyetemi oktatók kifejtették, az itt szerzett és Európai Uniós szinten elismert oklevéllel jó eséllyel helyezkedhetnek el szülőföldjükön a diákok, nincsenek rákényszerülve arra, hogy elvándoroljanak. Ezzel csengett egybe Mezei János polgármester beszéde is, aki kifejtette, azon dolgoznak, hogy Gyergyószentmiklós húzó gazdasági ágazata a turizmus legyen, amihez szükség van a szakemberekre. Mezei idézte Vizi E. Szilveszter gondolatát, miszerint minden termék értékének nyolcvan százaléka a szellemi tőke. A diákok számára az egyetemi évek jelentik azt a lehetőséget, hogy minél több ilyen szellemi tőkét gyűjtsenek, amit a későbbiekben kamatoztathatnak. Az új tanévben idegenforgalom-földrajz szakon 30 magyar és 12 román tagozatos, valamint az ökoturizmus és fenntartható fejlesztés mesterképzés szakon 27 mesteris „gólya”, vagyis elsőéves kezdte el a Csiky-kertben.
Gergely Imre
Székelyhon.ro
185 diák kezdte el az új tanévet a Babeş-Bolyai Tudományegyetem Gyergyószentmiklósi Kihelyezett Tagozatán. A Csiky-kerti egyetemen idegenforgalom-földrajz alapképzés, valamint az ökoturizmus és fenntartható fejlesztés mesterképzés zajlik.
Az idei gyenge érettségi eredmények ellenére volt elegendő jelentkező a gyergyószentmiklósi egyetemen, így mind a magyar nyelvű, mind pedig a román tagozaton beteltek az állami támogatású helyek a 2012/13-as tanévben is – mondta Dombay István egyetemi docens, az intézmény igazgatója a tanévnyitón. Ez azt jelzi, hogy a turizmusban ma is sokan látnak jövőt, érdemesnek tartják, hogy ezt a pályát válasszák. Ha jobb eredmények születtek volna az érettségin, biztosan több lett volna a jelentkező is az egyetemre – vonta le a következtetést.
A turizmusnak a válság sem árt
Hogy mennyire van jövője a turizmusnak, mind Székelyföldön, mind világszerte, azt Horváth Alpár egyetemi adjunktus érzékeltette – elmondva, hogy a gazdasági válság alig éreztette hatását a vendéglátásban, turizmusban, sőt, egyes helyeken növekedés is mutatkozott az ágazatban. Horváth hozzátette, szükség van jól képzett szakemberekre a turizmusban, hogy megfelelő módon lehessen idevonzani a vendégeket. Ennek előnyeit nem csupán a vendéglők, szállodák tapasztalhatják, hanem ennél jóval tágabb réteg, az építkezésben érdekeltektől a gazdákig, akik a vendégek által elfogyasztott ételek alapanyagait megtermelik. A turizmus fejlődik, munkahelyet tud biztosítani a jól képzett szakembereknek, így a Babeş-Bolyai Tudományegyetem Gyergyószentmiklósi Kihelyezett Tagozatán diplomát szerzőknek is.
Itthon kell a boldogulást keresni
Az egyetemi oktatók kifejtették, az itt szerzett és Európai Uniós szinten elismert oklevéllel jó eséllyel helyezkedhetnek el szülőföldjükön a diákok, nincsenek rákényszerülve arra, hogy elvándoroljanak. Ezzel csengett egybe Mezei János polgármester beszéde is, aki kifejtette, azon dolgoznak, hogy Gyergyószentmiklós húzó gazdasági ágazata a turizmus legyen, amihez szükség van a szakemberekre. Mezei idézte Vizi E. Szilveszter gondolatát, miszerint minden termék értékének nyolcvan százaléka a szellemi tőke. A diákok számára az egyetemi évek jelentik azt a lehetőséget, hogy minél több ilyen szellemi tőkét gyűjtsenek, amit a későbbiekben kamatoztathatnak. Az új tanévben idegenforgalom-földrajz szakon 30 magyar és 12 román tagozatos, valamint az ökoturizmus és fenntartható fejlesztés mesterképzés szakon 27 mesteris „gólya”, vagyis elsőéves kezdte el a Csiky-kertben.
Gergely Imre
Székelyhon.ro
2014. május 21.
Elballagtak a „turisztikások”
Hatvan végzős hallgató ballagott el szerdán a Babeş–Bolyai Tudományegyetem (BBTE) Gyergyószentmiklósi Kihelyezett Tagozatán. A kicsengetési ünnepségen felszólalók részéről elhangzott, egy életszakasz befejeztét, ám nem feltétlenül a tanulmányok végét jelzi az „utolsó” névsorolvasás.
Az egyetemi évek alatt szerzett tudás és a tapasztalatok hasznosítására kaptak biztatást az alapképzést, illetve a mesterit végző kicsengetők tanáraiktól és az őket búcsúztató kisebb társaiktól, az ünnepi beszédekből a figyelmeztetések sem maradtak el.
„Álmaitok beteljesítése rajtatok múlik” – szólt a ballagókhoz Dombay István, az egyetem kihelyezett tagozatának igazgatója. Arra is rávilágított, ahhoz, hogy valaki jó szakemberré váljon, tartania kell a lépést felgyorsult világunk folyton megújuló elvárásaival. „Most sokan azt gondolják, hogy elég volt a tanulásból, dolgozni szeretnének, és pénzt keresni. Ez helyes, de ne feledjük, hogy a XXI. században minden felgyorsult. Nem lesz elég az az ismeretanyag, amelyet az alapképzés három éve alatt összegyűjtöttetek. Állandóan tovább kell képeznetek magatokat” – szólt az intézményvezető figyelmeztetése.
Menni vagy maradni?
Az életben való boldogulás kérdéskörét az itthon maradás, illetve a kivándorlás előnyeinek mérlegelésével közelítette meg Horváth Alpár egyetemi tanár. „Az anyagi jólét megteremtéséhez – racionálisan gondolkodva – a menni az egyértelmű válasz. Hogyha a maradni opció mellett döntötök, felvetődik a kérdés, hogy mi tartson itthon: az, hogy nem fizetik meg, vagy az, hogy nem becsülik meg a munkátokat” – mondta. Hozzátette, bármi legyen a választás, akár itthon, akár külföldön vállal munkát valaki, csak úgy válhat megbecsült munkaerővé, ha bizonyít, ha alázattal viszonyul feladataihoz. „Arra biztatok mindenkit, hogy tessék jó messzire elmenni, tapasztalatokat, pénzt gyűjteni, majd visszajönni (…) Legyetek rugalmasak, nyitottak a külvilágra, a változásokra, mert másképp nem megy. Ez egy generációs kihívás, ennek nektek kell megfelelni” – szólt a végzősökhöz.
Az itthon maradást szorgalmazta ünnepi beszédében Mezei János polgármester. Rávilágított, a turizmus szempontjából nem lehet nagy infrastrukturális fejlődésekre számítani a közeljövőben, ennek ellenére arra biztatta az ágazatban elhelyezkedni vágyókat, maradjanak itthon, vállalják fel a hiányosságok pótlását, „hogy a turista megelégedetten távozzon, örömmel térjen vissza vidékünkre”. A Dalai Láma egy bölcsességét idézte útravalóul a végzősöknek: „Adj szárnyakat azoknak, akiket szeretsz, gyökeret, hogy visszajöjjenek, és okot arra, hogy maradjanak”.
A ballagási ünnepségen meghívottként vett részt az izraeli Beer Sheva város Ben-Gurion egyetemének professzora, Nathan Koen. Az általa képviselt intézmény és a BBTE Gyergyószentmiklósi Kihelyezett Tagozata közötti együttműködés elmélyítésének jelképeként Beer Sheva város kulcsát nyújtotta át Dombay István igazgatónak. „Remélem, hogy az egyetemeink között nemrégiben megalapozott együttműködés mielőbb intenzívvé válik. Ezzel a kulccsal Dombay igazgató akkor és annyiszor jöjjön el városunkba, amikor és ahányszor csak jónak látja” – fogalmazott az ajándékozó vendég.
Pethő Melánia. Székelyhon.ro
Hatvan végzős hallgató ballagott el szerdán a Babeş–Bolyai Tudományegyetem (BBTE) Gyergyószentmiklósi Kihelyezett Tagozatán. A kicsengetési ünnepségen felszólalók részéről elhangzott, egy életszakasz befejeztét, ám nem feltétlenül a tanulmányok végét jelzi az „utolsó” névsorolvasás.
Az egyetemi évek alatt szerzett tudás és a tapasztalatok hasznosítására kaptak biztatást az alapképzést, illetve a mesterit végző kicsengetők tanáraiktól és az őket búcsúztató kisebb társaiktól, az ünnepi beszédekből a figyelmeztetések sem maradtak el.
„Álmaitok beteljesítése rajtatok múlik” – szólt a ballagókhoz Dombay István, az egyetem kihelyezett tagozatának igazgatója. Arra is rávilágított, ahhoz, hogy valaki jó szakemberré váljon, tartania kell a lépést felgyorsult világunk folyton megújuló elvárásaival. „Most sokan azt gondolják, hogy elég volt a tanulásból, dolgozni szeretnének, és pénzt keresni. Ez helyes, de ne feledjük, hogy a XXI. században minden felgyorsult. Nem lesz elég az az ismeretanyag, amelyet az alapképzés három éve alatt összegyűjtöttetek. Állandóan tovább kell képeznetek magatokat” – szólt az intézményvezető figyelmeztetése.
Menni vagy maradni?
Az életben való boldogulás kérdéskörét az itthon maradás, illetve a kivándorlás előnyeinek mérlegelésével közelítette meg Horváth Alpár egyetemi tanár. „Az anyagi jólét megteremtéséhez – racionálisan gondolkodva – a menni az egyértelmű válasz. Hogyha a maradni opció mellett döntötök, felvetődik a kérdés, hogy mi tartson itthon: az, hogy nem fizetik meg, vagy az, hogy nem becsülik meg a munkátokat” – mondta. Hozzátette, bármi legyen a választás, akár itthon, akár külföldön vállal munkát valaki, csak úgy válhat megbecsült munkaerővé, ha bizonyít, ha alázattal viszonyul feladataihoz. „Arra biztatok mindenkit, hogy tessék jó messzire elmenni, tapasztalatokat, pénzt gyűjteni, majd visszajönni (…) Legyetek rugalmasak, nyitottak a külvilágra, a változásokra, mert másképp nem megy. Ez egy generációs kihívás, ennek nektek kell megfelelni” – szólt a végzősökhöz.
Az itthon maradást szorgalmazta ünnepi beszédében Mezei János polgármester. Rávilágított, a turizmus szempontjából nem lehet nagy infrastrukturális fejlődésekre számítani a közeljövőben, ennek ellenére arra biztatta az ágazatban elhelyezkedni vágyókat, maradjanak itthon, vállalják fel a hiányosságok pótlását, „hogy a turista megelégedetten távozzon, örömmel térjen vissza vidékünkre”. A Dalai Láma egy bölcsességét idézte útravalóul a végzősöknek: „Adj szárnyakat azoknak, akiket szeretsz, gyökeret, hogy visszajöjjenek, és okot arra, hogy maradjanak”.
A ballagási ünnepségen meghívottként vett részt az izraeli Beer Sheva város Ben-Gurion egyetemének professzora, Nathan Koen. Az általa képviselt intézmény és a BBTE Gyergyószentmiklósi Kihelyezett Tagozata közötti együttműködés elmélyítésének jelképeként Beer Sheva város kulcsát nyújtotta át Dombay István igazgatónak. „Remélem, hogy az egyetemeink között nemrégiben megalapozott együttműködés mielőbb intenzívvé válik. Ezzel a kulccsal Dombay igazgató akkor és annyiszor jöjjön el városunkba, amikor és ahányszor csak jónak látja” – fogalmazott az ajándékozó vendég.
Pethő Melánia. Székelyhon.ro
2014. június 30.
Csiky-kert: jöhetnek az egyetemisták
A Babes-Bolyai Tudományegyetem Gyergyószentmiklósi Kihelyezett Tagozatán nem szűnnek meg szakok, alapképzésre és mesterire egyaránt lehet iratkozni július 14-18. között. A bejutást viszont idéntől új tényezők is befolyásolják.
Dr. Dombay István egyetemi adjunktus, a BBTE kihelyezett tagozatok intézetének igazgatója, a gyergyószentmiklósi egyetem vezetője tájékoztatott a beiratkozás részleteiről. Július 14–18. között 9-től 13 óráig lehet jelentkezni a Csiky-kerti egyetem titkárságán. A szükséges iratok listája megtalálható a kihelyezett tagozat honlapján.
Fontos tudni, hogy nemcsak beiratkozásra, felvételire is sor kerül. Az alapképzés esetén egy, a weboldalról letölthető szándéknyilatkozatot kell kitölteni, olyan kérdésekre válaszolva, melyek által felmérhető a jelentkezők általános műveltsége és célja ezen egyetem elvégzésével. „Nem kell tankönyvből tanulni, olyan válaszokra kell felelni, mint: mi az, hogy földrajz, mit fed a turizmus és a turizmusföldrajz, mit szeretne kezdeni tudásával, ha elvégzi az egyetemet. Azt szeretnénk kivédeni, hogy ne a félév végén jöjjön rá a diák, nem ilyen szakon akar tanulni, hanem legyen fogalma arról, mit választott, mire számíthat” – tájékoztatott Dombay.
Az adott válaszokra nem kap jegyet a jelentkező, a hallgatók besorolása az érettségi vizsga eredménye alapján történik száz százalékban. A magyar tagozaton 20 ingyenes és 80 tandíjas hely van, román tagozaton 10 ingyenes és 74 tandíjas. A tandíj összege ezúttal is 2400 lej egy évre, amit négy részletben fizethet ki a hallgató.
Az alapképzés keretében mód van továbbra is a pedagógiai modul felvételére, sikeres vizsgákat követően, aki ezen oklevél birtokában van, V-X. osztályos diákokat taníthat földrajzra. Érvényessége viszont korlátozott: a diplomaszerzéstől számított három éven belül el kell kezdeni az oktatást. A diploma aktiválásához akár helyettesi állás is megfelel, és mindössze fél éves tanítás is elegendő. A mesteri képzésre, az ökoturizmus és fenntartható fejlesztés szakra 25 ingyenes és 25 tandíjas hely van, ugyanennyi a tandíj, a jelentkezők viszont egy tudásfelmérő interjún is részt kell vegyenek július 21-én. „Ez egy tudásszint-felmérés ökoturizmusról, környezetvédelemről, az alapképzésen elsajátított ismeretekből kell számot adni. Ez teszi ki a felvételi jegy ötven százalékát, és ugyanennyit nyom a latban az államvizsga dolgozatra kapott jegy.”
A végleges eredmények ismertetésére július 30-án kerül sor, ekkor kell elfoglalniuk helyüket is egy űrlap kitöltésével.
Az intézményvezető elmondta, az a tény, hogy ősztől megszűnik a BBTE néhány szaka, nem érinti a gyergyószentmiklósi tagozatot és általánosan a földrajz kart, a besztercei, zilahi, máramarosszigeti tagozatokat sem.
Hogy miért érdemes a gyergyószentmiklósi egyetemet választani? Dombai több érvvel válaszolt e kérdésre: „Kis közösség van itt, kétszáz hallgató. Ez közvetlenséget eredményez, a tanárt emberként is megismerik, a kommunikáció nem fogadóórákon történik, hanem naponta találkozunk, megbeszélhetünk magánjellegű problémákat is. Előny az is, hogy a jól működő diákszövetség számos programot szervez, Gyergyó környékén számtalan kirándulási lehetőség is adott. Kilencezer fölötti kötet van a könyvtárunkban, elismert tanárkollégákkal dolgozunk, minden lehetőség adott itt a tanulásra. Nem kell elfelejteni, hogy az albérletárak sem mérhetők a nagyobb városokéhoz, mert ennek a tagozatnak a céljai közé tartozik, hogy a székelyföldi, szerényebb anyagi lehetőségekkel rendelkező fiatalok is továbbtanulhassanak. Ugyanakkor nem részletkérdés az sem, hogy kapcsolataink révén számos lehetőség van cserediák-kapcsolatra, külföldi szakgyakorlatra, külföldi diákmunkára.”
Balázs Katalin. Székelyhon.ro
A Babes-Bolyai Tudományegyetem Gyergyószentmiklósi Kihelyezett Tagozatán nem szűnnek meg szakok, alapképzésre és mesterire egyaránt lehet iratkozni július 14-18. között. A bejutást viszont idéntől új tényezők is befolyásolják.
Dr. Dombay István egyetemi adjunktus, a BBTE kihelyezett tagozatok intézetének igazgatója, a gyergyószentmiklósi egyetem vezetője tájékoztatott a beiratkozás részleteiről. Július 14–18. között 9-től 13 óráig lehet jelentkezni a Csiky-kerti egyetem titkárságán. A szükséges iratok listája megtalálható a kihelyezett tagozat honlapján.
Fontos tudni, hogy nemcsak beiratkozásra, felvételire is sor kerül. Az alapképzés esetén egy, a weboldalról letölthető szándéknyilatkozatot kell kitölteni, olyan kérdésekre válaszolva, melyek által felmérhető a jelentkezők általános műveltsége és célja ezen egyetem elvégzésével. „Nem kell tankönyvből tanulni, olyan válaszokra kell felelni, mint: mi az, hogy földrajz, mit fed a turizmus és a turizmusföldrajz, mit szeretne kezdeni tudásával, ha elvégzi az egyetemet. Azt szeretnénk kivédeni, hogy ne a félév végén jöjjön rá a diák, nem ilyen szakon akar tanulni, hanem legyen fogalma arról, mit választott, mire számíthat” – tájékoztatott Dombay.
Az adott válaszokra nem kap jegyet a jelentkező, a hallgatók besorolása az érettségi vizsga eredménye alapján történik száz százalékban. A magyar tagozaton 20 ingyenes és 80 tandíjas hely van, román tagozaton 10 ingyenes és 74 tandíjas. A tandíj összege ezúttal is 2400 lej egy évre, amit négy részletben fizethet ki a hallgató.
Az alapképzés keretében mód van továbbra is a pedagógiai modul felvételére, sikeres vizsgákat követően, aki ezen oklevél birtokában van, V-X. osztályos diákokat taníthat földrajzra. Érvényessége viszont korlátozott: a diplomaszerzéstől számított három éven belül el kell kezdeni az oktatást. A diploma aktiválásához akár helyettesi állás is megfelel, és mindössze fél éves tanítás is elegendő. A mesteri képzésre, az ökoturizmus és fenntartható fejlesztés szakra 25 ingyenes és 25 tandíjas hely van, ugyanennyi a tandíj, a jelentkezők viszont egy tudásfelmérő interjún is részt kell vegyenek július 21-én. „Ez egy tudásszint-felmérés ökoturizmusról, környezetvédelemről, az alapképzésen elsajátított ismeretekből kell számot adni. Ez teszi ki a felvételi jegy ötven százalékát, és ugyanennyit nyom a latban az államvizsga dolgozatra kapott jegy.”
A végleges eredmények ismertetésére július 30-án kerül sor, ekkor kell elfoglalniuk helyüket is egy űrlap kitöltésével.
Az intézményvezető elmondta, az a tény, hogy ősztől megszűnik a BBTE néhány szaka, nem érinti a gyergyószentmiklósi tagozatot és általánosan a földrajz kart, a besztercei, zilahi, máramarosszigeti tagozatokat sem.
Hogy miért érdemes a gyergyószentmiklósi egyetemet választani? Dombai több érvvel válaszolt e kérdésre: „Kis közösség van itt, kétszáz hallgató. Ez közvetlenséget eredményez, a tanárt emberként is megismerik, a kommunikáció nem fogadóórákon történik, hanem naponta találkozunk, megbeszélhetünk magánjellegű problémákat is. Előny az is, hogy a jól működő diákszövetség számos programot szervez, Gyergyó környékén számtalan kirándulási lehetőség is adott. Kilencezer fölötti kötet van a könyvtárunkban, elismert tanárkollégákkal dolgozunk, minden lehetőség adott itt a tanulásra. Nem kell elfelejteni, hogy az albérletárak sem mérhetők a nagyobb városokéhoz, mert ennek a tagozatnak a céljai közé tartozik, hogy a székelyföldi, szerényebb anyagi lehetőségekkel rendelkező fiatalok is továbbtanulhassanak. Ugyanakkor nem részletkérdés az sem, hogy kapcsolataink révén számos lehetőség van cserediák-kapcsolatra, külföldi szakgyakorlatra, külföldi diákmunkára.”
Balázs Katalin. Székelyhon.ro
2015. május 21.
Hatvan végzőst búcsúztattak
A Babes-Bolyai Tudományegyetem Gyergyószentmiklósi Kihelyezett Tagozatán, a Csiky-kertben található tanintézményben csütörtök délelőtt tartották az ünnepélyes évzárót. Az idegenforgalom-földrajz szakon, magyar és román tagozaton végzetteket, illetve a mesterizőket tanáraik és társaik is búcsúztatták.
„Az ember életében teljesen természetesen előre meghatározott, olykor már megszokott időben és módon érkeznek el kiemelkedő események, életének jelentős állomásai, melyek emlékezetesek maradnak egész életében. Egy ilyen ünnepi alkalomnak vagyunk a részesei most. Egyszer mindennek elérkezik a vége, és akkor búcsúzni kel. A búcsú egy nemes feladat, mert lezár egy időszakot, az élet egy szakaszát elhatárolja. A bezáruló ajtótól azonban nem szabad megijedni, tudni kell az új irány felé fordulni és meglátni a feltáruló lehetőségeket” – mondta ünnepi beszédében Dombay István igazgató. Hozzátette: „A búcsúzás pillanata felemelő alkalom, ami búcsúzást jelent eddigi életetektől, és bizonyos értelemben önmagatoktól is. Visszatekintés korábbi életutatokra, számadás, leltár az elmúltakról és előretekintés jövendőtök, céljaitok felé”.
A Csiky-kertben összesen hatvan végzőst búcsúztattak. Az intézményvezető a tudás, a megszerzett tapasztalat, a kincs fontosságát is hangsúlyozta, mint mondta, a kincsnek a kisebbik részét alkotja az, amit a múltból sikernek tartunk, amire büszkék lehetünk, nagyobbik rész a tévedés, ami lehetővé teszi, hogy ugyanazt a hibát ne kövessük el újra és újra.
A rendezvényen Pál atya, ferences szerzetes kérte Isten áldását az ünneplőkre.
Baricz Tamás Imola
Székelyhon.ro
A Babes-Bolyai Tudományegyetem Gyergyószentmiklósi Kihelyezett Tagozatán, a Csiky-kertben található tanintézményben csütörtök délelőtt tartották az ünnepélyes évzárót. Az idegenforgalom-földrajz szakon, magyar és román tagozaton végzetteket, illetve a mesterizőket tanáraik és társaik is búcsúztatták.
„Az ember életében teljesen természetesen előre meghatározott, olykor már megszokott időben és módon érkeznek el kiemelkedő események, életének jelentős állomásai, melyek emlékezetesek maradnak egész életében. Egy ilyen ünnepi alkalomnak vagyunk a részesei most. Egyszer mindennek elérkezik a vége, és akkor búcsúzni kel. A búcsú egy nemes feladat, mert lezár egy időszakot, az élet egy szakaszát elhatárolja. A bezáruló ajtótól azonban nem szabad megijedni, tudni kell az új irány felé fordulni és meglátni a feltáruló lehetőségeket” – mondta ünnepi beszédében Dombay István igazgató. Hozzátette: „A búcsúzás pillanata felemelő alkalom, ami búcsúzást jelent eddigi életetektől, és bizonyos értelemben önmagatoktól is. Visszatekintés korábbi életutatokra, számadás, leltár az elmúltakról és előretekintés jövendőtök, céljaitok felé”.
A Csiky-kertben összesen hatvan végzőst búcsúztattak. Az intézményvezető a tudás, a megszerzett tapasztalat, a kincs fontosságát is hangsúlyozta, mint mondta, a kincsnek a kisebbik részét alkotja az, amit a múltból sikernek tartunk, amire büszkék lehetünk, nagyobbik rész a tévedés, ami lehetővé teszi, hogy ugyanazt a hibát ne kövessük el újra és újra.
A rendezvényen Pál atya, ferences szerzetes kérte Isten áldását az ünneplőkre.
Baricz Tamás Imola
Székelyhon.ro
2015. július 8.
Új hallgatókat várnak a Csiky-kerti egyetemen
A Babes-Bolyai Tudományegyetem gyergyószentmiklósi kihelyezett tagozatára hamarosan be lehet iratkozni. Lehetőségekről és előnyökről beszélt az immár tizenkilenc esztendős kihelyezett tagozat igazgatója, Dombay István.
A felvételi időszaka július 15-én kezdődik. Az alapképzésre az érettségi átlaga szerint rangsorolják a jelentkezőket, ez határozza meg a bejutási sorrendet. Ennek ellenére a jelentkezők egy általános ismeretfelmérőn is részt kell vegyenek beiratkozáskor. „Itt helyben fognak kitölteni egy úgynevezett szándéknyilatkozatot. Ennek lényege, hogy lássuk, milyen ismeretekkel rendelkeznek. Erre nem kell készülni, hisz általános műveltségi kérdések lesznek, olyan, hogy mi a földrajz, mit jelent a turizmus. Arra is kíváncsiak vagyunk, miért akarja ezt a szakot választani, milyen céljai vannak” - fogalmazott az intézmény igazgatója. Fontos tudnivaló, hogy visszamenőleg két évre a földrajz tantárgyverseny I., II., III. helyezettjei, a nemzetközi földrajz tantárgyverseny díjazottjai, valamint a Bolyai Farkas földrajz tantárgyverseny I., II., III. helyezettjei 10-es átlaggal jutnak be.
Alapképzés keretében turizmus–földrajz szakra lehet beiratkozni, és román tagozaton 10 ingyenes, 14 tandíjas, magyaron pedig 20 ingyenes és 30 tandíjas hely van.
A mesterképzés ökoturizmus és fenntartható fejlesztés szakon történik, magyar nyelvű képzés 25 ingyenes és ugyanennyi tandíjas hellyel lesz. Itt a rangsorolást úgy állapítják meg, hogy a licenszvizsgán szerzett jegy az átlag felét adja, a másik fele egy szóbeli interjún nyújtott teljesítményért jár. A szóbeli interjún várható kérdéseket magukba foglaló témakörök letölthetők az intézmény honlapjáról. Ugyanitt részletes információval szolgálnak a beiratkozás feltételeiről, a szükséges aktákról is.
Aki tandíjas helyre jut be, 2400 lejes évi kiadással kell számoljon, előny viszont, hogy ezt akár négy részletben is be lehet fizetni. A beiratkozásnak is van költsége, 130 lejbe kerül, és míg az alapképzésen ingyenes a pedagógiai modul felvétele, a mesteri képzés idején fizetni kell. Az intézményvezető szerint az összeg nem nagy, előnye viszont, hogy az egyetemi évek során a hallgató eggyel több diplomára tehet szert, amely feljogosítja akár középiskolában való oktatásra is azon tantárgyakból, melyekből vizsgát tett az egyetemen.
A nagy egyetemi központokhoz képes kisebb költségből is kijárható az egyetem Gyergyószentmiklóson, ráadásul az órarend lehetővé teszi egy részmunkaidős állás elvállalását is, tehát a diák saját kiadásaira megkeresheti a pénzt – említette a kihelyezett tagozat egyik előnyeként Dombay István. „Kis intézmény a miénk, ezért nem tartunk fenn saját étkezdét, szálláshelyeket, de a Csiky-kertben lévő Szent Benedek Tanulmányi Házban van mindkettőre lehetőség. Közel van a városközpont is, szívesen fogadják a középiskolás bentlakásokban is diákjainkat, és olcsóbbak az albérletek is, mint a nagyvárosokban. Annak van itt a helye, aki szereti a turizmust, mert keresik a munkaadók végzettjeinket. Annak is ajánlott ez az egyetem, aki például földrajztanár szeretne lenni” – közölte az igazgató, hozzátéve, annak is javasolják, aki itthon szeretne tanulni, nem valamelyik idegen ország egyetemén. Arra viszont van lehetőség, hogy a cserediák program keretében külföldön tanuljon, a szakgyakorlatok alkalmával pedig szintén világot láthat.
Van mód arra is, hogy az egyetemi évek során a hallgató munkát vállalva megalapozza helyét valamely turisztikai cégnél. A térségben lévő vállalkozások szívesen vállalják a szakmai gyakorlatoztatást ezen egyetem hallgatóinak, a rátermettebbeknek pedig további munkalehetőséget ajánlanak fel.
Balázs Katalin
Székelyhon.ro
A Babes-Bolyai Tudományegyetem gyergyószentmiklósi kihelyezett tagozatára hamarosan be lehet iratkozni. Lehetőségekről és előnyökről beszélt az immár tizenkilenc esztendős kihelyezett tagozat igazgatója, Dombay István.
A felvételi időszaka július 15-én kezdődik. Az alapképzésre az érettségi átlaga szerint rangsorolják a jelentkezőket, ez határozza meg a bejutási sorrendet. Ennek ellenére a jelentkezők egy általános ismeretfelmérőn is részt kell vegyenek beiratkozáskor. „Itt helyben fognak kitölteni egy úgynevezett szándéknyilatkozatot. Ennek lényege, hogy lássuk, milyen ismeretekkel rendelkeznek. Erre nem kell készülni, hisz általános műveltségi kérdések lesznek, olyan, hogy mi a földrajz, mit jelent a turizmus. Arra is kíváncsiak vagyunk, miért akarja ezt a szakot választani, milyen céljai vannak” - fogalmazott az intézmény igazgatója. Fontos tudnivaló, hogy visszamenőleg két évre a földrajz tantárgyverseny I., II., III. helyezettjei, a nemzetközi földrajz tantárgyverseny díjazottjai, valamint a Bolyai Farkas földrajz tantárgyverseny I., II., III. helyezettjei 10-es átlaggal jutnak be.
Alapképzés keretében turizmus–földrajz szakra lehet beiratkozni, és román tagozaton 10 ingyenes, 14 tandíjas, magyaron pedig 20 ingyenes és 30 tandíjas hely van.
A mesterképzés ökoturizmus és fenntartható fejlesztés szakon történik, magyar nyelvű képzés 25 ingyenes és ugyanennyi tandíjas hellyel lesz. Itt a rangsorolást úgy állapítják meg, hogy a licenszvizsgán szerzett jegy az átlag felét adja, a másik fele egy szóbeli interjún nyújtott teljesítményért jár. A szóbeli interjún várható kérdéseket magukba foglaló témakörök letölthetők az intézmény honlapjáról. Ugyanitt részletes információval szolgálnak a beiratkozás feltételeiről, a szükséges aktákról is.
Aki tandíjas helyre jut be, 2400 lejes évi kiadással kell számoljon, előny viszont, hogy ezt akár négy részletben is be lehet fizetni. A beiratkozásnak is van költsége, 130 lejbe kerül, és míg az alapképzésen ingyenes a pedagógiai modul felvétele, a mesteri képzés idején fizetni kell. Az intézményvezető szerint az összeg nem nagy, előnye viszont, hogy az egyetemi évek során a hallgató eggyel több diplomára tehet szert, amely feljogosítja akár középiskolában való oktatásra is azon tantárgyakból, melyekből vizsgát tett az egyetemen.
A nagy egyetemi központokhoz képes kisebb költségből is kijárható az egyetem Gyergyószentmiklóson, ráadásul az órarend lehetővé teszi egy részmunkaidős állás elvállalását is, tehát a diák saját kiadásaira megkeresheti a pénzt – említette a kihelyezett tagozat egyik előnyeként Dombay István. „Kis intézmény a miénk, ezért nem tartunk fenn saját étkezdét, szálláshelyeket, de a Csiky-kertben lévő Szent Benedek Tanulmányi Házban van mindkettőre lehetőség. Közel van a városközpont is, szívesen fogadják a középiskolás bentlakásokban is diákjainkat, és olcsóbbak az albérletek is, mint a nagyvárosokban. Annak van itt a helye, aki szereti a turizmust, mert keresik a munkaadók végzettjeinket. Annak is ajánlott ez az egyetem, aki például földrajztanár szeretne lenni” – közölte az igazgató, hozzátéve, annak is javasolják, aki itthon szeretne tanulni, nem valamelyik idegen ország egyetemén. Arra viszont van lehetőség, hogy a cserediák program keretében külföldön tanuljon, a szakgyakorlatok alkalmával pedig szintén világot láthat.
Van mód arra is, hogy az egyetemi évek során a hallgató munkát vállalva megalapozza helyét valamely turisztikai cégnél. A térségben lévő vállalkozások szívesen vállalják a szakmai gyakorlatoztatást ezen egyetem hallgatóinak, a rátermettebbeknek pedig további munkalehetőséget ajánlanak fel.
Balázs Katalin
Székelyhon.ro
2015. szeptember 28.
Tanévnyitót tartottak a Csiky-kertben
Összesen 130 hallgató kezdi az új tanévet a Babes-Bolyai Tudományegyetem Gyergyószentmiklósi Kihelyezett Tagozatán alap- és mesteri képzés keretében. A Csiky-kertben található tanintézményben hétfőn délelőtt tartották az ünnepélyes nyitórendezvényt.
Tizenkilenc esztendeje, hogy létrejött Gyergyószentmiklóson a kihelyezett tagozat, akkor két tanár rendelkezett doktori címmel. A jelenlegi tanári kar tagjai mind doktori címmel rendelkeznek – összegeztek az egyetemi tanévnyitón.
Dr. Dombay István intézményigazgató azon lehetőségekről szólt, melyek az idegenforgalom-földrajz szakos hallgatók rendelkezésére állnak: a jól képzett tanárok és intézmény mellett szakmai gyakorlatok, csereprogramok, tudásbővítő pályázati lehetőségek. „Szeptember 27-én a Turizmus Világnapja volt, és mottója: Egymilliárd turista, egymilliárd lehetőség. Ez a szám bizonyítja, hogy a turizmus egy nagyon fontos gazdasági ágazat. Nőtt a turisták száma, és hogy még jobban nőjön a hazai turizmus, akik ide jöttetek, nem egy olyan szakmát választottatok magatoknak, amelyből már Dunát lehet gátolni. Bele kell vágni a szakmáma, dolgozni kell, fejleszteni ezt a nagyon szép ágazatot” – fogalmazott Dombay.
Az alapképzésben részt vevők idegenforgalom-földrajz szakon, magyar és román tagozaton szerezhetnek képesítést, így a kétnyelvű tanévnyitón dr. Niţă Adrian a román tagozaton kezdőket köszöntötte, majd dr. Dézsi Zoltán a kihelyezett tagozat alakulásáról, tizenkilenc éves történelméről szólt, és ő is a lehetőségek kihasználására hívta fel a fiatalok figyelmét.
Baricz Tamás Imola
Székelyhon.ro
Összesen 130 hallgató kezdi az új tanévet a Babes-Bolyai Tudományegyetem Gyergyószentmiklósi Kihelyezett Tagozatán alap- és mesteri képzés keretében. A Csiky-kertben található tanintézményben hétfőn délelőtt tartották az ünnepélyes nyitórendezvényt.
Tizenkilenc esztendeje, hogy létrejött Gyergyószentmiklóson a kihelyezett tagozat, akkor két tanár rendelkezett doktori címmel. A jelenlegi tanári kar tagjai mind doktori címmel rendelkeznek – összegeztek az egyetemi tanévnyitón.
Dr. Dombay István intézményigazgató azon lehetőségekről szólt, melyek az idegenforgalom-földrajz szakos hallgatók rendelkezésére állnak: a jól képzett tanárok és intézmény mellett szakmai gyakorlatok, csereprogramok, tudásbővítő pályázati lehetőségek. „Szeptember 27-én a Turizmus Világnapja volt, és mottója: Egymilliárd turista, egymilliárd lehetőség. Ez a szám bizonyítja, hogy a turizmus egy nagyon fontos gazdasági ágazat. Nőtt a turisták száma, és hogy még jobban nőjön a hazai turizmus, akik ide jöttetek, nem egy olyan szakmát választottatok magatoknak, amelyből már Dunát lehet gátolni. Bele kell vágni a szakmáma, dolgozni kell, fejleszteni ezt a nagyon szép ágazatot” – fogalmazott Dombay.
Az alapképzésben részt vevők idegenforgalom-földrajz szakon, magyar és román tagozaton szerezhetnek képesítést, így a kétnyelvű tanévnyitón dr. Niţă Adrian a román tagozaton kezdőket köszöntötte, majd dr. Dézsi Zoltán a kihelyezett tagozat alakulásáról, tizenkilenc éves történelméről szólt, és ő is a lehetőségek kihasználására hívta fel a fiatalok figyelmét.
Baricz Tamás Imola
Székelyhon.ro
2016. május 19.
Ötvenegy végzőst búcsúztattak a Csiky-kertben
A Babeș– Bolyai Tudományegyetem Gyergyószentmiklósi Kihelyezett Tagozatán, a Csiky-kertben található tanintézményben csütörtökön tartották az évzárót.
Az idegenforgalom-földrajz szakon, a magyar és román tagozaton végzetteket, illetve a mesterizőket tanáraik és társaik is búcsúztatták. A ballagási ünnepségen Seer Mihály egyetemi tanár köszöntötte a végzősöket, szülőket, kollégáit, az évfolyamvezető tanárok pedig külön szóltak a fiatalokhoz, kívántak sikeres vizsgát, boldogulást az életben.
„Végzőseink, ha ki is léptek az iskolai korosztályból, a tanulásnak itt nem szabad megszakadnia, mert a bölcs ember élete végéig tanul. Ez a tény most valóban igaz, ha figyelembe vesszük a továbbtanulási lehetőségeket. A XXI. században minden felgyorsult, így a tudományok is” – mondta ünnepi beszédében Dombay István egyetemi docens, az intézmény igazgatója. A Csiky-kertben összesen 51 végzőst búcsúztattak.
Baricz Tamás Imola
Székelyhon.ro
A Babeș– Bolyai Tudományegyetem Gyergyószentmiklósi Kihelyezett Tagozatán, a Csiky-kertben található tanintézményben csütörtökön tartották az évzárót.
Az idegenforgalom-földrajz szakon, a magyar és román tagozaton végzetteket, illetve a mesterizőket tanáraik és társaik is búcsúztatták. A ballagási ünnepségen Seer Mihály egyetemi tanár köszöntötte a végzősöket, szülőket, kollégáit, az évfolyamvezető tanárok pedig külön szóltak a fiatalokhoz, kívántak sikeres vizsgát, boldogulást az életben.
„Végzőseink, ha ki is léptek az iskolai korosztályból, a tanulásnak itt nem szabad megszakadnia, mert a bölcs ember élete végéig tanul. Ez a tény most valóban igaz, ha figyelembe vesszük a továbbtanulási lehetőségeket. A XXI. században minden felgyorsult, így a tudományok is” – mondta ünnepi beszédében Dombay István egyetemi docens, az intézmény igazgatója. A Csiky-kertben összesen 51 végzőst búcsúztattak.
Baricz Tamás Imola
Székelyhon.ro
2016. október 3.
Megnyitották a tanévet a Babeș–Bolyai Tudományegyetem gyergyószentmiklósi tagozatán
Partnerségre kéri fel a város és a megye a Babeș-Bolyai Tudományegyetem Gyergyószentmiklósi Kihelyezett tagozatát, hogy tanárok és diákok adják szakértelmüket, kreativitásukat a Gyilkos-tó és Békás-szoros hírnevének növeléséhez – többek között ez hangzott el az egyetemi tanévnyitón.
A tizenkilencedik egyetemi évfolyamot indították hétfőn a Csíky-kertben, jövőre lesz 20 éve a kihelyezett tagozat fennállásának. Dombay István, az intézmény vezetője elmondta, jelenleg 126 hallgató van alapképzésen és mesterin összesen. Alapképzésként román és magyar nyelvű oktatás keretében földrajz-idegenforgalom szakon tanulnak itt, a mesteri képzésen pedig ökoturizmus és fenntartható fejlődés szakból lehet diplomázni.
„Egyre gyarapodnak a nemzetközi kapcsolataink, most október-november folyamán három tanár érkezik tanítani a pécsi tudományegyetemről az Erasmus-program keretében, hallgatóink közül heten voltak magyarországi szakgyakorlaton, és várjuk az ősz folyamán egy szintén magyarországi szállodalánc szakembereit szerződéskötésre gyakorlat-lehetőségek bővítéséért. Így diákjaink négycsillagos szállodákban ültethetik gyakorlatba a nálunk tanultakat” – számolt be az intézményvezető. Mint elhangzott, a Szent Anna-tói nemzeti park mellett a Békás-szoros–Nagyhagymás Nemzeti Parkkal is szerződése van az egyetemnek, ahogy a gyilkostói vendéglátókkal is. Amint Dombay fogalmazott, a hallgatók közül sokan végezték eddig is ott a szakmai gyakorlatot.
Dombay István elmondta, a beiskolázás során pontosan érezhető, hogy az utóbbi években egyre kevesebben tudnak sikeres érettségit tenni. Az idei év mégis kivételes, hiszen nagy volt az érdeklődés, az ingyenes helyek már a nyáron beteltek. „Úgy tűnik, az érettségizők továbbtanulási elképzelései is változnak, jó irányba, habár ahhoz képest hányan érettségiznek még mindig kicsi a továbbtanulók aránya. Lehet divatos az, hogy minél hamarabb elhagyom az iskolát, elmegyek külföldre dolgozni, de néhány év után rájönnek, érettségi nélkül nehéz a boldogulás, és sosem felesleges az egyetemi diploma sem.”
A 129 hallgatóból 57-en érkeztek gólyaként a tanévnyitóra. Magyar nyelvű alapképzésen 19-en, román nyelvűn 9-en kezdik tanulmányaikat, az elsőéves mesterisek 29-en vannak. Őket köszöntötte a tanári kar, valamint a meghívott elöljárók és Dombay István, aki így fogalmazott: olyan intézmény ez, ahová ősszel, amikor a madarak mennek, a gólyák jönnek.
Az októberi ünnepek között keresett összefüggést Nagy Zoltán, Gyergyószentmiklós polgármestere is: az idősek napja és az egyetemi tanév kezdése között. Mint mondta, a most elvetett magvak gyümölcse idős korban szüretelhető. Partnerséget ajánlott az egyetemistáknak, hiszen a város jól felszerelt irodája csak akkor tud hatékony munkát végezni, ha szakemberek segítségére, tanulók lelkesedésére lel. Ezért nevezte a Csíky-kerti egyetemet a város szakmai műhelyének.
Együttműködésre hívta a hallgatókat és az intézményt Barti Tihamér, Hargita Megye Tanácsának alelnöke is. Javasolta, kapcsolódjanak be abba a fejlesztési társulásba, melynek célja megmutatni a Gyilkos-tó és Békás-szoros igazi értékét. Mint mondta, míg a tanárok a tudást adják, a diákság a kreativitását kell hozzátegye a jó cél érdekében.
A Csíky-kerti ingatlanokban belső felújítást követően kezdődött az új tanév, jövőre, a kerek évfordulóra tervezik a főépület külső felújítását. A húszéves ünnepséget példaértékűre tervezi az egyetem vezetősége, ahol vendégfogadásból jeleskedhetnek, hiszen meghívják a külföldi partnereket, visszahívják a tanárokat, egykori diákokat is.
Balázs Katalin Székelyhon.ro
Partnerségre kéri fel a város és a megye a Babeș-Bolyai Tudományegyetem Gyergyószentmiklósi Kihelyezett tagozatát, hogy tanárok és diákok adják szakértelmüket, kreativitásukat a Gyilkos-tó és Békás-szoros hírnevének növeléséhez – többek között ez hangzott el az egyetemi tanévnyitón.
A tizenkilencedik egyetemi évfolyamot indították hétfőn a Csíky-kertben, jövőre lesz 20 éve a kihelyezett tagozat fennállásának. Dombay István, az intézmény vezetője elmondta, jelenleg 126 hallgató van alapképzésen és mesterin összesen. Alapképzésként román és magyar nyelvű oktatás keretében földrajz-idegenforgalom szakon tanulnak itt, a mesteri képzésen pedig ökoturizmus és fenntartható fejlődés szakból lehet diplomázni.
„Egyre gyarapodnak a nemzetközi kapcsolataink, most október-november folyamán három tanár érkezik tanítani a pécsi tudományegyetemről az Erasmus-program keretében, hallgatóink közül heten voltak magyarországi szakgyakorlaton, és várjuk az ősz folyamán egy szintén magyarországi szállodalánc szakembereit szerződéskötésre gyakorlat-lehetőségek bővítéséért. Így diákjaink négycsillagos szállodákban ültethetik gyakorlatba a nálunk tanultakat” – számolt be az intézményvezető. Mint elhangzott, a Szent Anna-tói nemzeti park mellett a Békás-szoros–Nagyhagymás Nemzeti Parkkal is szerződése van az egyetemnek, ahogy a gyilkostói vendéglátókkal is. Amint Dombay fogalmazott, a hallgatók közül sokan végezték eddig is ott a szakmai gyakorlatot.
Dombay István elmondta, a beiskolázás során pontosan érezhető, hogy az utóbbi években egyre kevesebben tudnak sikeres érettségit tenni. Az idei év mégis kivételes, hiszen nagy volt az érdeklődés, az ingyenes helyek már a nyáron beteltek. „Úgy tűnik, az érettségizők továbbtanulási elképzelései is változnak, jó irányba, habár ahhoz képest hányan érettségiznek még mindig kicsi a továbbtanulók aránya. Lehet divatos az, hogy minél hamarabb elhagyom az iskolát, elmegyek külföldre dolgozni, de néhány év után rájönnek, érettségi nélkül nehéz a boldogulás, és sosem felesleges az egyetemi diploma sem.”
A 129 hallgatóból 57-en érkeztek gólyaként a tanévnyitóra. Magyar nyelvű alapképzésen 19-en, román nyelvűn 9-en kezdik tanulmányaikat, az elsőéves mesterisek 29-en vannak. Őket köszöntötte a tanári kar, valamint a meghívott elöljárók és Dombay István, aki így fogalmazott: olyan intézmény ez, ahová ősszel, amikor a madarak mennek, a gólyák jönnek.
Az októberi ünnepek között keresett összefüggést Nagy Zoltán, Gyergyószentmiklós polgármestere is: az idősek napja és az egyetemi tanév kezdése között. Mint mondta, a most elvetett magvak gyümölcse idős korban szüretelhető. Partnerséget ajánlott az egyetemistáknak, hiszen a város jól felszerelt irodája csak akkor tud hatékony munkát végezni, ha szakemberek segítségére, tanulók lelkesedésére lel. Ezért nevezte a Csíky-kerti egyetemet a város szakmai műhelyének.
Együttműködésre hívta a hallgatókat és az intézményt Barti Tihamér, Hargita Megye Tanácsának alelnöke is. Javasolta, kapcsolódjanak be abba a fejlesztési társulásba, melynek célja megmutatni a Gyilkos-tó és Békás-szoros igazi értékét. Mint mondta, míg a tanárok a tudást adják, a diákság a kreativitását kell hozzátegye a jó cél érdekében.
A Csíky-kerti ingatlanokban belső felújítást követően kezdődött az új tanév, jövőre, a kerek évfordulóra tervezik a főépület külső felújítását. A húszéves ünnepséget példaértékűre tervezi az egyetem vezetősége, ahol vendégfogadásból jeleskedhetnek, hiszen meghívják a külföldi partnereket, visszahívják a tanárokat, egykori diákokat is.
Balázs Katalin Székelyhon.ro