Az RMDSZ színeiben Bihar megyében 23 városi és községi polgármester-jelölt méretett meg jún. 4-én. Tizenegyen már az első fordulóban nyertek. A június 18-i második fordulóban újabb tíz községben érdekelt az RMDSZ. Az RMDSZ megválasztott polgármesterei: Nagyszalonta: Tódor Albert , Bors: Bátori Géza, Szalárd: Berényi András, Bihar: Nagy Gizella, Kiskereki: Dienes István, Érsemjén: Balazsi József, Érbogyoszló: Vékony Mihály, Hegyközcsatár: Papp György, Érszőlős: Szabó Lajos, Vedresábrány: Barcui Barna, Értarcsa: Lukács Sándor. Az RMDSZ jelöltjei a június 18-i második fordulóban a következő községekben érdekeltek: Székelyhíd, Érmihályfalva, Bihardiószeg, Szalacs, Berettyócsohaj, Kőröstárkány, Várasfenes, Bályok, Érkörtvélyes, Illye (Erdőgyarak, Mezőbaj). /Bihari Napló (Nagyvárad), jún. 6./

Május 8-án kezdődik Szilágycsehben az RMDSZ partiumi önkormányzati konferenciája. A szövetség Bihar, Szatmár, Szilágy, Máramaros, Beszterce-Naszód, Arad és Temes megyei elöljárói, az érdekképviseleti szervezet vezetői vesznek részt a megbeszélésen. Előadást tart többek között Török László nagyszalontai polgármester Összpontosító központosítók, avagy az önkormányzatok nehézségei napjainkban címmel, Bátori Géza, Bors község polgármestere pedig az ottani ipari park beruházási lehetőségeiről tájékoztatja az egybegyűlteket. /Partiumi önkormányzati tanácskozás. = Reggeli Újság (Nagyvárad), máj. 8./

Az űrlap alja
Honismeretről felsőfokon
Huszadik alkalommal került megrendezésre péntektől vasárnapig, a Partiumi Honismereti Konferencia, a Partiumi és Bánsági Műemlékvédő és Emlékhely Társaság (PBMET) szervezésében, ezúttal Biharszentjánoson.
A délelőtt programja vendégfogadással indult, az ünnepélyes megnyitót követően ökumenikus áhítattal folytatódott, majd a Fényes Elek-díjak átadása és plenáris ülés következett.
A Kultúrházban zajló konferencia előadásai két napon át tartottak – pénteken és szombaton – a Kárpát-medence számos vidékéről érkezett vendégelőadókkal (Nagyvárad és környéke, valamint az Érmellék mellett Kolozsvár, Arad, Temesvár, Debrecen, Berettyóújfalu, Isaszeg, Sárospatak, Sátoraljaújhely stb.), akik mindannyian nagy szakértelemmel és őszinte odaadással munkálkodnak azon, hogy történelmi emlékezetünk ne szenvedjen több csorbát. Az előadandó témáknak az idén három meghatározó irányvonalat szabtak: a Johannita és Domonkos-rend Biharban, száz éve tört ki az első világháború, valamint nagy személyiségeink emlékezete.
Ott jártunkkor, péntek délután, ebéd utáni rövid mozgásra invitálták a vendégek népes, mintegy 150 fős csapatát, hiszen a hétvége kiemelt, központi eseményére került sor, a falu határában fekvő Klastrom-domb emlékhely avatójára. Az egybegyűlteket Dukrét Géza, a PBMET elnöke köszöntötte. Az emlékhely megáldását követően koszorút helyezett el Bátori Géza Bors község polgármestere és Lőrincz Lajos alpolgármester. Dukrét Géza és Kupán Árpád a PBMET részéről, a helyiek nevében Csomay Árpád biharszentjánosi református lelkipásztor, végezetül pedig a Határon Túli Magyar Emlékhelyekért Alapítvány képviselői. Nemzeti imánk elhangzása mellett, még spontán, odaillő koszorúzó éneket is hallhattunk („Szent Jánosnak szép, kegyes áldása”), amit Tar Mihály budapesti meghívottnak köszönhettünk. Ezután Csomay tiszteletes rövid helytörténeti ismertetőre és imára kalauzolta a vendégeket a szentjánosi református templomba.
A Klastrom-domb tövében emelt emlékkő tanúsága szerint: „Itt állt az 1215 előtt Keresztelő Szent János tiszteletére alapított bencés kolostor, amelyet 1249-től egy ideig cisztercita, majd ismét bencés szerzetesek, és végül domonkos-rendi apácák használtak 1563–1567 között.” Ehhez képest már az első délutáni előadással izgalmas fordulatot vettek az események, ugyanis Dénes Zoltán (kanonok, a Debreceni Egyetem tanára, etnográfus, művelődéstörténész) rendkívül alaposan dokumentált és gyakorlati leletekre alapozott előadásában éppen azt taglalta, itt bizony kizárt, hogy ciszterciek vagy pedig bencések lettek volna. Számos jel mutat arra ugyanis, hogy nagy valószínűséggel már sokkal korábban johanniták telepedtek itt le, így például a vatikáni levéltárban talált sóvám számonkérése a környékbeli johannitáktól, vagy a felhasznált építőanyagok fejlettsége (képünkön épp egy ilyen követ tart kezében, melyet innen 30 km-re, a Zsadányi terepjárás során találtak). Dénes kanonok hangsúlyozta annak veszélyét is, hogy a feltárások idő előtti mediatizálása mennyi kárt okozhat a régészetnek, hiszen mire a szükséges engedélyeket beszerzik a kutatáshoz, a feketepiacokon már rég eladásra kínálják az illetéktelenül szerzett leleteket. Ugyanitt szót ejtett a Váradhegyfokon talált, feltételezhetően II. István sírját rejtő magánterület telekspekulációjáról is. Sajnálatát fejezte ki azzal kapcsolatban is, hogy a határ ittléte és a különböző kétoldali adminisztráció még mindig akadály a közös munkában.
Wilhelm Sándor a Partiumi Füzetek sorozatában megjelent Tanulmányok az Érmellékről című könyvének bemutatóján voltunk még ott a késő délutáni órákban. A szellemesen friss kötetbemutatót tartó Wilhelm tanár úr még Kós Károly irányításával, tanácsadásával kezdte kutatni és feldolgozni az érmelléki néprajzi értékeket, később pedig maga rendezte be Székelyhídon a Népi Halászat és Vadfogás Múzeumát is.
Péntek este, a már mindenki által nagyon várt vacsora előtt, színes kultúrműsor nyújtott kikapcsolódást a résztvevőknek: a szentjánosi református énekkar produkciója, az Isaszegi Nyugdíjasok Baráti Köre szellemes, némi öniróniát és fiatalos frissességet vegyítő „komoly” táncparódiái, valamint a borsi Galagonya néptáncegyüttes programja.
Mint már említettük, szombaton folytatódtak a tartalmas, nívós előadások, szakmai viták. A konferencia hétvégéjén közösen eltöltött idő kiváló alkalmat nyújtott a résztvevőknek a helytörténeti vagy történelmi témák számtalan aspektusának megvitatására, mindezt kiváló szakmai és remek baráti légkörben.
Vasárnap busszal indultak egész napos Bihar megyei körútra a résztvevők Micske, Érábrány, Szalárd, Hegyközszentimre és Bihar jelentősebb emlékhelyeit érintve.
Tóth Gábor, Erdély.ma

Nyolcszáz éves írásos említés
Szeptember 4-6. között tartotta XXI. Partiumi Honismereti Konferenciáját a Partiumi és Bánsági Műemlékvédő és Emlékhely Társaság. Az ünnepélyes megnyitót a borsi kultúrházban tartották.
Bors nyolcszáz éves első okleveles említése- kiemelve egyúttal azt is, hogy a település ennél jóval régebbi múltra tekint vissza-, valamint a helyi értékfeltárás és -megőrzés volt a fő témája a PBMET elmúlt hétvégén zajlott XXI. Partiumi Honismereti Konferenciájának, melyre több mint 120 vendég érkezett itthonról, illetve Magyarországról is. Az ünnepélyes megnyitót a borsi művelődési házban tartották, és áhítattal kezdődött. Pálos István római katolikus apátkanonok arra hívta fel a figyelmet: napjainkban, amikor sajnos egyre nagyobb teret hódít az azonosságtudati zavar, különösen szükség van olyanokra, mint a PBMET tagjai, akik emberpróbáló erőfeszítéseket tesznek közös múltunk, történelmünk, és épített örökségünk megismerése, Istenbe és önmagunkba vetett hitünk megtartása érdekében. Forró László református püspökhelyettes Máté evangéliuma 6. részének 33. versét idézve („Keressétek először Istennek országát”) arról beszélt: az ige szempontjából Isten országa határozza meg a jelen minőségét, a tanácskozás résztvevőiről pedig elmondható, hogy a múltat átértékelve egy kegyelmi időbe helyezik át. Dukrét Géza, a Partiumi és Bánsági Műemlékvédő és Emlékhely Társaság elnöke arra kérte a jelenlevőket: egyperces néma felállással emlékezzenek az idén elhunyt Kordics Imrére- aki csendessége és zárkózottsága dacára sokoldalú, fantasztikus kutató volt-, valamint Mihálka Zoltánra, a mindent tudó, „kétlábon járó enciklopédiára”.
Értékközösség
Bátori Géza borsi polgármester azt emelte ki: idén van 800 esztendeje annak, hogy a Varadi Regestrum említi Bors települést, melynek jelenlegi vezetői Várad elöljárójával ellentétben fontosnak tartják, hogy megismerjük gyökereinket, hogy legyen mihez ragaszkodnunk. Szabó Ödön parlamenti képviselő, az RMDSZ Bihar megyei szervezetének ügyvezető elnöke azon meggyőződésének adott hangot: a műemlékvédők egy értékközösséget alkotnak, és olyan szakemberek, akik összegyűjtve sokféle dokumentumokat, múltunk töredékeit, a morzsákat összerakva megteremtik ezek írott formában való tanulmányozásának lehetőségét. A megjelenteket ezután üdvözölték még: Széman Péter, az EMKE elnöke, Gaál György, a kolozsvári Kelemen Lajos Műemlékvédő Társaság vezetője, Vajda András, a Kriza János Néprajzi Társaság elnökhelyettese, Wanek Ferenc, az Erdélyi Múzeum-Egyesület elnökségi tagja, Ráday Mihály, a Város- és Faluvédők Szövetségének elnöke, Debreczeni-Droppán Béla, az Országos Honismereti Szövetség elnöke, valamint Révász Gizella, az isaszegi Határon Túli Magyar Emlékhelyekért Alapítvány elnöke.
Fényes Elek-díjak
Fényes Elek-díjat kapott Deák József Sándorborossebesi tanár, helytörténész és Bátori Géza borsi polgármester, valamint Szent István emlékplakettet vehetett át Lőrincz Lajos alpolgármester. A szünet után plenáris üléssel folytatódott a konferencia. Lőrincz Lajos Bors természet-földrajzi viszonyait ismertette, Kupán Árpád helytörténész pedig Bors történetét foglalta össze röviden, majd Dukrét Géza mutatta be Kupán Árpád: Új borsi krónika- Állandóság és változás a városiasodó község életében című monográfiáját.
Ciucur Losonczi Antonius
erdon.ro

Egy értékteremtő közösség
A borsi kultúrházban bő másfélszázan jelentek meg pénteken délelőtt a nagyváradi székhelyű Partiumi és Bánsági Műemlékvédő és Emlékhely Társaság (PBMET) által XXI. alkalommal megszervezett Partiumi Honismereti konferencia megnyitóján. A vendégek határon innenről és túlról, a Kárpát-medence számos vidékéről érkeztek azért, hogy az itt töltött három napig ismerkedjenek vagy ápolják a már kialakult barátságokat, de legfőképp azért, hogy megosszák tapasztalataikat és meghallgassák a temérdek előadást. Az idei konferenciának négy fő témája volt. A házigazda település, Bors írásos említésének 800. évfordulója, a száz esztendeje kitört első világháború, nagy személyiségeink emlékezete és a műemlékvédelem.
A múltat ismernünk kell
A megjelenteket Dukrét Géza főszervező, a PBMET elnöke köszöntötte, s megkért mindenkit, hogy fennállva közösen énekeljék el a Szózatot. A rendezvény ökumenikus áhítattal kezdődött. Pálos István apátkanonok kiemelte: megtapasztaltuk már, voltak idők, amikor nem dönthettük el, hogy kik vagyunk, mert a hatóságok megtették ezt helyettünk. De az ember, aki nem ismeri önmagát, szükségszerűen rossz döntéseket fog hozni. Mi felelősek vagyunk egymásért, ezért jó döntéseket kell hoznunk – mondotta a kanonok, aki hangsúlyozta, értékeli ennek a helytörténész társaságnak a munkáját, végül pedig az ismert Nemeskürty-idézettel zárta beszédét: „A múltat nem lehet tőlünk elvenni, de az csak akkor a mienk, ha ismerjük.” Forró László, a Királyhágómelléki Református Egyházkerület (KREK) püspökhelyettese intézménye és Csűry István püspök nevében köszöntötte az egybegyűlteket. A lelkipásztor rövid beszédében a régi korok tanítóihoz, „a nemzet napszámosaihoz” hasonlította a konferencia részvevőit, kiemelve, hogy az a munka, amit végeznek, pótolhatatlan. Mint tudjuk, múltunk meghatározza akár személyes, akár közösségi jelenünket. Forró László ugyanakkor hangsúlyozta: a hívő ember számára azonban a jövő határozza meg a jelen minőségét. Ahhoz, hogy biztos jövőnk legyen, kellenek az eltökélt emberek, akiknek a céljuk, hogy tanítsanak, megőrizzenek, büszkévé tegyenek, tehát megtartsák a közösséget.
Meg kell mutatnunk értékeinket
Nyitóbeszédében Dukrét Géza elnök megköszönte szervezőtársainak a segítséget, valamint megemlékezett két nemrég elhunyt tagtársukról, Kordics Imréről és Mihálka Zotánról. A főszervező kérésére a hallgatóság egyperces néma csönddel adózott az ismert és elismert két váradi személyiség emlékének. Bátori Géza, Bors község polgármestere felidézte, a tavalyi konferenciát a szomszédos településen, Biharszentjánoson tartották meg. A község magyarsága átélte a történelem viharait, hívta fel a figyelmet az elöljáró, aki hangsúlyozta, Bors település első írásos említése éppen 800. esztendővel ezelőttről való, és a Váradi Regestrumban található. Szabó Ödön parlamenti képviselő, az RMDSZ Bihar megyei szervezetének ügyvezető elnöke a konferenciázó társaságot értékteremtő közösségnek nevezte, kiemelve, hogy most, amikor az értékek válságát éljük, nagyon fontos, hogy legyenek ilyen közösségek. Ennek a csapatnak köszönhető, hogy megismerhetjük múltunk töredékeit, mert kiadványaikban egybegyűjtik, összefogják a forrás-szilánkokat. A képviselő hangsúlyozta: vannak olyan értékeink, amelyeket meg kell mutatnunk. A nyelvi akadályok leküzdése érdekében pedig egyes munkákat érdemes románul is kiadni, hiszen ha ezt mi nem tesszük meg, más nem teszi meg helyettünk.
Páratlan a teljesítmény
A megnyitón jelent volt és rövid köszöntőbeszédet mondott Széman Péter, az Erdélyi Magyar Közművelődési Egyesület (EMKE) elnöke is. Méltatta a Partiumi és Bánsági Műemlékvédő és Emlékhely Társaság munkáját, külön kiemelve, hogy a XXI. Partiumi Honismereti Konferenciára megjelent a Társaság 100. honismereti kötete. Mint Széman mondta, ez húsz esztendő alatt ez a munka óriási teljesítmény, a sok történelmi és tematikus konferencia megszervezéséről nem is beszélve. Gaál György, a kolozsvári Kelemen Lajos Műemlékvédő Társaság elnöke páratlan teljesítménynek nevezte a PBMET száz kötetének megjelentetését, és azt mondta: erdélyi, Kárpát-medencei viszonylatban is egyedülálló az, amit a Társaság véghezvitt, munkája pedig pótolhatatlan.
Köszöntötte a szervezőket és üdvözölte a részvevőket Wanek Ferenc, az Erdélyi Múzeum-Egyesület elnökségi tagja, Vajda András, a Kriza János Néprajzi Társaság alelnöke, Debreczeni-Droppán Béla, a Honismereti Szövetség elnöke, Ráday Mihály, a Város- és Faluvédők Szövetségének elnöke, valamint Révász Gizella, a Határon Túli Magyar Emlékhelyekért Alapítvány elnöke.
Átadták a Fényes Elek-díjakat
A konferencia megnyitása, a köszöntőbeszédek után adták át az idei Fényes Elek-díjakat. Dukrét Géza egyesületi elnök elmondta, a vezetőség döntése értelmében idén egy elismerést adnak át a Társaság egyik tagjának, és ugyancsak egyet egy egyesületen kívüli személynek. Mint kiderült, a PBMET egyik régi oszlopos tagja, a nagyszalontai születésű, déznai tanító, borossebesi helytörténész, Deák József Sándor kapta a szervezet legnagyobb elismerését jelentő Fényes Elek-díját. A társaságon kívüli díjazott pedig Bátori Géza, Bors község polgármestere volt. Dukrét Géza ugyanakkor bejelentette: szent István emlékplakettet adományoz az alpolgármesternek, Lőrincz Lajosnak.
A XXI. Partiumi Honismereti Konferencia tematikus előadásokkal folytatódott pénteken délután és szombaton, vasárnap pedig kirándulni mentek a részvevők.
Borsi Balázs
Reggeli Újság (Nagyvárad)

Átadták a Beöthy Ödön-díjakat
Nagyvárad- Csütörtök délben az RMDSZ Sas-palotabeli székházában tartott ünnepség keretében átadták a Beöthy Ödön-díjakat. Az érmihályfalvi és a borsi önkormányzatok, illetve polgármesterek kapták.
Szabó Ödön, az RMDSZ Bihar megyei szervezetének ügyvezető elnöke és Borsi Lóránt ügyvezető alelnök arra hívták fel a figyelmet: előterjesztések, illetve jelölések alapján az ügyvezető elnökség a tavalyi évtől kezdve két szempont alapján díjazza az önkormányzatokat és ezek vezetőit: az elmúlt tizenkét hónapban végzett tevékenységükért, valamint a kezdeményező készségükért. Teszi ezt azzal a céllal, hogy egyrészt emléket állítson a névadó Bihar megyei főispán emlékének, másfelől pedig amiatt, hogy sikeres, követendő példát mutasson a több helyhatóságnak, polgármesteri hivatalnak is. Az idén ötletgazdag tevékenységéért, illetve a Részek viadala kezdeményezésért Érmihályfalva önkormányzatát, illetve Nyakó József polgármestert illette az egyik elismerés, a másik díjban pedig Bors község önkormányzata, illetve Bátori Géza polgármester részesült, tulajdonképpen nem csupán az elmúlt egy esztendőben, hanem közel 26 éve kifejtett munkásságáért. Mindkét elöljáróról elmondható ugyanakkor, hogy azok az eseményekkel, melyeket munkatársaikkal, csapatmunkában megvalósítottak, hozzájárulnak ahhoz, hogy a helyi közösségek jobban összekovácsolódjanak, otthonosan érezzék magukat a településeiken. Elhangzott az is, hogy ötleteik még vannak, s ezek gyakorlatba ültetésében a helyiek támogatását is élvezik.
Részek viadala
Nyakó József érmihályfalvai polgármester elmondta: 2013-ban szervezték meg először a Részek viadala vetélkedőt, melyen a közel 10 ezer lélekszámú érmelléki városnak a szavazókörzetek alapján kijelölt hét „negyede” vesz részt. A megmérettetésen szerinte politikai és társadalmi hovatartozástól függetlenül mindenki örömmel vesz részt, a mihályfalvaiak engedik szabadon szárnyalni a fantáziájukat, ezért a kétnapos rendezvénynek az önkéntes vállalásokon túl közösségépítő, együtt gondolkodásra serkentő szerepe is van. Ugyanakkor az sem elhanyagolható szempont, hogy tulajdonképpen ezzel egy magyar ügyet támogatnak állami pénzből. A magyar emberek jól érzik magukat egymás társaságában, úgymond elmosódnak köztük a határok, és ha győznek, az összetartozásuk fokozódik, hiszen együtt kirándulhatnak, vagy arra számíthatnak, hogy újabb pozitív változások történnek a környékükön.
Emlékezés
Bátori Géza borsi polgármester felidézte, hogy a rendszerváltozáshoz a most 4 ezer lakosú községben nem voltak leaszfaltozott utcák, hiányzott a korszerű vízellátás, szennyezett volt az ivóvíz. Ezzel szemben napjainkban önkormányzati tulajdonban van a vízmű és a szemétbegyűjtő cég, napelem park csatornázza be a zöld energiát, 25 hektáros ipari park működik. Kiépült a vízhálózat, az utolsó utcában is teljes a gázellátás. Bővítették az iskolákat, rendbe tették a történelmi épületeket és közösségi házakat, sportcsarnok épült. Az elöljáró ugyanakkor a közelmúltban elhunyt Lőrincz Lajos alpolgármesterről is megemlékezett, aki tizenöt éven keresztül volt a közeli munkatársa, s akire mindenben számíthatott.
Ciucur Losonczi Antonius
erdon.ro

Köszönet a jó irányú változásért!
Nehéz időkben, mint amilyet ma is élünk, fontos az összefogás. Bizalmat kell építeni. Jó irányba kell állítani ügyeinket. Kisebbségben egymásra vagyunk szorulva. Önkormányzat, egyház, közösség segítheti vagy gátolhatja a másik pozitív munkáját. Mi a segítségben hiszünk.
Az emberek nem értik mi történik. miért kell most Tőkés Lászlónak nyíltszínű lejáratást indítani saját egykori munkatársa – Csűry István, saját egyháza – a református egyház, a magyar szövetség – az RMDSZ, sőt immár az anyaország államtitkárai irányába is? Az emberek nem értik, és óriási többségük nem ért ezzel egyet. Csűry püspök mandátuma a rendezetlen ügyek rendezetté válásának korszaka. Sikerült rendeznie az egyházon belüli viszonyokat. Rendezte a pénzügyi adósságokat. Rendezte a kegyességi mozgalmakkal a viszonyt. Rendezte a lassan évszázados székházkérdést.
Törekvés a jóra
Helyrebillentette az eltolódott egyensúlyt. Támogatottságuk arányában kezelte a viszonyokat a közéleti szereplőkkel. Partnerséget épített ki az önkormányzatokkal. Egyszóval emberközelivé, békéssé, szerethetővé tette egyházát. Kérjük tisztelettel a közélet szereplőit, támogassák azokat, akik békességgel kívánják rendezni közös ügyeinket. Tőkés urat kérjük, munkahelyén, az Európai Parlamentben dolgozzon értünk. Ha erre nincs alkalma, felesleges energiáit, kérjük ne fordítsa közösségünk ellen, itthon.
Csűry püspök urat kérjük, méltósággal, türelemmel, Krisztus urunk szeretetével és a jó irányú változások iránti még nagyobb elkötelezettséggel viselje elődjének inkorrekt támadásait. Biztosítjuk Csűry püspök urat, a jóra való törekvésben továbbra is számíthat a közösségre, számíthat ránk.
Bihar megye magyar polgármesterei és alpolgármesterei:
Sorbán Levente polgármester – Alsólugas; Nagy Gizella polgármester – Bihar; Mados Attila polgármester – Bihardiószeg; Kelemen Zoltán polgármester – Biharfélegyháza; Bátori Géza polgármester – Bors; Kócza István polgármester – Érbogyoszló; Nagy István polgármester – Érkörtvélyes; Nyakó József polgármester – Érmihályfalva; Balazsi József polgármester – Érsemjén; Beke László polgármester – Érszőllős; Bordás Károly polgármester – Értarcsa; Bonisz Sándor polgármester – Hegyközcsatár; Somogyi Lajos polgármester – Hegyközpályi; Nyiri Sándor polgármester – Kiskereki; Pocsaly Zoltán polgármester – Margitta; Török László polgármester – Nagyszalonta; Matyi Miklós polgármester – Paptamási; Horváth Béla polgármester – Szalacs; Nagy Miklós polgármester – Szalárd; Béres Csaba polgármester – Székelyhíd; Vincze Nándor polgármester – Tóti; Kosztandi Mihály polgármester – Vámosláz; Barcui Barna polgármester – Vedresábrány; Daróczi Mihály alpolgármester – Bályok; Bagosi Barna alpolgármester – Berettyószéplak; Nemes Ferenc alpolgármester – Bihar; Kerecsenyi Imre alpolgármester – Biharfélegyháza; Csiger László Róbert alpolgármester – Bors; Kajántó Pál alpolgármester – Élesd; Gyulya Andrea Éva alpolgármester – Érbogyoszló; Karsai József-Attila alpolgármester – Érmihályfalva; Timar Sorin alpolgármester – Érsemjén; Kerezsi Attila alpolgármester – Értarcsa; Dán Juliánna alpolgármester – Feketekápolna; Nagy István Róbert alpolgármester – Hegyközcsatár; Szebeni Sándor alpolgármester – Hegyközpályi; Rostás István alpolgármester – Illye; Szabó Zoltán Lajos alpolgármester – Kiskereki; Szabó Csaba alpolgármester – Körösgyéres; Géczi János alpolgármester – Mezőtelki; Horváth János alpolgármester – Nagyszalonta; Major Lóránd alpolgármester – Paptamási; Hasas János alpolgármester – Rév; Vida Attila alpolgármester – Szalacs; Kendi Dezső alpolgármester – Szalárd; Kozák Róbert alpolgármester – Vedresábrány.
erdon.ro

Emlékjel a jelennek és a jövendőnek
A márciusi nemzeti ünnepségek sorában Nagyszántó is különleges helyszínnek számított, hiszen ez év tavaszán kopjafát avattak a ’48–49-es szabadságharc emlékére és tiszteletére. Az alkotást Sipos Béla fafaragó művész készítette el az Erdélyi Vitézi Rend részéről. A faanyagot Kiss István szentjobbi huszár hagyományőrző adományozta a nemes célra.
Az ünnepi istentiszteleten Gellért Gyula nyugalmazott érmelléki esperes hirdette Isten igéjét, majd Fábián Tibor nagyszántói lelkipásztor köszöntötte az igehirdetőt, valamint a sokfelől érkezett vendégeket és a helybéli híveket. Hangsúlyozta, hogy a kopjafaavatással a jövő nemzedékek számára is helyszínt teremtenek az ünneplésre, az elődök előtti tisztelgésre. Hozzátette, a nagyszántói templom tornyában 73 év után lengő magyar zászló is azt üzeni, mindannyian örömünnepre gyűltek össze. Ezután Meleg Vilmos színművész szavalóműsora következett, aki igazi ünnepi hangulatot teremtett. Veres Ilona szentjobbi vendég szavalatával vette kezdetét az avató ünnepség. Az emlékjel előtt beszédet mondott az esemény díszvendége, Cseke Attila szenátor, az RMDSZ Bihar megyei elnöke, őt követte Bátori Géza, Bors község polgármestere, valamint a szántói közösség részéről Fábián Tibor lelkipásztor. Utóbbi hangsúlyozta, hogy ez az ünnepség a barátság jegyében fogant, hiszen előző szolgálati helyéről szinte teljes létszámban díszőrségre sorakoztak a szentjobbi huszárok, akik családtagjaik kíséretében érkeztek, Szentjobb RMDSZ-elnöke és alpolgármestere: Zatykó Jácint, valamint az Erdélyi Vitézi Rend is képviseltette magát.
A kopjafa leleplezésére Cseke Attilát és Bátori Gézát kérték fel a szervezők, majd a teljes szépségében feltárult alkotásról, illetve annak szimbólumairól az alkotó, Sipos Béla szólt. A koszorúzás méltóságteljes perceit követően Dénes Károly egykori nagyszántói, jelenlegi borsi lelkipásztor mondott áldást. A Himnusz eléneklése zárta a nagyszántói reformátusok márciusi ünnepét. Az együttlét kötetlenebb formában a helyi művelődési házban terített asztalnál folytatódott. Az ebédet követően nótázással búcsúztak a szentjobbi vendégek, amelybe a vendéglátók is bekapcsolódtak. A viszontlátás öröme és a ritkán hallható katonadalok sokak szemébe könnyeket csaltak, egyben az ünnep méltó zárszavának bizonyultak.
Fábián Tibor / Reggeli Újság (Nagyvárad)

Nagyszántói hálaadás a templomújításért
A reformációi emlékévet templomfelújítással ünnepelte a nagyszántói református gyülekezet. Az ősz folyamán több hetes felújítást végeztek a templom rossz állapotú tetőzetén, mivel annak folyamatos beázásai az épület homlokzatában és mennyezetében is egyre nagyobb károkat okozott.
Az elavult tetőzet állapotát tovább rontotta egy tavalyi jégeső hatása, ami ismétlődő beázásokat okozott. Ezért vált szükségessé és sürgőssé a munkálatok gyors, még az idei évben történő elvégzése, amelyhez a szükséges forrásokat Bors község Polgármesteri Hivatala biztosította. A munkálatok során sor került a cserepek teljes cseréjére, a faszerkezet részleges cseréjére, megerősítésére. Felújításra került a leomlott homlokzat, kijavították a templombelső mennyezeti részének sérüléseit. Emellett részleges csatornajavításra és az ablakkeretek lefestésére is sor került.
A köszönet
Advent harmadik vasárnapján hálaadó istentisztelet keretében mondott köszönetet Isten vezetéséért, megtapasztalt áldásaiért a gyülekezet. Az alkalomra Bátori Géza polgármestert és Csegő Benjámin vállalkozót is meghívták, mert mint az istentiszteleten Fábián Tibor helyi lelkipásztor részéről elhangzott: illő, hogy a segítségkérést, a „kérem” kifejezést kövesse a köszönet kinyilvánítása is. A lelkipásztor jóleső érzéssel nyugtázta, hogy a község vezetője első perctől elkötelezetten támogatta a templom mihamarabbi felújítását, az Adeco Art Kft. vezetője és alkalmazottjai pedig nem csupán hétköznapi munkaként, de szolgálatként is tekintettek az istenháza helyreállítási folyamatára. A szemünk könnyen megszokja a jót és könnyen elfelejti, hogy pár hónapja még milyen romos állapotban volt a templom tetőzete. A megújult templom az egész település képét, arculatát formálja, megszépíti, de emellett a közösség hitét és önbizalmát is erősítheti – mondta a lelkipásztor. Az is elhangzott, hogy a munkálatok során a gyülekezet három közmunkával segédkezett a templom padlása és kertje kitakarításában. A felújítás befejezését követő naptól máris újabb munkálatok kezdődtek, amikor is a gyülekezet önerőből felújíttatta a parókiaudvar gazdasági épületeinek tetőzetét, hasonló szükségszerűségből. A köszönetmondást Ónódi-Bányai Dávid ifjú szavalata zárta.
Emléktábla
Az adventi hálaadó istentisztelet egyúttal lezárta a reformációi emlékévet. Az ötszázadik évfordulóra egy emléktábla avatásával emlékezteti a ma élő és az utánunk következő generációkat az eklézsia, melynek Wass Alberttől kölcsönzött szövege az emlékeztetés mellett eszméltetni is kívánja a mindenkori nagyszántóiakat. A tábla éppen ezért az utcáról jól látható helyen kapott helyet. Szövege ez: „Őseidnek szent hitéhez, nemzetednek gyökeréhez, testvér, ne légy hűtlen soha!” erdon.ro