Karnyújtásnyira van Vajdahunyadtól, közigazgatásilag a kohászvároshoz tartozik Rákosd, az elfelejtett falucska. A magyarság közösségi élete évek óta megszűnt. Batizán Attila ifjú református lelkipásztor tavaly őszi megérkezésével Rákosdon is megindult a vérkeringés. Közönségszervezés, vallásóra gyerekeknek, népi tánccsoport szervezése, ifjúsági napok, Fűszál együttes koncertje, mindegyik hadüzenet a közönynek. Augusztus 21-én első alkalommal rendezték meg a rákosdi gyülekezeti napokat. A rendezvény ünnepi istentisztelettel kezdődött, majd a vallásórára járó gyerekek énekeltek egyházi dalokat a 160 fős – rekord nagyságú – közönségnek. A népi tánccsoport fiataljainak előadásával folytatódott az egész napos ünnepség, végül pedig bált szerveztek. /Chirmiciu András: Rákosdi gyülekezeti nap. = Nyugati Jelen (Arad), aug. 23./

A Vajdahunyadhoz tartozó Rákosd a kilencvenes években tipikus példája volt a kihalófélben lévő falunak. A magyar közösségre nézve hatványozottan igaz volt az állítás, hiszen 1999-ben megszűnt a helybeli anyanyelvű oktatás, a református parókia üresen rogyadozott, a templomban csak négyen-öten találkozgattak vasárnaponként, magyar szót alig lehetett hallani az utcán, bár a határban a helységnévtábla magyarul hirdette a falu nevét. Tavaly új lelkész érkezett a faluba. Fiatal, lelkes és hivatástudattal megáldott. Batizán Attila lelkész a helybeliekkel rendbe szedte a csűrnek használt melléképületet, amelyben bibliaórát, délutáni foglalkozást szervezett gyermekeknek, ifjaknak, asszonyoknak. Karácsonyra elkészült a parókia pincehelyiségében kialakított ifjúsági klubterem is. – Ide szívesen engedjük a gyermekeinket, mert tudjuk, hogy csak jót tanulnak, s ami nagyon fontos, újra kezdenek magyarul beszélni – mondják a szülők. Most testvérgyülekezetet keresnek. /Gáspár-Barra Réka: Újjáéledt rákosdi közösség. = Nyugati Jelen (Arad), jan. 10./

A rendszerváltás óta eltelt másfél évtized alatt a szórványmagyarságú Hunyad megyében eddig nem szerveztek ifjúsági keresztény tábort. Most a héten Batizán Attila fiatal rákosdi református lelkész kezdeményezésére, petrillai és marosvásárhelyi kollégái segítségével 55 fiatal táborozott Lapusnyakon, az első Hunyad megyei IKE (Ifjúsági Keresztény Egyesület) táborban. Volt bibliai és magyar nyelvismereti vetélkedő, kötélhúzás-verseny, énektanulás, mindenekelőtt nagyszerű hangulat. Meglátogatták Kolcvárat, több magyar nemesi kúriát és középkori templomot, eljutottak a dévai várba és a vajdahunyadi kastélyba. A tábor költségéből a legnagyobb részt a Hunyad megyei és országos ifjúsági igazgatóság állta, a maradékot a Communitas Alapítványtól, az erdélyi IKE-től, illetve vajdahunyadi magyar üzletemberektől kapták. /CH. A.: Az első egyházi tábor Hunyad megyében. = Nyugati Jelen (Arad), júl. 15./

A Hunyad megyei Rákosdon első ízben rendeztek falunapot. Batizán Attila református lelkész, a falunap fő rendezője szeretettel köszöntötte gyülekezetét. A szórványban a rákosdi közösség képes összetartó közösségként életben maradni. Az idei falunapra hivatalos volt minden életben lévő, Rákosdon szolgált lelkipásztor. A hajdani kórus ma már újjáéledt és gazdag repertoárral mutatkozott be az ünnepségen. Az önerőből felújított új gyülekezeti teremben egyházközségi kiállítást rendeztek, ezután következett Sándor Előd fiatal református lelkész könyvbemutatója. A hunyad-zarándi református egyházközségek történeti kataszterének egyelőre két kötete látott napvilágot. Rákosd a még nyomdában lévő harmadik kötetben szerepel. /GBR: Rákosdi falunap. = Nyugati Jelen (Arad), aug. 21./

Január 27-28-án a Déva melletti ifjúsági táborban gyűltek össze a Hunyad megyei magyar ifjúsági szervezetek képviselői. Ez volt az első ilyen jellegű összejövetel több mint két év után, jelezte Széll Lőrinc, a megyei ifjúsági igazgatóság vezetője. A lupényi és vajdahunyadi MADISZ-on kívül a dévai középiskolások szövetsége, a Batizán Attila rákosdi református lelkész által indított Ifjúsági Keresztény Egyesület, a Téglás Gábor Iskola két diákszervezete, illetve a petrozsényi, pusztakaláni, csernakeresztúri és vulkáni magyar ifjak is részt vettek a rendezvényen. A programok szervezésében a jövőben kiemelt szerepet kapna szórványban élő magyar ifjak összefogása. /CH. A. : Hunyad megyei ifjúsági konferencia. = Nyugati Jelen (Arad), jan. 31./ A Hunyad megyei magyar ifjúsági találkozón tisztújítást is tartottak. A Hunyad Megyei Magyar Ifjúsági Tanács (HUMMIT) élére Széll Lőrinc került, alelnöknek Juhász Róbertet, titkárnak pedig Márton Tímeát választották. /CH. A. : Tisztújítás az ifjúságnál. = Nyugati Jelen (Arad), jan. 31./

24 lelkipásztor, 15 tanító neve szerepel azon a márvány emléktáblán, melyet a hajdani rákosdi iskolából élő gyülekezeti házzá alakult épület falán lepleztek le augusztus 19-én a harmadik alkalommal megrendezett helyi gyülekezeti nap alkalmával. A tanítók sora 1931-ben véget ér, hiszen ez esztendőben beszüntették a Hunyad megyei Rákosd faluban a felekezeti oktatást. Ezután még évtizedekig az állami iskolában tanulhattak anyanyelvükön a helybeli magyar gyermekek, de az utóbbi időben már Vajdahunyadra kell ingázniuk az ottani tagozatos iskolába. Az utolsó két rákosdi magyar tanító néninek az ünnepségen virágot nyújtott át a gyülekezet. Amióta Batizán Attila református lelkész a faluba költözött, a gyülekezeti élet megélénkült (ifjúsági egyesület, kórus megalakulása), felújították a gyülekezeti házat. Közösségi termét már tavaly használatba vették, az idei gyülekezeti napra elkészült további két vendégszoba, konyha, fürdő, amit a falu építészetét tanulmányozó egyetemisták töltöttek be. Kiderült: ez az épület a megye legrégibb még létező iskolaépülete, ezért döntöttek úgy, hogy emléktáblát állítanak a falára. /Gáspár-Barra Réka: Gyülekezeti házat és emléktáblát avattak Rákosdon. = Nyugati Jelen (Arad), aug. 20./

A reménységről beszélt Batizán Attila rákosdi református lelkész a felújított vajdahunyadi műemléktemplomban tartott május 18-i, vasárnapi istentiszteleten. A közel négyszáz évvel ezelőtt, Bethlen Gábor által építetett vajdahunyadi templom ma is áll, sőt kívül belül megújult, a padsorok hétről-hétre megtelnek, ez azt jelenti, hogy itt Vajdahunyadon, a magyar közösségben nemcsak múltról és jelenről, de jövőről is beszélni lehet – hirdette a lelkész. Winkler Gyula EP képviselő számba vette az utóbbi évek közösségi megvalósításait: a régi és új magyar házat, a felújított református gyülekezeti házat, a 800 millió lejes kormánytámogatással újrafedett református műemléktemplomot. /Gáspár-Barra Réka: Hálaadó istentisztelet Vajdahunyadon. = Nyugati Jelen (Arad), máj. 20./

Orgonaszenteléssel tette tartalmassá a rákosdi közösség az idei, immár negyedik alkalommal megrendezett gyülekezeti napot. A pár éve rendbetett református templom frissen felújított orgonája az újjászületés jelképévé vált Rákosdon. A jelenlegi orgonát a rákosdi gyülekezet 1926-ban közadakozásból vásárolta meg. Az érzékeny orgona sípjai felmondták a szolgálatot. A gyülekezet újabb adakozásba kezdett és felújíttatták a közel 80 éves orgonát, számolt be Batizán Attila, helybeli lelkipásztor. Kovács László Attila, teológiai professzor Bach-hangversenyt adott elő a felújított hangszeren. A rákosdiak fiatal lelkipásztorukkal közösen pár év alatt felújították templomot, a hajdani iskolát, a gyülekezeti termet, és most már az orgonát is. /Gáspár-Barra Réka: Orgonaszentelés és gyülekezeti nap Rákosdon. = Nyugati Jelen (Arad), aug. 28./

Multikulturalitás, néptánc, hagyományőrzés és csapatmunka voltak a kulcsszavak a július elején megszervezett algyógyfürdői hagyományőrző táborban. „Aktívan szórványban” szlogen alatt szerveződött Algyógyfürdőn az a jutalomtábor, melybe az utóbbi választási kampányokban aktívan részt vállaló dévai és vajdahunyadi magyar fiatalok voltak hivatalosak. Batizán Attila, fiatal rákosdi református lelkész, a tábor egyik szervezője rámutatott, a program kiránduláson, sporttevékenységeken kívül tartalmazott előadásokat filmvetítést, néptánctanulást és egy találkozót a megye legfontosabb magyar tisztségviselőivel: Winkler Gyula, EP képviselővel Dézsi Attila, volt alprefektussal és Széll Lőrinccel, a megyei ifjúsági igazgatóság vezetőjével. A táborban probléma is volt: sok fiatal sokszor románul beszélt, amikor pedig a szervezők felhívták figyelmüket erre, a diákok áttértek sajátos magyar-román nyelvelegyükre. /Theiss Eliza: Multi-kulti hagyományőrzés. = Nyugati Jelen (Arad), júl. 8./

Tusványos – Tudatos tervezés és lehetőségek a szórványban
Tusványos második napján az érdeklődni vágyók egy előadáson vehettek részt, amelynek főszereplői olyan kiemelkedő személyek, akik szórványban folytatták és folytatják tevékenységüket: Gergely István Tiszti, Batizán Attila és Kolozsvári Tibor.
Gergely István az előadás címét némileg módosította: Prófétai szórványlelkiség, mivel a Biblia szerint a próféták a szórványban teljesítették szolgálatukat. Ehhez elhivatottság szükségeltetik. Tiszti kihangsúlyozta annak fontosságát, hogy a prófétaság felkentségből áll. Az emberek feladataként jelölte meg az önmaguk megismerését, amelyet nem csupán a személyre, hanem a közösségre is vonatkoztat.
Batizán Attila Vajdahunyad közelében volt lelkész, ahol testközelből élhette át a szórványban való létezés nehézségeit és örömeit. Úgy véli, hogy vannak köztünk olyanok, akit Isten arra hivatott el, hogy szórványban legyenek őrállók. Elmondta, hogy tulajdonképpen mindannyian őrállók vagyunk, tehát feladatunk az, hogy világítsunk, világítsuk meg magunk és mások előtt az utat. Véleménye szerint a megmaradás Isten kegyelme, és nem az őrállók érdeme. Bevallotta, hogy a hat évig való szórványban élése alatt több elismerést és szeretetet kapott, mint az itteni áskálódó tömegben. Sokszor még abból a szeretetből táplálkozik, amit ott kapott a gyülekezettől.
Kolozsvári Tibor, a Szent Ferenc Alapítvány munkatársa, beszámolt a Csaba testvér által kiépített hálózatról, amelyben több mint kétezer gyerek találja meg a kapaszkodót az élethez. Kihangsúlyozta, hogy gyerekotthonaikban a hangulat rendkívül családias, gyerekbarát, ugyanakkor a gyerekeket becsületes munkára és fegyelemre is nevelik.
Mindhárom meghívott folyamatosan dolgozik azon gyerekek jólétén, akik nem kaphatják meg azt a biztonságot és szeretetet, melyre a családban egy gyereknek szüksége van. Elmondásuk szerint munkájuk nem hiábavaló, képesek felvenni a közömbösség ellen a harcot.
Bodó Réka
Erdély.ma

Algyógyon állított emlékoszlopot az Erdélyi Magyar Ifjúsági Tanács
Cölöp a nemzethatár szélén
Az algyógyi Keresztyén Ifjúsági Központ kertjében, a múlt tanulságait hordozó és reményeik szerint jövőbe mutató kopjafát állított fel a Magyar Ifjúsági Tanács, március 14-én, a magyar forradalom évfordulójának előestjén.
A középkori kövekből 130 évvel ezelőtt újjáépített algyógyi templomban Gáll Sándor, a Hunyadi református egyházmegye esperese hálaadó áhítattal nyitotta meg az ünnepséget. Alapigeként Pál apostolnak a korinthusbeliekhez írott első levelét választva, rámutatott arra, hogy szabadságunk, megmaradásunk legfőbb záloga egymás tisztelete, elfogadása.
Megrázó és tanulságos történelmi visszatekintéssel folytatódott az emlékezés. Hunyad megye szabadságharcbeli szerepét Ősz Sándor Előd egyháztörténet-kutató fiatal lelkipásztor előadásából ismerhették meg a jelenlévők. Az előadás szövegét Batizán Attila, az Erdélyi Ifjúsági Keresztyén Egyesület elnöke tolmácsolta, hangsúlyozva a szerző és önmaga üzenetét, miszerint a történelem hibáiból tanulni kell! 1848–49-ben véres események színhelye volt Hunyad megye és nevezetesen Algyógy is, ahol a lelkész család többedmagával a felbujtatott pusztítók áldozata lett. – Akkor mindenki kereste a maga igazát, a maga szabadságát, csak az volt a baj, hogy külön utakon tették ezt. A keserű történésekből meg kell tanulnunk, hogy csak együtt, közös célokért dolgozva, békességben tudunk itt jövőt teremteni magunknak – fogalmazott a fiatal lelkipásztor.
A Kolozsvárról, Székelyföldről, Magyarországról érkezett résztvevők számára a házigazdák Magyari Hunor sokatmondó kisfilmjét is levetítették, mely a többnyire pusztulóban lévő Hunyad megyei református templomokat mutatta be.
Ezután került sor a templom tövében felállított kopjafa leleplezésére. Ez alkalommal, az algyógyi rendezvény kezdeményezői nevében Bozsó Imre Lehel, a Magyar Ifjúsági Tanács elnöke köszöntötte az egybegyűlteket: megválaszolva a sokakban lappangó kérdést, hogy miért pont Algyógy? – Hármas indok vezérelt bennünket a helyszín megválasztásában. Egyrészt a gazdag történelmi töltettel bíró templomkertben működik az erdélyi magyar ifjúság egyik legéletképesebb központja, ahol évente több ezer magyar fiatal fordul meg, töltekezik lelkiekben, szellemiekben és vitatja meg a jövőépítés lehetőségeit. Másrészt emléket kívánunk emelni azoknak, akik a szó szoros értelmében életükkel fizettek magyarságukért. Harmadrészt pedig jóvá szeretnénk tenni azt a tényt, hogy az 1848-as pusztítás emlékére állított városközponti emlékművet a történelem a múlt század derekán ismét elsodorta. Úgy gondoltuk, ennek a kopjafának mindenképp itt a helye – fogalmazott a MIT elnöke.
A rendezvény meghívottjaként jelen lévő Toró T. Tibor, az Erdélyi Magyar Néppárt elnöke, a megmaradás cölöpének, hídfőállásának nevezte a Magyar Ifjúsági Tanács és társszervezeti (IKE, ODFIE, EMI) által állított kopjafát. –– Ha valaki eljön és megismeri az itt élő közösségeket, jobban fogja becsülni azt, hogy milyen nemzetbe született – fogalmazott Toró T. Tibor.
Orbán Viktor, magyar miniszterelnök köszöntő szavait, Szűcs Zoltán kolozsvári magyar konzul tolmácsolta, majd Brendus Rékával, a magyar nemzetpolitikáért felelős államtitkárság főosztályvezetőjével közösen leleplezték a kopjafát.
Ezután a meghívottak, házigazdák, köztük a maroknyi algyógyi református gyülekezet is, elhelyezték a kegyelet koszorúit a kopjafa talapzatán, bízva abban, hogy ezt most már merésznek nevezhető felirata ellenére sem fogja semmiféle történelmi vihar elsodorni.
Gáspár-Barra Réka
Nyugati Jelen (Arad),

Értékalkotó és értékmegőrző munkát ünnepeltek Szentgericén
Egyház, közösség és politikum összefogása eredményeként új gyülekezeti központ épült, és felújították a református templomot is a Maros megyei Szentgericén, ahol vasárnap hálaadó istentiszteletet tartottak a hollandiai, illetve nagyborosnyói testvérgyülekezet részvételével, egyházi elöljárók jelenlétében – számolt be hétfőn az RMDSZ hírlevele.
A háromszáz lelket számláló szentgericei közösség hitét, élni akarását bizonyítják, értékalkotó munkáját dicsérik a megvalósítások – hangsúlyozta köszöntőbeszédében Kelemen Hunor szövetségi elnök, aki első kulturális miniszteri mandátuma idején támogatta a helyiek értékmegőrző tevékenységét.
„Ami itt megvalósult az elmúlt öt esztendőben, az nem egy megszokott történés, hiszen itt kívülről-belülről megújult a templom, új gyülekezeti központ és egy új parókia épült. Amikor ezt mind együtt látjuk ilyen rövid idő alatt, akkor arra gondolunk: vajon mitől van az, hogy az egyik gyülekezetben egy évtized alatt szinte semmi nem történik, nem épül, a másikban pedig minden megújul, minden újjá épül öt év alatt” – fogalmazott hálaadó prédikációjában Ft. Kató Béla református püspök, aki szerint lehetőségeivel és jogaival a teljes romániai magyar közösségnek élnie kell azért, hogy ehhez hasonló eredményeknek örvendhessen.
„A családok, a gyülekezet, a közösség jövőjét szolgáló megvalósításokat ünnepeljük Szentgericén. Ez az otthon megerősítésének és újjáépítésének pillanata, amely összeköti a múltat a jövővel, de sokkal inkább a jövőbe tekint. Mert azok újítják fel a templomot, építenek gyülekezeti házat, akik tudják, hogy szülőföldjükön akarják életüket továbbtervezni. Nem akarják a világot a nyakukba venni, nem akarnak vándorbotot ragadni, hanem itthon akarják továbbörökíteni és újragondolni azokat az értékeket, amelyek ezt a közösséget itt tartották és megerősítették” – hangsúlyozta Kelemen Hunor az új gyülekezeti központ felszentelésén, majd megköszönte Batizán Attila szentgericei református lelkész meghívását, és méltányolta azt a tevékenységét, amelyet a közösség összetartozásáért végez.
Az ünnepi eseményen részt vettek és köszöntőt mondtak a testvérgyülekezetek képviselői, a református egyház elöljárói. Az RMDSZ Maros megyei szervezetét Szabó Árpád Maros megyei tanácsalelnök, Soós Zoltán marosvásárhelyi tanácsos és Kovács Mihály Levente ügyvezető elnök képviselte.
maszol.ro

Egyházi szolgálattevők Gegesben
Nyáron zajossá válik a kis település
A nyári vakáció idejére benépesül a gegesi Barátság Háza és annak udvara, gyermekcsoportok veszik birtokba többnyire egyházi nyári táborok alkalmával. Egyébként nem olcsó dolog egy nyári táborozás vidéki környezetben sem, de itt jutányosan kapnak helyet a rendezvények.
Múlt héten harminc gyermek táborozott a gegesi Barátság Házában, néhány kivétellel Gyulakuta község településeiről érkeztek. A Szivárvány tábort már évek óta megszervezi Tőkés Ildikó tanárnő a küküllőmenti gyerekeknek, neve az itt zajló programok és résztvevők sokszínűségét jelzi, a változatos tevékenységek pedig lehetőséget nyújtanak arra, hogy mindenki azt élje meg, amit szeret – tudtuk meg Tőkés Attila gegesi református lelkipásztortól.
Játék, tanulás, kirándulás – nyári élmények
Az idei ötnapos táborban számos tevékenység várt a gyerekekre, akik a napi étkezések, takarítások, pihenések idejét leszámítva délelőtt és délután órákon át szórakozhattak és dolgozhattak, hagyományőrző tevékenységek, kézműves-foglalkozások, sportprogramok, játékok, vetélkedők, kirándulások, éneklés, zenélés várt rájuk. Emellett a reformáció ötszázadik évfordulójáról is sokat tanulhattak, kisfilmet láthattak egy 500 kilométeres svájci kerékpártúráról, a reformátorokról hallottak már az első napon is. Második nap a rovásírást gyakorolták, őseink vadászfegyverét, az íjat próbálták ki, meglátogatták a helyi iskolamúzeumot és Gegesi Kis József Kossuth-huszárhadnagy sírját. A harmadik nap a sporté volt, senki nem maradhatott ki a tollaslabda-, foci-, asztalitenisz-, korongjáték-vetélkedőkből, ezekben a küzdelmekben az volt a lényeg, hogy egymásra figyeljenek, észrevegyék segítségre szoruló társaikat és segítsenek nekik. A tábor negyedik napján a kézművesség volt a téma, üvegre festettek, gipszből készítettek képtartókat, a tiszteletes terepjáróval vitte körbe őket a határban, este tábortüzet raktak, énekeltek. A tábor utolsó napján, pénteken mindenki egy kicsit szomorúan ébredt, de a vizes lufi játék csakhamar felvidította a társaságot, közösen énekeltek, valamint egy rögtönzött koncertet is meghallgattak.
Sokan használják a házat
A helyszínt többnyire egyházi csoportok használják, ezen a héten például a sövényfalvi gyülekezet gyermekei vették birtokukba az ingatlant. A Fazakas Csaba lelkész által szervezett táborozás célja a vakációs nyári bibliahét, amikor a KOEN alapítvány által kidolgozott program szerint zajlanak a foglalkozások, de szabadidőben a faluval és látványosságaival is megismerkednek a gyerekek.
A nyár folyamán a gyülekezet vendége volt egy holland csoport, egy másik augusztusban érkezik, de itt ver tanyát egy cserkészcsapat is, továbbá Batizán Attila szentgericei református lelkész is ide hozza táborba gyülekezete ifjait. Az egykori felekezeti iskola pedagógusai számára emelt épületet államosították, az egyház 2008-ban kapta vissza, 2011-ben holland segítséggel felújították, azóta táboroknak, gyülekezeti alkalmaknak és különféle rendezvényeknek ad helyet, barátságok szövődnek itt.
Amúgy egyheti nyári táborozásnak eléggé borsos ára van, ezzel szemben a gegesi jóval olcsóbb lehetőséget jelent, hiszen csak önköltségi árat fizetnek a résztvevők. Ezért is jönnek sokan ide – tette hozzá Tőkés Attila, aki szolgálatnak is érzi azt, hogy az egyházközség ilyen feltételek mellett fogad vendégeket. „Nem az a cél, hogy profitot hozzon, hanem hogy lehetőséget teremtsen minél több csoportnak” – jegyezte meg a lelkész az épület rendeltetése kapcsán. Azt is elmondta: ilyenkor a kétszáz lelket számláló falu megtelik élettel, gyermekzsivaj tölti be a máskor csendes utcákat, és jó ezt látni-hallani.
GLIGOR RÓBERT LÁSZLÓ / Népújság (Marosvásárhely)