Nem rajonganak Bukarestben az oroszbarát moldovai elnökért
MTI - Nagy késéssel és hűvös hangnemben reagált a hazai döntéshozó politikusok arra, hogy a "másik románnyelvű államként" emlegetett Moldovai Köztáraságban az oroszbarát Igor Dodon nyert az elnökválasztáson az európai elkötelezettségű Maia Sanduval szemben.
Klaus Johannis államfő - hétfő este kiadott közleménye szerint - "tudomásul vette" a voksolás eredményét, és a tisztségével járó felelősségére figyelmeztette az új moldovai elnököt, anélkül, hogy nevén nevezte volna őt vagy gratulált volna győzelméhez. Az államfő kifejezte meggyőződését, hogy Moldovának csak az európai közeledés folytatása hozhat hosszú távon jólétet.
Ax elnök bölcsességre és kiegyensúlyozottságra intette moldovai kollégáját, és - a moldovai állampolgárok érdekére hivatkozva - a belső politikai és intézményi stabilitás megőrzését, az állam korszerűsítésére irányuló reformfolyamat megerősítését sürgette. "Ezen az alapon és ezzel a céllal" Románia határozottan támogatja Moldova európai közeledésének folytatását, és kiáll a Moldova európai integrációját segítő stratégiai partnerség fejlesztése, a kétoldalú projektek folytatása mellett - zárul az elnöki hivatal közleménye.
Călin Popescu Tăriceanu, a szenátus elnöke csalódottságát fejezte ki az elnökválasztás eredménye miatt, mégis úgy vélte: Románia nem fordíthat hátat Moldovának. Traian Băsescu volt államfő arra emlékeztetett, hogy 2005-ben a moldovaiak alig három százaléka támogatta volna a Romániával való egyesülést, és az európai közeledés hívei sem voltak sokkal többen. Ehhez képest "hatalmas előrelépésnek" nevezte, hogy most már - értelmezése szerint - a moldovai polgárok 48 százaléka Európa- és Románia-párti.
Putyin gratulált a győztesnek
Választási győzelme után a Rosszija 24 orosz hírtelevíziónak nyilatkozva Dodon kijelentette: a választási eredmény azt jelzi, hogy Moldova népe az Oroszországhoz való közeledésre és a Dnyeszter menti konfliktus rendezésére szavazott.
Moszkvában Vlagyimir Putyin elnök szóvivője, Dmitrij Peszkov kijelentette, hogy Oroszország tiszteletben tartja Moldova népének választását, és gratulál a győztesnek, akit a kapcsolatok "normalizálására" és fejlesztésére ösztönöz, miután a Moldova és az Európai Unió közötti társulási szerződés feszültséget váltott ki Moszkva és Chișinău között.
maszol.ro

Huszonhét év és hét választás
December 11-én rendezik a ’89-es rendszerváltást követő nyolcadik parlamenti választást Romániában. Az alábbiakban az Agerpres hírügynökség összeállítása alapján visszatekintünk a korábbi hét törvényhozási megmérettetés alakulására.
A szabad választások kiharcolása az 1989. decemberi forradalom egyik legjelentősebb célkitűzése volt, a bukaresti Forradalom téren december 22-én összegyűlt emberek is szabad választásokat követeltek, a demokrácia egyik előfeltételeként határozva meg ennek lehetőségét. A rendszerváltást követő első parlamenti megmérettetést az 1990. március 14-én kiadott 92-es számú, a parlamenti és államelnök-választásról szóló törvényerejű rendelet alapján szervezték meg.
A jogszabály kétkamarás, képviselőházból (alsóház) és szenátusból (felsőház) álló parlament megválasztását írta elő, amelyeknek együttes ülésükön – úgynevezett alkotmányozó gyűlésként – el kellett készíteniük az ország új alkotmányát. Az új alaptörvény érvénybelépését követő legtöbb egy éven belül a parlamentnek el kellett rendelnie egy újabb választás megszervezését.
Tarolt az Iliescu-féle FSN
A képviselőházat 387 tagú kamaraként képzelték el, akikhez hozzáadódtak még a nemzeti kisebbségek képviselői. Képviselőjelöltek csak a 21. életévüket betöltött, szavazati joggal rendelkező személyek lehettek. A parlament másik háza, a szenátus az egyes megyék lakosságszáma függvényében állt össze a következőképpen: az 500 ezer lakosnál kevesebbet számláló megyék 2-2 szenátort, a 500 001 és 750 ezres lakosságszámú megyék 3-3 szenátort, a többi megye és Bukarest pedig 4-4 szenátort küldhetett a parlamentbe. Azok a szavazati joggal rendelkező állampolgárok jelöltethették magukat szenátornak, akik betöltötték a 30 évet. A kisebbségeket illetően a választási törvény a megszerzett voksok alapján kialakuló arányos parlamenti képviseletről rendelkezett. Azoknak a nemzeti kisebbségeknek, amelyek jelöltjei nem szerezték meg az egy képviselőházi mandátumhoz szükséges minimális szavazatszámot, egy helyet biztosított a törvény az alsóházban. Ennek az volt az egyetlen feltétele, hogy a 92-es törvényerejű rendelet elfogadásakor az alakulat legyen bejegyezve.
Az első szabad, 86 százalékos részvétel mellett tartott választáson összesen 73 bejegyzett párt és politikai alakulat indult, köztük a Nemzeti Megmentési Front (FSN) és az RMDSZ. Hozzávetőlegesen 5700 képviselőházi és 1580 szenátusi jelölést iktattak, emellett képviselőházi mandátumra 212, szenátori mandátumra pedig 126 független jelölt pályázott. Mivel a választási törvény nem rendelkezett parlamenti küszöbről, a képviselőházba nem kevesebb, mint 27 politikai alakulat (ezek közül 11 nemzeti kisebbségeket képviselt) jutott be, a szenátusba pedig hét. A FSN-nek sikerült megszereznie a mandátumok 67,53 százalékát, az RMDSZ és a Nemzeti Liberális Párt (PNL) pedig 7-7 százalékot kapott. Az RMDSZ esetében ez 12 szenátori és 29 képviselői mandátumot jelentett.
Két évvel később, 1992-ben bevezették a 3 százalékos parlamenti küszöböt, így a választáson indult 84 párt, politikai alakulat és szövetség közül mindössze nyolc került be a parlamentbe. A módosított választási törvény által megszabott képviseleti normának – 70 ezer lakos után járt egy képviselői és 160 ezer lakos után egy szenátori mandátum – megfelelően az alsóházat 341 képviselő (328 választott + a nemzeti kisebbségek által jelölt 13), a felsőházat pedig 143 szenátor alkotta. A jogszabály másik fontos újdonságát a pártszövetségekre vonatkozó szabályozás bevezetése jelentette. Csak országos szintű szövetségek létrehozására volt lehetőség, ugyanakkor azt is megszabták, hogy minden párt csak egy szövetség tagja lehet, és kizárólag ennek listáin vehet részt a választásokon. A pártkoalíciók esetében a 3 százalékos parlamenti küszöbhöz a szövetség második tagjától számítva minden tag után hozzáadódott még 1-1 százalék, de a mandátumszerzési küszöb nem haladhatta meg a 8 szazalékot.
Az 1992. szeptember 27-én tartott választások nyomán mindössze nyolc politikai alakulat került be a parlamentbe, az ország rendszerváltás utáni első alkotmánya előírásainak értelmében a képviselők és szenátorok mandátuma már négy évre szólt. A Demokratikus Nemzeti Megmentési Front (FDSN) nyerte a megmérettetést: a képviselőházban 117, míg a szenátusban 49 mandátumot szerzett. Az RMDSZ megőrizte 12 szenátori mandátumát, ám az alsóházban két helyet veszített, és 27 képviselői tisztséget szerzett.
Bal, jobb, bal
A rendszerváltó forradalom utáni harmadik parlamenti választásra 1996. november 3-án került sor, ugyanekkor tartották az elnökválasztás első fordulóját is. Mivel az új párttörvény 250-ről 10 ezerre növelte a pártalapításhoz szükséges aláírások számát, a választási versenyben kevesebb párt vett részt, mint az azt megelőző két választáson. Ezen a megmérettetésen – amelyen a választásra jogosultak 76 százaléka élt szavazati jogával – sikerült megtörni a baloldal hegemóniáját, mivel a jobbközép Romániai Demokrata Konvenció (CDR) megszerezte a szenátori és képviselői mandátumok 30-30 százalékát. Az RMDSZ a szenátusban 11 (6,82 százalék), az alsóházban 25 helyet (6,64) tölthetett be.
A 2000-es törvényhozási választások legjelentősebb újdonságát a parlamenti küszöb 3-ról 5 százalékra történő emelése jelentette. A választási versenyen indult 88 párt, politikai alakulat, szövetség és kisebbségi szervezet közül a november 26-ai szavazást követően mindössze öt jutott be a bukaresti törvényhozásba. A rendszerváltást követően ez volt a második alkalom, amikor kormányváltásra került sor, hiszen a PDSR, a PSDR és a PUR alkotta Romániai Szociáldemokrata Pólus nyerte a választásokat. A 2000 és 2004 közötti törvényhozói testület létszáma néggyel csökkent az előzőhöz viszonyítva, azaz az 1996 és 2000 közötti parlamenti ciklusban jegyzett 143 helyett 140 szenátori mandátum és az addigi 328 helyett 327 képviselői mandátum került kiosztásra. A választási törvény azt is előírta, hogy a nemzeti kisebbségeknek akkor lehetnek képviselőik a parlamentben, ha megszerezték az egy képviselői mandátumhoz szükséges szavazatszám 5 százalékát (ez néhány ezer voksot jelentett).
Az 1996-os választásokat követően a nemzeti kisebbségek – a magyaron kívül, amely az RMDSZ által megszerzett voksok arányában képviseltette magát a parlamentben – 15 mandátumhoz jutottak, mindegyik csoportnak 1-1 képviselője volt. A 88 párt, politikai alakulat, szövetség és nemzeti kisebbségi szervezet közül öt jutott be a parlamentbe: a Romániai Szociáldemokrata Pólus (PDSR, amelyet a Romániai Társadalmi Demokrácia Pártja, a Román Humanista Párt és a Román Szociáldemokrata Párt alkotott), a Nagy-Románia Párt (PRM), a Demokrata Párt (PD), a Nemzeti Liberális Párt (PNL) és az RMDSZ, illetve a magyartól eltérő nemzeti kisebbségek szervezeteinek képviselői. A 65 százalékos részvétel mellett tartott megmérettetést a baloldal nyerte, leváltva a többek között az RMDSZ alkotta CDR-kormányt.
Kizárt magyar alternatíva
A Románia európai uniós csatlakozását megelőző események kontextusában a 2004. november 28-ai parlamenti választások megszervezése és lezajlása kiemelt jelentőséget nyert. Új törvények szabtak keretet ennek a választási folyamatnak, amely előtt egy évvel, 2003-ban alkotmánymódosításra is sor került. Ugyanakkor ez volt az utolsó alkalom, amikor a parlamenti választással együtt elnökválasztást is tartottak Romániában. Mivel a népesség csökkent 2000-hez képest, a 2004 és 2008 közötti időszakra 332 képviselőt (214 választott, 18-at a magyartól eltérő nemzeti kisebbségek jelölhettek) és 137 szenátort kellett választani, ami 16-tal kevesebb honatyát jelentett. 24 párt és választási szövetség nyújtott be jelöltlistákat, emellett a magyartól eltérő nemzeti kisebbségek képviseletében 28 szervezet indult még a választáson.
A Központi Választási Iroda (BEC) úgy döntött, hogy a Magyar Polgári Szövetség (MPSZ) és a Romániai Székelyek Szövetsége (RSZSZ) nem vehet részt a megmérettetésen. Vincenţiu Victor Paşca BEC-alelnök az RSZSZ esetében többek között azzal indokolta a döntést, hogy az alakulatnak nem voltak képviselői az Országos Kisebbségi Tanácsban, és az összegyűjtött támogató aláírások jegyzéke sem felelt meg a törvényi előírásoknak. Az MPSZ-ről azt mondta a BEC-alelnök, hogy az ügyészség több rendellenességet is észlelt a szövetség listáival kapcsolatban. A választási versenyben indult összesen 52 politikai alakulat, párt, pártszövetség és nemzeti kisebbséget képviselő szervezet közül hat jutott be a parlamentbe: a PSD+PUR Nemzeti Szövetség, a PNL és PD alkotta Igazságért és Igazságosságért Szövetség (DA), a PRM, az RMDSZ és a nemzeti kisebbségeket képviselő szervezetek. Az RMDSZ 10 szenátori (6,23%) és 22 képviselői mandátumot (6,19%) szerzett az 58,5 százalékos részvétellel rendezett megmérettetésen. Traian Băsescu államfővé választásával a PUR átállt a DA Szövetség oldalára, és az RMDSZ-szel közösen, Călin Popescu-Tăriceanu irányításával létrejött a jobboldali kormány.
A 2008. november 30-án rendezett választási verseny legjelentősebb újdonsága az volt, hogy az addig alkalmazott listás szavazást felváltotta egy vegyes, az arányosságot a többségi elvvel ötvöző rendszer. Azért minősítik vegyesnek az akkor alkalmazott szisztémát, mert bár minden egyéni kerületben egyetlen jelöltre lehetett szavazni, a parlamenti mandátumokat az egyes politikai alakulatok által országos szinten elért eredmények függvényében, a megszerzett voksok számával arányosan osztották el. A 2008/35-ös törvény szerint az a független jelölt, aki egyéni kerületében megszerzi az érvényes szavazatok abszolút többségét, azaz 50 százalékát + 1 voksot, mandátumhoz jut. Pártok, illetve párt- vagy választási szövetségek esetében a mandátumszerzés előfeltétele a parlamenti küszöb teljesítése. Azaz amennyiben egy párt országos szinten nem éri el a mandátumszerzési küszöböt, jelöltje akkor sem jut mandátumhoz, ha egyéni kerületében abszolút többséget szerzett.
A törvény értelmében azok az alakulatok juthattak mandátumhoz, amelyek teljesítették az országos szinten előírt 5 százalékos küszöböt, vagy az első helyen végeztek legkevesebb 6 képviselői és 3 szenátori egyéni kerületben (alternatív küszöb). A politikai és választási szövetségek esetében progresszívan növekvő százalékos küszöböt ír elő a törvény, azaz két párt szövetsége esetén 8, három párt esetén 9, négy vagy több párt esetén pedig 10 százalékos mandátumszerzési küszöböt szab meg. Országos szinten összesen 2965 jelöltet állítottak a politikai alakulatok, 2070-en képviselői, 895-en pedig szenátori mandátumra pályáztak.
A 39 százalékos részvétellel rendezett választáson a Demokrata-Liberális Párt (PDL) három mandátummal többet szerzett, mint a szociáldemokraták és a konzervatívok alkotta PSD+PC szövetség, és végül ez a két tömb alakított nagykoalíciót. Miközben az RMDSZ 22 képviselői és 9 szenátori mandátumot szerzett, a nyolc évvel ezelőtti választások nagy vesztese a Nagy-Románia Párt volt, amelynek nem sikerült teljesítenie a parlamenti küszöböt. Különben az egyéni választókerületes rendszer azt is lehetővé tette, hogy a kevesebb szavazatot szerzett jelölt jusson mandátumhoz, amennyiben pártja országos szinten több voksot gyűjtött, mint az egyéni választókerületben nála jobb helyen végzett ellenfelének alakulata. Így jutott képviselői mandátumhoz például az afrikai és ázsiai választókerületben, mindössze 34 szavazattal Kötő József, miközben a marosvásárhelyi Benedek Imre 13 ezer voksa ellenére sem jutott be a parlamentbe.
Felduzzadt a parlament
A 2012. december 9-én tartott parlamenti választások egyik sajátossága, hogy jelentősen, 477-ről 588-ra nőtt a megválasztott képviselők és szenátorok száma a 2008-ban jegyzetthez viszonyítva. A négy évvel ezelőtti megmérettetést a 2008-ban is alkalmazott vegyes, a többségi elvet az arányossággal ötvöző egyéni választókerületes rendszer szerint szervezték. A választópolgárok 41,72 százaléka élt szavazati jogával, a választást pedig a Szociálliberális Szövetség (USL) nyerte, amely kétharmados többségre tett szert. A Demokrata-Liberális Párt (PDL), a Polgári Erő (FC) és a Kereszténydemokrata Nemzeti Parasztpárt (PNŢCD) alkotta Igaz Románia Szövetség (ARD) a szavazatok 16 százalékát gyűjtötte be. Bejutott a törvényhozásba a jelenleg börtönbüntetését töltő Dan Diaconescu televíziós műsorvezető vezette PP-DD is, ugyanakkor az RMDSZ 18 képviselői és 9 szenátori mandátumhoz jutott. Az RMDSZ-szel szemben megméretkező Erdélyi Magyar Néppárt (EMNP) nem jutott be a parlamentbe.
Krónika (Kolozsvár)

Kelemen Hunor december elsejéről: „Szimbolikus gesztusoktól még nem nyitnék pezsgőt”
Kelemen Hunor annak függvényében vesz részt jövőre a december elsejei állami rendezvényeken, hogy milyen lesz a román állam viszonyulása a centenárium perspektívájában a nemzeti kisebbségekhez. Az RMDSZ elnökét a román nemzeti ünnepről kérdeztük.
- Ha jól tudom, kapott meghívót az elnöki hivataltól a december elsejei nemzeti ünnep hivatalos rendezvényére. Ha nem éppen elsején ülésezne a MÁÉRT, eleget tenne a meghívásnak?
- Eddig is kaptam meghívót a nemzeti ünnep állami rendezvényére, és eddig sem vettem részt. Bizonyos történelmi eseményeket ugyanis a nemzetközösségek eltérően értékelnek. Ilyen történelmi esemény 1918. december elseje is. Minden többség felelős a területén élő kisebbségekért. A román állam pedig az elmúlt száz esztendőben rengetegszer gondoskodott arról, hogy az országban élő magyarok ne másként ítéljék meg 1918. december elsejét, mint ahogy most. A száz évvel ezelőtti ígéreteket nem tartották be, ezért szerintem az a normális reakció, hogy meg kell ugyan adnunk egymásnak a tiszteletet, de ez nem jelenti az, hogy kölcsönösen tudunk örülni egymás ünnepeinek. Azt várom a román államtól, hogy az 1918-as nagygyűlésen elfogadott dokumentumok követően, az akkori ígéreteket – lefordítva a 21-ik századra – betartsa. És ha betartja, akkor biztos eljön az idő, amikor 1918-ra is másként tekintünk, mint most. De ismétlem: ehhez kell tennie valamit annak, aki az ígéreteit nem tartotta be. Ezen senkinek nem kell felháborodni, őszinte, tisztességes beszédre van szükség ebben a kérdésben. Ebből kiindulva talán el lehet indulni egy olyan úton, amelynek végén változhat 1918 magyarok általi megítélése.
- Két RMDSZ-es önkormányzati vezető, Antal Árpád és Tamás Sándor is meghívót kapott a nemzeti ünnep sepsiszentgyörgyi rendezvényeire. A kampányra hivatkozva mindketten elhárították a meghívást, de azt nyilatkozták, hogy jövőre már részt vehetnek a rendezvényen, ha felszólalhatnak. Elképzelhető, hogy az RMDSZ elnöke is részt vesz jövőre a bukaresti hivatalos ünnepségen?
- Nem tudom azt most megmondani, hogy jövő ilyenkor hogyan járok el. A kérdés az, hogy mi fog történni a következő egy évben, milyen lesz a román állam viszonyulása a centenárium perspektívájában a nemzeti kisebbségekhez. Ha eljön az a pillanat, amit Antal Árpád és Tamás Sándor emlegetett, az azt is jelenti, hogy nyilvános beszédben, felszólalásban elmondjuk, miként látjuk 1918. december elsejét, de nem azzal a szándékkal, hogy a románokat sértsük, hanem az őszinte párbeszéd reményében.
- Egy kolozsvári román képviselőjelölt a román parlament többnyelvű feliratozására tett javaslatot egy kampányrendezvényen. Arra hivatkozott, hogy „legalább most, 100 évvel az egyesülés után, nem ártana betartani azt, amit 1918. december 1-jén Gyulafehérváron aláírtak”. Mihai Goțiu nagy eséllyel bejut a parlamentbe. Hogyan viszonyul a jelölt kijelentéséhez?
- Egy ilyen kijelentéshez nyilván csak igenlően lehet viszonyulni. Persze kérdés az, hogy van-e mögötte valós szándék. Számomra pedig leginkább az a kérdés, hogy amit Mihai Goțiu (akit inkább antikapitalista, anarchista, zöld aktivistának tartok, mint politikusnak), Sabin Gherman, Smaranda Enache, Valentin Stan mond, az nem csak szimbolikus gesztus-e? Mert magyarul feliratozni a parlament épületét, az szimbolikus gesztus. Számomra az a fontos, hogy román állam tartsa be az 1918-as ígéreteket, mert az nyilván már nem szimbolikus gesztust jelentene. Száz éve a teljes mértékű anyanyelvhasználat biztosítását ígérték az oktatásban, kultúrában, igazságszolgáltatásban, és ez a 21-ik századra lefordítva azt is jelenti, hogy Székelyföldön második hivatalos nyelvként elismerik a magyart, az ellenőrző könyveket magyar nyelven állítják ki az oktatásban, a hivatalos nyomtatványok többnyelvűek és még sorolhatnám. Tehát nem csak egy olyan szimbolikus gesztusra gondolok, hogy a parlament épületére felkerül magyarul a „parlament” felirat. Ha a Mihai Goțiu-féle kijelentések mögött az ígéretek betartása iránti nyitottság is van, akkor lassan csak lesznek partnerei annak, amiket mi mondunk, és lesznek partnerei a 21. századi európaiságnak a román társadalomban is. De attól még nem nyitnék pezsgőt, hogy ha a parlament épületére felkerül „parlament” felirat. A magyar közvélemény-formálók sokszor ott tévednek, hogy egy-egy ilyen kijelentés után bontják is a pezsgőt, és utána kapják a pofonokat, például a Traian Băsescu tíz esztendejét.
- A Jobbik szerdán Erdély több városában performansz keretében hívta fel a figyelmet arra, hogy 98 év alatt sem valósultak meg a gyulafehérvári nyilatkozat ígéretei. Ezt hogyan kommentálja?
- Az ígéretekre nekünk kell emlékeztetnünk a román államot, nem másoknak. Ezt az erdélyi magyaroknak kell megtenniük, és ezt meg is teszik. Ez a mi dolgunk, nem egy szélsőséges párt dolga.
Cseke Péter Tamás maszol.ro

Băsescu szerint Románia határa a Tiszáig terjed
A bukaresti magyar nagykövet kiutasítását és a budapesti román nagykövet hazahívását javasolja Traian Băsescu volt államfő „egyedüli méltó válaszként arra a sértésre", hogy Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter eltiltotta a magyar diplomatákat a román nemzeti ünnepen való részvételtől. A december 11-i választásokon pártja szenátorjelöltjeként induló politikus Facebook-oldalán pénteken tette közzé kioktató hangvételű, goromba jelzőkkel fűszerezett bejegyzését. Kirohanását követői közül többen a választási kampánynak tulajdonították és a szélsőségesen nacionalista pártvezér, a tavaly elhunyt Corneliu Vadim Tudor stílusához hasonlították. A volt államfő által alapított Népi Mozgalom Párt (PMP) a felmérések szerint az ötszázalékos parlamenti bejutási küszöb határán billeg.
Băsescu azzal magyarázta az elnöksége idején elképzelhetetlen hangvételt, hogy „most már szabadon beszélhet" és máskülönben a budapesti „politikai kalandorok" nem fogják megérteni, hogy az „igazi Románia a Tiszáig terjed".
Mint ismeretes, Szijjártó Péter csütörtökön a közmédiának nyilatkozva hangsúlyozta: a magyar embereknek nincs mit ünnepelniük december 1-jén, furcsa lenne, ha a Magyarországot képviselő diplomaták, külügyminisztériumi alkalmazottak román nemzeti fogadásokra járkálnának ezen a napon. MTI
Erdély.ma

Băsescu fenyegeti Magyarországot
Durván kiverte a biztosítékot Traian Băsescu volt államfőnél, hogy Szijjártó Péter magyar külügyminiszter minden diplomatának és minden minisztériumi alkalmazottnak megtiltotta a különböző országokban működő román nagykövetségek által szervezett nemzeti ünnepségeken való részvételt. Mint Facebook-bejegyzésében írja, hosszú listát készíthetne azokról az okokról, amelyekért a romániai magyarok éppen olyan mértékben büszkék lehetnek december 1-jén, mint a románok. A legfontosabb az, hogy „a magyarországi magyaroktól eltérően a romániai magyaroknak olyan politikai vezetésük van az utóbbi 26 évben, amely országos és nemzetközi szinten tiszteletnek örvend, és amely elkötelezett az EU és a NATO értékei iránt, ezek pedig olyan értékek, amelyek Budapesten fakultatívvá és érdektelenné váltak az utóbbi években”. Băsescu szerint az lenne az egyetlen méltó válasz Szijjártó Péter „előzmény nélküli támadására”, ha Románia azonnal kiutasítaná Magyarország bukaresti nagykövetét és hazahívná budapesti diplomatáját. „Orbán Viktor kormányának e kalandorai nem értik meg, hogy az igazi Románia a Tiszáig tart. Őrizzen meg az Isten benneteket attól, hogy ez egyszer csak eszünkbe jusson, budapesti csahos kutyák” – írja a volt államfő.”(Főtér)
IOHANNIS ROMÁNUL ÉREZ. „A nemzeti ünnepnek arra kell ösztönöznie, hogy egy virágzó, büszke és egységes országot építsünk” – jelentette ki Klaus Iohannis államfő az ünnep alkalmából. „December 1-je a mi napunk, mindannyiunké, akik románul érzünk és gondolkodunk. Ezen a napon a múltat ünnepeljük, és bizalommal nézünk a jövőbe” – mondta az államfő a Facebook-oldalára csütörtökön feltöltött videóüzenetében, rámutatva: az egyesülés jó példa arra, hogy „miként lehet egy ideált megvalósítani, ha a nemzet minden energiáját egy célnak rendelik alá”. (Maszol) Háromszék (Sepsiszentgyörgy)

Băse az új Vadim?
Őszintén remélem, hogy nem a kampány utolsó hetének nyilatkozatai számítanak a román nacionalizmus fokmérőjének, s hogy a választások után az indulatok visszatérnek a csendes gyűlölködés medrébe, ahogy azt a poszt-Vadim időszakban megszokhattuk. Ugyanígy nem szeretném túlértékelni Traian Băsescu Orbán Viktorhoz címzett odamondogatásának jelentőségét sem. A volt elnök, aki a csúcsról a román politika „futottak még” kategóriájába sodródott, érthetően frusztrált. Keresi helyét a páston, s mint minden későn érkező, annak szélén – szélsőjobbján - találja meg azt, komoly konkurenciát jelentve az Egységes Románia Pártnak (PRU).
Băsescu az RMDSZ törvényen kívül helyezését kezdeményező PRU-vezér, Bogdan Diaconu szájától veszi el a falatot, amikor olyasmiket mond, hogy az igazi Románia tulajdonképpen a Tiszáig tart. Meg hogy utasítsák ki a magyar nagykövetet Bukarestből, amiért Budapest letiltotta diplomatáinak a román egyesülés ünnepén való részvételt. (Mellesleg úgy tűnik, a magyar külügyminiszter utasításait odahaza sem értik egyesek, mármint hogy miért nem képviseltette magát a magyar kormány azon a cuccos kis fogadáson, amit a román követség rendezett, pedig még Bartókot is elhúzatták a kedvünkért … ej, jönne az ilyen ide, Erdélybe december 1. tájékán ünnepelni, ne a budapesti partikra!)
Értem én a voksra váltott hazafiság logikáját, régi, jól bevált módszer tájainkon is. Valamikor ugyanaz a Băsescu a székelyek nyakára járt szavazatszerzés céljából – meglehetős sikerrel.
Székely Kriszta Szabadság (Kolozsvár)

Magyar reakciók: Băsescu „bolond" és „politikai nyugdíjas"
Egy LMP-s politikus bolondnak, egy fideszes pedig politikai nyugdíjasnak nevezte Traian Băsescu volt román államfőt a december elsejei megemlékezéssel kapcsolatos magyar–román szópárbaj kapcsán.
Csárdi Antalt, a Lehet Más a Politika (LMP) budapesti közgyűlési képviselőjét vasárnapi sajtótájékoztatóján arról is kérdezték, mi a véleménye Traian Băsescunak a magyar diplomáciát érintő pénteki Facebook-bejegyzéséről. Ebben a Népi Mozgalom Párt (PMP) elnöki tisztségét betöltő politikus a bukaresti magyar nagykövet kiutasítását és a budapesti román nagykövet hazahívását javasolja annak kapcsán, hogy Szijjártó Péter külügyminiszter eltiltotta a magyar diplomatákat a román nemzeti ünnepen való részvételtől. Az exelnök azt is leírta, hogy az „igazi Románia a Tiszáig terjed". Csárdi Antal kérdésre válaszolva azt mondta: „Băsescu bolond", és a volt román államfő megnyilvánulása nem európai és nem elfogadható.
Visszatért a kérdésre Szijjártó Péter tárcavezető is. Vasárnap Dunakeszin rendezett sajtótájékoztatóján a külgazdasági és külügyminiszter december 1-jei döntésével kapcsolatban arra hívta fel a figyelmet, hogy Magyarország mindig tiszteletben tartja mások történelmi érzékenységét, és ezt másoktól is megköveteli. „Mivel a magyaroknak nincs mit ünnepelniük december 1-jén, főképp nem a románokkal együtt, ezért helyes az a döntés, hogy a magyar diplomaták ne járjanak fogadásokra ezen a napon, amit a román követségek szerveznek" – idézte az MTI Szijjártót. Aki hozzátette, hogy Traian Băsescu szavai pedig a nyilatkozót minősítik.
A külügyminiszter döntését egyébként korábban Lázár János Miniszterelnökséget vezető miniszter nagyon helyes döntésként értékelte, és hozzátette: „végre, hajrá". „Azok az események, amelyekre a román nemzeti ünnepen emlékeznek, csak veszteségként foghatók fel Magyarország szempontjából" – jelentette ki Lázár János. „Băsescu kijelentése provokatív, felháborító, minden jó érzésű magyar ember számára elfogadhatatlan" – nyilatkozta a Magyar Nemzetnek Deutsch Tamás fideszes európai képviselő, aki azonban csupán egy „politikai nyugdíjas", egy „súly és jelenték nélküli szereplő" akciójának tartja a volt román elnök kifakadását, akinek szerinte az a célja, hogy valamiképpen magára irányítsa a figyelmet a választások előtt.
„Ne vegyük túl komolyan Traian Băsescu kijelentését!" – figyelmeztetett Schöpflin György európai parlamenti képviselő. A Magyar Nemzetnek nyilatkozva felhívta a figyelmet arra, hogy Romániában zajlik a kampány, ilyen időszakban pedig a „magyar kártyát" többször is elő szokták venni. „Magyarország és Románia európai uniós tagállamok, nem csak a határmódosítás, de a diplomáciai kapcsolatok megszakítása is elképzelhetetlen" – jelezte Schöpflin György. Krónika (Kolozsvár)

Budapesten masírozó román katonákkal invitáltak
A canberrai magyar nagykövetség kapott sajátos meghívót a román nemzeti ünnepre
Az 1919-es román megszállás alatt a budapesti Szabadság hídon masírozó román katonákat ábrázoló képpel „díszített” meghívót küldtek a canberrai magyar nagykövetségre – értesült az MNO. A meghívó az 1918. december 1-i gyulafehérvári országgyűlés évfordulójának megünneplésére szólt, ezen a napon mondták ki Erdély és Románia egyesülését, ami a legnagyobb román nemzeti ünnepek közé tartozik. Az 1919-es román megszállás alatt a budapesti Szabadság hídon masírozó román katonákat ábrázoló képpel „díszített” meghívót küldtek a canberrai magyar nagykövetségre – értesült az MNO. A meghívó az 1918. december 1-i gyulafehérvári országgyűlés évfordulójának megünneplésére szólt, ezen a napon mondták ki Erdély és Románia egyesülését, ami a legnagyobb román nemzeti ünnepek közé tartozik.
A megemlékezéseket kisebb diplomáciai csetepaté kíséri, Szijjártó Péter külügyminiszter„munkajogi következményeket” emlegetve tiltotta meg a magyar diplomatáknak, hogy bármilyen, az évfordulóhoz kapcsolódó megemlékezésen részt vegyenek, ami a román fél rosszallását váltotta ki.
Bukarestben ugyanakkor a múlt héten visszakerült Budapest a felújított diadalívre, azon városok közé, ahol „a román hadsereg dicsőséget szerzett magának az első világháborúban”, a magyar főváros nevét még 1953-ban a Gheorghiu Dej vezette kommunista kormányzat tette olvashatatlanná.
Pénteken Traian Basescu volt román elnök írta, hogy „figyelembe véve a magyar külügyminiszter, Szijjártó Péter eleddig soha nem tapasztalt módon sértő magatartását, az egyedüli válaszlépés Románia számára, hogy kitiltsa területéről a magyar nagykövetet, és visszahívja külképviseletét Budapestről. Enélkül ezek a politikai kalandorok nem értik meg, hogy Románia határa a Tiszáig tart”. mno.hu

Az erdélyi magyarság és december elseje
A magyar és a román politika egyaránt attól hangos, hogy a magyar külügyminiszter, Szijjártó Péter megtiltotta a magyar diplomatáknak a román nemzeti ünnep alkalmából megszervezett rendezvényeken való részvételt. A balliberális sajtó persze rá is repült a témára, sajnos, a Magyar Nemzet is beállt a kórusba. A lap jegyzetírója többek között azt állította, hogy ilyen alapon a francia nemzeti ünnepet is szabotálni lehetne Trianon miatt, és az oroszt is 1956 miatt. Holott a francia nemzeti ünnep nem Trianon évfordulója; az oroszok egyik nemzeti ünnepe történetesen november 4-e, de annak semmi köze a mi forradalmunkhoz. Itt pont az a lényeg, hogy Románia, miközben Erdély megszerzése óta megannyi eszközzel törekszik az e tájakon őshonos magyarság eltüntetésére, nemzeti ünnepének nem a Ceaușescu-diktatúra bukásának dátumát, december 22-ét választotta, hanem december 1-jét, ami hála a román oktatásnak és propagandának, minden erdélyi magyar számára az idegen uralom alá kerülés évfordulóját jelenti.
Traian Băsescu verbális ámokfutására nincs értelme részletesen reagálni, róla korábban is tudtuk, hogy meggyőződéses magyarellenes soviniszta, még ha rejtegette is valamelyest 2013-ig, amikor hasonló kifakadást produkált egy nyári egyetemen. A román politikum hozzáállása ebben a tekintetben azonos a kommunista diktatúrákéval: elvárja, hogy az elnyomott ünnepelje saját elnyomatását, s legalább külsőleg azonosuljon a zsarnoki rendszerrel.
Visszatérve a magyar külügyminiszter lépéséhez: azok, akikben van még egészséges magyar öntudat és büszkeség, értékelték a karakán gesztust határon innen és túl. A magyar ne ünnepeljen nemzeti gyásznapokon. December 1-je akkor is gyásznap számunkra, ha azon a napon nem dőlt el semmi, ha nem volt legitim a román „nemzetgyűlés”, és ha olyan kérdésben is döntött, amiben dönteni semmiféle felhatalmazottsága nem volt. És akkor is, ha e dátum egybeesik a magyar történelem egyik legheroikusabb vállalkozásának, a Székely Hadosztály megalakulásának napjával.
Gyásznap azért, mert a közösségünket módszeresen őrlő, nemzetközi szerződésekre fittyet hányó, legitim követeléseinket az asztalról lesöprő többségi vezetés e napon dörgöli orrunk alá újra és újra, hogy ezeréves hazánk jelentős részét hány éve bitorolja.
Borbély Zsolt Attila Székely Hírmondó (Kézdivásárhely)

MÁÉRT-en a holnapért
Ha valaki netán megrökönyödött volna az elmúlt napok történésein, nyilatkozatain, hadd emlékeztessünk: Románia választásokra és a nagy egyesülés centenáriumának megünneplésére készül. Ami nem jelenti azt, hogy ami történik, ami elhangzik, nem kellene komolyan venni.
Nem lehet kézlegyintéssel elintézni a székelyek szeretett elnökének – eldicsekedték, hogy ők mentették meg a leváltástól, s így folytathatta az erőszakszervezetekre, kezdőbetűjét vesztett igazságszolgáltatásra és titkosszolgálatokra épülő hatalmának megszilárdítását – Traian Băsescunak elképesztő kirohanását. Nem lehet azzal magyarázni, hogy a volt elnök részeg és szenilis azt, hogy szerinte Románia igazi nyugati határa a Tiszáig tart, Orbán Viktor pedig ne akarja, hogy a román hadsereg ismét bevonuljon Budapestre.
A fenyegetés nemcsak Magyarországnak, hanem az erdélyi magyaroknak is szólt, beilleszkedik abba a hazai politikai trendbe, amely szerint a magyar érdekképviseletre a román pártoknak nem hogy szükségük nincsen, de zavaró tényező is, amely jobb lenne, ha nem lenne.
Romániának az elmúlt száz évben nem sikerült integrálnia a három történelmi régiót: Moldvát, Havaselvét és Erdélyt, utóbbival például sem autópálya, sem gyorsvasút nem köti össze a fővárost, Bukarest pedig infrastrukturálisan szintén elszigetelt Európától. Mivel a nagy országépítő terv, amelyet a Németországból meghívott I. Károly király elindított, dugába dőlt – írják még a józanabb román politikai elemzők is –, az egységes román nemzet megteremtése maradt az egyetlen elérhető projekt. Miután a nyolcvanas évek végére a németeket és zsidókat Románia jószerével kiárusította, a mintegy másfél milliós erdélyi magyarság gátolja csupán az államnemzeti álmot. Az Egyesült Államok fő katonai partnerévé előlépett Románia az elmúlt években láthatóan arra törekszik, hogy megszabaduljon az erdélyi magyar közösségtől is.
A december 11-i választások előtt mindkét politikai oldal jelezte választóinak, hogy nem működne együtt a magyar érdekképviselettel. A közösségi oldalakon pedig egyre többen – köztük magyarok is – biztatnak hivatásszerűen vagy naivan a magyar választók távolmaradására. Azt remélik, megrozzan az az intézményrendszer, amelyet az elmúlt évtizedekben kiépítettünk.
A román asszimilációs törekvéseket érzékelő budapesti Külügyminisztérium utasította több külföldi képviseletét, hogy diplomatáik ne vegyenek részt azokon rendezvényeken, amelyeket a román nagykövetség a december elsejei nemzeti ünnepük alkalmával szervez. A tiltó intézkedést azzal indokolták, hogy „a magyar embereknek nincs mit ünnepelniük december elsején”.
Bukarest szerint azért elfogadhatatlan egy ilyen döntés, mert egy ország nemzeti szimbólumai és értékei iránti tisztelet annak a vitathatatlan része az Európai Unió alapvető értékeinek. „Románia elkötelezett volt és marad ezen értékek iránt” – háborgott a román külügy. Arról, hogy az egyenlő bánásmód és az emberi jogok biztosítása, a hátrányos megkülönböztetés eltörlése is alapvető uniós érték lenne, természetesen hallgatott.
A december elsejét övező román–magyar csörték utólagosan is igazolják Orbán Viktor magyar miniszterelnök helyzetértékelésének helyességét, amelyet a MÁÉRT legutóbbi ülésén tett. A kisebbségi jogok biztosítása terén a térség országainak uniós csatlakozása csak szerény mértékben váltotta be a hozzá fűzött reményeket. Jó példa erre a Székely Mikó Kollégium ügye, a zászló- és névhasználat körüli perek, valamint a korrupcióellenes harc „álcájába” bujtatott hadjárat az erdélyi magyarság vezetői ellen.
A magyar kormányfő a közelgő romániai választást sorsdöntőnek nevezte, s kimondta: rég nem fordult elő, hogy olyan komoly veszélybe került volna az erdélyi magyarok bukaresti parlamenti képviselete, mint most. Ezért arra kérte az erdélyi magyarságot, hogy szavazzanak, a vezetőik működjenek együtt, és a bukaresti képviselet szempontját helyezzék az első helyre.
Talán Orbán Viktor sem gondolta, hogy már a MÁÉRT-en résztvevők sem hallgatják meg tanácsát, s a XV. plenáris ülés zárónyilatkozatát – amelyben arra biztatják az erdélyi magyarokat, hogy „a közösségük jövőjét cselekvően alakító felelős polgárként minél nagyobb arányban vegyenek részt a december 11-én sorra kerülő parlamenti választásokon és támogassák az RMDSZ magyar összefogás listáját, az Erdély-központú politizálást” – nem mindenki írja alá. Értesüléseink szerint nem látta el azt kézjegyével Tőkés László, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács, Szilágyi Zsolt, az Erdélyi Magyar Néppárt, valamint Izsák Balázs, a Székely Nemzeti Tanács elnöke.
A választónak tehát el kell döntenie, kinek a politikai éleslátásában bízik. A magyar miniszterelnökében, vagy azokéban, akik arra biztattak, ne menjenek el a székelyek szavazni a Traian Băsescu leváltására szervezett referendumon, hisz ő igaz barátunk, érdekeink képviseletének felvállalója.
Ambrus Attila maszol.ro

Izsák Balázs bepanaszolta Traian Băsescut a választási hatóságnál magyarellenes kijelentései miatt
Bepanaszolta magyarellenes kijelentései miatt az Állandó Választási Hatóságnál Traian Băsescu volt államelnököt Izsák Balázs, a Székely Nemzeti Tanács (SZNT) elnöke - közölte kedden az SZNT sajtószolgálata.
A vasárnapi választáson szenátorjelöltként induló Traian Băsescu múlt pénteken Facebook-oldalán reagált arra, hogy Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter eltiltotta a magyar diplomatákat a román nemzeti ünnepen való részvételtől. Amint Izsák Balázs felidézte: Băsescu többek között azt írta: "Orbán Viktor barátom, mi nem akarjuk Budapestet még egyszer meglátogatni, ahogy azt tettük az elmúlt száz év folyamán a ti beleegyezésetek nélkül. De ne provokálj, mert nekünk is van tűréshatárunk". A volt államfő hozzátette: a magyar nagykövetet ki kell utasítani Romániából, és haza kell hívni a budapesti román nagykövetet, enélkül ugyanis "ezek a politikai kalandorok nem értik meg, hogy Románia határa a Tiszáig tart. Isten óvjon titeket, budapesti csahos kutyák, hogy erre emlékeztessünk". 
Izsák Balázs a beadványában a választási törvénynek azon előírásaira hivatkozott, amelyek tiltják a választási kampány során uszító vagy diszkriminatív választási üzenetek megfogalmazását. Úgy vélte, az üzenet ellentétes a Magyarország és Románia között a megértésről, az együttműködésről és a jószomszédságról szóló szerződéssel, valamint az ENSZ Alapokmányával, amely határozottan tiltja, hogy ENSZ-tagállamok más államokat, azok területi épségét fenyegessék.
Izsák Balázs felháborítónak és megengedhetetlennek tartotta, hogy valamely képviselőjelölt egy szomszédos, szövetséges ország elleni felbujtás kampányeszközével próbáljon a törvényhozásban képviseletet nyerni, de magyar nemzetiségű romániai állampolgárként, magyar nemzeti identitásában is sértőnek és gyűlöletkeltőnek tartotta Traian Băsescu megjegyzéseit. Szabadság (Kolozsvár)

"Sok jóra nem számíthatnak az erdélyi magyarok"
A Nemzetpolitikai Kutatóintézet igazgatója szerint nem kell komolyan venni Basescu háborús fenyegetését, de a jelzést igen, mert azt mutatja, hogy a magyar kérdés még mindig egy erős kártya a román politikusok kezében, és elő is fogják húzni.
Románia határa a Tiszáig tart és ne kelljen erre katonai erővel emlékeztetni a magyarokat. Nagyjából így fogalmazott a volt román államfő, Traian Basescu miután Szijjártó Péter magyar külügyminiszter megtiltotta, hogy diplomatáink koccintsanak Erdély Romániához csatolása, a román nemzeti ünnep alkalmából.
Izsák Balázs, a Székely Nemzeti Tanács elnöke be is panaszolta az uszító kijelentést a román Állandó Választási Hatóságnál.
A Nemzetpolitikai Kutatóintézet igazgatója szerint a konkrét fenyegetést nem kell komolyan venni, de a jelzést igen, mert  azt mutatja, hogy azok a politikusok, akik néhány évvel ezelőtt még  magyarbarát arcukat mutatták, a választási kampány hevében képesek ilyen kijelentésekre, vagyis sok jóra nem számíthat a romániai magyarság.
Kántor Zoltán a Kossuth Rádió 180 perc című műsorában arra figyelmeztetett, hogy a magyar kérdés még mindig egy erős kártya a román politikusok kezében, és elő is fogják húzni.
Románia 1990-ben tette meg nemzeti ünnepévé december elsejét: 1918-ban ezen a napon rendezték meg Gyulafehérváron azt a román nemzetgyűlést, amelynek résztvevői kimondták Erdély egyesülését a Román Királysággal. hirado.hu

A vesztes-vesztes játszma
Hosszú időbe került, amíg román és magyar oldalon egyaránt érvényesíteni lehetett azt az elvet, hogy akkor is meg kell próbálni együttműködni, amikor számos kérdésről nem gondolkozunk egyformán. De a magyar-román viszony elromlott. Nehéz lenne megmondani, kinek van nagyobb vétke ebben: Bukarestnek vagy Budapestnek.
Amikor 1990-ben a román parlament eldöntötte, hogy a Ceaușescu utáni Románia nemzeti ünnepe december elseje lesz, az utolsó pillanatig próbáltuk meggyőzni a román politikusokat, hogy válasszanak egy másik napot. Leginkább 1989. december 21. mellett kardoskodtunk, hiszen azon a napon bukott meg a diktatúra, és a népfelkelés egy elsöprő többség akaratát fejezte ki, beleértve az erdélyi magyarokat is. Ma is meg vagyok győződve, hogy egy ilyen nemzeti ünnep alkalmas lett volna a társadalmi szolidaritás megerősítésére.
Próbáltuk figyelmeztetni szenátor- és képviselőkollégáinkat, hogy 1918. december elseje, vagyis az Erdély Romániával való egyesülését kimondó Gyulafehérvári Nemzetgyűlés nem ugyanazt jelenti a magyaroknak, mint a románoknak, sem érzelmileg, sem politikailag (nem beszélve arról, hogy szerintünk a döntést nem az erdélyi románok hozták meg, hanem jó félévvel később Trianonban a nagyhatalmak, de ezt nyilván nem nagyon hangoztattuk azokban a vitákban). Ha pedig december elsejét mégis jogforrásnak tekinti valaki, akkor ennek szerves része az ott elfogadott Határozat, amelyben a résztvevők kötelezettséget vállaltak Erdély népeinek jogegyenlőségéért, az önigazgatás különböző formáiért, amiből semmi nem valósult meg.
Hiába érveltünk, nem tudtuk megakadályozni, hogy az addigiak mellé ne kerüljön egy újabb időzített bomba az amúgy is feszült román-magyar viszonyban. Mögöttünk volt már Marosvásárhely véres márciusa, tudtuk, hova vezethet az elvakult nacionalizmus, egy más nyelvű, más kultúrájú közösség jogos igényeinek lábbal tiprása, sőt vérbefojtása, mert hát Marosvásárhelyen ez történt – ráadásul szintén egy ünnep, március 15-e után néhány nappal –, erre tettek kísérletet a feluszított román tüntetők. De mondom, sem a nemzeti ünnep kiválasztásában, sem másban nem értünk el akkor eredményt,  egészen addig, amíg 1996-ban a választásokon nyertes román demokratikus ellenzékkel, szövetségeseinkkel, történelmileg is teljesen előzménytelenül kormányra nem léptünk.
Így indult el egy közeledési folyamat, amely nemcsak abban volt előzménytelen, hogy közösen kormányoztuk Romániát, hanem abban is, hogy érvényesíteni tudtunk egy fontos elvet, bármiféle tartós együttélés előfeltételét: hogy akkor is meg kell próbálni együttműködni, amikor számos kérdésről nem gondolkozunk egyformán. Mi több, időnként még az is belefér egy ilyen modellbe, hogy ami az egyiknek siker, az a másiknak kudarc. Egy közös kulturális térben csakis ezeknek az ellentmondásoknak a tudatosításával lehet eljutni az etnikai békéig, és ezen az úton nemcsak a konkrét törvénycikkelyek, nemcsak a magyar iskolák és a kétnyelvű feliratok, nemcsak a tulajdonjog, nemcsak az erős önkormányzatok számítanak, vagyis nemcsak a hétköznapok, hanem az ünnepek is: a szimbólumok.
1996-tól kezdett érvényesülni egy olyan új társadalmi-politikai konszenzus, amelybe az is beletartozott, hogy a román államfők és miniszterelnökök minden évben üzenetet intéztek a március 15-én ünneplő magyarokhoz, a különböző megyékben egyes román politikusok részt vettek az ünnepségeken, beszédet mondtak, koszorúztak a piros-fehér-zöld zászlóerdőben. Felemlegettem már néhányszor: magam is meghökkentem, amikor 1997-ben Victor Ciorbea miniszterelnök azzal fejezte be üzenetét, hogy „boldog ünnepet” kívánt magyar honfitársainak. Holott egyáltalán nem biztos, hogy a Mócvidékről származó politikus nem ugyanazt gondolta Kossuth Lajosról, mint egykor Avram Iancu.
Mi pedig? Nekünk ott volt év végi feladványként december elseje. Magyar polgármesterek, helyi intézményvezetők, RMDSZ-politikusok, érzelmeiket félretéve, részt vettek december elsején egyik-másik hivatalos rendezvényen, beszédet nem nagyon mondtak, de néha letettek ők is egy koszorút. Román részről is, magyar részről is kompromisszum. Szinte hallom: nem ugyanaz! Így van, és még sincs így. Évről évre be kellett mérnie mindenkinek, mit mondunk, hova megyünk el, hova nem. Árgus szemekkel figyelte mindkét fél a másikat, árgus szemekkel figyelt saját közösségünk is, és ha valaki túlünnepelte magát, jött is rögtön a kritika. Így teltek az évek, felszólaltam én is többször a román parlamentben december elseje alkalmából, elmondtam, hogy tiszteletben tartjuk az ünnepet, de számunkra mást jelent ez az évforduló, ne várja tőlünk senki, hogy elfelejtsük a soha be nem tartott gyulafehérvári ígéreteket. Volt ezért morgás, hisztériás közbekiabálás is, de évről évre csökkent az ünnepek miatti feszültség, így lehetett eljutni oda, hogy 2004-ben nagy nehezen visszaállíthattuk az aradi Szabadság-szobrot is, mintegy elismeréseként annak, hogy Erdély nyilvános terein a magyar történelmi múltnak - a magyar nemzeti érzésnek! – helye van, akkor is, ha ez sok románnak nem tetszik.
Állítom, hogy sokáig működőképes volt ez a koncepció, amelynek, ismétlem, természetesen nem az ünnepek, hanem a hétköznapok képezték az alapját: biztosítani kellett a nemzeti identitás megőrzésének feltételeit, az iskoláktól a kulturális intézményekig, a magyar többségű önkormányzatoktól a magyarok által vezetett állami hivatalokig. Igaz, még nagyon is messze voltunk attól, hogy máris konszolidált rendszerré álljon össze, amit lassan-lassan elértünk. Ahogy az angolok, vagy inkább az amerikaiak mondják: ez lehetett volna a „győztes-győztes játszma”.
Nem lett. Mikor is szakadt meg a folyamat? Mikor is romlott el a magyar-román viszony országaink között, de országon belül is? Mert elromlott, kár lenne ezt tagadni. Mikor lázasodott be ismét egész Európa a gyűlölet, a kizárólagosság, a nacionalizmus halálosan veszélyes vírusától? Mikor kezdett ismét tetszeni egyeseknek az addig szitokszónak számító nemzetállam még Magyarországon is? Európa talán a Brexittől, esetleg még a skót népszavazástól, netán az ukrán Majdantól számítja az új korszakot. Mi pedig számítsuk 2010-től, a kettős állampolgárságról szóló törvény megszavazásától, amelyet őszinte örömmel fogadott a magyarok többsége, de máig nehéz hosszútávon felmérni a hatását? Vagy kezdjük az új időszámítást 2012-től, amikor kormánykoalíciós partnereink egy része megszavazott egy bizalmatlansági indítványt, amelyet magyarellenes szándékkal – a Marosvásárhelyi Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetem ügyében – nyújtott be az ellenzék, és bele is bukott a kormány? Kár most találgatni, hogy mikor ért véget egy korszak, és mikor kezdődött a másik, mint ahogy azt is nehéz lenne megmondani, kinek van nagyobb vétke ebben: Bukarestnek, Budapestnek, Brüsszelnek vagy Washingtonnak.
Bő két évtized alatt sikerült felépíteni valamit, ami döcögve bár, de működött – nemcsak a román-magyar viszonyra gondolok, hanem általában egy működőképes parlamenti demokráciára –, és ennek Romániában velejárója volt az olyan felelős kisebbségi, vagyis elsősorban magyar  politikus „profilja”, aki képes az egész ország érdekében dolgozni, kormányozni is, ha úgy adódik, és mi tagadás, kész a megegyezésre vagy kiegyezésre is, de nemzeti identitását egy pillanatig sem adja fel, továbbra is magyarnak vallja magát, és nap mint nap küzd saját közösségének jogaiért.
Néhány éve ezt a „profilt” felváltotta egy másik, azé a kisebbségi származású politikusé, aki videoüzenetében azt mondta az idei nemzeti ünnep alkalmából: „December elseje a mi napunk, mindannyiunké, akik románul érzünk és gondolkodunk. Ezen a napon a múltat ünnepeljük és bizalommal nézünk a jövőbe”. Klaus Johannis államfőről van szó, és mielőtt erkölcsileg próbálnánk megítélni ezt a kijelentést, jobb tisztázni: a román nemzetállam elnökének üzenete ez. Valószínűleg illúzió tőle várni annak a helyrehozatalát, amit a román politikai pártok közösen elrontottak. 
Mint ahogy nem erkölcsi, hanem politikai kérdés az is: hol vagyunk mi ebben a nemzetállamban? Velünk újabban mi van? Miután két évtizeden át alakítottuk , másokkal együtt, a modern Románia jövőjét, mi történt mostanában a román-magyar viszonnyal, azzal a lassú, nehézkes, sok hordalékkal járó, de alapjában véve mégis eredményes együttműködéssel, amelyről beszéltem? Volt minden az idén december elsején, pompázatos katonai díszszemle is, megelőlegezve a 2018-as centenárium hangulatát, voltak talpig népviseletben televíziós műsorvezetők, volt trikolór elegendő, de rólunk magyarokról szó sem esett, hacsak... Hacsak nem „érzünk és gondolkodunk románul”. Márpedig nem. Illetve esett szó mégis rólunk, ugyanis „hadd lám, Uramisten, mire megyünk ketten” alapon megszólalt a magyar külügyminiszter is, megtiltva a magyar diplomatáknak a román nemzeti ünnepi eseményeken való részvételt, „mivel a magyar embereknek nincs mit ünnepelniük december elsején”.
Csak egyetérthetünk Szijjártó Péterrel, tényleg nem nagyon van mit ünnepelnünk, és látom is a visszhangokból, hogy nagy a lelkesedés, mert végre valaki megmondta a tutit. A román államfő is megmondta, a magyar külügyminiszter is megmondta, beköszöntött az odamondás kora. Más szóval a konfrontációé.  (Közben már a volt államelnök, Traian Băsescu is, gyorsan megfenyegetett minket, nehogy lemaradjon.) Kármentésnek helye nincs, sem elhallgatásnak, sem párbeszéd-kísérletnek, sem egyeztetésnek, az új kor új retorikát kíván. Ezt akarjuk?
Vagy meg kellene próbálni mégis folytatni, ami jónéhány éve abbamaradt? Lehet magyarázgatni, hogy ki a hibás ezért, ám a levét mi isszuk: leszedik a zászlóinkat, betiltják a feliratainkat, és így tovább... December 11-én parlamenti választások lesznek Romániában, és várhatólag véget ér az úgynevezett technokrata – szakértői (?) – kormány egyéves csetlése-botlása. De mi lesz utána? Kik alakítanak kormányt? A minden bizonnyal legtöbb szavazatot szerző, magát baloldalinak mondó Szociáldemokrata Párt? Vagy a néhány éve jobboldalra átigazolt Nemzeti Liberális Párt, együtt a frissen megjelent, „civil” politikát hirdető, erősen populista, erősen programtalan (akárcsak a többiek), erősen kétes gyökerű  Szövetség Románia Megmentéséért mozgalommal? És van még egy-két kisebb párt, amelyek átléphetik a küszöböt.
Mi csak azt kívánhatjuk, hogy ne más, az RMDSZ kerüljön „királycsináló” helyzetbe, és akkor sem lesz könnyű eldönteni, hogy mi a jó. Ugyanis a tét óriási. Nem csupán arról van szó, hogy a konfrontatív – mondjuk ki: Európának ebben a részében robbanásveszélyes – etnikai viszony helyett vissza kellene hozni legalább ezt a két országot, Romániát és Magyarországot a tárgyalóasztalhoz, hanem ennél is fontosabb kihívás, hogy mi magyarok csak egy nyitott, átlátható parlamenti demokráciában tudunk új jogokat elfogadtatni, illetve megvédeni azt, amit eddig alkotmányba és törvénybe foglaltunk. Egy autoritárius nemzetállamban, ahol nem a parlament hozza meg a legfontosabb döntéseket, semmi esélyünk. Kérdés, hogy a magyar szavazók látják-e ezt a tétet, érzik-e, hogy akár az egész térség szempontjából – ne szégyelljük a pátoszt! – sorsfordító lehet a választások eredménye.
Markó Béla hvg.hu

Reálpolitika
„Közjogilag tízmillió magyar állampolgár miniszterelnöke leszek, aki felelősséget érez tizenötmillió magyarért” – olykor nem árt ilyen mondatokat felidézni, amikor a Kárpát-medencei magyar néplélek hangulatváltozásait vizsgáljuk. Majdnem tizenöt éve Medgyessy Péter, a szocialisták akkori miniszterelnök-jelöltje volt képes ilyen szavakkal bemaszatolni az akkoriban amúgy is a kilátástalanság szakadékának a szélén egyensúlyozó határon túli nemzettársak együvé tartozásba vetett hitét. Aztán meg is magyarázta minden román, szerb, szlovák és ukrán nacionalista elégedettségére, hogy ő maga ugyan nagy tisztelője Antall József politikai életművének, de ezzel együtt úgy látja, hogy egykori kijelentése, miszerint lélekben tizenötmillió magyar miniszterelnöke akar lenni, félreérthető volt, „ami a politikában, különösen a mi térségünkben nem a legszerencsésebb”. A hátunkon futkosott a hideg szerte Erdélyben. Magyarországon élő barátainkat, rokonainkat buzdítottuk telefonon, levélben egyaránt: ha másért nem is, menjetek helyettünk szavazni, de ne engedjétek a határon túliakat csak a hátukra nőtt púpként kezelő szocialistákat a hatalom közelébe!
Nem így történt 2002 tavaszán.
Jött Medgyessy, majd Gyurcsány és Bajnai – no meg Törzsök Erika és Kovács „Merjünk Kicsik Lenni” László. És mind, mindannyian egy kórust alkottak, akik azt énekelték Markó Béla volt RMDSZ-elnökkel együtt, hogy a kis lépések politikája elegendő az erdélyi magyar érdekek védelméhez. Aztán jött az autonómiaküzdelem budapesti elárulása, a huszonhárommillió románozás és 2004 decemberének ötödik, gyászos napja is.
Ezt látva pedig Bukarest sem volt rest. Ott ütöttek a románok, ahol tudtak. Magyar politikusokat hurcoltak meg, autópályát térítettek el, az oktatás minden szintjén fojtogatásba kezdtek. Továbbra is probléma a két nyelvű feliratozás, a magyar himnusz éneklése, a nemzeti szimbólumok szabad használata, és már nemcsak a bürokratikus akadályozása látszik a kommunista rendszer által elrabolt egyházi ingatlanok visszaadásának, hanem visszamenőleg is megkérdőjelezik ennek jogszerűségét.
Nyolc évvel Medgyessy pofátlan és a szavazatszerzésért a nemzet szellemét arcul köpő kijelentése után Antall József politikai örököse lett ismét minden magyar miniszterelnöke. Orbán Viktor nem számolgatta, kikért és milyen feltételek mellett tervez kiállni. Két dolgot kért: egységet és összefogást a sokszínűségben is. 
Nem titok, hogy a Fidesz bábáskodott az RMDSZ ellenzékéből verbuválódott két másik romániai magyar párt megszületésénél. Ahogy az sem titok, hogy az erdélyi magyarok az RMDSZ miatti csalódottságuk ellenére sem nagyon pártoltak el a romániai rendszerváltozás napjaiban létrejött érdekvédelmi szövetségtől. Az RMDSZ-é volt az elsőszülötti jog, ennek mentén tárgyalt, képviselt, szövetkezett és utasított el közeledéseket. Aztán az sem titok, hogy a Fidesz nem mindig tudott mit kezdeni főleg Markó Bélával és az általa, majd az utódja, Kelemen Hunor által képviselt irányvonallal – vagy fordítva.
A rátermett államférfiak és politikusok legfőbb tulajdonsága azonban a reálpolitikai lehetőségek felismerése és azok párhuzamba állítása egy adott közösséget emésztő fenyegetésekkel. A romániai magyarságot a bukaresti nacionalista hatalom pillanatnyilag a létében veszélyezteti. Vezetőit látványosan és mondvacsinált vádakkal, igazságszolgáltatásnak álcázott erőszaktétellel hurcolásszák a hatóságok. Az egykor a tisztségéről tartott népszavazáson Orbán Viktor által támogatott Traian Basescu volt államfő újabban a Tiszáig vizionálja Románia határait, és az egykor Budapesten masírozó román bakák csizmáinak csattogására emlékeztet. 
Ilyenkor törvényszerűen történik meg a sérelmeken való felülemelkedés. Amikor az összefogás fontosabbá válik, mint a szembenállás, amikor az erdélyi magyar pluralizmust szükségszerűen a háttérbe szorítja az acsarkodó nagyromán sovinizmus.
Minden magyar miniszterelnöke most nem tehetett egyebet, mint közölte: a magyaroknak nincs mit ünnepelniük Erdély elcsatolásának évfordulóján, a romániai magyarokat pedig Bukarest nem mindig tiszteli, ellenben fenyegetettségben tartja. E veszélyeket felismerve pedig összefogásra és történelmi méretű szavazói aktivitásra buzdított a vasárnapi parlamenti választásokon. Mert csak akkor lesz ott a magyarság a bukaresti törvényhozásban, ha a magyar emberek elmennek szavazni, és fölhatalmazzák az összefogást létrehozó magyar politikai erőket arra, hogy képviseljék az ő érdekeiket és hallassák a hangjukat. A mostani választás tétje az erdélyi és partiumi magyarság megmaradása, hangsúlyozta Orbán Viktor. 
A választóknak pedig jogos elvárása, hogy ne csak egy erős legitimációval rendelkező RMDSZ üljön a bukaresti törvényhozásban, hanem egy olyan szövetség, amely teljesíti a szavazóinak tett ígéreteit. Kelemen Hunor az elmúlt napokban azt nyilatkozta, nem veszik le napirendről az önrendelkezés kivívásának ügyét. Hát ne is vegyék.
Kristály Lehel Magyar Hírlap

Részeredmények: 6 százalék fölött az RMDSZ, hatpárti parlament alakul
Hatpárti palament alakulhat Romániában a vasárnapi választásokat követően, amelyeket nagy fölénnyel nyert meg a Szociáldemokrata Párt (PSD) – derült ki a központ választási bizottság (BEC) honlapján közzétett részeredményekből.
A Szociáldemokrata Párt (PSD) szenátorjelöltjeire a szavazók 46,09%-a, képviselőjelöltjeinek listáira pedig 45,9%-a voksolt – derül ki a 99%-os feldolgozottságú adatokból. Ezek értelmében a Nemzeti Liberális Párt szenátorjelöltjeinek a választópolgárok 20,26%-a, képviselőjelöltjeinek pedig 19,88%-a szavazott bizalmat – számol be az Agerpres.
A Központi Választási Iroda (BEC) honlapján feltüntetett adatok értelmében a harmadik helyen a Mentsétek meg Romániát Szövetség (USR) végzett, amelynek szenátorjelöltjei a szavazatok 8,55%-át, képviselőjelöltjei pedig a voksok 8,49%-át szerezték meg.
Az RMDSZ a szenátusi listákra leadott szavazatok 6,28%-át és a képviselőházi listákra leadott voksok 6,29%-át kapta meg, a Liberálisok és Demokraták Szövetsége pedig 6,07%-os, illetve 5,64%-os eredményt ért el.
Bejutott a parlamentbe a Népi Mozgalom Párt (PMP) is, amelynek szenátorjelöltjeire a választópolgárok 5,34%-a, képviselőjelöltjeire pedig 5,06%-a szavazott a voksok 99%-os feldolgozottsága alapján.
A számarányoknak megfelelő szavazatszám az RMDSZ-nek
A BEC honlapjára az éjszaka folyamán a voksolás után készült jegyzőkönyvek 94 százalékát töltötték fel, miután 6,8 millió szavazatot számoltak meg a leadott 7,2 millió közül – írta a Mediafax hírügynökség. A szavazási részvételi arány 39,5 százalékos volt.
Az előző esti exit pollok után a részeredmények is igazolják, hogy magabiztosan átlépi az ötszázalékos parlamenti küszöböt az RMDSZ színeiben indult – a Magyar Polgári Párt két jelöltjét is parlamentbe juttató – magyar összefogás. Az RMDSZ-listára a voksok 6,35 százalékát adták, ami nagyjából megfelel a magyarság országos 6,5 százalékos számaranyának.
A Szociáldemokrata Párt több mint 46 százalékkal nyerte meg a választásokat, és szabadelvű szövetségese, az ALDE is kényelmesen bejut a parlamentbe 6,1 százalékkal. A baloldalon így meglesz a kormányalakításhoz szükséges parlamenti többség.
A jobboldalon a Nemzeti Liberális Párt (PNL) 20 százalékon áll, az internetgeneráció lázadóit tömörítő, idén alakult Mentsétek meg Romániát Szövetség (USR) pedig 8,4 százalékot ért el.
A szavazóhelyiségekből kilépők megkérdezésén alapuló felmérésben még kérdéses volt, de már a részeredmények szerint bejut a bukaresti parlamentbe a Traian Băsescu volt államfő vezette Népi Mozgalom Párt (PMP) is, amely az adatok 94 százalékának feldolgozása után 5,05 százalékon áll. Így viszonylag kevés – be nem jutott pártra adott – szavazatot kell újraosztani, és nem valószínű, hogy a szociáldemokraták 46 és fél százaléka 50 fölé emelkedjen.
Liviu Dragnea, a szociáldemokrata párt elnöke győzelmi beszédében vasárnap bejelentette, hogy pártja igényt tart a kormányzásra, és a Călin Popescu Tăriceanu vezette liberális ALDE-val akar koalícióra lépni. A román médiában megszólaltatott elemzők szerint nem kizárt, hogy az RMDSZ-t is megpróbálják bevonni a megalakítandó baloldali kormányba.
Frissítés: 99 százalékos feldolgozottságnál is 6 százalék fölött van az RMDSZ, bejutott a PMP is
MTI, Agerpres Székelyhon.ro

Választás után matekozás
A legtöbb voksot ugyan a jelenleg ellenzéki Szociáldemokrata Párt (PSD) kapta, az elsősége azonban nem elég ahhoz, hogy önállóan alakítson kormányt.
A különböző exit-poll adatok szerint a PSD a vasárnapi parlamenti választásokon a szavazatok 45,5-45,8, a Nemzeti Liberális Párt (PNL) 20,8-21,8, a Mentsük meg Romániát Szövetség (USR) 8,5-9,3, a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) 6-6,8, a Liberálisok és Demokraták Szövetsége (ALDE) 6-6,4 százalékát szerezte meg. Az este nyolc órai mérések szerint a határon billeg Traian Băsescu szervezete, a Népi Mozgalom Pártja (PMP) 4,7-6 százalék körül mozgott.
A közvélemény-kutatók adatai szerint nem lépte át a parlamenti küszöböt több magyarellenes politikai szervezet, például a Bogdan Diaconu-féle Egyesült Románia Párt (PRU), a Nagy-Románia Párt (PRM), valamint a Mi Szövetségünk Románia (ANR) is kimarad a törvényhozásból.
A kormányalakítással kapcsolatosan már a választások előtt körvonalazódni látszott, hogy a PSD az ALDE-vel lépne kormányra szívesebben, míg a PNL az USR-vel szövetkezne, az eredmények alapján azonban ketten nem elég erősek, az RMDSZ mellett az ALDE-ra is szükségük van. Vagyis a jelek szerint a PSD kormányalakítását abban az esetben akadályozhatja meg a többi párt, ha mindannyian részt vesznek a koalícióban. Ezt kérdésessé teszi az ALDE szándéka, amely a PSD-vel szövetkezve kormánytényező lehet, ketten együtt hajszálvékony többséggel bebiztosíthatják ezt maguknak. De itt még minden megtörténhet, főként ha a PMP mégis bejut a parlamentbe. A szavazatok százszázalékos feldolgozottságát követően tisztulhat a kép. Székelyhon.ro

Demokráciára alkalmatlan
Nincs abban semmi meglepő, hogy az összes exit poll szerint fölényesen megnyerte a tegnapi parlamenti választást a Szociáldemokrata Párt – mégis, a 45 százalék körülire becsült eredmény nem egyszerűen lehangoló, hanem inkább kétségbeejtő. Némi vigaszt talán csak az jelenthet, hogy a részvételi adatok szerint a romániai magyar közösség ezúttal jobban ráérzett a voksolás tétjére, s az előző alkalmakhoz viszonyítva nagyobb arányban járult az urnákhoz.
Hogy ez mire lesz elég, az még kérdés, hiszen egyelőre nagyon úgy fest, kis szerencsével a visszaosztás után a szociáldemokraták akár önállóan is kormányt alakíthatnak, legfennebb az ugyancsak az ötszázalékos küszöb fölé várt Tăriceanu-féle párt támogatására szorulhatnak. Könnyen megeshet tehát az is, hogy Klaus Iohannis államelnök Liviu Dragnea személyében választási csalásért jogerősen elítélt bűnözőt lesz kénytelen kinevezni a miniszterelnöki tisztségbe – a szociáldemokrata pártelnök tegnap esti, már-már fenyegetőző kijelentéseit legalábbis így értelmezték az elemzők. Ezzel pedig olyan visszarendeződés veheti kezdetét, amely beláthatatlan következményekkel járhat nemcsak a korrupcióellenes küzdelem folytatását illetően – hisz a túlkapások ellenére ez a folyamat elengedhetetlen a közélet megtisztításához –, de jelentheti ez posztkommunista, nacionalista reflexek visszatérését, és megpecsételheti az ország gazdasági fejlődését, jövőjét, ha továbbra is a szociálisan rászorulókra kívánnak építkezni. De a legfájóbb nem ez. Az igazán riasztó kép akkor áll össze, ha eljátszadozunk kicsit a számokkal, s összeadjuk a nagyjából azonos ideológiai platformon levő, illetve ugyanazon tőről fakadó pártok eredményeit. Azt látjuk, hogy a szociáldemokraták és a szélsőségesen nacionalista, magyarellenes pártok – a Bogdan Diaconu-féle Egységes Románia Pártja, a Marian Munteanu-féle alakulat – együtt a leadott voksok több mint felét elnyerték. Ha pedig ehhez hozzáadjuk az olyan lejárt szavatosságú politikusok irányította szervezetek, mint az egykori liberális Călin Popescu Tăriceanu vagy a szebb napokat is megélt Traian Băsescu exállamfő eredményét, azt látjuk: a posztkommunista, nacionalista, retrográd erők uralma töretlen Romániában. Elemzők egy része kellemes meglepetésként beszélt tegnap este a civil mozgalomból alakult Mentsétek meg Romániát Szövetség exit pollok által előre jelzett, tíz százalékot is meghaladó eredményéről. És ez szép teljesítmény egy alig pár hónapos alakulattól – de reménynek ez is édeskevés. Hisz nem az ország tizedéről remélhetjük, hogy megújulást akar, és tesz is érte a demokrácia szabályai szerint, hanem mindössze annak a 40 százaléknak a tíz százalékáról van szó, amely egyáltalán érdemesnek tartotta, hogy elmenjen voksolni. A választók közel kétharmada ugyanis – és igen, köztük az erdélyiek, a fiatalok jelentős része! – magasról tett a választásokra. Ismételten kiállítva a bizonyítványt az országról: demokráciára alkalmatlan.
Farcádi Botond Háromszék (Sepsiszentgyörgy)

Indulhat az újabb korrupciós per Dragnea ellen
Elutasította pénteken a legfelsőbb bíróság Liviu Dragnea, a Szociáldemokrata Párt (PSD) elnökének kifogásait, és elrendelte a tárgyalás megkezdését abban a büntetőperben, amelyben az Országos Korrupcióellenes Ügyosztály (DNA) ügyészei hivatali visszaélésre való felbujtással vádolják.
Dragnea és volt felesége, Bombonica Prodana ellen július 15-én emelt vádat a DNA hivatali visszaélésre és okirat-hamisításra való felbujtás miatt. A DNA szerint Prodana a Teleorman megyei gyermekvédelmi hatóság középvezetőjeként – a hatóság szintén meggyanúsított igazgatójával, Floarea Alesuval együtt – elnézte, hogy két beosztottja hosszú időn keresztül nem jár be a munkahelyére, így azok háborítatlanul fölvették meg nem szolgált fizetésüket. A kérdéses időszakban – 2006 és 2012 között – Dragnea volt a megyei közgyűlés elnöke. A DNA szerint utasította a gyermekvédelmi hatóság vezetőit az államkasszának összesen 91 ezer lejes kárt okozó rendellenesség elkendőzésére.
Nem ez az első eset, amelyben Dragnea ellen eljárást indított a DNA: tavaly már alapfokú, egyéves felfüggesztett szabadságvesztésről szóló ítélet is született ellene a Traian Băsescu akkori államfő leváltásáról szóló 2012-es népszavazáson elkövetett csalások miatt. Az Országos Korrupcióellenes Ügyészség (DNA) választási csalás megszervezése és befolyással üzérkedés vádjával állította bíróság elé a politikust. Mindemellett vádat emeltek további 74 személy, köztük Teleorman, Vrancea, Gorj és Olt megyei választási bizottságok elnökei és tagjai ellen.
Dragneát azzal vádolják, hogy kampányfőnökként csalásra bujtotta fel a választási bizottságok tagjait az érvényességi küszöböt meghaladó részvétel elérése érdekében, ami az akkori államfő leváltását eredményezte volna. (Mivel a részvétel nem haladta meg az ötven százalékos érvényességi küszöböt, Băsescu visszatérhetett az elnöki hivatalba). A DNA szerint a Dragnea által irányított bűnszövetkezet tagjai az ügyészség szerint nem létező hívásokra küldtek ki mozgóurnákat, odahamisították a részvételi ívekre a külföldön tartózkodó román vendégmunkások aláírásait, kiskorúak és a polgári jogok gyakorlásától eltiltott személyek nevében adtak le szavazatokat.
Balogh Levente Krónika (Kolozsvár)

Magyar–román társadalmi szerződést (Elégedett az eredménnyel a háromszéki RMDSZ)
Megfordult az a negatív spirál, amelyben az elmúlt években mozogtunk, hogy egyre kevesebben mentek el szavazni az RMDSZ-re. Az erdélyi magyar közösség visszanyerte önbizalmát, a parlamentbe bejutott képviselőknek és szenátoroknak azért kell dolgozniuk, hogy a megelőlegezett bizalomra rászolgáljanak – így értékelték a vasárnapi parlamenti választások eredményeit a szövetség háromszéki vezetői és parlamentbe jutott képviselői, szenátorai tegnapi sepsiszentgyörgyi sajtótájékoztatójukon.
A szövetség három képviselői helyet szerzett – Benkő Erika, Márton Árpád, Kulcsár-Terza József, a negyedik helyről induló Könczei Csabának inkább csak matematikai esélyei vannak már a bejutásra –, továbbá várhatóan két szenátora lesz a megyének Fejér László Ödön és Miklós Zoltán személyében. Antal Árpád új román–magyar társadalmi szerződés szükségességét hangsúlyozta, szerinte ennek kell alárendelni minden más kérdést: az esetleges kormányzati részvételt, az ellenzéki politizálást vagy a kormány parlamenti támogatását. Szó esett Liviu Dragnea szociáldemokrata pártelnök kijelentéséről is, mely szerint megvizsgálják az RMDSZ-szel való együttműködés lehetőségét. Tamás Sándor háromszéki területi elnök azt hangsúlyozta: túl kell lépni a kishitűségen, ha van hit a becsületes ügyekben, azt az emberek értékelik, és lehetetlennek tűnő kihívásokat lehet teljesíteni. Ilyennek tűnt az a céljuk, hogy 50 ezer szavazatot szerezzenek a megyében, de megvalósult: az RMDSZ képviselőházi listájára 50 128-an, a szenátusi jelöltekre 50 410-en szavaztak a megyében. Ez 25 százalékkal több, mint négy évvel ezelőtt (amikor valamivel több mint 40 ezer voksot szereztek), és 45 százalékkal több, mint nyolc évvel ezelőtt. Ráadásul 16 év után először az RMDSZ a magyarság etnikai arányán felüli eredményt ért el: Kovászna megyében ugyanis 74,18 (képviselőház), illetve 75,3 százalékos támogatottsággal büszkélkedhet, miközben a magyar lakosság aránya 72 százalék. Az, hogy a negatív spirálból pozitív irányba mozdult el a szövetség támogatottsága, annak tudható be, hogy odafigyeltek arra, amit az emberek mondtak – értékelt az elnök, éspedig arra, hogy össze kell fognia a magyarságnak, mert a jó szándékú, tartalmas együttműködés mobilizál, továbbá arra, hogy nagyobb alázattal kell viszonyulni a politikustársakhoz, illetve az emberekhez. Ennek is köszönhetően a megye magyar többségű településein az országos átlagnál is nagyobb volt a részvételi arány – Esztelneken, Barátoson, Málnáson, Árkoson, Sepsibodokon meghaladta, Kommandón megközelítette az 50 százalékot –, a román többségű Bodza-vidéken viszont ennél alacsonyabb arányban járultak az urnákhoz a választók. Antal Árpád sepsiszentgyörgyi RMDSZ-elnök is jónak értékelte az eredményt, melyben szerepet játszott szerinte az összefogás-sorozat, amelyet a szövetség az elmúlt időszakban megvalósított a Fidesszel, a magyar kormánnyal, az MPP-vel, az erdélyi magyar emberekkel, de az is, hogy a szervezet bebizonyította: képes megújulni, átalakulni, megfelelni a választók elvárásainak. A jövőre nézve a feladat, hogy folytassák a szövetség megújítását, tartsák meg és növeljék azt a bizalmi tőkét, amit most kaptak.
A magyar–román viszony rendezését sürgetve a következő napokra, hetekre megfogalmazott néhány üzenetet. Az egyik ilyen, hogy a szolgálatos feljelentő, Dan Tanasă nem merte vállalni a megmérettetést a megyében, elmenekült Bukarestbe, és ott indult jelöltként, pártja pedig (a Marian Munteanu-féle alakulat színeiben próbálkozott) Kovászna megyében 339, ebből Sepsiszentgyörgyön 118 voksot kapott, támogatottsága tehát nem éri el az 1 százalékot sem. Ezek az emberek nem képviselik az itt élő románságot – vonta le a következtetést, hangsúlyozva: a legitimitás nem azon múlik, hogy ki tud több gyűlöletet szítani a televíziókban és ki tud hangosabban uszítani a magyarok ellen. Antal Árpád fontosnak nevezte azt is, hogy egyetlen szélsőséges, magyarellenes párt sem jutott be a parlamentbe – bár nem zárta ki annak lehetőségét, hogy Traian Băsescu szervezete átalakul ilyenné. Ugyanakkor új magyar–román társadalmi szerződést szorgalmazott, szerinte az RMDSZ-nek minden parlamentbe jutott politikai erővel tárgyalnia kellene erről, hiszen ez garantálhatja a magyar közösség biztonságát, fejlődését. A román államnak meg kellene értenie, hogy akkor lehet sikeres, ha az erdélyi magyarok ebben stratégiai partnerei lesznek, ha jól érzik magukat Romániában. Ugyanilyen fontos, hogy a magyar–román államközi kapcsolatok javuljanak, ebben az RMDSZ tud közvetíteni. A magyar–román viszony rendezése a legfontosabb, ennek kell alárendelni minden más kérdést, azt, hogy kormányra megy-e az RMDSZ, parlamenti támogatást nyújt-e vagy ellenzékben politizál. Benkő Erika azt mondta: büszke az erdélyi magyar közösségre, amely felmérte a választások fontosságát, felismerte a ránk nehezedő nyomást és a veszélyeket – szerinte ez is azt bizonyítja, hogy életképes közösség vagyunk. Sokat és jól kell dolgoznunk, hogy rászolgáljunk a megelőlegezett bizalomra – mondta, és úgy vélekedett, a közösség visszanyerte önbizalmát. Márton Árpád azt hangsúlyozta, az új parlamentben súlyában nagyobb lesz az RMDSZ-frakció, Kulcsár-Terza József pedig az összefogás sikereként értékelte az eredményt. Őszinte, a valóságot kimondó politizálásra van szükség – szögezte le. Azt is elmondta: folytatni szeretné az együttműködést az RMDSZ-szel, a következő időszakban az MPP országos elnökségével és Kövér László tiszteletbeli elnökkel konzultálva határozzák meg a prioritásokat. Fejér László Ödön szenátor a vállalkozók és a gazdák érdekeinek képviseletére kívánja helyezni a hangsúlyt, Miklós Zoltán pedig annak fontosságát hangsúlyozta, hogy a teljes közösséget képviseljék, beleértve a románságot, a kiábrándultakat, a távol maradtakat is. Újságírói kérdés kapcsán merült fel Liviu Dragnea vasárnap éjszaka tett nyilatkozata, melyben kizárta az együttműködést a liberálisokkal, Băsescu pártjával és a Mentsétek meg Romániát Szövetséggel, de azt mondta: megvitatják az együttműködés lehetőségét az RMDSZ-szel. Tamás Sándor azt mondta: nem kell szerelmesnek lenni egyetlen román pártba sem, az RMDSZ-nek célokat, becsületes ügyeket kell meghatároznia, és ezekről kell tárgyalni. E célok egy része a magyar közösség jogainak bővítését célozza, a másik a magyarok lakta települések, régiók fejlesztését. Ismerjük Liviu Dragneát, nem könnyű eset, kemény politikus, de jó ügyekben akár vele, akár másokkal meg lehet egyezni – vélekedett. Antal Árpád ezzel szemben azt hangsúlyozta: a következő napokban, hetekben az RMDSZ-nek minden parlamentbe jutott párt képviselőivel, a teljes politikai elittel tárgyalnia kell egy új magyar–román társadalmi szerződésről. Ez a legfontosabb, mindent annak kell alárendelni, hogy miként szolgálja, miként segíti ezt a kormányzati részvétel, az ellenzéki politizálás vagy a parlamenti támogatás a kormánynak. A Háromszék kérdésére azt mondta: a társadalmi szerződésnek tartalmaznia kell, hogy a törvényekben foglalt jogokat alkalmazzák és biztosítják, kisebbségi jogok tekintetében semmilyen körülmények között nem lépnek vissza, ugyanakkor ezen jogok bővítésének menetéről is rendelkezik
Farcádi Botond Háromszék (Sepsiszentgyörgy)

Kommentár: a 60 százalékos távolmaradás üzenete
Vox populi, vox Dei, azaz a nép szava, az Isten szava, tartja a közismert mondás. Bár az exit poll felmérések előrevetítették, sokan nem számoltak azzal, hogy a Szociáldemokrata Párt(PSD) ennyire túlnyeri magát (mintegy 46%) a 2016. december 11-i parlamenti választásokon.
Bár a nem végleges eredményekből az tűnik ki, hogy hatpárti (PSD, PNL, USR, ALDE, RMDSZ, PMP) lehet az új törvényhozás, de a szociáldemokraták a Liberálisok és Demokraták Szövetségével (ALDE) simán alakíthatnak kormányt. Liviu Dragnea, a PSD országos elnöke a választások előtt határozottan kijelentette, hogy pártja semmiképp nem köt koalíciót az RMDSZ–szel, a szavazást követően valamelyest már finomította korábbi véleményét, s saját pártja és a szövetségese, az ALDE által kialakítandó állásponttól teszi függővé a magyar érdekképviseleti szövetséggel való kormányzati együttműködést, már amennyiben ez utóbbi is hajlandó volna erre. Persze a tudatosan visszafogott, csöpögtetett nacionalista retorika eszközeivel élő szociáldemokraták közül sokan nem szeretnének egy kormányban lenni a magyarokkal.
Már elkezdődtek a háttértárgyalások, hogy a választások fölényes nyertese, a PSD kit jelöl majd miniszterelnöknek. A párt vezetői közül többen Liviu Dragnea pártelnököt látnák szívesen a kormányfői bársonyszékben, de bírósági elítélése miatt Iohannis államfő nem biztos, hogy elfogadja az ő jelölését. Kérdés, hogy az alkotmányt és a vonatkozó jogszabályokat ki miként értelmezi, de tény, hogy nem vetne jó fényt az országra, a korrupcióellenes harcra, ha egy elítélt politikus lenne Románia új miniszterelnöke. Persze nem tudni, mennyire akarja Dragnea ezt a tisztséget, de nincsenek illúzióink a hatalomhoz való ragaszkodását illetően. Sokatmondó, hogy a PSD az ország 36 megyéjében nyerni tudott, a PNL mindössze három megyében győzött, az RMDSZ pedig négyben.
Az RMDSZ a maga mintegy 6,3 százalékával a várakozáson felül, jól teljesített, köszönhetően Orbán Viktor miniszterelnök, a magyar kormány, a FIDESZ–KDNP szövetség hathatós támogatásának, ugyanis a magyarországi politikusok kertelés nélkül elmondták, hogy gyengeséget mutatni, jelentéktelenségbe süllyedni a legrosszabb politika. Amellett, hogy keményen kampányoltak a magyar összefogás (RMDSZ+MPP) listájára való szavazásra, még az Erdélyi Magyar Néppártot (EMNP) is arra ösztönözték, hogy ne vegyen részt a választásokon. Bár ezt sikerült elérnie a FIDESZ-nek, de Tőkés László, és néhányan az EMNP kemény magjából ezt kínkeservesen, fogcsikorgatva vették tudomásul, bírálva azokat a magyarországi kormánytagokat, politikusokat, akik részt vettek az RMDSZ kampányában. Egyébként Tőkés László több alkalommal is kijelentette, hogy nem szavaz az RMDSZ Bihar megyei szervezetének „korrupt listájára”, ezek szerint egy román pártra nyomta a pecsétet, vagy esetleg érvénytelenül szavazott.
Az RMDSZ mintegy 450 ezer szavazatot szerzett, ezzel a négy évvel ezelőtti és a 2008-as eredményét is megjavította, ebben az Magyar Polgári Párttal való együttműködésnek is szerepe lehet. A 2016. december 11-én elért magyar eredmény 70 ezerrel több, mint a 2012-es voksok száma, és 38 ezerrel több, mint az idei önkormányzati választásokon a megyei tanácsosi listákra leadott szavazatok száma.
Az RMDSZ–MPP-nek hálát kellene rebegnie az igen hathatósnak bizonyult magyarországi támogatásért. Az RMDSZ másik nagy húzása a magyarellenesség veszélyeire figyelmeztető kampányüzenetek, az eddig megszerzett jogok semmibe vétele. Erre bőséges táptalajt szolgáltatott az utóbbi hetek kormánypolitikája, illetve a szélsőséges, nacionalista román pártok magyarellenes kirohanásai. Az is megfigyelhető volt, hogy az RMDSZ ezúttal jól tematizálta a kampányt, jó érzékkel választotta ki az üzeneteket.
Meghozta eredményét a magyar összefogás, a jövőben erős képviselete lesz az erdélyi magyarságnak a román törvényhozásban – így reagált a román parlamenti választások eredményére Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes, a KDNP elnöke. A politikus kifejtette: „Ez a nagyszerű eredmény visszaigazolta, hogy a magyarság sorskérdéseiben erkölcsi parancs az összefogás, és nem engedhető meg a széthúzás”. Semjén Zsolt hozzátette: „köszönet illet minden felelősen gondolkodó, nemzetünkért, erdélyi közösségünkért cselekvő magyart, aki szavazatával hangsúlyos képviselethez juttatta képviselőinket Bukarestben”.
Elemzők szerint szerint az RMDSZ a 2000-es évek elején szerepelt ennyire jól a választásokon, így valószínűsíthető, hogy a magyar képviselet a parlamentben akkora lesz, mint a magyarok aránya Románia polgárai között.
Láthatólag sikeres volt az egységes magyar lista kampánya, már a júniusi önkormányzati választásoknál látni lehetett, hogy az RMDSZ az egyetlen olyan párt, amelyik képes megszólítani a magyarokat és aktivizálni őket. A magyar szavazók jól érezték a választás igazi tétjét, és jól megértették Orbán Viktor üzenetét is, mely szerint aki nem áll ki saját magáért, azon a többség egyszerűen átlép.
A Nemzeti Liberális Párt(PNL) katasztrofális szereplése sem meglepő, ugyanis sorozatot totojázásai, és a kétpólusú (PNL és volt PDL) vezetés miatt nem volt egy egységes, határozott kampánya. Kritikán aluli szereplésében persze az is közrejátszott, hogy a kampány előtt röviddel indított a Korrupcióellenes Ügyészség vizsgálatot Vasile Blaga társelnök ellen, aki kénytelen volt lemondani funkciójáról. Még a magát technokratának mondó Dacian Cioloş miniszterelnök sem igazán tudta kimozdítani a holtpontról a megzavarodott liberálisokat. Gyatra szerepléséhez egy karizmatikus pártelnök hiánya is hozzájárulhatott: ugyan Alina Gorghiu kétségtelenül kedves vezető volt, de ez vajmi kevés a mai romániai politikai dzsungelharcban. Szóval maga ásta meg a sírját.
Bár az előjelzések szerint a Mentsétek meg Romániát Szövetség (USR) két számjegyű eredményre számíthatott, be kellett érnie a megtisztelő 8,50 százalékkal, mégis kitűnő teljesítményt nyújtott, ahhoz képest, hogy a választások előtt hat hónappal jegyezték be 40 alapító taggal. Valószínűleg a liberális szavazók egy része is az USR-ra szavazhatott, és magyar szavazatokat is kaphatott az inkább Bukarestben erős alakulat.
Az első parlamenti választásán induló Népi Mozgalom Pártja (PMP) is bejuthat a törvényhozásba a jelenlegi állás szerint. Traian Băsescu pártelnök máris harcos ellenzékiséget ígér a PSD-nek, ha már kormányfői ambíciói teljesítetlennek maradnak.
Mindenképpen pozitív üzenet, hogy a szélsőségesen nacionalista párt, az Egységes Románia Pártja (PRU) nem került be a törvényhozásba, erőteljes magyarellenes kampánya nem talált igazán vevőre.
Lehet a fejet a falba verni, vagy üdvrivalgásba kitörni a választási eredmények láttán, de az mindenképpen szomorú és elkeserítő, hogy 27 évvel a romániai, úgymond rendszerváltás után az állampolgárok alig valamivel több mint 39 százaléka élt jogával és vett részt a 2016. december 11-i voksoláson. A lakosság több mint 60 százaléka nem tartotta fontosnak elmenni szavazni és voksával beleszólni a politikába. Persze erre több magyarázat is lehet, de ez azt jelenti, hogy egyre kevesebb választó dönt mindannyiunk jövőjéről. A mostani az egyik legalacsonyabb részvételi arány a rendszerváltás utáni romániai választások történetében Ez egy nagyon fontos és világos üzenet kellene legyen a politikai osztálynak, amely már nem odázhatja tovább saját megújulását. Ha nem értik meg a változás szükségességét, ha továbbra is fittyet hánynak az emberek valódi elvárásainak, ha folytatódik a szavak és tettek közötti különbség, ha a politikusok csak a saját pecsenyéjüket sütögetik, akkor annak a totális apátia és bizalomvesztés lesz a velejárója. Ilyenkor pedig ki tudja, ki dönt majd helyettünk, de biztos, hogy nem Értünk!
Rais W. István erdon.ro

Tőkés László: Romániai és szerbiai magyar vezetőknek nincs keresnivalójuk elcsatolásunk ünnepén
Szerbia nem lehet az EU része, amíg kisebbségellenes állóháborút folytat – erről Tőkés László európai parlamenti képviselő, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) elnöke beszélt a DélHír szabadkai hírportálnak adott interjújában.
A romániai forradalom és rendszerváltás kiemelkedő alakját a Délvidék elcsatolásának napjának nemzeti nneppé nyilvánításáról, Vajdaság új zászlójáról, ezek romániai párhuzamairól, valamint az intézkedések magyarságra néző üzenetéről beszélgettünk.  
– Tomislav Nikolić szerb köztársasági elnök bejelentette: szeretné, ha november 25., a Délvidék Szerbiához csatolásának napja állami ünnep lenne. Romániában az azonos jelentésű december elseje már ünnepnap, ott milyen üzenetet hordoz a magyarság számára e jelképes dátum?
– Azzal kezdeném, hogy mégis nagy különbség van a két ország között, mivel nálunk, Romániában már 1990-ben nemzeti ünneppé nyilvánították december elsejét. Szerbiában pedig ezek szerint 27 évet kellett várni, amíg kísérteties hasonlósággal ugyanez megtörténjen. Ennek az üzenete még a romániainál is rosszabb, mert 27 év az EU felé haladó szerbiai úton elég kellett volna legyen a kijózanodáshoz. Mindenképpen érthetetlen, hogy ezzel a „belépővel” akar Szerbia az Európai Unióba bejutni. Az üzenet számomra egyértelmű: ami Romániának örömünnep, az a magyarság számára gyászos évforduló, és ugyanez érvényes szerbiai vonatkozásban is. Hihetetlen és elfogadhatatlan, hogy azt ünnepeltetik a románokkal és szerbekkel, hogy más országtól területet vettek el. Ráadásul úgy, hogy ezekben az országokban, tehát mind Romániában, mind Szerbiában a legnagyobb nemzeti kisebbség a magyar. Ezek szerint mi másodrangú állampolgárok vagyunk ezekben az országokban, hiszen arra sem méltatnak bennünket, hogy olyan nemzeti ünnepet válasszanak, amely szétválasztás helyett inkább egyesíthetne bennünket a többségi román vagy a szerb államalkotó néppel. 
– Romániában a politika és a magyarellenes szervezetek mennyire telepedtek rá erre az ünnepre?
– Talán még azt is elfogadhatónak találnám, hogy a lezárt múlt körébe tartozó történelmi évfordulót ünneppé nyilvánítsák, ez azonban Romániában egészen másképpen működik. A román nemzeti többség állami ünnepe az elnyomott magyarság állandó megalázására szolgál, hiszen az egész román közbeszéd és média szinte provokálja a magyarokat december 1-je táján. Ünneplésre akarnak bennünket rákényszeríteni. Számon kérik rajtunk, hogy nem ünneplünk a román többséggel együtt. A saját nemzeti érzékenységükre hivatkoznak, miközben a miénket figyelmen kívül hagyják. Erről tanúskodtak az idei sepsiszentgyörgyi vagy éppen a tavalyi kézdivásárhelyi december elsejei események, ugyanis akkor vádolták terrorizmussal az ottani székely fiatalokat. A szinte színmagyar Kézdivásárhelyen tartották meg a központi állami ünnepséget, ahová a moldvai Galacról és más román többségű városokból hoztak ünneplő sokaságot, hiszen a kézdiszéki székely közösségből bizony nem tellett volna ki az ünneplő tömeg, ezért buszokkal szállították oda a románokat. Ilyenkor külsőségeiben is és az alkalmazott jelszavakban is megnyilvánul a megalázó szándék, magyarellenes rigmusokat kiáltoznak, és miközben betiltják a székely zászlót, térképnyi nagyságú hatalmas román trikolórokat feszítenek ki, csak hogy ezzel is bosszantsák az őslakos magyarságot. Így tehát történelmi értelemben sem beszélhetünk lezárt múltról, hanem állandó politikai kurzusról, a folyamatos jelen értelmében. 
– A tartományi parlament magyar voksokkal fogadta el, hogy a Délvidék zászlaja az a lobogó legyen, amelyet 1848-ban a magyar szabadságharc ellen vonuló szerbek használtak, mindezt nem sokkal az aradi vértanúk emléknapja előtt. Most pedig szintén egy, a magyarság szempontjából sértő napot készülnek nemzeti ünnepé tenni. Az EU mennyire figyel fel ezekre a folyamatokra egy csatlakozni kívánó ország esetében? 
– Erre is találunk párhuzamot Romániában. Éppen egy-két héttel ezelőtt nyilvánította a román parlament állami hőssé Avram lancu parasztvezért, akinek a kezéhez rengeteg vér tapad. 1848/49-ben a magyar szabadságharcot hátba támadva valóságos népirtást végeztek, dúltak-raboltak-gyilkoltak  Aranyosszéken, a Erdélyi-érchegység vidékén, olyan ősi magyar városokban, mint például Nagyenyed. Számomra ugyanezt az üzenetet hordozza a szerbiai 48-as zászló és címer elfogadása. Megítélésem szerint Európában megengedhetetlen kellene, hogy legyen az ilyen történelmi állóháborúk folytatása. Európa nyilvánossága elé kellene vinni ezeket az ügyeket. Szerbia csatlakozási tárgyalásain mindenképpen fel kellene vetni ezeket az eseteket, hiszen addig nem zárhatják le a 23. Integrációs fejezetet, amíg ilyen emberi és kisebbségi jogokat sértő jelképháborút folytatnak ellenünk. 
– Miközben a magyar külügyminisztérium arra kérte a diplomatáit, ne vegyenek részt az idei december elseji ünnepeken, addig Pásztor István jelen volt az újvidéki ünnepségen, ahol az államfő bejelentette a nemzeti ünnep tervét. Ön szerint hogyan kellene hozzáállni az anyaországtól való elszakításunk nemzeti ünneppé való nyilvánításához? 
– A Máért (Magyar Állandó Értekezlet: a Kárpát-medencei magyar pártok legmagasabb szintű egyeztetési fóruma – a szerk.) múlt hét csütörtöki ülésén maga Orbán Viktor emelte ki: nagyon reméli, hogy nemcsak a magyar diplomaták nem vesznek részt Erdély elcsatolásának román nemzeti ünnepségein, hanem a magyar pártok és szervezetek képviselői is hasonlóképpen fognak tartózkodni. Sokan emlékezünk arra a hírhedt koccintásra, amelyre 2002-ben került sor a Kempinski Hotelben a két miniszterelnök, Medgyessy Péter és Adrian Năstase között. Sajnos hozzájuk csatlakoztak az RMDSZ magas rangú képviselői, mint Kelemen Attila képviselő vagy Verestóy Attila szenátor, de ugyanabban az évben a Magyar Polgári Párt vezetője, Szász Jenő – aki ma a budapesti Nemzetstratégiai Kutatóintézet elnöke – Bukarestben román trikolórral a testén ünnepelt Traian Băsescu államfővel, ami már akkor is nagy felháborodást váltott ki az erdélyi magyarok soraiban. Remélem, soha többé ilyenre nem fog sor kerülni. Tehát a megítélésem szerint sem a romániai, sem a szerbiai magyar vezetőknek nincs keresnivalójuk ilyen ünnepi rendezvényeken.
(Szabó Attila – Delhir.info, 2016. december 7.) tokeslaszlo.eu

Ezek a parlamenti választások végleges eredményei
A Szociáldemokrata Párt (PSD) szenátusi listái a szavazatok 45,67%-át, képviselőházi listái pedig a voksok 45,47%-át szerezték meg a vasárnap tartott parlamenti választásokon – közölte a végleges eredményeket a Központi Választási Iroda (BEC) sajtószóvivője, Marian Muhuleţ.
A töredékvoksokból sem szerzett abszolút többséget a román parlamentben a vasárnapi választásokon győztes Szociáldemokrata Párt (PSD), így nagy valószínűséggel koalíciós kormány alakul majd Bukarestben.
A központi választási bizottság (BEC) csütörtökön ismertette a szavazatszámlálás végeredményét és a mandátumok elosztását. Ezek várhatóan pénteken jelennek meg a hivatalos közlönyben, miután elbírálják az esetleges óvásokat. A PSD 154 képviselői és 67 szenátori mandátumot szerzett. A 136 tagú szenátusban így további két voksra, a 329 tagú képviselőházban pedig 11 voksra van még szükségük az abszolút többséghez.
A jobbközép Nemzeti Liberális Párt (PNL) színeiben 69 képviselő és 30 szenátor, a rendszerkritikus Mentsétek meg Romániát Szövetség (USR) képviseletében 30 képviselő és 13 szenátor szerzett mandátumot. A Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ)képviselőházi csoportja – amelyben a Magyar Polgári Párt (MPP) két tagja is helyet kapott – 21 tagú lesz, az RMDSZ szenátusi frakciója 9 tagú lesz. A magyar frakciónál kisebb súlyú képviseletet szerzett – 20 képviselő, 9 szenátor – a PSD-vel kormánykoalícióra készülő, Călin Popescu Tăriceanu vezette szabadelvű ALDE, továbbá Traian Băsescu volt államfő – 18 képviselővel és 8 szenátorral rendelkező – Népi Mozgalom Pártja (PMP). A bukaresti képviselőházba könnyített eljárással bekerült 17 – nem magyar – nemzeti kisebbségi szervezet egy-egy képviselője is. A szenátusban nincs kisebbségi frakció.
A román alaptörvény szerint csak az alkotmánymódosításhoz kell kétharmad, a sarkalatos törvények esetében a minősített többséghez mindkét házban elegendő a képviselők (vagy szenátorok) összlétszáma felének plusz egy főnek a szavazata. A kormány beiktatásához vagy leváltásához a képviselők és szenátorok összlétszáma felének plusz egy törvényhozónak a voksa szükséges – jelen esetben 233 szavazat – a két ház együttes ülésén. A PSD már jelezte, hogy eddigi szövetségesével, az ALDE-val készül kormányt alakítani, Liviu Dragnea pártelnök pedig legutóbbi nyilatkozataiban már azt sem zárta ki, hogy az RMDSZ-t is bevonnák a koalícióba. A PSD még nem nevezte meg kormányfő-jelöltjét. Az új parlament várhatóan kedden alakul meg.
A mandátumok eloszlása a voksok megoszlásának tekintetében: A PSD-nek 67 szenátori és 154 képviselői mandátum jut.
A Nemzeti Liberális Párt (PNL) a szenátori listákra leadott érvényes szavazatok 20,41%-ának megszerzésével 30 felsőházi mandátumra jogosult, az alsóházi mandátumok közül pedig 69-et kap meg a voksok 20,04%-ának megszerzésével.
Mentsétek meg Romániát Szövetség (USR): szenátus - 13 mandátum (8,92%), képviselőház - 30 mandátum (8,87%).
Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ): szenátus - 9 mandátum (6,24%), képviselőház - 21 mandátum (6,18%).
Liberálisok és Demokraták Szövetsége (ALDE): szenátus - 9 mandátum (6,00%), képviselőház - 20 mandátum (5,62%).
Népi Mozgalom Párt (PMP): szenátus - 9 mandátum (5,65%), képviselőház - 18 mandátum (5,34%).
A szenátusi listákra leadott 7.052.966 érvényes szavazat pártok közötti eloszlása a következő: PSD - 3.221.786; PNL - 1.440.193; USR - 629.375; RMDSZ - 440.409; ALDE - 423.728; PMP - 398.791. A képviselőjelölti listákra leadott 7.047.384 érvényes voks eloszlása: PSD - 3.204.864; PNL - 1.412.377; USR - 625.154; RMDSZ - 435.969; ALDE - 396.386; PMP - 376.891. Székelyhon.ro

Az egészségtelenség mértéke
Noha a győztes mindent vinne, elég határozott az ellenállás Liviu Dragnea személyét illetően, legalábbis az államfővel tegnap egyeztető pártok részéről. Maga az SZDP küldöttsége alkotmányossági kifogásokra hivatkozva nem vett részt tegnap a Cotroceni-palotában tartott tanácskozáson, miként hűséges csatlósa, a Călin Popescu Tăriceanu vezette alakulat is távol maradt, jelezvén, egy-két miniszteri székecske mindenkor előbbrevaló, mint a néhai, állítólagos szabadelvűség.
Klaus Iohannis mind a liberálisoktól, mind a Mentsétek meg Romániát Szövetség küldötteitől azt hallotta, számukra elfogadhatatlan, hogy egy választási csalás miatt jogerősen elítélt politikus, azaz Dragnea vezesse a szociáldemokraták új kormányát, de azt is leszögezték, az SZDP-kabinet megalakulását sem tudják támogatni. Valamelyest visszafogottabban fogalmazott Kelemen Hunor, mondván, az RMDSZ a törvény betartásához ragaszkodik, s nem személyre szabottan ugyan, de egyetért az államfővel abban, hogy büntetett előéletűeknek nem adna kormányalakítási megbízást. Önmagához hű maradt Traian Băsescu, aki ismételten magát ajánlotta miniszterelnöknek, mintegy jelezve, nem tudja eldönteni, mi hatásosabb szimpatizánsai szemében, a bohóc szerepe, avagy a kőkemény ellenzékiség ígérete. A nemzeti kisebbségek – a magyar közösség politikusai nem tartoznak ebbe a csoportba – képviselőinek nyilatkozata semmitmondó, inkább az SZDP melletti felsorakozás szándéka érződött szavaikból. Persze, azt is lehet mondani, a parlamenti mandátumok számát tekintve, illetve a valószínűsíthető Dragnea–Tăriceanu összeborulás tükrében, hogy – csak remélni lehet, hogy Kelemen Hunor hű marad  szavaihoz, miszerint nem miniszteri tisztségekre áhítozik – a pártok képviselői által hangoztatott ellenállásnak alig van gyakorlati jelentősége, mert az SZDP többsége nehezen megkerülhető tényező kormányalakítás tekintetében. Igaz, amolyan gordiuszi csomó továbbra is a Dragnea-dilemma. Vélhetően csak idő kérdése, és indul a szociáldemokraták úthengere, de addig is vigasztalásképp ütközet utáni, gyengécske jeleneteket látunk, melyek egyáltalán nem szépítik a vereség lehangoló érzetét. Tájkép csata után. Az a koalíció adja majd a miniszterelnököt, amely parlamenti többséget sorakoztat fel maga mögött – jelentette be némiképp sejtelmesen Klaus Iohannis, értékelve a tegnapi tárgyalás-sorozatát. A következő egyeztetést az új parlament beiktatása után hívja össze, nevekről most hivatalosan nem esett szó, azt viszont megjegyezte, az SZDP elutasítja az államfővel való együttműködést, és ez a magatartás egészségtelen. Igen, az, mint ahogy az is egészségtelen, hogy valószínűsíthetően miniszterelnök-jelölt lehet az, akit jogerősen elítélnek választási csalás miatt, illetve az, hogy szavazóinak ez nem számít. Különben is, mi egészséges mifelénk?
Mózes László Háromszék (Sepsiszentgyörgy)

A parlamenti többség dönt (Kormányalakítási egyeztetések)
Amint várható volt, a Szociáldemokrata Párt, valamint szövetségese, a Liberálisok és Demokraták Szövetsége részvétele nélkül zajlott le a Klaus Iohannis államfő által a parlamenti mandátumhoz jutott pártokkal kezdeményezett előzetes kormányalakítási egyeztetés. A találkozókat követően az elnök a szociáldemokratáknak azt üzente: nem tekinti szerencsés magatartásnak az államfővel való együttműködés elutasítását. Ami a lehetséges kormányfő személyét illeti, Iohannis igencsak óvatosan fogalmazott.
Az államfő szerint „a miniszterelnököt annak az alakulatnak vagy koalíciónak kell adnia, amely meggyőz arról, hogy képes parlamenti többséget létrehozni a mandátumok számán alapuló egyszerű matematika alapján”. A jelölésről viszont csak azután lehet beszélni, hogy az új törvényhozás létrejött. Ezt követően újból minden párttal egyeztet, eldől, melyeknek van kormányfő-jelöltjük, és csak ezt követően jöhet a kormányalakítási megbízatás. Az elnök újságírói kérdésre válaszolva rámutatott: noha az alkotmány értelmében olyan jelöltnek is adhat megbízatást, akit nem a választáson győztes alakulat javasol, ő a tárgyalások útját támogatja.  A tegnapi találkozón egyébként egyetlen párt részéről sem érkezett javaslat a miniszterelnök személyét illetően. Iohannis nem zárta ki annak lehetőségét, hogy a jobboldali alakulatok koalíciót kössenek, hogy erre lesz-e politikai akarat, az majd kiderül. Arra a kérdésre, hogy a választások hozta új helyzetben Dacian Cioloşsal számol-e még, mint lehetséges kormányfő-jelölttel, az elnök rámutatott: amíg minden párttal nem egyeztetett, erről nem alkothat véleményt. Iohannis továbbá megállapította, hogy a mostani konzultációsorozat disszonáns hangja volt az, hogy a Szociáldemokrata Párt és a Liberálisok és Demokraták Szövetsége képviselői nem szíveskedtek megjelenni a találkozón. „Üzenem a SZDP-nek, hogy az államelnökkel való együttműködés elutasítása nem szerencsés magatartás” – tette hozzá. Partnereket keres az RMDSZ Az államfővel való konzultációt követően Kelemen Hunor, az RMDSZ elnöke kijelentette: nem miniszteri karosszékekre és magas funkciókra áhítozik, hanem politikai programja érvényesítéséhez keres partnereket a RMDSZ. A kisebbségi jogok korrekciójához kér támogatást a román pártoktól, hogy ne értelmezés kérdése legyen az anyanyelv használata, a kétnyelvű feliratozás, és a magyar érdek is jelenjen meg az alkotmányos vagy közigazgatási reformnál – magyarázta. Ami az esetleges kormányzati szerepvállalást illeti, a szövetség még nem kíván állást foglalni, mert semmilyen megkeresést, felkérést nem kapott a választásokon győztes Szociáldemokrata Párttól. Kelemen ennek kapcsán korábban jelezte: telefonon gratuláltak egymás választási eredményéhez Liviu Dragneával, az SZDP elnökével, de „az egyszerű udvariassági gesztus” alkalmával nem volt szó a koalíciós együttműködés lehetőségéről. Az RMDSZ vezetője azt sem akarta részletezni, milyen feltételeket támasztana az RMDSZ az esetleges koalíciós együttműködéshez. „Mi mindig nyitottak voltunk a párbeszédre, soha nem zárkóztunk el attól, hogy különböző politikai konstrukciókat támogassunk, azok része legyünk, de még túl korai arról beszélni, ki lesz a többség, milyen lesz a többség” – összegezte. Az RMDSZ elnöke arról is beszélt, hogy az államfővel való találkozón nem esett szó kormányalakításról, mert még nincs hivatalos javaslat a miniszterelnök személyére vonatkozóan, de az ezzel kapcsolatos, 2001-ből származó törvényt (amely szerint a kormánytagoknak nem lehet priuszuk) be kell tartani. 
Raluca Turcan, a  Nemzeti Liberális Párt ideiglenes elnöke közölte, alakulata ellenzékbe készül, nincs abban a helyzetben, hogy a miniszterelnök-jelölt személyére javaslatot tegyen. A Mentsétek meg Romániát Szövetség elnöke, Nicuşor Dan elmondta: az SZDP körül alakuló kormányt nem támogatnak, és elfogadhatatlannak tartják, hogy Románia kormányfője egy jogerősen elítélt politikus legyen. Traian Băsescu volt államfő, az ötszázalékos parlamenti küszöböt alig meghaladó Népi Mozgalom Pártjának elnöke azt mondta: bármilyen SZDP-ellenes összefogásban partner, akár kormányon, akár ellenzékben.  Băsescu azon a véleményen volt, hogy Iohannis „helyesen jár el”, amennyiben nem hajlandó kormányfői tisztséggel felruházni egy jogerősen elítélt személyt.  A kormányalakítási tárgyalások várhatóan jövő héten, az új parlament megalakulása után folytatódnak. Háromszék (Sepsiszentgyörgy)

RMDSZ-küldöttség Klaus Johannisnál
Politikai programja érvényesítéséhez keres partnereket a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ), az esetleges kormányzati szerepvállalás ügyében azonban még nem kíván állást foglalni, mert semmilyen megkeresést, felkérést nem kapott a Szociáldemokrata Párttól (PSD) - közölte Kelemen Hunor, az RMDSZ elnöke szerdán.
A szövetség vezetője azt követően nyilatkozott az MTI-nek, hogy az RMDSZ küldöttsége Klaus Johannis államfővel tárgyalt, aki előzetes egyeztetésre hívta hivatalába a parlamenti pártokat.
Az RMDSZ a kisebbségi jogok korrekciójához kér támogatást a román pártoktól, hogy ne értelmezés kérdése legyen az anyanyelv használata, a kétnyelvű feliratozás, és a magyar érdek is jelenjen meg az alkotmányos vagy közigazgatási reformnál - mutatott rá Kelemen Hunor.
"Mi mindig nyitottak voltunk a párbeszédre, soha nem zárkóztunk el attól, hogy különböző politikai konstrukciókat támogassunk" - nyilatkozta Kelemen Hunor szövetségi elnök, aki Biró Rozália SZKT-elnökkel és Kovács Péter ügyvezető elnökkel vett részt a konzultáción.
Arra a kérdésre, hogy nyitottak-e kormánykoalícióra lépni a PSD-vel, Kelemen Hunor azt mondta: nem kapott semmilyen megkeresést és nem kíván beszélni olyasmiről, ami nem történt meg. Az RMDSZ elnöke korábban elmondta: telefonon gratuláltak egymás választási eredményéhez Liviu Dragneával, a PSD elnökével, de "az egyszerű udvariassági gesztus" alkalmával nem volt szó a koalíciós együttműködés lehetőségéről.
Az RMDSZ elnöke azt sem akarta részletezni, milyen feltételeket támasztana a szövetség az esetleges koalíciós együttműködéshez, arra hivatkozva, hogy nem kíván a sajtón keresztül üzengetni.
"Mi mindig nyitottak voltunk a párbeszédre, soha nem zárkóztunk el attól, hogy különböző politikai konstrukciókat támogassunk, azok része legyünk, de még túl korai arról beszélni, ki lesz a többség, milyen lesz a többség" - összegezte Kelemen Hunor.
Korábban a román sajtó előtt azt is elmondta: egyetért Klaus Johannis államfővel abban, hogy a törvényeket be kellene tartani, de nem csak azt a - jogerősen elítélt Dragnea miniszterelnöki kinevezését akadályozó - törvényt, amely szerint a kormánytagoknak nem lehet priuszuk, hanem azokat a törvényeket is, amelyek a kisebbségek oktatási jogait és anyanyelvhasználatát garantálják.
Utcai megmozdulásokkal fenyegetőzik az USR 
Az elnöki hivatalban rendezett konzultáción Raluca Turcan, a választásokon 20 százalékos eredményt elért Nemzeti Liberális Párt (PNL) ideiglenes elnöke közölte, pártja ellenzékbe készül, nincs tehát abban a helyzetben, hogy a miniszterelnök-jelölt személyére javaslatot tegyen. De ha mégis erre kerülne sor, akkor az első opció egyértelműen Dacian Cioloș lenne – magyarázta.
A voksok csaknem 9 százalékát megszerző Mentsétek meg Romániát Szövetség (USR)  elnöke, Nicușor Dan az államfővel folytatott megbeszélésük után elmondta: kevés valószínűségét látják annak, hogy ne a szociáldemokraták alkossanak kormányt, ők különben erre a tisztségre a legalkalmasabbnak a liberálisokhoz hasonlóan a jelenlegi miniszterelnököt, Dacian Cioloșt tartják. Hozátette azt is: a PSD körül alakuló kormányt nem szavazzák meg, és elfogadhatatlannak tartják, hogy Románia kormányfője egy jogerősen elítélt politikus legyen. Az USR utcai megmozdulásokkal fenyeget, amennyiben Dragnea alakít kormányt.
Traian Băsescu volt államfő, az ötszázalékos parlamenti küszöböt alig meghaladó Népi Mozgalom Pártjának (PMP) elnöke azt mondta: bármilyen PSD-ellenes összefogásban partner, akár kormányon, akár ellenzékben.
A kormányalakítási tárgyalások várhatóan az új parlament megalakulása után folytatódnak. Szabadság (Kolozsvár)

A Moldovai Köztársaság elnöke: mi lenne, ha az erdélyi szeparatistákat támogatnánk?
A Moldovai Köztársaság megválasztott elnöke, Igor Dodon december 12-én, hétfőn kijelentette: Bukarestnek Moldovával kapcsolatosan abba kellene hagynia az unionista politikát.
Ebben az összefüggésben tette fel Dodon a kérdést, hogy vajon miként reagálna Románia, ha Moldova a Magyarországgal egyesülést követelő erdélyi szeparatistákat támogatná. „Elnöki minőségemben kötelességem harcolni azok ellen, akik meg akarják semmisíteni Moldova államiságát. Nemrég Dacian Cioloş nyilatkozta azt, hogy nem szabad halogatni a Moldova és Románia egyesülésére vonatkozó terveket. Érdekes, mi lesz majd Románia kormányának reakciója, ha mi az erdélyi szeparatistákat fogjuk támogatni, akik Magyarországgal akarják egyesíteni ezt a román területet? Vagy ha olyan politikusokat fogunk finanszírozni, akik a középkori Moldva egyesítéséért szállnak síkra, azt követelve, adják vissza nekünk a kelet-romániai területeket?
Az ilyenfajta követelések miatt a román hatóságok börtönbe zárnak, miközben velünk kapcsolatosan ilyesmikkel játszadoznak. Ez a fajta álláspont nem járul hozzá az államaink közötti konstruktív párbeszédhez”, jegyezte meg Igor Dodon a TASS-nak adott egyik interjújában.
„Román testvérek, szomszédokként szeretlek benneteket, de független államokként tartsuk egymást tiszteletben!” Ezt nyilatkozta a szocialista Igor Dodon rögtön azután, hogy megválasztották Moldova Köztársaság elnökének. „Gyertek el hozzánk, mi is elmegyünk hozzátok, de nem unionista gondolatokkal. Képzeljétek el, mi lenne, ha olyan Moldova Köztársaság által finanszírozott mozgalmak jelennének meg Romániában, melyek azt mondják, hogy ’Számoljuk fel Romániát, vegyük vissza fél Romániát és térjünk vissza Moldva korábbi térképéhez’, fordult Dodon a románokhoz egy TVR-nek (román közszolgálati televízió - a szerk.) adott interjújában.
Dodon azt állította, hogy Moldva már a XIV. század óta létezik, miközben Romániát a XIX. században hozták létre. „Oroszország ott hibázott, hogy az 1812-es bukaresti szerződésben (Oroszország és Törökország jött létre és a cári birodalom ennek alapján annektálta Besszarábiát – a szerk.) sietett a Prutra helyezni a határt. Akkor osztották meg Moldvát. Az egyik részét megkapta az Orosz Birodalom, a másikat ott hagyták. Ez volt Oroszország nagy hibája. Jobb lett volna néhány hónapig még tárgyalni és a határt a történelmi Moldva határa mentén meghatározni, mert akkor Moldva talán most is egyben lenne”, kommentálta két héttel ezelőtt Dodon.
Dodon a TVR-ben indította el a Románia és Moldova között hidegháborút
A bukaresti politikai pártok reakciója nem váratott magára. Határozottan elutasították Igor Dodon retorikáját, aki a Románia és Moldova Köztársaság közötti határszerződés ratifikálását, az unionista eszmék hirdetésének leállítását és annak elfogadását kérte, hogy a románok és a moldovaiak történelme nem azonos.
Dodon ugyanebben az interjúban azt kérte a bukaresti hivatalosságoktól, hogy felejtsék el a nagyobb testvéri viselkedést és írják alá a határ-megállapodást: „Ha államokként tiszteljük egymást, akkor írjuk alá a határ-megállapodást, melyet 25 éve senki sem akar aláírni. Románia azzal dicsekszik, hogy elsőként ismerte el Moldova Köztársaság függetlenségét. Köszönjük, de miért nem írjátok alá a határ-megállapodást? Ha független államokként kölcsönösen tiszteljük egymást és nincsenek Moldova Köztársaság államiságának felszámolására vonatkozó rejtett gondolataink.” Arról viszont Moldova Köztársaság elnöke nem beszél, hogy Románia e megállapodás aláírásával elismerné a Németország és Szovjetunió közötti 1939-es Ribbentrop-Molotov paktumot, melyben megállapodtak, hogy az utóbbi állam annektálja az akkor a Román Királysághoz tartozó Besszarábiát. Románia így nehezen tudna követelésekkel előállni a Pruton túli szomszédokkal való egyesülésre vonatkozóan, melyre most az ad történelmi érvet, hogy az elszakadás a szovjetek fegyveres fenyegetésére történt meg. (A román fél által alkalmazott kettős mérce tipikus példája, hogy elhallgatja, a Románia és Moldova Köztársaság közötti jelenlegi határt az 1947-es, Erdélyt és a többi volt magyarországi régiót Romániához csatoló békeszerződés jelölte ki – a szerk.).
Dodon állításaira Traian Băsescu volt államfő, jelenleg a PMP (Népi Mozgalom Párt – a szerk.) szenátusi jelöltje reagált elsőként.
„Én vagyok az az elnök, aki minden nemzetközi nyomás dacára megtagadtam, hogy ratifikálásra a Parlament elé terjesszem a Románia és Moldova Köztársaság közötti határszerződést. Az a szerződés, melyet a chişinău-i Parlament már ratifikált, nyolc évig a fiókomban maradt és azt akarom hinni, hogy Iohannis elnök sem fogja sohasem továbbítani, Merkel asszony óriási nyomásgyakorlása ellenére sem”, mondta Traian Băsescu a PMP egyik chişinău-i rendezvényén. Sőt, óvatosságra intette a román felet és arra kérte, hogy hagyják figyelmen kívül azokat a „gazembereket, akik folyamatos propagandájukkal azt állítják, hogy Románia Moldova Köztársaság lerohanására készül”.
Titus Corlăţean (szociáldemokrata) volt külügyminiszter azt állítja, Dodon inkább csak azért veszi elő ezeket a témákat, hogy feszültséget keltsen Európának ebben a térségében. „Igor Dodon régebbi, orosz eredetű témákat húz elő, melyeket Voronin és a Kommunisták Pártja is hirdetett, de fogalmuk sincs arról, vagy figyelmen kívül hagyják azt, hogy Románia elsőként ismerte el Moldova Köztársaság függetlenségét. A Dodon által hangoztatott téma mesterséges, populista. Másrészről nem Románia állomásoztat katonai csapatokat Moldova Köztársaság szuverén területén, hanem az Orosz Föderáció”, mondta Corlăţean az Adevărulnak.
 [Forrás: Főtér, Adevărul] itthon.ma/nagyvilag

Háromszéken elúszott egy szenátori hely (Választási végeredmény)
A Kovászna Megyei Választási Iroda által tegnap közzétett végleges választási eredmények értelmében már kétségtelen, hogy 26 év után először az RMDSZ csak egyetlen felsőházi honatyával vág neki a négyéves parlamenti ciklusnak Fejér László Ödön személyében. A szavazatok visszaosztását követően Miklós Zoltán végül nem nyert mandátumot, helyette a megyében a szavazatoknak csupán közel három százalékát megszerző Népi Mozgalom Pártjának (NMP) jelöltje, Gheorghe Baciu képviseli szenátorként Háromszéket. Az NMP emellett a képviselőházban is mandátumot szerzett. Az országos végeredmény alapján az is világossá vált, hogy a győztes Szociáldemokrata Párt (SZDP) nem szerezte meg az abszolút többséget a törvényhozásban. Az új felállás szerint az RMDSZ egy szenátori és három képviselői mandátumot – Benkő Erika, Márton Árpád, Kulcsár-Terza József – szerzett Kovászna megyében, a negyedik képviselői mandátum birtokosa Octavian Goga.
Az elmúlt 26 évben ez az első alkalom, hogy az RMDSZ csak egy szenátori helyet nyerjen el, általában mindkettőt vitte, a román pártok általában a negyedik képviselői helyre számíthattak, vagy a múlt ciklus különleges választási törvényének köszönhetően kivételesen egy harmadik felsőházi mandátumot szereztek meg. 1990 óta arra sem volt példa, hogy az SZDP jelöltje ne kerüljön be a parlamentbe. Ami a leadott szavazatok alakulatok szerinti eloszlását illeti, Háromszéken az RMDSZ a voksok 74 százalékát szerezte meg, az SZDP jelöltjeire 10,2 százalék szavazott, a Nemzeti Liberális Párt 4,5 százalékot kapott, az NMP és a Liberálisok és Demokraták Szövetsége (LDSZ) hármat, a Mentsétek meg Romániát Szövetség (MRSZ) pedig 1,6 százalék körül teljesített. A részvételi arány 38,2 százalékos volt.
Az RMDSZ képviselőházi és parlamenti jelöltlistáiról országosan harminc törvényhozó szerzett mandátumot. Ez kilenc szenátori helyet jelent, akárcsak 2012-ben, a képviselőházban pedig 21-et, hárommal többet a legutóbbi parlamenti választáshoz képest. A bejutók között ott van a Magyar Polgári Párt (MPP) két képviselője, Biró Zsolt és Kulcsár-Terza József. A szövetség Háromszéken kívül Szilágy megyében veszített szenátort, de Maros és Bihar megyében az eddigi egy-egy helyett két-két szenátor lesz. Az RMDSZ az ötödik képviselői helyet is megszerezte Hargita megyében, így a 85 százalékban magyarok lakta megyét kizárólag az RMDSZ képviseli a parlamentben. Négy év kihagyás után ismét lesz Brassó és Arad megyében is parlamenti képviselője az RMDSZ-nek, Temes megye azonban – a 2008–2012-es időszak után – második alkalommal marad magyar parlamenti képviselő nélkül. Az előzetes számításokkal ellentétben az ország különböző részein összegyűlt töredékvoksok végül nem Tulcea, hanem Konstanca megyében eredményeztek egy 21. képviselői mandátumot az RMDSZ számára.
A felsőházban az RMDSZ-frakciót a Hargita megyét képviselő Verestóy Attila és Tánczos Barna, a Kolozs megyei László Attila, a Bihar megyében mandátumhoz jutott Cseke Attila és Derzsi Ákos, a Kovászna megyei Fejér László Ödön, a Maros megyei Novák Csaba Zoltán és Császár Károly, valamint a Szatmár megyei Turos Loránd képviseli. Képviselői mandátumot nyert Arad megyében Faragó Péter, Bihar megyében Szabó Ödön és Biró Rozália, Brassó megyében Ambrus Izabella, Hargita megyében Kelemen Hunor, Korodi Attila, Bende Sándor, Benedek Zakariás és Sebestyén Csaba István, Kolozs megyéből Csoma Botond, Konstanca megyéből Antal István, Kovászna megyéből Benkő Erika, Márton Árpád, és Kulcsár-Terza József (MPP), Maros megyéből Vass Levente, Csép Andrea és Biró Zsolt (MPP), Máramaros megyéből Apjok Norbert, Szilágy megyéből Seres Dénes, Szatmár megyéből Magyar Loránd Bálint és Erdei-Doloczki István. Nincs meg a többség
A töredékvoksokból sem szerzett abszolút többséget a Szociáldemokrata Párt, így nagy valószínűséggel az LDSZ-szel közösen alakít koalíciós kormányt. A központi választási bizottság által tegnap ismertetett végeredmény értelmében az SZDP 154 képviselői és 67 szenátori mandátumot szerzett. A 136 tagú szenátusban így további két, a 329 tagú képviselőházban pedig 11 voksra van még szükségük az abszolút többséghez. A Nemzeti Liberális Párt színeiben 69 képviselő és 30 szenátor, a Mentsétek meg Romániát Szövetség képviseletében 30 képviselő és 13 szenátor szerzett mandátumot. Húsz képviselőt és kilenc szenátort tudhat magáénak az SZDP-vel kormánykoalícióra készülő, Călin Popescu Tăriceanu vezette LDSZ, Traian Băsescu volt államfő Népi Mozgalom Pártja 18 képviselővel és 8 szenátorral rendelkezik. Rajtuk kívül a képviselőházba könnyített eljárással bekerült 17 nem magyar nemzeti kisebbségi szervezet egy-egy képviselője is. Háromszék (Sepsiszentgyörgy)

A román pártok közül csak Basescu pártja rúgott labdába
MTI - Csak a Traian Basescu volt román elnök által vezetett Népi Mozgalom Párt (PMP) juttatott be román képviselőket a székelyföldi magyar többségű megyékből - derült ki a vasárnap tartott romániai parlamenti választások végeredményének kihirdetése után lezajlott mandátumelosztásból.
Míg a 85 százalékban magyarok által lakott Hargita megyei öt képviselői és két szenátori mandátum mindegyikét a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) jelöltjei szerezték meg, a 75 százalékban magyarok által lakott Kovászna megye négy képviselői és két szenátori mandátuma közül egy szenátori és egy képviselői hely a PMP-nek, a többi az RMDSZ jelöltjeinek jutott. Noha a PMP-nél a Szociáldemokrata Párt (PSD) és a Nemzeti Liberális Párt (PNL) is lényegesen jobb eredményt ért el Kovászna megyében, a töredékszavazatok visszaosztási algoritmusa Basescu pártjának juttatta a székelyföldi mandátumokat.
A szenátori mandátumot szerzett Gheorghe Baciu - aki 1989 és 2008 között volt a román többségű Bodzaforduló polgármestere - kijelentette: a Hargita megyei románokat is képviselni fogja a parlament felsőházában.
Az RMDSZ Hargita megyei sikere azt is eredményezte, hogy nem jutott be a parlamentbe Mircea Dusa volt védelmi miniszter, aki korábban a Szociáldemokrata Párton belül a székelyföldi ügyek szakértőjének számított, és a magyar szimbólumok elleni hatósági fellépés egyik szorgalmazója volt. A Kovászna és Hargita megyei románok civil fóruma - amely a Székelyföldön kisebbségben élő románok érdekvédelmi szervezeteként lép fel - aggályosnak tartotta, hogy a Hargita megyei románok 12 év után parlamenti képviselet nélkül maradtak, és ismét kifejtette azt az álláspontját, hogy a választójogi törvény módosításával kellene biztosítani, hogy hasonló helyzet ne ismétlődhessen meg. szatmar.ro

Megegyezett a PSD és az ALDE, képben az RMDSZ
Koalíciós megállapodást írt alá hétfőn a PSD és az ALDE, a szociáldemokraták így stabil többséggel kormányozhatnak majd. Mindemellett az RMDSZ-szel is tárgyalni kívánnak a parlamenti támogatásról.
Aláírta hétfőn a koalíciós megállapodást a múlt vasárnapi parlamenti választást megnyerő Szociáldemokrata Párt (PSD) és a Liberálisok és Demokraták Szövetsége (ALDE). A két párt így stabil többséggel rendelkezik, hiszen az alsóházban 165 mandátum szükséges a többséghez, márpedig a PSD-t 154, az ALDE-t pedig 20 honatya képviseli, míg a szenátusban 69 honatya kell a többség kialakításához, ami szintén megvan a PSD 67, illetve az ALDE 9 mandátumával.
A pártvezérek – a PSD részéről Liviu Dragnea elnök, az ALDE színeiben Călin Popescu-Tăriceanu és Daniel Constantin társelnökök – által aláírt, csupán általánosságokat tartalmazó szerződés értelmében az ALDE a választáson elért eredmény arányában kap miniszteri tárcákat. Arról hétfőn még nem született megállapodás, hogyan osztozik meg a két párt a tárcákon. Értesülések szerint a kicsiny, magát liberálisnak mondó párt 3 minisztériumot szeretne, de a PSD csupán kettőt adna át neki. Emellett Tăriceanu megtarthatja a szenátus elnöki tisztségét, ami az államfő után a második legfontosabb titulus.
Dragnea az aláírási ceremóniát követően elmondta, a Fejlődésért és Demokráciáért Kormánykoalíciónak nevezett szövetség egyezménye szerint a két párt közös miniszterelnök-jelöltet támogat majd, akit a PSD nevez meg. A dokumentum szerint a koalíció célja a fenntartható gazdasági fejlődés biztosítása és a munkahelyteremtés, emellett az anyagi jólét és az életminőség növelése, valamint a szabadságjogok szavatolása. Egyben leszögezik: a két párt közös kormányprogrammal áll elő, és a kormányban, valamint az annak alárendelt intézményekben is arányosan osztják el a vezetői tisztségeket.
Tăriceanu közölte, a koalíciós szerződés aláírását követően a két párt közösen kíván részt venni a Klaus Johannis államfő által a kormányalakításról összehívott egyeztetéseken. Ez újabb konfliktus forrása lehet, az elnök ugyanis eltérő napra hívta meg a két párt képviselőit. A PSD, a PNL, az USR és az RMDSZ politikusait szerdára, az ALDE, a PMP, illetve a nemzeti kisebbségek képviselőit pedig csütörtökre hívta meg a Cotroceni-palotába. A ceremónia végén Liviu Dragnea azt is közölte, hogy az RMDSZ-szel is tárgyalnak egy esetleges, a kormány parlamenti támogatásáról szóló megállapodásról.
Titkolt kormányfőjelölt
Dragnea egyébként várhatóan szerdán jelenti be a párt miniszterelnök-jelöltjének nevét. A politikus vasárnap este a România TV hírcsatornának nyilatkozva elmondta, a Klaus Johannis államfővel a parlament keddi alakuló ülését követő konzultáció után hozza nyilvánosságra, kit jelöl a PSD és az ALDE a kormányfői tisztségre, és megjegyezte: nem a televíziókban megszellőztetett nevek közül választ majd.
Dragnea azt is elmondta, nehezen hinné el, hogy az államfő elutasítja a PSD-ALDE jelöltjének kormányalakítással való megbízását, ezzel ugyanis szerinte nem tartaná tiszteletben a voksolás eredményét, az emberek arra irányuló óhaját, hogy minél hamarabb beálljon a politikai stabilitás és a gazdasági növekedés időszaka. A politikus azt is kifejtette, fontos, hogy a jelölt pártag legyen, hogy politikailag felelősségre vonhassák. Az Antena 3 hírcsatornának azt is elmondta, a jelöltnek biztosítékot kell adnia arról, hogy megvalósítja a PSD kormányprogramját. Egyúttal közölte: a kormány mindegyik tagját folyamatosan figyelemmel követik majd, és számon kérik rajtuk a program gyakorlatba ültetését.
Dragnea: nevetséges próbálkozások
A politikus egyúttal nevetségesnek nevezte a Nemzeti Liberális Párt (PNL) igyekezetét, hogy megakadályozzák a képviselői mandátumának érvényesítését. Mint arról beszámoltunk, Raluca Turcan, a PNL ügyvivő elnöke vasárnap jelentette be, hogy a házszabály azon cikke alapján, amely tiltja a választási csalás miatt elítélt politikusok parlamenti tagságát, Dragnea mandátuma érvényesítésének elutasítását kezdeményezik a mandátumérvényesítő bizottságnál.
„Miért nem indítványoznak egy olyan törvényt, amely értelmében nem használhatom a Liviu Dragnea nevet? Vagy egy olyan törvényt, hogy kötelező elpárolognom?” – jegyezte meg ironikusan. A politikus szerint egyébként a házszabály vonatkozó cikkelye az aktuális parlamenti választásra vonatkozik, őt ráadásul – a saját értelmezése szerint – nem választási csalásért ítélték el, hanem azért, mert személyes adatokat megsértve jogosulatlan hasznot szerzett a PSD-nek. Mint ismeretes, Dragneát a Traian Băsescu akkori államfő leváltásáról szóló 2012-es népszavazáson kampányfőnökként elkövetett visszaélések miatt áprilisban jogerősen két év felfüggesztett szabadságvesztésre ítélték. Hasonlóan próbál érvelni Dragnea párttársa, Eugen Nicolicea is, aki szerint a haszonszerzés nem egyenértékű a választási csalással. Ugyanakkor Dragnea 2012-ben a részvételi adatok manipulálásával azt akarta elérni, hogy a népszavazáson a PSD számára kedvező eredmény szülessen.
Eközben újra terítékre került az a 2001-es jogszabály is, amely egyértelműen megtiltja, hogy elítélt személy a kormány tagja legyen, és amely miatt Dragnea miniszterelnöki jelölése konfliktusosnak ígérkezett, mivel az államfő közölte, nem bíz meg kormányalakítással elítélt személyt, vagy olyat, aki ellen bűnvádi eljárás van folyamatban. Victor Ciorbea, az egyébként a PSD támogatásával kinevezett ombudsman közölte: csak az új kormány beiktatását követően mérlegeli, hogy alkotmányossági kifogást emeljen a jogszabály ellen az alkotmánybíróságon, vagy nem.
Dragnea amúgy lemondott 2012-ben megszerzett képviselői mandátumáról. A régi parlament – megbízatásának utolsó napján – hétfőn vette tudomásul Dragnea lemondását, így a PSD elnöke nem töltötte ki mandátumát. A politikus gesztusával azt akarta bebizonyítani, hogy nem érdekelt a törvényhozóknak járó, sok vihart kavart speciális nyugdíj-kiegészítésben, azt ugyanis csak azok a honatyák kérvényezhetik, akik legalább egy teljes, négyéves mandátumot kitöltenek.
Balogh Levente Krónika (Kolozsvár)

Megalakult az új parlament
Megtartotta első ülését az új parlament mindkét háza. A képviselőház és szenátus is megválasztotta a mandátumigazoló bizottság tagjait, a házelnökökről ma szavaznak a törvényhozók, miután egyenként leteszik a hivatali esküt. A Szociáldemokrata Párt (PSD) és az RMDSZ között nem született még egyezség a parlamenti együttműködési megállapodásról, a szövetség előbb tudni akarja a miniszterelnökjelölt nevét.
A PSD, valamint a Liberálisok és Demokraták Szövetsége (ALDE) ma együtt közösen vesz részt a Klaus Johannis államelnökkel folytatott konzultáción. Az elnök által kezdeményezett kormányalakítási tárgyalásokra Johannis tegnap elfogadta a kormánykoalíciót megkötő két párt közös delegációját, eredetileg ugyanis az államfő külön-külön hívta meg őket.
Liviu Dragnea, a PSD elnöke bejelentette, Klaus Johannis elfogadta, hogy a PSD és a vele hétfőn kormánykoalícióra lépett szabadelvű ALDE vezetői közösen vegyenek részt az elnöki hivatalban tartandó kormányalakítási konzultáción. Ezt később az elnök szóvivője is megerősítette. Johannis eredetileg parlamenti súlyuk sorrendjében külön-külön hívta konzultációra a pártokat, így az ALDE-ra csak csütörtökön került volna sor. A tegnap lapzártáig ismert forgatókönyv szerint Johannis nem módosított az eredeti ütemterven, így a Traian Băsescu vezette PMP és a nemzeti kisebbségek küldöttségét csak csütörtökön fogja fogadni, a többi pártot már ma. Johannis szóvivője korábban jelezte, hogy az elnök csütörtökön délben akarja levonni a konzultációk következtetéseit. Ennek ellenére nem kizárt, hogy már ma kiderül, kit javasolt a PSD miniszterelnöknek. Dragnea a jövendő miniszterelnök személyére vonatkozó egyik kérdésre válaszolva elmondta: olyan személyt javasolnak kormányfőnek, aki nem egy-két napja, hanem hosszú ideje tagja a PSD-nek.
Az is kiderült, hogy a szociáldemokraták nem akarják nagyon elhúzni a kormányalakítási eljárást. Dragnea ugyanis arra figyelmeztette frakciótársait, hogy ne készüljenek vakációzni, mert ha Johannis elfogadja a PSD javaslatát, és a PSD–ALDE koalíció közös jelöltjét bízza meg kormányalakítással, akkor a parlamentnek jövő héten kell szavaznia az új kormány beiktatásáról. A PSD elnöke kifejezte reményét, hogy így a kabinet legkésőbb január közepéig kidolgozhatja, a parlament pedig megszavazhatja a 2017-es állami költségvetést. Dragnea arról is beszámolt: a PSD–ALDE koalíció vezetői „nagyon jó megbeszélést folytattak” az RMDSZ küldöttségével, és sikerült kidolgozniuk a parlamenti együttműködésről szóló megállapodás vázlatát. A dokumentum aláírására a PSD elnöke szerint legkésőbb szerda reggel kerülhet sor.
Kelemen Hunor, az RMDSZ elnöke tegnap délután ugyanakkor elmondta, hogy az RMDSZ nem sieti el a megállapodás aláírását, akarják látni, hogy kit javasol a PSD miniszterelnök-jelöltnek, ugyanis nagyon fontos, hogy a Szövetség számára elfogadható legyen a kormányfő személye. Emellett az RMDSZ elnöke azt is fontosnak nevezte, hogy a kormányprogram kedvező előírásokat is tartalmazzon a romániai nemzeti kisebbségek jogaira vonatkozóan. Az RMDSZ képviselőházi frakcióvezetője Korodi Attila, a szenátusi frakcióvezetője pedig Cseke Attila lett. Szabadság (Kolozsvár)