A Magyar Polgári Párt (MPP) vezetősége esetleg hajlandó lenne támogatni Traian Basescut az államelnöki választások második fordulójában, mivel úgy véli, hogy a jelenlegi elnök és a PDL „az egyetlen remény” a magyar közösség számára. Szász Jenő MPP-elnök sajtótájékoztatóján kifejtette, meggyőződése, hogy Traian Basescu bejut az államelnöki választások második fordulójába. Szász kifejtette, az MPP felkérést intézett a Basescu államelnök kampány-stábjához, hogy a választások második fordulója után Basescu látogasson el a Székelyföldre, és találkozzon az ott élő emberekkel, tárgyaljanak a régió specifikus és általános problémáiról. Szász leszögezte, az MPP nem fogja feltételek nélkül támogatni Traian Basescut a második fordulóban. Basescu hibákat követett el, amikor Tusnádfürdőn azt mondta, hogy nem lesz autonómia, és Budapesten, amikor ugyanezt fejtette ki. Azonban Basescu Székelyföldön azt mondta, hogy a decentralizálást támogatja. /Az MPP támogatná Basescut. = Nyugati Jelen (Arad), nov. 19./

Visszautasította a bíróság a Pro Democratia keresetét, amelyben a civil szervezet kérte: függesszék fel a népszavazást. November 22-én, vasárnap, az elnökválasztásokkal egyidőben a román választókat arról is megkérdik: egyet értenek-e azzal, hogy a jelenlegi kétkamarás parlament egykamarássá alakuljon, illetve, hogy 471-ről 300-ra csökkenjen a parlamenti képviselők száma. Az RMDSZ álláspontja szerint minél nagyobb számban részt kell venni a referendumon, és nemmel szavazni mindkét kérdésre. Jelenleg az országban bizalmi válság van, ezért várhatóan alacsony lesz a részvétel. Traian Basescu és Mircea Geoana a két legesélyesebb államfő-jelölt. /Sz. K. : Elnökválasztás és referendum. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 20./

„Amikor a magyar közösség érdekeiről van szó, nincs elveszett szavazat” – üzente választóinak Kelemen Hunor, az RMDSZ államfőjelöltje. Sérelmezte, hogy nem kapott meghívót az elnökválasztási kampányt záró november 20-án tartott nyilvános tévévitára, amelyen Crin Antonescu liberális, Mircea Geoana szociáldemokrata jelölt, illetve Traian Basescu államfő méri össze erejét. – Otthonában, Csíkkarcfalván kezdődött, és ott is zárult november 19-én Kelemen Hunor négyhetes erdélyi kampánykörútja Az EMNT támogatja Kelemen Hunort a választásokon, az MPP nem. /Cs. P. T. : „Nincs elveszett magyar szavazat” Kampányzáró beszélgetés Kelemen Hunorral, az RMDSZ államelnökjelöltjével. = Új Magyar Szó (Bukarest), nov. 20./

November 22-én volt a választás. A CCSB által készített exit-poll felmérés (urnáktól való távozás utáni közvéleménykutatás) szerint Traian Basescu a szavazatok 34,1%-át szerezte meg, második Mircea Geoana 30,9%-ot, harmadik Crin Antonescu 22,1%-kal, negyedik Kelemen Hunor 3,6%-kal. Sorin Oprescu 3,4%-ot kapott. Pontos adatok a szavazatok összeszámlálását követően lesznek. Az elnökválasztás december 6-i második fordulójába tehát Traian Basescu és Mircea Geoana jutott be. /Exit-poll. = Nyugati Jelen (Arad), nov. 23./ Végleges eredmény csak napok múlva várható, de az első felmérések szerint érvényes lesz a népszavazás: a lakosság 50,16 százaléka nyilvánított véleményt a kisebb parlamentről, és elsöprő arányban támogatja az egykamarás, legtöbb 300 fős törvényhozást. Az egykamarás parlamentet a választók 76,5 százaléka véli jobbnak a jelenleginél, és 85,4 százalék szerint elég 300 honatya egy húszmilliós államnak (jelenleg 471 van). Az elnökválasztással egy időben kiírt, sokak által Traian Basescu kampányfogásának tekintett referendumon mindenütt kevesebben szavaztak, mint az elnökválasztáson. /Demeter J. Ildikó: Érvényes a népszavazás. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), nov. 23./

Az eddigi három – tulajdonképpen két – magyar államfőjelölt nagyrészt beváltotta a hozzá fűzött reményeket, eredményesen népszerűsítette az RMDSZ programját. Az RMDSZ első ízben 1996-ban próbálkozott saját elnökjelölt állítással. Frunda György szenátor több mint 141 ezer támogató szavazatot nyújtott be a Központi Választási Irodához. Kampánya igen sokrétű és átfogó volt, választási programját egyaránt bemutatta a magyar szavazóknak, a többi nemzeti kisebbség képviselőinek, de találkozott román értelmiségiekkel is. Az 1996. november 3-i első fordulóban a magyar jelölt 761 007 szavazatot szerzett, ami az összesen leadott voksok 6,02 százaléka volt. Ez a negyedik helyet jelentette számára. Ezt követően az RMDSZ Operatív Tanács felhívta a magyar választókat, hogy a második fordulóban szavazzanak a demokratikus ellenzék közös jelöltjére, Emil Constantinescura, aki a szavazatok 54,41 százalékát szerezte meg Ion Iliescu 45,59 százalékával szemben. A mintegy 10 százalékos előnyhöz nem kis mértékben járultak hozzá a magyar szavazók. Frunda György 2000-ben „ismételt”, ez alkalommal 12 ellenjelölttel kellett megbirkóznia. Frunda a jelölést támogató 321 ezer aláírást benyújtotta a Központi Választási Irodához. A 2000. november 26-i első fordulót Ion Iliescu nyerte meg a voksok 36,35 százalékával, alig több mint 8 százalékkal előzte meg a 28,34 százalékot összesítő Corneliu Vadim Tudort. A voksok 6,22 százalékát jelentő közel 670 ezer szavazattal Frunda az ötödik lett. A második fordulót Iliescu és Vadim Tudor vívta meg egymással: előbbire – a kisebbik rosszra – a szavazók 66,83 százaléka szavazott. 2004-ben maga az RMDSZ elnöke, Markó Béla volt az államfőjelölt, miután Frundát, visszautasította a jelölést. Az RMDSZ jelöltje, Markó 268 ezer támogató aláírást gyűjtött. Markó Béla választási programja az Együtt Európába – integráció, autonómia, jólét címet kapta. Markó 5,1 százalékot összesített, ami 533 446 szavazatot jelentett. Az első fordulóban Nastase a voksok 60,97, Traian Basescu 33,92, Corneliu Vadim Tudor pedig 12,57 százalékát nyerte el. A második fordulót Traian Basescu nyert meg, megszerezve a szavazatok 51,23 százalékát. A magyarlakta területeken, Maros, Kovászna, Hargita, Szilágy, Szatmár megyékben azonban Arian Nastase győzött. Az idei államfőválasztásokon negyedik alkalommal indult magyar jelölt, ezúttal Kelemen Hunor személyében. /B. T. : Magyar jelöltek az elnökválasztásokon. = Új Magyar Szó (Bukarest), nov. 23./

November 23-án Crin Antonescu liberális elnökjelölt leszögezte: kizárt dolog, hogy Traian Basescut támogassa a második fordulóban. A bejelentést Mircea Geoana is üdvözölte, aki jelezte, hogy hajlandó elfogadni Klaus Johannist miniszterelnöknek. Az elnökválasztás első fordulójából Basescu és Geoana jut tovább a december 6-i döntőbe. Kelemen Hunor, az RMDSZ jelöltje ötödik helyen végzett, miután 371 451 szavazatot kapott, ami a voksok 4,03 százalékát jelenti. Kelemen Kovászna és Hargita megyében lett első. /Szociáldemokrata–liberális koalíció a láthatáron. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 24./

Az államfő megválasztásával kapcsolatban Maros megyében, 99,84%-os feldolgozás után: szavazott 49,97 %. Maros megyében a legtöbb szavazatot Traian Basescu kapta /27,47 %/, második helyen az RMDSZ jelöltje, Kelemen Hunor áll /27,00 %/, harmadik Mircea Geoana (PSD+PC) /18,51 %/, negyedik Crin Antonescu (PNL) /616,04 %/. /Mózes Edith: Maros megyei eredmények. = Népújság (Marosvásárhely), nov. 24./

A végleges eredmények alapján Kolozs megyében Traian Basescu bizonyult a legnépszerűbbnek az államfőjelöltek közül, a voksok 41,25 százalékát sikerült megszereznie. A második Crin Antonescu, a Nemzeti Liberális Párt (PNL) jelöltje, őt követi Mircea Geoana /PSD/ 19,40 százalékkal, Kelemen Hunor 9,16 százalékot ért el. /Választási eredmények Kolozs megyében. = Népújság (Marosvásárhely), nov. 24./

Több elvi feltételt tartalmazó politikai egyezmény megkötését szabták feltételül a Nemzeti Liberális Párt (PNL) vezetői a Szociáldemokrata Pártnak (PSD) annak érdekében, hogy az elnökválasztás második fordulójában a szabadelvűek Mircea Geoanat, a PSD jelöltjét támogassák. Az RMDSZ arról határozott, hogy szorosabbra fűzi kapcsolatait a liberálisokkal. Mindhárom fél szorgalmazza, hogy minél hamarabb jussanak egyezségre. A liberálisok egyik feltétele az, hogy Klaus Johannis nagyszebeni polgármester legyen a miniszterelnök. Mircea Geoana jelezte, hogy elfogadja a polgármester személyét. Traian Basescu államfőjelöltnek kicsi az esélye a győzelemre az elnökválasztás második fordulójában – írták a lapok. /PSD–PNL–RMDSZ-koalíció körvonalazódik. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 25./ A liberálisok farvizén surranhat be az RMDSZ abba a jövendő, Klaus Johannis vezette kormányba, amelynek felállítására Mircea Geoana szociáldemokrata elnökjelölt vállalkozott. Az RMDSZ-re utalva Geoana kifejtette: egyelőre csak PSD–PNL-együttműködésről van szó, a többi lehetőségről december 6. után tárgyalnak. Az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács még nem foglalt állást azzal kapcsolatban, hogy szerintük a két jelölt közül melyiket kell támogatni a második fordulóban, s nem reagált a megkötött RMDSZ–PNL-egyezségre sem. Tőkés László EMNT-elnök a szavazás napján azt nyilatkozta: a magyar szavazóknak nincs kik közül választaniuk, a két román jelölt egyformán rossz alternatíva. /(Cs. P. T.): Fleischer Hilda, Moldován Árpád Zsolt: Farvízen surran az RMDSZ. = Új Magyar Szó (Bukarest), nov. 25./ Az „Egyezmény Románia válságból való kijuttatásáért” címet viselő PSD–PNL-megállapodásban a felek többek között leszögezték: azért tartják fontosnak az együttműködést, mert ötéves mandátuma során Traian Basescu káoszba taszította az országot, amelynek nincs legitim kormánya. A megállapodás jórészt gazdasági elemeket tartalmaz, átláthatóság és hatékonyság a közpénzek elköltése során, az egyéni szabadságjogok tiszteletben tartása, az igazságügyi reformfolyamat folytatása, a közigazgatási decentralizáció, a hátrányos helyzetű rétegek – fiatal családok, nyugdíjasok és alacsony jövedelműek – támogatása, a mezőgazdaság és az állam korszerűsítése. A Nemzeti Liberális Párt (PNL) aláírt megállapodást az RMDSZ-szel. A megállapodás szövege: EGYÜTTMŰKÖDÉSI MEGÁLLAPODÁS a Nemzeti Liberális Párt és a Romániai Magyar Demokrata Szövetség között. Tekintetve véve azt, hogy: a két politikai alakulat közös kormányzati tapasztalattal rendelkezik; a 2008-as választások után ketten alkották a parlamenti ellenzéket; a jelenlegi politikai válságban egy új többségre és egy stabil kormányra van szükség. A két politikai alakulat együtt fog működni a következőkben: – egy program kidolgozása a romániai válság megszüntetése érdekében; – az alkotmányos reform elindítása; – az intézményes és törvényhozási reformok folytatása, beleértve a nemzeti kisebbségi jogok területét is; – a közigazgatási reform folytatása a döntéshozatal decentralizációja céljából; – stabil kormányzás biztosítása, egy transzparens parlamenti többség támogatásával; – olyan államelnökjelölt támogatása, aki garantálja az állam intézményei közötti megfelelő együttműködést; – Klaus Johannis jelölésének támogatása Románia Kormányának miniszterelnöki tisztségébe. A Nemzeti Liberális Párt és a Romániai Magyar Demokrata Szövetség együtt vesznek részt egy új kormány létrehozásában. Bukarest, 2009. november 24. Nemzeti Liberális Párt, Crin Antonescu; Romániai Magyar Demokrata Szövetség, Markó Béla. /Balogh Levente: Megállapodást írtak alá a liberálisok a szociáldemokratákkal. = Krónika (Kolozsvár), nov. 25./

Szatmár megyében a szavazásra jogosult állampolgárok 44,41 %-a járult az urnák elé. Traian Basescu, a Demokrata-Liberális Párt jelöltje kapta a voksok 29,72 %-át, Kelemen Hunor, az RMDSZ jelöltje a 24,21 %-át, Mircea Geoana, a Szociáldemokrata Párt jelöltje a 23,09 %-át. A parlament létszámának csökkentésére 87,71 % szavazott, a kétkamarás parlament egykamarássá alakítására 79,96 százalék. /Babos Krisztina: Szatmár megyei eredmények. = Szatmári Magyar Hírlap (Szatmárnémeti), nov. 25./

November 25-én közzétették az államfő-választás és a referendum végleges adatait. Az elnökválasztáson a választópolgárok 54,37 százaléka vett részt. Az államfőjelöltek sorrendje: Traian Basescu 32,44 %, 3 153 640 szavazat, Mircea Geoana /PSD/ 31,15 % , 3 027 838 szavazat, Crin Antonescu /PNL/ 20,02 %, 1 945 831 szavazat, Corneliu Vadim Tudor /PRM/ 5,56 %, 540 380 szavazat, Kelemen Hunor /RMDSZ/ 3,83 %, 372 764 szavazat. A többi jelölt kevesebb voksot kapott. A referendumon a választópolgárok 50,95 százaléka vett részt, az egykamarás parlamentre vonatkozó kérdésre 77,78 százalék válaszolt igennel. A honatyák számának csökkentésével 88,84 százalék ért egyet. Közzétették a végleges választási eredményeket. = Új Magyar Szó (Bukarest), nov. 26./

Traian Basescu államfő kifejtette, a törvényhozás egykamarássá változtatása, illetve a honatyák létszámának jelentős csökkentése útjából a referendum sikerét követően már minden akadály elhárult, így már a két forduló között össze kell hívni az ehhez szükséges alkotmánymódosításokat elvégző alkotmányozó bizottságot. Az alkotmány megváltoztatását, kiegészítését a román államfő kezdeményezheti, de csakis a kormány javaslatára, illetve a képviselők vagy a szenátorok legalább egynegyede, avagy legalább 500 ezer szavazati joggal rendelkező állampolgár. Jelenleg nincs sem kormányhatározat, sem honatyai javaslat, sem állampolgári kezdeményezés. /Bogdán Tibor: Mennyit ér a referendum? = Új Magyar Szó (Bukarest), nov. 26./

„Meggyőződésem, hogy helyesen döntöttünk, amikor kormányzati együttműködésről kötöttünk megállapodást a Nemzeti Liberális Párttal, és megegyeztünk abban, hogy ugyanazt az államelnök-jelöltet, a szociáldemokrata Mircea Geoanát támogatjuk a december 6-i második fordulóban. A romániai magyarság érdekeit a parlamentben is az RMDSZ képviseli, így elsősorban a szövetség feladatkörébe tartozik, hogy adott esetben miként cselekszik a kormányban is. A mi felelősségünk volt eldönteni, hogy kit kívánunk támogatni” – mondta Markó Béla, az RMDSZ elnöke, reagálva Tőkés Lászlónak, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) elnökének a Krónikában megjelent felvetésére, miszerint az RMDSZ nem volt kíváncsi a többi erdélyi magyar politikai szervezet véleményére, és felrúgta az idei európai parlamenti választások esetében, majd az Erdélyi Magyar Egyeztető Fórum (EMEF) keretében létrejött magyar összefogást. Markó Béla rámutatott: „Van magyar összefogás, hisz annak ellenére, hogy bizonyos politikai csoportosulások nem értenek egyet a szövetség tagjaival, és ez így is van rendben, az igazán fontos kérdések esetében össze tudunk fogni. ” Markó Béla úgy vélekedett: Eckstein-Kovács Péter jelenleg annak a Traian Basescunak a tanácsosa, akit az RMDSZ nem támogathat a második fordulóban. „Ilyen helyzetben Ecksteinnak meg kellett volna tartóztatnia magát, és nem beavatkozni a dolgok menetébe. Egyetértek azokkal, akik szerint Ecksteinnak fel kellene függesztenie RMDSZ-es tevékenységét mindaddig, amíg ő az államelnök tanácsosa. ” /Ferencz Zsolt: Markó: az RMDSZ feladata volt eldönteni, hogy kit támogat. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 27./

Erdélyben – és Bukarestben – Traian Basescu államfő kapta a legtöbb szavazatot: Geoana csupán Hunyad megyében, melynek iparvidékeire tömegesen telepítettek moldvaiakat és oltyánokat, végzett az élen, Kelemen Atilla pedig a két székely megyében. /Chirmiciu András: Törésvonalak. = Nyugati Jelen (Arad), nov. 27./

Négyféle álláspontot vall a négy romániai magyar szervezet. Az RMDSZ Mircea Geoanat támogatja a december 6-i elnökválasztás második fordulójában, a Magyar Polgári Párt Traian Basescu mögé sorakozik fel, míg a Székely Nemzeti Tanács (SZNT) sajátos álláspontra helyezkedett, és az „autonómiára való szavazásra” buzdított. Az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) szerint egyik jelölt sem érdemli meg a magyar szavazatokat. November 28-án közzé tett közleménye szerint a Tőkés László által vezetett Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) elítélte mind az RMDSZ-t, mind az MPP-t, amelyek túlságosan hamar elkötelezték magukat. Az EMNT szerint egyik jelöltnek sincs „nyilvános és értékelhető politikai ajánlata általában a (...) nemzeti közösségek létkérdéseinek megnyugtató rendezésére, sajátosan az erdélyi magyar közösségi autonómiák közjogi megvalósíthatósága tekintetében”. Tőkés az RMDSZ-t bírálta amiatt, hogy még mindig nem hívta össze az Erdélyi Magyar Egyeztető Fórumot (EMEF), amely dönthetett volna az erdélyi magyarság egységes álláspontjáról. Ezzel szemben Markó Béla kifejtette, hogy ebben a kérdésben az RMDSZ-nek kellett döntenie, és csak december 6-a után hívják össze az EMEF-et. /Négy magyar szervezet, négy különböző álláspont. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 30./ Alapos a gyanú – olvasható az EMNT közleményében – , hogy nem az erdélyi magyar érdek érvényesítése foglalkoztatja elsődlegesen az RMDSZ vezetőit, hanem inkább ,,az ismét elérhető közelségbe került bukaresti kormányzati bársonyszékek bűvölete”. Markó Béla, az RMDSZ elnöke leszögezte: az RMDSZ ,,a Nemzeti Liberális Párttal közösen azt a jelöltet támogatja, aki kiáll a mi elképzelésünk mellett, és ez a Szociáldemokrata Párt jelöltje, Mircea Geoana”. /(MTI–L.): Az EMNT bírálja az RMDSZ-t és az MPP-t. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), nov. 30./

Markó Béla, a Romániai Magyar Demokrata Szövetség elnöke szerint jó döntés volt, hogy az RMDSZ saját államfőjelöltet állított Kelemen Hunor személyében. Kevesebb, mint négy százalékot ért el, de ez jó eredmény. Salamon Márton László felelős szerkesztő szerint a Magyar Összefogás válságban van, Tőkés László ismét kiásta a csatabárdot. Markó Béla nem így látja, Tőkés László gyakran nyilvánított különvéleményt. Sokan azt mondják, hogy az RMDSZ a baloldalra állt. Szó sincs erről, hangsúlyozta Markó. Szerinte a román parlamentben egyetlen jobboldalinak mondható párt van, a Nemzeti Liberális Párt. A Demokrata–Liberális Párt hiába tagja az Európai Néppártnak, és hiába vallja magát jobboldalinak, nem az számít, hogy ki mit mond magáról. – Traian Basescu és pártja el akarják vinni az országot egy autoritárius rendszer felé, ahol a hatalom egyetlen kézben összpontosul. – A Magyar Összefogás nem ért véget. Az RMDSZ – közvetve – Mircea Geoana PSD-elnök megszavazására buzdít, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács távolmaradásra, a Magyar Polgári Párt pedig Traian Basescura szavaztat. Mit ért meg mindebből a magyar választópolgár? – hangzott a kérdés. Az RMDSZ bírja a romániai magyarság elsöprő többségének támogatását, és vannak különböző csoportosulások, fejtette ki Markó Béla. Hangsúlyozta: „Meggyőződéssel állítom, hogy ha Mircea Geoanát megválasztják, akkor Klaus Johannis miniszterelnök lesz, és olyan kormány lesz, amely a magyarok és Székelyföld javára is tud cselekedni. ” /Salamon Márton László: Román jelöltek magyar mérlegen. Interjú Markó Bélával, a Romániai Magyar Demokrata Szövetség elnökével. = Új Magyar Szó (Bukarest), dec. 3./

A Magyar Polgári Párt (MPP) Kolozs megyei szervezete elhatározta, hogy a december 6-i államelnöki választás alkalmával Traian Basescu jelenlegi államfőt támogatja. Az autonómia kérdésben eltér a véleményük, de a szervezet szerint az 1956-ot követő magyarellenes megtorlások elítélésében tanúsított magatartásával, valamint a magyar forradalom és szabadságharc jelentőségének elismerésével, reményt nyújt a magyarság problémáinak megértő kezelése tekintetében. /Basescut támogatja az MPP Kolozs megyei szervezete. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 3./

A Magyar Polgári Párt arra biztatja a magyar közösség tagjait, hogy az államelnöki választások második fordulójában a szocialista baloldal ellen voksoljanak, és „védjék meg az országot” a PSD és a PNL alkotta koalíciótól, amelyhez „sajnálatos módon” az RMDSZ is csatlakozott. Szász Jenő MPP-elnök emlékeztetett arra, hogy Orbán Viktor volt magyar kormányfő a nyáron, a Tusványosi Szabadegyetemen azt mondta, hogy az államelnöki választások második fordulójában ő Traian Basescura szavazna. Szász szerint 2002-ben Magyarországon egy olyan közös front alakult Orbán Viktor ellen, amelynek nem volt semmiféle programja a magyar állampolgárok részére. Egyetlen üzenete volt csupán: „mindegy, hogy ki lesz, csak Orbán ne legyen”. „Ugyanez történik most Romániában is: mindegy, hogy ki lesz, csak Traian Basescu ne legyen. A PSD-seknek, PNL-seknek, RMDSZ-eseknek nincs semmiféle pontra tett programjuk. Az egyetlen «programjuk» az, hogy ne Basescu legyen az elnök” – magyarázta az MPP elnöke. /MPP biztatás: A magyarok a szocialista baloldal ellen voksoljanak. = Nyugati Jelen (Arad), dec. 3./

Traian Basescu újraválasztását támogatja az MPP a következetes, elvi alapon történő politizálás jegyében – jelentette ki Szász Jenő, a párt elnöke. December elsején, a román nemzeti ünnepen, Bukarestben Szász Jenő találkozott az államfővel, és a D-LP több vezetőjével. Elmondták Basescunak, hogy szerencsétlen tévedés volt Budapesten és Tusnádon határozottan elutasítania az autonómiát, tényleges párbeszédre van szükség erről a kérdésről. A közeljövőben elnöki bizottságot hoznak létre, amely a közigazgatási reform kérdését tanulmányozza, és az MPP javaslatára ebben helyet kaphat az RMDSZ és a polgáriak egy-egy szakértője is. /Farkas Réka: Basescut támogatja az MPP (Cotroceni-ben ünnepelt Szász Jenő). = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), dec. 3./

A Magyar Polgári Párt hívei és szimpatizánsai a december 6-i választásokon Traian Basescura, a néppárti jelöltre fognak szavazni, bár személyében a jobboldali jelleg alig észrevehető. A baloldaliak és visszarendeződést óhajtók Mircea Geoana szocialista jelöltre fognak szavazni. „Minden erdélyi magyarnak pirult az arca, mikor annak idején Budapesten, Verestóy és Kelemen Atilla az itteni magyarság nevében ez alkalommal koccintásra emelték poharukat. ” Tőkés András az MPP országos alelnökeként felháborodott, mert ugyanezen a napon, december 1-jén Szász Jenő, az MPP elnöke, egyéni döntése alapján Bukarestben, hasonló ünnepségen vett rész. Ezért Tőkés András tiltakozásként mindaddig amíg Szász Jenő az MPP elnöke, minden a pártban eddig betöltött tisztségéről lemond, de az MPP tagja marad. /Tőkés András MPP-alelnök lemondó nyilatkozata. = Erdély. Ma, dec. 3./

Az erdélyi magyaroknak nem örömteli, hogy annak az országnak, melyben élnek, nemzeti ünnepe a magyar történelem egyik legnagyobb tragédiájára, a történelmi Magyarország feldarabolására emlékeztet. Nincs mentség arra, hogy Szász Jenő, Rácz Károly és Nagy István, a Magyar Polgári Párt elöljáróinak, hogy eleget tettek Traian Basescu államfő meghívásának, s megjelentek Bukarestben az elnöki palota ünnepségén. Emlékeztetni kell 2002. december elsejére, amikor Budapesten a Kempinski Hotelben Adrian Nastase, Medgyessy Péter akkori miniszterelnökök, Verestóy Attila és más RMDSZ-vezetők együtt ünnepeltek. Az erdélyi magyarság azóta sem bocsátott meg egyiküknek sem. /Simó Erzsébet: Ki mit ünnepel? = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), dec. 3./

A lap a vezércikkben elítélte a megosztó Orbán Viktort, egyúttal Traian Basescu államfőt: „A nemzet megosztása tekintetében Orbán Viktor tanulhatna Traian Basescutól, akinek sikerült a román nemzet által szentnek tekintett december elsejei ünnepet is a gyűlölködés napjává változtatnia. ” A lap szerint Basescu legalább annyira kommunista fogantatású, mint vörösnek titulált ellenfelei. Ott volt csaknem valamennyi 1989 utáni kormányban, együttmasírozott Iliescuékkal; nemrégiben még baloldalinak vallotta magát. A mostani államfő-választáson két rossz az alternatíva: a nagyobbik rossz Traian Basescu, a kisebbik rossz Mircea Geoana. /Bogdán Tibor: A kommunista fokozása. = Új Magyar Szó (Bukarest), dec. 3./

Az elnökválasztás versenyben maradt jelöltjei /Traian Basescu államfő és szociáldemokrata kihívója, Mircea Geoana/ vitát folytattak december 3-án a parlamentben. A szópárbaj heves, személyeskedő támadásokba lendült. Mircea Geoana elmondta, az államfő minden eddigi szövetségesét „meglincselte”, és nem tartotta be ígéreteit a korrupció elleni harc terén. Basescu gyávának és gyengének nevezte Geoanát, aki „kaméleonszerűen változtatgatja véleményét annak függvényében, hogy éppen mit kívánnak érdekei”. Stabilizálódni látszik a felmérések Mircea Geoana nyolcszázalékos előnye Traian Basescu előtt. Markó Béla szövetségi elnök és Kelemen Hunor, az RMDSZ volt államelnökjelöltje december 3-án Kovászna és Hargita megyében az RMDSZ-es polgármesterekkel találkozott. Ismertették az RMDSZ álláspontját: a Nemzeti Liberális Párttal (PNL) összefogva Mircea Geoana jelöltet támogatják azért, hogy az a választások után Klaus Johannist nevezze ki miniszterelnöknek, egy olyan kormány élére, amelynek tagja lesz az RMDSZ is. /Moldován Árpád Zsolt: Mindent vagy semmit. Mircea Geoana és Traian Basescu között dől el az elnökválasztás második fordulója. = Új Magyar Szó (Bukarest), dec. 4./

Az RMDSZ azért támogatja a szociáldemokrata Mircea Geoanát az elnökválasztáson, mert Klaus Johannis miniszterelnökké jelölésének a vállalásával új szemléletet képvisel, míg Traian Basescu tekintélyuralmi, központosított államot akar kiépíteni – fejtette ki az Markó Béla, a szövetség elnöke. Markó megállapította: a Basescut támogató Demokrata-Liberális Párt (PD-L) és az RMDSZ valóban az Európai Néppárt /EPP/ tagja, de a demokraták azelőtt a Szocialista Internacionáléból „igazoltak át”. Egyébként a PD-L és a Szociáldemokrata Párt (PSD) programja között nincs lényeges különbség azon kívül, hogy az egyik baloldalinak, a másik pedig jobboldalinak mondja magát. Tőkés Lászlónak, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) elnökének arra a nyilatkozatára, amely szerint Klaus Johannis csupán a „román kirakatpolitika eszköze”, Markó kifejtette: egy német nemzetiségű politikus esetleges kormányfői kinevezése óriási jelentőségű szemléleti áttörést eredményezhet Romániában. Tőkésnek arra a megállapítására, miszerint Geoana posztkommunista párt jelöltje, Markó emlékeztetett: A PD-L és a PSD egyaránt a Nemzeti Megmentési Frontból származik, amely valóban a Román Kommunista Párt utódpártja volt. /Markó: Geoana új szemléletet képvisel. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 4./

Markó Béla RMDSZ-elnököt arról kérdezték, hogy az RMDSZ miért a szociáldemokraták /PSD/ jelöltjét támogatja, amikor a szociáldemokraták egy évvel ezelőtt nem akarta elfogadni az RMDSZ-t koalíciós partnerként, miután a PD-L-vel már megállapodást kötöttek. „Természetesen a PSD-nek is van, amiért szemrehányást tegyünk. Az adott időben nem kötöttünk velük megállapodást, és ők attól való félelmükben utasították el az RMDSZ-t, hogy annak jelenléte a koalícióban megzavarja a két nagy párt közötti egyensúlyt. Így utólag azt mondom, sokkal jobb lett volna, ha megzavarjuk ezt az egyensúlyt, tekintve, hogy mi mindig stabilitási tényező voltunk a koalíciókban” – mondta Markó. Hangsúlyozta azonban, hogy az RMDSZ akkor egyezséget kötött a PD-L-vel és Traian Basescu államelnökkel, és megegyeztek, hogy együtt fognak kormányozni. „Ők szavukat adták, hogy bármilyen körülmények között együtt fogunk kormányozni, tehát megszegték az adott szót” – szögezte le Markó. /Markó: a PSD és a PD-L közül utóbbi szószegő. = Nyugati Jelen (Arad), dec. 4./

A romániai magyarság lelkiismerete szerint döntsön arról, hogy az elnökválasztás második fordulójában Traian Basescu jelenlegi államfőre vagy Mircea Geoana szociáldemokrata jelöltre adja-e szavazatát – mondta az MTI-nek Tőkés László, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) elnöke, európai parlamenti képviselő, leszögezve ugyanakkor, hogy ő semmiképp sem adja voksát Geoanára, a „kommunisták utódpártjának” jelöltjére. Tőkés megdöbbenéssel értesült arról, hogy Szász Jenő, az MPP elnöke részt vett a Románia és Erdély egyesülésének évfordulóján rendezett ünnepségen. Tőkés kifejtette: Klaus Johannis csak „díszkisebbségi”, „dísznémet”, bokréta a román politika kalapján, a román kirakatpolitika játékszere, s csupán arra lesz hivatott, hogy legitimálja a posztkommunista román politikát. /Tőkés nem szavazna a „posztkommunista” Geoanára. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 4./

„Két német ember. Herta Müller és Klaus Johannis. Az egyiket végletesen traumatizálták romániai szenvedései, a másik arra hivatott, hogy megszüntesse Románia szenvedéseit” – írta lelkesen Ágoston Hugó, az ÚMSZ vezető publicistája. Két román ember. Traian Basecu és Mircea Geoana. Traian Basescu 1990 előtt nómenklaturista volt, Mircea Geoana nem, Traian Basescu elítélte a kommunizmust, Mircea Geoana pedig „meghaladja a kommunizmust, és felvilágosult európaiként gondolkodik. Az egyik destruál, a másik konstruál”. /A sajtó eddig nem tudósított Geoana kommunizmust meghaladó felvilágosultságáról, a cikkíró sem. / Két magyar ember. Markó Béla és Kelemen Hunor. Markó és Kelemen „a pozitivitást és a következetességet mutatja fel erényeinkként. ” Még két magyar ember. Eckstein-Kovács Péter és Tőkés László. „A szánalmasságnak van egy határa, amelyet átlépve a mégoly jeles múltú személyiségek is diszkvalifikálják magukat politikailag – és talán erkölcsileg is. ” Eckstein-Kovács Péter elnöki tanácsos „egy ideje az elnök delegált tisztára mosójaként járatja le magát és a magyarokat rendszeresen a tévében. ” A cikkíró nem érti Tőkés László álláspontját „Ami a kommunizmus elleni ádáz harcát illeti, árnyékbokszolás”. /Ágoston Hugó: Választás – emberekben elbeszélve. = Új Magyar Szó (Bukarest), dec. 4./

Traian Basescura fog szavazni a vasárnapi elnökválasztáson, írta Szőke Mária, a lap munkatársa. Basescu volt eddig az egyetlen román államfő, aki nyilvánosan elismerte, hogy a romániai magyarság érdekképviseletében van élet az RMDSZ-en túl is. Az RMDSZ vezetői nem az erdélyi magyarság érdekeit képviselik, hanem a saját maguk boldogulását. Ezért a román nagypártok már nem partnerként, hanem gerinctelen, mindig megvásárolhatóként tekintenek az RMDSZ-re. Az egyetlen lehetőség a kisebbségi pluralizmus, ebből válhat valóságos érdekképviseletet. Az RMDSZ-vezetők ide-oda ingáznak a román nagypártok között, közben alaposan megszedik magukat. Szőke Mária nem kíván asszisztálni az elnökválasztási sakkjátszmában az RMDSZ hintapolitikájához. /Szőke Mária: Basescu és a magyarok. = Reggeli Újság (Nagyvárad), dec. 4./

Szász Jenő, a Magyar Polgári Párt elnöke néhány párttársával együtt részt vett december 1-jén a bukaresti Cotroceni-palotában tartott fogadáson és tárgyalt Traian Basescu román államelnökkel. Történt mindez december elsején, a román nemzeti ünnepen. 2002. december elsején Medgyessy Péter nevezetű titkosszolgálati ügynök, akkor magyar miniszterelnök Budapesten, a Kempinski Hotelben koccintott Adrian Nastase román kormányfővel a román nemzeti ünnep alkalmából, bizonyítva ezáltal, hogy nincs akkora haza, amekkorát egy „magyar” kommunista el ne tudna árulni. Azon a koccintáson részt vettek és ittak az RMDSZ képviselői, Verestóy Attila és Kelemen Atilla is, írta Szondy Zoltán, miközben az utcán felháborodott magyarok tüntettek. Mit tegyenek ezután azok a magyar emberek, akik többek között azért fordultak a Magyar Polgári Párthoz, mert az RMDSZ vigadott december elsején? Már nem arról szól a verseny, ki a magyarabb, hanem arról, hogy ki az aljasabb? Ki tud többet kapni a nemzetárulásért? – állapította meg a cikkíró. /Szondy Zoltán: /A Kempinskitől Bukarestig. = Hargita Népe (Csíkszereda), dec. 4./

Becslések szerint a román kommunista rezsim több mint egymilliárd dollárt zsebelt be az egykori Nyugat-Németországtól a romániai szász és sváb kisebbség kiárusításáért. A román hatóságok a rendszerváltás után húsz évvel sem hozták nyilvánosságra az erről szóló dokumentumokat, mivel feltételezések szerint az egykori emberkereskedelemben érintett politikusok egy része ma is aktív szerepet tölt be a közéletben. A hosszan tartó titkolózás már csak azért is furcsa, mivel a kommunizmus rémtetteit elítélő Traian Basescu államfő mandátuma alatt a volt kommunista titkosszolgálat, a Szekuritáté több mint kétmillió dossziéja került át a Szekuritáté Irattárát Vizsgáló Bizottsághoz (CNSAS). Marius Oprea történész, a Kommunizmus Romániai Bűncselekményeit Feltáró Intézet (IICCR) vezetője szerint beszélni kell erről, felelősségre kell vonni a kisebbségek kiárusításában szerepet vállaló, ma is élő személyeket, tettükkel kimerítették az emberkereskedelem fogalmát. Németországi újságírók és kutatók szerint Bukarest először nem is az 1965-ben hatalomra került Nicolae Ceausescu vezette diktatúra, hanem jóval korábban, a Gheorghe Gheorghiu-Dej fémjelezte rezsim idején ajánlotta fel a Német Szövetségi Köztársaság vezetőinek, hogy fejenként ezer dollárért hajlandó kiengedni az országból a német ajkú polgárokat. Az egykori román kémfőnök, az 1978-ban az Egyesült Államokba disszidált Ion Mihai Pacepa tábornok Vörös horizontok című könyve szerint az emberkereskedelembe Gheorghiu-Dej kezdett az ötvenes években a romániai zsidók kiárusításával, amelyet aztán Ceausescu „vitt tökélyre” a következő évtizedekben, kiterjesztve az „üzletet” a németekre is. „Olaj, zsidók és németek a mi legfontosabb export árucikkeink” – hangoztatta szűk baráti körben Ceausescu, aki kortól, iskolázottságtól, szakmától, alkalmazástól és családi állapottól függően szabta meg az illető kisebbségek „eladási értékét”. Ennek megfelelően a hetvenes években például Izrael 2000 és 50 ezer dollár közötti összeget fizetett egy-egy romániai zsidó személyért. Az NSZK külügyminisztériumának államtitkára, Karl Carstens akkori – az ország későbbi államfője – által aláírt 1963-ból származó dokumentuma azt javasolta a bonni pénzügyi tárcának, hogy különítsen el százmillió márkát százezer romániai német „kiváltására” – vagyis ezer márkát minden egyes erdélyi szászért és svábért. A bonni kormány többnyire bőröndbe rejtve, készpénzben juttatta el a vételárat a személyesen Ceausescu, valamint elnyomó gépezete, a Szekuritáte csúcsvezetői által koordinált román emberkereskedőknek, ugyanakkor az anyaországukba emigráló németek külön fizettek kérvényük mihamarabbi elbírálásáért (mindezt közvetítőknek nevezett szekusügynököknek), majd pedig a román állampolgárságról való lemondásuk jóváhagyásáért. Az évek során Bukarest többször felsrófolta a tarifát, így a hetvenes években az NSZK 5–10 ezer márkát fizetett egy egyetemi hallgatóért, 11 ezret egy felsőfokú végzettséggel rendelkező személyért és háromezret egy szakképzett munkásért. Nem hivatalos németországi becslések szerint 1967, a kétoldalú diplomáciai kapcsolatok helyreállításának éve és 1989 között Románia mintegy 1,5 milliárd márkát (akkori árfolyamon 1,2 milliárd dollár) zsebelt be Nyugat-Németországtól az erdélyi szászokért cserébe. Emiatt az 1956-ban még közel 400 ezer főt számláló romániai német kisebbség létszáma az 1992-es népszámlálásra 111 ezerre apadt, számuk pedig jelenleg alig haladja meg a 60 ezret. Hasonló a helyzet a zsidók vonatkozásában: népszámlálási adatok szerint a második világháború idején mintegy 400 ezer romániai zsidó élte túl a holokauszt borzalmait, számuk 1961-re 225 ezerre, 1968-ra pedig százezerre apadt. Az 1992-es népszámláláskor alig több mint 9000-et, a 2002-es összeírás során ugyanakkor 6179 zsidót regisztráltak (1989 után már többnyire önként távoztak az országból). /Rostás Szabolcs: Romániai kisebbségek exportja. = Krónika (Kolozsvár), dec. 4./