A Rompres szerint a Szilágy megyei Ördögkút /Treznea/ községben feszült helyzet alakult ki: a lakosság attól tart, hogy az 1946-ban Kolozsváron háborús bűnösként elítélt Bay Ferenc földesúr örökösei a földtörvény értelmében földet kaphatnak vissza a faluban. A gróf egyik dédunokája a ma kizárólag románok lakta faluban az örökös 50 hektár földet és 30 hektár erdőt igényelt vissza a polgármesteri hivatalhoz benyújtott kérelmében a hajdani birtokból. A falu polgármestere "kiszámíthatatlan következményeket" helyezett kilátásba arra az esetre, ha az igénynek helyt adnának. Valeriu Tabara, a Román Nemzeti Egységpárt "hivatalos" szárnyának vezetője nyilatkozatot adott ki az "ördögkúti helyzettel" kapcsolatban. Nyilatkozata azt mutatja, hogy a "magyar kérdésben" nincs érdemi különbség az RNEP általa vezetett erői és az elnökévé Funart deklaráló szárnya között. Valeriu Tabara nyilatkozatában azzal vádolta a "bestiális atrocitásokban" vétkes Bay Ferenc utódait, hogy "szégyentelenül és érzéketlenül" követelik vissza jogaikat "többszáz hektárnyi erdőre és földre". Ezt a Parasztpárt felelőtlensége tette lehetővé az egységpárti elnök szerint, aki hozzáfűzi, hogy az ilyen akciók "sértik a román nép méltóságát és lábbal tiporják az ország alapvető nemzeti érdekeit". A Parasztpárt "feltehetőleg elfelejtette a horthysta csapatoknak a magyar grófok segítségével Erdély területén elkövetett borzalmas bűneit" - olvasható Tabara nyilatkozatában. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), jan. 14./

"Aug. 11-én a szamosújvári református templomban emlékeztek az ötven esztendeje elhurcolt Kolozsvár-belvárosi lelkipásztorra, László Dezsőre családjának és egykori gyülekezetének tagjai, valamint Szamosújvár lakossága. Kabay Ferenc lelkipásztor méltatta munkásságát: "László Dezső Erdély legnagyobb igehirdetője, akinek minden szava áldás volt. Halála óta 29 év, meghurcoltatása óta pedig 50 esztendő telt el, de emléke még mindig hat, mert Isten dicsőségéről tett tanúbizonyságot". Dávid Gyula irodalomtörténész osztotta meg a gyülekezettel László Dezsőhöz fűződő személyes emlékeit, aki a szamosújvári börtönben is rendszeresen tartott egyháztörténeti előadásokat rabtársainak. "Élte a hívő ember Istenben bízó börtönéletét" - foglalta össze az előadó. Leleplezte az emléktáblát. Felirata arról tudósít, hogy a kolozsvári református lelkipásztort ebben a házban tartóztatták le 1952. augusztus 15-én. /S. B. Á.: "Tiportatunk, de el nem veszünk" László Dezső-emléktáblát avattak Szamosújváron. = Szabadság (Kolozsvár), aug. 12./"

Advent második vasárnapján a budapesti Meglepetés Színház amatőr társulata tart előadást Szamosújváron. Az Emmaus Gyülekezeti Házban a színészek rögtönzött előadásuk keretében a közönség kívánsága szerint keltik életre az Ó- és Újszövetség történéseit. „A társulat attól kapta a Meglepetés nevet, hogy mindig improvizálunk aszerint, hogy a közönség mit szeretne látni” – magyarázta Potzner Irén, a színház megálmodója, vezetője. A társulatot a Várom az Urat adventi keresztyén zenefesztivál rendezvényszervezői és Kabay Ferenc szamosújvári református lelkész hívta meg, akik tavaly nyár óta maguk is tanulják a bibliodráma technikáját. /Demeter Kinga-Erika: Produkciók meglepetésekkel. = Krónika (Kolozsvár), dec. 7./

Lebontatná az ördögkúti Bay-kastélyt a Szilágy megyei község önkormányzata, ugyanis Ionel Stanciu polgármester szerint a település lakosai „nem nézik jó szemmel” a műemlék épületet, amely a magyar honvédek 1940-ben elkövetett mészárlására emlékezteti őket. Az elöljáró szerint a kastély elhelyezkedése gátolja a település fejlesztését. A kastélyt 1944-ig a Bay-család birtokolta. A kommunisták hatalomra kerülésével Bay Ferenc grófot elűzték ősi birtokáról, a kastély a helyi téesznek adott otthont, majd évtizedekig üresen állt. 2003-ban egy része beomlott, az épületegyüttes nagyon romos állapotban van. A Szilágy megyei Ördögkút 1940. szeptember 9-én tragikus esemény helyszíne volt. A második bécsi döntés nyomán bevonuló magyar honvédekre az ortodox templom tornyából orvlövészek nyitottak tüzet a helyi románság köréből, egy esetben pedig almáskosárba rejtett gránát robbant fel és okozta több honvéd halálát, illetve sérülését. Megtorlásul a magyar tisztek egyike, Szabó főhadnagy tömeggyilkossággal válaszolt, a megtorlásnak mintegy száz áldozata volt. Calin Harza zilahi vállalkozó többször is meg akarta vásárolni vagy bérelni a kastélyt, azonban a helyi hatóságok minden alkalommal visszautasították. „Romániában van műemlékvédelmi törvény, és ha valaki megengedi magának, hogy egy ilyen jellegű műemlék épületet leromboljon, annak felelnie kell tettéért” – reagált az ördögkúti önkormányzat tervére Seres Dénes, az RMDSZ Szilágy megyei elnöke. „Amikor a Bay-vagyon a helyiek tulajdonába került, az nem sértette őket” – reagált Seres a polgármester azon kijelentésére, miszerint a lakosokat sérti a kastély látványa. Bay Ferenc leszármazottjai hiába igényelték vissza örökségüket, sem a helyi, sem a megyei földosztó bizottság, de a bíróság sem adott helyt jogos kérésüknek. Az egykoron jelentős magyar kisebbséggel, református egyházközséggel rendelkező településen jelenleg egyetlen magyar sincs, mert el kellett hagyniuk szülőfalujukat. /Pap Melinda: Ördögkút román lakosságát „sérti” a Bay-kastély jelenléte. = Krónika (Kolozsvár), jún. 4./